1. cikk

A „termesztőközegek és talajjavító anyagok” termékcsoport a termesztőközegeket és a talajjavítókat foglalja magában.

2. cikk

E határozat alkalmazásában:

1.	„termesztőközeg”: a helyi talajtól eltérő termék, amely növények termesztésére szolgál, ideértve az algákat és a gombákat is.

2.	„talajjavító anyag”: olyan termék, ideértve a talajtakarókat is, amelynek feladata azon talaj fizikai vagy kémiai tulajdonságainak, szerkezetének vagy biológiai aktivitásának fenntartása, javítása vagy védelme, amelyhez adagolják,

3.	„talajtakaró”: a talajjavító anyagok egy bizonyos típusa, amelyet növények körüli talaj felületén védőrétegként használnak a kiszáradás megelőzése, a gyomnövények visszaszorítása, valamint a talajerózió mérséklése érdekében.

3. cikk

Egy terméknek abban az esetben ítélhető oda a termesztőközegek és talajjavító anyagok uniós ökocímkéje a 66/2010/EK rendelet alapján, ha az e határozat 1. cikkében meghatározott „termesztőközegek és talajjavító anyagok” termékcsoportba tartozik, és megfelel az e határozat mellékletében megállapított kritériumoknak és kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelményeknek.

4. cikk

A „termesztőközegek és talajjavító anyagok” termékcsoport esetében az uniós ökocímkére vonatkozó kritériumok, valamint a kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelmények 2030. december 31-ig érvényesek.

5. cikk

A „termesztőközegek és talajjavító anyagok” termékcsoporthoz adminisztratív célból rendelt kódszám a „048”.

6. cikk

Az (EU) 2015/2099 határozat hatályát veszti.

7. cikk

8. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Ezt a határozatot 2022. július 20-tól kell alkalmazni.

MELLÉKLET

A termesztőközegek és talajjavító anyagok uniós ökocímkéjének odaítélésére vonatkozó kritériumok

KERET

Az uniós ökocímkére vonatkozó kritériumok

A termesztőközegek és talajjavító anyagok uniós ökocímkéjének odaítélésére vonatkozó kritériumok, valamint azok alkalmazandósága az ökocímke hatálya alá tartozó egyes terméktípusokra:

1. táblázat

Az alkalmazandó kritériumok áttekintése termékek szerint

Kritérium	Termesztőközegek	Talajjavító anyagok
1. – Összetevők	x	x
1.1. – A termék szerves összetevői	x	x
2. – Ásványi összetevők	x	x
2.1. – Energiafogyasztás és szén-dioxid-kibocsátás az ásványi termesztőközeg gyártása során	x
2.2. – Az ásványi anyagok kitermelésének forrásai	x	x
2.3. – Az ásványi termesztőközegek használata és használat utáni kezelése	x
3. – Szerves összetevők és újrafeldolgozott/hasznosított anyagok a termesztőközegekben	x
4. – Korlátozás hatálya alá eső anyagok	x	x
4.1. – A nehézfémekre vonatkozó határértékek	x	x
4.2. – A többgyűrűs aromás szénhidrogénekre (PAH-k) vonatkozó határértékek	x	x
4.3. – Az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) értelmében veszélyesként besorolt anyagokra és keverékekre vonatkozó korlátozások	x	x
4.4. – Az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében különös aggodalomra okot adó anyagnak minősülő anyagokra vonatkozó korlátozások (2)	x	x
4.5. – Mikrobiológiai kritériumok	x	x
5. – Használatra való alkalmasság	x	x
5.1. – Stabilitás	x	x
5.2. – Makroszkopikus szennyeződések	x	x
5.3. – Szerves anyag és szárazanyag a talajjavító anyagokban		x
5.4. – Életképes gyommagvak és növényi szaporítóképletek	x	x
5.5. – Növényi reakció	x	x
6. – A termesztőközegek jellemzői	x
6.1. – Elektromos vezetőképesség	x
6.2. – Nátriumtartalom	x
6.3. – Kloridtartalom	x
7. – Információszolgáltatás	x	x
7.1. – Talajjavító anyagok		x
7.2. – Termesztőközegek	x
8. – Az uniós ökocímkén feltüntetett információk	x	x

Értékelési és ellenőrzési követelmények

Ahhoz, hogy egy adott termék uniós ökocímkét kaphasson, a kérelmezőknek minden egyes követelménynek meg kell felelniük.

Minden kritériumnál fel vannak tüntetve a vonatkozó értékelési és ellenőrzési követelmények.

Amennyiben a kérelmezőnek kritériumnak való megfelelés alátámasztására nyilatkozatokat, dokumentációkat, elemzéseket, vizsgálati jelentéseket vagy egyéb bizonyítékot kell benyújtania, ezek származhatnak a kérelmezőtől és/vagy adott esetben annak beszállítójától vagy beszállítóitól.

Az illetékes testületeknek előnyben kell részesíteniük a vizsgáló- és kalibrálólaboratóriumokra vonatkozó harmonizált szabvány szerint akkreditált szervezetek által kiállított tanúsítványokat, valamint a termékek, folyamatok és szolgáltatások tanúsítását végző szervezetekre vonatkozó harmonizált szabvány szerint akkreditált szervezetek által végzett ellenőrzéseket.

Adott esetben az egyes kritériumoknál feltüntetett vizsgálati és mintavételi módszerektől eltérő módszerek is alkalmazhatók, ha azok egyenértékűségét a kérelmet elbíráló illetékes testület elfogadja.

Adott esetben az illetékes testületek további igazoló dokumentumokat kérhetnek, illetve független ellenőrzéseket végezhetnek.

Az uniós ökocímkével rendelkező termékek esetében a beszállítók és a gyártóhelyek tekintetében bekövetkező változásokról értesíteni kell az illetékes testületeket, valamint rendelkezésükre kell bocsátani az igazoló adatokat a kritériumoknak való folyamatos megfelelés ellenőrizhetősége érdekében.

Az uniós ökocímke odaítélésének előfeltétele, hogy a termék megfeleljen az (EU) 2019/1009 rendelet vonatkozó követelményeinek vagy azon tagállam jogi követelményeinek, ahol a terméket forgalomba kívánják hozni. A kérelmezőnek nyilatkozatot kell tennie arról, hogy a termék megfelel ennek a követelménynek.

A mintavételt az EN 12579 szabvány (Talajjavítók és termesztőközegek. Mintavétel) szerint kell elvégezni. Mintákat az EN 13040 szabvánnyal (Talajjavító anyagok és tápközegek. A minta előkészítése kémiai és fizikai vizsgálatokhoz, a szárazanyag-tartalom, a nedvességtartalom és a laboratóriumi tömörített térfogatsűrűség meghatározása) összhangban kell előkészíteni.

A vizsgálati és mintavételi módszereket a megfelelő harmonizált szabványok szerint kell elvégezni, amint ezek hivatkozásait az (EU) 2019/1009 rendelet 13. cikkével összhangban közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

A kérelmezés évében a mintavételi és vizsgálati gyakoriságra az 1. függelékben megállapított követelmények alkalmazandók. A további években a termékekre vonatkozó mintavételi és vizsgálati gyakoriságra a 2. függelékben megállapított követelmények alkalmazandók. A következő üzemtípusokra eltérő mintavételi és vizsgálati gyakoriságok vonatkoznak:

—	1. típus: Hulladék- vagy állatimelléktermék-kezelő üzemek;

—	2. típus: Az 1. típusú üzemek által előállított anyagokat felhasználó gyártóüzemek; valamint

—	3. típus: Az 1. típusú üzemek által előállított anyagokat nem használó gyártóüzemek.

A 2. típusú üzemek esetében a kérelmezés évére és a további évekre vonatkozó mintavételi és vizsgálati gyakoriság megegyezik a 3. típusú üzemekre vonatkozóan meghatározott gyakorisággal, ha a hulladékból/állati melléktermékekből nyert beszállított anyagok megfelelnek a termesztőközegek és talajjavító anyagok uniós ökocímkéjére vonatkozó kritériumoknak. A kérelmezőnek be kell nyújtania az illetékes testülethez a beszállítók vizsgálati jelentéseit és mindazon dokumentumokat, amelyek igazolják, hogy a beszállított anyag megfelel az uniós ökocímke kritériumainak. Az illetékes testületnek hatáskörében áll elismerni, hogy a nemzeti jogszabályokban és szabványokban előírt mintavételi és vizsgálati gyakoriságok biztosítják, hogy a hulladékból vagy állati melléktermékekből nyert beszállított anyagok megfelelnek az uniós ökocímke kritériumainak.

Az értékeléshez a kérelmezőnek írásban meg kell erősítenie, hogy minden kritérium teljesül.

Az uniós termésnövelő anyag olyan termésnövelő anyag, amelyet forgalmazáskor CE-jelöléssel látnak el. Uniós termésnövelő anyagok esetében a következő dokumentumokat kell benyújtani az illetékes testülethez: EU-megfelelőségi nyilatkozat, műszaki dokumentáció; és adott esetben a termék megfelelőségértékelési eljárásában részt vevő bejelentett szervezet által kiadott dokumentumok.

E melléklet alkalmazásában:

1.	„éves felhasználás”: a hulladék- vagy állatimelléktermék-kezelő üzemben egy év alatt feldolgozott anyagok mennyisége;

2.	„éves termelés”: az azonos összetevőkből álló termékek éves mennyisége;

3.	„tétel”: ugyanazzal az eljárással, ugyanolyan feltételek mellett gyártott és ugyanolyan módon címkézett és ugyanolyan jellemzőkkel rendelkezőnek feltételezett anyagok mennyisége;

4.

„biohulladék”: biológiailag lebomló, kertekből és parkokból származó hulladék, háztartásokban, irodákban, éttermekben, nagykereskedelmi létesítményekben, étkezdékben, étkeztetőknél és kiskereskedelmi létesítményekben keletkező élelmiszer- és konyhai hulladék, valamint élelmiszer-feldolgozó üzemekből származó hasonló hulladék, beleértve a háztartásokból származó hasonló, a biohulladékkal együtt gyűjtött hulladékot is;

5.	„összetevő”: a termék alkotóelemeként használt anyag;

6.	„ásványi termesztőközeg”: teljes egészében ásványi összetevőkből álló termesztőközeg, amelyet kizárólag professzionális kertészeti alkalmazások céljára, zöld falként és/vagy zöld tetőként kínálnak;

7.	„szerves összetevő”: elsősorban szénből és élő szervezetekből származó molekulákból álló összetevő a fosszilis tüzelőanyagok és a fosszilis tüzelőanyagokból származó anyagok kivételével;

8.	„hasznosított anyag”: minden olyan anyag, amely hasznosítási műveleten esett át, beleértve az újrahasználatra való előkészítést, az újrafeldolgozást és a feltöltést, de kivéve az energetikai hasznosítást és a tüzelőanyaggá történő újrafeldolgozást vagy a más módon történő energia-előállítást;

9.

„hasznosítás”: bármely művelet, amelynek fő eredménye az, hogy a hulladék hasznos célt szolgál annak révén, hogy olyan más anyagok helyébe lép, amelyeket egyébként valamely konkrét funkció betöltésére használtak volna, vagy amelynek eredményeként a hulladékot oly módon készítik elő, hogy az ezt a funkciót akár az üzemben, akár a szélesebb körű gazdaságban betölthesse;

10.

„újrafeldolgozás”: olyan hasznosítási művelet, amelynek során a hulladék anyagokat – akár azok eredeti használati céljára, akár más célokra – termékké vagy anyaggá alakítják, ideértve a szerves anyagok újrafeldolgozását is, de kivéve az energetikai hasznosítást és a tüzelőanyagként vagy feltöltési műveletekhez felhasználandó anyaggá történő átalakítást;

11.	„összes szerves szén (TOC)”: az a szénmennyiség, amely égetéssel szén-dioxiddá alakul, és savas kezelés révén nem szabadul fel szén-dioxidként.

1. kritérium – Összetevők

Ez a kritérium a termesztőközegekre és a talajjavító anyagokra is vonatkozik.

A megengedett összetevők szerves és/vagy ásványi összetevők.

A termék nem tartalmazhat szándékosan hozzáadott tőzeget.

1.1. kritérium – A termék szerves összetevői

A termék tartalmazhat az alábbiak közül egy vagy több szerves összetevőt:

a)

mezőgazdasági vagy erdészeti tevékenységekből származó olyan növények, növényi részek vagy növényi kivonatok, amelyek a vágáson, őrlésen, daráláson, szitáláson, rostáláson, centrifugáláson, préselésen, szárításon, fagykezelésen, fagyasztva szárításon, vizes extrakción, szuperkritikus CO2-vel történő extrakción, vagy legfeljebb 100 °C-on történő szálképződésen kívül nem estek át más feldolgozáson, és amelyekhez a víz kivételével nem adtak hozzá más anyagot. E pont alkalmazásában a növények magukban foglalják a gombákat és az algákat is, de nem terjednek ki a kékmoszatokra (Cyanobacteria);

b)	élelmiszeripari mésziszap, azaz az élelmiszerfeldolgozó-iparból származó azon anyag, amelyet szerves anyag karbonizálásával, kizárólag természetes forrásból származó égetett mész felhasználásával nyernek;

c)	melasz, azaz a cukornád vagy cukorrépa cukorrá való feldolgozásának viszkózus mellékterméke;

d)	vinasz, azaz a melasz etanollá, aszkorbinsavvá vagy más termékké való fermentációja folyamatának viszkózus mellékterméke;

e)	szeszgyári gabonamoslék, azaz az alkoholtartalmú italok gyártása során keletkező melléktermék;

f)	ivóvíz előállításából származó mésziszap, azaz olyan maradékanyag, amely az ívóvíz felszín alatti vízből vagy felszíni vízből történő előállításakor keletkezik, és főleg kalcium-karbonátból áll;

g)	az alább felsorolt anyagok (1–5.) közül egy vagy több anaerob lebontásával nyert fermentációs maradék vagy aerob komposztálásával nyert komposzt.

A g) pontban szereplő szerves összetevők a következő egy vagy több bemeneti anyag feldolgozásával állíthatók elő:

1.	a keletkezés helyén elkülönített biohulladék, a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (3) meghatározottak szerint;

2.

feldolgozatlan, vagy kizárólag kézzel, mechanikusan vagy gravitációs úton, vízben való oldással, úsztatással, vizes kivonással, vízgőz-desztillációval vagy kizárólag víz eltávolítása céljából hevítéssel feldolgozott, vagy levegőből – bármilyen módon – kivont, élő vagy elpusztult szervezetek vagy azok részei, kivéve: a) a vegyes kommunális hulladékból származó anyagokat, b) a szennyvíziszapot, az ipari iszapot vagy a kotrásból származó iszapot, c) az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) hatálya alá tartozó állati melléktermékeket vagy állati melléktermékekből származó termékeket, amelyek esetében nem határoztak meg az előállítási láncban az említett rendelet 5. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerint végpontot;

3.

az 1069/2009/EK rendelet 32. cikkének (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételekkel és 32. cikkének (3) bekezdésében foglalt intézkedésekkel összhangban a 2. vagy 3. kategóriába tartozó anyagok vagy azokból származó termékek, feltéve, hogy meghatározták az előállítási lánc végpontját az említett rendelet 5. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban, és azt elérték a termék forgalomba hozatala előtt;

4.

azon iszapok, amelyek megfelelnek a következő két feltételnek: I. a következő hulladéktípusok (5) egyikébe tartoznak: 0203 05 Gyümölcs, zöldség, gabonafélék, étolaj, kakaó, kávé, tea és dohány előkészítése és feldolgozása; konzervgyártás; élesztő- és élesztőkivonat-gyártás; melaszgyártás és -erjesztés során keletkező folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok; 0204 03 Cukorgyártás során keletkező folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok; 0205 02 A tejiparban keletkező folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok 0206 03 A sütő- és cukrásziparban keletkező folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok 0207 05 Alkoholtartalmú és nem alkoholtartalmú italok (kávé, tea és kakaó kivételével) előállítása során keletkező folyékony hulladékok helyszínen történő kezeléséből származó iszapok, II. melyeket az eredetük szerint elkülönítenek, ami azt jelenti, hogy nem keveredhetnek az egyedi gyártási folyamaton kívül folyadékokkal vagy iszapokkal.

5.	az e jegyzék 1., 2., 3. és 4. pontjában megadott anyagok bármelyikének anaerob lebontásával nyert fermentációs maradék vagy aerob komposztálásával nyert komposzt.

Értékelés és ellenőrzés

A kérelmezőnek be kell nyújtania az illetékes testülethez a termék összetevőit felsoroló jegyzéket.

A kérelmezőnek be kell nyújtania az illetékes testülethez a termék minden egyes szerves összetevőjére nézve az anyagok eredetére vonatkozó információkat és egy nyilatkozatot az e mellékletben foglalt 1. kritériumra vonatkozó követelményeknek való megfelelésről.

2. kritérium – Ásványi összetevők

2.1. kritérium – Energiafogyasztás és szén-dioxid-kibocsátás az ásványi termesztőközeg gyártása során

Ez a kritérium kizárólag az ásványi termesztőközegekre vonatkozik.

A duzzasztott (expandált) ásványi anyagok és az ásványgyapot gyártásának a következő energiafogyasztási és CO2-kibocsátási értékhatároknak kell megfelelnie:

—	energiafogyasztás/termék ≤ 11 GJ primer energia/t termék; valamint

—	CO2-kibocsátás/termék ≤ 0,7 t CO2/t termék.

„Termék”: bármely (pl. tábla, kocka, henger) formában forgalomba hozott ásványgyapot.

Az energiafogyasztás/termék hányadost éves átlagként kell kiszámítani a következő módon:

ahol:

—	n = az átlagszámításhoz használt időszak éveinek száma,

—	i = az átlagszámításhoz használt időszak minden egyes éve,

—	Termelés = az i évben előállított ásványgyapot vagy duzzasztott ásványi anyagok mennyisége tonnában,

—	F = a teljes tüzelőanyagfogyasztás a termelési folyamat során i évben,

—	Elhálózati = az éves hálózativillamosenergia-fogyasztás i évben,

—	Hkapcsolt = a kapcsolt energiatermelésből származó éves hasznoshő-fogyasztás i évben,

—	Elkapcsolt = a kapcsolt energiatermelésből származó éves villamosenergia-fogyasztás i évben,

—	Ref Ηη és Ref Εη = a külön hőtermelésre, illetve külön villamosenergia-termelésre vonatkozó, a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (6) meghatározott és az (EU) 2015/2402 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (7) szerint kiszámított hatásfok-referenciaértékek; valamint

—	PESkapcsolt = a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv meghatározása szerinti kapcsolt energiatermelő létesítmény által megtakarított primer energia mennyisége i évben.

A CO2-kibocsátás/-termelés hányadosát éves átlagként kell kiszámítani a következő módon:

ahol:

—	n = az átlagszámításhoz használt időszak éveinek száma,

—	i = az átlagszámításhoz használt időszak minden egyes éve,

—	Termelés = az előállított ásványgyapot mennyisége tonnában i évben,

—	Közvetlen CO2 = az (EU) 2018/2066 bizottsági végrehajtási rendelet (8) szerinti összes CO2-kibocsátás i évben, valamint

—	Közvetett CO2 = a végső energiafelhasználásra visszavezethető közvetett CO2-kibocsátás i évben, amelyet az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (9) szerint kell kiszámítani.

A közvetlen CO2-kibocsátást az (EU) 2018/2066 bizottsági végrehajtási rendelettel összhangban kell nyomon követni.

A közvetlen CO2-kibocsátást az ingyenes kiosztási szabályokról szóló (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelet 6. cikkjével összhangban kell nyomon követni.

Az energiafogyasztás/termék és a CO2-kibocsátás/termék hányados kiszámításához a kérelem benyújtását megelőző utolsó öt évet kell figyelembe venni. Amennyiben a kérelem benyújtásakor a létesítmény kevesebb mint öt éve működik, a hányadost a működés idejének éves átlagaként kell kiszámítani; a működés idejének legalább egy évnek kell lennie.

Értékelés és ellenőrzés

A kérelmezőnek be kell nyújtania az illetékes testülethez egy nyilatkozatot, amely a következő információkat tartalmazza:

—	az energiafogyasztási (GJ)/termék (tonna) hányados,

—	a CO2-kibocsátási (tonna)/termék (tonna) hányados,

—	a közvetlen CO2-kibocsátás (tonnában) az átlagszámításhoz használt időszak minden egyes évére nézve,

—	a közvetett CO2-kibocsátás (tonnában) az átlagszámításhoz használt időszak minden egyes évére nézve,

—	a felhasznált tüzelőanyagok, a tüzelőanyag-felhasználás az egyes tüzelőanyagok szerinti bontásban (GJ), a gyártási folyamat azon részfolyamata(i), amely(ek)ben a tüzelőanyagot felhasználták az átlagszámításhoz használt időszak minden egyes évére nézve,

—	az éves hálózativillamosenergia-fogyasztás (GJ végső energia) az átlagszámításhoz használt időszak minden egyes évére nézve,

—	a kapcsolt energiatermelésből származó hasznoshő-fogyasztás (GJ végső energia) az átlagszámításhoz használt időszak minden egyes évére nézve,

—	a kapcsolt energiatermelésből származó villamosenergia-fogyasztás (GJ végső energia) az átlagszámításhoz használt időszak minden egyes évére nézve,

—	a hatásfok-referenciaértékek a külön hőtermelésre, illetve külön villamosenergia-termelésre vonatkozóan,

—	a kapcsolt energiatermeléssel elért primerenergia-megtakarítás (PEM) (%) az átlagszámításhoz használt időszak minden egyes évére nézve, valamint

—	a kapcsolt energiatermeléshez használt tüzelőanyagok meghatározása és aránya a tüzelőanyag-szerkezeten belül az átlagszámításhoz használt időszak minden egyes évére nézve.

A nyilatkozatokhoz a következő dokumentumokat kell mellékelni:

—	az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendeletnek megfelelő éves kibocsátási jelentés az átlagszámításhoz használt időszak minden egyes évére vonatkozóan,

—	az éves kibocsátási jelentés kielégítő voltát megállapító, az (EU) 2018/2067 bizottsági végrehajtási rendelet (10) szerinti hitelesítési jelentés az átlagszámításhoz használt időszak minden egyes évére vonatkozóan,

—	a szolgáltató által biztosított elszámolás a hálózativillamosenergia-fogyasztásról az átlagszámításhoz használt időszak minden egyes évére vonatkozóan, valamint

—	elszámolás a helyszínen előállított vagy vásárolt, kapcsolt energiatermelésből származó hasznoshő- és villamosenergia-fogyasztásról az átlagszámításhoz használt időszak minden egyes évére vonatkozóan.

2.2. kritérium – Az ásványi anyagok kitermelésének forrásai

Ez a kritérium a termesztőközegekre és a talajjavító anyagokra is vonatkozik.

Uniós ökocímkével rendelkező termesztőközeg vagy talajjavító anyag összetevőjeként felhasználandó ásványokat csak olyan területekről lehet kitermelni, amelyek rendelkeznek az alábbi dokumentumokkal:

—	környezeti hatásvizsgálat és adott esetben a 2014/52/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) szerinti jelentés;

—	az illetékes regionális vagy nemzeti hatóság által kiadott érvényes kitermelési engedély,

—	rehabilitációs kezelési terv a kitermelési tevékenység engedélyezésével összefüggésben,

—	a kőbánya helyét jelző térkép,

—	az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (12) való megfelelésről szóló nyilatkozat,

—	a 92/43/EGK tanácsi irányelvnek (13) (élőhelyek) és a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (14) (madarak) való megfelelésről szóló nyilatkozat.

A fenti utolsó pont tekintetében azokban az esetekben, amikor a kitermelési helyszínek a Natura 2000 hálózat területein helyezkednek el, amelyek a 92/43/EGK irányelv értelmében vett különleges természetmegőrzési területek és a 2009/147/EK irányelv értelmében vett különleges madárvédelmi területek, a kitermelési tevékenységek értékelésére és engedélyezésére a 92/43/EGK irányelv 6. cikkében foglalt rendelkezéseknek megfelelően kerül sor az Európai Bizottság által kiadott vonatkozó útmutató dokumentum (15) figyelembevételével.

A fenti utolsó pont tekintetében azokban az esetekben, amikor a kitermelési helyszínek az EU-n kívül találhatók, és az anyagok kitermelésére olyan területeken kerül sor, melyeket hivatalosan javasoltak vagy kijelöltek mint: különleges természetmegőrzési területet; az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről szóló egyezmény (16) 16. sz. ajánlása (1989) és 3. sz. állásfoglalása (1996) alapján létrehozott Emerald Hálózat részét; a kitermelő/exportáló országok nemzeti jogszabályai értelmében kijelölt védett területet, a kitermelési tevékenységek értékelése és engedélyezése a 92/43/EGK és a 2009/147/EK irányelv rendelkezéseivel egyenértékű biztosítékokat nyújtó rendelkezéseknek megfelelően történik.

Értékelés és ellenőrzés

A kérelmezőnek be kell nyújtania illetékes hatóságok nyilatkozatát az e követelménynek való megfelelésről vagy az illetékes hatóságok által kiadott engedélyek másolatát, illetve bármely egyéb előírt nyilatkozatot és dokumentációt.

A rehabilitációs kezelési terv tartalmazza a kőbánya rehabilitációs célkitűzéseit, a koncepcionális végső felszíni tervet – beleértve a kitermelést követően tervezett földhasználatot –, a hatékony rekultivációs program végrehajtásának részleteit, valamint a rehabilitált területek teljesítményét értékelő hatékony monitoringprogrammal kapcsolatos részleteket.

Amennyiben az ipari és építőipari ásványi nyersanyagok kitermelésére (az Unióban) a Natura 2000 hálózathoz tartozó területeken, (az Unión kívül) a smaragd hálózathoz tartozó területeken vagy a beszerző/exportáló országok nemzeti jogszabályai értelmében védettként kijelölt területeken került sor, a kérelmezőnek be kell nyújtania az illetékes hatóságok nyilatkozatát az e követelménynek való megfelelésről vagy az illetékes hatóságok által kiadott engedély másolatát.

2.3. kritérium – Az ásványi termesztőközegek használata és használat utáni kezelése

Ez a kritérium kizárólag az ásványi termesztőközegekre vonatkozik.

A kérelmező köteles az ügyfelek számára strukturált begyűjtési és újrafeldolgozási szolgáltatást kínálni, amelyhez harmadik félként eljáró szolgáltatókat is igénybe vehet. A begyűjtési és újrafeldolgozási szolgáltatásnak a kérelmező teljes európai uniós termékértékesítésének mennyiségét tekintve legalább annak 70 %-ára ki kell terjednie.

Értékelés és ellenőrzés

A kérelmezőnek be kell nyújtania az illetékes testülethez egy nyilatkozatot arról, hogy az ásványi termesztőközegeket kizárólag professzionális kertészeti alkalmazások céljára bocsátja rendelkezésre. A végfelhasználók számára nyújtott információknak tartalmazniuk kell a termék professzionális kertészeti alkalmazására vonatkozó nyilatkozatot.

A kérelmezőnek tájékoztatnia kell az illetékes testületet a strukturált begyűjtési és újrafeldolgozási szolgáltatással összefüggésben felkínált lehetőség(ek)ről és a megvalósított lehetőség(ek) eredményeiről. A kérelmezőnek különösen a következő dokumentációt és információkat kell benyújtania:

—	a gyártó és a szolgáltatók között létrejött szerződéses dokumentáció,

—	a begyűjtés, a feldolgozás és a rendeltetési helyek leírása,

—	éves áttekintés a termesztőközegekből az Európai Unió tagállamaiban értékesített összmennyiségről és éves áttekintés a tagállamok azon területein értékesített mennyiségekről, ahol begyűjtési és feldolgozási szolgáltatásokat kínálnak.

Új belépők esetében meg kell becsülni a termesztőközegekből az Európai Unió tagállamaiban értékesített éves összmennyiséget és a tagállamok azon területein értékesített éves mennyiségeket, ahol begyűjtési és feldolgozási szolgáltatásokat kínálnak. A valós adatok szolgáltatása az uniós ökocímke használatára vonatkozó engedély odaítélését követő egy év elteltével veszi kezdetét.

3. kritérium – Szerves összetevők és újrafeldolgozott/hasznosított anyagok a termesztőközegekben

Ez a kritérium kizárólag a termesztőközegekre vonatkozik.

A termesztőközeget szerves vagy újrafeldolgozott/hasznosított tartalomnak kell alkotnia a következők valamelyike szerint:

a)	a termesztőközeget legalább 30 %-ban szerves összetevőknek kell alkotniuk (a termék összmennyiségére nézett szerves összetevők mennyiségében kifejezve),

b)	a termesztőközegnek olyan eljárással előállított ásványi összetevőket kell tartalmaznia, amelyhez legalább 30 %-ban újrafeldolgozott/hasznosított anyagokat használnak (az alapanyagok száraz összsúlyára nézett újrafeldolgozott/hasznosított anyagok száraz súlyában kifejezve).

Értékelés és ellenőrzés

A kérelmezőnek meg kell adnia a következő információkat:

—	az a) esetben: az 1. kritériumnál megadott szerves összetevők mennyiségének és a termék összmennyiségének hányadosa,

—	a b) esetben: az újrafeldolgozott/hasznosított anyagok száraz súlyának és az alapanyagok száraz összsúlyának hányadosa.

A b) esetben a kérelmezőnek a következő információkat is meg kell adnia az ásványi összetevőkről:

—	a felhasznált nyersanyagok meghatározása a mennyiségeket száraz tömegben megadva és származási helye,

—	az újrafeldolgozott/hasznosított alapanyagok meghatározása a mennyiségek megadásával és származási helye, amely adatokat az anyag szállítója által kiállított számlával vagy igazoló dokumentumokkal kell alátámasztani.

4. kritérium – Korlátozás hatálya alá eső anyagok

4.1. kritérium – Nehézfémekre vonatkozó határértékek

Ez a kritérium a termesztőközegekre és a talajjavító anyagokra is vonatkozik.

4.1.a) kritérium – Nehézfémekre vonatkozó határértékek

A termékben a következő elemek mennyiségének a termék szárazanyag-tartalmában mérve a 2. táblázatban megadott értékek alatt kell maradnia.

2. táblázat

A talajjavító anyagokban található nehézfémekre vonatkozó határértékek

Nehézfémek	Megengedett legnagyobb tartalom a termékben (mg/kg szárazanyag)
Kadmium (Cd)	1
Összes króm (Cr összes)	100
Réz (Cu)	200
Higany (Hg)	0,45
Nikkel (Ni)	40
Ólom (Pb)	100
Cink (Zn)	300
Szervetlen arzén (As)	10

4.1.b) kritérium – A termesztőközegekben található nehézfémekre vonatkozó határértékek

A termékben a következő elemek mennyiségének a termék szárazanyag-tartalmában mérve a 3. táblázatban megadott értékek alatt kell maradnia.

3. táblázat

A termesztőközegekben található nehézfémekre vonatkozó határértékek

Nehézfémek	Megengedett legnagyobb tartalom a termékben (mg/kg szárazanyag)
	Ásványi termesztőközegek	Az ásványi termesztőközegektől különböző termesztőközegek
Kadmium (Cd)	1,3	1,3
Összes króm (Cr összes)	310	100
Króm VI (Cr VI)	2	Nem alkalmazandó
Réz (Cu)	200	200
Higany (Hg)	0,45	0,45
Nikkel (Ni)	40	40
Ólom (Pb)	100	100
Cink (Zn)	300	300
Szervetlen arzén (As)	10	10

Értékelés és ellenőrzés

A kérelmezőnek be kell nyújtania az illetékes testülethez a meglévő EN-szabványoknak vagy vizsgálati eljárásoknak megfelelően – megbízható és reprodukálható módon – elvégzett vizsgálatokról készült jelentéseket.

A teljes krómtartalomra vonatkozóan a kérelmezőnek be kell nyújtania az illetékes testülethez az EN 13650 szabványban megadott vizsgálati eljárásnak megfelelően elvégzett vizsgálatokról készült jelentéseket.

A kizárólag ásványi összetevőket tartalmazó termesztőközegek esetében a nikkelre vonatkozó határérték annak biológiailag hasznosítható mennyiségére vonatkozik.

4.2. kritérium – A többgyűrűs aromás szénhidrogénekre (PAH-k) vonatkozó határértékek

Ez a kritérium a termesztőközegekre és a talajjavító anyagokra vonatkozik.

A termékben a következő többgyűrűs aromás szénhidrogének mennyiségének a termék szárazanyag-tartalmában mérve a 4. táblázatban megadott értékek alatt kell maradnia.

4. táblázat

A PAH-kra vonatkozó határértékek

Szennyező anyag	Megengedett legnagyobb tartalom a termékben (mg/kg szárazanyag)
PAH16	6
PAH16 = naftalin, acenaftilén, acenaftén, fluorén, fenantrén, antracén, fluorantén, pirén, benzo[a]antracén, krizén, benzo[b]fluorantén, benzo[k]fluorantén, benzo[a]pirén, indenol[1,2,3-cd]pirén, dibenzo[a,h]antracén és benzo[g,h,i]perilén összesen.

Értékelés és ellenőrzés

A kérelmezőnek be kell nyújtania az illetékes testülethez az EN 16181 szabványban megadott vizsgálati eljárásnak megfelelően elvégzett vizsgálatokról készült jelentéseket.

4.3. kritérium – Az 1272/2008/EK rendelet értelmében veszélyesként besorolt anyagokra és keverékekre vonatkozó korlátozások

Ez a kritérium a talajjavító anyagokra és a termesztőközegekre is vonatkozik.

A termék nem sorolható be az 1272/2008/EK rendelet szerinti, a következő bekezdésben felsorolt egyik veszélyességi osztály, kategória és kapcsolódó figyelmeztetőmondat-kód szerint sem.

A termék nem tartalmazhat (nedves súlyra vetítve) 0,010 tömegszázaléknál nagyobb koncentrációban olyan szándékosan hozzáadott anyagokat vagy keverékeket, amelyekhez az 1272/2008/EK rendeletnek megfelelően az alábbi veszélyességi osztályok, veszélyességi kategóriák és kapcsolódó figyelmeztetőmondat-kódok valamelyikét rendelték:

—	az 1. csoportba sorolt veszélyek: 1A. vagy 1B. kategóriájú rákkeltő, mutagén és/vagy reprodukciót károsító (CMR) hatás: H340, H350, H350i, H360, H360F, H360D, H360FD, H360Fd, H360Df;

—

a 2. csoportba sorolt veszélyek: 2. kategóriájú CMR-ek: H341, H351, H361, H361f, H361d, H361fd, H362; 1. kategóriájú vízi toxicitás: H400, H410; 1. és 2. kategóriájú akut toxicitás: H300, H310, H330; 1. kategóriájú aspirációs toxicitás: H304; 1. kategóriájú specifikus célszervi toxicitás (STOT): H370, H372; valamint

—	a 3. csoportba sorolt veszélyek: 2., 3. és 4. kategóriájú vízi toxicitás: H411, H412, H413; 3. kategóriájú akut toxicitás: H301, H311, H331; 2. kategóriájú specifikus célszervi toxicitás (STOT): H371, H373.

A figyelmeztetőmondat-kódok általában anyagokra vonatkoznak. Amennyiben azonban az anyagokról nem lehetséges külön adatokat beszerezni, a keverékekre vonatkozó osztályozási szabályok alkalmazandók.

A fenti követelmény nem vonatkozik azon anyagok vagy keverékek használatára, amelyeket a gyártási folyamat során kémiailag oly módon módosítottak, hogy azok a veszélyek, amelyek miatt az anyagot vagy keveréket az 1272/2008/EK rendelet alapján osztályozták, már nem állnak fenn.

Ez a kritérium nem vonatkozik azokra az összetevőkre, amelyek a következőkből állnak:

—	az 1907/2006/EK rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott hatálya alá nem tartozó anyagok;

—	az 1907/2006/EK rendelet 2. cikke (7) bekezdése b) pontjának hatálya alá tartozó anyagok; ez a pont megállapítja azokat a kritériumokat, amelyek alapján a szóban forgó rendelet V. mellékletében szereplő anyagok mentességet kapnak a regisztrálási, továbbfelhasználói és értékelési követelmények alól.

Annak megállapításához, hogy ez a kizárás alkalmazható-e vagy sem, a kérelmezőnek ellenőriznie kell minden olyan szándékosan hozzáadott anyagot, illetve keveréket, amely (nedves súlyra vetítve) 0,010 tömegszázalékot meghaladó koncentrációban van jelen.

Értékelés és ellenőrzés

A kérelmezőnek be kell nyújtania a gyártási folyamat során szándékosan hozzáadott releváns összetevők és vegyi anyagok jegyzékét, mellékelve hozzá a vonatkozó biztonsági adatlapokat, illetve a vegyi anyagok beszállítójának nyilatkozatait, amelyek igazolják a követelménynek való megfelelést.

Az 1272/2008/EK rendelet szerint osztályozott anyagokat vagy keverékeket tartalmazó minden összetevőt, illetve vegyi anyagot ki kell emelni.

Az összetevő vagy a vegyi anyag hozzávetőleges adagolási arányát, valamint a korlátozás tárgyát képező anyag vagy keverék szóban forgó vegyi anyagban jelen lévő (a biztonsági adatlapon vagy a szállítói nyilatkozatban megadottak szerinti) koncentrációját és 100 %-os feltételezett retenciós faktort kell alkalmazni a korlátozás tárgyát képező anyag vagy keverék termékben maradó mennyiségének becslésére.

A 100 %-os retenciós faktortól való bárminemű eltérésre és a korlátozott veszélyes anyag vagy keverék kémiai módosítására vonatkozó indokolást írásban kell benyújtani.

A 4.3. kritérium szerinti követelmény alól mentesülő összetevők, illetve anyagok esetében (lásd az 1907/2006/EK rendelet IV. és V. mellékletét) e célra elegendő a kérelmező ilyen értelmű nyilatkozata.

Ásványgyapot esetében a kérelmezőnek a következő információkat is meg kell adnia:

a)	az ásványigyapot-termékeket tanúsító európai szervezet által odaítélt, az 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletében szereplő Q. megjegyzésének való megfelelést igazoló védjegy használatának jogáról kiállított igazolás egy példánya;

b)	az ISO 14184-1 „Textilek. A formaldehid kimutatása. 1. rész: A szabad és a hidrolizált formaldehid” című szabványban foglalt feltételek szerinti vizsgálati jegyzőkönyv egy példánya.

A fenti bizonyítékokat a kérelmező szállítói láncába tartozó bármely beszállító közvetlenül is benyújthatja az illetékes testületeknek.

4.4. kritérium – Az 1907/2006/EK rendelet értelmében különös aggodalomra okot adó anyagnak minősülő anyagokra vonatkozó korlátozások

Ez a kritérium a talajjavító anyagokra és a termesztőközegekre is vonatkozik.

A termék nem tartalmazhat semmilyen olyan szándékosan hozzáadott anyagot, amelyre teljesülnek az 1907/2006/EK rendelet 57. cikkében említett kritériumok, és amelyet az említett rendelet 59. cikkében leírt eljárással összhangban azonosítottak és felvettek a különös aggodalomra okot adó anyagként történő engedélyezésre jelölt anyagok jegyzékre.

Értékelés és ellenőrzés

A kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy a termékhez a gyártási folyamata során nem adtak hozzá szándékosan különös aggodalomra okot adó anyagokat. A kérelmező ezen nyilatkozatához csatolni kell az uniós ökocímkével rendelkező termék(ek) előállításához felhasznált valamennyi beszállított anyaghoz és vegyi anyaghoz tartozó nyilatkozatokat és biztonsági adatlapokat annak megerősítése érdekében, hogy a beszállított anyagokhoz, illetve vegyi anyagokhoz nem adtak hozzá szándékosan különös aggodalomra okot adó anyagokat.

4.5. kritérium – Microbiológiai kritériumok

Ez a kritérium a termesztőközegekre és a talajjavító anyagokra is vonatkozik az ásványi termesztőközegek kivételével.

Az elsődleges kórokozók szintje a termékben nem lépheti túl az 5. táblázatban megadott maximális mennyiségeket.

5. táblázat

A kórokozók javasolt határértékei

Tesztelendő mikroorganizmusok	Mintavételi tervek			Határ
	n	c	m	M
Salmonella spp.	5	0	0	25 g-os vagy 25 ml-es mintában nincs jelen
Escherichia coli vagy Enterococcaceae	5	5	0	1 000 CFU 1 g-ban vagy 1 ml-ben
CFU = Colony Forming Units (telepképző egységek)

ahol:

—	n = a vizsgálandó minták száma,

—	c = azon minták száma, amelyeknél a baktériumok telepképző egységekben (CFU) kifejezett száma m és M között van,

—	m = a baktériumok CFU-ban kifejezett számának azon küszöbértéke, amely kielégítőnek tekinthető, valamint

—	M = a baktériumok CFU-ban kifejezett számának maximális értéke.

Értékelés és ellenőrzés

A kérelmezőnek be kell nyújtania az illetékes testülethez a 6. táblázatban megadott vizsgálati eljárásnak megfelelően elvégzett vizsgálatokról készült jelentéseket.

6. táblázat

Szabványos vizsgálati módszerek az egyes kórokozók kimutatására

Paraméter	Vizsgálati módszer
E. coli	CEN/TR 16193 vagy ISO 16649-2 vagy EN ISO 9308-3
Salmonella spp.	EN ISO 6579 vagy CEN/TR 15215
Enterococcacea	EN 15788 vagy EN ISO 7899-1 vagy BEA-módszer

5. kritérium – Használatra való alkalmasság

5.1. kritérium – Stabilitás

Ez a kritérium a termesztőközegekre és a talajjavító anyagokra is vonatkozik a teljes mértékben lignocellulóz összetevőkből álló talajtakarók és az ásványi termesztőközegek kivételével.

A nem professzionális alkalmazásra szánt talajjavító anyagoknak, valamint a bármilyen alkalmazásra szánt termesztőközegeknek meg kell felelniük a 7. táblázatban megadott követelmények egyikének.

7. táblázat

A nem professzionális alkalmazásra szánt talajjavító anyagokra, valamint a bármilyen alkalmazásra szánt termesztőközegekre vonatkozó stabilitási követelmények

Stabilitási paraméter	Követelmény
Maximális respirometriás index	15 mmol O2/kg szerves anyag/h
Minimum korhadási fok (ahol alkalmazható)	IV (az önmelegedési vizsgálat során a hőmérséklet legfeljebb 20 °C-kal emelkedik a környezeti hőmérséklet fölé)

A professzionális alkalmazásra szánt talajjavító anyagoknak meg kell felelniük a 8. táblázatban megadott követelmények egyikének.

8. táblázat

A professzionális alkalmazásra szánt talajjavító anyagokra vonatkozó stabilitási követelmények

Stabilitási paraméter	Követelmény
Maximális respirometriás index	25 mmol O2/kg szerves anyag/h
Minimum korhadási fok (ahol alkalmazható)	III (az önmelegedési vizsgálat során a hőmérséklet legfeljebb 30 °C-kal emelkedik a környezeti hőmérséklet fölé)

Értékelés és ellenőrzés

A kérelmezőnek be kell nyújtania az illetékes testülethez a 9. táblázatban megadott vizsgálati eljárásnak megfelelően elvégzett vizsgálatokról készült jelentéseket.

9. táblázat

Szabványos vizsgálati módszerek a stabilitási paraméterek meghatározására

Paraméter	Vizsgálati módszer
Respirometriás index	EN 16087-1
Korhadási fok	EN 16087-2

5.2. kritérium – Makroszkópikus szennyeződések

Ez a kritérium azon termesztőközegekre és talajjavító anyagokra vonatkozik az ásványi termesztőközegek kivételével, amelyek:

a)	a szárazanyagban legfeljebb 3 g/kg 2 mm-nél nagyobb makroszkopikus üveg- és fémszennyeződést tartalmaznak bármilyen formában;

b)	a szárazanyagban legfeljebb 2,5 g/kg 2 mm-nél nagyobb makroszkopikus műanyag-szennyeződést tartalmaznak bármilyen formában; valamint

c)	a szárazanyagban összesen legfeljebb 5 g/kg makroszkopikus szennyeződést tartalmaznak az a) és a b) pontban említett anyagokból.

Értékelés és ellenőrzés

A kérelmezőnek be kell nyújtania az illetékes testülethez a CEN/TS 16202 műszaki előírásnak vagy egy ezzel egyenértékű, az illetékes testület által jóváhagyott vizsgálati eljárásnak megfelelően elvégzett vizsgálatokról készült jelentéseket.

5.3. kritérium – Szerves anyag és szárazanyag a talajjavító anyagokban

Ez a kritérium a talajjavító anyagokra vonatkozik.

A termék izzítási veszteségként kifejezhető szervesanyag-tartalma nem lehet kevesebb, mint 15 tömegszázalék (a száraz tömegre vetítve), illetve 8,5 tömegszázalék a szervesszén-tartalomra (Corg) vetítve.

A termék szárazanyag-tartalma nem lehet kevesebb, mint a friss tömeg 25 %-a.

Értékelés és ellenőrzés

A kérelmezőnek be kell nyújtania az illetékes testülethez a 10. táblázatban megadott vizsgálati eljárásnak megfelelően elvégzett vizsgálatokról készült jelentéseket.

Ha a megfelelés értékelése a szerves anyag alapján történik, a következő átváltási tényezőt kell alkalmazni: szerves szén (Corg) = szerves anyag × 0,56

10. táblázat

Szabványos vizsgálati módszerek a szárazanyag, a szerves anyag és a teljes szervesszén-tartalom (TOC) meghatározására

Paraméter	Vizsgálati módszer
Szárazanyag (frisstömeg-százalék)	EN 13040
Az izzítási veszteségként kifejezhető szervesanyag (a száraz tömeg %-ában)	EN 13039
Teljes szervesszén-tartalom (TOC) (a száraz tömeg %-ában)	EN 15936

5.4. kritérium – Életképes gyommagvak és növényi szaporítóképletek

Ez a kritérium a termesztőközegekre és a talajjavító anyagokra is vonatkozik az ásványi termesztőközegek kivételével.

Az életképes gyommagvak és növényi szaporítóanyagok mennyisége a termékben nem haladhatja meg a literenkénti két egységet.

Értékelés és ellenőrzés

A kérelmezőnek be kell nyújtania az illetékes testülethez a CEN/TS 16201 műszaki előírásnak vagy egy ezzel egyenértékű, az illetékes testület által jóváhagyott vizsgálati eljárásnak megfelelően elvégzett vizsgálatokról készült jelentéseket.

5.5. kritérium – Növényi reakció

Ez a kritérium a termesztőközegekre és a talajjavító anyagokra is vonatkozik.

A termékeknek nem lehet káros hatásuk a növények kihajtására vagy azt követő növekedésére.

Értékelés és ellenőrzés

A kérelmezőnek be kell nyújtania az illetékes testülethez az EN 16086-1 szabványban megadott vizsgálati eljárásnak megfelelően elvégzett érvényes vizsgálatokról készült jelentést.

6. kritérium – A termesztőközegek jellemzői

Ez a kritérium kizárólag a termesztőközegekre vonatkozik.

6.1. kritérium – Elektromos vezetőképesség

A termék elektromos vezetőképessége nem érheti el a 100 mS/m értéket.

Értékelés és ellenőrzés

A kérelmezőnek be kell nyújtania az illetékes testülethez az EN 13038 szabványban megadott vizsgálati eljárásnak megfelelően elvégzett vizsgálatokról készült jelentést.

6.2. kritérium – Nátriumtartalom

A friss termék vizes kivonatának nátriumtartalma nem haladhatja meg a 150 mg/l értéket.

Értékelés és ellenőrzés

A kérelmezőnek be kell nyújtania az illetékes testülethez az EN 13652 szabványban megadott vizsgálati eljárásnak megfelelően elvégzett vizsgálatokról készült jelentést.

6.3. kritérium – Kloridtartalom

A friss termék vizes kivonatának kloridtartalma nem haladhatja meg az 500 mg/l értéket.

Értékelés és ellenőrzés

A kérelmezőnek be kell nyújtania az illetékes testülethez az EN 16195 szabványban megadott vizsgálati eljárásnak megfelelően elvégzett vizsgálatokról készült jelentést.

7. kritérium – Információszolgáltatás

Ez a kritérium a termesztőközegekre és a talajjavító anyagokra is vonatkozik.

Meg kell adni a 7.1., illetve 7.2. kritériumnál feltüntetett információkat.

Az információkat a termékkel együtt kell elérhetővé tenni, vagy annak csomagolásán vagy a kísérő dokumentumokon.

Azokat az uniós termésnövelő anyagokat, amelyek az (EU) 2019/1009 rendelet alapján a 3.A. funkció szerinti termékkategóriába (szerves talajjavító anyagok) vagy a 4. funkció szerinti termékkategóriába (termesztőközegek) tartoznak, úgy kell tekinteni, hogy megfelelnek e követelménynek.

Az ásványi termesztőközegek esetében az információszolgáltatás részeként mellékelni kell egy, a professzionális kertészeti alkalmazásról szóló nyilatkozatot is.

7.1. kritérium – Talajjavító anyagok

a)	a forgalomba hozatalért felelős szervezet neve és címe;

b)	a terméket típus szerint azonosító leíró szöveg, mely tartalmazza a „TALAJJAVÍTÓ ANYAG” szöveget;

c)	tételazonosító kód;

d)	a mennyiség (tömegben vagy térfogatban kifejezve);

e)	a nedvességtartalom vagy a szárazanyag-tartalom tartománya tömegszázalékban kifejezve;

f)	a termék tömegének vagy térfogatának több mint 5 %-át kitevő valamennyi összetevő felsorolása a száraz tömegük szerinti csökkenő sorrendben; amennyiben az összetevő egy anyag vagy egy keverék, azt az 1272/2008/EK rendelet 18. cikkében meghatározottak szerint kell azonosítani;

g)	a javasolt tárolási körülmények és a javasolt felhasználhatósági idő;

h)	a biztonságos kezelésre és felhasználásra vonatkozó iránymutatások, többek között az emberek, az állatok vagy a növények egészségére, a biztonságra, illetve a környezetre jelentett kockázatok kezelése érdekében javasolt intézkedésekkel kapcsolatos bármilyen releváns információ;

i)	a rendeltetésszerű felhasználásra vonatkozó utasítások, ideértve az adagolást, az időzítést és a gyakoriságot, valamint a célnövényeket vagy -gombákat is;

j)

pH-érték;

k)	elektromos vezetőképesség mS/m-ben kifejezve, kivéve az ásványgyapot esetében;

l)	szervesanyag-tartalom vagy szervesszén-tartalom (Corg) tömegszázalékban kifejezve;

m)	a szerves nitrogén (Norg) minimális mennyisége tömegszázalékban kifejezve, majd ezt követően megjelölve a felhasznált szerves anyag eredetét;

n)	a szerves szén és a teljes nitrogéntartalom aránya(Corg/N). A következő tápanyagokat fel kell tüntetni tömegszázalékban kifejezve, ha 0,5 tömegszázalékot meghaladó mennyiségben vannak jelen: nitrogén (N), foszfor-pentoxid (P2O5) és kálium-oxid (K2O).

7.2. kritérium – Termesztőközegek

a)	a forgalomba hozatalért felelős szervezet neve és címe;

b)	a terméket típus szerint azonosító leíró szöveg, mely tartalmazza a „TERMESZTŐKÖZEG” szöveget;

c)	tételazonosító kód;

d)

a mennyiség: — ásványgyapothenger esetében a darabszámban, valamint két kiterjedésében (átmérőjével és a magasságával) kifejezve; — a henger formától eltérő formában lévő ásványgyapot esetében a darabszámban, valamint három kiterjedésében (hosszával, magasságával és szélességével) kifejezve; — egyéb előreformázott termesztőközegek esetében legalább két kiterjedés méretében kifejezve; — egyéb termesztőközegek esetében a teljes térfogatban kifejezve; — az előre formázott termesztőközegek kivételével a mennyiséget a 60 mm-nél nagyobb részecskeméretű anyagok térfogatában kell kifejezni, amennyiben vannak ilyenek;

e)	a nedvességtartalom vagy a szárazanyag-tartalom tartománya tömegszázalékban kifejezve;

f)	a termék tömegének vagy térfogatának több mint 5 %-át kitevő valamennyi összetevő felsorolása a száraz tömegük szerinti csökkenő sorrendben; amennyiben az összetevő egy anyag vagy egy keverék, azt az 1272/2008/EK rendelet 18. cikkében meghatározottak szerint kell azonosítani;

g)	a javasolt tárolási körülmények és a javasolt felhasználhatósági idő, valamint a gyártási időpont;

h)	a biztonságos kezelésre és felhasználásra vonatkozó iránymutatások, többek között az emberek, az állatok vagy a növények egészségére, a biztonságra, illetve a környezetre jelentett kockázatok kezelése érdekében javasolt intézkedésekkel kapcsolatos bármilyen releváns információ;

i)	a rendeltetésszerű felhasználásra vonatkozó utasítások, ideértve az adagolást, az időzítést és a gyakoriságot, valamint a célnövényeket vagy -gombákat is;

j)

pH-érték;

k)	elektromos vezetőképesség mS/m-ben kifejezve, kivéve az ásványgyapot esetében;

l)	nyilatkozat a szerves anyag stabilitásáról (stabil vagy nagyon stabil);

m)	CaCl2/DTPA-val (kalcium-kloriddal/dietiléntriaminpentaecetsavval) kivonható („CAT-ban oldható”) nitrogén (N), amennyiben mennyisége meghaladja a 150 mg/litert;

n)	CaCl2/DTPA-val (kalcium-kloriddal/dietiléntriaminpentaecetsavval) kivonható („CAT-ban oldható”) foszfor-pentoxid (P2O5), amennyiben mennyisége meghaladja a 20 mg/litert;

o)	CaCl2/DTPA-val (kalcium-kloriddal/dietiléntriaminpentaecetsavval) kivonható („CAT-ban oldható”) kálium-oxid (K2O), amennyiben mennyisége meghaladja a 150 mg/litert;

p)	Összes króm (Cr összes), a 4.1. b) kritérium szerint számszerűsítve, ha a szárazanyagban meghaladja a 200 mg/kg értéket;

q)	ásványi termesztőközegek esetében nyilatkozat a professzionális kertészeti alkalmazásról.

Értékelés és ellenőrzés

A kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a termék megfelel ennek a kritériumnak, és be kell nyújtania az illetékes testülethez a csomagoláson vagy a kísérő tájékoztatókban feltüntetett felhasználói tájékoztatás szövegét.

8. kritérium – Az uniós ökocímkén feltüntetett információk

Választható szövegmezős címke esetében a címkének a következő három állítást kell tartalmaznia:

—	elősegíti az anyagok újrafeldolgozását;

—	támogatja a fenntarthatóbb módon előállított anyagok használatát, csökkentve ezáltal a környezet károsodását.

A talajjavítók esetében a következő kiegészítő információt is tartalmaznia kell:

—	hozzájárul a talaj- és a vízszennyezés csökkentéséhez.

A kérelmezőnek követnie kell az uniós ökocímke logójának használatáról szóló iránymutatásban szereplő, a logó helyes használatára vonatkozó utasításokat:

https://ec.europa.eu/environment/ecolabel/

Értékelés és ellenőrzés

A kérelmezőnek nyilatkozatot kell benyújtania e kritérium teljesüléséről, mellékelve a termék csomagolásáról készült nagy felbontású képet, amelyen világosan látszik a címke, a nyilvántartási szám/az engedélyszám, valamint adott esetben a címkével együtt megjeleníthető állítások.

---

(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról (HL L 353., 2008.12.31., 1. o.).

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 1069/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (állati melléktermékekre vonatkozó rendelet) (HL L 300., 2009.11.14., 1. o.).

(5)  A hulladékjegyzéknek a hulladékokról szóló 75/442/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének a) pontja értelmében történő meghatározásáról szóló 94/3/EK határozat, valamint a veszélyes hulladékok jegyzékének a veszélyes hulladékokról szóló 91/689/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének (4) bekezdése értelmében történő meghatározásáról szóló 94/904/EK tanácsi határozat felváltásáról szóló, 2000. május 3-i 2000/532/EK bizottsági határozatban (HL L 226., 2000.9.6., 3. o.) meghatározott hulladéktípusok és referenciakódok.

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve (2012. október 25.) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1. o.).

(7)  A Bizottság (EU) 2015/2402 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. október 12.) a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazásában a külön hő- és villamosenergia-termelésre vonatkozóan megállapított egységes hatásfok-referenciaértékek felülvizsgálatáról, valamint a 2011/877/EU bizottsági végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 333., 2015.12.19., 54. o.).

(8)  A Bizottság (EU) 2018/2066 végrehajtási rendelete (2018. december 19.) az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő nyomon követéséről és jelentéséről, valamint a 601/2012/EU bizottsági rendelet módosításáról (HL L 334., 2018.12.31., 1. o.).

(9)  A Bizottság (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. december 19.) a kibocsátási egységek harmonizált ingyenes kiosztására vonatkozó uniós szintű átmeneti szabályoknak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10a. cikke értelmében történő meghatározásáról (HL L 59., 2019.2.27., 8. o.).

(10)  A Bizottság (EU) 2018/2067 végrehajtási rendelete (2018. december 19.) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében az adatok hitelesítéséről és a hitelesítők akkreditálásáról (HL L 334., 2018.12.31., 94. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/52/EU irányelve (2014. április 16.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2011/92/EU irányelv módosításáról (HL L 124., 2014.4.25., 1. o.).

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács 1143/2014/EU rendelete (2014. október 22.) az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről (HL L 317., 2014.11.4., 35. o.).

(13)  A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).

(14)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.).

(15)  Európai Bizottság, Környezetvédelmi Főigazgatóság, A nem energetikai célú bányászat és a Natura 2000, Összefoglaló: útmutató dokumentum. Kiadóhivatal, 2019, https://op.europa.eu/hu/publication-detail/-/publication/1ad3394e-de79-11e9-9c4e-01aa75ed71a1.

(16)  Egyezmény az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről (HL L 38., 1982.2.10., 3. o.).

1. függelék

A mintavételek és vizsgálatok gyakorisága a kérelmezés évében

Az üzem típusa	Kritérium	Éves felhasználás/termelés	Vizsgálati gyakoriság
1. típus: Hulladék-/állatimelléktermék-kezelő üzenek	4.1. – A nehézfémekre vonatkozó határértékek 4.5. – Mikrobiológiai kritériumok 5.1. – Stabilitás 5.2. – Makroszkopikus szennyeződések 5.3. – Szerves anyag és szárazanyag a talajjavító anyagokban 5.4. – Életképes magvak és növényi szaporítóképletek 5.5. – Növényi reakció 6. – A termesztőközegek jellemzői	Felhasználás (t) ≤ 3 000	1 a felhasznált anyagok minden 1 000 tonnája után, a legközelebbi egész számra kerekítve
		3 000 < felhasználás (t) < 20 000	4 (egy minta minden évszakban)
		Felhasználás (t) ≥ 20 000	az évente elvégzett vizsgálatok száma = az évente felhasznált anyagmennyiség (tonnában)/10 000 tonna + 1
	4.2. – A többgyűrűs aromás szénhidrogénekre (PAH-k) vonatkozó határértékek	Felhasználás (t) ≤ 3 000	1
		3 001 < felhasználás (t) < 10 000	2
		10 001 < felhasználás (t) < -20 000	3
		20 001 < felhasználás (t) < 40 000	4
		40 001 < felhasználás (t) < 60 000	5
		60 001 < felhasználás (t) < 80 000	6
		80 001 < felhasználás (t) < 100 000	7
		100 001 < felhasználás (t) < 120 000	8
		120 001 < felhasználás (t) < 140 000	9
		140 001 < felhasználás (t) < 160 000	10
		160 001 < felhasználás (t) < 180 000	11
		Felhasználás (t) ≥ 180 000	12
2. típus: Hulladékból/állati melléktermékből származó anyagokat felhasználó gyártóüzemek a hulladékkezelő üzemek kivételével	4.1. – A nehézfémekre vonatkozó határértékek 4.5. – Mikrobiológiai kritériumok 5.1. – Stabilitás 5.2. – Makroszkopikus szennyeződések 5.3. – Szerves anyag és szárazanyag a talajjavító anyagokban 5.4. – Életképes magvak és növényi szaporítóképletek 5.5. – Növényi reakció 6. – A termesztőközegek jellemzői	Termelés (m3) ≤ 5 000	2 különböző tételből az EN 12579 szabvány (1) szerint vett reprezentatív egyesített minták
		Termelés (m3) > 5 000	4 különböző tételből az EN 12579 szabvány szerint vett reprezentatív egyesített minták
	4.2. – A többgyűrűs aromás szénhidrogénekre (PAH-k) vonatkozó határértékek	Termelés (m3) ≤ 5 000	1 tételből az EN 12579 szabvány szerint vett reprezentatív egyesített minták
		Termelés (m3) > 5 000	2 különböző tételből az EN 12579 szabvány szerint vett reprezentatív egyesített minták
3. típus: Hulladékból és állati melléktermékekből származó anyagokat NEM használó gyártóüzemek	4.1. – A nehézfémekre vonatkozó határértékek 4.5. – Mikrobiológiai kritériumok 5.1. – Stabilitás 5.2. – Makroszkopikus szennyeződések 5.3. – Szerves anyag és szárazanyag a talajjavító anyagokban 5.4. – Életképes magvak és növényi szaporítóképletek 5.5. – Növényi reakció 6. – A termesztőközegek jellemzői	Termelés (m3) ≤ 5 000	1 tételből az EN 12579 szabvány szerint vett reprezentatív egyesített minták
		Termelés (m3) > 5 000	2 különböző tételből az EN 12579 szabvány szerint vett reprezentatív egyesített minták
	4.2. – A többgyűrűs aromás szénhidrogénekre (PAH-k) vonatkozó határértékek	A felhasználástól/termeléstől függetlenül	1 tételből az EN 12579 szabvány szerint vett reprezentatív egyesített minták

---

(1)  EN 12579 Talajjavítók és termesztőközegek. Mintavétel.

2. függelék

Mintavételi és vizsgálati gyakoriság a következő években

Az üzem típusa	Kritériumok	Éves felhasználás/termelés	Vizsgálati gyakoriság
1. típus: Hulladék-/állatimelléktermék-kezelő üzemek	4.1. – A nehézfémekre vonatkozó határértékek 4.5. – Kórokozók 5.1. – Stabilitás 5.2. – Makroszkopikus szennyeződések 5.3. – Szerves anyag és szárazanyag a talajjavító anyagokban 5.4. – letképes magvak és növényi szaporítóképletek 5.5. – Növényi reakció 6. – A termesztőközegek jellemzői	Felhasználás (t) ≤ 1 000	1
		Felhasználás (t) > 1 000	az évente elvégzett vizsgálatok száma = az évente felhasznált anyagmennyiség (tonnában)/10 000 tonna + 1
			Legalább 2 és legfeljebb 12
	4.2. – A többgyűrűs aromás szénhidrogénekre (PAH-k) vonatkozó határértékek	Felhasználás (t) ≤ 10 000	0,25 (négyévente egyszer)
		10 001 < felhasználás (t) < 25 000	0,5 (kétévente egyszer)
		25 001 < felhasználás (t) < 50 000	1
		50 001 < felhasználás (t) < 100 000	2
		100 001 < felhasználás (t) < 150 000	3
		150 001 < felhasználás (t) < 200 000	4
		200 001 < felhasználás (t) < 250 000	5
		250 001 < felhasználás (t) < 300 000	6
		300 001 < felhasználás (t) < 350 000	7
		350 001 < felhasználás (t) < 400 000	8
		400 001 < felhasználás (t) < 450 000	9
		450 001 < felhasználás (t) < 500 000	10
		500 001 < felhasználás (t) < 550 000	11
		Felhasználás (t) ≥ 550 000	12
2. típus: Hulladékból/állati melléktermékből származó anyagokat felhasználó gyártóüzemek a hulladékkezelő üzemek kivételével	4.1. – A nehézfémekre vonatkozó határértékek 4.5. – Kórokozók 5.1. – Stabilitás 5.2. – Makroszkopikus szennyeződések 5.3. – Szerves anyag és szárazanyag a talajjavító anyagokban 5.4. – Életképes magvak és növényi szaporítóképletek 5.5. – Növényi reakció 6. – A termesztőközegek jellemzői	Termelés (m3) ≤ 5 000	1 tételből az EN 12579 szabvány szerint vett reprezentatív egyesített minták
		Termelés (m3) > 5 000	2 különböző tételből az EN 12579 szabvány szerint vett reprezentatív egyesített minták
	4.2. – A többgyűrűs aromás szénhidrogénekre (PAH-k) vonatkozó határértékek	Termelés (m3) ≤ 15 000	Négyévente egyszer 1 tételből az EN 12579 szabvány szerint vett reprezentatív egyesített minták
		15 000 < Termelés (m3) < 40 000	Kétévente egyszer 1 tételből az EN 12579 szabvány szerint vett reprezentatív egyesített minták
		Termelés (m3) ≥ 40 000	Évente egyszer 1 tételből az EN 12579 szabvány szerint vett reprezentatív egyesített minták
3. típus: Hulladékból és állati melléktermékekből származó anyagokat NEM használó gyártóüzemek	4.1. – A nehézfémekre vonatkozó határértékek 4.5. – Kórokozók 5.1. – Stabilitás 5.2. – Makroszkopikus szennyeződések 5.3. – Szerves anyag és szárazanyag a talajjavító anyagokban 5.4. – Életképes magvak és növényi szaporítóképletek 5.5. – Növényi reakció 6. – A termesztőközegek jellemzői	A felhasználástól/termeléstől függetlenül	1 tételből az EN 12579 szabvány szerint vett reprezentatív egyesített minták
	4.2. – A többgyűrűs aromás szénhidrogénekre (PAH-k) vonatkozó határértékek	A felhasználástól/termeléstől függetlenül	Négyévente egyszer 1 tételből az EN 12579 szabvány szerint vett reprezentatív egyesített minták