(1)

A Bizottság 2019. december 17-én elfogadta az éves fenntartható növekedési stratégiát, amely elindította a gazdaságpolitikai koordináció 2020. évi európai szemeszterét. A Bizottság kellően figyelembe vette az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által 2017. november 17-én kihirdetett szociális jogok európai pillérét. A Bizottság az 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) alapján 2019. december 17-én elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést is, amelyben Szlovéniát nem sorolta azon tagállamok közé, amelyek vonatkozásában részletes vizsgálatra kerül sor. A Bizottság ugyanezen a napon az euroövezet gazdaságpolitikájáról szóló tanácsi ajánlásra vonatkozó ajánlást is elfogadta.

(2)

A Szlovéniára vonatkozó 2020. évi országjelentést 2020. február 26-án tették közzé. Az országjelentés értékelte a Tanács által 2019. július 9-én elfogadott országspecifikus ajánlások (3) (a továbbiakban: a 2019. évi országspecifikus ajánlások) és az előző években elfogadott országspecifikus ajánlások végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket, valamint az Európa 2020 stratégia nemzeti szintre lebontott célkitűzéseinek megvalósítása terén Szlovénia által elért eredményeket.

(3)

Az Egészségügyi Világszervezet 2020. március 11-én hivatalosan világjárványnak nyilvánította a Covid19-járványt. A világjárvány súlyos népegészségügyi szükséghelyzetet jelent a polgárok, a társadalmak és a gazdaságok számára. Rendkívüli nyomást gyakorol a nemzeti egészségügyi rendszerekre, zavarokat okoz a globális ellátási láncokban, volatilitáshoz vezet a pénzügyi piacokon, sokkokat idéz elő a fogyasztói keresletben, és számos ágazatra kedvezőtlenül hat. Veszélyezteti az emberek munkahelyét, jövedelmét és a vállalkozások tevékenységét. A világjárvány komoly gazdasági sokkot okozott, amelynek már most is súlyos hatása van az Unióban. A Bizottság 2020. március 13-án elfogadott közleményében a válság nyomán hozott koordinált gazdasági válaszintézkedéseket sürgetett, nemzeti és uniós szinten minden szereplő bevonásával.

(4)

Több tagállam szükséghelyzetet hirdetett ki, vagy szükséghelyzeti intézkedéseket vezetett be. Minden szükséghelyzeti intézkedésnek szigorúan arányosnak, szükségesnek és időben korlátozottnak kell lennie, valamint összhangban kell lennie az európai és nemzetközi normákkal. Ezeknek az intézkedéseknek demokratikus felügyelet és független bírósági felülvizsgálat alá kell tartozniuk.

(5)

A Bizottság 2020. március 20-án közleményt fogadott el a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezésének aktiválásáról. Az 1466/97/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében, 6. cikkének (3) bekezdésében, 9. cikkének (1) bekezdésében és 10. cikkének (3) bekezdésében, valamint az 1467/97/EK rendelet (4) 3. cikkének (5) bekezdésében és 5. cikkének (2) bekezdésében meghatározottak szerinti általános mentesítési rendelkezés elősegíti a költségvetési politikák összehangolását súlyos gazdasági visszaesés idején. A Bizottság a 2020. március 20-i közleményében úgy vélte, hogy a Covid19-világjárvány következtében várható súlyos gazdasági visszaesés miatt teljesültek az általános mentesítési rendelkezés aktiválásának feltételei és felkérte a Tanácsot, hogy hagyja jóvá ezt a következtetést. A tagállamok pénzügyminiszterei 2020. március 23-án egyetértettek a Bizottság értékelésével. A miniszterek egyetértettek abban, hogy a súlyos gazdasági visszaesés határozott, ambiciózus és koordinált választ követel meg. Az általános mentesítési rendelkezés aktiválása lehetővé teszi a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától való átmeneti eltérést, ha ez középtávon nem veszélyezteti a költségvetés fenntarthatóságát. A korrekciós ág tekintetében a Tanács a Bizottság ajánlására úgy is határozhat, hogy módosított költségvetési pályát fogad el. Az általános mentesítési rendelkezés nem függeszti fel a Stabilitási és Növekedési Paktum eljárásait. Lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy eltérjenek az általában alkalmazandó költségvetési követelményektől, a Bizottság és a Tanács számára pedig biztosítja annak lehetőségét, hogy a Paktum keretében meghozzák a szükséges szakpolitikai koordinációs intézkedéseket.

(6)

Folyamatos intézkedésekre van szükség a Covid19-világjárvány terjedésének korlátozása és ellenőrzés alatt tartása, a nemzeti egészségügyi rendszerek rezilienciájának megerősítése, a világjárvány társadalmi-gazdasági következményeinek a vállalkozásokra és háztartásokra irányuló támogató intézkedések révén történő csökkentése, valamint a gazdasági tevékenység újraindulása fényében a munkahelyeken megfelelő egészségügyi és biztonsági feltételek biztosítása érdekében. Az Uniónak teljes mértékben ki kell használnia a rendelkezésére álló eszközöket, hogy támogassa a tagállamok e területeken tett erőfeszítéseit. Ezzel párhuzamosan a tagállamoknak és az Uniónak együtt kell működniük azon intézkedések kidolgozásában – többek között a zöld átállás és a digitális átalakulás integrálásával, valamint a válság tanulságainak levonásával –, amelyek társadalmunk és gazdaságaink rendes működéséhez és a fenntartható növekedéshez való visszatéréshez szükségesek.

(7)

A Covid19-válság rávilágított, hogy a belső piac lehetővé teszi a rendkívüli helyzetekhez való rugalmas alkalmazkodást. Mindazonáltal a helyreállítási szakaszba való gyors és zökkenőmentes átmenet, továbbá az áruk, szolgáltatások és a munkavállalók szabad mozgásának biztosítása érdekében a belső piac rendes működését akadályozó rendkívüli intézkedéseket azonnal meg kell szüntetni, amint azok már nem nélkülözhetetlenek. A jelenlegi válság rámutatott arra, hogy válsághelyzet-felkészültségi terveket kell kidolgozni az egészségügyi ágazatban. A beszerzési stratégiák javítása, az ellátási láncok diverzifikálása és az alapvető eszközök stratégiai tartalékainak kialakítása a kulcsfontosságú elemek között szerepelnek az átfogóbb válsághelyzet-felkészültségi tervek kidolgozása szempontjából.

(8)

Az uniós jogalkotó az (EU) 2020/460 (5) és az (EU) 2020/558 (6) európai parlamenti és tanácsi rendeletek révén már módosította a vonatkozó jogi kereteket, hogy lehetővé váljon a Covid19-világjárvány rendkívüli hatásainak kezelése érdekében az európai strukturális és beruházási alapokból származó fel nem használt források tagállamok általi mobilizálása. A szóban forgó módosítások további rugalmasságot, valamint egyszerűsített és észszerűsített eljárásokat biztosítanak. A cash flow-nyomás enyhítése érdekében a tagállamok a 2020–2021-es pénzügyi évben igénybe vehetik az uniós költségvetés 100 %-os társfinanszírozását is. Szlovéniát arra ösztönözzük, hogy teljes mértékben használja ki az említett lehetőségeket a leginkább érintett egyének és ágazatok támogatása érdekében.

(9)

A Covid19-világjárvány társadalmi-gazdasági hatása a gazdasági tevékenységek eltérő szakosodási és koncentrációs mintái miatt valószínűleg egyenlőtlenül oszlik el a szlovén régiók között. Ez annak jelentős kockázatával jár, hogy súlyosbodik a főváros és az ország többi része közötti egyenlőtlenségek növekedésének már megfigyelt tendenciája. A tagállamok közötti konvergenciafolyamat átmeneti felborulásának kockázatával együtt a jelenlegi helyzet célzott szakpolitikai válaszintézkedéseket tesz szükségessé.

(10)

Szlovénia 2020. április 30-án benyújtotta 2020. évi nemzeti reformprogramját és 2020. évi stabilitási programját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor.

(11)

Szlovénia jelenleg a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágához és az adósságszabály hatálya alá tartozik.

(12)

A Tanács ajánlása szerint – a Tanács által 2018. július 13-án elfogadott országspecifikus ajánlások (7) részeként – Szlovéniának biztosítania kellett, hogy a nettó elsődleges államháztartási kiadások nominális növekedési rátája (8) 2019-ben ne haladja meg a 3,1 %-ot, ami a bruttó hazai termék (GDP) 0,65 %-ának megfelelő éves strukturális kiigazításnak felelt meg. A Bizottság átfogó értékelése megerősíti, hogy 2019-ben, valamint a 2018. és 2019. évet együttesen vizsgálva a középtávú költségvetési célhoz vezető ajánlott kiigazítási pályától való jelentős eltérés állt fenn. Azonban az általános mentesítési rendelkezés aktiválásának fényében nem indokolt jelentős eltérés korrekcióját célzó eljárás keretében további lépéseket tenni.

(13)

A 2020. évi stabilitási program szerint a kormány az államháztartási egyenlegnek a GDP 0,5 %-ának megfelelő 2019. évi többletről 2020-ra a GDP 8,1 %-ának megfelelő hiányra történő változását tervezi. Miután 2019-ben a GDP 66,1 %-ára csökkent, a GDP-arányos államadósság a 2020. évi stabilitási program szerint 2020-ban várhatóan 82,4 %-ra növekszik. A makrogazdasági és költségvetési kilátásokat a Covid19-világjárvány miatt nagy bizonytalanság övezi.

(14)

A Covid19-világjárványra válaszul és az összehangolt uniós megközelítés részeként Szlovénia időszerű költségvetési intézkedéseket fogadott el az egészségügyi rendszere kapacitásának növelése, a világjárvány megfékezése és a különösen súlyosan érintett egyének és ágazatok megsegítése érdekében. A 2020. évi stabilitási program szerint a szóban forgó költségvetési intézkedések a GDP 4,4 %-át teszik ki. Az intézkedések közé tartoznak az ideiglenesen elbocsátott munkavállalóknak és az önálló vállalkozóknak szóló, csökkentett munkaidős foglalkoztatást célzó programok (a GDP 2,3 %-a), az egészségügyi kiadások növelése (a GDP 0,5 %-a), kompenzációk a munkahelyen maradó munkavállalókért (a GDP 0,4 %-a), a közszférában dolgozóknak a válsághelyzetben adott jutalmak (a GDP 0,4 %-a), az adóhalasztások (a GDP 0,4 %-a) és a veszélyeztetett csoportoknak nyújtott pénzügyi támogatások (a GDP 0,2 %-a). Emellett Szlovénia olyan, a 2020. évi stabilitási programban a GDP 5,1 %-át kitevőre becsült intézkedéseket jelentett be, amelyeknek nincs közvetlen hatásuk a költségvetésre, viszont hozzájárulnak a vállalkozások likviditásának támogatásához. A szóban forgó intézkedések közé tartoznak a hitelgaranciák (a GDP 4,8 %-a), az adóhalasztások (a GDP 0,2 %-a) és az önálló vállalkozókra vonatkozó társadalombiztosítási járulékok alóli mentesség (a GDP 0,1 %-a). A Bizottság 2020. tavaszi előrejelzése azonban valamennyi adóhalasztást olyan likviditási intézkedésnek tekint, amelynek 2020-ban nincs negatív költségvetési hatása. Összességében a Szlovénia által hozott intézkedések összhangban vannak a 2020. március 13-i bizottsági közleményben foglalt iránymutatással. A szükséghelyzeti intézkedések és a támogató költségvetési intézkedések teljeskörű végrehajtása, majd ezt követően – amennyiben a gazdasági feltételek lehetővé teszik – olyan költségvetési politika követése, amelynek középpontjában a prudens középtávú költségvetési pozíció megvalósítása áll, hozzá fog járulni a költségvetés középtávú fenntarthatóságának megőrzéséhez.

(15)

A Bizottság változatlan szakpolitikát feltételező, 2020. tavaszi előrejelzése alapján Szlovénia államháztartási egyenlege 2020-ban a GDP –7,2 %-át, 2021-ben pedig a GDP –2,1 %-át teszi ki. Az államadósság-ráta az előrejelzés szerint 2020-ban eléri a GDP 83,7 %-át, 2021-ben pedig a GDP 79,9 %-át.

(16)

A Bizottság 2020. május 20-án a Szerződés 126. cikkének (3) bekezdésével összhangban jelentést adott ki, mivel Szlovénia a hiányra vonatkozóan a GDP 3 %-ában meghatározott küszöbérték túllépését tervezi 2020-ban. Összességében a Bizottság elemzése arra enged következtetni, hogy a Szerződésben és az 1467/97/EK rendeletben meghatározott hiánykritérium nem teljesült.

(17)

Szlovénia a fertőző betegségekről szóló törvénye alapján 2020. március 12-én jelentette be a Covid19-járványt, és népegészségügyi intézkedéseket hozott a vírus terjedésének megfékezésére. Ez magában foglalta a népegészségügy, az alapellátás és a másodlagos ellátás, valamint az egyéb szolgáltatások szerepének összehangolását, valamint a megfelelő tesztelési protokoll bevezetését. Ezzel párhuzamosan Szlovénia szigorú kijárási korlátozást vezetett be, miközben az élelmiszerboltok, a gyógyszertárak, a bankok, a benzinkutak és a postahivatalok továbbra is nyitva tarthattak. A népegészségügyi intézkedések és a kijárási korlátozás segítették Szlovéniát az első (március–májusi) hullámban annak megakadályozásában, hogy a súlyos betegek száma meghaladja az ország egészségügyi rendszerének kapacitását. A kijárási korlátozás miatt számos vállalat átmenetileg beszüntette vagy csökkentette tevékenységét. Egy olyan nyitott és exportorientált gazdaságban, mint Szlovénia, az ellátási lánc zavarai és a termékek iránti lecsökkent globális kereslet különösen jelentős hatást gyakorolt a növekedésre. Tekintettel a gazdasági fejlődéssel kapcsolatos bizonytalanságra, a magánszektorban számos beruházási döntést elhalasztanak. Mivel Szlovénia legfontosabb gazdasági ágazatai közül várhatóan a közlekedés és a turizmus lesz a két leginkább érintett, amelyek esetében a forgalom 2020-ban 70 %-kal csökken, 2020-ra a GDP igen meredek visszaesése várható.

(18)

2020. április végéig a szlovén hatóságok két intézkedéscsomagot fogadtak el a Covid19 okozta sokk ellensúlyozására, összhangban az állami támogatási intézkedésekre vonatkozó, a Bizottság által a 2020. március 19-i közleményében bejelentett ideiglenes kerettel. Az első mérséklési csomag, amelynek értéke a GDP mintegy 6,4 %-ának megfelelő 3,1 milliárd euro, elsősorban a munkahelyek és a szociálisan veszélyeztetett csoportok védelmére összpontosít. Az állam fedezi a bérkompenzációt, a táppénzt és az ideiglenes leépítések társadalombiztosítási járulékait, valamint a munkahelyen maradó munkavállalók nyugdíjbiztosítási járulékait. A vállalkozások és a háztartások likviditási korlátainak enyhítése érdekében a hitelek törlesztése legfeljebb 12 hónappal elhalasztható. A második, mintegy 2 milliárd euro értékű csomag, amely a GDP körülbelül 4,2 %-ának felel meg, főként a vállalatoknak nyújt likviditási támogatást. A csomag magában foglal egy bankokon keresztül nyújtott állami garanciára vonatkozó programot, amely lehetővé teszi, hogy az állam által garantált kölcsönöket nyújtsanak nagyvállalatoknak a tőke 70 %-áig, a kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k) pedig legfeljebb a tőke 80 %-ig. Az adófizetések elhalasztása és a társadalombiztosítási járulékok alóli mentesség, valamint a közigazgatási szervek szerződéses kifizetéseinek felgyorsítása azt a célt szolgálja, hogy segítsen a vállalkozásoknak enyhíteni a likviditással és a finanszírozási eszközökhöz való hozzáféréssel kapcsolatos problémáikat.

(19)

mivel a Covid19-válság kezdetén nőtt az egészségügyi szolgáltatások iránti igény, Szlovéniának kihívásokkal kellett szembenéznie a megfelelő egészségügyi kapacitás biztosítása terén. A járvány kitörése strukturális problémákat tárt fel az egészségügyi rendszerben. Az orvosok viszonylag alacsony létszáma például további kihívást jelent a járvány elleni küzdelemben. Fontos ezért, hogy több képzett egészségügyi dolgozót vegyenek fel, védjék munkafeltételeiket, és ott alkalmazzák őket, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. Döntő fontosságú a nyomon követést és a telemedicinát lehetővé tévő diagnosztikai, tesztelési és e-egészségügyi eszközök alkalmazása. A célzott kutatás és az innovatív megoldások szintén fontosak ahhoz, hogy a népegészségügyi szolgálatok megalapozott döntések meghozatala céljából anonimizált adatokat tudjanak összegyűjteni és felhasználni. A válsághelyzet rávilágít arra, hogy meg kell védeni a – jelenleg strukturális reformok tárgyát képező – egészségügyi és tartós ápolási-gondozási rendszerek finanszírozására való képességet. Az egészségügyi ellátásról és az egészségbiztosításról szóló új törvény időben történő elfogadása és végrehajtása, az egészségügyi rendszer pénzügyi forrásainak bővítése, valamint pénzügyi tartalékok kialakítása enyhíteni fogja a pénzügyi források ingadozásait a gazdasági ciklus során. A tartós ápolás-gondozásról szóló törvény hiánya korlátozta Szlovéniát abban, hogy felvegye a küzdelmet a Covid19-világjárvány ellen a leginkább érintett gondozási létesítményekben. Mivel az idősek, a fogyatékossággal élők és a krónikus betegségben szenvedők esetében nagyobb annak a kockázata, hogy a vírus súlyos betegséget okoz, további jelentős erőfeszítésekre van szükség az egészségügyi szolgáltatásokba megfelelően beépített, minőségi tartós ápolási-gondozási szolgáltatások biztosításához.

(20)

A Covid19-világjárvány okozta egészségügyi és gazdasági válság példátlan nyomást gyakorolt Szlovénia munkaerőpiacára és szociális védelmi rendszerére. A Bizottság 2020. tavaszi előrejelzése szerint a munkanélküliség 2020-ban 7 %-ra emelkedik, majd 2021-ben 5,1 %-ra javul. A leginkább érintett ágazatokban a munkanélküliség gyors növekedésének megfékezése érdekében Szlovénia olyan átfogó szakpolitikai válaszintézkedéseket hozott, amelyek megelőző intézkedéseket és a munkavállalók munkaerőpiacra való gyors visszatérését elősegítő intézkedéseket foglalnak magukban. A szociális partnerekkel egyeztetett kulcsfontosságú szakpolitikai válaszintézkedéseknek a tartós és méltányos helyreállítás elérésére kell összpontosulniuk a meglévő aktív munkaerőpiaci politikák és a foglalkoztatásmegtartási rendszerek – többek között a csökkentett munkaidős foglalkoztatás – megerősítése, valamint a vállalkozásoknak nyújtott egyéb, időhöz kötött támogatások – például bértámogatás és a társadalombiztosítási járulékok alóli mentesség – bevezetése révén. Ezek az intézkedések elősegítenék a jövedelemkiesés csökkentését valamennyi munkavállaló számára, beleértve az atipikus foglalkoztatásban dolgozókat és az önálló vállalkozókat is. A rugalmas munkafeltételek, többek között a munkavégzés helyére vonatkozó rugalmasság (pl. távmunka biztosítása), a munkaidőt illető rugalmasság (pl. rugalmas munkaidőre vonatkozó rendelkezések) és a munkaszervezés rugalmassága (pl. vállalaton belüli szolgáltatások) jelentős mértékben fenntarthatják a foglalkoztatást a lezárások idején és a gazdasági tevékenység újrakezdésekor. A vállalkozói kedv előmozdítása kulcsfontosságú lesz a gazdaság újraindításához és a Covid19-válság után szükséges kiigazításokhoz. Ezért különösen fontos az önálló vállalkozók támogatása az alkalmazottakhoz képest jelentkező adminisztratív terhek és pénzügyi hátrányok csökkentésével.

(21)

A Covid19-válság szociális hatásainak enyhítése érdekében elengedhetetlen, hogy Szlovénia továbbra is megfelelő szociális ellátási csomagot nyújtson. Ehhez rendszeresen nyomon kell követni a válságnak a szegénységre gyakorolt hatásait. Külön figyelmet kell fordítani az idősekre és különösen az idős nőkre, akik között a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élők aránya már a válság előtt meghaladta az uniós átlagot. A nyugdíjtörvénynek a szlovén nemzetgyűlés által 2019 novemberében elfogadott módosítása várhatóan javítani fogja a nyugdíjak megfelelőségét az újonnan nyugdíjba vonulók esetében, míg a jelenlegi nyugdíjasok – köztük a szegénységi küszöb szintjén vagy az alatt élők – számára nem biztosít majd előnyöket. A frontvonalon dolgozó szervezeteknek nyújtott további pénzügyi támogatás biztosítaná, hogy a Covid19-világjárvány ne érintse aránytalanul a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett személyeket, és hogy alapvető szükségleteiket – például a napi étkezéseket és az egészségügyi ellátást – kielégítsék.

(22)

2020 áprilisában likviditási intézkedéseket vezettek be a vállalkozások számára, de még mindig vannak olyan életképes vállalkozások, például kisebb innovatív és gyorsan növekvő társaságok, amelyek nem rendelkeznek elégséges pénzügyi múlttal ahhoz, hogy a bankok hitelképesnek minősítsék őket. Szükség lehet az alternatív finanszírozáshoz, többek között a tőkefinanszírozási eszközökhöz (pl. kockázati tőke) való jobb hozzáférésre, különösen olyan országokban, mint Szlovénia, ahol a tőkepiacok fejletlenek. Szlovénia meglévő sajáttőke-eszközei alkalmasak lehetnek arra, hogy a válságból sikeresen kilábaló vállalkozások, például az innovatív kkv-k, valamint az induló és a növekvő innovatív vállalkozások felé irányítsák a segélyezési forrásokat, ahogyan azt más tagállamok is tervezik. Az uniós szabályok által előírt biztosítékok alkalmazása garantálni fogja, hogy ezek a tőkeinjekciók ne hassanak károsan a vállalatok hatékonyságára, illetve a gazdasági versenyre.

(23)

A Covid19-válság súlyosan érintette az egyébként életképes vállalkozások és háztartások képességét arra, hogy fizessék számláikat. Ha nem történne semmilyen intézkedés, a magánszektor nagy része fizetésképtelenné válna. A vállalkozásokra vonatkozó likviditási intézkedései között a szlovén kormány 12 hónapos moratóriumot vezetett be a nem pénzügyi vállalatoknak és háztartásoknak nyújtott teljesítő bankhitelek visszafizetésére vonatkozóan. Az ilyen és hasonló intézkedések hatékonyságát és eredményességét gondosan értékelni kell és nyomon kell követni. Az intézkedések bármely kedvezőtlen hatását gyorsan orvosolni kell, hogy mindenkor biztosított legyen a pénzügyi stabilitás.

(24)

A nehézségekkel küzdő vállalkozásoknak – különösen a kisebbeknek – nemcsak likviditásra és finanszírozásra van szükségük, hanem támogató üzleti környezetre is. Ez magában foglalja a Covid19-hez kapcsolódó kárenyhítési intézkedések gyors és bürokráciamentes végrehajtását, de túlmutat azon. Az ország jelentős szabályozási és adminisztratív terhei olyan költségeket eredményeznek, amelyeket a nehéz helyzetben lévő cégek egyszerűen nem engedhetnek meg maguknak ezekben a nehéz időkben. Az engedélyekhez, a beszámolási kötelezettségekhez és az adózási eljárásokhoz kapcsolódó bürokrácia csökkentése hatékony módja annak, hogy a vállalkozások azonnali, kézzelfogható segítséget kapjanak anélkül, hogy ez terhet róna a nemzeti költségvetésre és közvetve az adózókra. A szabályok korszerűsítése lehetővé fogja tenni, hogy a szakmai szolgáltatók költséghatékonyabb és innovatívabb szolgáltatásokat kínáljanak, amelyekre a cégeknek most szükségük van. Szlovénia különböző eszközöket hozott létre az adminisztratív terhek csökkentésére, köztük az „egységes dokumentumot” és a „kkv-tesztet”. Ezen eszközök alkalmazása most maximalizálható az azonnali segítségnyújtás érdekében. A válság további nehézségeket fog okozni a kereskedelmi viták rendezése és a gazdasági bűncselekmények elleni küzdelem terén. A fizetésképtelenségi keret tekintetében nagyobb hangsúlyt kell helyezni a válsággal összefüggő fizetésképtelenségek elkerülésére, a nem életképes vállalkozások gyors felszámolására és az érintettek számára második esély nyújtására.

(25)

A gazdaság helyreállításának elősegítése érdekében fontos lesz a kiforrott közberuházási projektek előreütemezése és a magánberuházások ösztönzése, többek között kapcsolódó reformok révén. A zöld átállás fenntartható projektekkel – például a szénbányákról és a szénalapú villamosenergia-termelésről való átmenettel – történő előmozdítása lehetne az egyik ilyen beruházás. A Szlovénia nemzeti energia- és klímatervében leírt zöld átállásba való beruházás rövid távon ösztönözheti a gazdasági helyreállítást és a Covid19-világjárványt követő középtávú intézkedéseket. Ez magában foglalhatja a megújuló energiaforrások jelenlegi alacsony arányának növelését, az energetikai infrastruktúra megerősítését, a szlovéniai városokban az uniós átlagot meghaladó légszennyezés csökkentését, a körforgásos gazdaság megerősítését, a szociális vállalkozások támogatását, valamint az átállás által leginkább érintett régiókra és ágazatokra gyakorolt lehetséges hatások mérséklésére irányuló erőfeszítések felgyorsítását. A kibocsátás jelenlegi csökkenése rövid távú lenne, ha a gazdaságélénkítési csomagokban nem szentelnének kellő figyelmet a tiszta energiának és az éghajlatbarát beruházásoknak, ami miatt Szlovénia lemaradna az éghajlat-politikai célkitűzései terén. A bizottsági javaslat tárgyát képező Méltányos Átállást Támogató Alap 2021–2027-es időszakra vonatkozó programozása elősegítheti Szlovéniában a klímasemleges gazdaságra való átállás által jelentett egyes kihívások kezelését, különösen a 2020. évi országjelentés D. mellékletében ismertetett területeken. Így Szlovénia a lehető legjobban kihasználhatná ezt az alapot.

(26)

A fenntarthatóság elvének érvényesülését biztosító gazdasági fellendülés érdekében beruházásokra lesz szükség a fenntartható közlekedés további fejlesztése, valamint a tömegközlekedés és a fenntartható összeköttetések támogatása érdekében, különösen a vasúti közlekedésben. A Covid19-válság további kihívások elé állította a teherszállítást és az árutovábbítást, és bár Szlovénia megtette a szükséges intézkedéseket és lehetővé tette az áruk – különösen a kritikus áruk – áramlását, ez negatív hatással lesz az ország gazdasági növekedésére.

(27)

Az exit- és helyreállítási stratégia részeként fontos lesz a termelékenység és a gazdasági növekedés kritikus motorját jelentő kutatásba és innovációba való beruházás támogatása. Szlovénia már a válság előtt is csupán „mérsékelt innovátornak” minősült, ami lassította arra irányuló erőfeszítéseit, hogy felzárkózzon a legjobban teljesítőkhöz. Az üzleti szektornak tudható be a kutatás-fejlesztésre fordított kiadások 75 %-a. A gazdasági visszaesés újra kockára teszi az üzleti kutatás-fejlesztést és innovációt. Az innováció viszonylag alacsony aránya – különösen a kkv-k esetében – lassítja azoknak az innovatív üzleti folyamatoknak és megoldásoknak a fejlődését és terjedését, amiket a Covid19-válság sürget. Termelésük fokozása érdekében beruházásokra van szükség azoknak az innovatív kkv-knek – köztük az induló vállalkozásoknak – a támogatásához, amelyek tevékenysége kialakulóban lévő technológiákat és áttörést hozó innovációkat foglal magában. A tudományos körök és az üzleti szféra közötti együttműködés többnyire a közepes technológiai igényű és a csúcstechnológiai ágazatokra korlátozódik. A kutatóhelyek és a felsőoktatási intézmények által létrehozott tudástranszfer-irodák hatékonysága jelentős eltéréseket mutat. A tudományos körök és az üzleti szféra közötti kapcsolatok elengedhetetlenek ahhoz, hogy a tudás sikeresen innovációvá alakuljon át, javuljon az ország kutatási és innovációs teljesítménye, és fokozódjon a gazdasági növekedés. A K+F-re fordított közkiadások szerények voltak, és részben az uniós strukturális alapoktól függtek. A válságból való kilábaláshoz a kutatásba és innovációba – többek között a technológiai és alkalmazott kutatásba – történő közberuházások prioritásként történő kezelésére lesz szükség.

(28)

A digitális átalakulás kulcsfontosságú lesz a Covid19-válság utáni gazdasági helyreállítás szempontjából. Az ország e téren meglévő potenciálját jól szemléltette az, ahogyan néhány szlovén vállalat a válság kezdetekor gyorsan bevezette a távmunka-rendszereket és az online kereskedelmi megoldásokat. Az üzleti modellek és a termelési folyamatok nagyobb mértékű digitalizációja az effajta átalakulást több gazdasági ágazatra is kiterjesztené. Szlovénia építhet a robotika, a mesterséges intelligencia és a blokklánc-technológia terén meglévő ismeretekre és kiváló képességekre a digitalizációnak a kevésbé fejlett, hagyományos iparágakra való kiterjesztése érdekében. A közszférából származó, jelenleg rendelkezésre álló adatok széles körének újrahasználata előmozdíthatja az innovációt és a nagy adathalmazokra épülő gazdaságot. A munkavállalók digitális készségeinek javítása viszonylag gyorsan növelheti foglalkoztathatóságukat, és elősegítheti a gazdasági fellendülést. A felhasználóbarát e-kormányzati szolgáltatások és digitális közszolgáltatások bevezetése hozzájárulna a vállalkozások adminisztratív terheinek további csökkentéséhez. Bár az online közszolgáltatások széles köre már rendelkezésre áll, a magánszemélyek és a vállalkozások általi igénybevételükhöz növelni kellene az emberek online tranzakciókba vetett bizalmát és e tranzakciók biztonságát (pl. nemzeti elektronikus azonosító bevezetése, kiberbiztonság és adatvédelmi elemek). A gyors és megbízható (vezetékes és mobil) széles sávú kapcsolatok – a vidéki térségekben is – nélkülözhetetlenek a kulcsfontosságú online szociális és gazdasági szolgáltatások fejlesztéséhez. Az 5G hálózat kiépítése az 5G frekvenciaspektrum kellő időben történő kiosztásától függ.

(29)

A rendes tanórákat valamennyi oktatási szinten a távoktatás váltotta fel a Covid19-járvány miatti kijárási korlátozás során. Az elektronikus távoktatáshoz megfelelő digitális infrastruktúrára, oktatási anyagokra és olyan tanárokra van szükség, akik rendelkeznek a hatékony tanításhoz szükséges készségekkel és támogatással. Valamennyi tanulónak, különösen a veszélyeztetett csoportoknak – köztük a fogyatékossággal élőknek és a vidéki térségekből származóknak – megfelelő hozzáféréssel és használható digitális készségekkel kell rendelkezniük a távoktatáshoz, hogy teljes mértékben kihasználhassák a távoktatás előnyeit. A munkavállalók készségeinek javítása érdekében a digitális kompetenciáknak hangsúlyosabb szerepet kell kapniuk az iskolai tantervekben és programokban. Ez lehetővé tenné a távmunka és a digitális szolgáltatások szélesebb körű alkalmazását, a digitális kompetenciáknak a munkaerőpiaci követelményekhez való jobb illeszkedését, valamint az olyan veszélyeztetett csoportok bevonását, mint az idősek vagy a vidéki térségekben élők.

(30)

Miközben az ezen ajánlásban foglalt országspecifikus ajánlások (a továbbiakban: a 2020 évi országspecifikus ajánlások) a Covid19-világjárvány társadalmi-gazdasági hatásainak kezelésére és a gazdaság helyreállításának elősegítésére összpontosítanak, a 2019. évi országspecifikus ajánlások olyan reformokra is kitértek, amelyek elengedhetetlenek a közép- és hosszú távú strukturális kihívások kezeléséhez. A 2019. évi országspecifikus ajánlások továbbra is helytállóak, és a következő évi európai szemeszter során folytatódik nyomon követésük. Ez a beruházásokkal kapcsolatos gazdaságpolitikákkal összefüggő 2019. évi országspecifikus ajánlásokra is vonatkozik. Az összes 2019. évi országspecifikus ajánlást figyelembe kell venni a kohéziós politikai finanszírozás 2020 utáni stratégiai programozása során, beleértve a jelenlegi válsághoz kapcsolódó enyhítő intézkedéseket és exitstratégiákat is.

(31)

Az európai szemeszter szolgál keretként a folyamatos gazdaság- és foglalkoztatáspolitikai koordinációhoz az Unióban, amely hozzájárulhat a fenntartható gazdasághoz. A tagállamok 2020. évi nemzeti reformprogramjukban számba vették az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak végrehajtása terén elért eredményeket. A 2020. évi országspecifikus ajánlások teljeskörű végrehajtásának biztosításával Szlovénia hozzá fog járulni a fenntartható fejlődési célok megvalósítása terén tett előrelépéshez, valamint az unióbeli versenyképes fenntarthatóságra irányuló közös erőfeszítésekhez.

(32)

A gazdasági és monetáris unió gazdaságai közötti szoros koordináció kulcsfontosságú a Covid19-világjárvány gazdasági hatásából való gyors kilábaláshoz. Mivel Szlovénia pénzneme az euro, az eurocsoport politikai iránymutatását figyelembe véve biztosítania kell, hogy szakpolitikái továbbra is összhangban legyenek az euroövezetre vonatkozó 2020. évi ajánlásokkal, és összhangban álljanak azon többi tagállam szakpolitikáival, amelyeknek pénzneme az euro.

(33)

A 2020. évi európai szemeszter keretében a Bizottság átfogóan elemezte a szlovén gazdaságpolitikát, és az elemzést közzétette a 2020. évi országjelentésben. A Bizottság értékelte továbbá a 2020. évi stabilitási programot, a 2020. évi nemzeti reformprogramot, valamint az előző években Szlovéniának címzett országspecifikus ajánlások végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket. A Bizottság figyelembe vette nemcsak ezek Szlovénia fenntartható költségvetési, valamint társadalom- és gazdaságpolitikája vonatkozásában képviselt jelentőségét, hanem azt is, hogy megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintettel arra az igényre, hogy az Unió átfogó gazdasági kormányzását az uniós szintű szempontoknak a leendő tagállami döntésekbe való beépítésével kell megerősíteni.

(34)

Ezen értékelés fényében a Tanács megvizsgálta a 2020. évi stabilitási programot, és véleményét (9) különösen az alábbi 1. ajánlás tükrözi,

1.

2.

3.