(1)

Az (EU) 2019/1241 rendelet megállapítja az Északi-tengerre vonatkozó technikai intézkedéseket.

(2)

Belgium, Dánia, Németország, Franciaország, Hollandia és Svédország (az ún. Scheveningen csoport) közvetlen állománygazdálkodási érdekkel rendelkezik az Északi-tengeren. 2020. október 15-én és 19-én az említett tagállamok az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 18. cikke (1) bekezdésének és az (EU) 2019/1241 rendelet 15. cikke (3) bekezdésének megfelelően két közös ajánlást nyújtottak be, amelyekben az északi-tengeri simalepényhal-körzetre és spratthalászati tilalmi zónára vonatkozóan az (EU) 2019/1241 rendelet V. mellékletében foglalt hatályos rendelkezések bizonyos módosításainak egy felhatalmazáson alapuló bizottsági jogi aktus révén történő elfogadását javasolták. 2021. február 2-án az érintett tagállamok benyújtották a spratthalászati tilalmi zónára vonatkozó közös ajánlás felülvizsgált változatát. A tagállamok mindkét közös ajánlást konzultáció céljából megküldték az illetékes tanácsadó testületeknek.

(3)

Tekintettel arra, hogy mindkét közös ajánlás az (EU) 2019/1241 rendelet V. mellékletének módosítására irányul, ez a felhatalmazáson alapuló rendelet mind a spratthalászati tilalmi zónára, mind a simalepényhal-körzetre vonatkozóan rendelkezik a tagállamok által ajánlott intézkedésekről.

(4)

A Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) értékelte a tagállamok által a két közös ajánlásban foglalt rendelkezések alátámasztására benyújtott bizonyítékokat (3). A javasolt intézkedéseket a Bizottság az (EU) 2019/1241 rendelet 15. cikkének (4) bekezdésében megállapított elvekkel összhangban értékelte.

(5)

A tagállamok által a simalepényhal-körzetre vonatkozóan benyújtott közös ajánlás a 221 kW-ot meghaladó motorteljesítményű, dán kerítőhálót használó hajókra egyedi mentesség bevezetését javasolta, feltéve, hogy e hajók megfelelnek a szembőségre vonatkozóan az (EU) 2019/1241 rendelet V. melléklete B. részének 1.1. pontjában előírt szabályoknak. A HTMGB elemezte a tagállamok által benyújtott bizonyítékokat, és arra a következtetésre jutott, hogy tekintettel az érintett hajók korlátozott számára és a dán kerítőhálónak a tengerfenékre gyakorolt korlátozott hatására, a dán kerítőhálóra vonatkozó egyedi mentesség bevezetése várhatóan nem lesz jelentős hatással az állományvédelem szintjére a területen belül. Ezért a javasolt intézkedést indokolt belefoglalni ebbe a rendeletbe.

(6)

A simalepényhal-körzetre vonatkozó közös ajánlás emellett javasolta, hogy az (EU) 2019/1241 rendelet V. melléklete C. része 2.2. pontjának c) alpontjában a „fenékvonóhálót” kifejezés helyébe a „feszítőlapos fenékvonóhálót” kifejezés lépjen. A HTMGB elemezte a tagállamok által benyújtott bizonyítékokat, és arra a következtetésre jutott, hogy a javasolt változtatás várhatóan megszünteti a kétértelműséget a rendeletben, és az (EU) 2019/1241 rendelet jelenlegi szabályaiban biztosítottal legalább egyenértékű, de valószínűleg annál magasabb szintű védelmet nyújt. Ezért a javasolt intézkedést indokolt belefoglalni ebbe a rendeletbe.

(7)

A simalepényhal-körzetre vonatkozó közös ajánlás javasolta továbbá, hogy e rendelet alkalmazásától kezdődően a merevítőrudas vonóhálót használó hajók esetében legfeljebb 24 méteres hajóhossz szerepeljen az (EU) 2019/1241 rendelet V. melléklete C. részének 2.4. pontjában szereplő hajójegyzékben. A HTMGB elemezte a tagállamok által benyújtott bizonyítékokat, és arra a következtetésre jutott, hogy ez a korlátozás az (EU) 2019/1241 rendelet jelenlegi szabályaiban biztosítottal legalább egyenértékű védelmet nyújt. Ezért a javasolt intézkedést indokolt belefoglalni ebbe a rendeletbe.

(8)

A spratthalászati tilalmi zónára vonatkozóan a tagállamok által benyújtott közös ajánlás azt javasolta, hogy egy hároméves kezdeti időszakra továbbra is maradjon érvényben a bizonyos halászfelszerelésekkel rendelkező hajók esetében a tilalmi zóna feloldása minden év július 1-jétől október 31-ig, az 1395/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (4)2020. december 31-ig hatályos rendelkezéseinek megfelelően. A HTMGB elemezte a tagállamok által a spratthalászati tilalmi zónára vonatkozóan benyújtott bizonyítékokat, és arra a következtetésre jutott, hogy nincs egyértelmű jele annak, hogy a spratthalászati tilalmi zóna feloldásának 2017 óta élő gyakorlata kárt okozott volna a heringállományban. A HTMGB emellett megállapította, hogy kicsi a valószínűsége annak, hogy a spratthalászati tilalmi zóna feloldása a jelenleginél alacsonyabb szintű védelmet eredményezne. A HTMGB ugyanakkor megjegyezte, hogy a halászat többéves nyomon követése szükséges annak bizonyításához, hogy az egyenértékű állományvédelmi szint fennmaradt. A HTMGB ezért azt javasolta, hogy a tilalom feloldásának hatását három év nyomon követés után újra kell értékelni. A tagállamok kötelezettséget vállaltak arra, hogy az érintett időszakban nyomon követik a spratthalászati tilalmi zóna feloldásának hatását, összegyűjtve a közös ajánlásban a spratthalászat során ejtett járulékos heringfogásokra vonatkozóan meghatározott adatokat. Ezeket az adatokat értékelés céljából benyújtják a HTMGB részére. Ezért a javasolt intézkedést indokolt belefoglalni ebbe a rendeletbe.

(9)

Az (EU) 2019/1241 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(10)

mivel az e rendeletben előírt intézkedések közvetlenül érintik az uniós hajók halászati idényének tervezését és a kapcsolódó gazdasági tevékenységeket, e rendeletnek a kihirdetése után azonnal hatályba kell lépnie,