(1)

2019. augusztus 14-én hatályba lépett a halászati erőforrások és a tengeri ökoszisztémák technikai intézkedések révén történő védelméről szóló új (EU) 2019/1241 rendelet (a továbbiakban: a technikai intézkedésekről szóló rendelet). VI. melléklete konkrét rendelkezéseket tartalmaz az északnyugati vizek uniós vizei tekintetében regionális szinten szükséges technikai intézkedésekhez.

(2)

Belgium, Spanyolország, Franciaország, Írország és Hollandia közvetlen halászati gazdálkodási érdekkel bír az északnyugati vizeken. Ezek a tagállamok 2020 májusában nyújtották be az első közös ajánlást. A Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) 2020 júliusában értékelte a közös ajánlást. Miután a HTMBG kibocsátotta szakvéleményét, a Bizottság felkérte a tagállamokat, hogy hangolják össze a közös ajánlást a tudományos értékeléssel. Ennek következtében a tagállamok 2020. december 14-én módosított közös ajánlást nyújtottak be.

(3)

A közös ajánlásban javasolt intézkedések felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján történő elfogadásáig az (EU) 2021/92 tanácsi rendelet (2) 15–17. cikke meghatározta az következőket: a nyugati vizekre vonatkozó többéves – a közönséges tőkehal és a vékonybajszú tőkehal járulékos fogásainak a Kelta-tengeren és a vele szomszédos területeken történő csökkentésére irányuló – terv értelmében vett korrekciós intézkedéseket, valamint további, a tőkehalfélék járulékos fogásainak csökkentését célzó technikai intézkedéseket. Ezek az intézkedések funkcionálisan kapcsolódtak a vegyes halászat keretében kifogott célfajokra vonatkozó TAC-szintekhez, mivel ezen intézkedések hiányában ezeket a teljes kifogható mennyiségi szinteket a járulékosan kifogott halállományok helyreállításának lehetővé tétele érdekében csökkenteni kellett volna.

(4)

Az északnyugati vizek egy része már nem minősül uniós víznek, ezért az EU-nak és az Egyesült Királyságnak tárgyalásokat kell kezdenie a közös intézkedésekről. Amíg az EU és az Egyesült Királyság nem állapodik meg az összehangolt, funkcionálisan kapcsolódó technikai intézkedésekről, továbbra is az (EU) 2021/92 rendelet 15–17. cikkében megállapított meglévő, funkcionálisan kapcsolódó technikai intézkedéseket kell alkalmazni, amelyek lehetővé tették a célfajok teljes kifogható mennyiségeinek az említett rendeletben javasolt szinteken történő meghatározását anélkül, hogy veszélyeztetnék az uniós vizeken az elkerülhetetlen járulékos fogások által érintett állományok állapotát; egyúttal azonban el kell ismerni, hogy az EU számára prioritást lesz a szóban forgó megállapodás 2022 elején történő elérése. Minden harmadik országgal 2022-re egyeztetett technikai intézkedést a vonatkozó jogi kereten belül be kell építeni az uniós jogba.

(5)

Az Egyesült Királysággal folyó tárgyalásokkal párhuzamosan az érintett tagállamok (Belgium, Spanyolország, Franciaország, Írország és Hollandia) 2021. április 30-án új közös ajánlást nyújtottak be, amely tartalmilag megegyezik a 2020-ban benyújtott közös ajánlással, de kiegészül egy, az ICES 7a körzetre (Ír-tenger) vonatkozó új specifikációval. A közös ajánlás azt javasolta, hogy ezeket az intézkedéseket fenn kell tartani mindaddig, amíg nem születik megállapodás az Egyesült Királysággal.

(6)

E rendelet célja, hogy egyetlen jogi aktusba foglalja az északnyugati vizekre vonatkozó visszadobási tervek részeként korábban elfogadott technikai intézkedésekről szóló meglévő rendelkezéseket. az (EU) 2021/92 rendelet 15–17. cikkében foglalt intézkedéseknek megfelelő technikai intézkedéseket, valamint a 2021-es közös ajánlásban foglalt, az Ír-tengeren alkalmazandó új halászeszközzel kapcsolatos intézkedéseket.

(7)

E rendelet uniós vizekre vonatkozó intézkedései az egyrészről Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás (3) 494. cikkének (1) és (2) bekezdésében meghatározott célok teljesítésére irányulnak, valamint a megállapodás 494. cikkének (3) bekezdésében említett elveket is figyelembe veszik. Ezek a rendelkezések nem sértik a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága vizeire vonatkozó egyéb intézkedéseket.

(8)

A tagállamok által nyújtott információk alapján a HTMGB értékelte (4) (5) a regionális csoportok által a közös ajánlásban szereplő technikai intézkedések támogatása érdekében szolgáltatott bizonyítékokat.

(9)

Az e rendeletben foglalt intézkedések értékelésre kerültek az (EU) 2019/1241 rendelet 2. cikkének (2) bekezdésével, valamint 15. és 18. cikkeivel összhangban. A tagállamok bizonyítékokat szolgáltattak annak igazolására, hogy a javaslatok összhangban állnak az (EU) 2019/1241 rendelet 15. cikkének (4) és (5) bekezdéseivel.

(10)

A közös ajánlással kapcsolatban 2021. július 16-án konzultációra került sor a halászati szakértői csoporttal.

(11)

A közös ajánlás a 2020-ban érvényes korrekciós intézkedések alapján (6) konkrét intézkedéseket javasolt a közönséges tőkehal és a vékonybajszú tőkehal járulékos fogásainak csökkentése érdekében a Kelta-tengeren és a vele szomszédos területeken. Ezek a konkrét intézkedések az ICES 7f és 7 g körzet uniós vizein, a 7h körzetnek az é. sz. 49° 30′-től északra és a 7j körzetnek az é. sz. 49° 30′-től északra és a nyugati hosszúság 11°-tól keletre fekvő uniós vizein a fenékvonóhálók és a kerítőhálók használatára vonatkoznak, valamint azokra a fenékvonóhálóval halászó hajókra, amelyek fogásain belül – az esetleges a visszadobásokat megelőzően – legalább 20 % a foltos tőkehal aránya. A HTMBG arra a következtetésre jutott (7), hogy a javasolt halászeszközök nagyobb szelektivitást biztosítanak, mint az (EU) 2019/1241 rendeletben leírt intézkedések. A javasolt intézkedéseket ezért bele kell foglalni az (EU) 2019/1241 rendeletbe.

(12)

A közös ajánlás konkrét feltételeket javasolt a Kelta-tengerre a fogások összetételével kapcsolatban, különösen abban az esetben, ha a közönséges tőkehal járulékos fogásai nem haladják meg az 1,5 %-ot. A HTMBG nem szívesen állapítana meg feltételeket a járulékos fogások küszöbértékei alapján, tekintettel arra, hogy ezeken a területeken rossz állapotúak az állományok. A HTMBG ugyanakkor megállapította (8), hogy a közös ajánlásban meghatározott alternatív eszközök akkor is nagyobb szelektivitást biztosítanának, mint az (EU) 2019/1241 rendeletben eredetileg előírt halászeszközök, ha egyetlen út alkalmával sem lépnék át az 1,5 %-os járulékos fogást a közönséges tőkehal esetében. A javasolt intézkedéseket ezért bele kell foglalni az (EU) 2019/1241 rendeletbe.

(13)

A közös ajánlás külön technikai intézkedéseket javasolt az ICES 7f–k körzetek uniós vizein és az ICES 7e körzetnek a ny. sz. 5°-tól nyugatra eső részén használt fenékvonóhálókkal és kerítőhálókkal kapcsolatban. A HTMBG arra a következtetésre jutott, hogy ezek az intézkedések nagyobb szelektivitást biztosítanak, mint az (EU) 2019/1241 rendeletben javasolt intézkedések. Ezeket az intézkedéseket ezért bele kell foglalni az (EU) 2019/1241 rendeletbe.

(14)

A közös ajánlás külön feltételeket javasolt a Kelta-tengeren arra az esetre, ha a fogáson belül a norvég homár aránya meghaladja a 30 %-ot. A HTMBG arra a következtetésre (9) jutott, hogy a javasolt lehetőségek összességében nagyobb, vagy legalább ugyanolyan szelektivitást biztosítanak, mint az (EU) 2019/1241 rendeletben meghatározott célzott halászatra vonatkozó eltérések. A kettős zsákvég vonatkozásában a HTMBG értékelte az előző jelentésekben hivatkozott alátámasztó tanulmányt (10), és megállapította, hogy elvileg ez képes lehet a nemkívánatos fajok járulékos fogásainak csökkentésére, miközben biztosítja a célfajok kifogását is. A tagállamoknak legkésőbb 2022. május 1-jéig további specifikációkat kell a HTMGB számára benyújtaniuk értékelésre. Ezeket az intézkedéseket ezért bele kell foglalni az (EU) 2019/1241 rendeletbe.

(15)

A közös ajánlás külön feltételeket javasolt a Kelta-tengeren arra az esetre, ha a fogáson belül a vékonybajszú tőkehal aránya meghaladja az 55 %-ot, illetve ha több mint 55 % az ördöghal, a szürke tőkehal vagy a szárnyas rombuszhal együttes aránya. Bár a HTMBG nem szívesen vezet be feltételeket a fogás összetételével kapcsolatban (11), úgy látja, hogy a javasolt intézkedések még mindig nagyobb szelektivitást biztosítanak, mint a technikai intézkedésekről szóló rendeletben eredetileg előírt halászeszközök. Ezeket az intézkedéseket ezért bele kell foglalni az (EU) 2019/1241 rendeletbe.

(16)

A közös ajánlás különleges technikai intézkedéseket javasolt a Skóciától nyugatra fekvő vizekkel kapcsolatban. A HTMBG megállapította, hogy a javasolt eszközökkel valószínűleg javítható a közönséges tőkehal, a foltos tőkehal és a vékonybajszú tőkehal szelektivitása. Ezeket az intézkedéseket ezért bele kell foglalni az (EU) 2019/1241 rendeletbe.

(17)

A közös ajánlás külön technikai intézkedéseket javasolt az Ír-tengeren használt, legalább 70 mm, de 100 mm-nél kisebb szembőségű zsákvéggel felszerelt fenékvonóhálók és kerítőhálók vonatkozásában, valamint a több mint 30 %-ban norvég homárt tartalmazó fogásokkal kapcsolatban. A HTMBG megállapította (12), hogy ezek az eszközök valószínűleg csökkenteni fogják a közönséges tőkehal, a foltos tőkehal és a vékonybajszú tőkehal fogásait a technikai intézkedésekről szóló rendeletben foglalt intézkedésekhez képest. Ezeket az intézkedéseket ezért bele kell foglalni az (EU) 2019/1241 rendeletbe.

(18)

A közös ajánlás különös technikai intézkedéseket javasolt az Ír-tengeren legalább 12 méter teljes hosszúságú, fenékvonóhálóval vagy kerítőhálóval halászó olyan hajókra vonatkozóan, amelyek fogásaiban sajátos a foltos tőkehal, a közönséges tőkehal és a valódi rájafélék együttes aránya. A HTMBG általában véve úgy látta (13) (14), hogy a közös ajánlásban javasolt eszközök nagyobb szelektivitást biztosítanak, mint a technikai intézkedésekről szóló rendeletben leírt eszközök. Ezeket az intézkedéseket ezért bele kell foglalni az (EU) 2019/1241 rendeletbe.

(19)

A közös ajánlás 2021-re vonatkozóan magában foglalja az ICES 7a körzetben (Ír-tenger) használt fenékvonóhálók és kerítőhálók jellemzőit annak alapján, hogy az (EU) 2019/1241 rendeletben erre a területre és az ehhez a halászathoz előírt eszközökkel azonos szelektivitást biztosítanak. A HTMBG elemezte a 2021. júniusi közös ajánlásban végrehajtott változtatást alátámasztó új tudományos bizonyítékokat, és úgy látta, hogy az új eszközök hasonló szelektivitást biztosítanak, mint az eredetileg előírt halászeszközök.

(20)

A közös ajánlás javasolta, hogy több, az északnyugati vizeken folytatott rekreációs célú halászat során kifogott faj esetében a minimális állományvédelmi referenciaméretet célszerű összehangolni a kereskedelmi halászatra vonatkozó minimális állományvédelmi referenciamérettel. Az ICES minősítése szerint több, a minimális állományvédelmi referenciaméretek összehangolására vonatkozó közös ajánlásban foglalt faj állománya kimerült, illetve az ICES úgy látja, hogy a rekreációs célú halászat jelentősen befolyásolja ezen állományok teljes halászati mortalitását. Ráadásul ezek közül számos faj elvándorol a délnyugati vizekről és az Északi-tengerből az északnyugati vizekre, és a délnyugati vizek és az Északi-tenger vonatkozásában e fajok minimális állományvédelmi referenciaméretét már összehangolták a kereskedelmi és rekreációs célú halászattal. A HTMBG elemezte a benyújtott bizonyítékokat, és arra a következtetésre (15) jutott, hogy ez az intézkedés valószínűleg megerősíti a tengeri halak növendékegyedeinek védelmét. Ezeket az intézkedéseket ezért bele kell foglalni az (EU) 2019/1241 rendeletbe.

(21)

A hasznosítási korösszetételek optimalizálása, a halászeszközök szelektivitásának növelése, valamint a nem szándékos fogások csökkentése érdekében ezért helyénvaló elfogadni a tagállamok által benyújtott technikai intézkedéseket.

(22)

mivel az e rendeletben előírt intézkedések közvetlenül érintik a halászhajók halászati idényének tervezését és a kapcsolódó gazdasági tevékenységeket, e rendeletnek a kihirdetése után azonnal hatályba kell lépnie,