(1)

Az (EU) 2016/2376 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (2) a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság (GFCM) 9, 10, 17 és 18 földrajzi alterületének olasz felségvizein eltérést engedélyezett a vénuszkagylók minimális állományvédelmi referenciaméretétől, azt 22 mm teljes hosszúságban állapítva meg, miután Olaszország – a szóban forgó felségvizeken közvetlen állománygazdálkodási érdekkel rendelkező egyetlen tagállamként – közös ajánlást nyújtott be. A rendelet 2017. január 1-jétől 2019. december 31-ig volt alkalmazandó.

(2)

Az (EU) 2020/2237 felhatalmazáson alapuló rendelettel (3) módosított (EU) 2020/3 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (4) meghosszabbította ezt az eltérést 2020. január 1-jétől 2022. december 31-ig.

(3)

Olaszország 2022. március 18-án az (EU) 2019/1241 rendelet 15. cikkének (3) bekezdése szerinti eljárással összhangban új közös ajánlást nyújtott be a Bizottsághoz, amelyben kérte az (EU) 2019/1241 rendelet IX. mellékletétől való eltérés megállapítását a vénuszkagylók minimális állományvédelmi referenciamérete tekintetében ugyanazokon az olasz felségvizeken. Az ország megfelelő konzultációkat folytatott a földközi-tengeri tanácsadó testülettel (MEDAC), amely támogatja a közös ajánlást.

(4)

A Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) 2022. március 21–25-i plenáris ülésén (HTMGB 22–01) értékelte az Olaszország által benyújtott közös ajánlást és az azt alátámasztó tudományos bizonyítékokat (5). A HTMGB kiemelte, hogy a 2017 és 2020 között nyomon követett 13 területből 9-en nőtt vagy változatlan maradt a kereskedelmi biomassza. A HTMGB arra a következtetésre jutott, hogy a vénuszkagyló-fogások kifejlett egyedekből állnak, és a visszadobott méreten aluli kagylók elsősorban olyan felnőtt egyedek, amelyek a homokos tengerfenékbe való beágyazódást követően életben maradnak. A HTMGB szerint a vénuszkagyló-állomány ivaréretlen részét a minimális állományvédelmi referenciaméretet tiszteletben tartó halászat globálisan nem érinti, és a minimális állományvédelmi referenciaméret 25 mm-ről 22 mm-re történő csökkentése továbbra is összhangban van a fiatal egyedek védelmének biztosítására irányuló, az (EU) 2019/1241 rendelet 18. cikkében előírt célkitűzéssel. A tudományos bizonyítékok azt is igazolták, hogy a 22 mm-es méret nagyobb, mint a vénuszkagylók ivarérettség elérésekor jellemző mérete (11–12 mm), és az ekkora kagylók nagyszámú petesejtet képesek előállítani, vagyis megfelelő halászati gazdálkodás mellett garantált a vénuszkagylók fenntartható kiaknázása. Mindezek fényében a HTMGB úgy vélte, hogy a vénuszkagylók említett kiaknázási módja az érintett olasz felségvizeken alkalmas az ivadéknevelő terület védelmére, a szaporodó állományok élőhelyeinek védelmére és javítására, valamint a partvédelem és a tengerpartok feltöltési munkálatai által érintett halászterületek újbóli aktiválására. A Bizottság ezért úgy véli, hogy a vénuszkagylók 22 mm-es minimális állományvédelmi referenciamérete az Olaszország által az eltérés alkalmazása óta elfogadott intézkedésekkel együtt megfelel az (EU) 2019/1241 rendelet 15. cikke (4) bekezdésének d) pontjában meghatározott feltételeknek.

(5)

Mindazonáltal a HTMGB arra a következtetésre jutott, hogy a gazdálkodási tervben szereplő elemek nem teszik lehetővé a minimális állományvédelmi referenciaméretre vonatkozó intézkedések változásának jövőbeli hatásai értékelését, és hogy állománymodellezésre lesz szükség e változások várható hatásainak értékeléséhez, valamint a minimális állományvédelmi referenciaméret relatív hatásának a terv egyéb hatásaitól és a környezeti tényezők hatásaitól való elkülönítéséhez. Olaszország hivatalosan beleegyezett abba, hogy biztosítsa az állománymodellezéshez szükséges adatokat.

(6)

A Bizottság úgy véli, hogy a közös ajánlásban, a MEDAC-értékelésben és a HTMGB értékelésében (HTMGB 22–01) szereplő információk, valamint az olasz közigazgatás által tett kötelezettségvállalások alapján a minimális állományvédelmi referenciamérettől való eltérés megfelel az (EU) 2019/1241 rendelet 15. és 18. cikkében a technikai intézkedésekre vonatkozóan megállapított követelményeknek.

(7)

Az (EU) 2019/1241 rendelet IX. mellékletét ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(8)

Az olasz gazdálkodási terv rendelkezik arról, hogy Olaszország szorosan nyomon követi a vénuszkagyló-állományok állapotát és a Bizottság részére évente jelentést küld.

(9)

A közös ajánlásban előterjesztett intézkedések összhangban vannak az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 18. cikkének (3) bekezdésével és az (EU) 2019/1241 rendelet 15. cikkének (4) bekezdésével.

(10)

mivel az e rendeletben előírt intézkedések közvetlenül érintik az uniós hajók halászattal összefüggő gazdasági tevékenységét és a halászati idény tervezését, e rendeletnek a kihirdetése után azonnal hatályba kell lépnie,