(1)

A nemzetközi polgári repülésről szóló Chicagói Egyezmény (a továbbiakban: a Chicagói Egyezmény) 1947. április 4-én lépett hatályba. Az egyezmény létrehozta a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetet (ICAO) és célja a nemzetközi légi közlekedés szabályozása.

(2)

Az Unió valamennyi tagállama a Chicagói Egyezmény szerződő állama és az ICAO tagja, az Unió pedig megfigyelői státusszal rendelkezik bizonyos ICAO-szervekben.

(3)

Az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye Feleinek 21. Konferenciája 2015. december 15-én elfogadta a Párizsi Megállapodást (1). A Párizsi Megállapodás célja többek között, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését jóval az iparosodás előtti átlaghőmérsékletnél 2 °C-kal magasabb hőmérsékletszint alatt tartsa, egyúttal arra törekedve, hogy a hőmérsékletemelkedés az iparosodás előtti átlaghőmérséklet feletti 1,5 °C mértékre korlátozódjon. A kibocsátáscsökkentési célok teljesítéséből valamennyi gazdasági ágazatnak ki kell vennie a részét, így a nemzetközi légi közlekedésnek is.

(4)

Az ICAO 39. közgyűlése 2016-ban az A39-3. sz. határozatában úgy határozott, hogy a nemzetközi légi közlekedés kibocsátáskompenzációs és -csökkentési rendszere (CORSIA) formájában egy globális piacalapú intézkedési rendszert hajt végre a nemzetközi légi közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásoknak a 2020-as szintekre való korlátozása érdekében. Az említett rendszer és annak különböző részletes elemei kidolgozására és elfogadására vonatkozó uniós álláspontot az (EU) 2016/915 tanácsi határozat (2) állapította meg.

(5)

Az ICAO Tanács a 214. ülésszaka 2018. június 27-i 10. ülésén „A nemzetközi légi közlekedés kibocsátáskompenzációs és -csökkentési rendszere (CORSIA)” címmel elfogadta a Chicagói Egyezmény 16. melléklete IV. kötetének első kiadását (a továbbiakban: a 16. melléklet IV. kötete).

(6)

2017-ben az (EU) 2017/2392 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) módosította a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (4). Az említett rendelet egyik célja az volt, hogy előkészítse a CORSIA 2021-től történő végrehajtását, valamint hogy uniós jogi követelményeket írjon elő a CORSIA céljából történő nyomon követésre, jelentéstételre és hitelesítésre vonatkozóan, valamint a CORSIA végrehajtására vonatkozó jelentéstételre és felülvizsgálatra vonatkozóan.

(7)

A 16. melléklet IV. kötetében foglalt szabályok kötelezővé válnak a Chicagói Egyezménnyel összhangban, illetve az abban meghatározott korlátok között. Az említett szabályok az Unióra és tagállamaira nézve is kötelezőek lesznek a hatályos nemzetközi légiközlekedési megállapodások értelmében.

(8)

Annak érdekében, hogy az ICAO teljes mértékben figyelembe vegye a jelenlegi uniós szintű jogi keretet, a tagállamok az (EU) 2018/2027 tanácsi határozattal (5) összhangban bejelentették az eltéréseket. Az (EU) 2018/2027 határozat értelmében a 2003/87/EK irányelv jelenlegi változata elvben a tagállamoknak az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) hatálya alá tartozó területén található repülőterekről induló vagy ezekre érkező légi járatokra alkalmazandó, a légijármű-üzemeltető letelepedési országától függetlenül. A 2003/87/EK irányelv megkülönböztetés nélkül alkalmazandó a tagállamokon és/vagy az Európai Gazdasági Térség országain belüli és az ezek közötti járatokra. Ezek az elvek jelenleg mind a nyomonkövetési, jelentéstételi és ellenőrzési (MRV) követelményekre, mind a kibocsátáskompenzációs követelményekre vonatkoznak.

(9)

A 16. melléklet IV. kötetében foglalt, 2019. január 1-jétől alkalmazandó MRV-követelmények – az (EU) 2018/2027 határozattal összhangban bejelentett eltérésekre is figyelemmel – az (EU) 2018/2066 (6) és az (EU) 2018/2067 (7) bizottsági végrehajtási rendelet és az (EU) 2019/1603 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (8) révén beépítésre kerültek az uniós jogba. Az említett rendeletek értelmében a kísérleti szakaszban keletkező kibocsátásról kibocsátási adatokat kell gyűjteni, és továbbítani kell azokat az ICAO titkárságának.

(10)

A 16. melléklet IV. kötete II. része 3. fejezetének 3.1.3. és 3.2.1. pontja, valamint 1. függeléke értelmében a szerződő államoknak értesíteniük kell az ICAO-t arról a döntésükről, hogy 2021. január 1-jétől önkéntesen részt vesznek-e, vagy megszüntetik-e az önkéntes részvételt a CORSIA-ban. A szerződő államoknak arról is értesíteniük kell az ICAO-t, hogy melyik lehetőséget választották a légijármű-üzemeltetők 2021–2023 közötti időszakra vonatkozó kibocsátáskompenzációs követelményeinek kiszámítására. Ezeket az értesítéseket 2020. június 30-ig kell benyújtaniuk.

(11)

E rendelkezésekből következik, hogy a 16. melléklet IV. kötetének bizonyos joghatásai a vonatkozó értesítéseknek az ICAO-hoz történő benyújtásától és ezen értesítések tartalmától függenek. Ezért az ezen értesítésekkel kapcsolatos uniós álláspont elfogadása az EUMSZ 218. cikke (9) bekezdésének hatálya alá tartozik.

(12)

E tekintetben helyénvaló meghatározni az ICAO-ban az Unió által képviselendő álláspontot, tekintettel a 16. melléklet IV. kötete szerinti értesítési kötelezettségekre, különösen azért, mert a CORSIA-ban való önkéntes részvétel és a 16. melléklet IV. kötetének 3.2.1. pontja szerinti lehetőséggel kapcsolatos választás döntően befolyásolhatja a jogokat és kötelezettségeket egy olyan területen, amely az uniós jog, nevezetesen a 2003/87/EK irányelv, valamint – bizonyos mértékig – az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) hatálya alá tartozik.

(13)

Az Unió és a tagállamok többször is úgy nyilatkoztak (10), hogy 2021. január 1-jétől készek részt venni a CORSIA-ban.

(14)

A CORSIA-ban való önkéntes részvételhez hozzátartozik, hogy a 16. melléklet IV. kötetének 3.2.1. pontjával összhangban ki kell választani egy lehetőséget a légijármű-üzemeltetők 2021–2023 közötti időszakra vonatkozó kibocsátáskompenzációs követelményeinek kiszámítására. E tekintetben a számításokat értelemszerűen a 2021., 2022. és 2023. évi kibocsátásokra indokolt alapozni. Az említett lehetőség valószínűleg nagyobb környezeti és nemzetközi közlekedési előnyökkel jár, mint a rendelkezésre álló másik lehetőség – vagyis az, ha a számításokat a 2020. évi kibocsátásokra alapozzák –, mivel a nemzetközi légi közlekedésből származó kibocsátások 2021-ben, 2022-ben és 2023-ban várhatóan magasabbak lesznek, mint 2020-ban, ami magasabb kibocsátáskompenzációs követelményekhez vezet. Ez nagyobb folytonosságot is biztosítana, szem előtt tartva, hogy a 2024-től kezdődő évekre vonatkozóan a 16. melléklet IV. kötetének 3.2.2. pontja szintén az adott év alapján történő számítást írja elő.

(15)

A légijármű-üzemeltetők kibocsátáskompenzációs követelményeinek kiszámításához a 2021., 2022. és 2023. évi kibocsátások kiválasztása a 2021–2023 közötti időszakban minden olyan légijármű-üzemeltetőre vonatkozna, amelyet a „Légijármű-üzemeltetők államokhoz rendelése a CORSIA keretében” („CORSIA Aeroplane Operator to State Attributions”) című ICAO dokumentum legfrissebb kiadása (11) alapján az érintett tagállamhoz rendeltek.

(16)

A 2003/87/EK irányelv kerete jelenleg bizonyos tekintetben eltér a 16. melléklet IV. kötetétől. A 2003/87/EK irányelv 28b. cikkének (2) bekezdése előírja a Bizottság számára, hogy a vonatkozó eszközök ICAO általi elfogadásától számított 12 hónapon belül, és még azelőtt, hogy a CORSIA működésbe lépne, jelentést nyújtson be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben megvizsgálja, hogy hogyan lehet az említett eszközöket az uniós jogban a 2003/87/EK irányelv felülvizsgálata útján végrehajtani, és amelyben meg kell vizsgálnia többek között a CORSIA ambíciószintjét és átfogó környezeti integritását, ideértve a Párizsi Megállapodásban foglalt célokhoz viszonyított általános ambíciószintjét, a részvétel szintjét, a végrehajthatóságát, az átláthatóságot, az előírások megsértése esetén alkalmazandó szankciókat, a nyilvánosság részvételének folyamatait, a kibocsátáskompenzációs egységek minőségét, a kibocsátások nyomon követését, bejelentését és hitelesítését, a forgalmi jegyzékeket, az elszámoltathatóságot, valamint a bioüzemanyagok használatára vonatkozó szabályokat. A 2003/87/EK irányelv 28b. cikkének (3) bekezdése szerint a Bizottságnak adott esetben javaslatot kell mellékelnie a jelentéshez az Európai Parlament és a Tanács számára az említett irányelv 28a. cikkében meghatározott eltérések módosítására, törlésére, meghosszabbítására, illetve más eltéréssel való felváltására vonatkozóan, összhangban az uniós gazdaság egészére vonatkozó, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló, 2030-ig szóló vállalással, az uniós klímapolitikai fellépések környezeti integritásának és hatékonyságának megőrzése céljából.

(17)

A Bizottság még nem nyújtotta be a jelentést. Ezért a Bizottságnak a lehető leghamarabb, de még 2020 vége előtt be kell nyújtania a 2003/87/EK irányelv 28b. cikkének (2) bekezdésében említett jelentést a megfelelő javaslattal együtt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(18)

Ezzel összefüggésben biztosítani kell az uniós jog és a 16. melléklet IV. kötet közötti jelenlegi és lehetséges jövőbeli eltérések hatékony figyelembevételét az uniós jogi keret szükség szerinti megőrzése érdekében, beleértve a jogalkotó arra vonatkozó mérlegelési jogkörét is, hogy döntsön az érintett területre alkalmazandó jövőbeli uniós rendszerről.

(19)

Az ICAO-hoz benyújtandó vonatkozó értesítéseknek ezért hivatkozniuk kell az önkéntes részvétel hatálya alá tartozó kérdésekre alkalmazandó (EU) 2018/2027 határozattal összhangban bejelentett eltérésre. Mivel az ilyen eltérés – amennyiben továbbra is releváns – csupán az államok különböző gazdasági szereplőkkel szembeni hatásköreinek megoszlását érinti, az ICAO-hoz benyújtandó vonatkozó értesítéseknek fenn kell tartaniuk a további eltérések bejelentésének lehetőségét is.

(20)

Az ICAO-ban az Unió által képviselendő álláspontokat az ICAO-ban tagsággal rendelkező egyes uniós tagállamok képviselik,