EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32021R1134

Az Európai Parlament és a Tanács(EU) 2021/1134rendelete (2021. július 7.) a Vízuminformációs Rendszer megreformálásának céljából a 767/2008/EK, a 810/2009/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1860, az (EU) 2018/1861, az (EU) 2019/817 és az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről

HL L 248., 2021.7.13, p. 11–87 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document In force: This act has been changed. Current consolidated version: 13/07/2021

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/1134/oj

2021.7.13.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 248/11


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS(EU) 2021/1134RENDELETE

(2021. július 7.)

a Vízuminformációs Rendszer megreformálásának céljából a 767/2008/EK, a 810/2009/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1860, az (EU) 2018/1861, az (EU) 2019/817 és az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 77. cikke (2) bekezdésének a), b), d) és e) pontjára és 87. cikke (2) bekezdésének a) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

A 2004/512/EK tanácsi határozat (3) a vízumadatok tagállamok közötti cseréjére szolgáló technológiai megoldásként létrehozta a Vízuminformációs Rendszert (a továbbiakban: VIS). A 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) meghatározta a VIS célját, funkcióit és feladatait, továbbá megállapította a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjével kapcsolatos feltételeket és eljárásokat annak érdekében, hogy könnyebbé váljon a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok iránti kérelmek megvizsgálása és a kapcsolódó határozatok meghozatala. A 810/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) meghatározta a biometrikus azonosítók VIS-ben történő nyilvántartásba vételének szabályait. A 2008/633/IB tanácsi határozat (6) pedig meghatározta azokat a feltételeket, amelyek mellett a tagállamok kijelölt hatóságai és a Bűnüldözési Együttműködés és Képzés Európai Ügynöksége (Europol) betekintés céljából hozzáférhetnek a VIS-hez a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és nyomozása érdekében. A VIS 2011. október 11-én kezdte meg működését, és azt 2011. október és 2016. február között fokozatosan vezették be a tagállamok valamennyi konzulátusán.

(2)

A VIS célkitűzése, hogy a kérelmekkel és az azokhoz kapcsolódó határozatokkal kapcsolatos adatok tagállamok közötti cseréjének megkönnyítése révén javítsa a közös vízumpolitika végrehajtását, a konzuli együttműködést és a központi vízumhatóságok közötti konzultációt az alábbiak érdekében: a vízumkérelmezési eljárás megkönnyítése; a „vízum-shopping” megakadályozása; a személyazonossággal való visszaélés elleni küzdelem megkönnyítése; a külső határátkelőhelyeken és a tagállamok területén belüli ellenőrzések megkönnyítése; segítségnyújtás az olyan személyek azonosításában, akik nem, vagy már nem teljesítik a tagállamok területére történő beutazásra, az ott-tartózkodásra vagy a letelepedésre vonatkozó feltételeket; a 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) szerinti nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározásának elősegítése; és hozzájárulás a bármely tagállam belső biztonságát fenyegető veszélyek megelőzéséhez.

(3)

A Bizottság „A határigazgatás és a biztonság erősítését szolgáló, szilárd és intelligens információs rendszerek” című, 2016. április 6-i közleményében kiemelte, hogy az Uniónak meg kell erősítenie és javítania kell az informatikai rendszereit, adatstruktúráját és az információcserét a határigazgatás, a bűnüldözés, valamint a terrorizmus elleni küzdelem terén, és hangsúlyozta, hogy javítani kell az információs rendszerek interoperabilitását. A közleményben emellett megállapította azt is, hogy kezelni kell a többek között a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező harmadik országbeli állampolgárok tekintetében fennálló információhiányt is.

(4)

Az információcsere és az információkezelés javítására szolgáló 2016. évi ütemtervében, valamint az információcsere javítását és az uniós információs rendszerek interoperabilitásának biztosítását célzó további lépésekről szóló, 2017. június 8-i következtetéseiben a Tanács felkérte a Bizottságot, hogy készítsen megvalósíthatósági tanulmányt egy olyan központi uniós adattár létrehozásáról, amely a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra és a tartózkodási engedélyekre vonatkozó információkat tartalmazna. Ez alapján a Bizottság két tanulmányt készített, amelyek megállapították, hogy az adattár kialakítása technikailag megvalósítható, és a VIS-struktúra újrahasznosítása lenne a legmegfelelőbb műszaki megoldás, és hogy a VIS hatályának a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra és a tartózkodási engedélyekre vonatkozó információkra való kiterjesztése szükséges és arányos.

(5)

A Bizottság „Az európai migrációs stratégia végrehajtásáról” című, 2017. szeptember 27-i közleményében megállapította, hogy az Unió közös vízumpolitikája nemcsak a turizmus és az üzleti tevékenység előmozdításának nélkülözhetetlen eszköze, hanem kulcsfontosságú eszköz a biztonsági kockázatok és az Unió irányába történő irreguláris migráció kockázatának megelőzésében is. E közleményben a Bizottság elismerte, hogy a közös vízumpolitikát még inkább hozzá kell igazítani a jelenlegi kihívásokhoz, figyelembe véve az új informatikai megoldásokat és megfelelő egyensúlyt teremtve egyrészt a könnyített vízumköteles utazás előnyei, másrészt a migráció és a biztonság jobb kezelése, továbbá a jobb határigazgatás között. A Bizottság e közleményben megállapította, hogy a VIS jogi keretét felül kell vizsgálni a vízumkérelmek feldolgozásának további javítása – többek között az adatvédelmi vonatkozások és a bűnüldöző hatóságok számára biztosított hozzáférés tekintetében is –, a VIS használatának új adatkategóriákra és új adatfelhasználási módokra való további kiterjesztése, valamint az interoperabilitást lehetővé tevő eszközök teljes mértékben való kihasználása céljából.

(6)

A közös uniós vízumpolitika új kihívásokhoz való hozzáigazításáról szóló, 2018. március 14-i közleményében a Bizottság megerősítette, hogy a VIS jogi keretének felülvizsgálatára sor fog kerülni az információs rendszerek interoperabilitására vonatkozó szélesebb gondolkodási folyamat részeként.

(7)

A Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény (8) (a továbbiakban: a Schengeni Egyezmény) 21. cikke a Megállapodás szerződő felei által kiadott tartózkodási engedélyek és hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok kölcsönös elismerésével jogot biztosít az említett szerződő felek területén bármely 180 napos időszakban legfeljebb 90 napig történő szabad mozgáshoz. Jelenleg nem lehetséges annak ellenőrzése, hogy az ilyen tartózkodási engedélyek és hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok kérelmezői, illetve birtokosai veszélyt jelenthetnek-e a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok vagy tartózkodási engedélyek iránti kérelmeket feldolgozó tagállamtól eltérő tagállamok biztonságára nézve. A fennálló információhiány kezelése érdekében a VIS-ben tárolni kell a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és tartózkodási engedélyek kérelmezőire és birtokosaira vonatkozó adatokat. Ezen okmányokat illetően a VIS-nek a magas fokú biztonság elősegítésének célját kell szolgálnia – ami különösen fontos a schengeni térség, mint belső határellenőrzések nélküli térség tekintetében –, ennek érdekében pedig elő kell segítenie annak értékelését, hogy a kérelmező a közrendre, a belső biztonságra vagy a közegészségre veszélyt jelentő személynek minősül-e. A VIS-nek törekednie kell továbbá a külső határokon, illetve a tagállamok területén az uniós vagy a nemzeti joggal összhangban végzett ellenőrzések hatékonyságának és eredményességének a javítására is. A VIS-nek emellett különösen a visszaküldésük elősegítése céljából segítséget kell nyújtania az olyan személyek azonosításában, akik esetleg nem, vagy már nem teljesítik a tagállamok területére történő beutazásra, az ott-tartózkodásra vagy letelepedésre vonatkozó feltételeket. Hozzá kell járulnia továbbá a terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzéséhez, felderítéséhez és nyomozásához; biztosítania kell a személyek személyazonosságának helyes megállapítását; elő kell segítenie a 604/2013/EU rendelet és a 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) alkalmazását, valamint támogatnia kell a Schengeni Információs Rendszer (SIS) célkitűzéseinek megvalósítását.

(8)

A 2004/512/EK és a 2008/633/IB határozatot be kell építeni a 767/2008/EK rendeletbe annak érdekében, hogy a VIS létrehozására és használatára vonatkozó szabályokat egyetlen rendelet keretében egységesítsék.

(9)

A 767/2008/EK rendeletben meg kell határozni a VIS architektúráját is. A VIS és elemeinek műszaki fejlesztése és üzemeltetési igazgatása a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökség (a továbbiakban: eu-LISA) feladata. Amennyiben az eu-LISA a VIS-szel kapcsolatos feladatokat külső vállalkozókkal együttműködésben látja el, azok tevékenységeit szorosan figyelemmel kell kísérnie, hogy biztosítsa a 767/2008/EK rendeletnek – különösen a biztonságról, a titoktartásról és az adatvédelemről szóló rendelkezéseknek – való megfelelést. A VIS üzemeltetési igazgatásával nem bízhatók meg sem magánvállalkozások, sem magánszervezetek.

(10)

A 810/2009/EK rendelet elfogadásakor megállapították, hogy a későbbiekben – a Bizottság felügyelete alatt elkészítendő tanulmány eredményei alapján – meg kell vizsgálni annak kérdését, hogy a 12 év alatti gyermekek ujjnyomata kellően megbízható-e azonosítás és ellenőrzés céljára, továbbá különösen azt, hogy az ujjnyomat hogyan változik az életkor előrehaladtával. Egy, a Közös Kutatóközpont által 2013-ban készített, „Ujjnyomat-felismerés gyermekek esetében” című tanulmány megállapította, hogy a hat és 12 év közötti gyermekek esetében az ujjnyomat-felismerés bizonyos feltételek mellett kielégítő szintű pontossággal elvégezhető. Egy másik, az „Automatizált ujjnyomat-felismerés: a gyermekkortól az időskorig” című tanulmány 2017 decemberében megerősítette e megállapítást, és további információkat szolgáltatott az életkor előrehaladtának az ujjnyomat-minőségre gyakorolt hatására vonatkozóan. Ezek alapján a Bizottság 2017-ben egy további, „A gyermekek esetében az ujjnyomatvétel tekintetében alkalmazandó korhatár csökkentésének megvalósíthatósága és hatásai, valamint a vízumkérelmező úti okmánya szkennelt másolatának a Vízuminformációs Rendszerben (VIS) való tárolása” című tanulmányt készített, amelyet 2018-ban véglegesített, és amelyben azt vizsgálta, hogy a vízumeljárásokban a gyermekek ujjnyomatvételét illetően szükséges és arányos-e a korhatárt hat évre csökkenteni. E tanulmány megállapította, hogy az ujjnyomatvételi korhatár csökkentése nagyobb mértékben járulna hozzá a VIS célkitűzéséinek megvalósításához, különösen a személyazonossággal való visszaélés elleni küzdelem megkönnyítése és a külső határátkelőhelyeken végzett ellenőrzések elősegítése terén. E tanulmány azt is megállapította, hogy az ujjnyomatvételi korhatár csökkentése további előnyökkel is járhat a gyermekek jogainak megsértése elleni küzdelemnek és e jogsértések megelőzésének megerősítése révén, különösen azáltal, hogy lehetővé teszi azon gyermekek személyének azonosítását vagy személyazonosságának ellenőrzését, akik harmadik állampolgárok a schengeni térségben és akik olyan helyzetben vannak, amelyben a jogaik sérültek vagy sérülhetnek például azért, mert emberkereskedelem gyermek-áldozatai, eltűnt gyermekek vagy menedékjogot kérelmező, kísérő nélküli kiskorúak. Ugyanakkor a gyermekek különösen kiszolgáltatott csoportot alkotnak, és a biometrikus adatok tőlük való felvételére szigorúbb garanciákat – többek között az adatok megőrzési idejének korlátozását – kell alkalmazni, valamint ezen adatok felhasználását azokra a helyzetekre kell korlátozni, amelyekben az a gyermek mindenek felett álló érdekét szolgálja. A 2018-ban véglegesített tanulmány rámutatott továbbá az idősek ujjnyomatainak gyengébb minőségére és közepes pontosságára, és intézkedéseket javasolt e hiányosságok enyhítésére. A tagállamoknak követniük kell az e tanulmányban meghatározott ajánlásokat azzal a céllal, hogy javítsák az ujjnyomatok minőségét és a biometrikus megfeleltetést.

(11)

Az e rendeletben előírt valamennyi eljárás során a tagállamoknak mindenekelőtt a gyermek mindenek felett álló érdekét kell szem előtt tartaniuk. A gyermek jólétét, biztonságát és védelmét, valamint a gyermek véleményét a gyermek életkorának és érettségi fokának megfelelő súllyal figyelembe kell venni. A VIS különösen fontos szerepet tölt be olyan helyzetekben, amelyekben fennáll a veszélye annak, hogy a gyermek emberkereskedelem áldozatává válik.

(12)

A vízumeljárás és a VIS kapcsán ki kell használni az arcképmás-felismerés terén bekövetkezett műszaki fejlődésben rejlő lehetőségeket. Ha a kérelmezők arcképmását – a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és a tartózkodási engedélyek iránti kérelmek feldolgozása esetében is – rögzítik a VIS-ben, az arcképmás rögzítését a kérelem benyújtásának alkalmával, helyben kell elvégezni, amennyiben a nemzeti jog ezt lehetővé teszi. Ha a kérelmek benyújtásakor helyben kerül sor az arcképmás rögzítésére, az hozzájárul ahhoz, hogy meg lehessen akadályozni a biometrikus jellemzők sebezhetőségeinek kihasználását, például a személyazonossággal való visszaélés esetében használt arcmorfolást. Biometrikus megfeleltetés céljára csak helyben rögzített arcképmások használhatók.

(13)

A biometrikus adatok, amelyek e rendelet keretében magukban foglalják az ujjnyomatokat és az arcképmásokat, egyediek, és ezért egy személy azonosításának céljára sokkal megbízhatóbbak, mint az alfanumerikus adatok. A biometrikus adatok ugyanakkor különleges adatoknak minősülnek. E rendelet meghatározza az ilyen adatok – az érintett személyek azonosítását célzó – kezelésének alapjait és az arra vonatkozó garanciákat.

(14)

A rövid távú tartózkodásra jogosító vízumot kérelmező személy által szolgáltatott személyes adatokat a VIS-ben kell kezelni annak értékelése céljából, hogy a kérelmezőnek a tagállamok területére való belépése veszélyt jelenthet-e a közrendre, a belső biztonságra vagy a közegészségre, illetve hogy fennáll-e a kérelmező irreguláris migrációjának a kockázata. A hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély kérelmezői esetében ezen értékeléseknek annak vizsgálatára kell korlátozódniuk, hogy a harmadik országbeli állampolgár veszélyt jelenthet-e a közrendre, a belső biztonságra vagy a közegészségre.

(15)

Az ilyen kockázatok értékelésére nem kerülhet sor a kérelmező személyazonosságára, úti okmányára vonatkozó személyes adatok, valamint egyéb releváns adatok kezelése nélkül. A kérelmekben foglalt személyes adatok minden egyes elemét össze kell hasonlítani a következő információs rendszerekben és adatbázisokban rögzített adatrekordban, fájlban vagy figyelmeztető jelzésben szereplő adatokkal: a VIS, a SIS, a határregisztrációs rendszer (EES), az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS), az Eurodac, a Harmadik Országbeli Állampolgárok Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszere (ECRIS-TCN), amennyiben terrorista bűncselekményekhez és súlyos bűncselekményekhez kapcsolódó, bűnösséget megállapító ítéletekről van szó, az Europol-adatok, az Interpol ellopott és elvesztett úti okmányokat tartalmazó adatbázisa (Interpol SLTD), az Interpol-körözésben megjelölt úti okmányok adatbázisa (Interpol TDAWN), az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (10) említett ETIAS figyelőlista; továbbá a specifikus kockázati mutatókkal. Az összehasonlításhoz használt személyes adatok kategóriáit a lekérdezett információs rendszerekben és adatbázisokban, az ETIAS figyelőlistában, illetve a specifikus kockázati mutatókban szereplő adatkategóriákra kell korlátozni.

(16)

Az (EU) 2019/817 (11) és (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) létrehozta az interoperabilitást meghatározott uniós információs rendszerek között annak érdekében, hogy az említett uniós információs rendszerek és azok adatai kiegészítsék egymást az Unió külső határai igazgatása hatékonyságának és eredményességének javítása, az illegális bevándorlás megelőzéséhez és az ellene való küzdelemhez történő hozzájárulás, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló uniós térségen belüli magas fokú biztonsághoz való hozzájárulás céljából, beleértve a közbiztonság és közrend fenntartását és a biztonság védelmét is a tagállamok területén.

(17)

Az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás lehetővé teszi, hogy az említett rendszerek kiegészítsék egymást a következők érdekében: a személyek helyes azonosításának megkönnyítése, a személyazonossággal való visszaélés elleni küzdelemhez való hozzájárulás, a releváns uniós információs rendszerekre vonatkozó adatminőségi követelmények javítása és harmonizálása, a meglévő és a jövőbeli uniós információs rendszerek tagállamok általi műszaki és operatív alkalmazásának megkönnyítése, a releváns uniós információs rendszereket szabályozó adatbiztonsági és adatvédelmi garanciák megerősítése és egyszerűsítése, a bűnüldözési hatóságok által a VIS-hez, az EES-hez, az ETIAS-hoz és az Eurodachoz való hozzáférés észszerűsítése, valamint a VIS, a SIS, az EES, az ETIAS, az Eurodac és az ECRIS-TCN célkitűzéseinek támogatása.

(18)

Az interoperabilitási elemek a VIS-t, a SIS-t, az EES-t, az ETIAS-t, az Eurodacot, valamint az ECRIS-TCN-t és az Europol-adatokat fedik le annak érdekében, hogy az Europol-adatokban ezekkel az uniós információs rendszerekkel egyidejűleg lehessen lekérdezéseket lefolytatni. Ezért indokolt ezen interoperabilitási elemek alkalmazása az automatizált lekérdezések lefolytatása érdekében és a VIS-hez való bűnüldözési célú hozzáféréskor. Az (EU) 2019/817 rendelettel létrehozott európai keresőportált (ESP) kell alkalmazni a tagállamok hatóságai által a feladataik elvégzéséhez szükséges uniós információs rendszerekhez, Europol-adatokhoz és Interpol-adatbázisokhoz való – a hozzáférési jogosultságaiknak megfelelő – gyors, akadálytalan, hatékony, szisztematikus és ellenőrzött hozzáférés érdekében, valamint a VIS célkitűzéseinek támogatása céljából.

(19)

Az ESP lehetővé fogja tenni, hogy a VIS-ben és az egyéb érintett uniós információs rendszerekben tárolt adatokat egyidejűleg kérdezzék le.

(20)

A VIS-ben tárolt adatok egyéb információs rendszerekben és adatbázisokban tárolt adatokkal való összehasonlításának automatizáltan kell történnie. Amennyiben az ilyen összehasonlítás a kérelemben szereplő személyes adatok vagy azok kombinációja és az említett egyéb információs rendszerekben vagy adatbázisokban szereplő nyilvántartás, fájl vagy figyelmeztető jelzés, illetve az ETIAS figyelőlistán szereplő személyes adatok közötti egyezést, azaz „találat”-ot mutat, a kérelmet az illetékes hatóság tisztviselőjének manuálisan kell ellenőriznie. A találatot eredményező adat típusától függően a találatot az illetékes vízum- vagy bevándorlási hatóságnak, az (EU) 2018/1240 rendeletben említett ETIAS nemzeti egységnek vagy a tagállam által kijelölt központi hatóságnak (a továbbiakban: a kijelölt VIS-hatóság) manuálisan ellenőriznie és értékelnie kell. Mivel a bűnüldözési vagy igazságügyi rendszerek vagy adatbázisok által generált találatok általában érzékenyebbek, azokat nem a konzulátusoknak, hanem a kijelölt VIS-hatóságoknak vagy az ETIAS nemzeti egységeknek kell ellenőrizniük és értékelniük. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy egynél több hatóságot is kijelölhessenek kijelölt VIS-hatóságnak. A SIRENE-irodát csak akkor lehet kijelölni kijelölt VIS-hatóságnak, ha elegendő kiegészítő forrás áll az iroda rendelkezésére ahhoz, hogy e feladatot el tudja látni. A találatok illetékes hatóság által végzett értékelését figyelembe kell venni a rövid távú tartózkodásra jogosító vízum kiadásáról döntő határozat céljából, illetve annak értékelése során, hogy a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély kérelmezője veszélyt jelenthet-e a tagállamok közrendjére, belső biztonságára vagy közegészségére.

(21)

A VIS is a közös interoperabilitási keret részét fogja képezni, ezért az új funkciókat és eljárásokat úgy kell kialakítani, hogy azok teljes körű összhangban legyenek az e keret részét képező többi uniós információs rendszer funkcióival és eljárásaival. Ha a VIS-ben indított automatizált lekérdezések célja annak megállapítása, hogy más uniós rendszerekben szerepelnek-e adatok a vízumot vagy a tartózkodási engedélyt kérelmező személyekről, a lekérdezés eredménye az említett más uniós információs rendszerekben talált találatok listája lesz. Hasonló rendszerű lekérdezés jelenleg csupán egy másik rendszerben, nevezetesen az ETIAS-ban létezik, a találat fogalma azonban az EES-ben – többek között az EES és a VIS közötti interoperabilitás kapcsán – és a VIS-ben egyaránt szerepel.

(22)

A rövid távú tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem elutasítása nem alapulhat kizárólag a vízumkérelemben szereplő személyes adatok automatizált feldolgozásán.

(23)

Azon kérelmezők számára, akiktől a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumot a VIS-feldolgozás során kapott információ alapján tagadták meg, jogorvoslatot kell biztosítani. A jogorvoslati eljárást a kérelemről szóló határozatot meghozó tagállamban, e tagállam nemzeti jogának megfelelően kell lefolytatni. A 810/2009/EK rendelet szerinti biztosítékokat és a jogorvoslatra vonatkozó szabályokat alkalmazni kell.

(24)

A korábban azonosított biztonsági, irreguláris migrációval kapcsolatos, vagy magas szintű járványügyi kockázatokhoz kapcsolódó specifikus kockázati mutatók alkalmazásának elő kell segítenie a rövid távú tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem vizsgálatát. A specifikus kockázati mutatók meghatározása során alkalmazott kritériumok semmilyen körülmények között nem alapulhatnak kizárólag a kérelmező nemén vagy életkorán. Azok emellett semmilyen körülmények között nem alapulhatnak olyan információkon, amelyek felfedik a kérelmező faját, bőrszínét, etnikai vagy társadalmi származását, genetikai tulajdonságait, nyelvét, politikai vagy egyéb nézeteit, vallását vagy világnézeti meggyőződését, szakszervezeti tagságát, valamely nemzeti kisebbséghez való tartozását, vagyoni helyzetét, születését, fogyatékosságát vagy szexuális irányultságát. A specifikus kockázati mutatókra vonatkozó szabályokat, eljárásokat és irányítási struktúrát – a lehetséges mértékben és amennyiben releváns – össze kell hangolni azokkal, amelyek az ETIAS vizsgálati szabályokra vonatkoznak az (EU) 2018/1240 rendelet 9., 10. és 33. cikkében meghatározottak szerint. A specifikus kockázati mutatókat az ETIAS (EU) 2018/1240 rendeletben említett központi egységének kell meghatároznia, létrehoznia, előzetesen megvizsgálnia, bevezetnie, utólagosan értékelnie, felülvizsgálnia és törölnie a VIS vizsgálatokért felelős – a központi vízumhatóságok és az érintett ügynökségek képviselőiből álló – tanácsadó testületével folytatott egyeztetést követően. Annak elősegítése érdekében, hogy a specifikus kockázati mutatók végrehajtása során biztosítani lehessen az alapvető jogok tiszteletben tartását, létre kell hozni a VIS alapjogi tanácsadó testületét. A testület üléseihez a titkárságot az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség alapjogi tisztviselője biztosítja.

(25)

A biztonsági kockázatok új formáinak, az irreguláris migráció új mintáinak, valamint a magas szintű járványügyi kockázatoknak a folyamatos megjelenése hatékony válaszokat igényel, és ezek ellen modern eszközök segítségével kell felvenni a harcot. Mivel a modern eszközök jelentős mennyiségű személyes adat kezelésével járnak, megfelelő garanciákat kell bevezetni annak érdekében, hogy a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához, valamint a személyes adatok védelméhez fűződő jogba történő beavatkozás olyan mértékűre korlátozódjon, ami egy demokratikus társadalomban szükséges és arányos.

(26)

Biztosítani kell, hogy legalább hasonló mértékű ellenőrzések vonatkozzanak a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumot kérelmező személyekre, illetve a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot vagy tartózkodási engedélyt kérelmező harmadik országbeli állampolgárokra, mint az (EU) 2018/1240 rendelet szerinti utazási engedélyt kérelmező harmadik országbeli állampolgárokra. Ennek érdekében az említett kategóriákba tartozó harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó ellenőrzések során is alkalmazni kell az ETIAS figyelőlistát, amely az olyan személyekkel kapcsolatos adatokat tartalmaz, akiket terrorista bűncselekmény vagy egyéb súlyos bűncselekmény elkövetésével vagy abban való részvétellel gyanúsítanak, illetve akikről tényszerű bizonyítékok vagy megalapozott indokok alapján feltételezhető, hogy terrorista bűncselekményt vagy egyéb súlyos bűncselekményt fognak elkövetni.

(27)

Annak érdekében, hogy teljesíteni tudják a Schengeni Egyezmény szerinti kötelezettségeiket, a nemzetközi fuvarozóknak a VIS-nek küldött lekérdezés útján ellenőrizniük kell, hogy azok a harmadik országbeli állampolgárok, akik kötelesek rövid távú tartózkodásra jogosító vízummal, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezni, birtokában vannak-e érvényes rövid távú tartózkodásra jogosító vízumnak, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumnak vagy tartózkodási engedélynek. Ezen ellenőrzést a VIS-adatok különálló, csak megtekintésre jogosító adatbázisba való napi lehívásával kell lehetővé tenni, amelynek segítségével lehívhatók az OK/NOT OK válaszüzenetet eredményező keresést lehetővé tevő minimálisan szükséges adatok. Maga a kérelemfájl nem lehet hozzáférhető a nemzetközi fuvarozók számára. A VIS-hez a fuvarozói portálon keresztül való hozzáférésre vonatkozó műszaki előírások révén törekedni kell arra, hogy az utasforgalomra és a nemzetközi fuvarozókra gyakorolt hatás a lehető legkisebb legyen. Ennek érdekében fontolóra kell venni a fuvarozói portálnak az EES-be és az ETIAS-ba való integrálását.

(28)

Annak érdekében, hogy az e rendeletben foglalt kötelezettségek a szárazföldön, távolsági autóbuszokkal csoportokat szállító nemzetközi fuvarozást végző fuvarozókra minél kisebb hatást gyakoroljanak, felhasználóbarát mobil megoldásokat kell rendelkezésre bocsátani.

(29)

Az (EU) 2018/1240 rendelet preambulumában említettek szerinti, a Schengeni Egyezmény 26. cikkében említett rendelkezéseknek az ETIAS keretében a távolsági autóbuszokkal végzett szárazföldi szállításra alkalmazandó rendelkezések szempontjából való megfelelőségére, összeegyeztethetőségére és összhangjára vonatkozó értékelést ki kell terjeszteni e rendelet vonatkozó rendelkezéseire is.

(30)

A 767/2008/EK rendeletnek meg kell határoznia azokat a tagállami hatóságokat, amelyek – az említett rendelet konkrét céljai érdekében, valamint a feladataik elvégzéséhez szükséges mértékben – jogosultak hozzáférni a VIS-hez a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és a tartózkodási engedélyek iránti kérelmekre és a kapcsolódó határozatokra vonatkozó adatbevitel, -módosítás, -törlés vagy -betekintés céljából.

(31)

A hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra és tartózkodási engedélyekre vonatkozó VIS-adatok kezelésének a kitűzött célokkal arányosnak kell lennie, és erre az adatkezelésre csak akkor kerülhet sor, ha arra szükség van az illetékes hatóságok feladatainak elvégzéséhez. Ezért bizonyos illetékes hatóságok számára korlátozni kell az adatokhoz való hozzáférést azon személyek esetében, akik a VIS-ben megszakítás nélkül legalább 10 éve rögzített, érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek.

(32)

A VIS használatakor az illetékes hatóságoknak biztosítaniuk kell azon személyek emberi méltóságának és sérthetetlenségének tiszteletben tartását, akiknek az adatait lekérik, továbbá azt, hogy nem alkalmaznak hátrányos megkülönböztetést az ilyen személyek irányában nem, bőrszín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonságok, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más nézetek, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján.

(33)

Elengedhetetlen, hogy a bűnüldöző hatóságok rendelkezzenek a legfrissebb információval, ha a feladataikat a terrorizmus és bűncselekmények egyéb súlyos formái elleni küzdelem érdekében végzik. A tagállamok bűnüldöző hatóságainak és az Europolnak a VIS-hez való hozzáférését a 2008/633/IB határozat teremtette meg. E határozatot be kell építeni a 767/2008/EK rendeletbe annak érdekében, hogy az összhangban legyen a Szerződés hatályos keretével.

(34)

Már bebizonyosodott, hogy a VIS-adatokhoz bűnüldözési célokból történő hozzáférés jól használható az erőszakos körülmények között elhunyt személyek azonosításához, illetve érdemben képes elősegíteni a nyomozók munkáját az emberkereskedelemhez, a terrorizmushoz vagy a kábítószer-kereskedelemhez kapcsolódó esetekben. Ezért a hosszú távú tartózkodásra vonatkozó VIS-adatokat – az e rendeletben meghatározott feltételek mellett – hozzáférhetővé kell tenni a tagállamok kijelölt hatóságai és az Europol számára is.

(35)

Tekintettel arra, hogy Europol kulcsszerepet játszik a tagállamok hatóságai között a határokon átnyúló bűncselekmények nyomozása terén folytatott együttműködésben azáltal, hogy az Unió egész területén hozzájárul a bűncselekmények megelőzéséhez, elemzéséhez és nyomozásához, az Europol VIS-hez való, feladatai elvégzéséhez szükséges mértékű jelenlegi hozzáférését kodifikálni és észszerűsíteni kell, figyelembe véve a jogi keret tekintetében végbement közelmúltbeli fejleményeket is, így például az (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (13).

(36)

A VIS-hez való hozzáférés a terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy nyomozása céljából a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához, illetve a személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméhez fűződő alapvető jogba történő beavatkozásnak minősül az olyan személyek tekintetében, akiknek a személyes adatait a VIS-ben kezelik. E beavatkozásra a jogszabályokkal összhangban kerülhet sor, amelyeket megfelelő pontossággal kell megfogalmazni ahhoz, hogy lehetővé tegyék az egyének számára az alkalmazkodást, védeniük kell az egyéneket az önkényességgel szemben, továbbá megfelelő egyértelműséggel kell megjelölniük, hogy az illetékes hatóságok milyen mértékű mérlegelési jogkört gyakorolhatnak, és milyen módon. Az alapvető jogokba való ilyen beavatkozásra csak akkor kerülhet sor egy demokratikus társadalomban, ha arra valamely jogos és arányos érdek védelme érdekében szükség van, és ha az arányos az elérni kívánt jogos céllal.

(37)

Az (EU) 2019/817 rendelet lehetővé teszi az erre nemzeti jogszabállyal felhatalmazott tagállami rendőri hatóságok számára, hogy a személyeket a személyazonosság-ellenőrzés során vett biometrikus adatok alapján azonosítsák. Felmerülhetnek azonban olyan körülmények, amelyek esetén a személy azonosítása a személy saját érdekében szükséges. Ilyen eset például, ha egy eltűnt, elrabolt vagy emberkereskedelem áldozatává vált személyt megtalálnak. Ilyen esetekben a bűnüldöző hatóságok számára biztosítani kell a VIS-adatokhoz való gyors hozzáférést annak érdekében, hogy lehetséges legyen a személy gyors és megbízható azonosítása anélkül, hogy a bűnüldözési hozzáféréshez minden előfeltételt vagy további biztosítékot kellene teljesíteniük.

(38)

A rendőrségi együttműködés terén alapvető fontosságú a bűncselekmény helyszínén esetlegesen talált daktiloszkópiai nyom, azaz látens ujjnyomat alapján történő adat-összehasonlítás. Az olyan esetekben, amikor indokoltan feltételezhető, hogy az elkövetőt vagy az áldozatot nyilvántartják a VIS-ben, a látens ujjnyomatok és a VIS-ben tárolt ujjnyomatadatok összehasonlításának lehetősége a terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzését, felderítését vagy nyomozását elősegítő rendkívül értékes eszközként szolgálhat a bűnüldöző hatóságok számára például akkor, ha a bűncselekmény helyszínén az egyetlen bizonyítékot a látens ujjnyomatok jelentik.

(39)

Ki kell jelölni a tagállamok illetékes hatóságait és azt a központi hozzáférési pontot, amelyen keresztül kérelmezhető a VIS-ben tárolt adatokhoz való hozzáférés, valamint listát kell vezetni a kijelölt hatóságok azon operatív egységeiről, amelyek számára engedélyezett ilyen hozzáférés kérelmezése a terrorista bűncselekmények, illetve egyéb súlyos bűncselekmények megelőzésének, felderítésének vagy nyomozásának konkrét céljából.

(40)

A VIS központi rendszerében tárolt adatokhoz való hozzáférés iránti kérelmeket a kijelölt hatóságokon belüli operatív egységeknek kell benyújtaniuk a központi hozzáférési ponthoz és azokat meg kell indokolni. A kijelölt hatóságokon belül a VIS-adatokhoz való hozzáférés kérelmezésére jogosult operatív egységek nem járhatnak el ellenőrző hatóságként. A központi hozzáférési pontoknak a kijelölt hatóságoktól függetlenül kell eljárniuk, és feladatuk, hogy független módon biztosítsák az e rendeletben meghatározott hozzáférési feltételek szigorú betartását. Rendkívül sürgős esetekben, amikor terrorista bűncselekmény vagy egyéb súlyos bűncselekmény konkrét és tényleges veszélye miatt gyors hozzáférésre van szükség, a központi hozzáférési pontnak haladéktalanul fel kell dolgoznia a hozzáférési kérelmet, és az ellenőrzést csak ezt követően végezheti el.

(41)

A személyes adatok védelme és a bűnüldöző hatóságok általi szisztematikus keresések lehetőségének kizárása érdekében a VIS adatait csak egyedi esetekben és kizárólag akkor lehet kezelni, amikor ez terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy nyomozása céljából szükséges. A kijelölt hatóságok és az Europol kizárólag akkor kérhetnek hozzáférést a VIS-hez, ha alapos okkal feltételezik, hogy ennek révén olyan információkhoz fognak jutni, amelyek érdemben segítik majd őket egy terrorista bűncselekmény vagy egyéb súlyos bűncselekmény megelőzésében, felderítésében vagy nyomozásában.

(42)

A VIS-ben tárolt személyes adatok csak addig őrizhetők meg, amíg az a VIS céljai érdekében szükséges. A harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó adatokat öt évig indokolt tárolni annak érdekében, hogy az adatok figyelembe vehetők legyenek a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok iránti kérelmek elbírálásához, illetve hogy felderíthető legyen az érvényességi időt követő túltartózkodás, valamint annak érdekében, hogy az említett okmányokat megszerzett harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó biztonsági ellenőrzéseket le lehessen folytatni. Az okmány korábbi felhasználásaira vonatkozó adatok elősegíthetik a jövőbeli rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok kiadását. Ennél rövidebb tárolási időszak nem elegendő ezen célok elérésének biztosításához. Az adatokat az ötéves időszak elteltével törölni kell, kivéve ha azok korábbi törlése indokolt.

(43)

Az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (14) alkalmazni kell, amikor a tagállamok személyes adatokat kezelnek a 767/2008/EK rendelet alkalmazása során. A személyes adatoknak a bűnüldöző hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelését az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelv (15) szabályozza.

(44)

Az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet (16) feljogosítja az európai határ- és partvédelmi (Frontex) csapatok tagjait, valamint a visszaküldéssel kapcsolatos feladatokat ellátó csapatok tagjait arra, hogy a fogadó tagállam felügyelete mellett betekintsenek az uniós információs rendszerekbe és adatbázisokba, ha arra a határforgalom-ellenőrzésre, határőrizetre és visszaküldésre vonatkozó műveleti tervben meghatározott műveleti feladataik teljesítése érdekében szükség van. E betekintés megkönnyítése és a csapatoknak a VIS-adatokhoz való tényleges hozzáférése érdekében a csapatoknak hozzáférést kell kapniuk a VIS-hez. Ezt a hozzáférést a VIS-hez való hozzáférés adott célja tekintetében illetékes tagállami hatóságokra vonatkozó hozzáférési feltételek és korlátok szerint lehet megadni.

(45)

A tagállamok területére való beutazás, az ott-tartózkodás vagy a letelepedés feltételeinek meg nem felelő vagy már meg nem felelő harmadik országbeli állampolgároknak a 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (17) szerinti visszaküldése alapvető fontosságú eleme az irreguláris migráció elleni átfogó küzdelemnek, és fontos alapvető közérdeknek minősül.

(46)

A harmadik országokkal az irreguláris migránsok visszafogadása terén folytatott együttműködés megerősítése és az olyan jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésének megkönnyítése érdekében, akiknek az adatai a VIS-ben szerepelhetnek, a kérelmező személyek úti okmányainak másolatát tárolni kell a VIS-ben. Harmadik országok az állampolgárság igazolásaként széles körben elismerik az úti okmányok másolatát, ugyanez azonban nem vonatkozik a VIS-ből kinyert információra.

(47)

A VIS-ben tárolt személyes adatok nem továbbíthatók, illetve nem tehetők hozzáférhetővé harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek számára. E szabálytól eltérve azonban lehetővé kell tenni az ilyen személyes adatok harmadik ország vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítását abban az esetben, ha arra szigorú feltételek mellett kerül sor, és ha az egyedi esetekben szükséges ahhoz, hogy harmadik országbeli állampolgár visszaküldése vagy áttelepítése kapcsán elő lehessen segíteni annak személyazonosítását. Az (EU) 2016/679 rendelet szerinti végrehajtási jogi aktussal elfogadott megfelelőségi határozat hiányában, vagy az említett rendelet szerinti, az adattovábbításra vonatkozó megfelelő garanciák hiányában a VIS-adatok kivételesen csak akkor továbbíthatók egy harmadik ország vagy egy nemzetközi szervezet részére visszaküldés vagy áttelepítés céljából, ha a továbbítás az ugyanazon rendeletben említett fontos közérdek miatt szükséges.

(48)

A tagállamok által a 767/2008/EK rendelet alapján megszerzett személyes adatokat abban a kivételesen sürgős esetben is továbbítani lehet harmadik ország részére, ha terrorista bűncselekménnyel összefüggésbe hozható közvetlen veszély áll fenn, vagy ha súlyos bűncselekménnyel összefüggésbe hozható, valamely személy életét fenyegető közvetlen veszély áll fenn. A valamely személy életét fenyegető közvetlen veszélynek tekintendő az érintett személlyel szembeni olyan súlyos bűncselekmény elkövetésének veszélye, mint például a súlyos testi sértés, az emberi szervek vagy szövetek tiltott kereskedelme, az emberrablás, a személyi szabadság megsértése és túszejtés, a gyermekek szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia, valamint a nemi erőszak. Az említett adatok kizárólag abban az esetben továbbíthatók harmadik országoknak, ha biztosítva van a vízum-adatrekordokra vonatkozó, a megkereső harmadik ország birtokában lévő bármely információnak a VIS-t működtető tagállamok részére történő kölcsönös átadása.

(49)

Az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (18) alkalmazandó az Unió intézményeinek, szerveinek és hivatalainak a VIS üzemeltetési igazgatásával kapcsolatos azon feladatok végzése során folytatott tevékenységére, amelyekért felelősek.

(50)

A rövid távú tartózkodásra jogosító vízum vizsgálatára vonatkozó eljárásnak kötelező eleme a külső határok átlépésére jogosító és vízummal ellátható úti okmányoknak az 1105/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozattal (19) létrehozott listájába való betekintés. A vízumhatóságoknak szisztematikusan eleget kell tenniük e kötelezettségnek, ennek megfelelően e listát a VIS részévé kell tenni annak érdekében, hogy automatikusan ellenőrizni lehessen, hogy a kérelmező úti okmánya elismert-e.

(51)

A VIS-ben rögzített adatok pontosságáért viselt tagállami felelősség sérelme nélkül, az eu-LISA-nak kell felelnie az adatminőségnek egy központi adatminőség-ellenőrzési eszköz kifejlesztése és fenntartása révén történő javításáért, valamint a tagállamoknak történő rendszeres időközönkénti jelentéstételért.

(52)

Az eu-LISA-nak képesnek kell lennie arra, hogy az adatok sértetlenségének veszélyeztetése nélkül kapacitást alakítson ki a tagállamoknak, a Bizottságnak és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek szóló statisztikai jelentéstétel tekintetében, hogy lehetővé tegye a VIS használatának megfelelőbb figyelemmel kísérését a migrációs nyomással és a határigazgatással kapcsolatos tendenciák elemzése céljából. Az eu-LISA-nak ezért bizonyos statisztikákat az (EU) 2019/817 rendelettel összhangban a jelentések és statisztikák központi adattárában kell tárolnia. Az előállított statisztikák egyike sem tartalmazhat személyes adatot.

(53)

Ez a rendelet nem érinti a 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (20) alkalmazását.

(54)

Különös rendelkezéseknek kell vonatkozniuk azokra a vízumkötelezettség hatálya alá tartozó, harmadik országbeli állampolgárokra, akik a 2004/38/EK irányelv hatálya alá tartozó uniós polgárok családtagjai, illetve akik a szabad mozgás uniós jogával rendelkező harmadik országbeli állampolgárok családtagjai, és nem rendelkeznek a 2004/38/EK irányelvben említett tartózkodási kártyával. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 21. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a Szerződésekben megállapított korlátozásokra és feltételekre és az e korlátozások és feltételek végrehajtására hozott intézkedésekre figyelemmel minden uniós polgárnak joga van a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz. Az említett korlátozásokat és feltételeket a 2004/38/EK irányelv állapítja meg.

(55)

Amint az Európai Unió Bírósága is megerősítette, e családtagok nem csupán arra jogosultak, hogy beutazzanak a tagállam területére, hanem arra is, hogy ebből a célból beutazásra jogosító vízumot kapjanak. A tagállamoknak minden eszközt biztosítaniuk kell e személyek számára a szükséges vízumok megszerzéséhez, amelyeket ingyenesen, a lehető legrövidebb időn belül, gyorsított eljárással kell kiadni.

(56)

A vízum megszerzésének joga azonban nem feltétel nélküli jog, mivel annak kiadása megtagadható a családtagok esetében a 2004/38/EK irányelv szerinti közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okokból. Ebben az összefüggésben a családtagok személyes adatai kizárólag abban az esetben ellenőrizhetők, ha azok az azonosításukhoz szükségesek és a jogállásukkal kapcsolatosak, de csak abban az esetben, ha ezek az adatok relevánsak az általuk esetlegesen jelentett biztonsági vagy közegészségügyi veszély értékelése szempontjából. Az ilyen családtagok vízumkérelmeit kizárólag a biztonsági és közegészségügyi megfontolásokra, és nem a migrációs kockázatokkal kapcsolatos megfontolásokra figyelemmel kell megvizsgálni.

(57)

Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban – mivel biztosítani kell a közös vízumpolitika végrehajtását, a belső határellenőrzések nélküli térség magas szintű biztonságát és a külső határok integrált határigazgatási rendszerének fokozatos kialakítását – e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(58)

E rendelet szigorú szabályokat állapít meg a VIS-hez való hozzáférés tekintetében, és meghatározza a szükséges garanciákat. Ezen túlmenően az egyének számára biztosítja a hozzáféréshez, helyesbítéshez, törléshez és jogorvoslathoz – különösen a bírósági jogorvoslathoz – való jogot, valamint rendelkezik az adatkezelési műveletek független hatóságok általi felügyeletéről. E rendelet további garanciákat vezet be annak érdekében, hogy kielégítse az adatok VIS által kezelendő új kategóriái tekintetében fennálló különleges igényeket. E rendelet tehát tiszteletben tartja az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert alapvető jogokat és elveket, különösen az emberi méltósághoz való jogot, a szabadsághoz és biztonsághoz való jogot, a magán- és a családi élet tiszteletben tartását, a személyes adatok védelmét, a menedékjogot és a visszaküldés tilalma elvének védelmét, a kitoloncolással, a kiutasítással és a kiadatással szembeni védelmet, a megkülönböztetés tilalmát, a gyermekek jogait, valamint a hatékony jogorvoslathoz való jogot.

(59)

Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel e rendelet a schengeni vívmányokon alapul, Dánia az említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az e rendeletről szóló tanácsi döntést követő hat hónapos időszakon belül határoz arról, hogy azt nemzeti jogában végrehajtja-e.

(60)

Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek alkalmazásában Írország a 2002/192/EK tanácsi határozattal (21) összhangban nem vesz részt. Ennélfogva Írország nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(61)

Izland és Norvégia tekintetében e rendelet az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (22) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat (23) 1. cikkének A., B., C. és F. pontjában említett területhez tartoznak.

(62)

Svájc tekintetében e rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás (24) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozatnak a 2008/146/EK tanácsi határozat (25) 3. cikkével és a 2008/149/IB tanácsi határozat (26) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke A., B., C. és F. pontjában említett területhez tartoznak.

(63)

Liechtenstein tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv (27) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozatnak a 2011/350/EU tanácsi határozat (28) 3. cikkével és a 2011/349/EU tanácsi határozat (29) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikkének A., B., C. és F. pontjában említett területhez tartoznak.

(64)

Ciprus, Bulgária, Románia és Horvátország tekintetében e rendelet rendelkezései a 2003. évi csatlakozási okmány 3. cikkének (2) bekezdése, a 2005. évi csatlakozási okmány 4. cikkének az (EU) 2017/1908 tanácsi határozattal (30) együtt értelmezett (2) bekezdése, valamint a 2011. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (2) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő rendelkezések.

(65)

A 2004/512/EK és a 2008/633/IB határozatot hatályon kívül kell helyezni. A hatályon kívül helyezett határozatokra történő hivatkozásokat a 767/2008/EK rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni és az I. és II. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

(66)

A 767/2008/EK, a 810/2009/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1860, az (EU) 2018/1861, az (EU) 2019/817 és az (EU) 2019/1896 rendeletet módosítani kell.

(67)

Az európai adatvédelmi biztossal a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (31) 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban konzultációra került sor, és a biztos 2018. december 12-én véleményt (32) nyilvánított,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 767/2008/EK rendelet módosításai

A 767/2008/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A cím helyébe a következő szöveg lép:

Az Európai Parlament és a Tanács 767/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra, a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra és a tartózkodási engedélyekre vonatkozó információk tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet)”.

2.

Az 1. cikk a következőképpen módosul:

a)

az első bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Ez a rendelet létrehozza a Vízuminformációs Rendszert (VIS), és meghatározza annak célját, funkcióit és feladatait. Megállapítja a rövid távú tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelmekre és az azokhoz kapcsolódó határozatokra – így a vízum megsemmisítésére, visszavonására vagy meghosszabbítására vonatkozó határozatokra – vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjével kapcsolatos feltételeket és eljárásokat annak érdekében, hogy megkönnyítse az ilyen kérelmek megvizsgálását és a kapcsolódó határozatok meghozatalát.”;

b)

a szöveg az első bekezdés után a következő bekezdéssel egészül ki:

„Ez a rendelet meghatározza továbbá a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokkal és a tartózkodási engedélyekkel – többek között a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokkal és a tartózkodási engedélyekkel kapcsolatos egyes határozatokkal – kapcsolatos információk tagállamok közötti cseréjére vonatkozó eljárásokat.”.

3.

A 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„2. cikk

A VIS célja

(1)   A VIS célja, hogy a kérelmekkel és a kapcsolódó határozatokkal kapcsolatos adatok tagállamok közötti cseréjének megkönnyítése révén javítsa a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó közös vízumpolitika végrehajtását, a konzuli együttműködést és a vízumhatóságok közötti konzultációt az alábbiak érdekében:

a)

a vízumkérelmezési eljárás megkönnyítése;

b)

annak megelőzése, hogy a vízumkérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó kritériumok kikerülhetők legyenek;

c)

a csalás elleni küzdelem megkönnyítése;

d)

a külső határátkelőhelyeken és a tagállamok területén belüli ellenőrzések megkönnyítése;

e)

segítségnyújtás az olyan személyek azonosításában és visszaküldésében, akik nem, vagy már nem teljesítik a tagállamok területére történő beutazásra, az ott-tartózkodásra vagy letelepedésre vonatkozó feltételeket;

f)

segítségnyújtás a személyek azonosításában a 22p. cikkben említett különleges körülmények fennállása esetén;

g)

a 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*), valamint a 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (**) alkalmazásának megkönnyítése;

h)

hozzájárulás a terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzéséhez, felderítéséhez és nyomozásához;

i)

hozzájárulás a bármely tagállam belső biztonságát fenyegető veszélyek megelőzéséhez;

j)

hozzájárulás a személyek helyes azonosításához;

k)

a Schengeni Információs Rendszernek (SIS) a beléptetés megtagadásának hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgárokkal, letartóztatás, átadás vagy kiadatás céljából körözött személyekkel, eltűnt személyekkel vagy különleges bánásmódot igénylő személyekkel, bírósági eljárásban való közreműködés céljából keresett személyekkel, valamint rejtett ellenőrzés, kikérdezés vagy célzott ellenőrzés céljából keresett személyekkel kapcsolatos figyelmeztető jelzésekre vonatkozó célkitűzéseinek támogatása.

(2)   A hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és a tartózkodási engedélyek tekintetében a VIS célja, hogy megkönnyítse a kérelmekkel és a kapcsolódó határozatokkal kapcsolatos adatok tagállamok közötti cseréjét az alábbiak érdekében:

a)

a biztonság magas szintjének előmozdítása valamennyi tagállamban, hozzájárulva annak értékeléséhez, hogy a kérelmező vagy egy hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum, illetve tartózkodási engedély birtokosa a közrendre, a belső biztonságra vagy a közegészségre veszélyt jelentő személynek minősül-e;

b)

a külső határátkelőhelyeken és a tagállamok területén belüli ellenőrzések megkönnyítése;

c)

segítségnyújtás az olyan személyek azonosításában és visszaküldésében, akik nem, vagy már nem teljesítik a tagállamok területére történő beutazásra, az ott-tartózkodásra vagy letelepedésre vonatkozó feltételeket;

d)

hozzájárulás a terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzéséhez, felderítéséhez és nyomozásához;

e)

hozzájárulás a személyek helyes azonosításához.

f)

segítségnyújtás a személyek azonosításában a 22p. cikkben említett különleges körülmények fennállása esetén;

g)

a 604/2013/EU rendelet és a 2013/32/EU irányelv alkalmazásának megkönnyítése;

h)

a SIS-nek különösen a beléptetés megtagadásának hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgárokkal, letartóztatás, átadás vagy kiadatás céljából körözött személyekkel, eltűnt személyekkel vagy különleges bánásmódot igénylő személyekkel, bírósági eljárásban való közreműködés céljából keresett személyekkel, valamint rejtett ellenőrzés, kikérdezés vagy célzott ellenőrzés céljából keresett személyekkel kapcsolatos figyelmeztető jelzésekre vonatkozó célkitűzéseinek támogatása.

2a. cikk

Architektúra

(1)   A VIS egy centralizált architektúrán alapul, és a következőkből áll:

a)

az (EU) 2019/817 rendelet 17. cikkének (1) bekezdésével létrehozott közös személyazonosítóadat-tár (CIR);

b)

egy központi információs rendszer (a továbbiakban: a VIS központi rendszere);

c)

az egyes tagállamok saját egységes nemzeti interfésze, amely közös műszaki előírásokon alapul és valamennyi tagállamban azonos, továbbá lehetővé teszi a VIS központi rendszere számára a tagállamok nemzeti infrastruktúráihoz való csatlakozást;

d)

egy kommunikációs infrastruktúra a VIS központi rendszere és az egységes nemzeti interfészek között;

e)

egy biztonságos kommunikációs csatorna a VIS központi rendszere és a határregisztrációs rendszer (EES) központi rendszere között;

f)

egy biztonságos kommunikációs infrastruktúra a VIS központi rendszere és:

i.

az (EU) 2019/817 rendelet 6. cikke által létrehozott európai keresőportál (ESP) központi infrastruktúrái;

ii.

az (EU) 2019/817 rendelet 12. cikke által létrehozott közös biometrikus megfeleltetési szolgáltatás;

iii.

a CIR; valamint

iv.

az (EU) 2019/817 rendelet 25. cikke által létrehozott, többszörös személyazonosságot észlelő rendszer között;

g)

a kérelmekkel kapcsolatos konzultációra és az információcserére szolgáló mechanizmus a vízumhatóságok között (VIS Mail);

h)

egy fuvarozói portál;

i)

egy olyan biztonságos webes szolgáltatás, amely lehetővé teszi a kommunikációt egyrészről a VIS központi rendszere, másrészről pedig a fuvarozói portál és a nemzetközi rendszerek (Interpol-adatbázisok) között;

j)

egy jelentésekre és statisztikákra vonatkozó adattár.

A VIS központi rendszere, az egységes nemzeti interfészek, a webes szolgáltatás, a fuvarozói portál és a VIS kommunikációs infrastruktúrája – amennyire csak technikailag lehetséges – megosztottan használják és újrahasznosítják az EES központi rendszerének, az EES egységes nemzeti interfészeinek, az ETIAS fuvarozói portáljának, az EES webes szolgáltatásának, valamint az EES kommunikációs infrastruktúrájának hardver- és szoftverelemeit.

(2)   Tagállamonként legalább két, az (1) bekezdés c) pontjában említett egységes nemzeti interfész biztosítja a tagállamok és a VIS fizikai hálózata közötti fizikai kapcsolatot. Az (1) bekezdés d) pontjában említett kommunikációs infrastruktúrán keresztüli kapcsolatot titkosítani kell. Az egységes nemzeti interfészek a tagállamok épületeiben helyezkednek el. Az egységes nemzeti interfészek kizárólag uniós jogalkotási aktusokban létrehozott célokra használhatók.

(3)   A VIS központi rendszere technikai felügyeleti és igazgatási feladatokat lát el, és rendelkezik egy VIS tartalék központi rendszerrel, amely képes ellátni a VIS központi rendszerének valamennyi funkcióját annak meghibásodása esetén. A VIS központi rendszere Strasbourgban (Franciaország), a VIS tartalék központi rendszere pedig Sankt Johann im Pongauban (Ausztria) található.

(4)   A kommunikációs infrastruktúra támogatja a VIS folyamatos rendelkezésre állását és hozzájárul annak biztosításához. Redundáns kapcsolatokat foglal magában a VIS központi rendszere és a VIS tartalék központi rendszere között, továbbá egyrészről az egyes egységes nemzeti interfészek és másrészről a VIS központi rendszere és a VIS tartalék központi rendszere között. A kommunikációs infrastruktúra titkosított virtuális magánhálózatot biztosít a VIS-adatok tekintetében, valamint a tagállamok közötti, illetve a tagállamok és az eu-LISA közötti kommunikáció tekintetében.

(5)   Az eu-LISA technikai megoldásokat hajt végre a VIS folyamatos rendelkezésre állásának biztosítása érdekében, mégpedig vagy a VIS központi rendszerének és a VIS tartalék központi rendszerének folyamatos üzemeltetésén keresztül, feltéve, hogy a VIS tartalék központi rendszere képes marad a működés biztosítására a VIS központi rendszerének meghibásodása esetén, vagy pedig a rendszer vagy annak elemeinek megkettőzésén keresztül.

(*)  Az Európai Parlament és a Tanács 604/2013/EU rendelete (2013. június 26.) egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (HL L 180., 2013.6.29., 31. o.)."

(**)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/32/EU irányelve (2013. június 26.) a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról (HL L 180., 2013.6.29., 60. o.).”."

4.

A 3. cikket el kell hagyni.

5.

A 4. cikk a következőképpen módosul:

a)

a 3., 4. és 5. pont helyébe a következő szöveg lép:

„3.

»vízumhatóságok«: az egyes tagállamok azon hatóságai – beleértve a központi vízumhatóságokat és a határon történő vízumkiadásért felelős hatóságokat – , amelyek a vízumkérelmek megvizsgálásáért és a kapcsolódó határozatok meghozataláért vagy a vízumok megsemmisítéséről, visszavonásáról vagy meghosszabbításáról döntő határozatok meghozataláért felelősek;

3a.

»kijelölt hatóság« : a terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzéséért, felderítéséért és nyomozásáért felelős hatóságként valamely tagállam által a 22l. cikk (1) bekezdése alapján kijelölt hatóság;

3b.

»kijelölt VIS-hatóság«: a valamely tagállam által a 9d. cikk (1) bekezdése alapján az ugyanazon bekezdésben említett találatokra vonatkozó manuális ellenőrzésért és nyomonkövetési intézkedésekért felelős hatóságként kijelölt hatóság;

3c.

»ETIAS központi egység«: az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségen belül az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*) 7. cikke alapján létrehozott egység;

4.

»vízumkérdőív«: a 810/2009/EK rendelet I. mellékletében szereplő, schengeni vízumra vonatkozó harmonizált vízumkérdőív;

5.

»kérelmező«: minden olyan személy, aki vízumkérelmet, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelmet vagy tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújtott be;

(*)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1240 rendelete (2018. szeptember 12.) az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról (HL L 236., 2018.9.19., 1. o.).”;"

b)

a 12., a 13. és a 14. pont helyébe a következő szöveg lép:

„12.

»VIS-adatok: a VIS központi rendszerében és a CIR-ben a 9–14. és a 22a–22f. cikkel összhangban tárolt összes adat;

13.

»személyazonosító adatok«: a 9. cikk 4. pontjának a) és aa) alpontjában, valamint a 22a. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett adatok;

14.

»ujjnyomatadatok«: ujjnyomatokra vonatkozó VIS-adatok;

15.

»arcképmás«: az arcról készült digitális felvétel;

16.

»találat«: olyan egyezés fennállása, amely a VIS-ben tárolt kérelemfájlban rögzített személyes adatoknak a 9j. cikkben említett specifikus kockázati mutatókkal, vagy a VIS-ben, a 9a. cikkben vagy a 22b. cikkben említett egyéb uniós információs rendszerben (a továbbiakban: uniós információs rendszerek), az Europol-adatokban vagy az Interpol valamelyik adatbázisában rögzített valamely adatrekordban, fájlban vagy figyelmeztető jelzésben tárolt személyes adatokkal való automatizált összehasonlítása eredményeként került megállapításra;

17.

»Europol-adatok«: az Europol által az (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*) 18. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett célból kezelt személyes adatok;

18.

»tartózkodási engedély«: az 1030/2002/EK tanácsi rendeletben (**) megállapított egységes formátum szerint valamely tagállam által kiadott tartózkodási engedély és az (EU) 2016/399 rendelet 2. cikke 16. pontjának b) alpontjában említett egyéb okmány;

19.

»hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum«: valamely tagállam által a Schengeni Egyezmény 18. cikke szerint kiadott engedély;

20.

»felügyeleti hatóságok«: az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (***) 51. cikkének (1) bekezdésében említett felügyeleti hatóság, valamint az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelv (****) 41. cikkében említett felügyeleti hatóság;

21.

»bűnüldözés«: terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy nyomozása;

22.

»terrorista bűncselekmény«: az (EU) 2017/541 európai parlamenti és tanácsi irányelv (*****) 3–14. cikkében említett, a nemzeti jog szerinti bármely bűncselekmény, vagy azon tagállamok esetében, amelyekre nézve az említett irányelv nem kötelező, a nemzeti jog szerinti, az említett bűncselekmények egyikével egyenértékű bűncselekmény;

23.

»súlyos bűncselekmény«: az a bűncselekmény, amely megfelel a 2002/584/IB tanácsi kerethatározat (******) 2. cikkének (2) bekezdésében említett valamely bűncselekménynek, vagy azzal egyenértékű, amennyiben esetében a nemzeti jog alapján kiszabható büntetési tétel felső határa legalább három év szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés.

(*)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/794 rendelete (2016. május 11.) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 135., 2016.5.24., 53. o.)."

(**)  A Tanács 1030/2002/EK rendelete (2002. június 13.) a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról (HL L 157., 2002.6.15. 1. o.)."

(***)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.)."

(****)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27.) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.)."

(*****)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/541 irányelve (2017. március 15.) a terrorizmus elleni küzdelemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, valamint a 2005/671/IB tanácsi határozat módosításáról (HL L 88., 2017.3.31., 6. o.)."

(******)  A Tanács 2002/584/IB kerethatározata (2002. június 13.) az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról (HL L 190., 2002.7.18., 1. o.).”."

6.

Az 5. és a 6. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„5. cikk

Adatkategóriák

(1)   Kizárólag a következő kategóriájú adatok rögzíthetők a VIS-ben:

a)

alfanumerikus adatok:

i.

a 9. cikk 1–4. pontjában és a 10–14. cikkben említett ilyen adatok a vízumkérelmezőről, valamint a kérelmezett, a kiadott, az elutasított, a megsemmisített, a visszavont vagy a meghosszabbított vízumról;

ii.

a 22a. és a 22c.-22f. cikkben említett ilyen adatok a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy a tartózkodási engedély kérelmezőjéről, valamint a kérelmezett, a kiadott, az elutasított, a bevont, a visszavont, a megsemmisített, a meghosszabbított vagy a megújított, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumról és tartózkodási engedélyről;

iii.

a 9a. és 22b. cikkben említett találatokkal, valamint a 9e., 9g. és 22b. cikkben említett, indokolással ellátott véleményekkel kapcsolatos ilyen adatok;

b)

a 9. cikk 5. pontjában és a 22a. cikk (1) bekezdésének j) pontjában említett arcképmások;

c)

a 9. cikk 6. pontjában és a 22a. cikk (1) bekezdésének k) pontjában említett ujjnyomatadatok;

ca)

az úti okmány személyazonosító adatokat tartalmazó oldalának a 9. cikk 7. pontjában és a 22a. cikk (1) bekezdésének h) pontjában említett szkennelt másolata;

d)

a 8. cikk (3) és (4) bekezdésében, valamint a 22a. cikk (4) bekezdésében említett, más kérelmekkel való kapcsolatok.

(1a)   A CIR a 9. cikk 4. pontjának a)–ca) alpontjában és 5. és 6. pontjában, a 22a. cikk (1) bekezdésének d)–g), valamint j) és k) pontjában említett adatokat tartalmazza. A fennmaradó VIS-adatokat a VIS központi rendszerében kell tárolni.

(1b)   A VIS-ben arcképmás felhasználásával történő ellenőrzés és azonosítás kizárólag olyan, a VIS-ben rögzített arcképmásokkal összehasonlításban lehetséges, amelyekre vonatkozóan a 9. cikk 5. pontjával és a 22a. cikk (1) bekezdésének j) pontjával összhangban fel van tüntetve, hogy az arcképmást a kérelem benyújtásakor helyben készítették.

(2)   A 34. cikk szerinti adatkezelési műveletek rögzítésének sérelme nélkül, a 16. cikkben, a 24. cikk (2) bekezdésében és a 25. cikk (2) bekezdésében említett, a VIS Mail által továbbított üzeneteket nem rögzítik a VIS-ben.

5a. cikk

Az elismert úti okmányok listája

(1)   A külső határok átlépésére jogosító és vízummal ellátható úti okmányoknak az 1105/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozat (*) által létrehozott listáját be kell építeni a VIS-be.

(2)   A VIS-ben biztosítani kell az elismert úti okmányok listájának központi kezelésére és az 1105/2011/EU határozat 4. cikke szerinti, a listán szereplő úti okmányok elismeréséről vagy el nem ismeréséről szóló értesítésre vonatkozó funkciót.

(3)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az e cikk (2) bekezdésében említett funkció ellátására vonatkozó részletes szabályokkal kapcsolatban. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 49. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

6. cikk

Az adatok bevitele, módosítása, törlése és az adatokba való betekintés céljából való hozzáférés

(1)   A VIS-hez az 5. cikk (1) bekezdésében említett adatok bevitele, módosítása vagy törlése céljából való hozzáférést kizárólag a vízumhatóságok megfelelő felhatalmazással rendelkező személyi állománya és a 22a–22f. cikkel összhangban a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok vagy a tartózkodási engedélyek iránti kérelmek átvételére vagy az azok tekintetében való határozathozatalra illetékes hatóságok számára kell fenntartani. A megfelelő felhatalmazással rendelkező személyi állomány tagjainak számát a feléjük támasztott tényleges szolgálati igények fényében korlátozni kell.

(2)   A VIS-hez az adatokba való betekintés céljából való hozzáférést kizárólag a tagállamok azon nemzeti hatóságainak és azon uniós szerveknek a megfelelő felhatalmazással rendelkező személyi állománya számára kell fenntartani, amelyek az e rendelet 15–22. cikkében, 22g–22m. cikkében és 45e. cikkében meghatározott célok tekintetében, valamint az (EU) 2019/817 rendelet 20. és 21. cikkében meghatározott célok tekintetében illetékesek.

E hozzáférést olyan mértékűre kell korlátozni, amilyen mértékben az adatok szükségesek az említett hatóságok és uniós szervek feladatainak említett célok szerinti elvégzéséhez, és a hozzáférésnek a kitűzött célokkal arányosnak kell lennie.

(2a)   A II., III. és IIIa. fejezetben foglalt, az adatok felhasználására vonatkozó rendelkezésektől eltérve, a VIS-ben való keresésre a gyermekek ujjnyomatadatai és arcképmásai kizárólag a gyermek személyazonosságának ellenőrzése céljából használhatók fel és – találat esetén – férhetők hozzá:

a)

a 15. cikkel összhangban a vízumkérelmezési eljárás során; vagy

b)

a 18., 19. vagy 20., illetve 22 g., 22h. vagy 22i. cikkel összhangban a külső határokon vagy a tagállamok területén.

Amennyiben az alfanumerikus adatokkal végzett keresés úti okmány hiányában nem végezhető el, a gyermekek ujjnyomatadatai a 21., 22., 22j. vagy 22k. cikkel összhangban a menekültügyi eljárás során is felhasználhatók a VIS-ben való keresésre.

(2b)   A 22h. cikkben foglalt, az adatok felhasználására vonatkozó rendelkezésektől eltérve, azon személyek esetében, akik a VIS-ben megszakítás nélkül legalább tíz éve rögzített, érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, a tagállamok területén ellenőrzéseket végző illetékes hatóságok kizárólag a 22c. cikk d), e) és f) pontjában említett adatokba, valamint a tartózkodási engedélyre vonatkozó státuszinformációba való betekintés céljából férhetnek hozzá a VIS-hez.

(2c)   A 22i. cikkben foglalt, az adatok felhasználására vonatkozó rendelkezésektől eltérve, azon személyek esetében, akik a VIS-ben megszakítás nélkül legalább tíz éve rögzített, érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, a tagállamok területén ellenőrzéseket végző illetékes hatóságok kizárólag a 22c. cikk d), e) és f) pontjában említett adatokba, valamint a tartózkodási engedélyre vonatkozó státuszinformációba való betekintés céljából férhetnek hozzá a VIS-hez. Amennyiben az adott személy nem mutat fel érvényes úti okmányt, vagy a felmutatott úti okmány eredetiségét illetően kétségek merülnek fel, vagy a 22h. cikk szerinti ellenőrzés nem vezetett eredményre, az illetékes hatóságok a 22a. cikk (1) bekezdésének d)-g) és i) pontjában említett adatokba való betekintés céljából is hozzáféréssel rendelkeznek a VIS-hez.

(2d)   A 22j. és 22k. cikkben foglalt, az adatok felhasználására vonatkozó rendelkezésektől eltérve, az illetékes menekültügyi hatóságok nem férhetnek hozzá azon személyek VIS-adataihoz, akik a IIIa. fejezettel összhangban a VIS-ben megszakítás nélkül legalább tíz éve rögzített, érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek.

(2e)   A IIIb. fejezetben foglalt, az adatok felhasználására vonatkozó rendelkezésektől eltérve, a tagállamok kijelölt hatóságai és az Europol nem férhetnek hozzá azon személyek VIS-adataihoz, akik a IIIa. fejezettel összhangban a VIS-ben megszakítás nélkül legalább tíz éve rögzített, érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek.

(2f)   A 45e. és 45f. cikkben foglalt, az adatok felhasználására vonatkozó rendelkezésektől eltérve, az európai határ- és partvédelmi csapatok tagjai – a határigazgatási csapatok kivételével – nem férhetnek hozzá azon személyek VIS-adataihoz, akik a IIIa. fejezettel összhangban a VIS-ben megszakítás nélkül legalább tíz éve rögzített, érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek.

(3)   Minden tagállam kijelöli azokat az illetékes hatóságokat, amelyeknek megfelelő felhatalmazással rendelkező személyi állománya hozzáféréssel rendelkezik a VIS-hez a VIS-adatok bevitele, módosítása, törlése, vagy a VIS-adatokba való betekintés céljából. Az említett hatóságok listáját a 45b. cikkel összhangban minden tagállam haladéktalanul közli a Bizottsággal és az eu-LISA-val. A listában fel kell tüntetni, hogy az egyes hatóságok milyen célból kezelhetik a VIS-adatokat. Minden tagállam bármikor módosíthatja vagy felválthatja az általa közölt listát, és erről értesíti a Bizottságot és az eu-LISA-t.

A VIS-be való betekintésre vagy az ahhoz való hozzáférésre a terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és nyomozása céljából jogosult hatóságokat a IIIb. fejezettel összhangban kell kijelölni.

(4)   A (3) bekezdésben említett közlések mellett minden tagállam haladéktalanul közli az eu-LISA-val az illetékes nemzeti hatóságok azon operatív egységeinek listáját, amelyek e rendelet alkalmazásában hozzáféréssel rendelkeznek a VIS-hez. Az említett listában fel kell tüntetni, hogy az egyes operatív egységek milyen célból rendelkezhetnek hozzáféréssel a VIS-adatokhoz. A VIS-ben biztosítani kell az említett listák központi kezelésére szolgáló funkciót.

(5)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az e cikk (3) bekezdésében említett lista központi kezelésére szolgáló funkció ellátására vonatkozó részletes szabályok megállapítása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 49. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(*)  Az Európai Parlament és a Tanács 1105/2011/EU határozata (2011. október 25.) a külső határok átlépésére jogosító és vízummal ellátható úti okmányok listájáról, valamint az e lista összeállítására irányuló eljárás meghatározásáról (HL L 287., 2011.11.4., 9. o.).”."

7.

A 7. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Minden illetékes hatóság biztosítja, hogy a személyes adatoknak a VIS-ben történő kezelése nem eredményezi a kérelmezőknek, a vízumbirtokosoknak, illetve a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és a tartózkodási engedélyek kérelmezőinek és birtokosainak nemen, fajon, bőrszínen, etnikai vagy társadalmi származáson, genetikai tulajdonságokon, nyelven, valláson vagy meggyőződésen, politikai vagy más véleményen, nemzeti kisebbséghez való tartozáson, vagyoni helyzeten, születésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetését.

A személyes adatok VIS-ben való kezelése során minden illetékes hatóság teljes mértékben tiszteletben tartja az emberi méltóságot, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert alapvető jogokat és elveket, többek között a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való jogot.

Különös figyelmet kell fordítani a gyermekekre, az idősekre és a fogyatékossággal élő személyekre.

(3)   Az e rendeletben előírt valamennyi eljárás során a tagállamok elsődleges szempontjának a gyermek mindenek felett álló érdekének kell lennie, összhangban a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezményben foglalt biztosítékokkal.

Figyelembe kell venni a gyermek jóllétét, biztonságát és védelmét, különösen, ha fennáll a veszélye annak, hogy a gyermek esetleg emberkereskedelem áldozata. A gyermek véleményét is figyelembe kell venni, kellő súlyt fektetve a gyermek életkorára és érettségi fokára.”.

8.

A II. fejezet címe helyébe a következő szöveg lép:

„A VÍZUMOKKAL KAPCSOLATOS ADATOK VÍZUMHATÓSÁGOK ÁLTAL TÖRTÉNŐ BEVITELE ÉS FELHASZNÁLÁSA”.

9.

A 8. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Ha a kérelem a 810/2009/EK rendelet 19. cikke értelmében befogadható, a vízumhatóság a 9. cikkben említett adatok bevitelével – amennyiben a kérelmezőnek ezeket az adatokat meg kell adnia – három munkanapon belül létrehozza a kérelemfájlt a VIS-ben.”;

b)

az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   Ha egyes adatokat jogi okokból nem kell megadni vagy azok nem adhatók meg, az érintett adatmező(k)be a »nem alkalmazható« megjegyzést kell írni. Az ujjnyomatok hiányát a »VIS 0« szöveg feltüntetésével kell jelezni; ezenkívül a rendszerben lehetővé kell tenni a 810/2009/EK rendelet 13. cikke (7) bekezdésének a)–e) pontja szerinti esetek megkülönböztetését.

(6)   A kérelemfájlnak az e cikk (1)–(5) bekezdésében említett eljárásokkal összhangban történő létrehozását követően a VIS automatikusan elindítja a 9a. cikk szerinti lekérdezéseket és közli azok eredményeit. Az illetékes vízumhatóság a kérelem 15. cikkel összhangban történő megvizsgálása céljából betekint a VIS-be”.

10.

A 9. cikk a következőképpen módosul:

a)

a 4. pont a következőképpen módosul:

i.

az a)-ca) alpont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

vezetéknév (családnév); utónév (utónevek) (keresztnév vagy keresztnevek); születési idő; jelenlegi állampolgárság vagy állampolgárságok; nem;

aa)

születéskori vezetéknév (korábbi családnév vagy nevek); születési hely és ország; születéskori állampolgárság;

b)

az úti okmány típusa és száma;

c)

az úti okmány érvényességének lejárati dátuma;

ca)

az úti okmányt kiállító ország és a kiállítás időpontja;”;

ii.

az l) alpont helyébe a következő szöveg lép:

„l)

jelenlegi foglalkozás (foglalkozási csoport megnevezése) és munkáltató; diákok esetében: az oktatási intézmény neve;”;

iii.

a szöveg a következő alponttal egészül ki:

„n)

adott esetben az, hogy a kérelmező a 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (*) hatálya alá tartozó valamely uniós polgár családtagjaként, vagy olyan harmadik országbeli állampolgár családtagjaként nyújtja be a kérelmet, aki egyrészt az Unió és tagállamai, másrészt az adott harmadik ország között létrejött megállapodás alapján a szabad mozgás tekintetében az uniós polgárokéval egyenértékű jogokat élvez.

(*)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 158., 2004.4.30., 77. o.).”;"

b)

az 5. és a 6. pont helyébe a következő szöveg lép:

„5.

a kérelmező arcképmása a 810/2009/EK rendelet 13. cikkével összhangban, annak feltüntetésével, hogy az arcképmást a kérelem benyújtásakor helyben készítették-e;

6.

a kérelmező ujjnyomatai a 810/2009/EK rendelet 13. cikkével összhangban.

7.

az úti okmány személyazonosító adatokat tartalmazó oldalának szkennelt másolata;”;

c)

a szöveg a következő bekezdésekkel egészül ki:

„A kérelmezőnek egy előre meghatározott listán fel kell tüntetnie jelenlegi foglalkozását (a foglalkozási csoport megnevezését).

A Bizottság a 48a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a foglalkozások (foglalkozási csoportok) előre meghatározott listájának megállapítása céljából.”.

11.

A szöveg a következő cikkekkel egészül ki:

„9a. cikk

Más információs rendszerek és adatbázisok lekérdezése

(1)   A VIS e cikkel összhangban automatikusan feldolgozza a kérelemfájlokat a találatok azonosítása érdekében. A VIS külön-külön megvizsgál minden egyes kérelemfájlt.

(2)   A kérelemfájl létrehozásakor a VIS az elismert úti okmányok e rendelet 5a. cikkében említett listájában automatikus keresést végezve ellenőrzi, hogy a kérelemhez kapcsolódó úti okmányt elismerik-e az 1105/2011/EU határozat értelmében, és közli az eredményt. Ha a keresés alapján az derül ki, hogy az úti okmányt egy vagy több tagállam nem ismeri el, a vízum kiadása esetén a 810/2009/EK rendelet 25. cikkének (3) bekezdését kell alkalmazni.

(3)   A 810/2009/EK rendelet 21. cikkének (1) bekezdésében, 21. cikke (3) bekezdésének a), c) és d) pontjában és 21. cikkének (4) bekezdésében előírt ellenőrzések céljából, valamint az e rendelet 2. cikke (1) bekezdésének k) pontjában említett célkitűzés érdekében a VIS az ESP használatával lekérdezést indít az e rendelet 9. cikkének 4., 5. és 6. pontjában említett releváns adatoknak az alábbi rendszerekben rögzített adatrekordokban, fájlokban vagy figyelmeztető jelzésekben szereplő adatokkal történő összehasonlítása céljából:

a)

a SIS;

b)

az EES;

c)

az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS), az (EU) 2018/1240 rendelet 34. cikkében említett ETIAS figyelőlistával (a továbbiakban: az ETIAS figyelőlista) együtt;

d)

az Eurodac;

e)

a Harmadik Országbeli Állampolgárok Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszere (ECRIS-TCN);

f)

az Europol-adatok;

g)

az Interpol ellopott és elvesztett úti okmányokat tartalmazó adatbázisa (Interpol SLTD), és

h)

az Interpol-körözésben megjelölt úti okmányok adatbázisa (Interpol TDAWN).

Az összehasonlítást az alfanumerikus és a biometrikus adatokkal egyaránt el kell végezni, kivéve, ha a lekérdezett információs rendszer vagy adatbázis csak az egyik adatkategóriát tartalmazza.

(4)   A VIS különösen az alábbiakat ellenőrzi:

a)

a SIS tekintetében:

i.

a kérelem benyújtásához használt úti okmány megegyezik-e valamely elveszett, ellopott, jogellenesen használt vagy érvénytelenített úti okmánnyal;

ii.

a kérelmező áll-e beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés hatálya alatt;

iii.

a kérelmező áll-e kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzés hatálya alatt;

iv.

a kérelmező áll-e európai elfogatóparancs alapján átadási letartóztatás céljából körözött személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés, illetve kiadatási letartóztatás céljából körözött személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés hatálya alatt;

v.

a kérelmező áll-e eltűnt személyekre vagy olyan, különleges bánásmódot igénylő személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés hatálya alatt, akiknek az utazását meg kell akadályozni;

vi.

a kérelmező áll-e bírósági eljárásban való részvételük céljából keresett személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés hatálya alatt;

vii.

a kérelmező vagy úti okmánya áll-e rejtett ellenőrzés, kikérdezés vagy célzott ellenőrzés céljából személyekre vagy tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzés hatálya alatt;

b)

az EES tekintetében:

i.

a kérelmező az EES-ben jelenleg túltartózkodó személyként szerepel-e, vagy a kérelmező a múltban túltartózkodó személyként szerepelt-e;

ii.

a kérelmezőt rögzítették-e az EES-ben olyan személyként, akinek a beléptetését megtagadták;

iii.

a kérelmező tervezett tartózkodása túllépi-e majd a tagállamok területén engedélyezett tartózkodás maximális időtartamát, függetlenül a hosszú távú tartózkodásra jogosító nemzeti vízummal vagy a tartózkodási engedéllyel engedélyezett lehetséges tartózkodásoktól;

c)

az ETIAS tekintetében:

i.

a kérelmező olyan személy-e, akire vonatkozóan kiadott, elutasított, megsemmisített vagy visszavont utazási engedélyt rögzítettek az ETIAS-ban, vagy a kérelmező úti okmánya megegyezik-e az ilyen kiadott, elutasított, megsemmisített vagy visszavont utazási engedéllyel;

ii.

a kérelemben megadott adatok megegyeznek-e az ETIAS figyelőlistában szereplő adatokkal;

d)

az Eurodac tekintetében, a kérelmezőt nyilvántartják-e az adatbázisban;

e)

az ECRIS-TCN tekintetében, a kérelmező megegyezik-e egy olyan személlyel, akinek adatait a terrorista bűncselekmények miatt hozott ítéletek tekintetében az elmúlt 25 évben, egyéb súlyos bűncselekmények miatt hozott ítéletek tekintetében pedig az elmúlt 15 évben rögzítették az említett rendszerben;

f)

az Europol-adatok tekintetében, a kérelemben megadott adatok megegyeznek-e az Europol-adatok között szereplő adatokkal;

g)

az Interpol-adatbázisok tekintetében:

i.

a kérelem benyújtásához használt úti okmány megegyezik-e egy olyan úti okmánnyal, amelyet az Interpol SLTD-ben elveszett, ellopott vagy érvénytelenített úti okmányként tartanak nyilván;

ii.

a kérelem benyújtásához használt úti okmány megegyezik-e egy olyan úti okmánnyal, amely az Interpol TDAWN valamely fájljában szerepel.

(5)   Az eltűnt személyekre vagy különleges bánásmódot igénylő személyekre, a bírósági eljárásban való részvételük céljából keresett személyekre, valamint a rejtett ellenőrzés, kikérdezés vagy célzott ellenőrzés céljából keresett személyekre vagy tárgyakra vonatkozó SIS figyelmeztető jelzések kizárólag a 2. cikk (1) bekezdésének k) pontjában említett célból kérdezhetők le.

(6)   Az Interpol SLTD és az Interpol TDAWN tekintetében a lekérdezést vagy az ellenőrzést oly módon kell elvégezni, hogy az információk ne jussanak az Interpol-riasztás rögzítőjének tudomására. Amennyiben az e bekezdésben előírt követelmény nem teljesül, a VIS nem kérdezheti le az Interpol adatbázisait.

(7)   Az Europol-adatok tekintetében az automatizált feldolgozáshoz az (EU) 2016/794 rendelet 21. cikkének (1b) bekezdésével összhangban meg kell érkeznie a megfelelő értesítésnek.

(8)   Találatot az eredményez, ha a lekérdezés alapjául szolgáló kérelemfájlban szereplő adatok összessége vagy egy része teljesen vagy részben megegyezik a (3) bekezdésben említett információs rendszerek vagy adatbázisok valamely adatrekordjában, figyelmeztető jelzésében vagy fájljában található adatokkal. A 9h. cikk (2) bekezdésében említett kézikönyvnek meg kell határoznia a részleges egyezést, beleértve a valószínűség mértékét is, a téves találatok számának korlátozása érdekében.

(9)   Amennyiben a (3) bekezdésben említett automatikus összehasonlítás a (4) bekezdés a) pontjának i., ii. és iii. alpontjával, b) pontjával, c) pontjának i. alpontjával, d) pontjával és g) pontjának i. alpontjával kapcsolatos találatot jelez, akkor a VIS a találatra és adott esetben a találatot eredményező adatokat bevivő vagy szolgáltató tagállamokra való hivatkozást ad hozzá a kérelemfájlhoz.

(10)   Amennyiben a (3) bekezdésben említett automatikus összehasonlítás a (4) bekezdés a) pontjának iv. alpontjával, c) pontjának ii. alpontjával, e) és f) pontjával és g) pontjának ii. alpontjával kapcsolatos találatot jelez, akkor a VIS csak azt tünteti fel a kérelemfájlban, hogy további ellenőrzésre van szükség.

A (4) bekezdés a) pontjának iv. alpontja, e) és f) pontja és g) pontjának ii. alpontja szerinti találatok esetén a VIS automatikus értesítést küld az ilyen találatokról a kérelmet feldolgozó tagállam kijelölt VIS-hatóságának. Az ilyen automatikus értesítés a kérelemfájlban a 9. cikk 4., 5. és 6. pontjával összhangban rögzített adatokat tartalmazza.

A (4) bekezdés c) pontjának ii. alpontja szerinti találatok esetén a VIS automatikus értesítést küld az ilyen találatokról az adatokat bevivő tagállam ETIAS nemzeti egységének, vagy ha az adatokat az Europol vitte be, akkor a kérelmet feldolgozó tagállamok ETIAS nemzeti egységének. Ez az automatikus értesítés a kérelemfájlban a 9. cikk 4. pontjával összhangban rögzített adatokat tartalmazza.

(11)   Amennyiben a (3) bekezdésben említett automatikus összehasonlítás a (4) bekezdés a) pontjának v., vi. és vii. alpontjával kapcsolatos találatot jelez, akkor a VIS nem rögzíti a találatot a kérelemfájlban, és azt sem tünteti fel a kérelemfájlban, hogy további ellenőrzésre van szükség.

(12)   A találatot eredményező adatrekord egyedi referenciaszámát a 34., illetve a 45a. cikk szerinti naplóvezetés, illetve jelentések és statisztikák céljából meg kell őrizni a kérelemfájlban.

(13)   A VIS összehasonlítja a 9. cikk 4. pontjának a), aa), g), h), j), k) és l) alpontjában említett releváns adatokat a 9j. cikkben említett specifikus kockázati mutatókkal.

9b. cikk

Az uniós polgárok, illetve a szabad mozgás uniós jogával rendelkező harmadik országbeli állampolgárok családtagjaival kapcsolatos különös rendelkezések

(1)   Az olyan harmadik országbeli állampolgár tekintetében, aki a 2004/38/EK irányelv hatálya alá tartozó valamely uniós polgár családtagja, vagy olyan harmadik országbeli állampolgár családtagja, aki egyrészt az Unió és tagállamai, másrészt az adott harmadik ország között létrejött megállapodás alapján a szabad mozgás tekintetében az uniós polgárokéval egyenértékű jogokat élvez, a 9a. cikk (3) bekezdése szerinti automatizált lekérdezéseket kizárólag annak ellenőrzése céljából lehet elvégezni, hogy nincsenek-e olyan tényszerű bizonyítékok, illetve tényszerű bizonyítékokon alapuló észszerű indokok, amelyek alapján arra lehetne következtetni, hogy az adott harmadik országbeli állampolgár jelenléte a tagállamok területén a 2004/38/EK irányelv szerinti biztonsági vagy magas szintű járványügyi kockázatot jelent.

(2)   A VIS nem ellenőrzi, hogy:

a)

az EES-be való betekintés alapján a kérelmező jelenleg túltartózkodó személyként szerepel-e, vagy a múltban túltartózkodó személyként szerepelt-e;

b)

a kérelmező azonos-e olyan személlyel, akinek az adatai rögzítésre kerültek az Eurodacban.

(3)   Amennyiben az e rendelet 9a. cikkének (3) bekezdése szerinti automatizált feldolgozás az (EU) 2018/1861 rendelet 24. cikkében említett, beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzésnek megfelelő találatot eredményezett, a vízumhatóság ellenőrzi annak a határozatnak az indokát, amelynek meghozatalát követően a figyelmeztető jelzést rögzítették a SIS-ben. Amennyiben ezen indok az illegális bevándorlás kockázatához kapcsolódik, a figyelmeztető jelzés nem vehető figyelembe a kérelem elbírálása során. A vízumhatóság az (EU) 2018/1861 rendelet 26. cikkének (2) bekezdésével összhangban jár el.

(4)   A 9j. cikk szerint meghatározott, illegális bevándorlással kapcsolatos kockázaton alapuló specifikus kockázati mutatók nem alkalmazandók.

9c. cikk

A illetékes vízumhatóságok által a találatokra vonatkozóan végzett manuális ellenőrzés és nyomonkövetési intézkedések

(1)   A 9a. cikk (9) bekezdése szerinti találatokat a vízumkérelmet feldolgozó tagállam illetékes vízumhatósága manuálisan ellenőrzi.

(2)   Az illetékes vízumhatóság az e cikk (1) bekezdése szerinti manuális ellenőrzés céljából hozzáféréssel rendelkezik a kérelemfájlhoz és az azzal összekapcsolt kérelemfájlokhoz, valamint a 9a. cikk (9) bekezdése szerinti automatizált feldolgozáskor kapott találatokhoz.

Az illetékes vízumhatóság ideiglenes hozzáféréssel rendelkezik továbbá a találatot eredményező, a SIS-ben, az EES-ben, az ETIAS-ban, az Eurodacban vagy az Interpol SLTD-ben szereplő adatokhoz az e cikkben említett ellenőrzéseknek és a vízumkérelem megvizsgálásának az időtartamára, valamint fellebbezési eljárás esetén. Ezen ideiglenes hozzáférésnek összhangban kell lennie a SIS-re, az EES-re, az ETIAS-ra, az Eurodacra és az Interpol SLTD-re vonatkozó jogi eszközökkel.

(3)   Az illetékes vízumhatóság ellenőrzi, hogy a kérelmező kérelemfájlban rögzített személyazonossága megegyezik-e a lekérdezett információs rendszerek vagy adatbázisok valamelyikében szereplő adatokkal.

(4)   Amennyiben a kérelemfájlban szereplő személyes adatok megegyeznek a vonatkozó információs rendszerben vagy adatbázisban tárolt adatokkal, a találatot figyelembe kell venni a vízumkérelemnek a 810/2009/EK rendelet 21. cikke szerinti vizsgálata során.

(5)   Amennyiben a kérelemfájlban szereplő személyes adatok nem egyeznek meg a vonatkozó információs rendszerben vagy adatbázisban tárolt adatokkal, az illetékes vízumhatóságnak törölnie kell a téves találatot a kérelemfájlból.

(6)   Amennyiben az e rendelet 9a. cikkének (13) bekezdésében említett automatikus összehasonlítás találatot jelez, az illetékes vízumhatóság értékeli a biztonsági, az illegális bevándorlással kapcsolatos és a magas szintű járványügyi kockázatokat, és figyelembe veszi azokat a vízumkérelemnek a 810/2009/EK rendelet 21. cikke szerinti vizsgálata során. Az illetékes vízumhatóság semmilyen körülmények között nem hozhat automatikusan határozatot a specifikus kockázati mutatókon alapuló találat alapján. Az illetékes vízumhatóság minden esetben egyedileg értékeli a biztonsági, az illegális bevándorlással kapcsolatos és a magas szintű járványügyi kockázatokat.

9d. cikk

A találatoknak a kijelölt VIS-hatóságok általi manuális ellenőrzése

(1)   A 9a. cikk (4) bekezdése a) pontjának iv–vii. alpontja, e) pontja, f) pontja és g) pontjának ii. alpontja szerinti találatokra vonatkozó manuális ellenőrzés és nyomonkövetési intézkedések céljából minden tagállam kijelöl egy hatóságot (a továbbiakban: a kijelölt VIS-hatóság). A tagállamok egynél több hatóságot is kijelölhetnek kijelölt VIS-hatóságként. A tagállamok értesítik a Bizottságot és az eu-LISA-t a kijelölt VIS-hatóságról.

Amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy a SIRENE-irodát jelölik ki a kijelölt VIS-hatóságként, elegendő kiegészítő forrást különítenek el annak érdekében, hogy a SIRENE-iroda elláthassa az e rendelet értelmében a kijelölt VIS-hatóságra bízott feladatokat.

(2)   A kijelölt VIS-hatóságnak legalább rendes munkaidőben működőképesnek kell lennie. A kijelölt VIS-hatóság ideiglenes hozzáféréssel rendelkezik a kérelemfájlban rögzített adatokhoz, továbbá a találatot eredményező, a SIS-ben, az ECRIS-TCN-ben szereplő adatokhoz, az Europol-adatokhoz és az Interpol TDAWN-ban szereplő adatokhoz az e cikkben és a 9g. cikkben említett ellenőrzéseknek az időtartamára.

(3)   A kijelölt VIS-hatóság a VIS által küldött értesítéstől számított két munkanapon belül ellenőrzi, hogy a kérelmező kérelemfájlban rögzített személyazonossága megegyezik-e a lekérdezett információs rendszerek vagy adatbázisok valamelyikében szereplő adatokkal.

(4)   Amennyiben a kérelemfájlban szereplő személyes adatok nem egyeznek meg a vonatkozó információs rendszerben vagy adatbázisban tárolt adatokkal, a kijelölt VIS- hatóság törli a kérelemfájlból azt a bejegyzést, hogy további ellenőrzésre van szükség.

9e. cikk

Az ETIAS figyelőlistából kapott találatokra vonatkozó manuális ellenőrzés és nyomonkövetési intézkedések

(1)   Az ETIAS figyelőlistába az adatokat bevivő tagállam ETIAS nemzeti egysége, vagy ha az adatokat az Europol vitte be, akkor a kérelmet feldolgozó tagállam ETIAS nemzeti egysége manuálisan ellenőrzi a 9a. cikk (4) bekezdése c) pontjának ii. alpontja szerinti találatokat és elvégzi az azokra vonatkozó nyomonkövetési intézkedéseket.

(2)   A vonatkozó ETIAS nemzeti egység a VIS által küldött értesítéstől számított két munkanapon belül ellenőrzi, hogy a kérelemfájlban rögzített adatok megegyeznek-e az ETIAS figyelőlistában szereplő adatokkal.

(3)   Amennyiben a kérelemfájlban szereplő adatok megegyeznek az ETIAS figyelőlistában szereplő adatokkal, az ETIAS nemzeti egység indokolással ellátott véleményt ad ki a vízumkérelmet feldolgozó tagállam központi vízumhatóságának arról, hogy a kérelmező közbiztonsági kockázatot jelent-e, amely véleményt figyelembe kell venni a vízumkérelemnek a 810/2009/EK rendelet 21. cikke szerinti vizsgálata során.

(4)   Amennyiben az adatokat az Europol vitte be az ETIAS figyelőlistába, a kérelmet feldolgozó tagállam ETIAS nemzeti egysége az indokolással ellátott véleményének elkészítése céljából haladéktalanul kikéri az Europol véleményét. E célból az ETIAS nemzeti egység megküldi az Europolnak a 9. cikk 4. pontjával összhangban a kérelemfájlban rögzített adatokat. Az Europol a megkeresés időpontjától számított 60 órán belül válaszol. Amennyiben az Europol nem válaszol az említett határidőn belül, azt úgy kell tekinteni, hogy nem állnak fenn olyan okok, amelyek alapján ellenezné a vízum kiadását.

(5)   Az ETIAS nemzeti egység a VIS által küldött értesítéstől számított hét naptári napon belül megküldi az indokolással ellátott véleményt a központi vízumhatóságnak. Amennyiben az ETIAS nemzeti egység nem küld indokolással ellátott véleményt az említett határidőn belül, azt úgy kell tekinteni, hogy nem állnak fenn olyan okok, amelyek alapján ellenezné a vízum kiadását.

(6)   Az indokolással ellátott véleményt oly módon kell rögzíteni a kérelemfájlban, hogy a vélemény kizárólag a vízumkérelmet feldolgozó tagállam központi vízumhatósága számára legyen hozzáférhető.

(7)   Amennyiben a kérelemfájlban szereplő adatok nem egyeznek meg az ETIAS figyelőlistában szereplő adatokkal, az ETIAS nemzeti egység tájékoztatja a vízumkérelmet feldolgozó tagállam központi vízumhatóságát, amely törli a kérelemfájlból azt a bejegyzést, hogy további ellenőrzésre van szükség.

9f. cikk

A SIRENE-iroda által bizonyos találatokra vonatkozóan végzett nyomonkövetési intézkedések

(1)   A 9a. cikk (4) bekezdése a) pontjának iii–vii. alpontja szerinti találat esetén, és a manuális ellenőrzést követően, az illetékes vízumhatóság vagy a kijelölt VIS-hatóság értesíti az ilyen találatokról a kérelmet feldolgozó tagállam SIRENE-irodáját.

(2)   A 9a. cikk (4) bekezdése a) pontjának iii. alpontja szerinti találat esetén a kérelmet feldolgozó tagállam SIRENE-irodája a következőképpen jár el:

a)

amennyiben a kiutasítási határozathoz beutazási tilalom társul, erről kiegészítő információk cseréje révén haladéktalanul tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot annak érdekében, hogy a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam a kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzést azonnal törölje, és beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzést vigyen be az (EU) 2018/1861 rendelet 24. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében;

b)

amennyiben a kiutasítási határozathoz nem társul beutazási tilalom, erről kiegészítő információk cseréje révén azonnal tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot annak érdekében, hogy a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam a kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzést haladéktalanul törölje.

(3)   Az e rendelet 9a. cikke (4) bekezdése a) pontjának iv–vii. alpontja szerinti találat esetén a kérelmet feldolgozó tagállam SIRENE-irodája megteszi az (EU) 2018/1862 rendelet szerinti megfelelő nyomonkövetési intézkedéseket.

9g. cikk

A kijelölt VIS-hatóságok által bizonyos találatokra vonatkozóan végzett nyomonkövetési intézkedések

(1)   A 9a. cikk (4) bekezdésének e) pontja, f) pontja vagy g) pontjának ii. alpontja szerinti ellenőrzött találatok esetén a kijelölt VIS-hatóság szükség esetén megteszi a megfelelő nyomonkövetési intézkedéseket. E célból adott esetben konzultál a kérelmet feldolgozó tagállam Interpol nemzeti irodájával, az Europollal, illetve az ítélethozatal szerinti tagállamnak a 2009/315/IB tanácsi kerethatározat (*) 3. cikkének (1) bekezdésével összhangban kijelölt központi hatóságával.

(2)   A kijelölt VIS-hatóság indokolással ellátott véleményt ad ki a vízumkérelmet feldolgozó tagállam központi vízumhatósága részére arról, hogy a kérelmező veszélyt jelent-e a közbiztonságra, amely véleményt figyelembe kell venni a vízumkérelemnek a 810/2009/EK rendelet 21. cikke szerinti vizsgálata során.

(3)   Az e cikk 9a. cikke (4) bekezdésének e) pontja szerinti ellenőrzött találatok esetén, amennyiben az ítéletet az ECRIS-TCN működésének az (EU) 2019/816 rendelet 35. cikkének (4) bekezdése szerinti megkezdése előtt hozták, a kijelölt VIS-hatóság az e cikk (2) bekezdésében említett indokolással ellátott véleményben nem veszi figyelembe azokat az ítéleteket, amelyeket a vízumkérelem időpontja előtt több mint 25 évvel terrorista bűncselekmények elkövetése miatt hoztak, vagy amelyeket a vízumkérelem időpontja előtt több mint 15 évvel egyéb súlyos bűncselekmények elkövetése miatt hoztak.

(4)   Amennyiben a kijelölt VIS-hatóság által manuálisan ellenőrzött találat a 9a. cikk (4) bekezdésének f) pontjában említett Europol-adatokat érinti, a kijelölt VIS-hatóság – az e cikk (2) bekezdésében említett feladatainak elvégzése érdekében – haladéktalanul kikéri az Europol véleményét. E célból a kijelölt VIS-hatóság megküldi a kérelemfájlban a 9. cikk 4., 5. és 6. pontjával összhangban rögzített adatokat az Europolnak. Az Europol a megkeresés időpontjától számított 60 órán belül válaszol. Amennyiben az Europol nem válaszol az említett határidőn belül, azt úgy kell tekinteni, hogy nem állnak fenn olyan okok, amelyek alapján ellenezné a vízum kiadását.

(5)   Az e rendelet 9a. cikk (4) bekezdése a) pontjának iv. alpontja szerinti ellenőrzött találatok esetén és a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam SIRENE-irodájával folytatott konzultációt követően a kérelmet feldolgozó tagállam kijelölt VIS-hatósága indokolással ellátott véleményt ad ki a vízumkérelmet feldolgozó központi vízumhatóság részére arról, hogy a kérelmező veszélyt jelent-e a közbiztonságra, amely véleményt figyelembe kell venni a vízumkérelemnek a 810/2009/EK rendelet 21. cikke szerinti vizsgálata során.

(6)   Az indokolással ellátott véleményt oly módon kell rögzíteni a kérelemfájlban, hogy a vélemény kizárólag a vízumkérelmet feldolgozó tagállamnak a 9d. cikkben említett kijelölt VIS-hatósága, valamint ugyanezen tagállam központi vízumhatósága számára legyen hozzáférhető.

(7)   A kijelölt VIS-hatóság a VIS által küldött értesítéstől számított hét naptári napon belül megküldi az indokolással ellátott véleményt a központi vízumhatóságnak. A 9a. cikk (4) bekezdésének e) pontja szerinti ellenőrzött találatok esetén az indokolással ellátott vélemény megküldésének határideje tíz naptári nap. Amennyiben a kijelölt VIS-hatóság nem küld indokolással ellátott véleményt az említett határidőn belül, azt úgy kell tekinteni, hogy nem állnak fenn olyan okok, amelyek alapján ellenezné a vízum kiadását.

9h. cikk

Végrehajtás és kézikönyv

(1)   A 9a–9g. cikk végrehajtása céljából az eu-LISA a tagállamokkal és az Europollal együttműködve megfelelő csatornákat hoz létre az ezekben a cikkekben említett értesítések és információcsere céljára.

(2)   A Bizottság a 48a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el az ilyen lekérdezésekhez, ellenőrzésekhez és értékelésekhez szükséges eljárásoknak és szabályoknak egy kézikönyvben történő meghatározása céljából.

9i. cikk

Az Europol felelősségi köre

Az Europol kiigazítja az információs rendszerét annak biztosítása érdekében, hogy lehetővé váljon a 9a. cikk (3) bekezdése és a 22b. cikk (2) bekezdése szerinti lekérdezések automatizált feldolgozása.

9j. cikk

Specifikus kockázati mutatók

(1)   A specifikus kockázati mutatókat egy olyan algoritmusként kell alkalmazni, amely lehetővé teszi az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 4. pontjában meghatározott profilalkotást a VIS-ben található kérelemfájlban rögzített adatoknak és a biztonsági, az illegális bevándorlással kapcsolatos, illetve a magas szintű járványügyi kockázatra utaló, az ETIAS központi egység által az e cikk (4) bekezdése szerint létrehozott specifikus kockázati mutatóknak az e rendelet 9a. cikkének (13) bekezdésével összhangban történő összehasonlítása révén. Az ETIAS központi egység beviszi a specifikus kockázati mutatókat a VIS-be.

(2)   A Bizottság a 48a. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a biztonsággal és az illegális bevándorlással kapcsolatos, illetve a magas szintű járványügyi kockázatok részletesebb meghatározása érdekében az alábbiak alapján:

a)

az EES által előállított statisztikák, amelyek vízumbirtokosok egy meghatározott csoportja esetében a túltartózkodás és a megtagadott beléptetések rendellenes arányát jelzik;

b)

a VIS által a 45a. cikkel összhangban előállított statisztikák, amelyek a vízumkérelmek elutasításának rendellenes arányát jelzik a vízumbirtokosok egy meghatározott csoportjával összefüggő biztonsági, illegális bevándorlással kapcsolatos, illetve magas szintű járványügyi kockázat miatt;

c)

a VIS által a 45a. cikkel összhangban előállított statisztikák és az EES által előállított statisztikák, amelyek összefüggést jeleznek a vízumkérdőíven keresztül gyűjtött információk, valamint a vízumbirtokosok túltartózkodása, illetve a beléptetések megtagadása között;

d)

a tagállamok által szolgáltatott, ténybeli és bizonyítékokon alapuló elemekkel alátámasztott információk egyes specifikus biztonsági kockázati mutatókkal vagy egy tagállam által azonosított fenyegetésekkel kapcsolatban;

e)

a tagállamok által nyújtott, ténybeli és bizonyítékokon alapuló, egy tagállam tekintetében a vízumbirtokosok egy meghatározott csoportja esetében a túltartózkodás és a megtagadott beléptetések rendellenes arányára vonatkozó információk;

f)

konkrét, magas szintű járványügyi kockázatokra vonatkozóan a tagállamok által szolgáltatott információk, valamint az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ által szolgáltatott járványügyi felügyeleti információk és kockázatértékelések, továbbá az Egészségügyi Világszervezet járványkitörésekre vonatkozó jelentései.

(3)   A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el azon, az e rendeletben és az e cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott kockázatok részletes meghatározása céljából, amelyeken az e cikk (4) bekezdésében említett specifikus kockázati mutatóknak alapulniuk kell. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 49. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Az e bekezdés első albekezdésében említett specifikus kockázatokat legalább hathavonta felül kell vizsgálni, és amennyiben szükséges, a Bizottság a 49. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében új végrehajtási jogi aktust fogad el.

(4)   Az ETIAS központi egység a (3) bekezdés szerint meghatározott specifikus kockázatok alapján létrehozza a specifikus kockázati mutatókat, amelyek különböző adatok kombinációjából állnak és az alábbi adatok közül legalább egyet tartalmaznak:

a)

korosztály, nem, állampolgárság;

b)

a tartózkodási hely szerinti ország és város;

c)

az úti cél szerinti tagállam;

d)

az első beutazás szerinti tagállam;

e)

az utazás célja;

f)

jelenlegi foglalkozás (foglalkozási csoport megnevezése).

(5)   A specifikus kockázati mutatóknak célzottaknak és arányosaknak kell lenniük. Semmilyen körülmények között nem alapulhatnak kizárólag a személy nemén vagy életkorán, vagy olyan információkon, amelyek felfedik a személy bőrszínét, faját, etnikai vagy társadalmi származását, genetikai tulajdonságait, nyelvét, politikai vagy egyéb nézeteit, vallását vagy világnézeti meggyőződését, szakszervezeti tagságát, nemzeti kisebbséghez való tartozását, vagyoni helyzetét, születését, fogyatékosságát vagy szexuális irányultságát.

(6)   A specifikus kockázati mutatókat – a VIS vizsgálatokért felelős tanácsadó testületével folytatott egyeztetést követően – az ETIAS központi egység határozza meg, hozza létre, vizsgálja meg előzetesen, vezeti be, értékeli utólagosan, vizsgálja felül és törli.

9k. cikk

A VIS vizsgálatokért felelős tanácsadó testülete

(1)   Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség keretein belül létrejön a VIS tanácsadó funkcióval felruházott, vizsgálatokért felelős tanácsadó testülete. E testület az egyes tagállamok központi vízumhatósága, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és az Europol egy-egy képviselőjéből áll.

(2)   Az ETIAS központi egység a 9j. cikkben említett specifikus kockázati mutatók meghatározása, létrehozása, előzetes vizsgálata, bevezetése, utólagos értékelése, felülvizsgálata és törlése tekintetében egyeztet a VIS vizsgálatokért felelős tanácsadó testületével.

(3)   A VIS vizsgálatokért felelős tanácsadó testülete véleményeket, iránymutatásokat, ajánlásokat és bevált gyakorlatokat ad ki a (2) bekezdésben említett célokból. Az ajánlások kiadásakor a VIS vizsgálatokért felelős tanácsadó testülete figyelembe veszi a VIS alapjogi tanácsadó testületének ajánlásait.

(4)   A VIS vizsgálatokért felelős tanácsadó testülete szükség szerint, de legalább évente kétszer ülésezik. Ezen ülések költségei és a lebonyolításukkal járó feladatok az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget terhelik.

(5)   A VIS vizsgálatokért felelős tanácsadó testülete konzultálhat a VIS alapjogi tanácsadó testületével egyes alapjogi kérdésekről, különösen a magánélet tiszteletben tartásával, a személyes adatok védelmével, valamint a megkülönböztetésmentességgel kapcsolatban.

(6)   A VIS vizsgálatokért felelős tanácsadó testülete az első ülése során, tagjainak egyszerű többségével fogadja el az eljárási szabályzatát.

9l. cikk

A VIS alapjogi tanácsadó testülete

(1)   Létrejön a VIS tanácsadó és értékelő funkcióval bíró, független alapjogi tanácsadó testülete. E testület az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség alapjogi tisztviselőjéből, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség alapjogi konzultatív fórumának képviselőjéből, az európai adatvédelmi biztos képviselőjéből, az (EU) 2016/679 rendelet által létrehozott Európai Adatvédelmi Testület képviselőjéből és az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének képviselőjéből áll, hatáskörük és függetlenségük sérelme nélkül.

(2)   A VIS alapjogi tanácsadó testülete rendszeres értékeléseket végez és ajánlásokat ad ki a VIS vizsgálatokért felelős tanácsadó testülete számára a kérelmek feldolgozása és a 9j. cikk végrehajtása által az alapvető jogokra gyakorolt hatásokról, különös tekintettel a magánélet tiszteletben tartására, a személyes adatok védelmére, valamint a megkülönböztetés tilalmára.

A VIS alapjogi tanácsadó testülete ezenfelül támogatja a VIS vizsgálatokért felelős tanácsadó testületét feladatai végrehajtásában, amikor utóbbi az alapjogokkal és különösen a magánélet tiszteletben tartásával, a személyes adatok védelmével, valamint a megkülönböztetés tilalmával kapcsolatos konkrét kérdésekben kéri ki véleményét.

A VIS alapjogi tanácsadó testülete hozzáféréssel rendelkezik az (EU) 2018/1240 rendelet 7. cikke (2) bekezdésének e) pontjában említett auditokhoz.

(3)   A VIS alapjogi tanácsadó testülete szükség szerint, de legalább évente kétszer ülésezik. Ezen ülések költségei és a lebonyolításukkal járó feladatok az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget terhelik. Az üléseket az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség helyiségeiben kell megtartani. Az ülésekhez a titkárságot az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség biztosítja. A VIS alapjogi tanácsadó testülete az első ülése során, tagjainak egyszerű többségével fogadja el az eljárási szabályzatát.

(4)   A VIS alapjogi tanácsadó testületének egy képviselőjét tanácsadói minőségben meg kell hívni a VIS vizsgálatokért felelős tanácsadó testületének üléseire. A VIS alapjogi tanácsadó testületének tagjai hozzáféréssel rendelkeznek a VIS vizsgálatokért felelős tanácsadó testületének információihoz és fájljaihoz.

(5)   A VIS alapjogi tanácsadó testülete éves jelentést készít. A jelentést közzé kell tenni.

(*)  A Tanács 2009/315/IB kerethatározata (2009. február 26.) a bűnügyi nyilvántartásból származó információk tagállamok közötti cseréjének megszervezéséről és azok tartalmáról (HL L 93., 2009.4.7., 23. o.).”."

12.

A 10. cikk (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„f)

az a terület, ahová a vízumbirtokos jogosult utazni, a 810/2009/EK rendelet 24. és 25. cikke szerint;”.

13.

A 11. cikket el kell hagyni.

14.

A 12. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:

a)

az a) pont a következő alponttal egészül ki:

„iia.

nem indokolja meg a tervezett repülőtéri tranzit célját és körülményeit;”;

b)

a szöveg a következő albekezdéssel egészül ki:

„A VIS-ben szereplő elutasítási indokok számozásának követnie kell a 810/2009/EK rendelet VI. mellékletében szereplő, elutasításra szolgáló formanyomtatványban szereplő elutasítási indokok számozását.”.

15.

A 13. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(4)   A kérelemfájl e cikk (1) és (2) bekezdésének megfelelő frissítése esetén a VIS értesítést küld a vízumot kiadó tagállamnak a vízum megsemmisítésére vagy visszavonására vonatkozó határozatról, valamint e határozat indokolásáról. Ezen értesítést a VIS központi rendszer automatikusan hozza létre, és azt a 16. cikknek megfelelően a VIS Mail útján kell továbbítani.”.

16.

A 15. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Az illetékes vízumhatóság a kérelmek megvizsgálása és az ezen kérelmekre vonatkozó határozatok – ideértve a vízumok megsemmisítéséről, visszavonásáról vagy meghosszabbításáról a vonatkozó rendelkezésekkel összhangban döntő határozatokat –– céljából betekint a VIS-be. Az illetékes vízumhatóság a VIS-be való betekintése révén a következőket állapítja meg:

a)

a kérelmező tekintetében hoztak-e vízum kiadására, elutasítására, megsemmisítésére, visszavonására vagy meghosszabbítására vonatkozó határozatot; és

b)

a kérelmező tekintetében hoztak-e hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély kiadására, elutasítására, bevonására, visszavonására, megsemmisítésére, meghosszabbítására vagy megújítására vonatkozó határozatot.”;

b)

A (2) bekezdés a következőképpen módosul:

i.

a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)

az úti okmány típusa és száma, az úti okmány érvényességének lejárati ideje, az úti okmányt kiállító ország és a kiállítás időpontja;”;

ii.

az f) pont helyébe a következő szöveg lép:

„ea)

arcképmás;

f)

a vízumbélyeg, a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy a tartózkodási engedély száma, valamint bármely korábbi vízum, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély kiadásának időpontja;”;

c)

a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(2a)   A (2) bekezdés ea) pontjában említett arcképmás nem lehet az egyedüli keresési kritérium.”;

d)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Ha az e cikk (2) bekezdésében felsorolt egy vagy több adat alapján lefolytatott keresés azt jelzi, hogy a kérelmezőről van rögzített adat a VIS-ben, az illetékes vízumhatóság – kizárólag az e cikk (1) bekezdésében említett célokból – hozzáféréssel rendelkezik a kérelemfájlokhoz, valamint az azokkal összekapcsolt, a 8. cikk (3) és (4) bekezdése és a 22a. cikk (4) bekezdése szerinti kérelemfájl(ok)hoz.”.

17.

A 16. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„16. cikk

A VIS használata betekintésre és okmánykérésre

(1)   A központi vízumhatóságok között a kérelmekről folytatott, a 810/2009/EK rendelet 22. cikkének megfelelő egyeztetés céljából a betekintés iránti kérelmet és az erre adandó válaszokat e cikk (2) bekezdésével összhangban kell továbbítani.

(2)   Amennyiben a VIS-ben olyan kérelemfájlt hoznak létre, amely egy meghatározott harmadik ország állampolgárára vagy ilyen állampolgárok meghatározott kategóriájába tartozó személyre vonatkozik, akikkel kapcsolatban a 810/2009/EK rendelet 22. cikke szerint előzetes egyeztetésre van szükség, a VIS a VIS Mail útján automatikusan továbbítja a betekintés iránti kérelmet a megjelölt tagállamnak vagy tagállamoknak.

Az egyeztetési céllal megkeresett tagállam vagy tagállamok továbbítják a választ a VIS-be, amely a választ a VIS Mail útján a kérelmet létrehozó tagállamnak továbbítja.

Elutasító válasz esetén a válaszban meg kell adni, hogy a kérelmező veszélyt jelent-e a közrendre, a belső biztonságra, a közegészségre vagy a nemzetközi kapcsolatokra.

Kizárólag az egyeztetési eljárás lefolytatása céljából azon tagállamok jegyzékét, amelyek a 810/2009/EK rendelet 22. cikkével összhangban megkövetelik, hogy más tagállamok központi hatóságai egyeztetést folytassanak az ő központi hatóságaikkal egyes harmadik országbeli állampolgárok vagy ilyen állampolgárok bizonyos kategóriái által benyújtott, egységes vízumokra irányuló vízumkérelmek vizsgálatakor, be kell építeni a VIS-be. A VIS-nek biztosítania kell az említett jegyzék központi kezelésére szolgáló funkciót.

(3)   Az információknak a VIS Mail útján történő továbbítását a következőkre is alkalmazni kell:

a)

meghatározott harmadik országok állampolgárai vagy az ilyen állampolgárok meghatározott kategóriái részére kiadott vízumokra vonatkozó információk továbbítása (utólagos értesítés) a 810/2009/EK rendelet 31. cikke alapján;

b)

az olyan vízumokra vonatkozó információk továbbítása, amelyeket a 810/2009/EK rendelet 25. cikke (4) bekezdésének b) pontja alapján korlátozott területi érvényességgel adtak ki;

c)

a vízum megsemmisítéséről és visszavonásáról szóló határozatokra és a határozat indokolására vonatkozó információknak a 13. cikk (4) bekezdése szerinti továbbítása;

d)

az adatok helyesbítésére vagy törlésére irányuló kérelmeknek a 24. cikk (2) bekezdése, illetve a 25. cikk (2) bekezdése szerinti továbbítása, valamint a 38. cikk (2) bekezdése szerinti, tagállamok közötti kapcsolattartás;

e)

minden egyéb üzenet a VIS-ben rögzített vagy ahhoz kapcsolódó személyes adatok továbbításával járó konzuli együttműködéssel összefüggésben, az illetékes vízumhatóságokhoz érkező, a kérelmet alátámasztó okmányok másolatainak továbbítására vonatkozó megkeresések továbbításával összefüggésben, valamint e dokumentumok elektronikus másolatainak továbbításával összefüggésben.

(3a)   Be kell építeni a VIS-be azon tagállamok jegyzékét, amelyek előírják, hogy központi hatóságaikat a 810/2009/EK rendelet 31. cikke értelmében tájékoztatni kell a más tagállamok által, bizonyos harmadik országok állampolgárai vagy ilyen állampolgárok meghatározott kategóriái számára kiadott vízumokról. A VIS-ben biztosítani kell az említett jegyzék központi kezelését.

(3b)   A (3) bekezdés a), b) és c) pontja szerinti információtovábbítást a VIS automatikusan generálja.

(3c)   Az illetékes vízumhatóságok a (3) bekezdés e) pontja szerinti megkeresésekre három munkanapon válaszolnak.

(4)   Az e cikk alapján továbbított személyes adatok kizárólag a vízumhatóságok általi és a konzuli együttműködés keretében történő egyeztetéshez és tájékoztatáshoz használhatók fel.”.

18.

A 17. cikket el kell hagyni.

19.

A III. fejezet címe helyébe a következő szöveg lép:

„MÁS HATÓSÁGOK HOZZÁFÉRÉSE A VÍZUMOKRA VONATKOZÓ ADATOKHOZ”;

20.

A 17a. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (3) bekezdésben az e) pont helyébe a következő szöveg lép:

„e)

ha a vízumbirtokos személyazonosságát az ujjnyomatok vagy az arcképmás alapján ellenőrizték, az (EU) 2017/2226 rendelet 23. cikkének (2) és (4) bekezdésével, valamint e rendelet 18. cikkének (6) bekezdésével összhangban az ujjnyomatok vagy – amennyiben a VIS-ben rögzített arcképmásra vonatkozóan fel van tüntetve, hogy azt a kérelem benyújtásakor helyben készítették – az arcképmás alapján a vízumbirtokos személyazonosságát a VIS-ben tárolt adatokkal összehasonlítva ellenőrizzék.”;

b)

a szöveg a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(3a)   Az interoperabilitásnak lehetővé kell tennie, hogy a VIS az (EU) 2017/2226 rendelet 16. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett arcképmásnak az EES-ben található egyéni aktából való törlésére irányuló eljárást indítson, amennyiben a VIS-ben rögzített arcképmásra vonatkozóan fel van tüntetve, hogy azt a kérelem benyújtásakor helyben készítették.

(3b)   Az interoperabilitás lehetővé teszi, hogy az EES e rendelet 23. cikkének (3) bekezdésével összhangban automatikus értesítést küldjön a VIS-nek arról, ha a belépési, illetve kilépési adatrekordban az (EU) 2017/2226 rendelet 16. cikke (3) bekezdésének megfelelően 12 évesnél fiatalabb gyermek kilépését rögzítik.”.

21.

A 18. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

arcképmások;”;

b)

az (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

arcképmások;”;

c)

a (6) bekezdés a következőképpen módosul:

i.

az első albekezdés a) pontjában az ii. pont helyébe a következő szöveg lép:

„ii.

mert az érintett határátkelőhelyen a személyazonosság ellenőrzését az ujjnyomatok és a helyben rögzített arcképmás alapján végzik el az (EU) 2017/2226 rendelet 23. cikkének (2) bekezdésével összhangban;”;

ii.

a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az olyan határokon, ahol az EES-t működtetik, a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóság a vízumbirtokos ujjnyomatait vagy arcképmását a VIS-ben rögzített ujjnyomatokkal vagy helyben rögzített arcképmással összehasonlítva ellenőrzi. Az olyan vízumbirtokosok esetében, akiknek az ujjnyomatai vagy az arcképmása nem használható(k), az (1) bekezdésben említett keresést az (1) bekezdés szerinti alfanumerikus adatok és az arcképmás együttes felhasználásával kell elvégezni.”;

d)

a (7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(7)   Az ujjnyomatoknak vagy az arcképmásnak a VIS-ben tárolt adatok alapján történő, a (6) bekezdésben foglaltaknak megfelelő ellenőrzése céljából az illetékes hatóság keresést indíthat az EES-ből a VIS-ben.”.

22.

A 19. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdésben a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Amennyiben a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély birtokosának személyazonossága az ujjnyomatok alapján nem ellenőrizhető, akkor az illetékes hatóságok az arcképmás alapján is elvégezhetik az ellenőrzést.”;

b)

a (2) bekezdésben a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b)

arcképmások;”.

23.

A 19a. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   Emellett, amennyiben a (2) bekezdésben felsorolt adatok alapján végzett keresés azt mutatja, hogy a harmadik országbeli állampolgárra vonatkozó adatokat a VIS-ben már rögzítették, az olyan határokon, ahol az EES-t működtetik, a határforgalom-ellenőrzést végző illetékes hatóság a harmadik országbeli állampolgár ujjnyomatait és arcképmását a VIS-ben tárolt ujjnyomatokkal és helyben rögzített arcképmásokkal összehasonlítva ellenőrzi. Ez a hatóság az EES-ből is kezdeményezheti az ellenőrzést. Az olyan harmadik országbeli állampolgárok tekintetében, akiknek az ujjnyomatai vagy arcképmása nem használható(k), a keresést kizárólag az e cikk (2) bekezdésében foglalt alfanumerikus adatok alapján kell elvégezni.”.

24.

A 20. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Kizárólag azon személyek azonosítása céljából, akiket korábban esetleg a VIS-ben regisztráltak, vagy akik nem teljesítik, vagy már nem teljesítik a tagállamok területére történő beutazás, az ott-tartózkodás vagy a letelepedés feltételeit, azon hatóságok, amelyek az olyan határokon, ahol az EES-t működtetik, vagy a tagállamok területén illetékesek ellenőrizni, hogy teljesülnek-e a tagállamok területére történő beutazás, vagy ott-tartózkodás vagy a letelepedés feltételei, hozzáféréssel rendelkeznek a VIS-hez az említett személyek ujjnyomatai alapján történő keresés céljából.

Amennyiben az ilyen személyek ujjnyomata nem használható fel vagy az ujjnyomattal végzett keresés eredménytelen, a keresést a 9. cikk 4. pontjának a), aa), b), c) vagy ca) alpontjában vagy a 9. cikk 5. pontjában említett adatok alapján kell elvégezni. Mindazonáltal az arcképmás nem lehet az egyetlen keresési feltétel.”;

b)

a (2) bekezdésben a c) és d) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)

arcképmások;

d)

a 10–14. cikkben említett, a kiadott, elutasított, megsemmisített, visszavont vagy meghosszabbított vízumokkal kapcsolatban rögzített adatok;”.

25.

A 21. és a 22. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„21. cikk

Hozzáférés a VIS-adatokhoz a nemzetközi védelem iránti kérelmekért való felelősség meghatározása céljából

(1)   Kizárólag a nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállamnak a 604/2013/EU rendelet 12. és 34. cikkével összhangban történő meghatározása érdekében az illetékes menekültügyi hatóságok hozzáféréssel rendelkeznek a VIS-hez a nemzetközi védelmet kérelmező személy ujjnyomata alapján történő keresés céljából.

Amennyiben a nemzetközi védelmet kérelmező személy ujjnyomata nem használható fel vagy az ujjnyomattal végzett keresés eredménytelen, a keresést a 9. cikk 4. pontjának a), aa), b), c) vagy ca) alpontjában vagy a 9. cikk 5. pontjában említett adatok alapján kell elvégezni. Mindazonáltal az arcképmás nem lehet az egyetlen keresési feltétel.

(2)   Amennyiben az e cikk (1) bekezdésében felsorolt adatokkal végzett keresés azt mutatja, hogy a nemzetközi védelem iránti kérelem dátumát megelőzően egy hat hónapnál nem hosszabb érvényességi idővel kiadott vízum vagy a nemzetközi védelem iránti kérelem dátumát megelőzően egy hat hónapnál nem hosszabb lejárati időre meghosszabbított vízum került rögzítésre a VIS-ben, az illetékes menekültügyi hatóság hozzáféréssel rendelkezik a VIS-hez, hogy – kizárólag az e cikk (1) bekezdésében említett célból – betekintsen a kérelemfájl következő adataiba, valamint az e bekezdés e) pontjában felsorolt adatok tekintetében a 8. cikk (4) bekezdése szerinti, a házastársra és a gyermekekre vonatkozó adatokba:

a)

a kérelem száma és a vízumot kiadó vagy meghosszabbító hatóság, valamint az arra vonatkozó információ, hogy a hatóság valamely másik tagállam képviseletében adta-e ki a vízumot;

b)

a vízumkérdőívről átvett, a 9. cikk 4. pontjának a) és aa) alpontjában említett adatok;

c)

arcképmások;

d)

a 10., 13. és 14. cikkben említett, a kiadott, megsemmisített, visszavont vagy meghosszabbított vízumokkal kapcsolatban rögzített adatok;

e)

a házastársra és a gyermekekre vonatkozó összekapcsolt kérelemfájlokban szereplő, a 9. cikk 4. pontjának a) és aa) alpontjában említett adatok.

(3)   A VIS-be való, az e cikk (1) és (2) bekezdése szerinti betekintést kizárólag a 604/2013/EU rendelet 34. cikkének (6) bekezdésében említett kijelölt nemzeti hatóságok végezhetik.

22. cikk

Hozzáférés a VIS-adatokhoz a nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásának céljából

(1)   Kizárólag a nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásának céljából az illetékes menekültügyi hatóságok a 604/2013/EU rendelet 34. cikkével összhangban hozzáféréssel rendelkeznek a VIS-hez a nemzetközi védelmet kérelmező személy ujjnyomata alapján történő keresés céljából.

Amennyiben a nemzetközi védelmet kérelmező személy ujjnyomata nem használható fel vagy az ujjnyomattal végzett keresés eredménytelen, a keresést a 9. cikk 4. pontjának a), aa), b), c) vagy ca) alpontjában vagy a 9. cikk 5. pontjában említett adatok alapján kell elvégezni. Mindazonáltal az arcképmás nem lehet az egyetlen keresési feltétel.

(2)   Amennyiben az e cikk (1) bekezdésében felsorolt adatokkal végzett keresés azt jelzi, hogy a nemzetközi védelmet kérelmező személyről van rögzített adat a VIS-ben, az illetékes menekültügyi hatóság hozzáféréssel rendelkezik a VIS-hez, hogy – kizárólag az e cikk (1) bekezdésében említett célból – betekintsen a kérelmezőre vonatkozó, illetve a kérelmezőnek a 8. cikk (3) bekezdése szerint összekapcsolt kérelemfájljaiban található következő adatokba, továbbá az e bekezdés f) pontjában felsorolt adatok tekintetében a 8. cikk (4) bekezdése szerinti, a házastársra és a gyermekekre vonatkozó adatokba:

a)

a kérelem száma;

b)

a vízumkérdőívekről átvett, a 9. cikk 4. pontjában említett adatok;

c)

a 9. cikk 5. pontjában említett arcképmások;

d)

az úti okmány személyazonosító adatokat tartalmazó oldalának a 9. cikk 7. pontjában említett szkennelt másolata;

e)

a 10., 13. és 14. cikkben említett, a kiadott, megsemmisített, visszavont vagy meghosszabbított vízumokkal kapcsolatban rögzített adatok;

f)

a házastársra és a gyermekekre vonatkozó összekapcsolt kérelemfájlokban szereplő, a 9. cikk 4. pontjában említett adatok.

(3)   A VIS-be való, az e cikk (1) és (2) bekezdése szerinti betekintést kizárólag a 604/2013/EU rendelet 34. cikkének (6) bekezdésében említett kijelölt nemzeti hatóságok végezhetik.”.

26.

A szöveg a 22. cikk után a következő fejezetekkel egészül ki:

IIIa. FEJEZET

A HOSSZÚ TÁVÚ TARTÓZKODÁSRA JOGOSÍTÓ VÍZUMOKRA ÉS A TARTÓZKODÁSI ENGEDÉLYEKRE VONATKOZÓ ADATOK BEVITELE ÉS FELHASZNÁLÁSA

22a. cikk

Hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély kérelmezésekor követendő adatbeviteli eljárások

(1)   Hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtásakor a kérelem átvételére vagy megvizsgálására jogosult hatóság haladéktalanul kérelemfájlt hoz létre a következő adatoknak a VIS-be történő bevitelével, amennyiben az említett adatokat a kérelmezőnek meg kell adnia a vonatkozó uniós vagy nemzeti jogszabályokkal összhangban:

a)

a kérelem száma;

b)

státusinformáció, amely jelzi, hogy hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújtottak be;

c)

a hatóság, amelyhez a kérelmet benyújtották, a székhely megjelölésével;

d)

vezetéknév (családnév), utónév (utónevek), születési idő, jelenlegi állampolgárság vagy állampolgárságok, nem, születési hely;

e)

az úti okmány típusa és száma;

f)

az úti okmány érvényességének lejárati dátuma;

g)

az úti okmányt kiállító ország és a kiállítás időpontja;

h)

az úti okmány személyazonosító adatokat tartalmazó oldalának szkennelt másolata;

i)

kiskorúak esetében a kérelmező felett szülői felügyeletet gyakorló személy vagy a törvényes gyám vezetékneve és utónevei;

j)

a kérelmező arcképmása, annak feltüntetésével, hogy az arcképmást a kérelem benyújtásakor helyben készítették-e;

k)

a kérelmező ujjnyomatai.

(2)   Az (1) bekezdés k) pontjában említett ujjnyomatokat illetően a hat év alatti gyermekek ujjnyomatai nem vihetők be a VIS-be.

Az (1) bekezdés j) és k) pontjában említett arcképmásokat és ujjnyomatokat illetően a kiskorúak adatai kizárólag akkor vihetők be a VIS-be, ha teljesül a következő feltételek mindegyike:

a)

a kiskorú adatait levevő tisztviselők megfelelő képzésben részesültek a kiskorú biometrikus adatainak gyermekbarát és gyermekek szempontjából érzékeny módon történő rögzítésével kapcsolatban, teljes mértékben tiszteletben tartva a gyermek mindenek felett álló érdekét és az ENSZ gyermekjogi egyezményében megállapított biztosítékokat;

b)

minden kiskorút felnőtt családtag vagy törvényes gyám kísér az adatok levételekor;

c)

az adatok levételekor nem alkalmaznak kényszerítést.

(3)   A kérelemfájl létrehozásakor a VIS automatikusan elindítja a 22b. cikk szerinti lekérdezést.

(4)   Amennyiben a kérelmező egy csoport tagjaként vagy családtagjával együtt nyújtotta be kérelmét, a hatóság a csoporthoz tartozó minden egyes személy tekintetében kérelemfájlt hoz létre, a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok vagy a tartózkodási engedélyek iránti kérelmet közösen benyújtó személyek fájljait pedig összekapcsolja.

(5)   Ha egyes adatokat az uniós vagy nemzeti jog szerint nem kell megadni vagy azok nem adhatók meg, az érintett adatmező(k)be a »nem alkalmazható« megjegyzést kell írni. Az ujjnyomatok esetében a rendszernek lehetővé kell tennie azon esetek megkülönböztetését, amikor az uniós vagy nemzeti jog szerint nem kell megadni az ujjnyomatot, illetve amikor azok nem adhatók meg.

22b. cikk

Információs rendszerek és adatbázisok lekérdezése

(1)   A VIS e cikkel összhangban automatikusan feldolgozza a kérelemfájlokat a találatok azonosítása érdekében. A VIS külön-külön megvizsgál minden egyes kérelemfájlt.

(2)   Annak értékelése céljából, hogy az adott személy veszélyt jelenthet-e a tagállamok közrendjére, belső biztonságára vagy közegészségügyére az (EU) 2016/399 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének e) pontja értelmében, valamint az e rendelet 2. cikke (2) bekezdésének f) pontjában említett célkitűzés érdekében, a VIS az ESP használatával lekérdezést indít az e rendelet 22a. cikke (1) bekezdésének d)-g), i), j) és k) pontjában említett releváns adatoknak az alábbi rendszerekben rögzített adatrekordokban, fájlokban vagy figyelmeztető jelzésekben szereplő adatokkal történő összehasonlítása céljából:

a)

a SIS;

b)

az EES;

c)

az ETIAS, az ETIAS figyelőlistával együtt;

d)

a VIS;

e)

az ECRIS-TCN;

f)

az Europol-adatok;

g)

az Interpol SLTD, és

h)

az Interpol TDAWN.

Az összehasonlítást az alfanumerikus és a biometrikus adatokkal egyaránt el kell végezni, kivéve, ha a lekérdezett információs rendszer vagy adatbázis csak az egyik adatkategóriát tartalmazza.

(3)   A VIS különösen az alábbiakat ellenőrzi:

a)

a SIS tekintetében

i.

a kérelem benyújtásához használt úti okmány megegyezik-e valamely elveszett, ellopott, jogellenesen használt vagy érvénytelenített úti okmánnyal;

ii.

a kérelmező áll-e beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés hatálya alatt;

iii.

a kérelmező áll-e kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzés hatálya alatt;

iv.

a kérelmező áll-e európai elfogatóparancs alapján átadási letartóztatás céljából körözött személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés, illetve kiadatási letartóztatás céljából körözött személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés hatálya alatt;

v.

a kérelmező áll-e eltűnt személyekre vagy olyan, különleges bánásmódot igénylő személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés hatálya alatt, akiknek az utazását meg kell akadályozni;

vi.

a kérelmező áll-e bírósági eljárásban való részvételük céljából keresett személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés hatálya alatt;

vii.

a kérelmező vagy úti okmány áll-e rejtett ellenőrzés, kikérdezés vagy célzott ellenőrzés céljából személyekre vagy tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzés hatálya alatt;

b)

az EES tekintetében, szerepel-e a kérelmező az EES-ben a beléptetésének az (EU) 2016/399 rendelet V. melléklete B. részének B), D), H) vagy I) pontjának megfelelő okból történő megtagadása miatt;

c)

az ETIAS tekintetében

i.

a kérelmező olyan személy-e, akinek az (EU) 2018/1240 rendelet 37. cikke (1) bekezdése a), b), d) vagy e) pontjának, illetve 37. cikke (2) bekezdésének megfelelő okból elutasított, megsemmisített vagy visszavont utazási engedélye szerepel az ETIAS-ban, illetve a kérelmező úti okmánya megegyezik-e egy ilyen elutasított, megsemmisített vagy visszavont utazási engedéllyel;

ii.

a kérelemben megadott adatok megegyeznek-e az ETIAS figyelőlistán szereplő adatokkal;

d)

a VIS tekintetében, a kérelmező megegyezik-e egy olyan személlyel:

i.

akinek a 12. cikk (2) bekezdése a) pontja i., v. vagy vi. alpontjának, illetve b) pontjának megfelelő okból elutasított, megsemmisített vagy visszavont vízuma szerepel a VIS-ben;

ii.

akinek a 22d. cikk (1) bekezdése a) pontjának megfelelő okból elutasított, bevont, visszavont vagy megsemmisített, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízuma vagy tartózkodási engedélye szerepel a VIS-ben; vagy

iii.

akinek az úti okmánya megegyezik az i. vagy ii. alpontban említett elutasított, bevont, visszavont vagy megsemmisített, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal vagy tartózkodási engedéllyel;

e)

az ECRIS-TCN tekintetében, a kérelmező megegyezik-e egy olyan személlyel, akinek adatait a terrorista bűncselekmények miatt hozott ítéletek tekintetében az elmúlt 25 évben, egyéb súlyos bűncselekmények miatt hozott ítéletek esetében pedig az elmúlt 15 évben rögzítették az említett rendszerben;

f)

az Europol-adatok tekintetében, a kérelemben megadott adatok megegyeznek-e az Europol-adatok között szereplő adatokkal;

g)

az Interpol-adatbázisok tekintetében:

i.

a kérelem benyújtásához használt úti okmány megegyezik-e egy olyan úti okmánnyal, amelyet az Interpol SLTD-ben elveszett, ellopott vagy érvénytelenített úti okmányként tartanak nyilván;

ii.

a kérelem benyújtásához használt úti okmány megegyezik-e egy olyan úti okmánnyal, amely az Interpol TDAWN valamely fájljában szerepel.

(4)   Az eltűnt személyekre vagy különleges bánásmódot igénylő személyekre, a bírósági eljárásban való közreműködés céljából keresett személyekre, valamint a rejtett ellenőrzés, kikérdezés vagy célzott ellenőrzés céljából keresett személyekre vagy tárgyakra vonatkozó SIS figyelmeztető jelzések kizárólag a 2. cikk (2) bekezdésének f) pontjában említett célból kérdezhetők le.

(5)   Az Interpol SLTD és az Interpol TDAWN tekintetében a lekérdezést vagy az ellenőrzést oly módon kell elvégezni, hogy az információk ne jussanak az Interpol-riasztás rögzítőjének tudomására.

Amennyiben az e bekezdésben előírt követelmény nem teljesül, a VIS nem kérdezheti le az Interpol adatbázisait.

(6)   Az Europol-adatok tekintetében az automatizált feldolgozáshoz az (EU) 2016/794 rendelet 21. cikkének (1b) bekezdésével összhangban meg kell érkeznie a megfelelő értesítésnek.

(7)   Találatot az eredményez, ha a lekérdezés alapjául szolgáló kérelemfájlban szereplő adatok összessége vagy egy része teljesen vagy részben megegyezik a (2) bekezdésben említett információs rendszerek vagy adatbázisok valamely adatrekordjában, fájljában vagy figyelmeztető jelzésében található adatokkal. A (18) bekezdésben említett kézikönyvnek meg kell határoznia a részleges egyezést, beleértve a valószínűség mértékét is, a téves találatok számának korlátozása érdekében.

(8)   Amennyiben a (2) bekezdésben említett automatikus összehasonlítás a (3) bekezdés a) pontjának i., ii. és iii. alpontjához, b) pontjához, c) pontjának i. alpontjához, d) pontjához és g) pontjának i. alpontjához kapcsolódó találatot jelez, a VIS a találatra és a találatot eredményező adatokat bevivő vagy szolgáltató tagállamokra való hivatkozást ad hozzá a kérelemfájlhoz.

(9)   Amennyiben a (2) bekezdésben említett automatikus összehasonlítás a (3) bekezdés a) pontjának iv. alpontjához, c) pontjának ii. alpontjához, e) pontjához, f) pontjához és g) pontjának ii. alpontjához kapcsolódó találatot jelez, a VIS csak azt tünteti fel a kérelemfájlban, hogy további ellenőrzésre van szükség.

A (3) bekezdés a) pontjának iv. alpontja, e) pontja, f) pontja és g) pontjának ii. alpontja szerinti találatok esetén a VIS automatikus értesítést küld az ilyen találatokról a kérelmet feldolgozó tagállam kijelölt VIS-hatóságának. Ez az automatikus értesítés a kérelemfájlban a 22a. cikk (1) bekezdésének d)-g), i), j) és k) pontjával összhangban rögzített adatokat tartalmazza.

A (3) bekezdés c) pontjának ii. alpontja szerinti találatok esetén a VIS automatikus értesítést küld az ilyen találatokról az adatokat feltöltő tagállam ETIAS nemzeti egységének, illetve – ha az adatokat az Europol töltötte fel – a kérelmet feldolgozó tagállamok ETIAS nemzeti egységének. Ez az automatikus értesítés a kérelemfájlban a 22a. cikk (1) bekezdésének d)-g) és i) pontjával összhangban rögzített adatokat tartalmazza.

(10)   Amennyiben a (2) bekezdésben említett automatikus összehasonlítás a (3) bekezdés a) pontjának v., vi. és vii. alpontjához kapcsolódó találatot jelez, akkor a VIS nem rögzíti a találatot a kérelemfájlban, és azt sem tünteti fel a kérelemfájlban, hogy további ellenőrzésre van szükség.

(11)   A találatot eredményező adatrekord egyedi referenciaszámát a 34., illetve a 45a. cikk szerinti naplóvezetés, illetve jelentések és statisztikák céljából meg kell őrizni a kérelemfájlban.

(12)   A (6) bekezdés szerinti találatokat a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély iránti kérelmet feldolgozó tagállam illetékes vízum- vagy bevándorlási hatósága manuálisan ellenőrzi.

Az e bekezdés első albekezdése szerinti manuális ellenőrzés céljából az illetékes hatóság hozzáféréssel rendelkezik a kérelemfájlhoz és az azzal összekapcsolt kérelemfájlokhoz, valamint a (6) bekezdés szerinti automatizált feldolgozáskor kapott találatokhoz.

Az illetékes hatóság ideiglenes hozzáféréssel rendelkezik továbbá a találatot eredményező, a VIS-ben, a SIS-ben, az EES-ben, az ETIAS-ban, vagy az Interpol SLTD-ben szereplő adatokhoz az e cikkben említett ellenőrzéseknek és a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély iránti kérelem megvizsgálásának az időtartamára, valamint fellebbezési eljárás esetén.

Az illetékes hatóság ellenőrzi, hogy a kérelmezőnek a kérelemfájlban rögzített személyazonossága megegyezik-e a lekérdezett információs rendszerek és adatbázisok bármelyikében szereplő adatokkal.

Amennyiben a kérelemfájlban szereplő személyes adatok megegyeznek a vonatkozó információs rendszerben vagy adatbázisban tárolt adatokkal, a találatot figyelembe kell venni annak értékelésekor, hogy a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély kérelmezője veszélyt jelenthet-e a kérelmet feldolgozó tagállamok közrendjére, belső biztonságára vagy közegészségügyére.

Amennyiben ez a találat olyan személyre vonatkozik, akivel kapcsolatban egy másik tagállam beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzést vagy kiutasításra vonatkozó figyelmeztető jelzést vitt be a SIS-be, meg kell tartani az (EU) 2018/1861 rendelet 27. cikke vagy az (EU) 2018/1860 rendelet 9. cikke szerinti előzetes konzultációt.

Amennyiben a kérelemfájlban megadott személyes adatok nem egyeznek meg a vonatkozó információs rendszerben vagy adatbázisban tárolt adatokkal, az illetékes hatóság törli a téves találatot a kérelemfájlból.

(13)   Az e cikk (3) bekezdése a) pontjának iv–vii. alpontja, e) pontja, f) pontja és g) pontjának ii. alpontja szerinti találatoknak a kijelölt VIS-hatóságok általi manuális ellenőrzésére a 9d. cikk megfelelően alkalmazandó.

(14)   Az ETIAS figyelőlistán megjelenő, az e cikk (3) bekezdése c) pontjának ii. alpontja szerinti találatokra vonatkozóan az ETIAS nemzeti egységek által végzett manuális ellenőrzésre és nyomonkövetési intézkedésekre a 9e. cikk megfelelően alkalmazandó. A központi vízumhatóságra való hivatkozás a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok vagy tartózkodási engedélyek tekintetében illetékes vízum- vagy bevándorlási hatóságra való hivatkozásként értendő.

(15)   Az e cikk (3) bekezdése a) pontjának iv–vii. alpontja szerinti, a SIS-ben megjelenő találatokra vonatkozóan a SIRENE-irodák által végzett nyomonkövetési intézkedésekre a 9f. cikk megfelelően alkalmazandó.

(16)   Az e cikk (3) bekezdésének e) pontja, f) pontja vagy g) pontjának ii. alpontja szerinti találatokra vonatkozóan a kijelölt VIS-hatóságok által végzett nyomonkövetési intézkedésekre a 9g. cikk megfelelően alkalmazandó. A központi vízumhatóságra való hivatkozás a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok vagy tartózkodási engedélyek tekintetében illetékes vízum- vagy bevándorlási hatóságra való hivatkozásként értendő.

(17)   E cikk végrehajtása céljából az eu-LISA a tagállamokkal és az Europollal együttműködve megfelelő csatornákat hoz létre az e cikkben említett értesítések és információcsere céljára.

(18)   A Bizottság a 48a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el az ilyen lekérdezésekhez, ellenőrzésekhez és értékelésekhez szükséges eljárásoknak és szabályoknak egy kézikönyvben történő meghatározása céljából.

22c. cikk

Kiegészítő adatok a kiadott hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumhoz vagy tartózkodási engedélyhez

Amennyiben valamely illetékes hatóság úgy határoz, hogy hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot vagy tartózkodási engedélyt ad ki, megadja a kérelemfájlban a következő adatokat, amennyiben az adatokat a vonatkozó uniós és nemzeti jognak megfelelően gyűjtik:

a)

státusinformáció, amely jelzi, hogy hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély kiadására került sor;

b)

a határozatot meghozó hatóság;

c)

a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy a tartózkodási engedély kiadásáról szóló határozat meghozatalának helye és ideje;

d)

a kiadott okmány típusa (hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély);

e)

a kiadott hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy a tartózkodási engedély száma;

f)

a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy a tartózkodási engedély érvényességi idejének kezdete és lejárata;

g)

a 22a. cikk (1) bekezdésében felsorolt adatok, amennyiben rendelkezésre állnak és a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy a tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtásakor nem rögzítették őket a kérelemfájlban.

22d. cikk

Kiegészítő adatok bizonyos esetekben az elutasított hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumhoz vagy a tartózkodási engedélyhez

(1)   Amennyiben valamely illetékes hatóság úgy határoz, hogy elutasít valamely hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot vagy tartózkodási engedélyt, mert a kérelmező a közrendre, a belső biztonságra vagy a közegészségre veszélyt jelentőnek minősül, vagy a kérelmező csalárd módon szerzett, meghamisított vagy megmásított dokumentumokat nyújtott be, megadja a kérelemfájlban a következő adatokat, amennyiben az adatokat a vonatkozó uniós és nemzeti jognak megfelelően gyűjtik:

a)

státusinformáció, amely jelzi, hogy a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy a tartózkodási engedély elutasítására került sor, mert a kérelmező a közrendre, a belső biztonságra vagy a közegészségre veszélyt jelentőnek minősül, vagy a kérelmező csalárd módon szerzett, meghamisított vagy megmásított dokumentumokat nyújtott be;

b)

a határozatot meghozó hatóság;

c)

a határozat meghozatalának helye és ideje.

(2)   Amennyiben a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy a tartózkodási engedély elutasításáról szóló végleges határozat meghozatalára az (1) bekezdésben említettektől eltérő okok alapján került sor, a kérelemfájlt haladéktalanul törölni kell a VIS-ből.

22e. cikk

Kiegészítő adatok bevont, visszavont vagy megsemmisített hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumhoz vagy a tartózkodási engedélyhez

Amennyiben valamely illetékes hatóság úgy határoz, hogy bevon, visszavon vagy megsemmisít valamely hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot vagy tartózkodási engedélyt, megadja a kérelemfájlban a következő adatokat, amennyiben az adatokat a vonatkozó uniós és nemzeti jognak megfelelően gyűjtik:

a)

státusinformáció, amely jelzi, hogy a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy a tartózkodási engedély bevonására, visszavonására vagy megsemmisítésére került sor;

b)

a határozatot meghozó hatóság;

c)

a határozat meghozatalának helye és ideje.

d)

adott esetben, a 22d. cikkel összhangban a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy a tartózkodási engedély bevonásának, visszavonásának vagy megsemmisítésének okai.

22f. cikk

Kiegészítő adatok meghosszabbított hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumhoz vagy megújított tartózkodási engedélyhez

(1)   Amennyiben valamely illetékes hatóság úgy határoz, hogy meghosszabbít valamely hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot, megadja a kérelemfájlban a következő adatokat, amennyiben az adatokat a vonatkozó uniós és nemzeti jognak megfelelően gyűjtik:

a)

státusinformáció, amely jelzi, hogy a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot meghosszabbították;

b)

a határozatot meghozó hatóság;

c)

a határozat meghozatalának helye és ideje;

d)

a vízumbélyeg száma;

e)

a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum érvényességi idejének kezdete és lejárata.

(2)   Amennyiben valamely illetékes hatóság úgy határoz, hogy megújít valamely tartózkodási engedélyt, a 22c. cikk alkalmazandó.

22g. cikk

Hozzáférés a VIS-adatokhoz a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumoknak és tartózkodási engedélyeknek a külső határátkelőhelyeken történő ellenőrzése céljából

(1)   Kizárólag a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok vagy a tartózkodási engedélyek birtokosai személyazonosságának vagy a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok vagy tartózkodási engedélyek eredetiségének és érvényességének ellenőrzése céljából, illetve a tagállamok területére való beutazásra vonatkozó, az (EU) 2016/399 rendelet 6. cikkében foglalt feltételek teljesülésének az ellenőrzése céljából, az említett rendelettel összhangban a külső határátkelőhelyeken ellenőrzést végző illetékes hatóságok hozzáféréssel rendelkeznek a VIS-ben a következő adatok alapján végzett kereséshez:

a)

vezetéknév (családi név), utónév vagy utónevek (keresztnevek); születési idő; állampolgárság vagy állampolgárságok; nem; az úti okmány vagy úti okmányok típusa és száma; az úti okmányt vagy úti okmányokat kiállító ország három betűből álló kódja; valamint az úti okmány vagy okmányok érvényességének lejárati dátuma; vagy

b)

a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély száma.

(2)   Amennyiben az e cikk (1) bekezdésében felsorolt adatokkal végzett keresés azt mutatja, hogy a VIS tartalmaz a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy a tartózkodási engedély birtokosára vonatkozó adatot, az illetékes határellenőrző hatóság hozzáféréssel rendelkezik a VIS-hez, hogy – kizárólag az e cikk (1) bekezdésében említett célokból – betekintsen a kérelemfájl, valamint a 22a. cikk (4) bekezdése szerint azzal összekapcsolt kérelemfájlok következő adataiba:

a)

státusinformáció a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumra vagy tartózkodási engedélyre vonatkozóan, amely jelzi, hogy azt kiadták, bevonták, visszavonták, megsemmisítették, meghosszabbították vagy megújították-e;

b)

a 22c. cikk d), e) és f) pontjában említett adatok;

c)

adott esetben a 22f. cikk (1) bekezdésének d) és e) pontjában említett adatok;

d)

a 22a. cikk (1) bekezdésének j) pontjában említett arcképmások.

(3)   Az (1) bekezdésben említett célokból a külső határátkelőhelyeken ellenőrzést végző illetékes hatóságok is hozzáféréssel rendelkeznek a VIS-hez, hogy a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy a tartózkodási engedély birtokosának ujjnyomatait vagy arcképmását a VIS-ben helyben rögzített ujjnyomatokkal vagy arcképmással összevetve ellenőrizzék.

(4)   Amennyiben a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy a tartózkodási engedély birtokosának ellenőrzése nem vezet eredményre, vagy kétségek merülnek fel a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély vagy az úti okmány eredetiségét vagy birtokosának személyazonosságát illetően, a külső határátkelőhelyeken ellenőrzést végző illetékes hatóságok megfelelően felhatalmazott tisztviselői a 22i. cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban hozzáféréssel rendelkeznek a VIS-adatokhoz.

22h. cikk

Hozzáférés a VIS-adatokhoz a tagállamok területén végzett ellenőrzés céljából

(1)   Kizárólag a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy a tartózkodási engedély birtokosa személyazonosságának vagy a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy a tartózkodási engedély eredetiségének és érvényességének, illetve annak ellenőrzése céljából, hogy teljesülnek-e a tagállamok területére történő beutazásra, ott-tartózkodásra és letelepedésre vonatkozó feltételek, a tagállamok területére történő beutazásra, ott-tartózkodásra és letelepedésre vonatkozó feltételek teljesülését a tagállamok területén ellenőrző illetékes hatóságok hozzáféréssel rendelkeznek a VIS-hez, hogy keresést végezzenek a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy a tartózkodási engedély száma alapján a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy a tartózkodási engedély birtokosa ujjnyomatának egyidejű ellenőrzésével, vagy pedig a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy a tartózkodási engedély száma alapján.

Amennyiben a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy a tartózkodási engedély birtokosának személyazonossága az ujjnyomatok alapján nem ellenőrizhető, az illetékes hatóságok az arcképmással is elvégezhetik az ellenőrzést.

(2)   Amennyiben az e cikk (1) bekezdésében felsorolt adatokkal végzett keresés azt mutatja, hogy a VIS tartalmaz a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély birtokosára vonatkozó adatot, az illetékes hatóság hozzáféréssel rendelkezik a VIS-hez, hogy – kizárólag az e cikk (1) bekezdésében említett célokból – betekintsen a kérelemfájl és a 22a. cikk (4) bekezdése szerint azzal összekapcsolt kérelemfájlok következő adataiba:

a)

státusinformáció a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumra vagy a tartózkodási engedélyre vonatkozóan, amely jelzi, hogy azt kiadták, bevonták, visszavonták, megsemmisítették, meghosszabbították vagy megújították-e;

b)

a 22c. cikk d), e) és f) pontjában említett adatok;

c)

adott esetben a 22f. cikk (1) bekezdésének d) és e) pontjában említett adatok;

d)

a 22a. cikk (1) bekezdésének j) pontjában említett arcképmások.

(3)   Amennyiben a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy a tartózkodási engedély birtokosának ellenőrzése nem vezet eredményre, vagy kétségek merülnek fel a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély vagy az úti okmány eredetiségét vagy birtokosának személyazonosságát illetően, az illetékes hatóságok megfelelően felhatalmazott tisztviselői a 22i. cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban hozzáféréssel rendelkeznek a VIS-adatokhoz.

22i. cikk

Hozzáférés a VIS-adatokhoz személyazonosítás céljából

(1)   Kizárólag olyan személyek azonosítása céljából, akiket korábban esetleg a VIS-ben regisztráltak, vagy akik nem teljesítik, vagy már nem teljesítik a tagállamok területére történő beutazás, ott-tartózkodás vagy letelepedés feltételeit, az (EU) 2016/399 rendelettel összhangban a külső határátkelőhelyeken ellenőrzést végző illetékes hatóságok, illetve a tagállamok területén azt ellenőrző hatóságok, hogy teljesülnek-e a tagállamok területére történő beutazás, ott-tartózkodás vagy letelepedés feltételei, hozzáféréssel rendelkeznek a VIS-hez az érintett személy ujjnyomatai alapján történő kereséshez.

Amennyiben az érintett személy ujjnyomata nem használható fel vagy az ujjnyomattal végzett keresés eredménytelen, a keresést a 22a. cikk (1) bekezdésének d)–g) vagy j) pontjában említett adatok alapján kell elvégezni. Mindazonáltal az arcképmás nem lehet az egyetlen keresési feltétel.

(2)   Amennyiben az e cikk (1) bekezdésében felsorolt adatokkal lefolytatott keresés azt jelzi, hogy a kérelmezőről van rögzített adat a VIS-ben, az illetékes hatóság hozzáféréssel rendelkezik a VIS-hez, hogy – kizárólag az e cikk (1) bekezdésében említett célokból – betekintsen a kérelemfájl és a 22a. cikk (4) bekezdése alapján azzal összekapcsolt kérelemfájlok következő adataiba:

a)

a kérelem száma, a státusinformáció és az a hatóság, amelyhez a kérelmet benyújtották;

b)

a 22a. cikk (1) bekezdésének d)-g) és i) pontjában említett adatok;

c)

a 22a. cikk (1) bekezdésének j) pontjában említett arcképmások;

d)

a kiadott, elutasított, bevont, visszavont, megsemmisített, meghosszabbított vagy megújított, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokkal vagy tartózkodási engedélyekkel kapcsolatban bevitt, a 22c–22f. cikkben említett adatok.

(3)   Amennyiben a személy hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik, az illetékes hatóságok először a 22g. vagy a 22h. cikk szerint kérdezik le a VIS-t.

22j. cikk

Hozzáférés a VIS-adatokhoz a nemzetközi védelem iránti kérelmekért való felelősség meghatározása céljából

(1)   Kizárólag a nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállamnak a 604/2013/EU rendelet 12. és 34. cikkével összhangban történő meghatározása érdekében az illetékes menekültügyi hatóságok hozzáféréssel rendelkeznek a VIS-hez a nemzetközi védelmet kérelmező személy ujjnyomata alapján történő keresés céljából.

Amennyiben a nemzetközi védelmet kérelmező személy ujjnyomata nem használható fel vagy az ujjnyomattal végzett keresés eredménytelen, a keresést a 22a. cikk (1) bekezdésének d)–g) vagy j) pontjában említett adatok alapján kell elvégezni. Mindazonáltal az arcképmás nem lehet az egyetlen keresési feltétel.

(2)   Amennyiben az e cikk (1) bekezdésében felsorolt adatokkal végzett keresés azt mutatja, hogy hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély került rögzítésre a VIS-ben, az illetékes menekültügyi hatóság hozzáféréssel rendelkezik a VIS-hez, hogy – kizárólag az e cikk (1) bekezdésében említett célból – betekintsen a kérelemfájl következő adataiba, valamint az e bekezdés e) pontjában felsorolt adatok tekintetében a házastársra és a gyermekekre vonatkozó, a 22a. cikk (4) bekezdése alapján összekapcsolt kérelemfájlok következő adataiba:

a)

a kérelem száma és a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot vagy tartózkodási engedélyt kiadó, visszavonó, megsemmisítő, meghosszabbító vagy megújító hatóság;

b)

a 22a. cikk (1) bekezdésének d)-g) és i) pontjában említett adatok;

c)

a kiadott, bevont, visszavont, megsemmisített, meghosszabbított vagy megújított hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokkal vagy tartózkodási engedélyekkel kapcsolatban bevitt, a 22c, 22e. és 22f. cikkben említett adatok;

d)

a 22a. cikk (1) bekezdésének j) pontjában említett arcképmások;

e)

a házastársra és a gyermekekre vonatkozó összekapcsolt kérelemfájlokban szereplő, a 22a. cikk (1) bekezdésének d)-g) pontjában említett adatok.

(3)   A VIS-be való, az e cikk (1) és (2) bekezdése szerinti betekintést kizárólag a 604/2013/EU rendelet 34. cikkének (6) bekezdésében említett kijelölt nemzeti hatóságok végezhetik.

22k. cikk

Hozzáférés a VIS-adatokhoz a nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásának céljából

(1)   Kizárólag a nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásának céljából az illetékes menekültügyi hatóságok a 604/2013/EU rendelet 34. cikkével összhangban hozzáféréssel rendelkeznek a VIS-hez a nemzetközi védelmet kérelmező személy ujjnyomata alapján történő keresés céljából.

Amennyiben a nemzetközi védelmet kérelmező személy ujjnyomata nem használható fel vagy az ujjnyomattal végzett keresés eredménytelen, a keresést a 22a. cikk (1) bekezdésének d)–g) vagy j) pontjában említett adatok alapján kell elvégezni. Mindazonáltal az arcképmás nem lehet az egyetlen keresési feltétel.

(2)   Amennyiben az e cikk (1) bekezdésében felsorolt adatokkal végzett keresés azt jelzi, hogy a nemzetközi védelmet kérelmező személyről van rögzített adat a VIS-ben, az illetékes menekültügyi hatóság hozzáféréssel rendelkezik a VIS-hez, hogy – kizárólag az e cikk (1) bekezdésében említett célból – betekintsen a kérelemfájl, továbbá az e cikk f) pontjában felsorolt adatok tekintetében a 22a. cikk (4) bekezdése alapján összekapcsolt, a házastársra és a gyermekekre vonatkozó kérelemfájlok következő adataiba:

a)

a kérelem száma;

b)

a 22a. cikk (1) bekezdésének d)-g) és i) pontjában említett adatok;

c)

a 22a. cikk (1) bekezdésének j) pontjában említett arcképmások;

d)

az úti okmány személyazonosító adatokat tartalmazó oldalának a 22a. cikk (1) bekezdésének h) pontjában említett szkennelt másolata;

e)

a kiadott, bevont, visszavont, megsemmisített, meghosszabbított vagy megújított, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokkal vagy tartózkodási engedélyekkel kapcsolatban bevitt, a 22c, 22e. és 22f. cikkben említett adatok;

f)

a házastársra és a gyermekekre vonatkozó összekapcsolt kérelemfájlokban szereplő, a 22a. cikk (1) bekezdésének d)-g) pontjában említett adatok.

(3)   A VIS-be való, az e cikk (1) és (2) bekezdése szerinti betekintést kizárólag a 604/2013/EU rendelet 34. cikkének (6) bekezdésében említett kijelölt nemzeti hatóságok végezhetik.

IIIb. FEJEZET

A VIS-HEZ VALÓ, BŰNÜLDÖZÉSI CÉLÚ HOZZÁFÉRÉSRE VONATKOZÓ ELJÁRÁS ÉS FELTÉTELEK

22l. cikk

A tagállamok kijelölt hatóságai

(1)   Minden tagállam kijelöli azokat a hatóságokat, amelyek terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és nyomozása céljából jogosultak betekinteni a VIS-adatokba.

Az említett hatóságok által hozzáférhető adatok kizárólag annak a konkrét esetnek a céljára kezelhetők, amelyre vonatkozóan az adatokba betekintettek.

(2)   Minden tagállam listát vezet a kijelölt hatóságairól és az említett listát közli a Bizottsággal és az eu-LISA-val. Minden tagállam bármikor módosíthatja vagy felválthatja az általa közölt listát, és erről értesíti a Bizottságot és az eu-LISA-t.

(3)   Minden tagállam kijelöl egy központi hozzáférési pontot, amely hozzáféréssel rendelkezik a VIS-hez. A központi hozzáférési pont ellenőrzi, hogy a VIS-adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó, a 22o. cikkben megállapított feltételek teljesülnek-e.

A kijelölt hatóságok és a központi hozzáférési pont tartozhatnak ugyanazon szervezethez – amennyiben ezt a nemzeti jog megengedi –, azonban a központi hozzáférési pont az e rendelet szerinti feladatai elvégzése során a kijelölt hatóságoktól teljesen függetlenül jár el. A központi hozzáférési pontnak a kijelölt hatóságoktól el kell különülnie, és az általa függetlenül elvégzendő ellenőrzés kimenetelét illetően nem fogadhat el tőlük utasításokat.

A tagállamok egynél több központi hozzáférési pontot is kijelölhetnek, hogy alkotmányos vagy jogi követelményeikkel összhangban megfeleljenek szervezeti és közigazgatási struktúrájuknak.

(4)   Minden tagállam közli a Bizottsággal és az eu-LISA-val a központi hozzáférési pontját, és e közlését bármikor módosíthatja vagy felválthatja.

(5)   Nemzeti szinten minden tagállam listát vezet a kijelölt hatóságok azon operatív egységeiről, amelyek számára engedélyezték, hogy a központi hozzáférési ponton keresztül kérelmezzék a VIS-adatokhoz való hozzáférést.

(6)   A VIS-adatokhoz kizárólag a központi hozzáférési pont megfelelő felhatalmazással rendelkező személyi állománya férhet hozzá a 22n. és 22o. cikkel összhangban.

22m. cikk

Europol

(1)   Az Europol kijelöli az egyik operatív egységét az »Europol kijelölt hatóságaként«, és felhatalmazza arra, hogy a (2) bekezdésben említett, a VIS céljára kijelölt központi hozzáférési ponton keresztül kérelmezze a VIS-adatokhoz való hozzáférést a terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzésére, felderítésére és nyomozására irányuló tagállami fellépések támogatása és megerősítése érdekében.

Az Europol által hozzáférhető adatok kizárólag annak a konkrét esetnek a céljára kezelhetők, amelyre vonatkozóan az adatokba betekintettek.

(2)   Az Europol megfelelő felhatalmazással rendelkező Europol-tisztviselőkből álló speciális egységet jelöl ki központi hozzáférési pontként. A központi hozzáférési pont ellenőrzi, hogy a VIS-adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó, a 22r. cikkben megállapított feltételek teljesülnek-e.

A központi hozzáférési pont az e rendelet szerinti feladatai elvégzése során függetlenül jár el, és az ellenőrzés kimenetelét illetően nem fogadhat el utasításokat az Europol kijelölt hatóságától.

22n. cikk

A VIS-adatokhoz való, bűnüldözési célú hozzáférésre vonatkozó eljárás

(1)   A 22l. cikk (5) bekezdésében említett operatív egységek indokolással ellátott elektronikus vagy írásbeli kérelmet nyújtanak be az említett cikk (3) bekezdésében említett központi hozzáférési pontokhoz a VIS-adatokhoz való hozzáférés céljából. A hozzáférési kérelem kézhezvételét követően a központi hozzáférési pont ellenőrzi, hogy teljesülnek-e a 22o. cikkben említett feltételek. Amennyiben a feltételek teljesülnek, a központi hozzáférési pont feldolgozza a kérelmet. Azokat a VIS-adatokat, amelyekbe betekintettek, az adatbiztonságot nem veszélyeztető módon továbbítani kell a 22l. cikk (5) bekezdésében említett operatív egységek részére.

(2)   Kivételesen sürgős esetben, amikor terrorista bűncselekménnyel vagy egyéb súlyos bűncselekménnyel összefüggő, valamely személy életét fenyegető közvetlen veszélyt kell elhárítani, a központi hozzáférési pont azonnal feldolgozza a kérelmet, és csak utólagosan ellenőrzi, hogy teljesült-e a 22o. cikkben foglalt valamennyi feltétel, ideértve a sürgős eset tényleges fennállását is. Az utólagos ellenőrzést a kérelem feldolgozását követően indokolatlan késedelem nélkül, de minden esetben legkésőbb hét munkanapon belül el kell végezni.

(3)   Amennyiben az utólagos ellenőrzés arra mutat rá, hogy a VIS-adatokhoz való hozzáférés indokolatlan volt, minden olyan hatóság, amely hozzáfért az említett adatokhoz, haladéktalanul törli a VIS-ből származó adatokat, és tájékoztatja a törlés tényéről a központi hozzáférési pontot.

22o. cikk

A tagállamok kijelölt hatóságainak a VIS-adatokhoz való hozzáférésére vonatkozó feltételek

(1)   Az (EU) 2019/817 rendelet 22. cikkének sérelme nélkül a kijelölt hatóságok betekintés céljából hozzáféréssel rendelkeznek a VIS-hez, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:

a)

a betekintés terrorista bűncselekmény vagy egyéb súlyos bűncselekmény megelőzése, felderítése vagy nyomozása céljából szükséges és arányos;

b)

a betekintés egyedi esetben szükséges és arányos;

c)

alapos okkal feltételezhető, hogy a VIS-adatokba való betekintés érdemben hozzájárul majd a szóban forgó bűncselekmények valamelyikének megelőzéséhez, felderítéséhez vagy nyomozásához, különösen, ha fennáll annak a megalapozott gyanúja, hogy a terrorista bűncselekmény, illetve egyéb súlyos bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személy, az ilyen bűncselekmények elkövetője vagy áldozata az e rendelet hatálya alá eső valamely kategóriába tartozik;

d)

a CIR-ben való lekérdezés elindítására az (EU) 2019/817 rendelet 22. cikkével összhangban került sor, és az említett cikk (2) bekezdése szerint megkapott válasz jelzi, hogy az adatot a VIS-ben tárolják.

(2)   Az (1) bekezdés d) pontjában említett feltétel teljesülése nem követelhető meg olyan helyzetekben, amelyekben a VIS-hez való hozzáférés terrorista bűncselekmény, illetve egyéb súlyos bűncselekmény elkövetésével gyanúsított ismert személynek, az ilyen bűncselekmény ismert elkövetőjének vagy az ilyen bűncselekmény feltételezett áldozatának korábbi vízumaira vagy a tagállamok területén való engedélyezett tartózkodásának időszakaira vonatkozó adatokba való betekintés céljából szükséges, vagy ha a keresés elvégzéséhez használt adatkategóriát nem tárolják a CIR-ben.

(3)   A VIS-be való betekintésre kizárólag a kérelemfájlban szereplő következő adatok valamelyikével végzett keresés útján kerülhet sor:

a)

vezetéknév vagy vezetéknevek (családi név vagy nevek); utónév vagy utónevek (keresztnév vagy keresztnevek); születési idő; állampolgárság vagy állampolgárságok és/vagy nem;

b)

az úti okmány vagy okmányok típusa és száma, az úti okmányt kiállító ország és az úti okmány érvényességének lejárati ideje;

c)

a vízumbélyeg száma, illetve a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély száma, valamint adott esetben a vízum, a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy a tartózkodási engedély érvényességének lejárati ideje;

d)

ujjnyomatok, ideértve a látens ujjnyomatokat is;

e)

arcképmás.

(4)   A (3) bekezdés e) pontjában említett arcképmás nem lehet az egyedüli keresési kritérium.

(5)   Találat esetén a VIS-be való betekintés hozzáférést biztosít az e cikk (3) bekezdésében felsorolt összes adathoz, valamint a kérelemfájlból származó bármely más adathoz is, beleértve a bármely okmány kiadására, megtagadására, megsemmisítésére, visszavonására, bevonására, megújítására vagy meghosszabbítására vonatkozó adatokat. A 9. cikk 4. pontjának l) alpontjában említett, a kérelemfájlban rögzített adatokhoz való hozzáférés kizárólag akkor adható meg, ha az érintett adatokba való betekintést indokolással ellátott kérelemben kifejezetten kérték és az független ellenőrzéssel jóváhagyásra került.

(6)   A (3) és (5) bekezdéstől eltérve, a (3) bekezdés d) és e) pontjában említett adatok a 14 év alatti gyermekek esetében csak akkor használhatók a VIS lekérdezésére, és találat esetén csak akkor lehet az adatokhoz hozzáférni, ha:

a)

az olyan súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy nyomozása céljából szükséges, amelyeknek az említett gyermekek áldozatául estek, illetve az eltűnt gyermekek védelméhez szükséges;

b)

egyedi esetben szükséges; és

c)

a gyermek adatainak felhasználása a gyermek mindenek felett álló érdekét szolgálja.

22p. cikk

Hozzáférés a VIS-adatokhoz a különleges körülmények közötti személyek azonosítása érdekében

(1)   A 22o. cikk (1) bekezdésétől eltérve, a kijelölt hatóságok nem kötelesek az említett bekezdésben szereplő feltételeket teljesíteni ahhoz, hogy hozzáférhessenek a VIS-hez az olyan személyek azonosítása céljából, akik eltűntek, akiket elraboltak, vagy akiket emberkereskedelem áldozataként azonosítottak, illetve az olyan személyek tekintetében, akikről alapos okkal feltételezhető, hogy a VIS-adatokba való betekintés elősegíti majd azonosításukat vagy hozzájárul az emberkereskedelem konkrét eseteire vonatkozó nyomozáshoz. Ilyen esetekben a kijelölt hatóságok e személyek ujjnyomatai segítségével végezhetnek kereséseket a VIS-ben.

(2)   Amennyiben az (1) bekezdésben említett személy ujjnyomata nem használható fel vagy az ujjnyomattal végzett keresés eredménytelen, a keresést a 9. cikk 4. pontjának a)-ca) alpontjában vagy a 22a. cikk (1) bekezdésének d)-g) pontjában említett adatok alapján kell elvégezni.

(3)   Találat esetén a VIS-be való betekintés hozzáférést biztosít a 9. cikkben és a 22a. cikkben említett valamennyi adathoz, valamint a 8. cikk (3) és (4) bekezdésével vagy a 22a. cikk (4) bekezdésével összhangban az összekapcsolt kérelemfáljokban található adatokhoz.

22q. cikk

A VIS-adatok felhasználása eltűnt személyekre vagy különleges bánásmódot igénylő olyan személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések SIS-be történő bevitele céljából, akiknek utazását meg kell akadályozni, és az ezen adatokhoz való hozzáférés

(1)   A VIS-adatok felhasználhatók eltűnt személyekre vagy különleges bánásmódot igénylő olyan személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés SIS-be történő bevitelére, akiknek utazását az (EU) 2018/1862 rendelet 32. cikkével összhangban meg kell akadályozni. Ilyen esetekben a 22l. cikk (3) bekezdésében említett központi hozzáférési pont biztosítja az adatok biztonságos eszközökkel történő továbbítását.

(2)   A VIS-adatoknak az (1) bekezdésben említett felhasználásával kapott, SIS figyelmeztető jelzésre vonatkozó találat esetén a gyermekvédelmi hatóságok és a nemzeti igazságügyi hatóságok felkérhetik a VIS-hez hozzáféréssel rendelkező hatóságot, hogy a feladataik ellátása céljából biztosítson számukra hozzáférést az említett adatokhoz. E nemzeti igazságügyi hatóságok közé tartoznak az (EU) 2018/1862 rendelet 44. cikkének (3) bekezdésében említettek szerint a büntetőeljárásban a közvád emelésére és egy személlyel szembeni vádemelés előtti igazságügyi vizsgálatra illetékes nemzeti igazságügyi hatóságok, valamint azok koordinációs hatóságai. Erre az uniós és a nemzeti jogban előírt feltételeket kell alkalmazni. A tagállamok biztosítják az adatok továbbításának biztonságosságát.

22r. cikk

Az Europol VIS-adatokhoz való hozzáférésére vonatkozó eljárás és feltételek

(1)   Az Europol betekintés céljából hozzáféréssel rendelkezik a VIS-hez, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:

a)

a betekintés az Europol hatáskörébe tartozó terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzésére, felderítésére vagy nyomozására irányuló tagállami fellépések támogatása és megerősítése érdekében szükséges és arányos;

b)

a betekintés egyedi esetben szükséges és arányos;

c)

alapos okkal feltételezhető, hogy a VIS-adatokba való betekintés érdemben hozzájárul majd a szóban forgó bűncselekmények valamelyikének megelőzéséhez, felderítéséhez vagy nyomozásához, különösen, ha fennáll annak a megalapozott gyanúja, hogy a terrorista bűncselekmény, illetve egyéb súlyos bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személy, az ilyen bűncselekmények elkövetője vagy áldozata az e rendelet hatálya alá eső valamely kategóriába tartozik;

d)

a CIR-ben való lekérdezés elindítására az (EU) 2019/817 rendelet 22. cikkével összhangban került sor, és az említett cikk (2) bekezdése szerint megkapott válasz jelzi, hogy az adatot a VIS-ben tárolják.

(2)   Az (1) bekezdés d) pontjában említett feltétel teljesülése nem követelhető meg olyan helyzetekben, amelyekben a VIS-hez való hozzáférés terrorista bűncselekmény, illetve egyéb súlyos bűncselekmény elkövetésével gyanúsított ismert személynek, az ilyen bűncselekmény ismert elkövetőjének, vagy az ilyen bűncselekmény feltételezett áldozatának korábbi vízumaira vagy a tagállamok területén való engedélyezett tartózkodásának időszakaira vonatkozó adatokba való betekintés céljából szükséges, vagy ha a keresés elvégzéséhez használt adatkategóriát nem tárolják a CIR-ben.

(3)   A VIS-be való betekintésre kizárólag a kérelemfájlban szereplő következő adatok valamelyikével végzett keresés útján kerülhet sor:

a)

vezetéknév vagy vezetéknevek (családi név vagy nevek); utónév vagy utónevek (keresztnév vagy keresztnevek); születési idő; állampolgárság vagy állampolgárságok és/vagy nem;

b)

az úti okmány vagy okmányok típusa és száma, az úti okmányt kiállító ország és az úti okmány érvényességének lejárati ideje;

c)

a vízumbélyeg száma, illetve a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély száma, valamint adott esetben a vízum, a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy a tartózkodási engedély érvényességének lejárati ideje;

d)

ujjnyomatok, ideértve a látens ujjnyomatokat is;

e)

arcképmás.

(4)   A (3) bekezdés e) pontjában említett arcképmás nem lehet az egyedüli keresési kritérium.

(5)   Találat esetén a VIS-be való betekintés hozzáférést biztosít az e cikk (3) bekezdésében felsorolt összes adathoz, valamint a kérelemfájlból származó bármely más adathoz is, beleértve a bármely okmány kiadására, megtagadására, megsemmisítésére, visszavonására, bevonására, megújítására vagy meghosszabbítására vonatkozó adatokat. A 9. cikk 4. pontjának l) alpontjában említett, a kérelemfájlban rögzített adatokhoz való hozzáférés kizárólag akkor adható meg, ha az érintett adatokba való betekintést indokolással ellátott kérelemben kifejezetten kérték és az független ellenőrzéssel jóváhagyásra került.

(6)   A (3) és (5) bekezdéstől eltérve, a (3) bekezdés d) és e) pontjában említett adatok a 14 év alatti gyermekek esetében csak akkor használhatók a VIS lekérdezésére, és találat esetén csak akkor lehet az adatokhoz hozzáférni, ha:

a)

az olyan súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy nyomozása céljából szükséges, amelyeknek az említett gyermekek áldozatául estek, illetve az eltűnt gyermekek védelméhez szükséges;

b)

egyedi esetben szükséges; és

c)

a gyermek adatainak felhasználása a gyermek mindenek felett álló érdekét szolgálja.

(7)   Az Europol kijelölt hatósága indokolással ellátott elektronikus kérelmet nyújt be az Europol központi hozzáférési pontjához az összes VIS-adatba vagy egy konkrét VIS-adathalmazba való betekintés céljából. A hozzáférési kérelem kézhezvételét követően az Europol központi hozzáférési pontja ellenőrzi, hogy teljesülnek-e az (1) és (2) bekezdésben előírt feltételek. Amennyiben minden feltétel teljesül, a központi hozzáférési pont megfelelő felhatalmazással rendelkező személyi állománya feldolgozza a kérelmet. Azokat a VIS-adatokat, amelyekbe betekintettek, az adatbiztonságot nem veszélyeztető módon továbbítani kell az Europol kijelölt hatósága részére.

(8)   A VIS-adatokba való betekintés által az Europol által megszerzett adatok kezeléséhez az adatok származása szerinti tagállam engedélyére van szükség. Az ilyen engedélyt az adott tagállam Europol nemzeti egységén keresztül kell beszerezni.

22s. cikk

A terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és nyomozása céljából a VIS-adatokba való betekintés iránti kérelmek naplózása

(1)   Az eu-LISA naplót vezet a központi hozzáférési pontok által a IIIb. fejezetben foglalt célokból történő, a 22l. cikk (3) bekezdésében említett hozzáféréssel összefüggésben a VIS-ben végzett minden adatkezelési műveletről. E naplókban rögzíti az egyes műveletek dátumát és időpontját, a keresés elindításához felhasznált adatokat, a VIS által továbbított adatokat, valamint a központi hozzáférési pontok felhatalmazott személyi állománya azon tagjának a nevét, aki bevitte, illetve lekérdezte az adatokat.

(2)   Emellett minden tagállam és az Europol naplót vezet a VIS-ben végrehajtott minden olyan adatkezelési műveletről, amelyre a VIS-adatokba a IIIb. fejezetben meghatározott célokból történő betekintésre vagy a VIS-adatokhoz e célokból való hozzáférésre irányuló kérelem nyomán került sor.

(3)   A (2) bekezdésben említett naplók a következőket tüntetik fel:

a)

a VIS-adatokba való betekintés vagy az azokhoz való hozzáférés iránti kérelem pontos célja, beleértve a szóban forgó terrorista bűncselekmény vagy egyéb súlyos bűncselekmény megnevezését is, továbbá az Europol esetében a betekintés iránti kérelem pontos célja;

b)

a kérelem elfogadhatósága tárgyában hozott határozat;

c)

a nemzeti ügyiratszám;

d)

a központi hozzáférési pont által a VIS-be továbbított hozzáférési kérelem dátuma és pontos időpontja;

e)

adott esetben a 22n. cikk (2) bekezdésében említett sürgősségi eljárás igénybevétele, valamint az utólagos ellenőrzés eredménye;

f)

azok az adatok vagy adathalmazok, amelyeket a 22o. cikk (3) bekezdésében említettek közül a betekintéshez felhasználtak; és

g)

a nemzeti szabályoknak vagy az (EU) 2016/794 rendeletnek megfelelően a keresést végrehajtó tisztviselő, valamint a keresést vagy az adat továbbítását elrendelő tisztviselő azonosító jele.

(4)   Az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett naplók csak a kérelem elfogadhatóságának ellenőrzésére, az adatkezelés jogszerűségének nyomon követésére, valamint az adatok integritásának és biztonságának biztosítására használhatók fel. A naplókat megfelelő intézkedésekkel kell védeni a jogosulatlan hozzáféréstől, és a 23. cikkben említett adatmegőrzési időszak lejárta után egy évvel törölni kell őket, feltéve, hogy nincs rájuk szükség már megkezdett ellenőrzési eljárásokhoz. Az európai adatvédelmi biztos, valamint az illetékes felügyeleti hatóságok a kérésükre – feladataik ellátása céljából – hozzáféréssel rendelkeznek e naplókhoz. A kérelem elfogadhatóságának ellenőrzéséért felelős hatóság e célból szintén hozzáféréssel rendelkezik e naplókhoz. Az ettől eltérő célok esetében a személyes adatokat egy hónap elteltével valamennyi nemzeti és Europol-aktából törölni kell, kivéve akkor, ha az adatokra azon konkrét, folyamatban lévő bűnügyi nyomozáshoz van szükség, amelynek céljából a tagállam vagy az Europol a hozzáférést kérelmezte. Az 50. cikkben említett nyomon követés és értékelés céljából kizárólag olyan naplók használhatók fel, amelyek személyes adatokat nem tartalmaznak.

22t. cikk

A VIS-adatokhoz való hozzáférés feltételei azon tagállamok kijelölt hatóságai számára, amelynek vonatkozásában e rendeletet még nem alkalmazzák

(1)   Azon tagállam kijelölt hatóságai, amelynek vonatkozásában e rendeletet még nem alkalmazzák, betekintés céljából akkor férhetnek hozzá a VIS-hez, ha:

a)

e hozzáférés az említett kijelölt hatóságok hatáskörén belül történik;

b)

e hozzáférésre a 22o. cikk (1) bekezdésében említett feltételek alkalmazandók;

c)

e hozzáférést egy olyan tagállam kijelölt hatóságához benyújtott, megfelelő indokolással ellátott, írásbeli vagy elektronikus kérelemnek előzi meg, amelyre nézve e rendelet alkalmazandó; ezután az adott hatóságnak a nemzeti központi hozzáférési ponttól kell kérelmeznie a VIS-be való betekintést.

(2)   Az a tagállam, amelynek vonatkozásában e rendeletet még nem alkalmazzák, megfelelő indokolással ellátott, írásbeli vagy elektronikus kérelem alapján, a 22o. cikk (1) bekezdésében megállapított feltételek teljesülése esetén azon tagállamok rendelkezésére bocsátja a vízumokra vonatkozó adatait, amelyekre nézve e rendelet alkalmazandó.”.

27.

A 23. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„23. cikk

A tárolt adatok megőrzésének időtartama

(1)   Minden kérelemfájlt legfeljebb öt évig lehet tárolni a VIS-ben, a 24. és a 25. cikkben említett törlés és a 34. cikkben említett naplóvezetés sérelme nélkül.

Ezen időszak kezdete:

a)

a vízum, a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy a tartózkodási engedély lejáratának dátuma, ha vízumot, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot vagy tartózkodási engedélyt adtak ki;

b)

a vízum, a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy a tartózkodási engedély lejáratának új dátuma, ha a vízumot, a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot vagy a tartózkodási engedélyt meghosszabbították vagy megújították;

c)

a kérelemfájl VIS-ben történő létrehozásának dátuma, ha a kérelmet visszavonták és lezárták;

d)

a felelős hatóság határozatának dátuma a vízum, a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy a tartózkodási engedély elutasítása, bevonása, visszavonása vagy megsemmisítése esetén.

(2)   Az e cikk (1) bekezdésében említett időszak lejárta után a VIS automatikusan törli a kérelemfájlt, valamint a 8. cikk (3) és (4) bekezdése és a 22a. cikk (4) bekezdése szerint az említett fájllal összekapcsolt fájlokat.

(3)   Az (1) bekezdéstől eltérve a 12 év alatti gyermekek ujjnyomatait és arcképmásait törölni kell a vízum, a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy a tartózkodási engedély lejártakor, valamint vízum esetén akkor, amikor a gyermek kiutazott a külső határokon.

E törlés céljából az EES az (EU) 2017/2226 rendelet 16. cikkének (3) bekezdésével összhangban automatikusan értesíti a VIS-t, amikor a gyermek kiutazását rögzítik a belépési-, illetve kilépési adatrekordban.”.

28.

A 24. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„24. cikk

Az adatok módosítása

(1)   Kizárólag a felelős tagállam jogosult az általa a VIS-be továbbított adatoknak az ilyen adatok helyesbítésével vagy törlésével való módosítására.

(2)   Ha egy tagállam bizonyítani tudja, hogy a VIS-ben kezelt adat pontatlan, vagy a VIS-ben való adatkezelés e rendelettel ellentétesen történt, azonnal értesíti a felelős tagállamot. Ezt az üzenetet a 16. cikk (3) bekezdésében rögzített eljárásnak megfelelően a VIS Mail segítségével kell továbbítani.

Amennyiben a pontatlan adat a 8. cikk (3) vagy (4) bekezdése, vagy a 22a. cikk (4) bekezdése szerint létrehozott kapcsolatokra mutat, vagy ha hiányzik a kapcsolat, a felelős tagállam ellenőrzi az érintett adatot és három munkanapon belül választ ad, továbbá, ha szükséges, helyreállítja a kapcsolatot. Amennyiben az említett határidőn belül nem érkezik válasz, a megkereső tagállam helyreállítja a kapcsolatot, és a VIS Mail-en keresztül értesíti az elvégzett helyreállításról a felelős tagállamot.

(3)   A felelős tagállam a lehető leghamarabb ellenőrzi az érintett adatot, és ha szükséges, azonnal helyesbíti vagy törli azt.”.

29.

A 25. cikk a következőképpen módosul:

a)

a cím helyébe a következő szöveg lép:

„Az adatok törlésének előrehozása”;

b)

az (1) és a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Amennyiben a 23. cikk (1) bekezdésében említett határidő lejárta előtt a kérelmező megszerezte egy tagállam állampolgárságát, a kérelmezővel kapcsolatos kérelemfájlokat, valamint a kérelmezővel kapcsolatban a 8. cikk (3) és (4) bekezdésében vagy a 22a. cikk (4) bekezdése alapján létrehozott kapcsolatokat haladéktalanul törli a VIS-ből az a tagállam, amely az érintett kérelemfájlokat és kapcsolatokat létrehozta.

(2)   Minden tagállam haladéktalanul értesíti a felelős tagállamokat, ha egy kérelmező megszerezte az adott tagállam állampolgárságát. Ezt az üzenetet a 16. cikk (3) bekezdésében rögzített eljárásnak megfelelően VIS Mail-en keresztül kell továbbítani.”.

30.

A 26. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„26. cikk

Üzemeltetési igazgatás

(1)   Az eu-LISA felel a VIS és annak a 2a. cikkben meghatározott elemeinek technikai és üzemeltetési igazgatásáért. A tagállamokkal együttműködésben biztosítja, hogy – költség-haszon elemzésre is figyelemmel – mindenkor a rendelkezésre álló legjobb technológiát alkalmazzák ezekre az elemekre.

(2)   Az eu-LISA felel a VIS központi rendszere és az egységes nemzeti interfészek közötti kommunikációs infrastruktúrához kapcsolódó következő feladatokért:

a)

felügyelet;

b)

biztonság;

c)

a tagállamok és a szolgáltató közötti kapcsolatok koordinációja;

d)

a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatok;

e)

beszerzés és megújítás;

f)

szerződéses ügyek.

(3)   A VIS üzemeltetési igazgatása magában foglalja a VIS-nek a hét minden napján, napi 24 órában történő, e rendeletnek megfelelő működtetéséhez szükséges valamennyi feladatot. Magában foglalja különösen azokat a karbantartási munkákat és műszaki fejlesztéseket, amelyek a VIS kielégítő minőségű működéséhez szükségesek, mindenekelőtt a VIS-ben történő, a vízumhatóságok, a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok vagy tartózkodási engedélyek iránti kérelmek tekintetében határozathozatalra illetékes hatóságok és a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok által végzett betekintések válaszideje tekintetében. Az említett válaszidőnek a lehető legrövidebbnek kell lennie.

(8a)   Az eu-LISA tesztelés céljából felhasználhat a VIS-ből származó, anonimizált valódi személyes adatokat a következő esetekben:

a)

diagnózis és javítás céljából, amennyiben a VIS központi rendszerében hibát fedeznek fel;

b)

a VIS központi rendszere teljesítményének javításához vagy az adatok abba való átviteléhez szükséges új technológiák és technikák tesztelése céljából.

Az első albekezdés b) pontjában említett esetekben a tesztelési környezet biztonsági intézkedéseinek, a hozzáférés ellenőrzésének és a naplózási tevékenységeknek azonosnak kell lenniük a VIS-ben alkalmazottakkal. A tesztelés céljából alkalmazott valódi személyes adatokat olyan módon kell anonimizálni, hogy annak eredményeképpen az érintettet a továbbiakban ne lehessen azonosítani.

(9)   A 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelettel (*) megállapított, az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata 17. cikkének sérelme nélkül, az eu-LISA megfelelő szakmai titoktartási vagy azzal egyenértékű titoktartási szabályokat alkalmaz személyzetének minden olyan tagjára, aki munkája során VIS-adatokkal dolgozik. Ez a kötelezettség ezen személyi állomány hivatali vagy munkaviszonyának megszűnését, vagy tevékenysége megszűntét követően is fennáll.

(10)   Amennyiben az eu-LISA a VIS-feladatokat külső vállalkozókkal együttműködésben látja el, azok tevékenységeit szorosan figyelemmel kíséri, hogy biztosítsa az e rendeletnek való megfelelést, különösen biztonsági, titoktartási és adatvédelmi területen.

(*)  HL L 56., 1968.3.4., 1. o.”."

31.

A 27. cikket el kell hagyni.

32.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„27a. cikk

Interoperabilitás más uniós információs rendszerekkel és az Europol-adatokkal

A VIS és a SIS, az EES, az ETIAS, az Eurodac, az ECRIS-TCN és az Europol-adatok közötti interoperabilitást úgy kell kialakítani, hogy lehetővé váljon a más rendszerek 9a–9 g. cikk és 22b. cikk szerinti lekérdezéseinek automatizált kezelése. Az interoperabilitás az ESP-re épül.”.

33.

A 28. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) és a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A VIS-t ez egyes tagállamok nemzeti rendszeréhez az érintett tagállam egységes nemzeti interfészén keresztül kell hozzákapcsolni.

(2)   Minden tagállam kijelöl egy olyan nemzeti hatóságot, amely a 6. cikk (1) és (2) bekezdésében említett illetékes hatóságok VIS-hez való hozzáférését biztosítja, és hozzákapcsolja ezt a nemzeti hatóságot az egységes nemzeti interfészhez.”;

b)

a (4) bekezdés a következőképpen módosul:

i.

az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

a nemzeti rendszer fejlesztéséért és a VIS-hez való hozzáigazításáért;”;

ii.

a d) pont helyébe a következő szöveg lép:

„d)

a nemzeti rendszerben felmerült költségek és ezen rendszernek az egységes nemzeti interfészhez való csatlakozási költségeinek viseléséért, beleértve az egységes nemzeti interfész és a nemzeti rendszer közötti kommunikációs infrastruktúra beruházási és működési költségeit.”.

34.

A 29. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„29. cikk

Az adatok felhasználásáért és minőségéért való felelősség

(1)   Minden tagállam biztosítja, hogy az adatfeldolgozást jogszerűen végezzék, különös tekintettel arra, hogy kizárólag a megfelelően felhatalmazott személyi állomány, e rendelettel összhangban végzett feladataik ellátására rendelkezzenek hozzáféréssel a VIS-ben feldolgozott adatokhoz. A felelős tagállam különösen az alábbiakat köteles biztosítani:

a)

az adatgyűjtés jogszerűsége;

b)

az adatok VIS-be való átvitelének jogszerűsége;

c)

az adatok pontossága, naprakészsége és megfelelő szintű minősége, illetve teljessége a VIS-be való átvitelükkor.

(2)   Az eu-LISA biztosítja, hogy a VIS működtetésére e rendelettel és a 45. cikkben említett végrehajtási jogi aktusaival összhangban kerüljön sor. Az eu-LISA különösen:

a)

meghozza a szükséges intézkedéseket a VIS központi rendszere, valamint a VIS központi rendszere és az egységes nemzeti interfészek közötti kommunikációs infrastruktúra biztonságának garantálása érdekében, az egyes tagállamok felelősségi köreinek sérelme nélkül;

b)

biztosítja, hogy csak megfelelő felhatalmazással rendelkező személyi állomány férjen hozzá a VIS-ben kezelt adatokhoz az eu-LISA feladatainak elvégzése céljából, ezzel a rendelettel összhangban.

(2a)   Az eu-LISA kifejleszti és fenntartja a VIS-ben szereplő adatok minősége ellenőrzésének elvégzésére vonatkozó mechanizmust és eljárásokat, továbbá rendszeresen jelentést tesz a tagállamoknak. Az eu-LISA rendszeresen jelentést tesz az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak, amelyben beszámol a felmerült problémákról.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a minőség-ellenőrzés elvégzésére vonatkozó mechanizmus és eljárások, továbbá az adatminőségi előírásoknak való megfelelésre vonatkozó követelmények meghatározása és kidolgozása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 49. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3)   Az eu-LISA értesíti a (2) bekezdés értelmében hozott intézkedéseiről az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottságot.

(4)   A személyes adatoknak a VIS-ben történő kezelése tekintetében valamennyi tagállam kijelöli azt a hatóságot, amely az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 7. pontjával összhangban adatkezelőnek tekintendő, és amely ennek a tagállamnak az adatkezeléséért központilag felelős. Minden tagállam értesíti a Bizottságot a kijelölésről.

29a. cikk

Az adatok bevitelére vonatkozó különös szabályok

(1)   A 6. cikk (4) bekezdésében, a 9–14. cikkben, a 22a. cikkben, valamint a 22c–22f. cikkben említett adatok kizárólag a felelős nemzeti hatóságok által elvégzett minőség-ellenőrzést követően vihetők be a VIS-be, és azokat a VIS az általa az e cikk (2) bekezdése szerint elvégzett minőség-ellenőrzést követően kezeli.

(2)   A VIS a 9–14. cikkben, a 22a. cikkben, valamint a 22c–22f. cikkben említett adatok minőségének ellenőrzését ezzel a bekezdéssel összhangban végzi el.

A minőség-ellenőrzést a kérelemfájlok VIS-ben való létrehozásakor vagy frissítésekor kell megkezdeni. Amennyiben a minőség-ellenőrzés nem felel meg a rögzített minőségi előírásoknak, a VIS automatikusan értesíti a felelős hatóságot vagy hatóságokat. A 9a. cikk (3) bekezdése és a 22b. cikk (2) bekezdése szerinti automatizált lekérdezéseket a VIS kizárólag a sikeres minőség-ellenőrzést követően indíthatja meg.

Az arcképmások és ujjnyomatok minőség-ellenőrzését a kérelemfájlok VIS-ben való létrehozásakor vagy frissítésekor kell elvégezni az arról való meggyőződés érdekében, hogy a biometrikus megfeleltetést lehetővé tevő adatminőségi minimumelőírások teljesülnek-e.

A 6. cikk (4) bekezdésében említett adatok minőségének ellenőrzését az illetékes nemzeti hatóságokra vonatkozó információk VIS-ben való tárolásakor kell elvégezni.

(3)   Meg kell határozni az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett adatok tárolására vonatkozó minőségi előírásokat.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az említett minőségi előírások meghatározása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 49. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”

35.

A 31. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„31. cikk

Adatok közlése harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel

(1)   A VIS-ben e rendelet szerint kezelt adatokat nem lehet továbbítani vagy hozzáférhetővé tenni harmadik országok és nemzetközi szervezetek számára; ez alól csak az e rendelet 9a. cikke (4) bekezdésének g) pontjában és 22b. cikke (3) bekezdésének g) pontjában említett lekérdezés céljából az Interpolnak történő adattovábbítás képez kivételt. A személyes adatok Interpolnak történő továbbítása az (EU) 2018/1725 rendelet V. fejezetében és az (EU) 2016/679 rendelet V. fejezetében szereplő rendelkezések hatálya alá tartozik.

(2)   E cikk (1) bekezdésétől eltérve, az e rendelet 9. cikke 4. pontjának a), b), ca), k) és m) alpontjában, továbbá 6. és 7. pontjában vagy a 22a. cikke (1) bekezdésének d)–i) és k) pontjában említett adatokhoz az illetékes hatóságok férhetnek hozzá, és azokat átadhatják vagy hozzáférhetővé tehetik a mellékletben felsorolt valamely harmadik ország vagy nemzetközi szervezet számára, feltéve, hogy ez egyedi esetekben a 2008/115/EK irányelv szerinti kiutasítás céljából harmadik országbeli állampolgárok személyazonosságának igazolásához szükséges, vagy az e rendelet mellékletében felsorolt nemzetközi szervezetek számára történő továbbítások esetében az európai és nemzeti áttelepítési programok szerinti áttelepítés céljából szükséges, amennyiben a következő feltételek valamelyike teljesül:

a)

a Bizottság az (EU) 2016/679 rendelet 45. cikkének (3) bekezdésével összhangban határozatot fogadott el arról, hogy az adott harmadik országban vagy a nemzetközi szervezetben a személyes adatok védelme megfelelő;

b)

az (EU) 2016/679 rendelet 46. cikke szerinti megfelelő garanciákat nyújtottak például az Unió vagy egy tagállam és az adott harmadik ország közötti, hatályos visszafogadási megállapodás útján;

c)

az (EU) 2016/679 rendelet 49. cikke (1) bekezdésének d) pontja alkalmazandó.

Továbbá az első albekezdésben említett adatok csak akkor továbbíthatók, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:

a)

az adatok továbbítása az uniós jog vonatkozó rendelkezéseinek, különösen az adatvédelmi rendelkezéseknek, a visszafogadási megállapodásokban foglaltaknak és az adatok továbbítását végző tagállam nemzeti jogának megfelelően történik;

b)

az a tagállam, amely az adatokat a VIS-be bevitte, hozzájárulását adta;

c)

a harmadik ország vagy a nemzetközi szervezet vállalta, hogy az adatokat kizárólag olyan célokból kezeli, amelyekre azokat a rendelkezésére bocsátották.

Az e bekezdés első és második albekezdésére is figyelemmel, amennyiben az érintett harmadik országbeli állampolgárra vonatkozóan a 2008/115/EK irányelv alapján elfogadott kiutasítási határozatot adtak ki, az első albekezdésben említett adatokat csak abban az esetben lehet továbbítani, ha az említett kiutasítási határozat végrehajtását nem függesztették fel és ellene nem nyújtottak be olyan fellebbezést, amely a végrehajtásának felfüggesztését eredményezheti.

(3)   A személyes adatok harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek részére történő, a (2) bekezdés szerinti továbbítása nem sértheti a nemzetközi védelmet kérelmező vagy nemzetközi védelemben részesülő személyek jogait, különösen ami a visszaküldés tilalmát illeti.

(4)   A VIS-ből valamely tagállam vagy az Europol által bűnüldözési célból megszerzett személyes adatok nem továbbíthatók vagy bocsáthatók rendelkezésre harmadik ország, nemzetközi szervezet vagy az Unióban vagy azon kívül letelepedett magánjogi jogalany részére. A tilalmat akkor is alkalmazni kell, ha az adatok nemzeti szinten vagy a tagállamok között az (EU) 2016/680 irányelv alapján további adatkezelés tárgyát képezik.

(5)   E cikk (4) bekezdésétől eltérve, a kijelölt hatóság a 9. cikk 4. pontjának a)–ca) alpontjában és a 22a. cikk (1) bekezdésének d)–g) pontjában említett adatokat egyedi esetekben továbbíthatja harmadik országok részére, de kizárólag akkor, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:

a)

az eset kivételesen sürgős, mivel:

i.

terrorista bűncselekménnyel összefüggő közvetlen veszély áll fenn; vagy

ii.

egy személy életét fenyegető közvetlen veszély áll fenn, és e veszély súlyos bűncselekménnyel függ össze;

b)

az adatok továbbítása terrorista bűncselekménynek vagy egyéb súlyos bűncselekménynek az érintett tagállam vagy harmadik ország területén való megelőzéséhez, felderítéséhez vagy nyomozásához szükséges;

c)

a kijelölt hatóság a 22n. és a 22o. cikkben foglalt eljárással és feltételekkel összhangban hozzáférhet az ilyen adatokhoz;

d)

az adatok továbbítására az (EU) 2016/680 irányelvben, különösen annak V. fejezetében meghatározott alkalmazandó feltételekkel összhangban kerül sor;

e)

a harmadik ország megfelelő indokolással ellátott megkeresést nyújtott be írásban vagy elektronikus úton;

f)

biztosított a megkereső ország birtokában lévő vízuminformációs rendszerekben tárolt információknak a VIS-t működtető tagállamok részére történő kölcsönös átadása.

Amennyiben az adatok továbbítására ennek a bekezdésnek az első albekezdése alapján kerül sor, az adatok továbbítását dokumentálni kell, és a dokumentációt – beleértve a továbbítás napját és időpontját, az átvevő illetékes hatóságra vonatkozó információkat, a továbbítás indokolását és a továbbított személyes adatokat – kérésre az (EU) 2016/680 irányelv 41. cikkének (1) bekezdésében említett felügyeleti hatóság rendelkezésére kell bocsátani.”.

36.

A 32. cikk a következőképpen módosul:

a)

(2) bekezdés a következőképpen módosul:

i.

a bekezdés a következő ponttal egészül ki:

„ea)

megakadályozza az automatizált adatkezelő rendszerek jogosulatlan személyek általi, adatátviteli berendezés útján történő használatát;”

ii.

a bekezdés a következő pontokkal egészül ki:

„ja)

biztosítja, hogy üzemzavar esetén helyreállítható legyen a telepített rendszerek üzemszerű működése;

jb)

garantálja a megbízhatóságot annak biztosításával, hogy a rendszerek működése során fellépő hibák megfelelően bejelentésre kerüljenek, és életbe lépjenek az annak biztosításához szükséges technikai intézkedések, hogy a rendszerek üzemzavara miatti adatsérülés esetén a személyes adatok helyreállíthatók legyenek;”.

b)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A VIS működése tekintetében az eu-LISA megteszi a (2) bekezdésben meghatározott célok eléréséhez szükséges intézkedéseket, beleértve a biztonsági terv elfogadását is.”.

37.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„32a. cikk

Biztonsági incidensek

(1)   Biztonsági incidensnek kell tekinteni bármely olyan eseményt, amely hatással van vagy hatással lehet a VIS biztonságára, és kárt vagy veszteséget okozhat a VIS-adatokban, különösen, ha az adatokhoz jogosulatlan hozzáférés történhetett, vagy ha az adatok elérhetősége, sértetlensége és bizalmas jellege kárt szenvedett vagy szenvedhetett.

(2)   A biztonsági incidenseket gyors, hatékony és megfelelő reagálással kell kezelni.

(3)   Az adatvédelmi incidensek (EU) 2016/679 rendelet 33. cikke, az (EU) 2016/680 irányelv 30. cikke, vagy mindkettő szerinti bejelentésének és közlésének sérelme nélkül a tagállamok értesítik a Bizottságot, az eu-LISA-t és az európai adatvédelmi biztost a biztonsági incidensekről. A VIS központi rendszerét érintő biztonsági incidens esetén az eu-LISA értesíti a Bizottságot és az európai adatvédelmi biztost. A VIS-t érintő biztonsági incidens esetén az Europol és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség értesíti a Bizottságot és az európai adatvédelmi biztost.

(4)   Tájékoztatást kell nyújtani a Bizottságnak, valamint érintettség esetén a tagállamoknak, az Europolnak és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek azokról a biztonsági incidensekről, amelyek hatással vannak vagy hatással lehetnek a VIS működésére, vagy a VIS-adatok elérhetőségére, sértetlenségére és bizalmas jellegére. Ezekről az incidensekről az eu-LISA által rendelkezésre bocsátandó incidens-kezelési tervnek megfelelően is be kell számolni.

(5)   Biztonsági incidens esetén a tagállamok, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, az eu-LISA és az Europol együttműködnek egymással.

(6)   A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a súlyos incidensekről és az azok kezelése érdekében hozott intézkedésekről. Ezt a tájékoztatást adott esetben az alkalmazandó biztonsági szabályoknak megfelelően EU RESTRICTED/RESTREINT UE minősítéssel kell ellátni.”.

38.

A 33. és a 34. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„33. cikk

Felelősség

(1)   Az (EU) 2016/679 rendelet, az (EU) 2016/680 irányelv és az (EU) 2018/1725 rendelet szerinti, az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó felelősségének és az adatkezelőtől vagy az adatfeldolgozótól való kártérítéshez való jognak a sérelme nélkül:

a)

minden olyan személy vagy tagállam, aki, illetve amely jogellenes személyesadat-kezelési műveletből vagy bármilyen egyéb, e rendelettel összeegyeztethetetlen tagállami intézkedésből adódóan vagyoni vagy nem vagyoni kárt szenvedett, az elszenvedett kárért az adott tagállamtól kártérítésre jogosult;

b)

minden olyan személy vagy tagállam, aki, illetve amely uniós intézmény, szerv vagy hivatal e rendelettel összeegyeztethetetlen intézkedéséből adódóan vagyoni vagy nem vagyoni kárt szenvedett, az elszenvedett kárért az adott uniós intézménytől, szervtől vagy hivataltól kártérítésre jogosult.

A tagállam, illetve uniós intézmény, szerv vagy hivatal részben vagy egészben mentesül az első albekezdés szerinti felelőssége alól, ha bizonyítja, hogy nem terheli felelősség a kárt előidéző eseményért.

(2)   Ha egy tagállam az e rendelet szerinti kötelezettségei teljesítésének elmulasztásával kárt okoz a VIS-nek, e tagállamot felelősség terheli az okozott kárért, kivéve ha és amennyiben az eu-LISA vagy a VIS-ben részt vevő másik tagállam elmulasztotta meghozni a kár megelőzéséhez vagy hatásának minimalizálásához szükséges észszerű intézkedéseket.

(3)   Valamely tagállammal szembeni, az (1) és a (2) bekezdésben említett kárral kapcsolatos kártérítési igényre e tagállam nemzeti joga az irányadó. Valamely uniós intézménnyel, szervvel vagy hivatallal szembeni, az (1) és a (2) bekezdésben említett kárral kapcsolatos kártérítési igényre a Szerződésekben előírt feltételek vonatkoznak.”;

34. cikk

Naplózás

(1)   Minden tagállam, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és az eu-LISA naplót vezet a VIS-ben általa végzett összes adatkezelési műveletről. E naplók a következőket tüntetik fel:

a)

a hozzáférés célja;

b)

a hozzáférés dátuma és időpontja;

c)

a bevitt adatok típusa;

d)

a kereséshez használt adatok típusa, valamint

e)

az adatbevitelt vagy az adatlekérdezést végző hatóság megnevezése.

Emellett minden tagállam naplót vezet az adatok VIS-be való bevitelére és az adatok VIS-ből való lekérdezésére megfelelő felhatalmazással rendelkező személyi állományról.

(2)   A 9a–9g. és a 22b. cikkben említett lekérdezéseket és betekintéseket illetően a VIS-ben és az EES-ben, az ETIAS-ban, a SIS-ben, az ECRIS-TCN-ben, illetve az Eurodacban végzett minden egyes adatkezelési műveletről naplót kell vezetni e cikkel és a 603/2013/EU rendelet 28a. cikkével, az (EU) 2017/2226 rendelet 46. cikkének (2) bekezdésével, az (EU) 2018/1240 rendelet 69. cikkével, az (EU) 2018/1861 rendelet 18a. cikkével, az (EU) 2018/1862 rendelet 18a. cikkével, és az (EU) 2019/816 rendelet 31a. cikkével összhangban.

(3)   Az e rendelet 45c. cikkében felsorolt műveleteket illetően a VIS-ben és az EES-ben végzett minden egyes adatkezelési műveletről naplót kell vezetni az említett cikkel és az (EU) 2017/2226 rendelet 46. cikkével összhangban. Az e rendelet 17a. cikkében felsorolt műveleteket illetően a VIS-ben és az EES-ben végzett minden egyes adatkezelési műveletről naplót kell vezetni e cikkel és az (EU) 2017/2226 rendelet 46. cikkével összhangban.

(4)   Az e cikk alapján vezetett naplókat csak az adatkezelés elfogadhatóságának ellenőrzésére irányuló adatvédelem és az adatbiztonság szavatolása céljából lehet felhasználni. A naplókat megfelelő intézkedésekkel kell védeni a jogosulatlan hozzáféréssel és módosítással szemben, valamint a 23. cikkben említett megőrzési időtartam lejárta után egy évvel törölni kell őket, ha nem szükségesek megindított ellenőrzési eljárásokhoz.”.

39.

A 36. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„36. cikk

Szankciók

Az (EU) 2016/679 rendelet és az (EU) 2016/680 irányelv sérelme nélkül a tagállamok megállapítják az e rendelet megsértése, így például a személyes adatoknak az e rendelet megsértésével történő kezelése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést e szankciók alkalmazásának biztosítására. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.”.

40.

A VI. fejezet a következő cikkel egészül ki:

„36a. cikk

Adatvédelem

(1)   Az (EU) 2018/1725 rendeletet kell alkalmazni a személyes adatok e rendelet szerinti, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és az eu-LISA általi kezelésére.

(2)   Az (EU) 2016/679 rendeletet kell alkalmazni a személyes adatoknak a vízum-, a határforgalom-ellenőrzést végző, a menekültügyi és a bevándorlási hatóságok általi kezelésére az e rendelet szerinti feladatok ellátása során.

(3)   Az (EU) 2016/680 irányelvet kell alkalmazni a VIS-ben tárolt személyes adatoknak a tagállamok IIIb. fejezet szerinti kijelölt hatóságai által a szóban forgó fejezetben említett célokból történő kezelésére, így többek között az ezen adatokhoz való hozzáférésre is.

(4)   Az (EU) 2016/794 rendeletet kell alkalmazni a személyes adatok e rendelet szerinti, az Europol általi kezelésére.”.

41.

A 37. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

i.

a bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Az (EU) 2018/1725 rendelet 15. és 16. cikkében, az (EU) 2016/679 rendelet 13. és 14. cikkében, valamint az (EU) 2016/680 irányelv 13. cikkében említett, tájékoztatáshoz való jog sérelme nélkül a felelős tagállam a következőkről tájékoztatja a kérelmezőket és az e rendelet 9. cikke 4. pontjának f) alpontjában említett személyeket:”;

ii.

az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

a 29. cikk (4) bekezdésében említett adatkezelő személyazonossága, az adatkezelő elérhetőségeit is beleértve;”

iii.

a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)

az adatok címzettjeinek kategóriái, ideértve a 22l. cikkben említett hatóságokat és az Europolt is;

ca)

az a tény, hogy a tagállamok és az Europol bűnüldözési célból hozzáférhetnek a VIS-hez;”;

iv.

a bekezdés a következő ponttal egészül ki:

„ea)

az a tény, hogy a VIS-ben tárolt személyes adatok e rendelet 31. cikkének megfelelően továbbíthatók harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek részére, valamint az (EU) 2017/1908 tanácsi határozatnak (*) megfelelően a tagállamok részére;

(*)  A Tanács (EU) 2017/1908 határozata (2017. október 12.) a schengeni vívmányok Vízuminformációs Rendszerre vonatkozó egyes rendelkezéseinek a Bolgár Köztársaságban és Romániában való hatályba léptetéséről (HL L 269., 2017.10.19., 39. o.).”;"

v.

az f) pont helyébe a következő szöveg lép:

„f)

annak a jognak a fennállása, hogy kérelmezzék a rájuk vonatkozó adatokhoz való hozzáférést, az ahhoz való jog fennállása, hogy kérelmezzék a rájuk vonatkozó pontatlan adatok helyesbítését, a rájuk vonatkozó, hiányos személyes adatok kiegészítését, valamint a rájuk vonatkozó, jogellenesen kezelt személyes adatok törlését vagy ezen adatok kezelésének a korlátozását, továbbá az e jogok gyakorlására vonatkozó eljárásokról való tájékoztatáshoz való jog fennállása, beleértve a személyes adatok védelmével kapcsolatos panaszok kivizsgálásáért felelős felügyeleti hatóságok vagy adott esetben az európai adatvédelmi biztos elérhetőségeit is;”;

b)

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az e cikk (1) bekezdésében említett tájékoztatást tömör, átlátható, érthető és könnyen hozzáférhető formában, egyértelmű és közérthető megfogalmazást használva, írásban kell a kérelmező rendelkezésére bocsátani a 9. és a 22a. cikkben említett adatok, arcképmás és ujjnyomatadatok felvételekor. A gyermekeket életkoruknak megfelelő módon – többek között vizuális eszközök használatával – kell tájékoztatni az ujjnyomatvételi eljárásról.”;

c)

a (3) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az e személyek által aláírt ilyen nyomtatvány hiányában ezt a tájékoztatást az (EU) 2016/679 rendelet 14. cikkének megfelelően kell megadni.”.

42.

A 38-43. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„38. cikk

A személyes adatokhoz való hozzáférés joga, valamint az ilyen adatok helyesbítéséhez, kiegészítéséhez, törléséhez, és a kezelésük korlátozásához való jog

(1)   Az (EU) 2016/679 rendelet 15–18. cikke szerinti jogaik gyakorlása érdekében minden személynek jogában áll tudomást szerezni a VIS-ben rögzített, rá vonatkozó adatokról, valamint arról, hogy mely tagállam vitte be azokat a VIS-be. Az a tagállam, amelyhez a kérelem beérkezik, a lehető leghamarabb – de legkésőbb a kérelem kézhezvételétől számított egy hónapon belül – kivizsgálja és megválaszolja a kérelmet.

(2)   Bármely személy kérheti a rá vonatkozó pontatlan adatok helyesbítését és a jogellenesen rögzített adatainak a törlését.

Amennyiben a kérelmet a felelős tagállamnak címezték, és amennyiben megállapítást nyer, hogy a VIS-adatok tényszerűen pontatlanok, vagy azokat jogellenesen rögzítették, a felelős tagállam a 24. cikk (3) bekezdésének megfelelően haladéktalanul – de legkésőbb a kérelem kézhezvételétől számított egy hónapon belül – helyesbíti vagy törli ezeket az adatokat a VIS-ben. A felelős tagállam írásban haladéktalanul megerősíti az érintett személy számára, hogy intézkedett a rá vonatkozó adatok helyesbítése vagy törlése tekintetében.

Amennyiben a kérelmet a felelős tagállamtól eltérő tagállamnak címezték, azon tagállam hatóságainak, amelynek a kérelmet címezték, hétnapos határidőn belül fel kell venniük a kapcsolatot a felelős tagállam hatóságaival. A felelős tagállam az e bekezdés második albekezdésében foglaltaknak megfelelően jár el. Az a tagállam, amely felvette a kapcsolatot a felelős tagállam hatóságával, tájékoztatja az érintett személyeket kérelmük továbbításáról, megjelölve azt, hogy a kérelmüket mely tagállamhoz továbbította, valamint a további eljárásról.

(3)   Amennyiben a felelős tagállam nem ért egyet azzal az állítással, hogy a VIS-ben rögzített adatok tényszerűen pontatlanok vagy jogellenesen kerültek rögzítésre, haladéktalanul közigazgatási határozatot fogad el, és írásban kifejti az érintett személynek, hogy miért nem kívánja helyesbíteni vagy törölni a rá vonatkozó adatokat.

(4)   A (3) bekezdésben említett közigazgatási határozatban tájékoztatni kell továbbá az érintett személyt az említett határozat megtámadásának lehetőségéről, valamint adott esetben arról, hogy miként nyújthat be keresetet vagy panaszt az illetékes hatóságokhoz vagy bíróságokhoz, és hogy ehhez – többek között az illetékes felügyeleti hatóságoktól – hogyan vehet igénybe segítséget.

(5)   Az (1) vagy a (2) bekezdés alapján benyújtott kérelmeknek tartalmazniuk kell az érintett személy azonosításához szükséges információkat. Ezek az információk kizárólag az (1) vagy a (2) bekezdésben említett jogok gyakorlásának lehetővé tétele érdekében használhatók fel.

(6)   A felelős tagállam írásos dokumentum formájában nyilvántartást vezet az (1) vagy a (2) bekezdésben említett kérelem benyújtásáról és kezelésének módjáról. Haladéktalanul, de legkésőbb a (2) bekezdés második albekezdésében említett, az adatok helyesbítésére vagy törlésére vonatkozó határozat, illetve a (3) bekezdésben említett közigazgatási határozat időpontjától számított hét napon belül az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátja ezt a dokumentumot.

(7)   Az e cikk (1)–(6) bekezdésétől eltérve, továbbá kizárólag a 9e. cikk (6) bekezdésével, a 9g. cikk (6) bekezdésével, valamint a 22b. cikk (14) és (16) bekezdésével összhangban a VIS-ben a 9a. és a 22b. cikk szerinti lekérdezések eredményeként rögzített, indokolással ellátott véleményekben szereplő adatok tekintetében a tagállamok a nemzeti, illetve az uniós joggal összhangban dönthetnek úgy, hogy az információkat részlegesen vagy egyáltalán nem bocsátják az érintett személy rendelkezésére, amennyiben és ameddig e részleges vagy teljes korlátozás – kellő tekintettel az érintett személy alapvető jogaira és jogos érdekeire – egy demokratikus társadalomban szükséges és arányos intézkedésnek minősül annak érdekében, hogy:

a)

ne gördüljenek akadályok a hivatalos vagy jogi vizsgálatok, nyomozások vagy eljárások elé;

b)

ne szenvedjen sérelmet a bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása vagy a vádeljárás lefolytatása, illetve a büntetőjogi szankciók végrehajtása;

c)

biztosított legyen a közbiztonság védelme;

d)

biztosított legyen a nemzetbiztonság védelme; vagy

e)

biztosított legyen mások jogainak és szabadságainak védelme.

Az első albekezdésben említett esetekben a tagállamok indokolatlan késedelem nélkül, írásban tájékoztatják az érintett személyt a hozzáférés megtagadásáról vagy korlátozásáról, valamint a megtagadás vagy korlátozás indokairól. A tájékoztatás elhagyható abban az esetben, ha az ellentétes lenne az első albekezdés a)–e) pontjában meghatározott bármelyik céllal. A tagállamok tájékoztatják az érintett személyt arról, hogy panaszt nyújthat be a felügyeleti hatósághoz, illetve bírósági jogorvoslatért folyamodhat.

A tagállam dokumentálja az érintett személy tájékoztatásának megtagadására vonatkozó határozat alapjául szolgáló ténybeli vagy jogi indokokat. Ezeket az információkat a felügyeleti hatóságok rendelkezésére kell bocsátani.

Ilyen esetekben lehetővé kell tenni az érintett személy számára azt is, hogy az illetékes felügyeleti hatóságokon keresztül gyakorolhassa jogait.

39. cikk

Az adatvédelemi jogok biztosítását célzó együttműködés

(1)   A tagállamok illetékes hatóságai aktívan együttműködnek a 38. cikkben foglalt jogok érvényesítése érdekében.

(2)   Minden tagállamban az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikke (1) bekezdésében említett felügyeleti hatóság kérésre segítséget és tanácsot nyújt az érintettnek az ahhoz való jogának gyakorlásához, hogy a rá vonatkozó személyes adatokat az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban helyesbítsék, kiegészítsék vagy töröljék, illetve kezelésüket korlátozzák.

Az első albekezdésben említett célok megvalósítása érdekében a felelős tagállam felügyeleti hatósága és azon tagállam felügyeleti hatósága, amelyhez a kérelmet benyújtották, együttműködnek egymással.

40. cikk

Jogorvoslat

(1)   Az (EU) 2016/679 rendelet 77. és 79. cikkének sérelme nélkül bármely személy jogosult arra, hogy keresetet vagy panaszt nyújtson be azon tagállam illetékes hatóságai vagy bíróságai előtt, amely megtagadta a rá vonatkozó adatokhoz való hozzáférés jogát, vagy az ilyen adatok helyesbítéséhez, kiegészítéséhez vagy törléséhez való – az e rendelet 38. cikkében és 39. cikkének (2) bekezdésében biztosított – jogot. A kereset vagy panasz benyújtásának joga azon esetekben is fennáll, amikor a hozzáférés, a helyesbítés, a kiegészítés vagy a törlés iránti kérelemre a 38. cikkben előírt határidőkön belül nem érkezett válasz, illetve amennyiben az adatkezelő nem foglalkozott a kérelemmel.

(2)   Az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikkének (1) bekezdésében említett felügyeleti hatóság általi segítségnyújtás a teljes eljárás folyamán igénybe vehető.

41. cikk

A felügyeleti hatóság által végzett felügyelet

(1)   Minden tagállam biztosítja, hogy az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikkének (1) bekezdésében említett felügyeleti hatóság független módon figyelemmel kísérje a személyes adatok érintett tagállam általi, e rendelet szerinti kezelésének jogszerűségét.

(2)   Az (EU) 2016/680 irányelv 41. cikkének (1) bekezdésében említett felügyeleti hatóság nyomon követi a személyes adatoknak a tagállamok általi, a IIIb. fejezettel összhangban történő kezelését, ideértve a tagállamok által a személyes adatokhoz való hozzáférést, valamint ezen adatoknak a VIS-be és a VIS-ből való továbbítását is.

(3)   Az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikkének (1) bekezdésében említett felügyeleti hatóság biztosítja a felelős nemzeti hatóságok által végzett adatkezelési műveleteknek a vonatkozó nemzetközi auditálási standardoknak megfelelő, legalább négyévente történő auditját. Az audit eredményét figyelembe lehet venni az 1053/2013/EU tanácsi rendelettel (*) létrehozott mechanizmus keretében végzett értékelések során. Az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikkének (1) bekezdésében említett felügyeleti hatóság évente közzéteszi az adatok helyesbítésére, kiegészítésére vagy törlésére, illetve az adatkezelés korlátozására irányuló kérelmek számát, a kérelmek nyomán hozott intézkedéseket, valamint az érintett személyek kérelme nyomán végrehajtott helyesbítések, kiegészítések, törlések és az adatkezelést érintő korlátozások számát.

(4)   A tagállamok biztosítják, hogy a felügyeleti hatóságok rendelkezzenek az e rendelet alapján rájuk ruházott feladatok ellátásához szükséges erőforrásokkal, valamint hogy tanácsadási céllal e hatóságok rendelkezésére álljanak olyan személyek, akik a biometrikus adatok tekintetében megfelelő ismeretekkel rendelkeznek.

(5)   A tagállamok a felügyeleti hatóságok rendelkezésére bocsátják az e hatóságok által kért információkat, és különösen az e rendelet szerinti felelősségi körüknek megfelelően folytatott tevékenységekre vonatkozó információkat. A tagállamok hozzáférést biztosítanak naplóikhoz a felügyeleti hatóságok számára, továbbá lehetővé teszik e hatóságok számára, hogy bármikor bejuthassanak a VIS-szel kapcsolatos létesítményeikbe.

42. cikk

Az európai adatvédelmi biztos által gyakorolt felügyelet

(1)   Az európai adatvédelmi biztos felel az eu-LISA, az Europol és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által az e rendelet alapján végzett személyesadat-kezelési tevékenységek nyomon követéséért és annak biztosításáért, hogy ezeket a tevékenységeket e rendelettel és az (EU) 2018/1725 rendelettel, illetve az Europol tekintetében az (EU) 2016/794 rendelettel összhangban végezzék.

(2)   Az európai adatvédelmi biztos gondoskodik arról, hogy az eu-LISA által a személyes adatok kezelésével kapcsolatos tevékenységek auditálását a vonatkozó nemzetközi auditálási standardok alapján legalább négyévente elvégezzék. Az erről az auditról szóló jelentést meg kell küldeni az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az eu-LISA-nak, a Bizottságnak és a felügyeleti hatóságoknak. A jelentés elfogadását megelőzően lehetőséget kell biztosítani az eu-LISA számára, hogy észrevételeket tegyen.

(3)   Az eu-LISA rendelkezésre bocsátja az európai adatvédelmi biztos által kért információkat, hozzáférést biztosít az európai adatvédelmi biztos számára minden dokumentumhoz, valamint a 22s., a 34. és a 45c. cikkben említett naplókhoz, továbbá lehetővé teszi, hogy az európai adatvédelmi biztos bármikor bejuthasson valamennyi létesítményébe.

43. cikk

Együttműködés a felügyeleti hatóságok és az európai adatvédelmi biztos között

(1)   A felügyeleti hatóságok és az európai adatvédelmi biztos – saját hatáskörükben eljárva – felelősségi köreik keretein belül aktívan együttműködnek egymással, hogy biztosítsák a VIS és a nemzeti rendszerek összehangolt felügyeletét.

(2)   Az európai adatvédelmi biztos és a felügyeleti hatóságok megosztják egymással a releváns információkat, segítik egymást az auditok és az ellenőrzések lefolytatása során, megvizsgálják az e rendelet értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos nehézségeket, felmérik a független felügyelet gyakorlása vagy az érintett jogainak gyakorlása kapcsán felmerülő problémákat, összehangolt javaslatokat dolgoznak ki a problémák közös megoldására, valamint szükség szerint előmozdítják az adatvédelmi jogokkal kapcsolatos ismereteket.

(3)   A (2) bekezdés alkalmazásában a felügyeleti hatóságok és az európai adatvédelmi biztos évente legalább kétszer ülésezik az Európai Adatvédelmi Testület keretében. Az Európai Adatvédelmi Testület megszervezi ezeket az üléseket és viseli azok költségeit. Az első ülés alkalmával eljárási szabályzatot kell elfogadni. A további munkamódszereket szükség esetén közösen kell kidolgozni.

(4)   Az Európai Adatvédelmi Testület kétévente együttes jelentést küld az e cikk szerint végzett tevékenységekről az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság, az Europol, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és az eu-LISA számára. Az említett jelentésben minden egyes tagállamra vonatkozóan szerepelnie kell egy, az adott tagállam felügyeleti hatósága által összeállított fejezetnek.

(*)  A Tanács 1053/2013/EU rendelete (2013. október 7.) a schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési és monitoringmechanizmus létrehozásáról és a végrehajtó bizottságnak a Schengent Értékelő és Végrehajtását Felügyelő Állandó Bizottság létrehozásáról szóló 1998. szeptember 16-i határozatának hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2013.11.6., 27. o.).”."

43.

A 44. cikket el kell hagyni.

44.

A 45. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„45. cikk

A Bizottság általi végrehajtás

(1)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a VIS központi rendszerének, az egyes tagállamok egységes nemzeti interfészének, valamint a VIS központi rendszere és az egységes nemzeti interfészek közötti kommunikációs infrastruktúra fejlesztéséhez szükséges intézkedések meghatározása céljából, az alábbiak tekintetében:

a)

a VIS központi rendszere fizikai architektúrájának kialakítása, ideértve a kommunikációs hálózatát is;

b)

azok a technikai szempontok, amelyek kihatással vannak a személyes adatok védelmére;

c)

azok a technikai szempontok, amelyek komoly pénzügyi hatással bírnak a tagállamok költségvetésére, vagy komoly technikai hatással vannak a nemzeti rendszerekre;

d)

a biztonsági követelmények kidolgozása, beleértve a biometriai szempontokat is.

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a VIS központi rendszere funkcióinak technikai megvalósításához szükséges intézkedések megállapítása céljából, különösen a következők tekintetében:

a)

adatbevitel és a kérelmek összekapcsolása a 8. cikkel, a 10–14. cikkel, a 22a. cikkel és a 22c–22f. cikkel összhangban;

b)

az adatokhoz való hozzáférés a 15. cikkel, a 18–22. cikkel, a 22g–22k. cikkel, a 22n–22r. cikkel, valamint a 45e. és a 45f. cikkel összhangban;

c)

az adatok helyesbítése, törlése és az adatok előrehozott törlése a 23., 24. és 25. cikknek megfelelően;

d)

naplóvezetés és a naplókhoz való hozzáférés a 34. cikknek megfelelően;

e)

a 16. cikkben említett betekintési mechanizmus és eljárások;

f)

az adatokhoz való hozzáférés a 45a. cikk szerinti jelentések és statisztikák céljából.

(3)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a VIS-ben történő biometrikus ellenőrzésre és azonosításra szolgáló ujjnyomatok és arcképmások minőségére, felbontására és felhasználására vonatkozó műszaki előírások meghatározása céljából.

(4)   Az e cikk (1), a (2) és a (3) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokat a 49. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

45a. cikk

A VIS-adatok felhasználása jelentésekhez és statisztikákhoz

(1)   A tagállamok illetékes hatóságainak, a Bizottságnak, az eu-LISA-nak, az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalnak, valamint az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek, így többek között a 9j. cikknek megfelelően az ETIAS központi egységnek a megfelelő felhatalmazással rendelkező személyzete – kizárólag jelentések és statisztikák összeállítása céljából, az egyéni személyazonosítás lehetősége nélkül és a 7. cikk (2) bekezdésében említett, a hátrányos megkülönböztetés tilalmához kapcsolódó garanciáknak megfelelően – hozzáféréssel rendelkezik a VIS-hez az alábbi adatokba való betekintés céljából:

a)

státuszinformáció;

b)

a hatóság, amelyhez a kérelmet benyújtották, beleértve annak székhelyét is;

c)

a kérelmező neme, életkora és állampolgársága vagy állampolgárságai;

d)

a kérelmező tartózkodási helye szerinti ország és város, kizárólag a vízumok tekintetében;

e)

a kérelmező jelenlegi foglalkozása (foglalkozási csoport megnevezése), kizárólag a vízumok tekintetében;

f)

az első beutazás és az úti cél szerinti tagállamok, kizárólag a vízumok tekintetében;

g)

a kérelem, valamint a kérelemre vonatkozó határozat (kiadás, bevonás, elutasítás, megsemmisítés, visszavonás, megújítás vagy meghosszabbítás) dátuma és helye;

h)

a kérelmezett vagy kiadott okmány típusa, azaz, hogy az okmány repülőtéri tranzitvízum, egységes vagy korlátozott területi érvényességű vízum, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély-e;

i)

az úti okmány típusa és az úti okmányt kiadó ország, kizárólag a vízumok tekintetében;

j)

a kérelemre vonatkozó határozat, valamint elutasítás, bevonás, megsemmisítés vagy visszavonás esetén a határozatban szereplő indokolás;

k)

az uniós információs rendszerek, Europol-adatok vagy Interpol-adatbázisok 9a. vagy 22b. cikk szerinti lekérdezéseiből származó találatok, rendszerenkénti, illetve adatbázisonkénti bontásban, vagy a 9j. cikk szerinti specifikus kockázati mutatókkal kapcsolatos találatok, valamint olyan találatok, amelyek esetében a 9c., a 9d., a 9e. vagy a 22b. cikk szerinti manuális ellenőrzést követően a kérelmező személyes adatai vonatkozásában megerősítést nyert, hogy azok megfelelnek a lekérdezett információs rendszerek vagy adatbázisok valamelyikében szereplő adatoknak;

l)

vízum, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély elutasítására vonatkozó olyan határozatok, amelyek a lekérdezett információs rendszerek vagy adatbázisok valamelyikében manuálisan ellenőrzött és megerősített találathoz, vagy a specifikus kockázati mutatókkal kapcsolatos találathoz kapcsolódnak;

m)

a kérelemről határozó illetékes hatóság – beleértve annak székhelyét is – és a határozat dátuma, kizárólag a vízumok tekintetében;

n)

azon esetek, amikor ugyanaz a kérelmező több vízumhatósághoz nyújtott be vízumkérelmet, feltüntetve ezen vízumhatóságokat, székhelyüket és a határozatok dátumát;

o)

az utazás fő céljai, kizárólag a vízumok tekintetében;

p)

a 810/2009/EK rendelet 8. cikke szerinti képviselet keretében feldolgozott vízumkérelmek;

q)

adott esetben a bevont, megsemmisített, visszavont, megújított vagy meghosszabbított okmánnyal kapcsolatosan bevitt adatok;

r)

a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy a tartózkodási engedély lejárati időpontja;

s)

a 810/2009/EK rendelet 13. cikkének (7) bekezdése értelmében az ujjnyomat-adási kötelezettség alól mentesülő személyek száma;

t)

azon esetek, amikor a 9. cikk 6. pontjában említett adatok a 8. cikk (5) bekezdésével összhangban nem adhatók meg;

u)

azon esetek, amikor a 9. cikk 6. pontjában említett adatokat a 8. cikk (5) bekezdésével összhangban jogi okokból nem kellett megadni;

v)

azon esetek, amikor elutasították a vízumot olyan személy esetében, aki a 8. cikk (5) bekezdésével összhangban nem tudta megadni a 9. cikk 6. pontjában említett adatokat;

w)

kapcsolatok a kérelmező korábbi kérelemfájljához, valamint kapcsolatok az együtt utazók kérelemfájljai között, kizárólag a vízumok tekintetében.

Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség megfelelő felhatalmazással rendelkező személyi állománya hozzáféréssel rendelkezik a VIS-hez az e bekezdés első albekezdésében említett adatokba való betekintés céljából annak érdekében, hogy elvégezhesse az (EU) 2019/1896 rendelet 29. cikkében, illetve 32. cikkében említett kockázatelemzéseket és sebezhetőségi értékeléseket.

(2)   E cikk (1) bekezdésének alkalmazásában az eu-LISA az ugyanazon bekezdésben említett adatokat a jelentéseknek és statisztikáknak az (EU) 2019/817 rendelet 39. cikkében említett központi adattárában tárolja. Az említett rendelet 39. cikkének (1) bekezdésével összhangban a rendszerek közötti statisztikai adatok és elemzési jelentések lehetővé teszik az e cikk (1) bekezdésében felsorolt hatóságok számára a testre szabható jelentések és statisztikák kinyerését, az e rendelet 9j. cikkében említett specifikus kockázati mutatók alkalmazásának támogatását, a biztonsági, az illegális bevándorlással kapcsolatos és a magas szintű járványügyi kockázatok értékelésének javítását, a határforgalom-ellenőrzések hatékonyságának fokozását, valamint a vízumhatóságoknak a vízumkérelmek feldolgozásához nyújtott segítséget.

(3)   Az eu-LISA által a VIS működésének nyomon követése érdekében bevezetett, az 50. cikk (1) bekezdésében említett eljárásoknak magukban kell foglalniuk az e nyomon követést biztosító rendszeres statisztikák készítésének lehetőségét is.

(4)   Az eu-LISA a vízumokra vonatkozó VIS-adatok alapján negyedévente statisztikákat állít össze, amelyek a vízumkérelmek benyújtásának helyszínei és az egyes tagállamok szerint mutatják be különösen a következőket:

a)

az igényelt repülőtéri tranzitvízumok („A” vízumok) száma; a kiadott „A” vízumok száma egyszeri repülőtéri tranzit és többszöri repülőtéri tranzit szerinti bontásban; az elutasított „A” vízumok száma;

b)

az igényelt, rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok („C” vízumok) száma (az utazás fő célja szerinti bontásban); a kiadott „C” vízumok száma egyszeri, kétszeri vagy többszöri beutazásra jogosító vízumok szerinti bontásban, az utóbbi esetében az érvényességi idő szerint felosztva (legfeljebb hat hónap, egy év, két év, három év, négy év, öt év); a kiadott korlátozott területi érvényességű vízumok száma; az elutasított „C” vízumok száma.

A napi statisztikákat a jelentések és statisztikák központi adattárában kell tárolni az (EU) 2019/817 rendelet 39. cikkével összhangban.

(5)   Az eu-LISA a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumokra és tartózkodási engedélyekre vonatkozó VIS-adatok alapján negyedévente statisztikákat állít össze, amelyek a helyszínek szerint mutatják be különösen a következőket:

a)

az összes igényelt, kiadott, elutasított, bevont, visszavont, megsemmisített és meghosszabbított, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum;

b)

az összes igényelt, kiadott, elutasított, bevont, visszavont, megsemmisített és megújított tartózkodási engedély.

(6)   A statisztikai adatokból minden év végén az adott évre vonatkozó éves jelentést kell összeállítani. A statisztikáknak helyszínek és tagállamok szerinti bontásban kell tartalmazniuk az adatokat. A jelentést közzé kell tenni és továbbítani kell az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek, az európai adatvédelmi biztosnak és a felügyeleti hatóságoknak.

(7)   Az eu-LISA a Bizottság kérésére annak rendelkezésére bocsátja a közös vízumpolitika vagy a migrációs és menekültügyi politika végrehajtásához kapcsolódó konkrét szempontok – ideértve az 1053/2013/EU rendelet alkalmazásával kapcsolatos szempontokat is – alapján készített statisztikákat.

45b. cikk

Értesítések

(1)   A tagállamok értesítik a Bizottságot a 29. cikk (4) bekezdésében említett, adatkezelőnek tekintendő hatóságról.

(2)   A tagállamok értesítik a Bizottságot és az eu-LISA-t a 6. cikk (3) bekezdésében említett illetékes hatóságokról, amelyek hozzáféréssel rendelkeznek a VIS-hez az adatoknak a VIS-be történő bevitele, módosítása, törlése, vagy az adatokba való betekintés céljából, továbbá a 9d. cikk (1) bekezdésében és a 22b. cikk (14) bekezdésében említett kijelölt hatóságokról.

Az eu-LISA három hónappal a VIS működésének az (EU) 2021/1134 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*) 11. cikke szerinti kezdőnapját követően közzéteszi az e bekezdés első albekezdése szerint bejelentett hatóságok összesített listáját az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

A tagállamok a bejelentett hatóságokat érintő bármely változásról haladéktalanul értesítik a Bizottságot és az eu-LISA-t. Amennyiben ilyen változás következik be, az eu-LISA évente egy alkalommal közzéteszi a naprakésszé tett összesített listát az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Az eu-LISA ezen információk számára fenntart egy nyilvános honlapot, amelynek tartalmát folyamatosan frissíti.

(3)   A tagállamok értesítik a Bizottságot és az eu-LISA-t a 22l. cikkben említett kijelölt hatóságaikról és központi hozzáférési pontjaikról, és haladéktalanul értesítést küldenek ezen adatok bármilyen változásáról.

(4)   A Bizottság az (1) és a (3) bekezdésben említett információkat közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Amennyiben ezen információkban változás következik be, a Bizottság évente egy alkalommal közzéteszi az összesített információk frissített változatát. A Bizottság ezen információk számára fenntart egy nyilvános honlapot, amelynek tartalmát folyamatosan frissíti.

45c. cikk

A fuvarozók ellenőrzési célú hozzáférése az adatokhoz

(1)   A Schengeni Egyezmény 26. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti kötelezettségük teljesítése céljából a légi fuvarozók, a tengeri fuvarozók és a szárazföldön távolsági autóbuszokkal csoportokat szállító nemzetközi fuvarozók lekérdezést végeznek a VIS-ben annak ellenőrzése céljából, hogy azon harmadik országbeli állampolgárok, akikre vízumkötelezettség, illetve hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély kötelezettsége vonatkozik, rendelkeznek-e érvényes tartózkodásra jogosító vízummal, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal, illetve tartózkodási engedéllyel.

(2)   A 2a. cikk h) pontjában említett fuvarozói portálhoz való biztonságos hozzáféréssel – többek között mobil műszaki megoldások használatának lehetőségével – biztosítani kell, hogy a fuvarozók az utasok beszállása előtt el tudják végezni az e cikk (1) bekezdésében említett lekérdezést.

Ennek érdekében a fuvarozók a vízumok tekintetében megadják az e rendelet 9. cikke 4. pontjának a), b) és c) alpontjában említett, az úti okmányban található adatokat, a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok és a tartózkodási engedélyek tekintetében pedig a 22a. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában említett, az úti okmányban található adatokat. A fuvarozók ezenkívül megadják a beutazás helye szerinti tagállamot, illetve repülőtéri tranzit esetén a tranzit helye szerinti tagállamot is.

E bekezdés második albekezdésétől eltérve, repülőtéri tranzit esetén a fuvarozók nem kötelezhetők arra, hogy lekérdezést végezzenek a VIS-ben, kivéve ha az adott harmadik országbeli állampolgárnak a 810/2009/EK rendelet 3. cikkével összhangban repülőtéri tranzitvízummal kell rendelkeznie.

(3)   A VIS OK/NOT OK válaszüzenetet küld a fuvarozóknak, amely jelzi, hogy a személy rendelkezik-e érvényes vízummal, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal, illetve tartózkodási engedéllyel.

Abban az esetben, ha a 810/2009/EK rendelet 25. cikknek megfelelően korlátozott területi érvényességű, rövid távú tartózkodásra jogosító vízum került kiadásra, a VIS által küldött válasznak figyelembe kell vennie azon tagállamokat, amelyekre vonatkozóan a vízum érvényes, és a fuvarozó által megadott, a beutazás helye szerinti tagállamot.

A fuvarozók az elküldött információt és a kapott választ az alkalmazandó jognak megfelelően tárolhatják. Az OK/NOT OK válaszüzenet nem tekinthető a belépésnek az (EU) 2016/399 rendelet szerinti engedélyezésére vagy megtagadására vonatkozó határozatnak.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a fuvarozói portál üzemeltetési feltételeire, valamint az alkalmazandó adatvédelmi és biztonsági szabályokra vonatkozó részletes szabályok megállapítása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 49. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4)   Amennyiben harmadik országbeli állampolgárok beszállását a VIS-be való betekintés eredményeképpen megtagadják, a fuvarozók tájékoztatják az érintetteket arról, hogy a beszállás megtagadására a VIS-ben tárolt információk alapján került sor, és tájékoztatást adnak részükre a VIS-ben tárolt személyes adataikhoz való hozzáféréssel, illetve azok helyesbítésével vagy törlésével kapcsolatos jogaikról.

(5)   Létre kell hozni egy kizárólag a fuvarozók számára fenntartott hitelesítési rendszert annak érdekében, hogy a fuvarozók személyi állományának megfelelő felhatalmazással rendelkező tagjai e cikk céljaira hozzáférhessenek a fuvarozói portálhoz. A hitelesítési rendszer létrehozásakor figyelemmel kell lenni az információbiztonsági kockázatkezelésre, valamint a beépített és az alapértelmezett adatvédelem elveire.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a fuvarozókra vonatkozó hitelesítési rendszer megállapítása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 49. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(6)   A fuvarozói portálnak egy olyan különálló, csak olvasható adatbázist kell használnia, amelyet a VIS-adatok minimálisan szükséges részhalmazának egyirányú lehívása útján naponta frissítenek. Az eu-LISA felel a fuvarozói portál biztonságáért, az abban található személyes adatok biztonságáért, továbbá azért a folyamatért, amelynek során a személyes adatokat a különálló, csak olvasható adatbázisba lekérik.

(7)   E cikk (1) bekezdésétől eltérve a szárazföldön távolsági autóbuszokkal csoportokat szállító nemzetközi fuvarozók számára az (1) bekezdésben említett ellenőrzés elvégzése a VIS működésének az (EU) 2021/1134 rendelet 11. cikke szerinti kezdőnapjától számított első 18 hónapban opcionális.

(8)   Az (1) bekezdés végrehajtásának céljából, vagy az annak alkalmazásával összefüggésben felmerülő esetleges viták rendezésének céljából az eu-LISA naplót vezet a fuvarozók által a fuvarozói portálon keresztül végzett minden adatkezelési műveletről. Ezekben a naplókban fel kell tüntetni minden egyes művelet dátumát és időpontját, a betekintéshez felhasznált adatokat, a fuvarozói portál által továbbított adatokat és az érintett fuvarozó megnevezését.

Az eu-LISA két évig őrzi meg a naplókat. Az eu-LISA biztosítja, hogy a naplókat megfelelő intézkedésekkel védjék a jogosulatlan hozzáféréstől.

45.d cikk

Tartalékeljárások arra az esetre, ha a fuvarozók technikai okokból nem férnek hozzá az adatokhoz

(1)   Amennyiben a 45c. cikk (1) bekezdésében említett adatlekérdezés a VIS valamely részének meghibásodása miatt technikailag nem kivitelezhető, a fuvarozókat mentesíteni kell azon kötelezettség alól, hogy a fuvarozói portálon keresztül ellenőrizzék az érvényes vízum, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély meglétét. Amennyiben az eu-LISA ilyen meghibásodást észlel, az ETIAS központi egység értesíti a fuvarozókat és a tagállamokat. Értesíti továbbá a fuvarozókat és a tagállamokat akkor is, amikor a meghibásodást elhárították. Amennyiben a fuvarozók észlelnek ilyen meghibásodást, erről értesítik az ETIAS központi egységet. Az ETIAS központi egység haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat a fuvarozóktól kapott értesítésről.

(2)   Amennyiben a 45. cikk (1) bekezdésében említett adatlekérdezést egy fuvarozó – a VIS valamely részének meghibásodásától eltérő okokból – hosszabb ideig nem tudja technikailag kivitelezni, a fuvarozó értesíti az ETIAS központi egységet. Az ETIAS központi egység haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat az említett fuvarozótól kapott értesítésről.

(3)   A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el az arra az esetre szóló tartalékeljárások részletes meghatározása céljából, ha a fuvarozók technikai okokból nem férnek hozzá az adatokhoz. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 49. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

45e. cikk

Az európai határ- és partvédelmi csapatok hozzáférése a VIS-adatokhoz

(1)   Az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet (**) 82. cikkének (1) és (10) bekezdésében említett feladatok elvégzése és hatáskörök gyakorlása érdekében az európai határ- és partvédelmi csapatok tagjai, valamint a visszaküldési műveletekben közreműködő személyzetből álló csapatok tagjai megbízatásuk keretein belül jogosultak hozzáférni a VIS-adatokhoz és lekérdezni azokat.

(2)   Az e cikk (1) bekezdésében említett hozzáférés biztosítása érdekében az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség megfelelő felhatalmazással rendelkező európai határ- és partvédelmi tisztviselőkből álló speciális egységet jelöl ki központi hozzáférési pontként. A központi hozzáférési pont ellenőrzi, hogy teljesülnek-e a VIS-hez való hozzáférés kérelmezésére vonatkozó, a 45f. cikkben megállapított feltételek.

45f. cikk

Az európai határ- és partvédelmi csapatoknak a VIS-adatokhoz való hozzáférésére vonatkozó feltételek és eljárás

(1)   A 45e. cikk (1) bekezdésében említett hozzáférésre tekintettel az európai határ- és partvédelmi csapatok kérelmet nyújthatnak be az Európai Határ- és Parti Őrségnek a 45e. cikk (2) bekezdésében említett központi hozzáférési pontjához az összes VIS-adatba vagy egy konkrét VIS-adathalmazba való betekintés céljából. A kérelemben hivatkozni kell az adott tagállam határforgalom-ellenőrzésre, határőrizetre vagy visszaküldésre vonatkozó azon műveleti tervére, amely a kérelem alapjául szolgál. A hozzáférési kérelem kézhezvételét követően az Európai Határ- és Parti Őrség központi hozzáférési pontja ellenőrzi, hogy az e cikk (2) bekezdésében említett hozzáférési feltételek teljesülnek-e. Amennyiben az összes hozzáférési feltétel teljesül, a központi hozzáférési pont megfelelő felhatalmazással rendelkező személyzete feldolgozza a kérelmet. Azokat a VIS-adatokat, amelyekhez hozzáférést biztosítottak, az adatbiztonságot nem veszélyeztető módon kell továbbítani a csapatnak.

(2)   A hozzáférés megadását illetően az alábbi feltételek alkalmazandók:

a)

a fogadó tagállam engedélyezi az Európai Határ- és Parti Őrség csapatainak tagjai számára a VIS-be való betekintést annak érdekében, hogy teljesíthessék a határforgalom-ellenőrzésre, határőrizetre és visszaküldésre vonatkozó műveleti tervben meghatározott műveleti célokat; és

b)

a VIS-be való betekintés a fogadó tagállam által a csapatra ruházott konkrét feladatok ellátásához szükséges.

(3)   Az (EU) 2019/1896 rendelet 82. cikkének (4) bekezdésével összhangban az Európai Határ- és Parti Őrség csapatainak tagjai, valamint a visszaküldési feladatokban közreműködő személyzetből álló csapatok tagjai csak a működési helyük szerinti fogadó tagállam határőreinek vagy a visszaküldési feladatokban közreműködő személyzetének utasítására és – főszabályként – azok jelenlétében járhatnak el a VIS-ből származó információkra reagálva. A fogadó tagállam felhatalmazhatja az Európai Határ- és Parti Őrség csapatainak tagjait arra, hogy a nevében eljárjanak.

(4)   Kétség esetén, illetve ha a vízum, a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy a tartózkodási engedély birtokosa személyazonosságának ellenőrzése sikertelen, az európai határ- és partvédelmi csapat érintett tagja átadja a személyt a fogadó tagállam határőrének.

(5)   A csapatok tagjai a következőképpen tekinthetnek be a VIS-adatokba:

a)

az (EU) 2016/399 rendelet szerinti határforgalom-ellenőrzéssel kapcsolatos feladatok ellátása során az Európai Határ- és Parti Őrség csapatainak tagjai e rendelet 18., illetve 22g. cikkével összhangban hozzáféréssel rendelkeznek a VIS-adatokhoz a külső határátkelőhelyen való ellenőrzések céljából;

b)

annak ellenőrzése során, hogy a tagállamok területére történő beutazás, az ott-tartózkodás vagy letelepedés feltételei teljesülnek-e, a csapatok tagjai e rendelet 19., illetve 22h. cikkével összhangban hozzáféréssel rendelkeznek a VIS-adatokhoz a harmadik országbeli állampolgároknak a tagállam területén történő ellenőrzése céljából;

c)

az olyan személyek azonosítása során, akik nem, vagy már nem teljesítik a tagállamok területére történő beutazás, az ott-tartózkodás vagy letelepedés feltételeit, a csapatok tagjai e rendelet 20. és 22i. cikkével összhangban személyazonosítás céljából hozzáféréssel rendelkeznek a VIS-adatokhoz.

(6)   Amennyiben az (5) bekezdés szerinti hozzáférés és lekérdezések a VIS-ben rögzített adatok meglétét fedik fel, arról értesíteni kell a fogadó tagállamot.

(7)   Az európai határ- és partvédelmi csapatok vagy a visszaküldési feladatokban közreműködő személyzetből álló csapatok tagjai által a VIS-ben végzett adatkezelési műveletekre vonatkozó minden naplót az eu-LISA vezeti a 34. cikknek megfelelően.

(8)   Az európai határ- és partvédelmi csapatok általi hozzáférés és lekérdezés minden esetét naplózni kell a 34. cikknek megfelelően, továbbá naplózni kell minden olyan alkalmat is, amikor felhasználják azokat az adatokat, amelyekhez az európai határ- és partvédelmi csapatok hozzáfértek.

(9)   A 45e. cikk és ezen cikk alkalmazásában tilos a VIS bármely részét adatgyűjtés és -kezelés céljából összekapcsolni bármilyen, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által vagy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnél üzemeltetett számítógépes rendszerrel, valamint tilos átküldeni egy ilyen rendszerbe azokat a VIS-ben foglalt adatokat, amelyekhez az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség hozzáfér. Tilos a VIS bármely részét letölteni. A hozzáférések és lekérdezések naplózása nem minősül a VIS-adatok letöltésének vagy másolásának.

(10)   Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek az adatbiztonságnak a 32. cikkben előírt garantálására irányuló intézkedéseket kell elfogadnia és alkalmaznia.

(*)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1134 rendelete (2021. július 7.) a Vízuminformációs Rendszer megreformálásának céljából a 767/2008/EK, a 810/2009/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1860, az (EU) 2018/1861, az (EU) 2019/817 és az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 248, 2021.7.13., 11 o.)."

(**)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1896 rendelete (2019. november 13.) az Európai Határ- és Parti Őrségről, valamint az 1052/2013/EU és az (EU) 2016/1624 rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2019.11.14., 1. o.).”."

45.

A 46., a 47. és a 48. cikket el kell hagyni.

46.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„48a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)   A Bizottságnak a 9. cikkben, a 9h. cikk (2) bekezdésében, a 9j. cikk (2) bekezdésében és a 22b. cikk (18) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2021. augusztus 2-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 9. cikkben, a 9h. cikk (2) bekezdésében, a 9j. cikk (2) bekezdésében és a 22b. cikk (18) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)   A 9. cikk, a 9h. cikk (2) bekezdése, a 9j. cikk (2) bekezdése vagy a 22b. cikk (18) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.”.

47.

A 49. és az 50. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„49. cikk

A bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot az (EU) 2017/2226 rendelet 68. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*) értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

49a. cikk

Tanácsadó csoport

Az eu-LISA tanácsadó csoportot hoz létre, amely biztosítja az eu-LISA számára a VIS-szel kapcsolatos szakértelmet, különösen az ügynökség éves munkaprogramjának és éves tevékenységi jelentésének elkészítésével összefüggésben.

50. cikk

Nyomon követés és értékelés

(1)   Az eu-LISA gondoskodik olyan eljárásokról, amelyekkel nyomon követhető az eredményekkel, a költséghatékonysággal, a biztonsággal és a szolgáltatás minőségével kapcsolatos célkitűzések fényében a VIS működése.

(2)   A műszaki karbantartás céljából az eu-LISA hozzáféréssel rendelkezik a VIS-ben végzett adatkezelési műveletekhez szükséges információkhoz.

(3)   Az eu-LISA kétévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak a VIS műszaki működéséről, beleértve annak biztonságosságát és költségeit is. A technológia alkalmazásának megkezdését követően a jelentésben értékelni kell az arcképmásoknak a személyek azonosítása céljából történő használatát, beleértve a tapasztalt nehézségek elemzését is.

(4)   Az érzékeny információk közzétételére irányadó nemzeti jogszabályok rendelkezéseinek betartása mellett minden tagállam és az Europol éves jelentést készít a VIS-adatokhoz való bűnüldözési célú hozzáférés hatékonyságáról, amely információkat és statisztikákat tartalmaz az alábbiakról:

a)

a betekintés pontos célja, beleértve a terrorista bűncselekmény vagy egyéb súlyos bűncselekmény típusát is;

b)

azon észszerű indokok megnevezése, amelyek alapján megalapozottan gyanítható, hogy a gyanúsított, az elkövető vagy az áldozat e rendelet hatálya alá tartozik;

c)

a VIS-hez való bűnüldözési célú hozzáférés iránti kérelmek száma, valamint a 14. életévüket be nem töltött gyermekek adataihoz való hozzáférés iránti kérelmek száma;

d)

azoknak az eseteknek a száma és típusa, amelyekben a 22n. cikk (2) bekezdésében említett sürgősségi eljárások alkalmazására került sor, beleértve azokat az eseteket is, amikor a központi hozzáférési pont az utólagos ellenőrzés során nem találta indokoltnak a sürgős eljárást;

e)

a sikeres személyazonosítást eredményező esetek száma és típusa.

A tagállamok és az Europol éves jelentéseit a következő év június 30-ig kell eljuttatni a Bizottsághoz.

A tagállamok rendelkezésére kell bocsátani egy olyan műszaki megoldást, amely megkönnyíti az említett adatoknak a IIIb. fejezet szerinti, az e bekezdésben említett statisztikák összeállításához szükséges összegyűjtését. A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja a műszaki megoldásra vonatkozó előírásokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 49. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(5)   A Bizottság három évvel a VIS működésének az (EU) 2021/1134 rendelet 11. cikke szerinti kezdőnapját követően, majd azt követően négyévente átfogó értékelést készít a VIS-ről. Az átfogó értékelésnek ki kell terjednie az elért eredményeknek a célkitűzések és a felmerült költségek fényében történő vizsgálatára, valamint az alapul szolgáló megfontolások változatlan helytállóságának és e megfontolások által az alapvető jogokra gyakorolt hatásnak, e rendelet VIS-re való alkalmazásának, a VIS biztonságosságának, a 31. cikkben említett rendelkezések hasznosságának, továbbá a jövőbeli műveletekre gyakorolt hatásoknak az értékelésére. Tartalmaznia kell továbbá – a VIS-adatokhoz való bűnüldözési célú hozzáférés hatékonyságának felmérése érdekében – az e cikk (4) bekezdésében előirányzott éves jelentésekben szolgáltatott adatok részletes elemzését, valamint annak értékelését, hogy a VIS által az ECRIS-TCN rendszerben végzett lekérdezés hozzájárult-e azon célkitűzés eléréséhez, hogy a kérelmező személy veszélyt jelenthet-e a közrendre vagy a közbiztonságra. A Bizottság az értékelést megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(6)   A tagállamok az eu-LISA és a Bizottság rendelkezésére bocsátják a (3), (4) és (5) bekezdésben említett jelentések elkészítéséhez szükséges információkat.

(7)   Az eu-LISA a Bizottság rendelkezésére bocsátja az (5) bekezdésben említett átfogó értékelés elkészítéséhez szükséges információkat.

(*)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).”."

2. cikk

A 810/2009/EK rendelet módosításai

A 810/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 10. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A kérelem benyújtásakor a kérelmezők – amennyiben a 13. cikkel összhangban erre szükség van – személyesen jelennek meg, hogy ujjnyomatukat levegyék vagy arcképmásukat elkészítsék. E bekezdés első mondata és a 45. cikk sérelme nélkül, amennyiben lehetséges, a kérelmezők a kérelmüket elektronikusan is benyújthatják.”;

b)

a (3) bekezdés a következőképpen módosul:

i.

a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)

megengedi, hogy arcképmását a 13. cikkel összhangban helyben elkészítsék, illetve amennyiben a 13. cikk (7a) bekezdésében említett kivételek alkalmazandók, az 1683/95/EK rendeletben meghatározott előírásoknak megfelelő fényképet nyújt be;”;

ii.

a bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„E bekezdés c) pontjának sérelme nélkül a tagállamok előírhatják a kérelmezők számára, hogy minden kérelemhez nyújtsanak be az 1683/95/EK rendeletben meghatározott előírásoknak megfelelő fényképet.”.

2.

A 13. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1)-(4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A tagállamok rögzítik a kérelmező biometrikus azonosítóit: a kérelmező arcképmását és tíz ujjnyomatát, az Európa Tanácsnak az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményében, az Európai Unió alapjogi chartájában és az Egyesült Nemzetek Szervezetének a gyermek jogairól szóló egyezményében foglalt biztosítékokkal összhangban.

(2)   Első vízumkérelme benyújtásakor, és azt követően legalább 59 havonta, a kérelmező személyesen jelenik meg. Ekkor a kérelmezőtől a következő biometrikus azonosítókat kell levenni:

a)

a kérelem benyújtásakor helyben készített arcképmás,

b)

digitálisan rögzített, tíz lapos ujjnyomat.

(2a)   Az e cikk (2) bekezdésében említett arcképmásokat és ujjnyomatokat – a VIS-rendelet 9. cikkének 5. és 6. pontjával összhangban – kizárólag a VIS-ben, valamint a vízumok feldolgozásának nemzeti rendszereiben történő rögzítésük céljából szabad levenni.

(3)   Amennyiben a kérelmezőtől az új kérelem időpontjánál kevesebb mint 59 hónappal korábban vettek le és vittek be a VIS-be egy kérelem részeként ujjnyomatot és megfelelő minőségű, helyben készített arcképmást, ezen adatokat át kell másolni a későbbi kérelembe.

Ha azonban megalapozott kétségek merülnek fel a kérelmező személyazonosságát illetően, a konzulátus az első albekezdésben megadott határidőn belül is ujjnyomatot vesz és rögzíti a kérelmező arcképmását.

Továbbá, ha a kérelem benyújtásának időpontjában nem lehet azonnal megerősíteni, hogy a korábbi ujjnyomatot az első albekezdésben megadott határidőn belül vették, a kérelmező kérhet ujjnyomatvételt.

(4)   A harmadik országbeli állampolgárok (2) bekezdésben említett arcképmásának kielégítő képfelbontásúnak és minőségűnek kell lennie ahhoz, hogy fel lehessen használni az automatizált biometrikus megfeleltetés során. A kérelmező (2) bekezdésben említett arcképmására vonatkozó technikai követelményeknek összhangban kell állniuk a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) 9303. sz. dokumentumában (nyolcadik kiadás) meghatározott nemzetközi előírásokkal.”;

b)

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(6a)   A kiskorúak biometrikus azonosítóinak levételekor a következő feltételek mindegyikének teljesülnie kell:

a)

a kiskorú biometrikus azonosítóit levevő tisztviselők megfelelő képzésben részesültek a kiskorú biometrikus adatainak gyermekbarát és gyermekek igényeire érzékeny módon történő rögzítésével kapcsolatban, és teljes mértékben tiszteletben tartják a gyermek mindenek felett álló érdekét és az ENSZ gyermekjogi egyezményében megállapított biztosítékokat;

b)

a biometrikus azonosítókat minden kiskorú esetében felnőtt családtag vagy törvényes gyám jelenlétében kell levenni;

c)

a biometrikus azonosítók levételekor mindennemű erőszak alkalmazása tilos.”;

c)

a (7) bekezdés a következőképpen módosul:

i.

az a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

a hat év alatti gyermekek és a 75 év feletti személyek;”

ii.

a bekezdés a következő ponttal egészül ki:

„e)

azok a személyek, akiknek a tagállamok területén lévő nemzetközi bíróságok és törvényszékek előtt tanúként kell megjelenniük, és a kérelem benyújtása céljából történő személyes megjelenésük súlyos veszélybe sodorná őket.”;

d)

a cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(7a)   A (7) bekezdés c), d) és e) pontjában említett kérelmezők szintén mentesülhetnek az alól, hogy arcképmásukat a kérelem benyújtásakor helyben készítsék el.

(7b)   Rendkívüli esetekben, amikor a helyben rögzített arcképmások regisztrálására meghatározott, a minőségre és a képfelbontásra vonatkozó előírásokat nem lehet teljesíteni, az arcképmást elektronikusan le lehet hívni a géppel olvasható, elektronikus úti okmány (a továbbiakban: eMRTD) csipjéről. Az adatok csipről való lehívása előtt a csipen tárolt adatok hitelességét és sértetlenségét a teljes érvényes tanúsítványlánc segítségével meg kell erősíteni, kivéve, ha ez műszakilag vagy az érvényes tanúsítványok rendelkezésre nem állása miatt nem lehetséges. Ilyen esetekben az arcképmás csak annak az elektronikus ellenőrzését követően vihető be a VIS-rendelet 9. cikke alapján a VIS-ben a kérelemfájlba, hogy a géppel olvasható, elektronikus úti okmány csipjén rögzített arcképmás megegyezik-e az érintett harmadik országbeli állampolgár helyben rögzített arcképmásával.”;

e)

a (8) bekezdést el kell hagyni.

3.

A 21. cikk a következőképpen módosul:

a)

a cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(3a)   Az e cikk (3) bekezdésében előírt beutazási feltételek értékelése céljából a konzulátus vagy a központi hatóságok adott esetben figyelembe veszik a találatoknak a VIS-rendelet 9c. cikke szerint végzett ellenőrzése során kapott eredményt, illetve a VIS-rendelet 4. cikkének 3b. pontjában meghatározott, a kijelölt VIS-hatóság vagy az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*) 8. cikkében meghatározott ETIAS nemzeti egység által az említett rendelet 9e. és 9g. cikkével összhangban kiadott indokolással ellátott véleményt.

A 4. cikk (1) bekezdésétől eltérve, olyan kérelmek esetében, amelyekkel kapcsolatban a kijelölt VIS-hatóság vagy az ETIAS nemzeti egység indokolással ellátott véleményt adott ki, a központi hatóságoknak vagy felhatalmazással kell rendelkezniük arra vonatkozóan, hogy maguk döntsenek a kérelemről, vagy pedig – az indokolással ellátott vélemény értékelését követően – tájékoztatniuk kell a kérelmet feldolgozó konzulátust arról, hogy ellenzik a vízum kiadását.

(3b)   Az e cikk (3) bekezdésében előírt beutazási feltételek értékelése céljából, amennyiben az (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet (**) 32. cikkével összhangban vörös kapcsolat áll fenn, a konzulátus vagy a központi hatóságok értékelik és figyelembe veszik az összekapcsolt személyazonosságok közötti különbségeket.

(3c)   A kérelmek vizsgálatakor figyelembe kell venni a VIS-rendelet 9j. cikkében említett specifikus kockázati mutatókkal kapcsolatos, az említett rendelet 9a. cikkének (13) bekezdése szerinti találatokat. A konzulátus vagy a központi hatóságok semmilyen körülmények között nem hozhatnak automatikusan határozatot a specifikus kockázati mutatókon alapuló találat alapján. A konzulátus vagy a központi hatóságok minden esetben egyedileg értékelik a biztonsági, az illegális bevándorlással kapcsolatos és a magas szintű járványügyi kockázatokat.

(*)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1240 rendelete (2018. szeptember 12.) az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról (HL L 236, 2018.9.19., 1. o)."

(**)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/817 rendelete (2019. május 20.) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a határok és a vízumügy területén, továbbá a 767/2008/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1726 és az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat módosításáról (HL L 135, 2019.5.22., 27. o)”;"

b)

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   A konzulátus vagy a központi hatóságok az EES-ből kinyert információk segítségével – az (EU) 2017/2226 európai parlementi és tanácsi rendelet (*) 24. cikkével összhangban – meggyőződnek arról, hogy a kérelmező a tervezett tartózkodással nem fogja meghaladni a tagállamok területén engedélyezett tartózkodás maximális időtartamát, függetlenül a hosszú távú tartózkodásra jogosító nemzeti vízummal vagy tartózkodási engedéllyel engedélyezett lehetséges tartózkodásoktól.

(*)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2226 rendelete (2017. november 30.) a tagállamok külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok belépésére és kilépésére, valamint beléptetésének megtagadására vonatkozó adatok rögzítésére szolgáló határregisztrációs rendszer (EES) létrehozásáról és az EES-hez való bűnüldözési célú hozzáférés feltételeinek meghatározásáról, valamint a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 767/2008/EK rendelet és az 1077/2011/EU rendelet módosításáról (HL L 327, 2017.12.9., 20. o).”;"

c)

a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(8a)   A konzulátusok a gyermekkereskedelem megelőzése érdekében különleges figyelmet fordítanak a kiskorúak személyazonosságának, valamint a kiskorúak és a szülői felügyeletet vagy törvényes gyámságot gyakorló személy közötti kapcsolat pontos ellenőrzésére.”.

4.

A 25. cikk (1) bekezdésének a) pontja a következő alponttal egészül ki:

„iv.

sürgősség okán vízumot adjon ki, annak ellenére, hogy nem került sor a találatoknak a VIS-rendelet 9a–9g. cikkével összhangban álló ellenőrzésére;”.

5.

A 35. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(5a)   Azon harmadik országbeli állampolgárok számára, akik esetében nem került sor a találatoknak a VIS-rendelet 9a–9g. cikkével összhangban álló ellenőrzésére, főszabály szerint nem lehet a külső határon vízumot kiadni.

Mindazonáltal kivételes esetben, a 25. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban a külső határon ilyen személyek számára is kiadható a vízumot kiadó tagállam területére érvényes, korlátozott területi érvényességű vízum.”.

6.

A 36. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   E cikket a 35. cikk (3)-(5a) bekezdésének sérelme nélkül kell alkalmazni.”.

7.

A 39. cikk (2) és (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Feladatai ellátása során a konzuli hatóságok és a központi hatóságok személyzete teljes mértékben tiszteletben tartja az emberi méltóságot, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert alapvető jogokat és elveket. Valamennyi intézkedésnek arányosnak kell lennie az ezen intézkedések által elérni kívánt célkitűzésekkel.

(3)   Feladatai ellátása során a konzuli és a központi hatóságok személyzete senkivel szemben nem alkalmazhat hátrányos megkülönböztetést neme, faji vagy etnikai származása, vallása vagy meggyőződése, fogyatékossága, kora vagy szexuális irányultsága alapján. E személyzetnek különös figyelmet kell fordítania a gyermekekre, az idősekre és a fogyatékossággal élő személyekre. A gyermek mindenek felett álló érdekére elsődleges szempontként kell tekinteni.”.

8.

A 46. cikket el kell hagyni.

9.

Az 57. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Két évvel azt követően, hogy e rendelet valamennyi rendelkezése alkalmazandóvá válik, a Bizottság elvégzi e rendelet alkalmazásának átfogó értékelését. Az átfogó értékelés magában foglalja az elért eredményeknek a célkitűzések fényében történő vizsgálatát, valamint e rendelet végrehajtásának a vizsgálatát.”;

b)

a (3) és a (4) bekezdést el kell hagyni.

10.

A X. melléklet C. pontjának b) alpontjában a második franciabekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„–

tiszteletben tartsa a kérelmezők emberi méltóságát és integritását, és senkivel szemben ne alkalmazzon hátrányos megkülönböztetést neme, faji vagy etnikai származása, vallása vagy meggyőződése, fogyatékossága, kora vagy szexuális irányultsága alapján,

tiszteletben tartsa a biometrikus azonosítók levételére vonatkozóan a 13. cikkben szereplő rendelkezéseket, valamint”;

11.

A XII. mellékletet el kell hagyni.

3. cikk

Az (EU) 2016/399 rendelet módosításai

Az (EU) 2016/399 rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 8. cikk (3) bekezdése a következőképpen módosul:

a)

a bekezdés a következő ponttal egészül ki:

„bb)

amennyiben a harmadik országbeli állampolgár hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik, a beutazáskor végzett alapos ellenőrzéseknek magukban kell foglalniuk a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély birtokosa személyazonosságának és a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély eredetiségének és érvényességének a 767/2008/EK rendelet 22g. cikke szerinti, a VIS-be történő betekintés révén történő vizsgálatát.

Amennyiben a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy a tartózkodási engedély birtokosa személyazonosságának vagy a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy a tartózkodási engedély eredetiségének és érvényességének ellenőrzése eredménytelen, vagy kétség merül fel a dokumentum birtokosának személyazonosságát vagy a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély vagy az úti okmány eredetiségét illetően, az említett illetékes hatóságok kellően felhatalmazott személyi állománya elvégzi a dokumentum csipjének ellenőrzését;”;

b)

A c)–f) pont el kell hagyni.

2.

A VII. melléklet 6. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„6.

Kiskorúak

6.1.

A határőrök különleges figyelmet fordítanak az – akár felnőtt kíséretében, akár anélkül utazó – kiskorúakra. A külső határt átlépő kiskorúakat – az ezen rendeletben előírtak szerint – a be- és kiutazáskor a felnőttekkel azonos módon kell ellenőrizni.

6.2.

Abban az esetben, ha a kiskorút felnőtt kíséri, a határőr ellenőrzi, hogy a kiskorút kísérő személyek rendelkeznek-e szülői felügyeleti vagy törvényes gyámsági joggal, különösen ha a kiskorút csak egy felnőtt kíséri, és alapos a gyanúja annak, hogy a kiskorút jogellenesen vitték el a szülői felügyeleti jogot vagy törvényes gyámságot jogszerűen gyakorló személyek felügyelete alól. Ez utóbbi esetben a határőr további vizsgálatot folytat le az érintettek által adott információk közötti következetlenségek vagy ellentmondások kiderítése érdekében.

6.3.

A kíséret nélkül utazó kiskorúak esetében – az úti okmányok és az igazoló okmányok alapos ellenőrzésével – a határőrök biztosítják, hogy a kiskorúak a felettük szülői felügyeletet vagy törvényes gyámságot gyakorló személyek akarata ellenére ne hagyják el az érintett területet.

6.4.

A tagállamok nemzeti kapcsolattartó pontokat jelölnek ki a kiskorúakkal kapcsolatos konzultáció céljából, és ezekről tájékoztatják a Bizottságot. E nemzeti kapcsolattartó pontok listáját a Bizottság a tagállamok rendelkezésére bocsátja.

6.5.

A 6.1., 6.2. és 6.3. pontban meghatározott bármely körülménnyel kapcsolatos kétség esetén a határőrök igénybe veszik a kiskorúakkal kapcsolatos konzultáció céljából létrehozott nemzeti kapcsolattartó pontok listáját.

6.6.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a gyermekek biometrikus adatainak ellenőrzését vagy ezen adatok alapján a gyermekek azonosítását végző határőrök célzott képzésben részesüljenek annak érdekében, hogy e feladatokat gyermekbarát és a gyermekek igényeire érzékeny módon tudják ellátni, teljes mértékben tiszteletben tartva a gyermek mindenek felett álló érdekét és az ENSZ gyermekjogi egyezményében megállapított garanciákat. Ha a gyermeket szülő vagy törvényes gyám kíséri, ennek a személynek jelen kell lennie a gyermek biometrikus adatainak ellenőrzésénél vagy az ilyen adatok alapján végzett személyazonosításánál. Mindennemű erőszak alkalmazása tilos. A tagállamok szükség esetén gondoskodnak arról, hogy a határátkelőhelyek infrastruktúráját a gyermekek biometrikus adatainak felhasználását lehetővé tevő módon átalakítsák.”.

4. cikk

Az (EU) 2017/2226 rendelet módosításai

Az (EU) 2017/2226 rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 8. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (2) bekezdésben az e) pont helyébe a következő szöveg lép:

„e)

az olyan határokon, ahol az EES-t működtetik, ha a vízumbirtokos személyazonosságát ujjnyomatok vagy arcképmás felhasználásával ellenőrzik, a vízumbirtokos személyazonosságát ujjnyomatainak vagy arcképmásának a helyben rögzített és a VIS-ben rögzített ujjnyomatokkal vagy arcképmással történő összehasonlítása útján ellenőrizzék e rendelet 23. cikkének (2) és (4) bekezdésével, valamint a 767/2008/EK rendelet 18. cikkének (6) bekezdésével összhangban. Az ilyen összehasonlításhoz kizárólag a VIS-ben rögzített olyan arcképmások használhatók fel, amelyekre vonatkozóan fel van tüntetve, hogy az arcképmást a vízumkérelem benyújtásakor helyben készítették.”;

b)

a szöveg a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(3a)   Az interoperabilitás lehetővé teszi a 16. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett arcképmás törlését az egyéni aktából, amennyiben a VIS-ben rögzített arcképmásra vonatkozóan fel van tüntetve, hogy azt a vízumkérelem benyújtásakor helyben készítették.

(3b)   Az interoperabilitás lehetővé teszi, hogy az EES a 767/2008/EK rendelet 23. cikkének (3) bekezdésével összhangban automatikus értesítést küldjön a VIS-nek arról, ha a belépési, illetve kilépési adatrekordban e rendelet 16. cikke (3) bekezdésének megfelelően 12 évesnél fiatalabb gyermek kilépését rögzítik.”;

c)

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(5)   A VIS működésének az (EU) 2021/1134 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*) 11. cikke szerinti kezdőnapjától az EES-t össze kell kapcsolni az ESP-vel a 767/2008/EK rendelet 9a. és 22b. cikke szerinti automatizált feldolgozás lehetővé tétele céljából.

(*)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1134 rendelete (2021. július 7.) a Vízuminformációs Rendszer megreformálásának céljából a 767/2008/EK, a 810/2009/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1860, az (EU) 2018/1861, az (EU) 2019/817 és az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 248, 2021.7.13., 11 o.).”."

2.

A 9. cikk (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az EES látja el az említett lista központi igazgatására vonatkozó funkciót. Az e funkció ellátására vonatkozó részletes szabályokat végrehajtási jogi aktusok állapítják meg. E végrehajtási jogi aktusokat a 68. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”.

3.

A 13. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 26. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti kötelezettségeik teljesítése céljából a fuvarozók igénybe veszik a webes szolgáltatást annak ellenőrzésére, hogy az egy vagy két beutazás céljából kiadott, rövid távú tartózkodásra jogosító vízummal rendelkező harmadik országbeli állampolgárok felhasználták-e már a vízumuk által engedélyezett beutazásokat, illetve hogy egy rövid távú tartózkodásra jogosító vízum birtokosa elérte-e már az engedélyezett tartózkodás maximális időtartamát.

A fuvarozók megadják az e rendelet 16. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában felsorolt adatokat. A webes szolgáltatás ennek alapján OK/NOT OK válaszüzenetet küld a fuvarozóknak. A fuvarozók az elküldött információt és a kapott választ az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően tárolhatják. A fuvarozók hitelesítési rendszert hoznak létre annak biztosítására, hogy a webes szolgáltatáshoz csak az erre felhatalmazott személyzet férhessen hozzá. Az OK/NOT OK válaszüzenet nem tekinthető a belépés (EU) 2016/399 rendelet szerinti engedélyezésére vagy megtagadására vonatkozó döntésnek.

Amennyiben harmadik országbeli állampolgárok beszállását a webes szolgáltatástól kapott válasz alapján megtagadják, a fuvarozók tájékoztatják az érintetteket arról, hogy a beszállás megtagadására az EES-ben tárolt információk alapján került sor, és tájékoztatást adnak részükre az EES-ben tárolt személyes adataikhoz való hozzáféréssel, illetve az azok helyesbítésével vagy törlésével kapcsolatos jogaikról.”.

4.

A 15. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Amennyiben egyéni aktát kell létrehozni vagy frissíteni kell a 16. cikk (1) bekezdésének d) pontjában és a 17. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett arcképmást, az arcképmást helyben kell rögzíteni. Ez nem vonatkozik a vízumkötelezettség hatálya alá tartozó azon harmadik országbeli állampolgárokra, akiknek a VIS-ben rögzített arcképmására vonatkozóan fel van tüntetve, hogy azt a kérelem benyújtásakor helyben készítették.”;

b)

az (5) bekezdést el kell hagyni.

5.

A 16. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés d) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„d)

a 15. cikkben említett arcképmás, kivéve, ha a VIS-ben rögzített arcképmásra vonatkozóan fel van tüntetve, hogy azt a kérelem benyújtásakor helyben készítették.”;

b)

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(1a)   Amennyiben egy olyan harmadik országbeli állampolgárnak, akinek egyéni aktájában szerepel az (1) bekezdés d) pontjában említett arcképmás, a VIS-ben később azzal a megjegyzéssel rögzítik az arcképmását, hogy azt a kérelem benyújtásakor helyben készítették, az EES törli az érintett személy arcképmását az egyéni aktából.”.

6.

A 18. cikk (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„E rendelet 15. cikke (1) bekezdésétől és 16. cikke (1) bekezdésének d) pontjától eltérve, ha a harmadik országbeli állampolgár beléptetését az (EU) 2016/399 rendelet V. melléklete B. része B) vagy D) pontjának megfelelő okból tagadták meg, és ha kétség merül fel a VIS-ben rögzített arcképmás hitelességét illetően, az e bekezdés a) pontjában említett arcképmást a VIS-ben rögzített arcképmás meglététől függetlenül helyben el kell készíteni és az egyéni aktában rögzíteni kell.”.

7.

A 23. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (2) bekezdés harmadik albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Ha az EES-ben az e bekezdés első albekezdésében említett adatok alapján végzett keresés azt mutatja, hogy a harmadik országbeli állampolgárról adatokat rögzítettek az EES-ben, a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok:

a)

a vízummentességet élvező harmadik országbeli állampolgárok esetében összehasonlítják a helyben rögzített arcképmást a 17. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett arcképmással, vagy az EES alapján ellenőrzik az ujjnyomatokat;

b)

a vízumkötelezettség hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárok esetében pedig:

i.

a helyben rögzített arcképmást összehasonlítják az e rendelet 16. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett, az EES-ben rögzített arcképmással vagy a 767/2008/EK rendelet 9. cikkének 5. pontjával összhangban a VIS-ben rögzített, helyben készített arcképmással, vagy

ii.

a 767/2008/EK rendelet 18. cikkével összhangban közvetlenül a VIS-ben tárolt adatokkal összehasonlítva ellenőrzik az ujjnyomatokat.

A vízumbirtokosok helyben levett ujjnyomatainak vagy arcképmásának a VIS-ben tárolt adatok alapján történő ellenőrzése céljából a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok a 767/2008/EK rendelet 18. cikkének (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően közvetlenül az EES-ből indíthatnak keresést a VIS-ben.”;

b)

A (4) bekezdés második albekezdésében az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

a vízumkötelezettség hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárok esetében, amennyiben a 767/2008/EK rendelet 18. cikkének (1) bekezdésében említett adatok alapján a VIS-ben végzett keresés azt mutatja, hogy a szóban forgó harmadik országbeli állampolgárra vonatkozóan a VIS-ben adatot rögzítettek, a 767/2008/EK rendelet 18. cikkének (6) bekezdésével összhangban el kell végezni az ujjnyomatoknak vagy a helyben készített arcképmásnak a VIS-ben tárolt adatok alapján történő ellenőrzését. E célból a határforgalom-ellenőrzést végző hatóság az említett rendelet 18. cikkének (7) bekezdésében foglaltaknak megfelelően keresést indíthat az EES-ből a VIS-ben. Amennyiben az adott harmadik országbeli állampolgárnak az e cikk (2) bekezdése szerinti ellenőrzése nem jár eredménnyel, a határforgalom-ellenőrzést végző hatóságoknak a 767/2008/EK rendelet 20. cikkével összhangban személyazonosítás céljából hozzá kell férniük a VIS-ben tárolt adatokhoz.”.

8.

A 24. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(5)   Az illetékes vízumhatóságok és a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok vagy tartózkodási engedélyek iránti kérelmek tekintetében határozathozatalra illetékes hatóságok hozzáféréssel rendelkeznek az EES-ben tárolt releváns adatokhoz abból a célból, hogy manuálisan ellenőrizzék a 767/2008/EK rendelet 9c. és 22b. cikkének megfelelően az EES-ben végzett keresésekből származó találatokat, valamint hogy megvizsgálják az említett vízumkérelmeket és határozatot hozzanak róluk.”;

9.

A 35. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   Ha egy tagállam arra utaló bizonyítékkal rendelkezik, hogy az EES-ben rögzített vízumadatok tényszerűen pontatlanok, hiányosak, illetve hogy az ilyen adatok EES-en belüli kezelésére az e rendeletet sértő módon került sor, először a VIS-szel összehasonlítva ellenőrzi az érintett adatok pontosságát, és szükség esetén helyesbíti, kiegészíti vagy törli azokat az EES-ben, illetve EES-ből. Ha a VIS-ben és az EES-ben rögzített adatok megegyeznek, haladéktalanul értesíti az érintett adatok VIS-be való beviteléért felelős tagállamot a 767/2008/EK rendelet 24. cikk (2) bekezdésével összhangban. Az adatok VIS-be való beviteléért felelős tagállam ellenőrzi ezeket az érintett adatokat, és szükség esetén haladéktalanul helyesbíti, kiegészíti vagy törli azokat a VIS-ben, illetve VIS-ből, továbbá értesíti az érintett tagállamot, amely szükség esetén haladéktalanul helyesbíti, kiegészíti vagy törli az adatokat az EES-ben, illetve EES-ből, és adott esetben az azonosított személyek 12. cikk (3) bekezdésében említett listájában, illetve listájából.”.

5. cikk

Az (EU) 2018/1240 rendelet módosításai

Az (EU) 2018/1240 rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 4. cikk a következő ponttal egészül ki:

„da)

támogatnia kell a VIS-nek a vízumkérelmezési eljárás megkönnyítésére és a tagállamok belső biztonságát fenyegető veszélyek megelőzéséhez való hozzájárulásra irányuló céljait azáltal, hogy engedélyezi az ETIAS rendszerben – a 34. cikkben említett ETIAS figyelőlistát is beleértve – végzett lekérdezéseket;”.

2.

A 7. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (2) bekezdés a következőképpen módosul:

i.

a szöveg a következő ponttal egészül ki:

„ca)

a 767/2008/EK rendelet 9j. cikkében említett specifikus kockázati mutatók meghatározása, létrehozása, előzetes vizsgálata, bevezetése, utólagos értékelése, felülvizsgálata és törlése a VIS vizsgálatokért felelős tanácsadó testületével folytatott konzultációt követően;”;

ii.

az e) pont helyébe a következő szöveg lép:

„e)

a kérelmek feldolgozásának, valamint az e rendelet 33. cikke és a 767/2008/EK rendelet 9j. cikke végrehajtásának rendszeres auditálása, többek között az alapvető jogokra gyakorolt hatásaik rendszeres felmérése révén, különös tekintettel a magánélet és a személyes adatok védelmére;”;

iii.

a h) pont helyébe a következő szöveg lép:

„h)

a fuvarozók értesítése az ETIAS információs rendszernek az e rendelet 46. cikkének (1) bekezdésében említett meghibásodása, illetve a VIS-nek a 767/2008/EK rendelet 45d. cikke (1) bekezdésében említett meghibásodása esetén;”;

b)

a (3) bekezdés a következő ponttal egészül ki:

„aa)

tájékoztatás a VIS-hez kapcsolódó specifikus kockázati mutatók működéséről.”.

3.

A 8. cikk (2) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

„h)

a 767/2008/EK rendelet 9a. és 22b. cikke alapján a VIS-ből indított automatikus lekérdezések által az e rendelet 34. cikkében említett ETIAS figyelőlistában generált találatok manuális ellenőrzése és e találatok nyomon követése, az említett rendelet 9e. cikkének megfelelően.”.

4.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„11a. cikk

Interoperabilitás a VIS-szel

A VIS működésének az (EU) 2021/1134 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*) 11. cikke szerinti kezdőnapjától az ETIAS központi rendszert és a CIR-t össze kell kapcsolni az ESP-vel a 767/2008/EK rendelet 9a. és 22b. cikke szerinti automatizált feldolgozás lehetővé tétele céljából.

(*)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1134 rendelete (2021. július 7.) a Vízuminformációs Rendszer megreformálásának céljából a 767/2008/EK, a 810/2009/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1860, az (EU) 2018/1861, az (EU) 2019/817 és az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 248, 2021.7.13., 11 o.).”"

5.

A 13. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(4b)   A vízumhatóságoknak és a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok vagy tartózkodási engedélyek iránti kérelmek tekintetében határozathozatalra illetékes hatóságoknak az ETIAS központi rendszerhez való, a 767/2008/EK rendelet 9a. és 22b. cikke szerinti hozzáférését annak ellenőrzésére kell korlátozni, hogy a vízum, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum vagy tartózkodási engedély iránti kérelmet benyújtó személy vagy e személy úti okmánya megegyezik-e egy az ETIAS központi rendszerben kiadott, megtagadott, visszavont vagy megsemmisített utazási engedéllyel, a kiadás, megtagadás, visszavonás vagy megsemmisítés indokainak ellenőrzését is beleértve.”;

6.

A szöveg a következő fejezettel egészül ki:

„IXa. FEJEZET

AZ ETIAS-NAK A VÍZUMHATÓSÁGOK ÉS A HOSSZÚ TÁVÚ TARTÓZKODÁSRA JOGOSÍTÓ VÍZUMOK VAGY TARTÓZKODÁSI ENGEDÉLYEK IRÁNTI KÉRELMEK TEKINTETÉBEN HATÁROZATHOZATALRA ILLETÉKES HATÓSÁGOK ÁLTALI HASZNÁLATA

49a. cikk

A vízumhatóságok és a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok vagy tartózkodási engedélyek iránti kérelmek tekintetében határozathozatalra illetékes hatóságok hozzáférése az adatokhoz

A 767/2008/EK rendelet 9c. és 22b. cikkében meghatározott ellenőrzések elvégzése céljából az illetékes vízumhatóságoknak és a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok vagy tartózkodási engedélyek iránti kérelmek tekintetében határozathozatalra illetékes hatóságoknak hozzáféréssel kell rendelkezniük az ETIAS központi rendszerben és a CIR-ben található releváns adatokhoz.”.

7.

A 69. cikk (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

„h)

a 767/2008/EK rendelet 9a. és 22b. cikke alapján a VIS-ből indított automatikus lekérdezések által generált találatokat, az illetékes vízumhatóságok és a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok vagy tartózkodási engedélyek iránti kérelmek tekintetében határozathozatalra illetékes hatóságok által a találatoknak az említett rendelet 9c. és 22b. cikke szerinti manuális ellenőrzése céljából kezelt adatokat, valamint az ETIAS nemzeti egységek által az említett rendelet 9e. cikkével összhangban kezelt adatokat.”.

8.

A 75. cikk (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

„d)

a 767/2008/EK rendelet 9j. cikkében említett specifikus kockázati mutatók.”.

6. cikk

Az (EU) 2018/1860 rendelet módosításai

Az (EU) 2018/1860 rendeletben a 19. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„19. cikk

Az (EU) 2018/1861 rendelet rendelkezéseinek alkalmazandósága

Az e rendeletnek megfelelően a SIS-be bevitt és a SIS-ben kezelt adatokra – az e rendeletben foglalt vonatkozó rendelkezések hiányában – az (EU) 2018/1861 rendelet 6–19. cikkében, 20. cikkének (3) és (4) bekezdésében, 21., 23., 32. és 33. cikkében, 34. cikkének (5) bekezdésében, 36a. cikkében és 38–60. cikkében foglalt, a figyelmeztető jelzések bevitelére, kezelésére és frissítésére, a tagállamok és az eu-LISA feladataira, a figyelmeztető jelzésekhez való hozzáférésnek a feltételeire és a felülvizsgálati időtartamokra, az adatkezelésre, az adatvédelemre, a felelősségre, a nyomon követésre és a statisztikákra vonatkozó rendelkezések alkalmazandók.”.

7. cikk

Az (EU) 2018/1861 rendelet módosításai

Az (EU) 2018/1861 rendelet a következőképpen módosul:

1.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„18a. cikk

Naplózás a VIS-szel való interoperabilitás céljából

E rendelet 18. cikkének és a 767/2008/EK rendelet 34. cikkének megfelelően naplót kell vezetni minden egyes, az e rendelet 36c. cikkével összhangban a SIS-ben és a VIS-ben végzett adatkezelési műveletről.”.

2.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„36a. cikk

Interoperabilitás a VIS-szel

A VIS működésének az (EU) 2021/1134 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*) 11. cikke szerinti kezdőnapjától a SIS központi rendszerét össze kell kapcsolni az ESP-vel a 767/2008/EK rendelet 9a. és 22b. cikke szerinti automatizált feldolgozás lehetővé tétele céljából.

(*)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1134 rendelete (2021. július 7.) a Vízuminformációs Rendszer megreformálásának céljából a 767/2008/EK, a 810/2009/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1860, az (EU) 2018/1861, az (EU) 2019/817 és az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 248, 2021.7.13., 11 o.).”."

8. cikk

Az (EU) 2019/817 rendelet módosításai

Az (EU) 2019/817 rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 4. cikk 20. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„20.

»kijelölt hatóságok«: az (EU) 2017/2226 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének 26. pontjában, a 767/2008/EK rendelet 4. cikke 3a. pontjában és az (EU) 2018/1240 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének 21. pontjában meghatározott kijelölt tagállami hatóságok;”.

2.

A 13. cikk (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

a 767/2008/EK rendelet 9. cikkének 5. és 6. pontjában és a 22a. cikke (1) bekezdésének k) és j) pontjában említett adatok, feltéve, hogy a VIS-ben rögzített arcképmásra vonatkozóan fel van tüntetve, hogy azt a kérelem benyújtásakor helyben készítették;”.

3.

A 18. cikk (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

a 767/2008/EK rendelet 9. cikke 4. pontjának a)–ca) alpontjában, 5. és 6. pontjában, valamint 22a. cikke (1) bekezdésének d)–g), j) és k) pontjában szereplő adatok;”.

4.

A 26. cikk (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

a 767/2008/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében említett vízumhatóságok, illetve hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok vagy tartózkodási engedélyek iránti kérelmek tekintetében határozathozatalra illetékes hatóságok, amikor az említett rendelettel összhangban a VIS-ben létrehozzák vagy frissítik a kérelemfájlt;

ba)

a 767/2008/EK rendelet 9d. és 22b. cikkében említett kijelölt VIS-hatóságok, amikor az említett rendelettel összhangban manuálisan ellenőrzik a VIS-ből indított automatikus lekérdezések által az ECRIS-TCN rendszerben generált találatokat;”.

5.

A 27. cikk (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

vezetéknév (családnév); utónév vagy utónevek (keresztnév vagy keresztnevek); születési idő; születési hely; nem és állampolgárság vagy állampolgárságok a 767/2008/EK rendelet 9. cikke 4. pontjának a) és aa) alpontjában és 22a. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említettek szerint;”.

6.

A 29. cikk (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b)

a 767/2008/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében említett vízumhatóságok, illetve hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok vagy tartózkodási engedélyek iránti kérelmek tekintetében határozathozatalra illetékes hatóságok azon találatok vonatkozásában, amelyek a VIS-ben valamely kérelemfájlnak az említett rendelet szerinti létrehozásakor vagy frissítésekor keletkeztek, az e bekezdés ba) pontjában említett esetek kivételével;

ba)

a 767/2008/EK rendelet 9d. és 22b. cikkében említett kijelölt VIS-hatóságok kizárólag azon sárga kapcsolatok vonatkozásában, amelyek a VIS-ben valamely kérelemfájlnak az említett rendelet szerinti létrehozásakor vagy frissítésekor jöttek létre a VIS és az ECRIS-TCN adatai között;”.

7.

A 39. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A CRSS-t, amely az (EU) 2017/2226 rendelet 63. cikkében, a 767/2008/EK rendelet 45a. cikkében, az (EU) 2018/1240 rendelet 84. cikkében, az (EU) 2018/1861 rendelet 60. cikkében, valamint az (EU) 2018/1860 rendelet 16. cikkében említett adatokat és statisztikákat uniós információs rendszerek szerint logikailag különválasztva tartalmazza, az eu-LISA hozza létre, vezeti be és üzemelteti technikai helyszínein. A CRRS-hez ellenőrzött és biztonságos módon, egyedi felhasználói profilokkal, kizárólag jelentések és statisztikák készítése céljából lehet hozzáférést biztosítani az (EU) 2017/2226 rendelet 63. cikkében, a 767/2008/EK rendelet 45a. cikkében, az (EU) 2018/1240 rendelet 84. cikkében és az (EU) 2018/1861 rendelet 60. cikkében említett hatóságok számára.”.

8.

A 72. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(1a)   E cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül, a 767/2008/EK rendelet 9a. és 22b. cikke szerinti automatizált feldolgozás céljából az ESP a VIS működésének az (EU) 2021/1134 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*) 11. cikk szerinti kezdőnapjától kezdi meg az említett célokra korlátozott működését.

(*)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1134 rendelete (2021. július 7.) a Vízuminformációs Rendszer megreformálásának céljából a 767/2008/EK, a 810/2009/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1860, az (EU) 2018/1861, az (EU) 2019/817 és az (EU) 2019/1896 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 248, 2021.7.13., 11 o.).”."

9. cikk

Az (EU) 2019/1896 rendelet módosításai

Az (EU) 2019/1896 rendelet 10. cikkének (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

„afa)

a 767/2008/EK rendelet értelmében az Ügynökségre ruházott feladatok és kötelezettségek teljesítése;”.

10. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2004/512/EK és a 2008/633/IB határozat hatályát veszti. Az említett határozatokra történő hivatkozásokat a 767/2008/EK rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni és az I. és II. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

11. cikk

A működés megkezdése

(1)   A Bizottság legkésőbb 2023. december 31-ig végrehajtási jogi aktus útján határozatot fogad el, amelyben meghatározza a VIS e rendelet szerinti működésének kezdőnapját. A Bizottság akkor fogadja el a határozatot, ha teljesültek az alábbi feltételek:

a)

a 767/2008/EK rendelet 5a. cikkének (3) bekezdésében, 6. cikkének (5) bekezdésében, 9. cikkének harmadik bekezdésében, 9h. cikkének (2) bekezdésében, 9j. cikkének (2) és (3) bekezdésében, 22b. cikkének (18) bekezdésében, 29. cikke (2a) bekezdésének második albekezdésében, 29a. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében, 45. cikkében, 45c. cikke (3) bekezdésének negyedik albekezdésében, 45c. cikke (5) bekezdésének második albekezdésében, 45d. cikkének (3) bekezdésében és 50. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdésében említett intézkedések elfogadásra kerültek;

b)

az eu-LISA értesítette a Bizottságot valamennyi tesztelési tevékenység sikeres befejezéséről;

c)

a tagállamok értesítették a Bizottságot, hogy megtették az adatok e rendelet szerinti kezeléséhez szükséges technikai és jogi intézkedéseket, továbbá eljuttatták a Bizottságnak és az eu-LISA-nak a 767/2008/EK rendelet 45b. cikkében említett információkat.

(2)   A Bizottság szorosan figyelemmel kíséri az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fokozatos teljesülésének folyamatát, és tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az (1) bekezdés b) pontjában említett tesztelési tevékenységek eredményéről.

(3)   A Bizottság 2022. augusztus 3-ig, majd ezt követően – mindaddig, amíg a Bizottság el nem fogadta az (1) bekezdésben említett határozatot – minden évben, jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e rendelet teljes körű alkalmazására vonatkozó előkészületek aktuális állásáról. Ebben a jelentésben részletes információkat kell közölni a felmerült költségekről, valamint azokról az esetleges kockázatokról, amelyek hatással lehetnek a VIS-nek az Unió általános költségvetéséből fedezendő összköltségére.

E rendelet teljes körű végrehajtásának késedelme esetén a Bizottság a lehető leghamarabb tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a késedelem okairól, valamint időbeli és pénzügyi következményeiről.

(4)   Az (1) bekezdésben említett határozatot ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

12. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet a Bizottság által a 11. cikknek megfelelően meghatározott naptól kezdődően kell alkalmazni, a következők kivételével:

a)

a következő rendelkezéseket 2021. augusztus 2-től kell alkalmazni:

i.

e rendelet 1. cikkének 6. pontját a 767/2008/EK rendelet 5a. cikkének (3) bekezdése és 6. cikkének (5) bekezdése tekintetében;

ii.

e rendelet 1. cikke 10. pontjának c) alpontját a 767/2008/EK rendelet 9. cikkének harmadik bekezdése tekintetében;

iii.

e rendelet 1. cikkének 11. pontját a 767/2008/EK rendelet 9h. cikkének (2) bekezdése, valamint 9j. cikkének (2) és (3) bekezdése tekintetében;

iv.

e rendelet 1. cikkének 26. pontját a 767/2008/EK rendelet 22b. cikkének (18) bekezdése tekintetében;

v.

e rendelet 1. cikkének 34. pontját a 767/2008/EK rendelet 29. cikkének (2a) bekezdésének második albekezdése és 29a. cikkének (3) bekezdésének második albekezdése tekintetében;

vi.

e rendelet 1. cikkének 44. pontját a 767/2008/EK rendelet 45. cikke, 45c. cikke (3) bekezdésének negyedik albekezdése, 45c. cikkének (5) bekezdésének második albekezdése és 45d. cikkének (3) bekezdése tekintetében;

vii.

az 1. cikk 46. pontját;

viii.

e rendelet 1. cikkének 47. pontját a 767/2008/EK rendelet 49. cikke és 50. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése tekintetében, valamint

ix.

e rendelet 4. cikkének 2. pontját az (EU) 2017/2226 rendelet 9. cikkének (2) bekezdése tekintetében;

b)

az 1. cikk 40–43. pontját 2022. augusztus 3-tól kell alkalmazni;

c)

e rendelet 1. cikkének 44. pontját a 767/2008/EK rendelet 45e. és 45f. cikke tekintetében 2023. augusztus 3-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Strasbourgban, 2021. július 7-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

D. M. SASSOLI

a Tanács részéről

az elnök

A. LOGAR


(1)  HL C 440., 2018.12.6., 154. o.

(2)  Az Európai Parlament 2019. március 13-i álláspontja (HL C 23., 2021.1.21., 286. o.) és a Tanács 2021. május 27-i álláspontja első olvasatban (HL C 235., 2021.6.17., 1. o.). Az Európai Parlament 2021. július 7.-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(3)  A Tanács 2004/512/EK határozata (2004. június 8.) a Vízuminformációs Rendszer létrehozásáról (VIS) (HL L 213., 2004.6.15., 5. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 767/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) (HL L 218., 2008.8.13., 60. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 810/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex) (HL L 243., 2009.9.15., 1. o.).

(6)  A Tanács 2008/633/IB határozata (2008. június 23.) a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről (HL L 218., 2008.8.13., 129. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 604/2013/EU rendelete (2013. június 26.) egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról (HL L 180., 2013.6.29., 31. o.).

(8)  Egyezmény a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról (HL L 239., 2000.9.22., 19. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013/32/EU irányelve (2013. június 26.) a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról (HL L 180, 2013.6.29., 60. o).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1240 rendelete (2018. szeptember 12.) az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról (HL L 236., 2018.9.19., 1. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/817 rendelete (2019. május 20.) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a határok és a vízumügy területén, továbbá a 767/2008/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1726 és az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat módosításáról (HL L 135, 2019.5.22., 27. o).

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/818 rendelete (2019. május 20.) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén, valamint az (EU) 2018/1726, az (EU) 2018/1862 és az (EU) 2019/816 rendelet módosításáról (HL L 135, 2019.5.22., 85. o).

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/794 rendelete (2016. május 11.) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 135., 2016.5.24., 53. o.).

(14)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(15)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.).

(16)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1896 rendelete (2019. november 13.) az Európai Határ- és Parti Őrségről, valamint az 1052/2013/EU és az (EU) 2016/1624 rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2019.11.14., 1. o.).

(17)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008/115/EK irányelve (2008. december 16.) a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról (HL L 348., 2008.12.24., 98. o.).

(18)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(19)  Az Európai Parlament és a Tanács 1105/2011/EU határozata (2011. október 25.) a külső határok átlépésére jogosító és vízummal ellátható úti okmányok listájáról, valamint az e lista összeállítására irányuló eljárás meghatározásáról (HL L 287., 2011.11.4., 9. o.).

(20)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 158., 2004.4.30., 77. o.).

(21)  A Tanács 2002/192/EK határozata (2002. február 28.) Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezései alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 64., 2002.3.7., 20. o.).

(22)  HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

(23)  A Tanács 1999/437/EK határozata (1999. május 17.) az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról (HL L 176., 1999.7.10., 31. o.).

(24)  HL L 53., 2008.2.27., 52. o.

(25)  A Tanács 2008/146/EK határozata (2008. január 28.) az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő megkötéséről (HL L 53., 2008.2.27., 1. o.).

(26)  A Tanács 2008/149/IB határozata (2008. január 28.) az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 53., 2008.2.27., 50. o.).

(27)  HL L 160., 2011.6.18., 21. o.

(28)  A Tanács 2011/350/EU határozata (2011. március 7.) az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló, különösen a belső határokon történő ellenőrzés megszüntetéséhez és a személyek mozgásához kapcsolódó társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 160., 2011.6.18., 19. o.).

(29)  A Tanács 2011/349/EU határozata (2011. március 7.) az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló, különösen a bűnügyi igazságügyi és rendőrségi együttműködéshez kapcsolódó társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 160., 2011.6.18., 1. o.).

(30)  A Tanács (EU) 2017/1908 határozata (2017. október 12.) a schengeni vívmányok Vízuminformációs Rendszerre vonatkozó egyes rendelkezéseinek a Bolgár Köztársaságban és Romániában való hatályba léptetéséről (HL L 269., 2017.10.19., 39. o.).

(31)  Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 008., 2001.1.12., 1. o.).

(32)  HL C 50., 2019.2.8., 4. o.


I. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT A 2004/512/EK HATÁROZATHOZ

2004/512/EK határozat

767/2008/EK rendelet

1. cikk, (1) bekezdés

1. cikk

1. cikk (2) bekezdés

2a. cikk

2. cikk

3. és 4. cikk

45. cikk

5. cikk

49. cikk

6. cikk


II. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT A 2008/633/IB HATÁROZATHOZ

2008/633/IB határozat

767/2008/EK rendelet

1. cikk

1. cikk

2. cikk

4. cikk

3. cikk

22l. és 22m. cikk,

45b. cikk

4. cikk

22n. cikk

5. cikk

22o. cikk

6. cikk

22t. cikk

7. cikk

22m. cikk

22r. cikk

8. cikk

28. cikk, (5) bekezdés, 31. cikk, (4) és (5) bekezdés és

VI. fejezet

9. cikk

32. cikk

10. cikk

33. cikk

11. cikk

35. cikk

12. cikk

36. cikk

13. cikk

30. cikk

14. cikk

38. cikk

15. cikk

16. cikk

22s. cikk

17. cikk

50. cikk


Top