(1)

A 2006/112/EK irányelv 168. és 168a. cikke úgy rendelkezik, hogy az adóalanyok jogosultak az adóköteles tevékenységükhöz felhasznált termékek és szolgáltatások után fizetett hozzáadottérték-adó (héa) levonására. Az említett irányelv 26. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében a vállalkozás vagyonát képező terméknek az adóalany saját, illetve alkalmazottai szükségleteinek kielégítésére vagy általában vállalkozásidegen célokra történő felhasználását ellenérték fejében nyújtott szolgáltatásnak kell tekinteni.

(2)

A 2014/797/EU tanácsi végrehajtási határozat (2) a 2017. december 31-ig terjedő időszakra felhatalmazta Észtországot arra, hogy 50 %-ra korlátozza az adólevonási jogot bizonyos személygépkocsik vásárlása, lízingje, Közösségen belüli beszerzése és importja esetében, és mentesítse az adóalanyokat a korlátozás hatálya alá tartozó járművek magáncélú használatára kivetett héa elszámolásának kötelezettsége alól.

(3)

Az (EU) 2017/1854 tanácsi végrehajtási határozat (3)2020. december 31-ig meghosszabbította a 2014/797/EU végrehajtási határozat érvényességét.

(4)

A Bizottság által 2021. február 12-én iktatott levelében Észtország arra irányuló kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz, hogy felhatalmazást kapjon a 2006/112/EK irányelv 26. cikke (1) bekezdésének a) pontjától, valamint 168. és 168a. cikkétől eltérő különös intézkedés alkalmazására annak érdekében, hogy korlátozza a nem üzleti célra használt egyes személygépkocsik vásárlására, lízingjére, Közösségen belüli beszerzésére és importjára vonatkozó adólevonási jogot (a továbbiakban: a különös intézkedés).

(5)

A 2006/112/EK irányelv 395. cikke (2) bekezdése második albekezdésének megfelelően a Bizottság 2021. március 19-én kelt levelében tájékoztatta a többi tagállamot Észtország kérelméről. 2021. március 23-án kelt levelében a Bizottság értesítette Észtországot arról, hogy rendelkezik a kérelem elbírálásához általa szükségesnek tartott valamennyi információval.

(6)

Gyakran igen nehéz pontosan megállapítani a személygépkocsik nem üzleti célú felhasználását, és még ha lehetséges is, az erre szolgáló eljárás rendszerint nagy terhekkel jár. A kért felhatalmazás értelmében a nem kizárólag üzleti célra használt személygépkocsikkal kapcsolatos kiadásokat terhelő héa levonható mértékét – néhány kivételtől eltekintve – átalányszázalékban kell megállapítani. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján az észt hatóságok úgy vélik, hogy 50 %-os mérték indokolt. Egyúttal a kettős adóztatás elkerülése érdekében a személygépkocsik nem üzleti célú használata esetében fel kell függeszteni a héaelszámolásra vonatkozó követelményt, ha a szóban forgó személygépkocsi korlátozás hatálya alá esik. Ezen különös intézkedés révén nem szükséges nyilvántartást vezetni a vállalati személygépkocsik magáncélú használatáról, és ugyanakkor a hamis nyilvántartások révén történő adócsalás is megelőzhető.

(7)

Az adólevonási jognak a kért felhatalmazás szerinti korlátozását a meghatározott kategóriákba tartozó személygépkocsik vásárlása, lízingje, Közösségen belüli beszerzése és importja, valamint az ilyen személygépkocsikhoz kapcsolódó kiadások – többek között az üzemanyag-vásárlás – után fizetett héára kell alkalmazni.

(8)

A kért felhatalmazást kizárólag a 3 500 kilogrammot nem meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű és a vezetőülésen kívül legfeljebb nyolc üléssel rendelkező személygépkocsikra kell alkalmazni, minthogy a 3 500 kilogrammot meghaladó össztömegű és a vezetőülésen kívül nyolcnál több üléssel rendelkező személygépkocsik nem üzleti célú használata elhanyagolható e személygépkocsik jellegéből, illetve azon üzleti tevékenységekből adódóan, amelyekre azokat használják. Meg kell határozni azon személygépkocsik részletes jegyzékét, amelyekre egyedi jellegű felhasználásuk miatt a felhatalmazás nem vonatkozik.

(9)

A felhatalmazásnak korlátozott időtartamra, 2024. december 31-ig kell szólnia, hogy lehetővé váljon az eltérő intézkedés szükségességének és hatékonyságának, valamint a különös intézkedés alapját képező, az üzleti és nem üzleti célú használat közötti felosztási rátának a felülvizsgálata.

(10)

Amennyiben Észtország úgy véli, hogy szükséges a felhatalmazás időbeli hatályának 2024-en túli kiterjesztése, meghosszabbítás iránti kérelmet kell benyújtania a Bizottsághoz 2024. március 31-ig egy, az alkalmazott százalékos arány értékelését tartalmazó jelentéssel együtt.

(11)

A különös intézkedés a végső fogyasztói szinten beszedett adóbevétel teljes összegét csak elhanyagolható mértékben fogja befolyásolni és nem lesz kedvezőtlen hatással az Unió hozzáadottérték-adóból származó saját forrásaira,