(1)

Amint azt az (EU) 2018/1972 irányelv is elismeri, mivel a kis teljesítményű, kis hatótávolságú, vezeték nélküli hozzáférési pontok valószínűleg pozitív hatással lesznek a rádióspektrum használatára és a vezeték nélküli kommunikáció fejlődésére az Unióban, a kis hatótávolságú, vezeték nélküli hozzáférési pontok kiépítését engedélymentes kiépítési rendszerrel kell elősegíteni.

(2)

Egy kis hatótávolságú, vezeték nélküli hozzáférési pont olyan különböző elemekből áll, mint a jelfeldolgozó egység, az antennarendszer, a kábelcsatlakozások és a ház. Egyes esetekben az antennarendszert vagy annak részeit a kis hatótávolságú, vezeték nélküli hozzáférési pont többi elemétől elkülönítve is be lehet építeni, és egy vagy több, külön erre a célra szolgáló kábellel lehet csatlakoztatni. Ez lehet a helyzet az elosztott antennarendszerek vagy az egy vagy több üzemeltető által használt elosztott rádiórendszerek esetében. Egy kis hatótávolságú, vezeték nélküli hozzáférési pont két vagy több spektrumhasználó kiszolgálására is kialakítható.

(3)

A társadalmi elfogadottság és a fenntartható kiépítés biztosítása érdekében az (EU) 2018/1972 irányelv 57. cikke (1) bekezdése második albekezdésének hatálya alá tartozó kis hatótávolságú, vezeték nélküli hozzáférési pontok vizuális hatását minimálisra kell korlátozni. Ennek érdekében vagy nem látható, vagy vizuálisan nem feltűnő módon kell rögzíteni őket a tartószerkezetre. Ezenkívül működésüknek a lakosságot érő elektromágneses sugárterhelés korlátozásáról szóló 1999/519/EK tanácsi ajánlásban (2) meghatározottak szerint a közegészség magas szintű védelmét is biztosítania kell.

(4)

A rádióberendezések forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) előírja, hogy a rádióberendezéseket – ideértve a kis hatótávolságú, vezeték nélküli hozzáférési pontokat is – úgy kell kialakítani, hogy biztosítsák az emberek egészségének és biztonságának védelmét.

(5)

Az (EU) 2018/1972 irányelv 57. cikke (1) bekezdése második albekezdésének hatálya alá tartozó kis hatótávolságú, vezeték nélküli hozzáférési pontok fizikai és műszaki jellemzőit ezért a felhasználói összekapcsoltság érdekében meg kell határozni a maximális térfogat, valamint a tömegre és a maximális sugárzási teljesítményre vonatkozó korlátozások tekintetében. A kis hatótávolságú, vezeték nélküli hozzáférési pontok vizuális hatásának korlátozására szolgáló maximális térfogatot úgy kell meghatározni, hogy az lehetővé tegye a tervezési rugalmasságot és a tartószerkezet fizikai és műszaki jellemzőihez való alkalmazkodást.

(6)

A Bizottság megbízásából készült, „A kis hatótávolságú, vezeték nélküli hozzáférési pontok könnyített kiépítésére vonatkozó szabályozás” című tanulmány (4) azt mutatja, hogy a 20 literes maximális térfogatnak elegendőnek kell lennie a kis hatótávolságú, vezeték nélküli hozzáférési pontok fő elemeinek befogadására, biztosítva ugyanakkor e hozzáférési pontok nem feltűnő külső megjelenését. Ezt a maximális térfogatot kell alkalmazni az egy vagy több spektrumfelhasználót kiszolgáló kis hatótávolságú, vezeték nélküli hozzáférési pontok egyenként történő kiépítése során, valamint több olyan, kis hatótávolságú, vezeték nélküli hozzáférési pont kiépítése esetén, amelyek egy kis felületű infrastrukturális helyszínen – például villanyoszlopon, közlekedési jelzőlámpán, hirdetőtáblán vagy buszmegállón – osztoznak, melynek mérete és/vagy sűrű előfordulása egy adott területen valószínűleg vizuális káoszt okozna.

(7)

A kis hatótávolságú, vezeték nélküli hozzáférési pontoknak meg kell felelniük az EN 62232:2017 harmonizált európai szabványnak (5) – „Determination of RF field strength, power density and specific absorption rate (SAR) in the vicinity of radiocommunication base stations for the purpose of evaluating human exposure” (A rádiófrekvencia-térerősség, a teljesítménysűrűség és a sugárzáselnyelési képesség (SAR) meghatározása a rádiótávközlési bázisállomások közelében az emberi expozíció értékelése céljából) –, amely módszertant biztosít a bázisállomások telepítéséhez, figyelembe véve azok sugárzási teljesítményét az elektromágneses mezőknek való emberi expozíció értékelése céljából, az 1999/519/EK ajánlásban meghatározott határértékeknek megfelelően.

(8)

Ez a szabvány a bázisállomások valamennyi típusára alkalmazandó, amelyek kisugárzott egyenértékű izotrop teljesítményükre (EIRP) vonatkozó különböző határértékek alapján öt telepítési osztályba vannak besorolva: néhány milliwatt (E0 osztály), 2 watt (E2 osztály), 10 watt (E10 osztály), 100 watt (E100 osztály) és több mint 100 watt (E+ osztály). Figyelembe véve az e szabvány szerint betartandó telepítési biztonsági távolságokat, és mivel az (EU) 2018/1972 irányelv előírja, hogy a kis hatótávolságú, vezeték nélküli hozzáférési pontoknak kis teljesítményű berendezéseknek kell lenniük, e rendelet csak az E0, E2 és E10 telepítési osztályra indokolt alkalmazni. Az EN 62232:2017 szabvány 6.2.4. pontjának 2. táblázata előírja, hogy egy E10 osztályú antenna legalacsonyabb sugárzó részének legalább 2,2 méter magasságban kell lennie a nyilvános járdák felett annak érdekében, hogy legalább 20 cm-es távolság legyen az antenna főhurokszintje és egy 2 m magas személy teste között (6).

(9)

Esztétikai okokból az E10 osztályba tartozó, a 20 literes maximális térfogatot valószínűleg kimerítő kis hatótávolságú, vezeték nélküli hozzáférési pontok beltéri telepítését a legalább 4 méter belmagasságú, nagy beltéri helyekre, például múzeumokra, stadionokra, kongresszusi központokra, repülőterekre, metróállomásokra, vasútállomásokra vagy bevásárlóközpontokra indokolt korlátozni.

(10)

A kis hatótávolságú, vezeték nélküli hozzáférési pontok tömege és alakja nem teheti szükségessé a meglévő tartószerkezet szerkezeti megerősítését.

(11)

Tekintettel a vonatkozó szabványok várható továbbfejlesztésére, annak érdekében, hogy azok az aktív antennarendszereket alkalmazó kis hatótávolságú, vezeték nélküli hozzáférési pontokra is alkalmazandók legyenek, ebben a szakaszban az ilyen hozzáférési pontok nem tartozhatnak az engedélymentes kiépítési rendszer hatálya alá.

(12)

Az illetékes hatóságok általi felügyelet és nyomon követés lehetővé tétele érdekében – különösen azokban az esetekben, amikor több antennarendszer osztozik egy helyen – minden olyan üzemeltetőnek, amely az e rendeletben meghatározott jellemzőknek megfelelő kis hatótávolságú, vezeték nélküli hozzáférési pontokat épített ki, kellő időben értesítést kell küldenie az illetékes hatóságnak e hozzáférési pontok telepítéséről és helyéről.

(13)

Ez a rendelet nem érinti a tagállamok arra vonatkozó hatáskörét, hogy meghatározzák az (EU) 2018/1972 irányelv 57. cikke (1) bekezdése második albekezdésének hatálya alá tartozó kis hatótávolságú, vezeték nélküli hozzáférési pontok helymegosztásából vagy adott helyen történő halmozásából eredő elektromágneses sugárterhelés összesített szintjét, és hogy az egyedi engedélyektől eltérő eszközökkel biztosítsák, hogy a szóban forgó szintek megfeleljenek az uniós joggal összhangban alkalmazandó összesített expozíciós határértékeknek.

(14)

E rendelet végrehajtását rendszeresen nyomon kell követni annak érdekében, hogy szükség esetén könnyebben el lehessen végezni a felülvizsgálatát, figyelembe véve a nemzeti gyakorlatokat és a szabványosítás terén bekövetkezett fejleményeket, különös tekintettel az aktív antennarendszerek hatály alá vonására.

(15)

Ez a rendelet nem érinti a biztonságra, a közüzemi ellátásra és a magántulajdon tiszteletben tartására vonatkozó nemzeti intézkedéseket, ideértve a tulajdonosok azon jogát, hogy meghatározzák tulajdonuk használatát.

(16)

Ez a rendelet nem érinti a kis hatótávolságú, vezeték nélküli hozzáférési pontok kiépítésére vonatkozó, kevésbé korlátozó nemzeti szintű rendszerek alkalmazását, melyek célja annak elősegítése, hogy a kis hatótávolságú, vezeték nélküli hozzáférési pontok sűrűsége arányos, vizuális hatásuk pedig korlátozott legyen.

(17)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Hírközlési Bizottság véleményével,