(1)   A KAP finanszírozása, irányítása és monitoringja alkalmazásában a vis maior és a rendkívüli körülmények elismerése különösen az alábbi esetekben lehetséges:

(2)   Amennyiben egy, az (1) bekezdés a) pontjában említettek szerinti súlyos természeti katasztrófa vagy súlyos meteorológiai esemény egy jól meghatározható területet sújt jelentős mértékben, az értintett tagállam az egész szóban forgó területet az adott katasztrófa vagy esemény által jelentős mértékben érintettnek tekintheti.

(1)   Az EMGA végrehajtása vagy a (2) bekezdéssel összhangban a tagállamok és az Unió közötti megosztott irányítás keretében, vagy pedig a (3) bekezdéssel összhangban közvetlen irányítás keretében történik.

(2)   Az EMGA az alábbi kiadásokat finanszírozza megosztott irányítás keretében:

(3)   Az EMGA az alábbi kiadásokat finanszírozza közvetlen irányítás keretében:

(1)   Az egyes tagállamok kijelölnek egy miniszteri szintű illetékes hatóságot, amely a következőkért felelős:

(2)   Az illetékes hatóságnak a Bizottság által a 11. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban elfogadandó minimumfeltételek vizsgálata alapján jogi aktus formájában kell határoznia a kifizető ügynökség akkreditációjának megadásáról, illetve akkreditációjának felülvizsgálatot követő visszavonásáról, valamint a koordináló szerv kijelöléséről, akkreditációjáról és akkreditációjának visszavonásáról.

(3)   Az illetékes hatóságnak jogi aktus formájában kell határoznia a tanúsító szerv kijelöléséről és kijelölésének visszavonásáról annak biztosítása mellett, hogy mindig ki legyen jelölve egy tanúsító szerv.

(4)   Az illetékes hatóságnak késedelem nélkül értesítenie kell a Bizottságot a kifizető ügynökség számára megadott valamennyi akkreditációról és ezen akkreditációk visszavonásáról, valamint a koordináló szerv kijelöléséről, akkreditációjáról és akkreditációjának visszavonásáról, továbbá a tanúsító szerv kijelöléséről és kijelölésének visszavonásáról.

(1)   A kifizető ügynökségek a tagállamok – és adott esetben a régióik – olyan szervezeti egységei vagy szervei, amelyek az 5. cikk (2) bekezdésében és a 6. cikkben említett kiadásokkal való gazdálkodásért és azok kontrolljáért felelnek.

A kifizetések teljesítésének kivételével a kifizető ügynökségek átruházhatják az első albekezdésben említett feladatok ellátását.

(2)   A tagállamok olyan szervezeti egységeket vagy szerveket akkreditálhatnak kifizető ügynökségként, amelyek olyan igazgatási szervezettel és belső kontrollrendszerrel rendelkeznek, amely kellő garanciát nyújt arra, hogy a kifizetések jogszerűek és szabályosak legyenek, és elszámolásuk is a szabályoknak megfelelően történjen. Ennek érdekében a kifizető ügynökségeknek teljesíteniük kell a belső környezet, a kontrolltevékenységek, a tájékoztatás és kommunikáció, valamint a monitoring tekintetében az akkreditálás azon minimumfeltételeit, amelyeket a Bizottság a 11. cikk (1) bekezdése a) pontjának megfelelően állapít meg.

Minden tagállam – saját alkotmányos előírásainak figyelembevételével – korlátozza az akkreditált kifizető ügynökségeinek számát:

Ha a kifizető ügynökségeket regionális szinten hozták létre, akkor a tagállamok emellett vagy tagállami szinten is akkreditálnak egy kifizető ügynökséget a jellegüknél fogva tagállami szinten irányítandó támogatási rendszerek számára, vagy pedig e rendszerek irányításával a regionális kifizető ügynökségeiket bízzák meg.

Az e bekezdés második albekezdésétől eltérve a tagállamok megtarthatják a 2020. október 15. előtt akkreditált kifizető ügynökségeket, feltéve hogy az illetékes hatóság a 8. cikk (2) bekezdésében említett határozatával megerősíti, hogy az említett kifizető ügynökségek megfelelnek az e bekezdés első albekezdésében említett akkreditálási minimumfeltételeknek.

Vissza kell vonni azon kifizető ügynökségek akkreditációját, amelyek legalább három éven keresztül nem kezeltek EMGA- vagy EMVA-kiadásokat.

2021. december 7-től a tagállamok nem akkreditálhatnak további új kifizető ügynökségeket, kivéve a második albekezdés a) pontjában említett eseteket, amennyiben az alkotmányos előírásaikat figyelembe véve további regionális kifizető ügynökségekre lehet szükség.

(3)   A költségvetési rendelet 63. cikke (5) és (6) bekezdésének alkalmazásában az akkreditált kifizető ügynökség vezetőjének az érintett mezőgazdasági pénzügyi évet (a továbbiakban: a pénzügyi év) követő év február 15-éig össze kell állítania és be kell nyújtania a Bizottsághoz a következőket:

A Bizottság az érintett tagállam tájékoztatása nyomán az e bekezdés első albekezdésében említett február 15-i határidőt a költségvetési rendelet 63. cikke (7) bekezdésének második albekezdésében meghatározottak szerint kivételes esetben március 1-jéig meghosszabbíthatja.

(4)   Amennyiben egy akkreditált kifizető ügynökség esetében nem teljesül vagy már nem teljesül a (2) bekezdés első albekezdésében említett egy vagy több akkreditációs minimumfeltétel, az érintett tagállam – saját kezdeményezésére vagy a Bizottság kérésére – visszavonja az említett kifizető ügynökség akkreditációját, kivéve ha a kifizető ügynökség az adott tagállam illetékes hatósága által a probléma súlyosságának függvényében megállapított határidőn belül megteszi a szükséges változtatásokat.

(5)   A kifizető ügynökségeknek kell irányítaniuk a felelősségi körükbe tartozó állami intervencióhoz kapcsolódó műveleteket, biztosítaniuk kell azok kontrollját, és általános felelősséget kell viselniük e téren.

Az EBB vagy más olyan nemzetközi pénzügyi szervezet által kezelt pénzügyi eszközökből nyújtott támogatások esetében, amelynek valamely tagállam részvényese, a kifizető ügynökségnek a kifizetési kérelmeket alátámasztó kontrolljelentésre kell támaszkodnia. Az említett szervezeteknek a kontrolljelentést be kell nyújtaniuk a tagállamoknak.

(6)   A 33. cikk alkalmazásában az EMVA-kiadások tekintetében 2030. június 30-ig e cikk (3) és a 10. cikk (3) bekezdésével összhangban kiegészítő teljesítményjelentést kell benyújtani a 2029. december 31-ig tartó időszakra vonatkozóan.

(1)   Amennyiben egy tagállamban egynél több kifizető ügynökség rendelkezik akkreditációval, az érintett tagállam kijelöl egy közjogi koordináló szervet, amelyet a következő feladatokkal bíz meg:

(2)   Az (1) bekezdés a) pontjában említett, pénzügyi jellegű információk kezelése tekintetében a tagállamok a koordináló szervet egyedi akkreditációnak vetik alá.

(3)   A 12. cikk (2) bekezdésében említett véleménynek ki kell terjednie az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett éves teljesítményjelentésre, és az éves teljesítményjelentést a teljes jelentés összeállítására vonatkozó vezetői nyilatkozattal együtt be kell nyújtani a Bizottság számára.

(1)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 102. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 9. és 10. cikkben meghatározott kifizető ügynökségek és koordináló szervek megfelelő működésének biztosítása céljából, kiegészítve e rendeletet a következőkre vonatkozó szabályokkal:

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza a következőkre vonatkozó szabályokat:

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(1)   A tanúsító szervnek a tagállam által a nemzeti jog sérelme nélkül egy legalább hároméves időszakra kijelölt köz- vagy magánjogi ellenőrző szervnek kell lennie. Amennyiben a tanúsító szerv magánjogi ellenőrző szerv, és az alkalmazandó uniós vagy nemzeti jog ezt előírja, a tagállam a szervet pályáztatással választja ki.

Az egynél több tanúsító szervet kijelölő tagállam egy nemzeti szintű közjogi tanúsító szervet is kijelölhet a koordinációs feladatok elvégzésére.

(2)   A költségvetési rendelet 63. cikke (7) bekezdése első albekezdésének alkalmazásában a tanúsító szervnek a nemzetközileg elfogadott könyvvizsgálati standardoknak megfelelően elkészített véleményt kell kiadnia, amelyben a következőkről nyilatkozik:

Az említett véleménynek tartalmaznia kell azt is, hogy a vizsgálat alapján megkérdőjelezhetők-e a 9. cikk (3) bekezdése első albekezdésének d) pontjában említett vezetői nyilatkozatban szereplő megállapítások. A vizsgálat során ki kell térni a 9. cikk (3) bekezdése első albekezdésének c) pontjában említettek szerint az irányítási rendszerekben az ellenőrzések és kontrollok révén feltárt hibák és hiányosságok jellegének és mértékének elemzésére, valamint a kifizető ügynökség által megtett vagy megtenni tervezett korrekciós intézkedésekre.

Az EBB vagy más olyan nemzetközi pénzügyi szervezet által kezelt pénzügyi eszközökből nyújtott támogatások esetében, amelynek valamely tagállam részvényese, a tanúsító szervnek az adott szervezet külső könyvvizsgálói által elkészített éves könyvvizsgálói jelentésre kell támaszkodnia. Az említett szervezeteknek az éves könyvvizsgálói jelentést be kell nyújtaniuk a tagállamoknak.

(3)   A tanúsító szervnek rendelkeznie kell a szükséges technikai szakértelemmel, valamint ismernie kell a KAP-ot. Működését tekintve függetlennek kell lennie az érintett kifizető ügynökségtől és koordináló szervtől, az említett kifizető ügynökséget akkreditáló illetékes hatóságtól, valamint a KAP végrehajtásáért és monitoringjáért felelős szervtől.

(4)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben szabályokat állapít meg a tanúsító szervek működésére vonatkozóan, többek között az elvégzendő ellenőrzésekre, az ellenőrzendő szervekre, valamint az e szervek által kiállítandó igazolásokra és elkészítendő jelentésekre, illetve az azokat kísérő dokumentumokra vonatkozóan.

A végrehajtási jogi aktusoknak a következőket is tartalmazniuk kell:

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(1)   Az EMGA-kiadások éves felső határát az (EU, Euratom) 2020/2093 rendeletben e célra megállapított maximális összegek képezik.

(2)   Amennyiben az uniós jog az (1) bekezdésben említett összegek csökkentéséről vagy növeléséről rendelkezik, a Bizottság az uniós jogban említett adatok alapján, a 103. cikkben említett eljárás alkalmazása nélkül végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben megállapítja az EMGA-kiadásokra rendelkezésre álló nettó egyenleget.

(1)   Amennyiben az uniós jog egy tagállam tekintetében a mezőgazdasági kiadások pénzügyi felső határát euróban állapítja meg, e kiadások az említett felső határig téríthetők meg, a 39–42. cikk alkalmazása esetén a szükséges kiigazításokkal.

(2)   Az (EU) 2021/2115 rendelet 87. cikkében említett, közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozásokra vonatkozó tagállami allokációkat – az e rendelet 17. cikkében megállapított kiigazításokkal korrigálva – euróban megadott pénzügyi felső határoknak kell tekinteni az e cikk (1) bekezdésének alkalmazásában.

(1)   Az EMGA-n belül minden év elején létre kell hozni egy uniós mezőgazdasági tartalékot (a továbbiakban: a tartalék) azzal a céllal, hogy további támogatást lehessen nyújtani a mezőgazdasági ágazat számára piacirányítási és -stabilizációs intézkedésekhez, valamint azonnal reagálni lehessen a mezőgazdasági termelést vagy értékesítést érintő súlyos válságokra.

A tartalékra vonatkozó előirányzatokat közvetlenül az uniós költségvetésbe kell beállítani. A tartalékból származó forrásokat a következő intézkedésekre kell rendelkezésekre bocsátani abban a pénzügyi évben vagy azokban a pénzügyi években, amikor további támogatásra van szükség:

(2)   A tartalék összege a 2023–2027-es időszak minden egyes évének elején folyó árakon 450 millió EUR, kivéve ha az uniós költségvetésben egy magasabb összeg kerül megállapításra. A Bizottság a tartalék összegét – az EMGA részleges felső határa keretében rendelkezésre álló előirányzatok figyelembevételével – az év folyamán kiigazíthatja, amennyiben ez a piaci fejlemények vagy a folyó évet, illetve az elkövetkező évet érintő kilátások tükrében szükségesnek tűnik.

Ha az említett rendelkezésre álló előirányzatok nem elegendőek, e rendelet 17. cikkével összhangban végső eszközként pénzügyi fegyelem alkalmazására kerülhet sor a tartaléknak legfeljebb az e bekezdés első albekezdésében említett kezdeti összegig történő finanszírozása érdekében.

A költségvetési rendelet 12. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésétől eltérve, a tartalék le nem kötött előirányzatait 2027-es évig át kell vinni a következő költségvetési évek tartalékának finanszírozására.

Továbbá a költségvetési rendelet 12. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésétől eltérve, az 1306/2013/EU rendelettel létrehozott, mezőgazdasági ágazatot érintő válságokra képzett tartalék 2022-es év végén fennálló, teljes fel nem használt összegét át kell vinni a 2023-as évre anélkül, hogy az teljes mértékben visszakerülne az e rendelet 5. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett intézkedéseket fedező költségvetési sorokba, és azt rendelkezésre kell bocsátani – az EMGA részleges felső határa keretében rendelkezésre álló előirányzatok figyelembevételét követően – a szükséges mértékben az e cikkel létrehozott tartalék finanszírozására. Az e cikkel létrehozott tartalék finanszírozását követően a mezőgazdasági ágazatot érintő válságokra képzett tartalékban továbbra is rendelkezésre álló előirányzatoknak vissza kell kerülniük az e rendelet 5. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett intézkedéseket fedező költségvetési sorokba.

(1)   A Bizottság az e rendelet 5. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett, közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozásokra, valamint az e rendelet 5. cikke (2) bekezdésének e) pontjában említett egyedi intézkedésekhez nyújtott, a 228/2013/EU rendelet IV. fejezete és a 229/2013/EU rendelet IV. fejezete szerinti, közvetlen kifizetésekhez nyújtott uniós pénzügyi támogatásra vonatkozóan kiigazítási arányt (a továbbiakban: a kiigazítási arány) határoz meg, amennyiben az adott részleges felső határ keretében finanszírozott beavatkozások és intézkedések egy adott költségvetési évben történő finanszírozására vonatkozó előrejelzések azt mutatják, hogy az alkalmazandó felső határok túllépése várható.

A kiigazítási arányt az e bekezdés első albekezdésében említett, a vonatkozó naptári évben 2 000 EUR-t meghaladó összegű beavatkozások és egyedi intézkedések céljából a mezőgazdasági termelőknek nyújtott kifizetésekre kell alkalmazni. Ezen albekezdés alkalmazásában az (EU) 2021/2115 rendelet 17. cikkének (4) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

A Bizottság a kiigazítási arány alkalmazásának naptári évében június 30-ig végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza a kiigazítási arányt. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)   A Bizottság – a kiigazítási arány alkalmazásának naptári évében december 1-jéig a rendelkezésére álló új információk alapján – végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben módosítja az e cikk (1) bekezdésének megfelelően meghatározott kiigazítási arányt. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3)   A pénzügyi fegyelem alkalmazása esetén a költségvetési rendelet 12. cikke (2) bekezdésének d) pontjával összhangban átvitt előirányzatokat a pénzügyi fegyelem ismételt alkalmazásának elkerüléséhez szükséges mértékben fel kell használni az e rendelet 5. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti kiadások finanszírozására.

Amennyiben az első albekezdéssel összhangban átvihető előirányzatok továbbra is rendelkezésre állnak, és a visszatérítés tárgyát képező, le nem kötött előirányzatok teljes összege eléri az EMGA-kiadások éves felső határának legalább 0,2 %-át, a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben tagállamonként meghatározza a végső kedvezményezetteknek visszatérítendő, le nem kötött előirányzatok összegét. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4)   A Bizottság által a (3) bekezdés második albekezdésével összhangban meghatározott összegeket a tagállamok objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján visszatérítik a végső kedvezményezettek részére. A tagállamok a végső kedvezményezettenként visszatéríthető összeg tekintetében minimum összeghatárt alkalmazhatnak. Az említett visszatérítés csak azon tagállamok végső kedvezményezettjeire alkalmazandó, ahol az előző pénzügyi évben pénzügyi fegyelem alkalmazására került sor.

(5)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 102. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek a pénzügyi fegyelem tagállamokban való koherens alkalmazásának biztosítása céljából szükségesek, és e rendeletet kiegészítik a tagállamok által a mezőgazdasági termelőkre alkalmazandó pénzügyi fegyelem kiszámítására vonatkozó szabályokkal.

(1)   Amennyiben az N. költségvetési évre vonatkozó költségvetési tervezet kidolgozásakor fennáll annak a kockázata, hogy túllépik az N. költségvetési évre vonatkozó, az e rendelet 14. cikkében említett összeget, a Bizottság javaslatot tesz az említett összeg betartása érdekében szükséges intézkedésekre. Ezeket az intézkedéseket az Európai Parlament és a Tanács fogadja el, ha a vonatkozó intézkedés jogalapja az EUMSZ 43. cikkének (2) bekezdése, illetve a Tanács fogadja el, ha a vonatkozó intézkedés jogalapja az EUMSZ 43. cikkének (3) bekezdése.

(2)   Ha a Bizottság bármikor úgy ítéli meg, hogy fennáll az e rendelet 14. cikkében említett összeg túllépésének kockázata, és hogy nincs lehetősége ennek orvoslására alkalmas intézkedések megtételére, az említett összeg betartásának biztosítására irányuló egyéb intézkedésekre tesz javaslatot. Ezeket az intézkedéseket az Európai Parlament és a Tanács fogadja el, ha a vonatkozó intézkedés jogalapja az EUMSZ 43. cikkének (2) bekezdése, illetve a Tanács fogadja el, ha a vonatkozó intézkedés jogalapja az EUMSZ 43. cikkének (3) bekezdése.

(3)   Amennyiben az N. költségvetési év végén a tagállamok visszatérítési igényei meghaladják vagy vélhetően meg fogják haladni a 14. cikkben említett összeget, a Bizottság:

Az e bekezdés első albekezdésének a) és c) pontjában meghatározott végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(1)   A Bizottság az 5. cikk (2) bekezdésében említett kiadások finanszírozásához szükséges előirányzatokat havi kifizetések formájában bocsátja a tagállamok rendelkezésére, a referencia-időszakban az akkreditált kifizető ügynökségeknél felmerült kiadások alapján.

(2)   Amíg a Bizottság a havi kifizetéseket át nem utalja, a kiadások fedezéséhez szükséges forrásokat a tagállamok mozgósítják az akkreditált kifizető ügynökségeik szükségleteinek megfelelően.

(1)   Az 53., 54. és 55. cikk sérelme nélkül a havi kifizetéseket a Bizottság az akkreditált kifizető ügynökségeknél a referencia-hónapban felmerült kiadások tekintetében teljesíti.

(2)   A havi kifizetéseket az egyes tagállamok részére legkésőbb a kiadások felmerülése szerinti hónapot követő második hónap harmadik munkanapján kell teljesíteni, figyelembe véve a 39–42. cikk szerinti csökkentéseket vagy felfüggesztéseket, illetve bármilyen egyéb korrekciót. A tagállamoknál október 1. és 15. között felmerült kiadásokat októberben felmerült kiadásokként kell kezelni. Az október 16. és 31. között felmerült kiadásokat novemberben felmerült kiadásoknak kell tekinteni.

(3)   A Bizottság a tagállamoktól származó kiadásigazoló nyilatkozatok és a 90. cikk (1) bekezdésének megfelelően benyújtott információk alapján végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza az általa teljesített havi kifizetéseket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikkben említett eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni.

(4)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben meghatározza a (3) bekezdéssel összhangban teljesített havi kifizetéseket érintő további kifizetéseket vagy csökkentéseket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikkben említett eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni.

(5)   A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat arról, ha esetleg túllépik a pénzügyi felső határokat.

(1)   Amennyiben a közös piacszervezés keretében nincs egységekre lebontott összeg megállapítva egy állami intervenció vonatkozásában, az EMGA az érintett intézkedést egységes átalányösszegek alapján finanszírozza, különösen a tagállamok termékek felvásárlására fordított forrásai, a raktározásból eredő árukezelési műveletek és adott esetben – az 1308/2013/EU rendelet 11. cikkében említettek szerint – az állami intervencióra jogosult termékek feldolgozása tekintetében.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 102. cikknek megfelelően olyan, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek e rendeletet a következőkre vonatkozó szabályokkal egészítik ki:

(3)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza az (1) bekezdésben említett összegeket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(1)   A 7. cikk c) pontja alapján finanszírozott intézkedések célja, hogy eszközt adjanak a Bizottság kezébe a következő feladatok ellátásához:

(2)   A 7. cikk c) pontja alapján a Bizottság finanszírozást nyújt az alábbiakra vonatkozó intézkedésekhez:

Szükség esetén ezeket az intézkedéseket az Európai Környezetvédelmi Ügynökség, a Közös Kutatóközpont vagy tagállami laboratóriumok és szervek közreműködésével, vagy a magánszektor bevonásával kell végrehajtani.

(1)   A 6. cikkben említett EMVA-hozzájárulások Bizottság általi kifizetéseinek összegei nem haladhatják meg a költségvetési kötelezettségvállalások összegeit.

A 34. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül ezeket a kifizetéseket a legkorábban megnyílt költségvetési kötelezettségvállaláshoz kell rendelni.

(2)   A költségvetési rendelet 110. cikke alkalmazandó.

(1)   A KAP stratégiai terv jóváhagyásáról szóló bizottsági végrehajtási határozat a költségvetési rendelet 110. cikkének (1) bekezdése szerinti finanszírozási határozatnak minősül, és – az érintett tagállam számára való bejelentése után – az említett rendelet szerinti jogi kötelezettségvállalást képez. Az említett végrehajtási határozatban meg kell határozni a hozzájárulás évenkénti összegét.

(2)   Az uniós költségvetési kötelezettségvállalást minden egyes KAP stratégiai terv tekintetében 2023. január 1. és 2027. december 31. között éves részletekben kell meghatározni. A költségvetési rendelet 111. cikkének (2) bekezdésétől eltérve, minden egyes KAP stratégiai terv esetében az első részletre vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalások meghatározására azt követően kerül sor, hogy a Bizottság jóváhagyja az említett KAP stratégiai tervet és erről értesíti az érintett tagállamot. A következő részletekre vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalásokat a Bizottság minden év május 1-je előtt teljesíti az e cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási határozat alapján, kivéve azokat az eseteket, amelyekre a költségvetési rendelet 16. cikke vonatkozik.

(1)   A 6. cikkben említett kiadások finanszírozásához szükséges előirányzatokat a Bizottság előfinanszírozás, időközi kifizetések és egyenlegkifizetés formájában, az ebben a szakaszban leírtak szerint bocsátja a tagállamok rendelkezésére.

(2)   Az előfinanszírozás és az időközi kifizetések együttes teljes összege nem haladhatja meg az adott KAP stratégiai tervhez nyújtott EMVA-hozzájárulás 95 %-át.

A 95 %-os felső határ elérését követően a tagállamok továbbra is benyújtják a kifizetési kérelmeiket a Bizottság részére.

(1)   A Bizottság a KAP stratégiai terv jóváhagyásáról szóló végrehajtási határozatának elfogadását követően egy kezdeti előfinanszírozási összeget folyósít a tagállamnak a KAP stratégiai terv teljes időtartamára vonatkozóan. Ez a kezdeti előfinanszírozási összeg részletekben fizetendő, a következők szerint:

Ha a KAP stratégiai tervet 2024-ben vagy később hagyják jóvá, az előző évekből származó részletek folyósítására az említett jóváhagyást követően haladéktalanul sor kerül.

(2)   Az előfinanszírozás címén folyósított teljes összeget vissza kell téríteni a Bizottság részére, ha nem merülnek fel kiadások és az előfinanszírozás első részletének a Bizottság általi kifizetését követő huszonnégy hónapon belül egyetlen kiadásigazoló nyilatkozatot sem nyújtanak be a KAP stratégiai tervhez kapcsolódóan. Ez az előfinanszírozás a KAP stratégiai tervhez kapcsolódóan bejelentett legkorábbi kiadással szemben beszámításra kerül.

(3)   További előfinanszírozás nem folyósítható, illetve nem fizettethető vissza, amennyiben az (EU) 2021/2115 rendelet 103. cikkével összhangban átcsoportosítás történt az EMVA-ból vagy az EMVA-ba.

(4)   Az előfinanszírozás kamatait az adott KAP stratégiai tervre kell fordítani, valamint le kell vonni a végső kiadásigazoló nyilatkozatban szereplő közkiadások összegéből.

(5)   Az előfinanszírozás teljes összegét a KAP stratégiai terv zárása előtt, az 53. cikkben említett eljárásnak megfelelően el kell számolni.

(1)   Az egyes KAP stratégiai tervekhez kapcsolódóan időközi kifizetéseket kell teljesíteni. Ezek kiszámításához az egyes beavatkozástípusok tekintetében felmerült közkiadások összegére – az (EU) 2021/2115 rendelet 115. cikkének (5) bekezdésében említett kiegészítő nemzeti finanszírozásból teljesített kifizetések kivételével – az említett rendelet 91. cikkében említett hozzájárulási mértéket kell alkalmazni.

Az időközi kifizetéseknek az (EU) 2021/2115 rendelet 94. cikke (2) bekezdésében említett összegeket is tartalmazniuk kell.

(2)   A Bizottság a források rendelkezésre állásától függően, a 39–42. cikk szerinti csökkentések vagy felfüggesztések figyelembevételével, időközi kifizetéseket teljesít az akkreditált kifizető ügynökségeknél a KAP stratégiai tervek végrehajtásával összefüggésben felmerült kiadások visszatérítésére.

(3)   Ha a pénzügyi eszközök végrehajtása az (EU) 2021/1060 rendelet 59. cikkének (1) bekezdésével összhangban történik, a kiadásigazoló nyilatkozatokban fel kell tüntetni az irányító hatóság által a végső kedvezményezettek számára vagy javára kifizetett, garanciák esetében pedig a garanciaszerződések számára elkülönített teljes összeget, az (EU) 2021/2115 rendelet 80. cikke (5) bekezdése első albekezdésének a), b) és c) pontjában említettek szerint.

(4)   Ha a pénzügyi eszközök végrehajtása az (EU) 2021/1060 rendelet 59. cikkének (2) bekezdésével összhangban történik, a pénzügyi eszközökre vonatkozó kiadásokat tartalmazó kiadásigazoló nyilatkozatot az alábbi feltételek szerint kell benyújtani:

(5)   Az e cikk (4) bekezdésének a) pontjával összhangban kifizetett összegek a 37. cikk (2) bekezdése alkalmazásában előlegnek minősülnek. Az első kiadásigazoló nyilatkozatban szereplő, e cikk (4) bekezdésének a) pontjában említett összeget legkésőbb az adott KAP stratégiai terv végrehajtásának utolsó évére vonatkozó éves pénzügyi kimutatásokban ki kell vezetni a Bizottság számláiból.

(6)   Az egyes időközi kifizetések Bizottság általi teljesítése az alábbi követelményeknek való megfeleléstől függ:

(7)   Amennyiben a (6) bekezdésben megállapított követelmények bármelyike nem teljesül, a Bizottság arról haladéktalanul tájékoztatja az akkreditált kifizető ügynökséget vagy – ha ilyet kijelöltek – a koordináló szervet. Amennyiben a (6) bekezdés a) vagy c) pontjában meghatározott követelmények bármelyike nem teljesül, a kiadásigazoló nyilatkozatot nem lehet elfogadni.

(8)   Az 53., az 54. és az 55. cikk sérelme nélkül a Bizottság az e cikk (6) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelő kiadásigazoló nyilatkozat iktatásától számított 45 napon belül teljesíti az időközi kifizetést.

(9)   Az akkreditált kifizető ügynökségeknek – a Bizottság által megállapítandó időszakonként – időközi kiadásigazoló nyilatkozatokat kell kiállítaniuk a KAP stratégiai tervhez kapcsolódóan, és azokat közvetlenül vagy – ha ilyet kijelöltek – a koordináló szerven keresztül meg kell küldeniük a Bizottság részére. A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján megállapítja az említett időszakokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

A kiadásigazoló nyilatkozatok azokra a kiadásokra vonatkoznak, amelyek a kifizető ügynökségeknél az egyes érintett időszakokon belül merültek fel. Ezenkívül tartalmazniuk kell az (EU) 2021/2115 rendelet 94. cikke (2) bekezdésében említett összegeket is. Amennyiben azonban az említett rendelet 86. cikkének (3) bekezdésében említett kiadásokat a KAP stratégiai tervnek az említett rendelet 119. cikke (10) bekezdésének megfelelő bizottsági jóváhagyásra váró módosítása miatt nem lehet az érintett időszakban bejelenteni a Bizottságnak, az említett kiadások bejelenthetők a következő időszakokban is.

Az október 16. után felmerült kiadásokra vonatkozó időközi kiadásigazoló nyilatkozatokat a következő év költségvetésének terhére kell elkönyvelni.

(10)   Amennyiben a közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő további ellenőrzéseket ír elő a valamely referencia-időszak kiadásigazoló nyilatkozataihoz kapcsolódóan szolgáltatott adatok hiányossága vagy nem egyértelmű volta, illetve különösen az (EU) 2021/2115 rendelet és az az alapján elfogadott bizottsági jogi aktusok alapján bekért információk közlésének hiányából eredő véleménykülönbségek, értelmezési különbségek vagy egyéb következetlenségek miatt, az érintett tagállam a közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő kérésére a probléma súlyosságának megfelelően megállapított határidőn belül köteles kiegészítő tájékoztatást adni.

Az időközi kifizetésekre a (8) bekezdésben meghatározott határidőt a kifizetési kérelem tárgyát képező összeg egésze vagy egy része tekintetében legfeljebb hat hónapra meg lehet szakítani, az információkérés elküldésének időpontjától kezdődően a kielégítőnek ítélt információk beérkezésének időpontjáig. A tagállam hozzájárulhat a megszakítási időszak további három hónappal történő meghosszabbításához.

Amennyiben az érintett tagállam a Bizottság kiegészítő tájékoztatás iránti kérésének az abban meghatározott határidőn belül nem tesz eleget, vagy válasza elégtelennek minősül, illetőleg azt mutatja, hogy a vonatkozó szabályok nem érvényesültek vagy az uniós alapok felhasználása nem volt megfelelő, a Bizottság a 39–42. cikkel összhangban felfüggesztheti vagy csökkentheti a kifizetéseket.

(1)   A KAP stratégiai terv végrehajtásáról szóló utolsó éves teljesítményjelentés átvételét követően a Bizottság az EMVA beavatkozástípusok szintjén hatályos pénzügyi terv, az adott KAP stratégiai terv végrehajtásának utolsó évére vonatkozó éves pénzügyi kimutatások és a kapcsolódó záróelszámolási határozatok alapján – a rendelkezésére álló források függvényében – kifizeti az egyenleget. Az említett elszámolásokat az (EU) 2021/2115 rendelet 86. cikkének (4) bekezdésében a kiadások támogathatóságára meghatározott végső határidő letelte után legkésőbb hat hónappal kell a Bizottságnak benyújtani, és azoknak a kifizető ügynökségnél a kiadások támogathatóságára meghatározott végső határidőig felmerült kiadásokra kell vonatkozniuk.

(2)   Az egyenleg kifizetésére legkésőbb azt az időpontot követő hat hónapon belül kerül sor, hogy az e cikk (1) bekezdésében említett információkat és dokumentumokat a Bizottság elfogadhatónak ítélte, és az éves pénzügyi kimutatások alapján megtörtént az utolsó év elszámolása. A 34. cikk (5) bekezdésének sérelme nélkül az egyenleg kifizetését követően még fennálló kötelezettségvállalásokat a Bizottság hat hónapon belül visszavonja.

(3)   Amennyiben a Bizottság az e cikk (1) bekezdésében foglalt határidőig nem kapja kézhez az utolsó éves teljesítményjelentést, valamint a KAP stratégiai terv végrehajtásának utolsó évéhez kapcsolódó éves pénzügyi kimutatások alapján történő elszámoláshoz szükséges dokumentumokat, a 34. cikknek megfelelően automatikusan visszavonja az egyenlegre vonatkozó kötelezettségvállalást.

(1)   A Bizottság egy adott KAP stratégiai terv vidékfejlesztésre irányuló beavatkozásaira vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalás bármely olyan részét automatikusan visszavonja, amely előfinanszírozásként vagy időközi kifizetésként nem került felhasználásra, vagy amelyre a költségvetési kötelezettségvállalást követő második év december 31-ig felmerült kiadás címén egyetlen olyan kiadásigazoló nyilatkozat sem érkezik a Bizottsághoz, amely megfelel a 32. cikk (6) bekezdésének a) és c) pontjában meghatározott követelményeknek.

(2)   Automatikusan vissza kell vonni a költségvetési kötelezettségvállalások azon részét, amely az (EU) 2021/2115 rendelet 86. cikkének (4) bekezdésében a kiadások támogathatóságára meghatározott végső határidőt követően még felhasználatlan, vagy amelyre vonatkozóan az említett határidőt követő hat hónapon belül nem állítottak ki kiadásigazoló nyilatkozatot.

(3)   Halasztó hatályú jogi eljárások vagy közigazgatási jogorvoslati eljárások esetén – az eljárások idejére és az érintett műveletekkel kapcsolatos összeg tekintetében – megszakad a kötelezettségvállalás automatikus visszavonására vonatkozóan az (1) és (2) bekezdésben említett időszak, feltéve hogy a tagállam az N+3. év január 31-ig indokolással ellátott értesítést küld a Bizottságnak.

(4)   A kötelezettségvállalás automatikus visszavonásának kiszámításakor az alábbiakat figyelmen kívül kell hagyni:

A megelőző év végéig bejelentett összegekre vonatkozóan a tagállam minden év január 31-ig megküldi a Bizottságnak az első albekezdésben említett kivételekkel kapcsolatos információkat.

(5)   A Bizottság kellő időben tájékoztatja a tagállamokat arról, ha fennáll a kötelezettségvállalás automatikus visszavonásának kockázata. A birtokában lévő információk alapján tájékoztatja őket a szóban forgó összegről is. A tagállamoknak ezen tájékoztatás kézhezvételének időpontjától számítva két hónap áll a rendelkezésükre ahhoz, hogy az érintett összeggel kapcsolatban jelezzék egyetértésüket vagy észrevételeket nyújtsanak be. A Bizottság az (1), (2) és (3) bekezdésben említett utolsó határidő lejártát követő kilenc hónapon belül végrehajtja a kötelezettségvállalás automatikus visszavonását.

(6)   A kötelezettségvállalás automatikus visszavonása esetén az érintett KAP stratégiai tervhez nyújtott EMVA-hozzájárulás az adott évre vonatkozóan a kötelezettségvállalás automatikus visszavonásának tárgyát képező összeggel csökken. Az érintett tagállam a Bizottság által jóváhagyandó, átdolgozott pénzügyi tervet készít, amelyben elosztja a támogatáscsökkentést a beavatkozástípusok között. Ennek hiányában a Bizottság arányosan csökkenti az egyes beavatkozástípusokhoz rendelt összegeket.

(1)   Az 5. cikk (2) bekezdésében és a 6. cikkben említett kiadásokat az Unió csak abban az esetben finanszírozza, ha azok akkreditált kifizető ügynökségeknél merültek fel, és

(2)   Az (1) bekezdés b) pontjának i. alpontja nem alkalmazandó az (EU) 2021/2115 rendeletben említett beavatkozástípusok kedvezményezettjei részére fizetett előlegekre.

(1)   Amennyiben a kifizetési határidőket az uniós jog állapítja meg, egy kifizető ügynökség által egy kedvezményezett számára a kifizetés lehetséges legkorábbi időpontja előtt, vagy a kifizetés lehetséges legkésőbbi időpontja után teljesített bármilyen kifizetés uniós finanszírozásból nem támogatható.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 102. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy e rendeletet kiegészítse az azon körülményekre és feltételekre vonatkozó szabályokkal, amelyek mellett az e cikk (1) bekezdésében említett kifizetések – az arányosság elvének figyelembevételével – finanszírozásra jogosultnak tekinthetők.

(1)   Amennyiben a kiadásigazoló nyilatkozatok vagy a 90. cikkben említett információk, nyilatkozatok és dokumentumok alapján a Bizottság megállapítja, hogy az uniós jogban meghatározott pénzügyi felső határokat nem tartották be, akkor a 21. cikk (3) bekezdésében említett, havi kifizetésekről szóló végrehajtási jogi aktus vagy a 32. cikkben említett időközi kifizetések keretében csökkenti az érintett tagállam számára nyújtandó havi vagy időközi kifizetéseket.

(2)   Amennyiben a Bizottság a kiadásigazoló nyilatkozatok vagy a 90. cikkben említett információk, nyilatkozatok és dokumentumok alapján megállapítja, hogy a 38. cikkben említett fizetési határidőket nem tartották be, tájékoztatja arról az érintett tagállamot és lehetőséget biztosít az érintett tagállamnak arra, hogy 30 napnál nem rövidebb határidőn belül megtegye észrevételeit. Ha a tagállam az említett határidőn belül nem tesz észrevételeket, vagy a Bizottság arra a megállapításra jutott, hogy a benyújtott válasz nyilvánvalóan nem kielégítő, akkor a Bizottság csökkentheti az érintett tagállam számára nyújtandó havi vagy időközi kifizetéseket a 21. cikk (3) bekezdésében említett havi kifizetésekre vonatkozó végrehajtási jogi aktusok révén, vagy a 32. cikkben említett időközi kifizetések keretében.

(3)   Az e cikk értelmében végrehajtott csökkentéseket az 53. cikk sérelme nélkül kell alkalmazni.

(4)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján további szabályokat határozhat meg a 38. cikkben említett mechanizmus megfelelő működésének biztosításához kapcsolódó eljárás és egyéb gyakorlati rendelkezések tekintetében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(1)   Amennyiben egy tagállam nem nyújtja be a 9. cikk (3) bekezdésében előírtak szerint határidőre a 9. cikk (3) bekezdésében és a 12. cikk (2) bekezdésében említett dokumentumokat, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján rendelkezhet a 21. cikk (3) bekezdésében említett havi kifizetések teljes összegének felfüggesztéséről. A Bizottság visszatéríti a felfüggesztett összegeket, amint az érintett tagállam benyújtja a hiányzó dokumentumokat, feltéve hogy azokat a Bizottság az érintett határidő lejártát követő hat hónapon belül kézhez kapja.

A 32. cikkben említett időközi kifizetések esetében a kiadásigazoló nyilatkozatok az említett cikk (7) bekezdésével összhangban minősíthetők elfogadhatatlannak.

(2)   Amennyiben az 54. cikkben említett éves teljesítményalapú záróelszámolás keretében a Bizottság megállapítja, hogy a bejelentett kiadás és az ahhoz kapcsolódóan bejelentett megfelelő eredménynek megfelelő összeg közötti különbség meghaladja az 50 %-ot, és a tagállam nem tud kielégítő indokkal szolgálni, a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a 21. cikk (3) bekezdésében említett havi kifizetések vagy a 32. cikkben említett időközi kifizetések felfüggesztése céljából

A felfüggesztést azon beavatkozások tekintetében kell alkalmazni a releváns kiadásra, amelyek az 54. cikk (2) bekezdésében említett csökkentés tárgyát képezték, és a felfüggesztendő összeg nem haladhatja meg az 54. cikk (2) bekezdése szerinti csökkentésnek megfelelő százalékot. A felfüggesztett összegeket a Bizottság visszatéríti a tagállamoknak vagy azok legkésőbb az 54. cikkben említett végrehajtási jogi aktus révén véglegesen lecsökkentésre kerülnek azon év tekintetében, amelyre vonatkozóan a kifizetést felfüggesztették. Ha azonban a tagállamok bizonyítják, hogy meghozták a szükséges korrekciós intézkedéseket, a Bizottság egy külön végrehajtási jogi aktusban korábban is megszüntetheti a felfüggesztést.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 102. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek a kifizetések felfüggesztésének mértékére vonatkozó szabályokkal történő kiegészítése céljából.

(4)   Az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Az e cikk (1) bekezdésében és (2) bekezdése első albekezdésében említett végrehajtási jogi aktusok elfogadását megelőzően a Bizottság tájékoztatja szándékáról az érintett tagállamot, és lehetőséget biztosít számára, hogy egy 30 napnál nem rövidebb időszakon belül megtegye észrevételeit.

(5)   A 21. cikk (3) bekezdésében említett havi kifizetésekről vagy a 32. cikkben említett időközi kifizetésekről szóló végrehajtási jogi aktusokban figyelembe kell venni az e cikk értelmében elfogadott végrehajtási jogi aktusokat.

(1)   Amennyiben a Bizottság az (EU) 2021/2115 rendelet 135. cikkének (2) és (3) bekezdésével összhangban cselekvési terv benyújtására kéri fel az érintett tagállamot, az említett tagállam a Bizottsággal konzultálva kidolgoz egy cselekvési tervet. A cselekvési terv magában foglalja a tervezett korrekciós intézkedéseket és egyértelmű eredménymutatókat, valamint az eredmények elérésére kitűzött időkeretet is. Ez az időkeret egy pénzügyi évet meghaladó is lehet.

Az érintett tagállam a Bizottság cselekvési terv kidolgozására irányuló kérésétől számított két hónapon belül válaszol.

Az érintett tagállam cselekvési tervének kézhezvételétől számított két hónapon belül a Bizottság adott esetben írásban tájékoztatja az érintett tagállamot a benyújtott cselekvési tervvel szembeni kifogásairól, és kéri annak módosítását. Az érintett tagállam betartja a Bizottság által elfogadott cselekvési tervet és az annak végrehajtása tekintetében elvárt időkeretet.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben további szabályokat határoz meg a cselekvési tervek struktúrájával és a cselekvési tervek kidolgozására vonatkozó eljárással kapcsolatban. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)   Ha a tagállam nem nyújtja be vagy nem hajtja végre az e cikk (1) bekezdésben említett cselekvési tervet, vagy ha egyértelmű, hogy a cselekvési terv nem alkalmas a helyzet orvoslására, vagy a cselekvési tervet nem módosították a Bizottság említett bekezdésben említett írásos kérésének megfelelően, akkor a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a 21. cikk (3) bekezdésében említett havi kifizetések vagy a 32. cikkben említett időközi kifizetések felfüggesztéséről.

E bekezdés első albekezdésétől eltérve a Bizottságnak a 2025-ös pénzügyi évre vonatkozó cselekvési tervre irányuló kérése nem eredményezheti a kifizetések felfüggesztését a 2026-os pénzügyi évre vonatkozó – az (EU) 2021/2115 rendelet 135. cikkének (3) bekezdésében meghatározottak szerinti – teljesítmény-felülvizsgálat előtt.

A kifizetések első albekezdésben említett felfüggesztését az arányosság elvével összhangban kell alkalmazni az azon beavatkozásokhoz kapcsolódó releváns kiadásokra, amelyeket az adott cselekvési terv kezelni volt hivatott.

Amennyiben az (EU) 2021/2115 rendelet 135. cikkében említett teljesítmény-felülvizsgálat alapján vagy az érintett tagállam által a pénzügyi év során a cselekvési terv előrehaladásáról és a hiányosságok orvoslása érdekében hozott korrekciós intézkedésekről tett önkéntes értesítés alapján a célok teljesülése tekintetében kielégítő előrehaladás történt, a Bizottság visszafizeti a felfüggesztett összegeket.

Amennyiben a helyzet a kifizetések felfüggesztését követő 12. hónap végéig nem kerül orvoslásra, a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogadhat el az érintett tagállam tekintetében felfüggesztett összeg végleges csökkentése céljából.

Az e bekezdésben meghatározott végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Az ilyen végrehajtási jogi aktusok elfogadását megelőzően a Bizottság tájékoztatja szándékáról az érintett tagállamot, és felkéri arra, hogy egy 30 napnál nem rövidebb időszakon belül tegye meg észrevételeit.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 102. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek a kifizetések felfüggesztésének mértékére és időtartamára, valamint az említett összegeknek a többéves teljesítményalapú záróelszámolás tekintetében történő visszafizetésének vagy csökkentésének feltételeire vonatkozó szabályokkal történő kiegészítése céljából.

(1)   Az irányítási rendszerek megfelelő működésében feltárt súlyos hiányosságok esetén a Bizottság – szükség esetén – felkéri az érintett tagállamot, hogy a szükséges korrekciós intézkedéseket és egyértelmű eredménymutatókat tartalmazó cselekvési tervet nyújtson be. Az említett cselekvési tervet a Bizottsággal konzultálva kell kidolgozni. Az érintett tagállam a Bizottság kérésétől számított két hónapon belül válaszol, hogy fel lehessen mérni a cselekvési terv kidolgozásának szükségességét.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben szabályokat határoz meg a cselekvési tervek struktúrájával és a cselekvési tervek kidolgozására vonatkozó eljárással kapcsolatban. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)   Ha a tagállam nem nyújtja be vagy nem hajtja végre az e cikk (1) bekezdésében említett cselekvési tervet, vagy ha egyértelmű, hogy a cselekvési terv nem alkalmas a helyzet orvoslására, vagy a cselekvési tervet nem a Bizottság említett bekezdésben említett írásos kérésének megfelelően hajtották végre, akkor a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a 21. cikk (3) bekezdésében említett havi kifizetések vagy a 32. cikkben említett időközi kifizetések felfüggesztése céljából.

A felfüggesztést az arányosság elvével összhangban kell alkalmazni az azon tagállamban felmerülő releváns kiadásokra, amely esetében hiányosság áll fenn, az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokban meghatározandó, 12 hónapot meg nem haladó időszakra. Amennyiben a felfüggesztés feltételei továbbra is fennállnak, a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekkel összesen legfeljebb 12 hónapot kitevő további időszakokkal meghosszabbíthatja ezt az időszakot. Az 55. cikkben említett végrehajtási jogi aktusok elfogadásakor figyelembe kell venni a felfüggesztett összegeket.

(3)   A (2) bekezdésben meghatározott végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Az ilyen végrehajtási jogi aktusok elfogadását megelőzően a Bizottság tájékoztatja szándékáról az érintett tagállamot, és felkéri arra, hogy egy 30 napnál nem rövidebb időszakon belül tegye meg észrevételeit.

(4)   A 21. cikk (3) bekezdésében említett havi kifizetések vagy a 32. cikkben említett időközi kifizetések meghatározásáról szóló végrehajtási jogi aktusokban figyelembe kell venni az e cikk (2) bekezdésének értelmében elfogadott végrehajtási jogi aktusokat.

(1)   Minden kifizető ügynökségnek külön elszámolást kell vezetnie az EMGA-hoz és az EMVA-hoz kapcsolódóan az uniós költségvetésbe beállított előirányzatokról.

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben további szabályokat határoz meg az e cikkben megállapított kötelezettségre, valamint a kifizető ügynökségek könyvelésében rögzítendő információkra alkalmazandó egyedi feltételekre vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(1)   Uniós jog eltérő, kifejezett rendelkezése hiányában a tagállamok biztosítják, hogy az e rendelet alapján nyújtott finanszírozáshoz kapcsolódó kifizetéseket teljes egészükben folyósítsák a kedvezményezetteknek.

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy a 65. cikk (2) bekezdésében említett beavatkozások és intézkedések keretébe tartozó kifizetésekre legkorábban december 1-jén és legkésőbb a következő naptári év június 30-án sor kerüljön.

Az első albekezdéstől eltérve a tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy:

(3)   A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az (EU) 2021/2115 rendelet 73. és 77. cikkében említett beavatkozások keretében legfeljebb 50 %-os mértékű előleget fizetnek.

(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 102. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e cikk módosítása céljából, és olyan szabályokkal egészítse azt ki a koherens és megkülönböztetésmentes előlegkifizetés biztosítása érdekében, amelyek lehetővé teszik, hogy a tagállamok előleget fizessenek az (EU) 2021/2115 rendelet III. címének III. fejezetében említett beavatkozások, valamint az 1308/2013/EU rendeletben meghatározott, a mezőgazdasági piacok szabályozására vagy támogatására irányuló intézkedések tekintetében.

(5)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 102. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet oly módon történő kiegészítése céljából, hogy a koherens és megkülönböztetésmentes előlegkifizetés biztosítása érdekében meghatározza az előlegkifizetés konkrét feltételeit.

(6)   Valamely tagállam kérésére, szükséghelyzet esetén és a költségvetési rendelet 11. cikke (2) bekezdése b) pontjának keretein belül a Bizottság adott esetben végrehajtási jogi aktusokat fogad el e cikk alkalmazásával kapcsolatban. E végrehajtási jogi aktusok eltérhetnek az e cikk (2) bekezdésében foglaltaktól, de csak a feltétlenül szükséges mértékig és a feltétlenül szükséges időtartamra. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(1)   A költségvetési rendelet 21. cikke (5) bekezdésének értelmében címzett bevételnek tekintendők:

(2)   Az (1) bekezdésben említett összegeket be kell fizetni az uniós költségvetésbe, és újrafelhasználás esetén azok kizárólag az EMGA vagy az EMVA keretébe tartozó kiadások finanszírozására használhatók fel.

(3)   Ezt a rendeletet értelemszerűen kell alkalmazni az (1) bekezdésben említett címzett bevételekre.

(4)   Az EMGA tekintetében a költségvetési rendelet 113. cikkét értelemszerűen kell alkalmazni az e rendeletben említett címzett bevételekkel kapcsolatos könyvelésre.

(1)   A 7. cikk e) pontjának értelmében finanszírozott tájékoztatás célja különösen a KAP megismertetésének, végrehajtásának és továbbfejlesztésének elősegítése, tartalmának és célkitűzéseinek a közvéleményben való tudatosítása, beleértve az éghajlattal, a környezettel és az állatjóléttel meglévő kölcsönhatását. A cél a polgárok tájékoztatása a mezőgazdaság és az élelmezés terén jelentkező kihívásokról, a mezőgazdasági termelők és a fogyasztók tájékoztatása, válságokat követően a fogyasztók bizalmának helyreállítása tájékoztatási kampányok révén, a vidéki térségekben tevékenykedő további felek tájékoztatása, valamint egy fenntarthatóbb uniós mezőgazdasági modell népszerűsítése, továbbá annak elősegítése, hogy a polgárok megértsék azt.

Ennek során tényeken alapuló, tárgyilagos és széles körű tájékoztatást kell nyújtani az Unión belül és kívül egyaránt, és fel kell vázolni a Bizottság többéves mezőgazdasági és vidékfejlesztési stratégiai tervében tervezett kommunikációs tevékenységeket.

(2)   Az (1) bekezdésben említett intézkedések az alábbiakból állhatnak:

Nem tartoznak ezen intézkedések közé a jog által előírt intézkedések és valamely más uniós intézkedés keretében már finanszírozásban részesülő intézkedések.

Az első albekezdés b) pontjábanemlített tevékenységek végrehajtásakor a Bizottság igénybe veheti külső szakértők segítségét.

Az első albekezdésben említett intézkedéseknek emellett hozzá kell járulniuk az Unió politikai prioritásairól való szervezeti szintű kommunikációhoz, amennyiben ezek a prioritások kapcsolódnak e rendelet általános célkitűzéseihez.

(3)   A Bizottság – a költségvetési rendeletben megállapított feltételek tiszteletben tartása mellett – évente egyszer pályázati felhívást tesz közzé.

(4)   A 103. cikk (1) bekezdésében említett bizottságot értesíteni kell az e cikk alapján előirányzott és tett intézkedésekről.

(5)   A Bizottság kétévente jelentést nyújt be az Európai Parlament és a Tanács részére e cikk végrehajtásáról.

(1)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 102. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek azon feltételek tekintetében való kiegészítése céljából, amelyek fennállása mellett az EMGA és az EMVA bizonyos típusú kiadásai és bevételei kompenzálandók.

Ha az uniós költségvetés elfogadása a költségvetési év kezdetéig nem történik meg, vagy ha a beütemezett kötelezettségvállalások teljes összege meghaladja a költségvetési rendelet 11. cikkének (2) bekezdésében meghatározott értékhatárt, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 102. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek azokkal a szabályokkal való kiegészítése céljából, amelyek meghatározzák a kötelezettségvállalásokra és az összegek kifizetésére alkalmazandó módszert.

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a következőkre vonatkozó szabályok megállapítása céljából:

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(1)   A tagállamok által a nemzeti törvényeknek, rendeleteknek és közigazgatási rendelkezéseknek vagy az EUMSZ 287. cikkének megfelelően végrehajtott ellenőrzések, illetve az EUMSZ 322. cikke, a 2185/96/Euratom, EK rendelet vagy a költségvetési rendelet 127. cikke alapján végzett ellenőrzések sérelme nélkül a Bizottság ellenőrzéseket tarthat a tagállamokban különösen az alábbiak ellenőrzése céljából:

A Bizottság nevében történő ellenőrzések elvégzésére a Bizottság által felhatalmazott személyek, illetve a Bizottságnak a rájuk ruházott hatáskör keretében eljáró tisztviselői számára hozzáférést kell biztosítani a könyveléshez és minden egyéb, az EMGA vagy az EMVA által finanszírozott kiadással kapcsolatos dokumentumhoz, beleértve az elektronikus adathordozókon készített, kapott vagy tárolt dokumentumokat és metaadatokat is.

Az ellenőrzések végzésére vonatkozó hatáskörök nem érintik azon nemzeti rendelkezések alkalmazását, amelyek bizonyos tevékenységeket a nemzeti jogban kifejezetten megjelölt tisztviselők számára tartanak fenn. A 2185/96/Euratom, EK rendelet és a 883/2013/EU, Euratom rendelet egyedi rendelkezéseinek sérelme nélkül a Bizottság által a Bizottság nevében történő eljárásra felhatalmazott személyek nem vehetnek részt többek között a személyeknek az érintett tagállam joga alapján az otthonukban történő felkeresésében vagy hivatalos kihallgatásukban. Az így szerzett információkhoz azonban hozzáférhetnek.

(2)   A Bizottság az ellenőrzésekről kellő időben, előzetesen értesíti az érintett tagállamot vagy azt a tagállamot, amelynek területén az ellenőrzésre sor fog kerülni, figyelembe véve a kifizető ügynökségeknél az ellenőrzések megszervezése során jelentkező adminisztratív terheket. Az érintett tagállam tisztviselői részt vehetnek ezekben az ellenőrzésekben.

A Bizottság kérésére és a tagállam egyetértésével az adott tagállam illetékes hatóságainak az e rendelet hatálya alá tartozó műveletekre vonatkozóan kiegészítő ellenőrzéseket vagy vizsgálatokat kell végezniük. A Bizottság tisztviselői vagy a Bizottság által a nevében történő eljárásra felhatalmazott személyek részt vehetnek ezekben az ellenőrzésekben.

Az ellenőrzések hatékonyabbá tétele érdekében a Bizottság – az érintett tagállamok egyetértésével – bizonyos ellenőrzések vagy vizsgálatok elvégzéséhez kérheti az említett tagállamok hatóságainak segítségét.

(1)   A tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátják az EMGA és az EMVA zavartalan működéséhez szükséges valamennyi információt, és megtesznek minden olyan megfelelő intézkedést, amely megkönnyíti a Bizottság által az uniós finanszírozás irányítása tekintetében szükségesnek ítélt ellenőrzések elvégzését.

(2)   A Bizottság kérésére a tagállamok közlik a Bizottsággal azokat a törvényeket, rendeleteket és közigazgatási rendelkezéseket, amelyeket a KAP-pal kapcsolatos uniós jogi aktusok végrehajtása érdekében elfogadtak, és amelyek az EMGA és az EMVA szempontjából pénzügyi következményekkel járnak.

(3)   A tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátják a 2988/95/EK, Euratom rendelet értelmében vett szabálytalanságokra, a KAP stratégiai terveikben a tagállamok által meghatározott feltételek be nem tartásának egyéb eseteire, az észlelt feltételezett csalási ügyekre, valamint az e szabálytalanságokkal és csalásokkal összefüggésben teljesített jogosulatlan kifizetések visszafizettetése érdekében az e fejezet 3. szakasza alapján tett lépésekre vonatkozó információkat. A Bizottság ezeket az információkat évente összegzi és közzéteszi, valamint közli őket az Európai Parlamenttel.

(1)   Az akkreditált kifizető ügynökségeknek meg kell őrizniük a kifizetésekkel kapcsolatos igazoló dokumentumokat, valamint az uniós jog által előírt ellenőrzések végrehajtásával kapcsolatos dokumentumokat, és ezeket a dokumentumokat és a kapcsolódó információkat a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk.

Az említett dokumentumok és információk tárolhatók elektronikus formában a Bizottság által a (3) bekezdés alapján megállapított feltételek szerint.

Amennyiben ezek a dokumentumok és ezek az információk egy kifizető ügynökség meghatalmazásából eljáró és a kiadások engedélyezéséért felelős hatóság birtokában vannak, ennek a hatóságnak jelentéseket kell küldenie az akkreditált kifizető ügynökség részére az elvégzett ellenőrzések számáról, tartalmáról és az ellenőrzések eredményei tükrében hozott intézkedésekről.

(2)   Ez a cikk értelemszerűen alkalmazandó a tanúsító szervekre.

(3)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az e cikkben említett dokumentumok és információk tárolására vonatkozó feltételekre – többek között azok formájára és a tárolás időtartamára – vonatkozó szabályok megállapítása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(1)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 102. cikknek megfelelően az ellenőrzésekre, valamint a dokumentumokhoz és az információkhoz való hozzáférésre vonatkozó, e fejezetben foglalt rendelkezések helyes és eredményes alkalmazásának biztosítása céljából szükséges, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, kiegészítve e rendeletet a tagállamok által e fejezet értelmében teljesítendő egyedi kötelezettségekkel, valamint a bejelentendő, a 2988/95/EK, Euratom rendelet értelmében vett szabálytalanságok és a tagállamok által a KAP stratégiai tervekben meghatározott feltételeknek való egyéb meg nem felelések megállapítására szolgáló kritériumokra, továbbá az ezzel összefüggésben benyújtandó adatokra vonatkozó szabályokkal.

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a 49. és a 50. cikk végrehajtása érdekében a tagállamok által teljesítendő együttműködési kötelezettségekkel kapcsolatos eljárásokra vonatkozó szabályok megállapítása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(1)   A Bizottság az adott költségvetési évet követő év május 31-ig, a 9. cikk (3) bekezdése első albekezdésének a) és d) pontjában említett információk alapján végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyek tartalmazzák az 5. cikk (2) bekezdésében és a 6. cikkben említett kiadások tekintetében az akkreditált kifizető ügynökségekre vonatkozó számlaelszámolási határozatát. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Ezeknek a végrehajtási jogi aktusoknak a benyújtott éves pénzügyi kimutatások teljességére, pontosságára és valódiságára kell kiterjedniük, és nem sérthetik az 54. és az 55. cikk értelmében később elfogadásra kerülő végrehajtási jogi aktusok tartalmát.

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusok elfogadása és végrehajtása céljából szükséges intézkedésekre vonatkozó szabályok megállapítása céljából, ideértve a Bizottság és a tagállamok közötti információcserére és a betartandó határidőkre vonatkozó szabályokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(1)   Amennyiben az e rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében és 6. cikkében említett, az (EU) 2021/2115 rendelet III. címében szereplő beavatkozásokhoz kapcsolódó kiadások tekintetében az e rendelet 9. cikkének (3) bekezdésében és 10. cikkében, valamint az (EU) 2021/2115 rendelet 134. cikkében említett éves teljesítményjelentésben nincs feltüntetve megfelelő eredmény, a Bizottság az adott költségvetési évet követő év október 15-ig végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza az uniós finanszírozásból levonandó összegeket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Ezek a végrehajtási jogi aktusok nem sérthetik az e rendelet 55. cikke értelmében később elfogadásra kerülő végrehajtási jogi aktusok tartalmát.

(2)   A Bizottság a levonandó összegeket az egyes beavatkozások tekintetében bejelentett éves kiadások és az azokhoz kapcsolódóan a KAP stratégiai tervvel összhangban bejelentett eredménynek megfelelő összeg közötti különbség alapján állapítja meg, figyelembe véve az (EU) 2021/2115 rendelet 134. cikkének (8) bekezdésével összhangban a tagállam által az éves teljesítményjelentésekben feltüntetett indokokat.

(3)   Az e cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktus elfogadását megelőzően a Bizottság lehetőséget biztosít az érintett tagállamnak arra, hogy – amennyiben a 9. cikk (3) bekezdésében, a 10. cikkben, valamint a 12. cikk (2) bekezdésében említett dokumentumok benyújtására határidőn belül került sor – egy legalább 30 napos időszakon belül megtegye észrevételeit és megindokolja az eltéréseket.

(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 102. cikknek megfelelően olyan, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek kiegészítik e rendeletet az érintett tagállam által benyújtott indokolásra vonatkozó kritériumokkal, valamint a csökkentések alkalmazásának módszertanával és kritériumaival kapcsolatos szabályokkal.

(5)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az e cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusok elfogadása és végrehajtása céljából szükséges intézkedésekre vonatkozó szabályok megállapítása céljából, ideértve a Bizottság és a tagállamok közötti információcserére és a betartandó határidőkre vonatkozó szabályokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(1)   Amennyiben a Bizottság azt állapítja meg, hogy az 5. cikk (2) bekezdésében és a 6. cikkben említett kiadásokat nem az uniós jognak megfelelően eszközölték, végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza az uniós finanszírozásból kizárandó összegeket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Az (EU) 2021/2115 rendeletben említett beavatkozástípusok tekintetében azonban az e bekezdés első albekezdésében említett uniós finanszírozásból való kizárás csak a tagállamok irányítási rendszereinek megfelelő működésében feltárt súlyos hiányosságok esetén alkalmazandó.

Az első albekezdés nem alkalmazandó az egyéni kedvezményezettek tekintetében a KAP stratégiai tervekben és a nemzeti szabályokban meghatározott jogosultsági kritériumoknak való meg nem felelés eseteire.

(2)   A Bizottság a feltárt hiányosságok súlyossága alapján állapítja meg a kizárásra kerülő összegeket. Enek során a Bizottság kellően figyelembe veszi az említett hiányosságok jellegét és az Unió által elszenvedett pénzügyi kárt.

(3)   Az (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság megállapításairól és az azok által érintett tagállam észrevételeiről a két fél egymásnak írásbeli értesítést köteles küldeni, és ezt követően kísérletet kell tenniük arra, hogy megállapodjanak a végrehajtandó intézkedésekről. Az érintett tagállam számára lehetőséget kell biztosítani annak bizonyítására, hogy a meg nem felelés tényleges mértéke alacsonyabb a Bizottság értékelésében szereplőnél.

Amennyiben nem születik megállapodás, az érintett tagállam egyeztetési eljárás indítását kérheti, amelynek célja a felek álláspontjának közelítése egy négy hónapos időszakon belül. Az eljárást egy egyeztetőbizottság folytatja le. Az eljárás eredményéről jelentést kell benyújtani a Bizottságnak. A Bizottság figyelembe veszi a jelentésben szereplő ajánlásokat, mielőtt a finanszírozás elutasítása mellett döntene, és megindokolja, ha úgy dönt, hogy nem követi ezeket az ajánlásokat.

(4)   A finanszírozás nem utasítható el a következő esetekben:

(5)   A (4) bekezdés nem alkalmazandó a következő esetekben:

(6)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 102. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek a pénzügyi korrekciók alkalmazását érintő kritériumokra és módszertanra vonatkozó szabályokkal történő kiegészítése céljából.

(7)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az e cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusok elfogadása és végrehajtása céljából szükséges intézkedésekre vonatkozó szabályok megállapítása céljából, ideértve a Bizottság és a tagállamok közötti információcserére és a betartandó határidőkre, valamint az e cikk (3) bekezdésében meghatározott egyeztetési eljárásra, és ahhoz kapcsolódóan az egyeztetőbizottság létrehozására, feladataira, összetételére és munkamódszereire vonatkozó szabályokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(1)   A kedvezményezettek által a KAP stratégiai tervekben említett beavatkozások feltételei tekintetében elkövetett szabálytalanságok vagy egyéb meg nem felelések miatt a tagállamok által visszafizettetett összegeket, valamint azok kamatait a kifizető ügynökség javára kell teljesíteni, és a kifizető ügynökségnek az EMGA-hoz rendelt bevételként kell elkönyvelnie azokat, az összegek tényleges beérkezésének hónapja szerint.

(2)   A tagállamok az (1) bekezdés sérelme nélkül utasíthatják a kifizető ügynökséget mint az adósságok visszafizettetéséért felelős szervet, hogy a valamely kedvezményezett részéről fennálló minden kinnlevő tartozást vonjon le az adott kedvezményezett részére történő jövőbeli kifizetésekből.

(3)   Amikor az uniós költségvetésben megtörténik az (1) bekezdésben említettek szerinti jóváírás, az érintett tagállam a vonatkozó összegek 20 %-át behajtásiköltség-átalány címén megtarthatja, kivéve ha a meg nem felelés a tagállam közigazgatási hatóságainak vagy egyéb hivatalos szerveinek tulajdonítható.

(1)   Amennyiben a KAP stratégiai tervekben meghatározott, vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások feltételei tekintetében a kedvezményezettek, illetve pénzügyi eszközök tekintetében a holdingalapok keretében létrehozott egyedi alapok vagy a végső kedvezményezettek által elkövetett szabálytalanságokra vagy egyéb meg nem felelésekre derül fény, a tagállamok az érintett uniós finanszírozás részleges vagy – amennyiben indokolt – teljes törlése révén pénzügyi kiigazítást hajtanak végre. A tagállamok figyelembe veszik a feltárt meg nem felelés jellegét és súlyosságát, továbbá az EMVA-t ért pénzügyi veszteség mértékét.

Az EMVA keretében nyújtott uniós finanszírozás törölt vagy visszafizettetett összegeit és az azokhoz kapcsolódó kamatokat a KAP stratégiai tervekben szereplő egyéb vidékfejlesztési műveletekhez kell hozzárendelni. A törölt vagy visszafizettetett uniós pénzösszegeket azonban a tagállamok csak a KAP stratégiai tervük szerinti vidékfejlesztési beavatkozásokhoz használhatják fel újra teljes egészében, és ezeket a pénzösszegeket nem csoportosíthatják át pénzügyi kiigazítás tárgyát képező vidékfejlesztési műveletekhez.

A tagállamok az egy kedvezményezett által elkövetett jelentős szabálytalanság nyomán jogosulatlanul kifizetett összegeket e cikkel összhangban levonják a kifizető ügynökség által a kedvezményezett számára a jövőben kifizetendő összegekből.

(2)   Az (1) bekezdés második albekezdésétől eltérve az (EU) 2021/1060 rendelet 58. cikkében említett pénzügyi eszközökből támogatásban részesülő, vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások esetében az egyéni meg nem felelés miatt törölt hozzájárulások ugyanazon pénzügyi eszköz keretében az alábbiak szerint használhatók fel újra:

(1)   A tagállamok a KAP keretében, tiszteletben tartva az alkalmazandó irányítási rendszereket, meghoznak minden olyan törvényt, rendeletet és közigazgatási rendelkezést valamint egyéb intézkedést, amely az Unió pénzügyi érdekeinek hatékony védelméhez szükséges, ideértve a kiadások támogathatóságára vonatkozóan a 37. cikkben megállapított kritériumok tényleges alkalmazását is. Az említett jogi aktusoknak és intézkedéseknek különösen az alábbiakra kell vonatkozniuk:

(2)   A tagállamok hatékony irányítási és kontrollrendszereket hoznak létre az uniós beavatkozásokra irányadó uniós jogszabályoknak való megfelelés biztosítása érdekében.

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket az irányítási és kontrollrendszereik megfelelő működésének, valamint a Bizottsághoz bejelentett kiadások jogszerűségének és szabályszerűségének biztosítása érdekében.

A tagállamok e tekintetben történő támogatása érdekében a Bizottság adatbányászati eszközt bocsát a tagállamok rendelkezésére a projektek, kedvezményezettek, vállalkozók és szerződések által jelentett kockázatok értékelésére, ugyanakkor biztosítja az adminisztratív terhek minimális szinten tartását és az Unió pénzügyi érdekeinek hatékony védelmét. Ez az adatbányászati eszköz a 62. cikkben említett szabályok kijátszásának elkerülése céljából is felhasználható. A Bizottság 2025-ig jelentést nyújt be, amelyben értékeli az egységes adatbányászati eszköz használatát és interoperabilitását abból a célból, hogy a tagállamok körében általánossá váljon annak használata.

(3)   A tagállamok biztosítják a jelentési rendszer és a mutatókra vonatkozó adatok minőségét és megbízhatóságát.

(4)   A tagállamok biztosítják, hogy az EMGA és az EMVA kedvezményezettjei megadják számukra az azonosításukhoz szükséges információkat, beleértve adott esetben annak, a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (30) 2. cikkének 11. pontjában meghatározottak szerinti csoportnak az azonosítását is, amelyben részt vesznek.

(5)   A tagállamok megfelelő óvintézkedéseket tesznek annak biztosítása érdekében, hogy az (1) bekezdés d) pontjában említett szankciók arányosak, és a feltárt meg nem felelés súlyosságától, mértékétől, tartós vagy ismétlődő jellegétől függő mértékűek legyenek.

A tagállamok által hozott intézkedéseknek biztosítaniuk kell különösen, hogy ne kerüljön sor szankciók kiszabására, ha:

Amennyiben a támogatásnyújtási feltételeknek való meg nem felelés oka a 3. cikkel összhangban vis maior vagy a rendkívüli körülmények, a kedvezményezett megtartja a támogatáshoz való jogát.

(6)   A tagállamok irányítási és kontrollrendszereikben előirányozhatják annak lehetőségét, hogy a támogatási kérelmeket és a kifizetési kérelmeket a benyújtásukat követően a támogatáshoz való jogra gyakorolt hatás nélkül helyesbítsék, feltéve hogy a helyesbítendő vagy pótlandó elemek tekintetében az illetékes hatóság elismerte a jóhiszeműséget, és hogy a helyesbítésre vagy azt megelőzően kerül sor, hogy a kérelmezőt értesítették volna a helyszíni ellenőrzésre történt kiválasztásáról, vagy mielőtt az illetékes hatóság meghozta volna a kérelemre vonatkozó határozatát.

(7)   A tagállamok intézkedéseket vezetnek be az EMGA-val és az EMVA-val kapcsolatos panaszok hatékony kivizsgálása céljából, és a Bizottság kérésére megvizsgálják a Bizottsághoz benyújtott, a KAP stratégiai tervük hatálya alá tartozó panaszokat. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot e vizsgálatok eredményeiről. A Bizottság gondoskodik arról, hogy a hozzá közvetlenül benyújtott panaszokat megfelelően kivizsgálják. Amennyiben a Bizottság továbbítja a panaszt valamely tagállamnak, és a tagállam elmulasztja az intézkedést a Bizottság által meghatározott határidőn belül megtenni, a Bizottság megteszi a szükséges lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy a tagállam teljesítse az e bekezdés szerinti kötelezettségeit.

(8)   A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az (1) és a (2) bekezdés alapján megtett intézkedésekről.

Minden olyan feltételnek ellenőrizhetőnek kell lennie, amelyet a tagállamok az EMGA-ból vagy az EMVA-ból finanszírozott támogatásra vonatkozó uniós szabályok kiegészítéseként állapítanak meg.

(9)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben megállapítja az e cikk egységes alkalmazásához szükséges, a következőkkel kapcsolatos szabályokat:

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(1)   A tagállamok által az 59. cikk (2) bekezdésének megfelelően létrehozott irányítási és kontrollrendszereknek többek között a legmagasabb hibakockázatú területeket célzó módszeres ellenőrzéseket kell magában foglalniuk.

A tagállamok biztosítják, hogy az Unió pénzügyi érdekeit érintő kockázatok hatékony kezeléséhez szükséges szintű ellenőrzések elvégzésére kerüljön sor. Az illetékes hatóságnak az ellenőrizendő mintáját a kérelmezők teljes köréből kell kiválasztania, és annak adott esetben egy véletlenszerűen kiválasztott részből, valamint egy kockázatelemzés alapján kiválasztott részből kell állnia.

(2)   Az (EU) 2021/1060 rendelet 58. cikkében említett pénzügyi eszközökből támogatásban részesülő műveletek ellenőrzését a holdingalap és az egyedi alapok, illetve a garanciaalapokkal összefüggésben az új, fedezetül szolgáló kölcsönöket nyújtó szervek szintjén kell elvégezni.

Az EBB vagy olyan egyéb nemzetközi pénzügyi szervezetek szintjén, amelyekben a tagállamok valamelyike részvényesi tagsággal rendelkezik, nem kell ellenőrzést végezni.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 102. cikknek megfelelően elfogadja az ellenőrzések helyes és hatékony alkalmazásának biztosításához és a jogosultsági feltételek hatékony, következetes és megkülönböztetéstől mentes ellenőrzéséhez szükséges, az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét lehetővé tévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat, e rendeletnek a vámeljárásokat érintő további követelményekre – és különösen a 952/2013/EU rendeletben foglaltakra – vonatkozó szabályokkal való kiegészítése céljából, amennyiben a rendszer megfelelő irányítása ezt szükségessé teszi.

(4)   A mezőgazdasági jogszabályokban említett intézkedések tekintetében a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza az e cikk egységes alkalmazásához szükséges szabályokat és különösen a következőket:

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(1)   A tagállamok – amennyiben a mezőgazdasági jogszabályok úgy rendelkeznek – biztosítékot kérnek, amely szavatolja, hogy az említett jogszabályok alapján fennálló adott kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén egy bizonyos pénzösszeg megfizetésre kerüljön vagy lehívhatóvá váljon egy illetékes hatóság számára.

(2)   A vis maior esetét kivéve, a biztosíték teljes egészében vagy részben lehívásra kerül, ha egy adott kötelezettség nem, vagy csak részben teljesül.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 102. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet olyan szabályokkal történő kiegészítése céljából, amelyek biztosítják a megkülönböztetésmentes bánásmódot, az egyenlőséget és az arányosságot a biztosítéknyújtás során, és amelyek:

(4)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a következőkre vonatkozó szabályok megállapítása céljából:

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(1)   Minden tagállam integrált igazgatási és kontrollrendszert (a továbbiakban: az integrált rendszer) hoz létre és működtet.

(2)   Az integrált rendszer alkalmazandó az (EU) 2021/2115 rendelet III. címének II. és IV. fejezetében felsorolt terület- és állatállomány-alapú beavatkozásokra, valamint a 228/2013/EU rendelet IV. fejezetében, és a 229/2013/EU rendelet IV. fejezetében említett intézkedésekre.

(3)   A szükséges mértékig az integrált rendszer alkalmazandó az (EU) 2021/2115 rendelet III. címében meghatározottak szerint a borágazatban az irányításra és a feltételesség kontrolljára, valamint a beavatkozásokra is.

(4)   E fejezet alkalmazásában:

(1)   Az integrált rendszer a következő elemekből áll:

(2)   Az integrált rendszernek az (EU) 2021/2115 rendelet 7. cikkében említett mutatókra vonatkozó jelentéstétel szempontjából releváns információkat kell tartalmaznia.

(3)   Az integrált rendszernek elektronikus adatbázisok és földrajzi információs rendszerek alapján kell működnie, és lehetővé kell tennie az adatoknak az elektronikus adatbázisok és a földrajzi információs rendszerek közötti cseréjét, valamint az ezen adatbázisokba és rendszerekbe való integrálását. Adott esetben a földrajzi információs rendszereknek lehetővé kell tenniük az (EU) 2021/2115 rendelet XIII. mellékletében felsorolt uniós jogszabályokkal összhangban meghatározott körülhatárolt védett övezetekben és kijelölt területeken – például a Natura 2000 területeken vagy a 91/676/EGK tanácsi irányelv (32) 2. cikkének k) pontja értelmében vett, a nitrátok szempontjából veszélyeztetett területeken – lévő mezőgazdasági parcellákra, valamint ezeknek az (EU) 2021/2115 rendelet 13. cikkével összhangban meghatározott jó mezőgazdasági és környezeti állapot szerinti vagy az említett rendelet+ III. címének II. és IV. fejezetében felsorolt beavatkozások hatálya alá tartozó tájképi elemeire vonatkozó adatok ilyen cseréjét és integrálását.

(4)   Az integrált rendszer megvalósításával és alkalmazásával kapcsolatos tagállami felelősségek sérelme nélkül a Bizottság szakosított szervek vagy szakemberek segítségét kérheti az integrált rendszer létrehozásának, monitoringjának és működtetésének elősegítésére, különösen azzal a céllal, hogy megfelelő szakmai tanácsokkal lássák el a tagállamok illetékes hatóságait.

(5)   A tagállamok meghozzák az integrált rendszer megfelelő kialakításához és működtetéséhez szükséges intézkedéseket, valamint – amennyiben egy másik tagállam azt kéri – kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak e fejezet alkalmazása céljából.

(1)   A tagállamok rögzítik és megőrzik az 54. cikkben említett éves teljesítményalapú záróelszámolás keretében bejelentett éves eredményekkel, valamint a KAP stratégiai tervben foglalt és az (EU) 2021/2115 rendelet 128. cikkével összhangban nyomon követett célok megvalósításában elért, bejelentett eredményekkel kapcsolatos valamennyi adatot és dokumentumot.

A tagállam illetékes hatóságának digitális adatbázisain keresztül lehetővé kell tenni az első albekezdésben említett, az aktuális naptári vagy gazdasági évre, valamint az azt megelőző 10 naptári vagy gazdasági évre vonatkozó adatokba és dokumentumokba való betekintést.

A területi monitoring rendszerhez használt adatok nyers adatokként tárolhatók egy, az illetékes hatóságok szerverein kívüli szerveren. Az említett adatokat legalább három évig meg kell őrizni egy szerveren.

A második albekezdéstől eltérve, az Európai Unióhoz 2013-as évben vagy azt követően csatlakozott tagállamoknak csak a csatlakozásuk évétől kezdődően kell biztosítaniuk az adatokba való betekintést.

A második albekezdéstől eltérve, a tagállamoknak a 66. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett területi monitoring rendszerrel kapcsolatos adatokba és dokumentumokba való betekintést csak a területi monitoring rendszer bevezetésének időpontjától kezdődően kell biztosítaniuk.

(2)   A tagállamok regionális szinten alkalmazhatják az (1) bekezdésben meghatározott követelményeket, feltéve hogy az adatrögzítésre és -hozzáférésre vonatkozó követelmények és közigazgatási eljárások a tagállam egész területén egységesen kerültek kialakításra, és lehetővé teszik az adatok nemzeti szintű összesítését.

(3)   A tagállamok biztosítják, hogy az integrált rendszer keretében összegyűjtött azon adatkészletek, amelyek a 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (33) alkalmazásában vagy egyes uniós szakpolitikák nyomon követése céljából relevánsak, hatóságaik számára ingyenesen hozzáférhetők, és a nyilvánosság számára is nemzeti szinten elérhetők legyenek. A tagállamok az Unió intézményei és szervei számára is elérhetővé teszik ezeket az adatkészleteket.

(4)   A tagállamok biztosítják, hogy az integrált rendszer keretében összegyűjtött és a 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (34) összhangban az európai statisztikák előállítása szempontjából releváns adatkészletek a Bizottság (Eurostat), a nemzeti statisztikai hivatalok és – szükség esetén – az európai statisztikák előállításáért felelős más nemzeti hatóságok számára ingyenesen hozzáférhetők legyenek.

(5)   A tagállamok korlátozzák a (3) és a (4) bekezdésben említett adatkészletekhez való nyilvános hozzáférést, ha az ilyen hozzáférés az (EU) 2016/679 rendelet szerint sértené a személyes adatok titkosságát.

(6)   A tagállamok a rendszereiket oly módon hozzák létre, hogy a kedvezményezettek hozzáférjenek valamennyi velük kapcsolatos, releváns adathoz az általuk használt vagy használni szándékozott földterületet illetően, hogy pontos kérelmeket tudjanak benyújtani.

(1)   A mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer a tagállamok által létrehozott, és légi vagy műholdas ortofotók alapján rendszeresen aktualizált földrajzi információs rendszer, amely legalább 1:5 000 léptékű térképészeti pontossággal egyenértékű pontossági szintet biztosító egységes szabványra épül.

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer:

(3)   A tagállamok az uniós szinten meghatározott módszer alapján évente értékelik a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer minőségét.

Ha az értékelés hiányosságokat tár fel a rendszerben, akkor a tagállamok megfelelő korrekciós intézkedéseket hoznak, vagy annak hiányában a Bizottságtól felkérést kapnak arra, hogy a 42. cikkel összhangban dolgozzanak ki cselekvési tervet.

Az értékelő jelentést, valamint – adott esetben – a korrekciós intézkedéseket és végrehajtásuk menetrendjét a kérdéses naptári évet követő év február 15-ig kell elküldeni a Bizottságnak.

(1)   A 65. cikk (2) bekezdésében említett, és a KAP stratégiai terveik keretében végrehajtott területalapú beavatkozásokhoz igényelt támogatások esetében a tagállamok előírják, hogy kérelmet kell benyújtani az illetékes hatóság által rendelkezésre bocsátott, a földrajzi térinformatikai kérelemre vonatkozó nyomtatvány révén.

(2)   A 65. cikk (2) bekezdésében említett, és a KAP stratégiai terveik keretében végrehajtott állatállomány-alapú beavatkozásokhoz igényelt támogatások esetében a tagállamok kérelem benyújtását írják elő.

(3)   A tagállamok az e cikk (1) és a (2) bekezdésében említett kérelmeket előre kitöltik a 66. cikk (1) bekezdésének g) pontjában, valamint a 68., a 70., a 71. és a 73. cikkben említett rendszerekből, illetve más releváns nyilvános adatbázisokból származó adatokkal.

(4)   A tagállamok létrehozhatnak egy automatikus kérelmezési rendszert és eldönthetik, hogy az (1) és a (2) bekezdésben említett kérelmek közül melyek tartozzanak a hatálya alá.

(5)   Ha egy tagállam automatikus kérelmezési rendszer használata mellett dönt, létre kell hoznia egy olyan rendszert, amely lehetővé teszi a közigazgatási szervek számára, hogy a kedvezményezettek részére a kifizetéseket a hivatalos számítógépes adatbázisok meglévő információi alapján teljesítsék. Amennyiben változás volt, az említett, meglévő információkat - amennyiben az az említett változás tükrözése érdekében szükséges – további információkkal kell kiegészíteni. Az automatikus kérelmezési rendszerben elérhető meglévő információkat és további információkat a kedvezményezettnek meg kell erősítenie.

(6)   A tagállamok az uniós szinten meghatározott módszer alapján évente értékelik a földrajzi térinformatikai kérelmezési rendszer minőségét.

Ha az értékelés hiányosságokat tár fel a rendszerben, akkor a tagállamok megfelelő korrekciós intézkedéseket hoznak, vagy annak hiányában a Bizottságtól felkérést kapnak arra, hogy a 42. cikkel összhangban dolgozzanak ki cselekvési tervet.

Az értékelő jelentést, valamint – adott esetben – a korrekciós intézkedéseket és végrehajtásuk menetrendjét az érintett naptári évet követő év február 15-ig kell elküldeni a Bizottságnak.

(1)   A tagállamok területi monitoring rendszert hoznak létre és működtetnek, és annak 2023. január 1-jétől működőképesnek kell lennie. Amennyiben a rendszer ezen időponttól kezdődő teljes körű bevezetése műszaki korlátok miatt nem valósítható meg, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy e rendszert fokozatosan hozzák létre és fokozatos módon kezdik meg annak üzemeltetését, melynek értelmében az csak korlátozott számú beavatkozásról szolgáltatna információt. 2024. január 1-jére azonban valamennyi tagállamnak rendelkeznie kell teljeskörűen működőképes területi monitoring rendszerrel.

(2)   A tagállamok az uniós szinten meghatározott módszer alapján évente értékelik a területi monitoring rendszer minőségét.

Ha az értékelés hiányosságokat tár fel a rendszerben, akkor a tagállamok megfelelő korrekciós intézkedéseket hoznak, vagy annak hiányában a Bizottságtól felkérést kapnak arra, hogy a 42. cikkel összhangban dolgozzanak ki cselekvési tervet.

Az értékelő jelentést, valamint – adott esetben – a korrekciós intézkedéseket és végrehajtásuk menetrendjét az érintett naptári évet követő év február 15-ig kell elküldeni a Bizottságnak.

(1)   Ez a fejezet – annak megállapítása végett, hogy az EMGA finanszírozási rendszerébe tartozó ügyletek ténylegesen megvalósultak-e, illetve azok végrehajtása szabályszerű volt-e – egyedi szabályokat állapít meg az EMGA finanszírozási rendszeréhez közvetve vagy közvetlenül kapcsolódó kifizetések jogosultjai, illetve kötelezettjei vagy képviselőik (a továbbiakban: a vállalkozások) kereskedelmi dokumentumainak vizsgálatára vonatkozóan.

(2)   Ez a fejezet nem alkalmazandó az e cím II. fejezetében és az (EU) 2021/2115 rendelet III. címének III. fejezetében említett integrált rendszer hatálya alá tartozó beavatkozásokra.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 102. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy kiegészítse e rendeletet azon beavatkozások listájával, amelyek – kialakításuk és kontrollkövetelményeik miatt – alkalmatlanok a kereskedelmi dokumentumok vizsgálata révén elvégzendő további utólagos ellenőrzésre, és ezért nem tartoznak az e fejezet szerinti ellenőrzés hatálya alá.

(3)   E fejezet alkalmazásában:

(1)   A tagállamok a vizsgálandó ügyletek jellegét figyelembe véve módszeresen elvégzik a vállalkozások kereskedelmi dokumentumainak vizsgálatát. A tagállamok biztosítják, hogy a vizsgálatnak alávetendő vállalkozások úgy kerüljenek kiválasztásra, hogy a lehető legnagyobb mértékben biztosítva legyen a szabálytalanságok megelőzésére és feltárására irányuló intézkedések hatékonysága. A kiválasztás során többek között figyelembe kell venni a vállalkozásoknak az említett rendszeren belüli pénzügyi jelentőségét, valamint egyéb kockázati tényezőket.

(2)   Az e cikk (1) bekezdésében előírt vizsgálatot adott esetben ki kell terjeszteni azokra a természetes és jogi személyekre, akikkel, illetve amelyekkel a vállalkozások kapcsolatban állnak, valamint más olyan természetes, illetve jogi személyekre, akik, illetve amelyek tekintetében a 78. cikkben foglalt célkitűzések megvalósítása érdekében ez fontos lehet.

(3)   Az e fejezet alkalmazásáért felelős szervet vagy szerveket oly módon kell kialakítani, hogy azok függetlenek legyenek a kifizetésekért és a kifizetések előtt végrehajtott vizsgálatért felelős szervezeti egységtől vagy szervezeti egység részlegeitől.

(4)   Azokat a vállalkozásokat, amelyek bevételeinek, illetve kifizetéseinek összege 40 000 EUR-nál kisebb volt, csak akkor kell az e fejezettel összhangban vizsgálni, ha annak konkrét indokai vannak, amelyeket a tagállamoknak a 80. cikk (1) bekezdésében említett éves ellenőrzési tervükben fel kell tüntetni.

(5)   Az e fejezet szerinti vizsgálat nem érinti a 49. és az 50. cikk alapján végzett ellenőrzéseket.

(1)   A vizsgálat tárgyát képező elsődleges adatok pontosságáról a felmerülő kockázat mértékéhez igazodó számú – szükség esetén harmadik felek kereskedelmi dokumentumaira is kiterjedő – keresztellenőrzéssel kell meggyőződni, amely a következőkből áll:

(2)   Amennyiben a vállalkozások – uniós vagy nemzeti jognak megfelelően – a készletről külön nyilvántartást kötelesek vezetni, az ilyen nyilvántartás vizsgálatának adott esetben ki kell terjednie a kereskedelmi dokumentumokkal és adott esetben a tényleges készletmennyiségekkel történő összehasonlításra.

(3)   Az ellenőrizendő ügyletek kiválasztása során maradéktalanul figyelembe kell venni a felmerülő kockázat mértékét.

(4)   A vállalkozásért felelős személyeknek vagy egy harmadik félnek gondoskodnia kell arról, hogy minden kereskedelmi dokumentumot és kiegészítő információt a vizsgálatért felelős tisztviselők, illetve a vizsgálatnak a nevükben történő elvégzésére felhatalmazott személyek rendelkezésére bocsássanak. Az elektronikusan tárolt adatokat megfelelő adathordozó eszközön kell rendelkezésre bocsátani.

(5)   A vizsgálatért felelős tisztviselők vagy a vizsgálatnak a nevükben történő elvégzésére felhatalmazott személyek előírhatják, hogy az (1) bekezdésben említett dokumentumok kivonatát vagy másolatát a rendelkezésükre bocsássák.

(1)   A tagállamok ellenőrzési terveket dolgoznak ki a soron következő vizsgálati időszakban a 77. cikknek megfelelően végrehajtandó vizsgálatokhoz.

(2)   A tagállamok minden év április 15-e előtt megküldik a Bizottságnak:

(3)   Ha a Bizottság nyolc héten belül nem tájékoztatta a tagállamokat az észrevételeiről, a tagállamok végrehajtják az általuk kidolgozott és a Bizottságnak megküldött ellenőrzési terveket és azok módosításait.

(1)   A Bizottság tisztviselői a vonatkozó nemzeti jognak megfelelően jogosultak hozzáférni minden, akár az e fejezet alapján szervezett vizsgálat céljából, akár azt követően kiállított dokumentumhoz és a tárolt adatokhoz, ideértve az adatfeldolgozó rendszerekben tárolt adatokat is. Kérésre ezeket az adatokat megfelelő adathordozó eszközön rendelkezésre kell bocsátani.

(2)   A 77. cikkben említett vizsgálatot a tagállamok tisztviselői hajtják végre. A Bizottság tisztviselői részt vehetnek az említett vizsgálatban, de nem gyakorolhatják a tagállami tisztviselőkre ruházott vizsgálati hatásköröket. Ugyanakkor beléphetnek ugyanazokba a helyiségekbe, és hozzáférhetnek ugyanazokhoz a dokumentumokhoz, mint a tagállamok tisztviselői.

(3)   A 2988/95/EK, Euratom, a 2185/96/ Euratom, EK, a 883/2013/EU, Euratom, és az (EU) 2017/1939 rendelet rendelkezéseinek sérelme nélkül, amennyiben a büntetőeljárásra vonatkozó nemzeti rendelkezések bizonyos tevékenységeket a nemzeti jog által külön kijelölt tisztviselők számára tartanak fenn, ezekben a tevékenységekben a Bizottság és a kérelmező tagállam tisztviselői nem vehetnek részt. Semmilyen körülmények között nem vehetnek részt különösen személyeknek az érintett tagállam büntetőjoga alapján az otthonukban történő felkeresésében vagy a hivatalos kihallgatásukban. Az ezek során szerzett információkhoz azonban hozzáférhetnek.

(1)   A tagállamok létrehoznak egy rendszert annak ellenőrzése érdekében, hogy a következő kedvezményezetti kategóriák teljesítik-e az (EU) 2021/2115 rendelet III. címe I. fejezetének 2. szakaszában meghatározott kötelezettségeket:

(2)   Az (EU) 2021/2115 rendelet 28. cikkét alkalmazó tagállamok egyszerűsített kontrollrendszert hozhatnak létre:

Amennyiben egy tagállam nem alkalmazza az (EU) 2021/2115 rendelet 28. cikkét, egyszerűsített kontrollrendszert hozhat létre az olyan mezőgazdasági üzemmel rendelkező mezőgazdasági termelők tekintetében, amelynél a mezőgazdasági terület mérete nem haladja meg az e rendelet 69. cikke (1) bekezdésének megfelelően bejelentett 5 hektárt.

(3)   A feltételesség szabályainak való megfelelés biztosítása céljából a tagállamok igénybe vehetik a meglévő kontrollrendszereiket és közigazgatási szerveiket.

E rendszereknek összeegyeztethetőknek kell lenniük az (1) és (2) bekezdésben említett kontrollrendszerekkel.

(4)   A tagállamok az elért eredmények alapján évente felülvizsgálják az (1) és (2) bekezdésben említett kontrollrendszereket.

(5)   E fejezet alkalmazásában:

(6)   Az (1)–(4) bekezdésben meghatározott ellenőrzési kötelezettségeik teljesítése érdekében a tagállamok:

(1)   A tagállamok létrehoznak egy rendszert, amely közigazgatási szankciók kiszabását írja elő e rendelet 83. cikke (1) bekezdésében említett azon kedvezményezettekre, akik az érintett naptári év során bármikor nem tartják be az (EU) 2021/2115 rendelet III. címe I. fejezetének 2. szakaszában meghatározott kötelezettségeket.

Az első albekezdésben említett közigazgatási szankciók csak akkor alkalmazandók, ha a meg nem felelés az érintett kedvezményezettnek közvetlenül felróható cselekmény vagy mulasztás eredménye, és ha a következő feltételek közül egy vagy mindkettő teljesül:

Az erdőterületek tekintetében azonban az első albekezdésben említett közigazgatási szankciók abban az esetben nem alkalmazandók, ha az érintett területre nem igényeltek támogatást az (EU) 2021/2115 rendelet 70. és 71. cikkével összhangban.

(2)   Az (1) bekezdésben említett közigazgatási szankció-rendszerükben a tagállamok:

Ezen albekezdés a) pontjának alkalmazásában az „átruházás” bárminemű olyan ügylet, amelynek következtében a mezőgazdasági földterület vagy a mezőgazdasági üzem, illetve azok egy része többé nem áll az átadó rendelkezésére.

(3)   A közigazgatási szankció alkalmazása nem befolyásolja azon kifizetések jogszerűségét és szabályszerűségét, amelyekre vonatkozik.

(1)   A 84. cikkben említett közigazgatási szankciók alkalmazása az érintett kedvezményezettnek a meg nem felelés megállapítása szerinti naptári évben benyújtott vagy majd benyújtásra kerülő támogatási kérelmei tekintetében nyújtott vagy nyújtandó, a 83. cikk (1) bekezdésében felsorolt kifizetések csökkentése vagy a kifizetések teljes összegéből való kizárás révén történik. A csökkentéseket vagy kizárásokat az azon naptári évben nyújtott vagy nyújtandó kifizetések alapján kell kiszámítani, amelyben a meg nem felelés történt. Amennyiben azonban nem lehet megállapítani, hogy a meg nem felelésre mely naptári évben került sor, a csökkentéseket vagy kizárásokat az azon naptári évben nyújtott vagy nyújtandó kifizetések alapján kell kiszámítani, amelyben a meg nem felelés megállapítására sor került.

Az említett csökkentésekre és kizárásokra vonatkozó számítások során figyelembe kell venni a feltárt meg nem felelés súlyosságát, mértékét, tartós vagy ismétlődő jellegét, továbbá szándékosságát. A kiszabott közigazgatási szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

A közigazgatási szankcióknak a 83. cikk (6) bekezdésével összhangban elvégzett ellenőrzéseken kell alapulniuk.

(2)   A csökkentés mértéke főszabályként az (1) bekezdésben említett kifizetések teljes összegének 3 %-a.

(3)   A közigazgatási szankció nem alkalmazandó, amennyiben a meg nem felelés nem jár következménnyel vagy csak jelentéktelen következménnyel jár az érintett előírás vagy követelmény céljának elérése szempontjából.

A tagállamok tájékoztatási mechanizmust hoznak létre annak biztosítása érdekében, hogy a kedvezményezettek tájékoztatást kapjanak a feltárt meg nem felelésekről és a lehetséges meghozandó korrekciós intézkedésekről. Az említett mechanizmusnak magában kell foglalnia az (EU) 2021/2115 rendelet 15. cikkében említett, célzott mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatásokat is, amelyek igénybevételét kötelezővé lehet tenni az érintett kedvezményezettek számára.

(4)   Amennyiben egy tagállam a 66. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett területi monitoring rendszert használja a meg nem felelés eseteinek feltárására, dönthet úgy, hogy az e cikk (2) bekezdésében meghatározottnál alacsonyabb százalékos csökkentést alkalmaz.

(5)   Amennyiben a meg nem felelés súlyos következményekkel jár az érintett előírás vagy követelmény céljának elérése szempontjából, vagy közvetlen veszélyt jelent a köz- vagy állategészségügy szempontjából, a csökkentés százalékos mértékének nagyobbnak kell lennie a (2) bekezdésben meghatározott mértéknél.

(6)   Amennyiben ugyanazon meg nem felelés továbbra is fennáll vagy három egymást követő naptári éven belül egyszer ismét előfordul, a csökkentés százalékos mértéke főszabályként az (1) bekezdésben említett kifizetések teljes összegének 10 %-a. Ha ugyanazon meg nem felelés többször is ismét előfordul, és a kedvezményezett ezt nem tudja kielégítően indokolni, azt szándékos meg nem felelésnek kell tekinteni.

Szándékos meg nem felelés esetén a csökkentés százalékos mértéke a kifizetések (1) bekezdésben említett teljes összegének legalább 15 %-a.

(7)   A tagállamok közötti egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében, valamint azért, hogy az e fejezet szerinti közigazgatási szankciók hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek legyenek, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 102. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy e rendeletet az említett szankciók alkalmazására és kiszámítására vonatkozó részletes szabályokkal egészítse ki.

(1)   A tagállamok létrehoznak egy rendszert, amely közigazgatási szankciók alkalmazásáról rendelkezik az (EU) 2021/2115 rendelet 14. cikkében említett azon kedvezményezettek esetében, akik nem tartják be a szociális feltételesség tekintetében az említett rendelet IV. mellékletében felsorolt szabályokat.

A tagállamok ennek céljából felhasználják a szociális és foglalkoztatási jogszabályok terén alkalmazandó kontroll- és végrehajtási rendszereiket és az alkalmazandó munkaügyi normákat annak biztosítására, hogy a támogatásnak az (EU) 2021/2115 rendelet 14. cikkében, a 228/2013/EU rendelet IV. fejezetében, illetve a 229/2013/EU rendelet IV. fejezetében említett kedvezményezettjei teljesítsék az (EU) 2021/2115 rendelet IV. mellékletében említett kötelezettségeket.

(2)   A tagállamok biztosítják egyrészt a szociális és foglalkoztatási jogszabályok és az alkalmazandó munkaügyi normák érvényre juttatásáért felelős hatóságok vagy szervek, másrészt pedig a kifizető ügynökségek – amelyek szerepe a kifizetések végrehajtása és a szociális feltételességi mechanizmus szerinti szankciók alkalmazása – felelősségi körének egyértelmű szétválasztását.

(1)   A 87. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében említett rendszer keretében a kifizető ügynökséget évente legalább egyszer értesíteni kell a meg nem felelés eseteiről, amennyiben a 87. cikk (2) bekezdésében említett hatóságok vagy szervek e tekintetben végrehajtható határozatokat hoztak. Ezen értesítésnek tartalmaznia kell az érintett meg nem felelés súlyosságának, mértékének, tartós vagy ismétlődő jellegének és szándékosságának az értékelését és osztályozását. A tagállamok ezen értékelés elvégzéséhez igénybe vehetik a munkaügyi szankciók bármely vonatkozó nemzeti osztályozási rendszerét. A kifizető ügynökség értesítése során tiszteletben kell tartani a 87. cikk (2) bekezdésében említett hatóságok és szervek belső szervezeti felépítését, feladatait és eljárásait.

A kifizető ügynökséget csak akkor kell értesíteni, ha a meg nem felelés az érintett kedvezményezettnek közvetlenül felróható cselekmény vagy mulasztás eredménye, és ha a következő feltételek közül egy vagy mindkettő teljesül:

(2)   A 87. cikk (1) bekezdésében említett közigazgatásiszankció-rendszerükben a tagállamok:

(3)   A közigazgatási szankció alkalmazása nem befolyásolja azon kifizetések jogszerűségét és szabályszerűségét, amelyekre vonatkozik.

(1)   A közigazgatási szankciók alkalmazása az érintett kedvezményezettnek a meg nem felelés megállapítása szerinti naptári évben benyújtott vagy majd benyújtásra kerülő támogatási kérelmei tekintetében nyújtott vagy nyújtandó, a 83. cikk (1) bekezdésében felsorolt kifizetések csökkentése vagy a kifizetések teljes összegéből való kizárás révén történik. A csökkentéseket vagy kizárásokat az azon naptári évben nyújtott vagy nyújtandó kifizetések alapján kell kiszámítani, amelyben a meg nem felelés történt. Amennyiben azonban nem lehet megállapítani, hogy a meg nem felelésre mely naptári évben került sor, a csökkentéseket vagy kizárásokat az azon naptári évben nyújtott vagy nyújtandó kifizetések alapján kell kiszámítani, amelyben a meg nem felelés megállapítására sor került.

A csökkentésekre és kizárásokra vonatkozó számítások során figyelembe kell venni a megállapított meg nem felelés súlyosságát, mértékét, tartós vagy ismétlődő jellegét, továbbá szándékosságát, összhangban a 87. cikk (2) bekezdésében említett hatóságoknak vagy szerveknek az értékelésével. A kiszabott közigazgatási szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

A 85. cikk (2), (5) és (6) bekezdésének releváns rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók a közigazgatási szankciók alkalmazására és kiszámítására.

(2)   A tagállamok közötti egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében, valamint azért, hogy az e fejezet szerinti közigazgatási szankciók hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek legyenek, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 102. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy e rendeletet az említett szankciók alkalmazására és kiszámítására vonatkozó részletes szabályokkal egészítse ki.

(1)   Az (EU) 2021/2115 rendelet szerinti tájékoztatási kötelezettségeiken túl a tagállamok megküldik a Bizottságnak az alábbi információkat, nyilatkozatokat és dokumentumokat is:

(2)   A tagállamok rendszeresen tájékoztatják a Bizottságot a IV. cím II. fejezetében említett integrált rendszer alkalmazásáról. A Bizottság e tárgyban véleménycseréket szervez a tagállamokkal.

(1)   A tagállamok és a Bizottság minden szükséges intézkedést megtesznek az e rendelet szerint végrehajtott szemlék, illetve záróelszámolások keretében közölt, illetve kapott információk bizalmas kezelésének biztosítása érdekében.

Az említett információkra a 2185/96/Euratom, EK rendelet 8. cikkében meghatározott szabályok alkalmazandók.

(2)   A bírósági eljárásokra vonatkozó nemzeti rendelkezések sérelme nélkül, a IV. cím III. fejezetében előírt vizsgálat során szerzett információknak szakmai titoktartás tárgyát kell képezniük. Az ilyen információk kizárólag azokkal a személyekkel közölhetők, akiknek – a tagállamokban vagy az Unió intézményeiben teljesítendő feladataikból kifolyólag – e feladataik ellátásához szükségük van az adott információkra.

(1)   A KAP stratégiai tervek jóváhagyásáról szóló bizottsági végrehajtási határozatokban szereplő pénzösszegeket, a Bizottság kötelezettségvállalásainak és kifizetéseinek az összegét, továbbá az igazolt vagy tanúsított kiadások, valamint a tagállamok kiadásigazoló nyilatkozatainak pénzösszegeit euróban kell kifejezni és folyósítani.

(2)   A mezőgazdasági jogszabályokban meghatározott árakat és összegeket euróban kell kifejezni.

Ezeket az árakat és összegeket az euroövezeti tagállamok esetében euróban, az euroövezeten kívüli tagállamok esetében pedig az adott tagállam nemzeti pénznemében kell kifizetni vagy beszedni.

(1)   A 93. cikk (2) bekezdésében említett árakat és összegeket az euroövezeten kívüli tagállamok esetében átváltási árfolyam használatával kell átváltani nemzeti pénznemükre.

(2)   Az átváltási árfolyamra vonatkozó meghatározó ügyleti tény:

(3)   Amennyiben egy, az (EU) 2021/2115 rendelet szerinti közvetlen kifizetést az eurótól eltérő pénznemben folyósítanak a kedvezményezett részére, a tagállamok a támogatás euróban kifejezett összegét az Európai Központi Bank (a továbbiakban: EKB) által az azon év október 1-jét megelőzően megállapított utolsó átváltási árfolyamon váltják át nemzeti pénznemre, amely évre a támogatást megítélték.

Az első albekezdéstől eltérve, a tagállamok kellően indokolt esetben határozhatnak úgy, hogy az átváltást az EKB által az azon év október 1-jét megelőzően megállapított utolsó havi átlagárfolyam alapján hajtják végre, amely évre a támogatást megítélték. Az e megoldást választó tagállamok az adott év december 1-jét megelőzően megállapítják és közzéteszik az említett átlagárfolyamot.

(4)   Az EMGA-t illetően az euroövezeten kívüli tagállamok a kiadásigazoló nyilatkozatuk elkészítésekor ugyanazt az átváltási árfolyamot alkalmazzák, amelyet e fejezettel összhangban a kedvezményezetteknek történő kifizetések folyósításakor vagy bevételek beszedésekor alkalmaztak.

(5)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 102. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek a meghatározó ügyleti tényekre és az alkalmazandó átváltási árfolyamra vonatkozó szabályokkal történő kiegészítése céljából. A konkrét meghatározó ügyleti tényt az alábbi kritériumok figyelembevételével kell meghatározni:

(6)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 102. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek a kiadásigazoló nyilatkozatok elkészítésekor, illetőleg a közraktározási műveleteknek a kifizető ügynökség elszámolásaiban való nyilvántartásakor alkalmazandó átváltási árfolyamra vonatkozó szabályokkal való kiegészítése céljából.

(1)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az uniós jog alkalmazásának védelme érdekében, ha a nemzeti pénznemmel kapcsolatos kivételes pénzügyi gyakorlatok valószínűleg veszélyeztetik azt. Ezek a végrehajtási jogi aktusok kizárólag a szigorúan szükséges időtartamra térhetnek el a hatályos rendelkezésektől. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 103. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a tagállamokat haladéktalanul értesíteni kell az első albekezdésben említett intézkedésekről.

(2)   Abban az esetben, ha valamely nemzeti pénznemmel kapcsolatos kivételes pénzügyi gyakorlatok valószínűleg veszélyeztetik az uniós jog alkalmazását, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az alábbi esetekben a 102. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek az e fejezettől való eltérésekkel történő kiegészítése céljából:

(1)   Abban az esetben, ha valamely euroövezeten kívüli tagállam úgy határoz, hogy a mezőgazdasági jogszabályok alkalmazása nyomán felmerülő kiadásokat nem saját nemzeti pénznemében, hanem euróban fizeti ki, az említett tagállam a megfelelő intézkedésekkel gondoskodik arról, hogy az euro használata ne jelentsen szisztematikus előnyt a nemzeti pénznem használatához képest.

(2)   A tagállam az (1) bekezdésben említett, tervezett intézkedésekről azok hatálybalépését megelőzően értesíti a Bizottságot. Az említett intézkedések nem léptethetők hatályba mindaddig, amíg a Bizottság nem tájékoztatta az említett tagállamot arról, hogy azokkal egyetért.

(1)   Az (EU) 2021/1060 rendelet 49. cikke (3) és (4) bekezdésének alkalmazása céljából, valamint e cikk (2), (3) és (4) bekezdésével összhangban a tagállamok biztosítják, hogy évente utólag közzétételre kerüljenek az EMGA és az EMVA kedvezményezettjeinek adatai – beleértve adott esetben e rendelet 59. cikkének (4) bekezdésével összhangban az olyan csoportokra vonatkozó információkat is, amelyekben a kedvezményezettek részt vesznek –, amelyeket az e rendelet 59. cikkének (4) bekezdésével összhangban az említett kedvezményezettek bocsátottak rendelkezésükre.

(2)   Az EMVA és az EMGA kedvezményezettjeire vonatkozóan adott esetben az (EU) 2020/1060 rendelet 49. cikke (3) bekezdésének a), b), d)-j) és l) pontja, valamint 49. cikkének (4) bekezdése alkalmazandó. Az említett rendelet 49. cikke (3) bekezdése e) pontjának alkalmazását a művelet céljára kell korlátozni. Az említett rendelet 49. cikke (3) bekezdésének k) pontját alkalmazni kell az EMVA-ra.

(3)   E cikk alkalmazásában:

(4)   Az (EU) 2021/1060 rendelet 49. cikkének (3) és (4) bekezdésében említett információkat minden tagállam egyetlen weboldalon teszi közzé. Ezeknek az információknak eredeti közzétételük időpontjától számítva két évig kell elérhetőknek lenniük.

Az (EU) 2021/1060 rendelet 49. cikke (3) bekezdésének a) és b) pontjában említett információkat a tagállamok nem teszik közzé, amennyiben az egy kedvezményezett által egy év alatt kapott támogatás összege legfeljebb 1 250 EUR.

(1)   A 98., a 99. és a 100. cikk sérelme nélkül a tagállamok és a Bizottság kizárólag az e rendelet szerinti – és ezen belül is különösen a II. cím II. fejezetében, a III. cím III. és IV. fejezetében, a IV. címben és az V. cím III. fejezetében megállapított – irányítási, kontroll-, ellenőrzési, valamint monitoring- és értékelési kötelezettségeik teljesítése céljából, valamint statisztikai célból gyűjthetnek személyes adatokat, és az említett adatokat csak az említett célokkal összeegyeztethető módon kezelhetik.

(2)   Amennyiben az (EU) 2021/2115 rendelet szerinti monitoring és értékelés céljából, illetve statisztikai célból kerül sor személyes adatok kezelésére, azokat anonimizálni kell.

(3)   A személyes adatokat az (EU) 2016/679 és az (EU) 2018/1725 rendeletnek megfelelően kell kezelni. A személyes adatok tárolásának mindenekelőtt olyan formában kell történnie, amely az érintettek azonosítását csak az adatgyűjtés vagy a további adatkezelés céljainak eléréséhez szükséges ideig teszi lehetővé, figyelembe véve az alkalmazandó uniós és nemzeti jogban megállapított minimális adatmegőrzési időtartamokat.

(4)   A tagállamok tájékoztatják az érintetteket, hogy személyes adataikat e cikk (1) bekezdésével összhangban nemzeti és uniós szervek kezelhetik, és arról is, hogy e tekintetben megilletik őket az (EU) 2016/679 és az (EU) 2018/1725 rendeletben megállapított adatvédelmi jogok.

(1)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)   A Bizottságnak a 11. cikk (1) bekezdésében, a 17. cikk (5) bekezdésében, a 23. cikk (2) bekezdésében, a 38. cikk (2) bekezdésében, a 40. cikk (3) bekezdésében, a 41. cikk (3) bekezdésében, a 44. cikk (4) és (5) bekezdésében, a 47. cikk (1) bekezdésében, az 52. cikk (1) bekezdésében, az 54. cikk (4) bekezdésében, az 55. cikk (6) bekezdésében, a 60. cikk (3) bekezdésében, a 64. cikk (3) bekezdésében, a 74. cikkben, a 76. cikk (2) bekezdésében, a 85. cikk (7) bekezdésében, a 89. cikk (2) bekezdésében, a 94. cikk (5) és (6) bekezdésében, a 95. cikk (2) bekezdésében és a 105. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása hétéves időtartamra szól 2021. december 7-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal a hétéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 11. cikk (1) bekezdésében, a 17. cikk (5) bekezdésében, a 23. cikk (2) bekezdésében, a 38. cikk (2) bekezdésében, a 40. cikk (3) bekezdésében, a 41. cikk (3) bekezdésében, a 44. cikk (4) és (5) bekezdésében, a 47. cikk (1) bekezdésében, az 52. cikk (1) bekezdésében, az 54. cikk (4) bekezdésében, az 55. cikk (6) bekezdésében, a 60. cikk (3) bekezdésében, a 64. cikk (3) bekezdésében, a 74. cikkben, a 76. cikk (2) bekezdésében, a 85. cikk (7) bekezdésében, a 89. cikk (2) bekezdésében, a 94. cikk (5) és (6) bekezdésében, a 95. cikk (2) bekezdésében és a 105. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)   A 11. cikk (1) bekezdése, a 17. cikk (5) bekezdése, a 23. cikk (2)bekezdése, a 38. cikk (2) bekezdése, a 40. cikk (3) bekezdése, a 41. cikk (3) bekezdése, a 44. cikk (4) és (5) bekezdése, a 47. cikk (1) bekezdése, az 52. cikk (1) bekezdése, az 54. cikk (4) bekezdése, az 55. cikk (6) bekezdése, a 60. cikk (3) bekezdése, a 64. cikk (3) bekezdése, a 74. cikk, a 76. cikk (2) bekezdése, a 85. cikk (7) bekezdése, a 89. cikk (2) bekezdése, a 94. cikk (5) és (6) bekezdése, a 95. cikk (2) bekezdése és a 105. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(1)   A Bizottságot a Mezőgazdasági Alapok Bizottsága segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

A 11., a 12., a 17., a 18., a 23., a 26., a 32., a 39.-44., a 47., az 51–55., az 58., az 59., a 60., a 64., a 75., a 82., a 92., a 95. és a 100. cikk alkalmazásában a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozásokkal, a bizonyos ágazatokra vonatkozó beavatkozásokkal, a vidékfejlesztésre irányuló beavatkozásokkal, valamint a közös piacszervezéssel kapcsolatos kérdések tekintetében a Bizottságot – az egyes esetektől függően – a mezőgazdasági alapok bizottsága, az (EU) 2021/2115 rendelet által létrehozott, a közös agrárpolitikával foglalkozó bizottság és az 1308/2013/EU rendelet által létrehozott, a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság segíti.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(1)   Az 1306/2013/EU rendelet hatályát veszti.

Azonban:

(2)   A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat ezen rendeletre, az (EU) 2021/2115rendeletre, valamint az (EU) 1308/2013 rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni és a mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.