1.

„elektromos hálózat” vagy „villamos fővezeték”: a hálózatból származó 230 (± 10 %) V-os, 50 Hz-es váltófeszültségű elektronos áramforrás;

2.

„hűtőkészülék”: szigetelt szekrény egy vagy több, adott hőmérsékleten tartott, természetes vagy kényszerített hőátadású rekesszel, amelynek hűtését egy vagy több energiafogyasztó eszköz biztosítja;

3.

„rekesz”: egy hűtőkészülékben található, más rekeszektől válaszfallal, dobozzal vagy hasonló szerkezettel leválasztott zárt tér, amely egy vagy több külső ajtón keresztül közvetlenül hozzáférhető és több alrekeszre osztható. Eltérő rendelkezés hiányában e rendelet alkalmazásában a „rekesz” szó egyaránt vonatkozik a rekeszekre és az alrekeszekre;

4.

„külső ajtó”: a szekrény elmozdítható vagy eltávolítható része, amely lehetővé teszi legalább a rakomány be- és kirakodását;

5.

„alrekesz”: egy rekeszen belüli zárt tér, amelynek működési hőmérséklettartománya más, mint azé a rekeszé, amelyben elhelyezkedik;

6.

„teljes térfogat” (V): a hűtőkészülék belső felülete által határolt tér nagysága, amely a rekeszek összesített térfogatának felel meg, dm3-ben vagy literben kifejezve;

7.

„rekesztérfogat” (Vr ): a rekesz belső felülete által határolt tér nagysága, dm3-ben vagy literben kifejezve;

8.

„professzionális hűtőbútor”: az (EU) 2015/1095 bizottsági rendeletben (9) található fogalommeghatározásnak megfelelően egy vagy több ajtón keresztül vagy fiók kihúzásával hozzáférhető egy vagy több rekeszt magában foglaló, szigetelt hűtőkészülék, amely a benne tárolt élelmiszerek hőmérsékletét képes folyamatosan a hűtésre vagy a fagyasztásra előírt maximális hőmérséklet alatt tartani, a gőzkompressziós ciklus elvén működik, és nem háztartási alkalmazásra, illetve nem kínálásra vagy a fogyasztók önkiszolgálására szolgál;

9.

„sokkolóhűtő”: az (EU) 2015/1095 rendeletben található fogalommeghatározásnak megfelelően egy szigetelt hűtőkészülék, amelynek elsődleges rendeltetése a meleg élelmiszereknek hűtés esetén +10 °C alá történő gyorshűtése, fagyasztás esetén pedig –18 °C alá történő mélyhűtése;

10.

„professzionális használatra szánt fagyasztóláda”: élelmiszerek fagyasztására szolgáló, nem háztartási használatra szánt olyan berendezés, amelynek rekeszéhez (rekeszeihez) vagy felülről lehet hozzáférni, vagy felülről és oldalról is, de a felülről hozzáférhető rekesz(ek) bruttó űrtartalma meghaladja a berendezés bruttó össztérfogatának 75 %-át;

11.

„fagyasztó”: olyan hűtőkészülék, amelyben kizárólag 4-csillagos rekeszek vannak;

12.

„fagyasztó rekesz” vagy „4-csillagos rekesz”: –18 °C célhőmérséklettel és tárolási feltételekkel rendelkező fagyos rekesz, amely megfelel a fagyasztókapacitás tekintetében alkalmazandó követelményeknek;

13.

„fagyos rekesz”: 0 °C vagy az alatti célhőmérséklettel rendelkező rekesztípus, azaz a IV. melléklet 3. táblázatában meghatározott 0-csillagos, 1-csillagos, 2-csillagos, 3-csillagos vagy 4-csillagos rekesz;

14.

„rekesztípus”: a IV. melléklet 3. táblázatában meghatározott Tmin, Tmax, Tc és egyéb hűtőteljesítmény-paramétereknek megfelelő bejelentett rekesztípus;

15.

„célhőmérséklet” (Tc): vizsgálat során egy rekeszben mért, a IV. melléklet 3. táblázatának megfelelő referencia-hőmérséklet, amely egyben az energiafogyasztás vizsgálatához figyelembe veendő, az adott időtartam alatt adott számú érzékelőnél mért értékek átlagaként kiszámított hőmérséklet;

16.

„minimális hőmérséklet” (Tmin): egy rekeszben a tárolási vizsgálat során mért, a IV. melléklet 3. táblázatának megfelelő minimális hőmérséklet;

17.

„maximális hőmérséklet” (Tmax): egy rekeszben a tárolási vizsgálat során mért, a IV. melléklet 3. táblázatának megfelelő maximális hőmérséklet;

18.

„0-csillagos rekesz” és „jégkészítő rekesz”: a IV. melléklet 3. táblázatának megfelelően 0 °C célhőmérséklettel és tárolási feltételekkel rendelkező fagyos rekesz;

19.

„1-csillagos rekesz”: a IV. melléklet 3. táblázatának megfelelően –6 °C célhőmérséklettel és tárolási feltételekkel rendelkező fagyos rekesz;

20.

„2-csillagos rekesz”: a IV. melléklet 3. táblázatának megfelelően –12 °C célhőmérséklettel és tárolási feltételekkel rendelkező fagyos rekesz;

21.

„3-csillagos rekesz”: a IV. melléklet 3. táblázatának megfelelően –18 °C célhőmérséklettel és tárolási feltételekkel rendelkező fagyos rekesz;

22.

„kiskereskedelmi használatra szánt hűtőkészülék”: az (EU) 2019/2024 bizottsági rendeletben (10) szereplő fogalommeghatározásnak megfelelően áruk fogyasztóknak történő bemutatására és értékesítésre való felkínálására használt hűtőkészülék, amely az árut a környezeti hőmérsékletnél alacsonyabb, meghatározott hőmérsékleten tartja, és nyitott oldalán, egy vagy több ajtaján és/vagy fiókján keresztül közvetlenül hozzáférhető, beleértve azokat a szekrényeket is, amelyek az ügyfelek számára hozzá nem férhető tételek tárolására vagy kiszolgálására szolgáló részekkel is rendelkeznek, de kivéve a minibárokat és a bortároló készülékeket;

23.

„minibár”: elsősorban szállodai szobákban és hasonló helyeken élelmiszerek tárolásra és eladására szánt, legfeljebb 60 liter teljes térfogatú hűtőkészülék;

24.

„bortároló készülék”: meghatározott célként bor tárolására szánt, a bortároló rekeszek tekintetében a IV. melléklet 3. táblázatában meghatározott tárolási körülmények és célhőmérséklet precíziós szabályozására képes, antivibrációs eszközzel felszerelt hűtőkészülék;

25.

„meghatározott célra szánt hűtőkészülék”: olyan hűtőkészülék, amelyben csak egy típusú rekesz található;

26.

„bortároló rekesz”: a IV. melléklet 3. táblázatának megfelelően 12 °C célhőmérséklettel, 50 % és 80 % közötti belső páratartalommal és 5 °C és 20 °C közötti tárolási feltételekkel rendelkező fagymentes rekesz;

27.

„fagymentes rekesz”: legalább 4 °C célhőmérséklettel rendelkező rekesztípus, azaz kamra-, bortároló, pince- vagy frissentartó rekesz a IV. melléklet 3. táblázatában meghatározott tárolási feltételekkel és célhőmérsékletekkel;

28.

„kamrarekesz”: a IV. melléklet 3. táblázatának megfelelően 17 °C célhőmérséklettel és 14 °C és 20 °C közötti tárolási feltételekkel rendelkező fagymentes rekesz;

29.

„pincerekesz”: a IV. melléklet 3. táblázatának megfelelően 12 °C célhőmérséklettel és 2 °C és 14 °C közötti tárolási feltételekkel rendelkező fagymentes rekesz;

30.

„frissentartó rekesz”: a IV. melléklet 3. táblázatának megfelelően 4 °C célhőmérséklettel és 0 °C és 8 °C közötti tárolási feltételekkel rendelkező fagymentes rekesz;

31.

„mobil hűtőkészülék”: villamos fővezetékkel nem rendelkező helyeken használható hűtőkészülék, amely, extra alacsony feszültségű (< 120V DC) villamos energiát és/vagy tüzelőanyagot használ a hűtéshez, ideértve az olyan hűtőkészülékeket is, amelyek az extra alacsony feszültségű villamos energia és/vagy tüzelőanyag mellett az elektromos hálózatról is működtethetők. Egy AC/DC adapterrel forgalomba hozott készülék nem minősül mobil hűtőkészüléknek;

32.

„élelmiszerek”: ételek, alapanyagok, italok, ideértve a bort is, és egyéb, elsősorban fogyasztásra szánt cikkek, amelyeket adott hőmérsékletre kell hűteni;

33.

„értékesítési hely”: eladásra, bérletre vagy részletvásárlásra ajánlott hűtőkészülékek bemutatásának és értékesítésének helye;

34.

„beépíthető készülék”: olyan hűtőkészülék, amelyet kizárólag arra a célra terveztek, vizsgáltak és hoznak forgalomba, hogy:

35.

„energiahatékonysági mutató” (EEI): a hűtőkészülék relatív energiahatékonyságára vonatkozó, a IV. melléklet 5. pontjának megfelelően százalékban kifejezett indexszám.

a)

az értékesítés helyén – ideértve a kereskedelmi vásárokat is – kiállított hűtőkészülékeken oly módon helyezzék el a szállítók által a 3. cikk 1. a) pontjának megfelelően biztosított címkét, hogy beépíthető készülékek esetében a címke jól látható módon legyen kiállítva, minden más hűtőkészülék esetében pedig a hűtőkészülék elején vagy tetején jól látható legyen;

b)

távértékesítés esetén a VII. és VIII. melléklet szerint bocsássák rendelkezésre a címkét és a termékinformációs adatlapot;

c)

a hűtőkészülékek egy meghatározott modelljére vonatkozó vizuális – többek között az interneten közölt – hirdetések a VII. mellékletnek megfelelően tartalmazzák az energiahatékonysági osztályt és a címkén feltüntethető elérhető hatékonysági osztályokat;

d)

a hűtőkészülékek egy meghatározott modelljére vonatkozó, annak konkrét műszaki paramétereket leíró – többek között az interneten közölt – műszaki promóciós anyagok a VII. mellékletnek megfelelően tartalmazzák az adott modell energiahatékonysági osztályát és a címkén feltüntethető elérhető hatékonysági osztályokat.

a)

a körforgásos gazdaságra vonatkozó szempontok figyelembevétele;

b)

olyan, a rekeszekre vonatkozó ikonok bevezetése, amelyek hozzájárulhatnak az élelmiszer-pazarlás csökkentéséhez; és

c)

az éves energiafogyasztásra vonatkozó ikonok bevezetése.

(1)

„QR-kód”: valamely termékmodell energiacímkéjén szereplő mátrix típusú vonalkód, amely a termékadatbázis nyilvános részében az adott modell információira mutat;

(2)

„éves energiafogyasztás” (AE): az átlagos napi energiafogyasztás megszorozva 365-tel (az év napjainak a száma), kilowattóra/év (kWh/év) mértékegységben kifejezve, a IV. melléklet 3. pontja szerint kiszámítva;

(3)

„napi energiafogyasztás” (Enapi ): a hűtőkészülék által 24 óra alatt, a referenciafeltételek mellett felhasznált villamos energia 24 órára vetítve, kilowattórában kifejezve (kWh/24 h), a IV. melléklet 3. pontja szerint kiszámítva;

(4)

„fagyasztókapacitás”: egy fagyasztó rekeszben 24 óra alatt lefagyasztható friss élelmiszerek mennyisége, amely a fagyasztó rekesz 100 literjére vetítve nem lehet alacsonyabb 4,5 kg/24 óránál, és semmiképp nem lehet alacsonyabb 2,0 kg/24 óránál;

(5)

„hűtőrekesz”: olyan rekesz, amely a felhasználó beavatkozása nélkül képes egy tartományon belül szabályozni átlagos hőmérsékletét, és a IV. melléklet 3. táblázatában előírtaknak megfelelően 2 °C célhőmérsékletet és – 3 °C és 3 °C közötti tárolási feltételeket biztosít;

(6)

„levegőben terjedő akusztikus zajkibocsátás”: a hűtőkészülék hangteljesítményszintje 1 pW-ra vonatkoztatott dB(A) mértékegységben kifejezve (A-frekvenciasúlyozás mellett);

(7)

„lecsapódásgátló fűtőberendezés”: olyan fűtőberendezés, amely megakadályozza a pára lecsapódását a hűtőkészüléken;

(8)

„környezetfüggő lecsapódásgátló fűtőberendezés”: olyan lecsapódásgátló fűtőberendezés, amelynek fűtőteljesítménye vagy a környezeti hőmérséklet, vagy a környezeti nedvesség, vagy mindkettő függvénye;

(9)

„kiegészítő energia” (Eaux ): a környezetfüggő lecsapódásgátló fűtőberendezés által felhasznált energia kWh/év mértékegységben kifejezve.

(10)

„adagoló”: olyan készülék, amely igény szerint hűtött vagy fagyott rakományt ad ki a hűtőkészülékből, például jégkocka- vagy hűtöttvíz-adagoló;

(11)

„változtatható hőmérsékletű rekesz”: olyan rekesz, amelyet két (vagy több) választható típusú rekeszként való használatra szántak (például olyan rekesz, amely lehet akár frissentartó rekesz, akár fagyasztó rekesz), és amely alkalmas arra, hogy a felhasználó beállítsa úgy, hogy folyamatosan tartsa az egyes rekesztípusokra vonatkozó üzemi hőmérsékleti tartományt. Mindazonáltal egy olyan, adott típusú rekesz, amely más rekesztípusok tárolási feltételeit is képes biztosítani (például egy olyan hűtőrekesz, amely a 0-csillagos rekesz követelményeinek is megfelel), nem tekinthető változtatható hőmérsékletű rekesznek;

(12)

„hálózat”: olyan kommunikációs infrastruktúra, amelyet az infrastruktúra topológiáját kijelölő kapcsolatok, egy, a fizikai komponenseket is magában foglaló architektúra, szervezési elvek, valamint kommunikációs eljárások és formátumok (protokollok) határoznak meg;

(13)

„2-csillagos rész”: egy 3-vagy 4-csillagos rekesz azon része, amely nem rendelkezik önálló ajtóval vagy fedéllel, és amelynek célhőmérséklete és tárolási feltétele legfeljebb –12 °C;

(14)

„klímaosztály”: a környezeti hőmérsékleteknek a IV. melléklet 1. j) pontjában meghatározott azon tartománya, amelyben a hűtőkészülékeket használni kívánják, és amelyre vonatkozóan a IV. melléklet 3. táblázatában előírt tárolási feltételek valamennyi rekeszben egyidejűleg teljesülnek;

(15)

„jégtelenítési és helyreállási időszak”: a jégtelenítésvezérlési ciklus kezdetétől addig tartó időszak, amíg a stabil üzemi feltételek helyre nem állnak;

(16)

„automatikus jégtelenítés”: olyan funkció, amellyel minden hőmérséklet-beállításnál automatikusan, a felhasználó beavatkozása nélkül megtörténik a rekeszek leolvasztása a felhalmozódott jég eltávolítása vagy a normál működés helyreállítása érdekében, és a leolvasztott víz elvezetése automatikusan történik;

(17)

„jégtelenítési típus”: a hűtőkészülék párologtatóján (párologtatóin) keletkezett jéglerakódás eltávolításának módszere, ez lehet automatikus jégtelenítés vagy manuális jégtelenítés;

(18)

„manuális jégtelenítés”: nincs automatikus jégtelenítő funkció;

(19)

„alacsony zajkibocsátású hűtőkészülék”: olyan, gőzkompresszió nélkül működő hűtőkészülék, amelynek levegőben terjedő akusztikus zajkibocsátása A-frekvenciasúlyozás mellett 1 pikowattra vonatkoztatva legfeljebb 27 dB (1 pW-ra vonatkoztatott dB(A));

(20)

„állandósult állapoti villamosenergia-fogyasztás” (P ss): az átlagos energiafogyasztás állandósult állapotban, wattban (W) kifejezve;

(21)

„jégtelenítés és helyreállás többlet-energiafogyasztása” (ΔΕ d-f ): a jégtelenítési és helyreállási művelet átlagos többlet-energiafogyasztása wattórában kifejezve (Wh);

(22)

„jégtelenítési intervallum” (td-f ): a jégtelenítő fűtőberendezés két egymást követő jégtelenítési és helyreállási ciklusban történő bekapcsolása, vagy ha nincs jégtelenítő fűtőberendezés, akkor a kompresszor két egymást követő jégtelenítési és helyreállási ciklusban történő kikapcsolása között eltelő jellemző átlagos időtartam órában (h) kifejezve;

(23)

„terhelési tényező” (L): olyan tényező, amely a meleg élelmiszerek behelyezéséből adódó extra (a vizsgálat magasabb átlagos környezeti hőmérséklete okán már egyébként is a vártnál magasabb) hűtési terhelést fejezi ki a IV. melléklet 3. pontjának a) alpontjában meghatározott értékekkel;

(24)

„standard éves energiafogyasztás” (SAE): egy hűtőkészülék éves referencia-energiafogyasztása, kilowattóra/év (kWh/év) mértékegységben kifejezve, a IV. melléklet 4. pontja szerint kiszámítva;

(25)

„kombinált paraméter” (C): olyan, a IV. melléklet 4. táblázatában meghatározott értékekkel rendelkező modellezési paraméter, amely figyelembe veszi a különböző típusú rekeszek egy készülékben történő egyesítésének szinergikus hatását;

(26)

„ajtóhőveszteségi tényező” (D): a kombinált készülékekre vonatkozó, a különböző hőmérsékletű rekeszek száma és a külső ajtók száma közül az alacsonyabbnak megfelelő, a IV. melléklet 5. táblázata szerinti kompenzációs tényező. E tényező esetében a „rekesz” szó nem vonatkozik az alrekeszekre;

(27)

„kombinált készülék”: egynél több rekesztípussal, köztük legalább egy fagymentes rekesszel rendelkező hűtőkészülék;

(28)

„jégtelenítési tényező” (Ac ): olyan kompenzációs tényező, amely figyelembe veszi, hogy a hűtőkészülék automatikus jégtelenítéssel vagy manuális jégtelenítéssel rendelkezik, és értékeit a IV. melléklet 5. táblázata határozza meg;

(29)

„beépítési tényező” (Bc ): olyan kompenzációs tényező, amely figyelembe veszi, hogy a hűtőkészülék be van építve vagy szabadon áll, és értékeit a IV. melléklet 5. táblázata határozza meg;

(30)

„szabadon álló készülék”: olyan hűtőkészülék, amely nem beépített készülék;

(31)

„Mc” és „Nc”: olyan modellezési paraméterek, amelyek figyelembe veszik, hogy az energiafelhasználás volumenfüggő, és értékeiket a IV. melléklet 4. táblázata határozza meg;

(32)

„termodinamikai paraméter” (rc ): olyan modellezési paraméter, amely a standard éves energiafogyasztást 24 °C-os környezeti hőmérsékletre korrigálja, és amelynek értékeit a IV. melléklet 4. táblázata határozza meg;

(33)

„teljes méret”: a hűtőkészülék által zárt ajtókkal vagy fedelekkel elfoglalt tér (magasság, szélesség és mélység), milliméterben (mm) kifejezve;

(34)

„hőmérséklet-emelkedési idő”: az az idő, amely alatt a hűtőrendszer működésének megszakadása után a 3- vagy 4-csillagos rekesz hőmérséklete – 18 °C-ról – 9 °C-ra emelkedik, órában (h) kifejezve;

(35)

„téli üzemmód”: egy egy kompresszorral és egy termosztáttal rendelkező kombinált készülék olyan beállítási lehetősége, amelyben a szállító utasításai szerint +16 °C alatti környezeti hőmérsékleten használható kapcsolószerkezet garantálja, hogy még ha a termosztátnak helyet adó rekesz nem is teszi szükségessé, a kompresszor tovább működik, hogy a többi rekeszben fenntartsa a megfelelő tárolási hőmérsékleteket;

(36)

„gyorsfagyasztás” a végfelhasználó által a szállító utasításai szerint aktiválható folyamat, amelynek során a fagyasztó rekesz(ek) tárolási hőmérséklete a nem fagyasztott élelmiszerek gyorsabb lefagyasztása érdekében csökken;

(37)

„fagyasztó rekesz” vagy „4-csillagos rekesz”: –18 °C célhőmérséklettel és tárolási feltételekkel rendelkező fagyos rekesz, amely megfelel a fagyasztókapacitás tekintetében alkalmazandó követelményeknek;

(38)

„kijelzőmechanizmus”: minden képernyő, beleértve az érintőképernyőket és az internetes tartalom felhasználók számára történő megjelenítésére alkalmazott más vizuális megjelenítő technológiákat is;

(39)

„érintőképernyő”: érintés útján működtetett képernyő, mint például a hibrid notebook, a táblagép vagy az okostelefon képernyője;

(40)

„beágyazott megjelenítés”: olyan vizuális interfész, amelyen a képhez vagy az adatokhoz másik képre vagy más adatokra való kattintással, a kurzor ilyen képre vagy adatokra való ráállításával vagy – érintőképernyő esetében – az ilyen képen vagy adatokon való koppintással lehet hozzáférni;

(41)

„helyettesítő szöveg”: grafika helyett megjelenített olyan szöveg, amelynek segítségével az információk nem grafikus formában jeleníthetők meg akkor, ha a kijelző nem képes a grafikát megjeleníteni, illetve ha kisegítő hozzáférési lehetőségként alkalmazott beszédszintetizátor bemenő adatainak előállításához erre szükség van.

I.

a QR-kód;

II.

a szállító neve vagy védjegye;

III.

a szállító által megadott modellazonosító;

IV.

az energiahatékonysági osztályok A-tól G-ig terjedő skálája;

V.

a II. melléklet szerint meghatározott energiahatékonysági osztály;

VI.

éves energiafogyasztás (AE), kWh/évben kifejezve és a legközelebbi egész számra kerekítve;

VII.

VIII.

IX.

levegőben terjedő akusztikus zajkibocsátás 1 pW-ra vonatkoztatott dB(A) mértékegységben kifejezve és a legközelebbi egész számra kerekítve. A levegőben terjedő akusztikus zajkibocsátás osztálya a 2. táblázat szerint;

X.

e rendelet száma, azaz (EU) 2019/2016.

I.

QR-kód;

II.

a szállító neve vagy védjegye;

III.

a szállító által megadott modellazonosító;

IV.

az energiahatékonysági osztályok A-tól G-ig terjedő skálája;

V.

a II. melléklet szerint meghatározott energiahatékonysági osztály;

VI.

AE, kWh/évben kifejezve és a legközelebbi egész számra kerekítve;

VII.

a bortároló készülékben tárolható szabványos boros palackok száma;

VIII.

levegőben terjedő akusztikus zajkibocsátás 1 pW-ra vonatkoztatott dB(A) mértékegységben kifejezve és a legközelebbi egész számra kerekítve. A levegőben terjedő akusztikus zajkibocsátás osztálya a 2. táblázat szerint;

IX.

e rendelet száma, azaz (EU) 2019/2016.

a)

A címkéknek legalább 96 mm szélesnek és 192 mm magasnak kell lenniük. Nagyobb méretben nyomtatott címkén a címke tartalmát a fentebb megadott méretekkel arányosan kell felnagyítani.

b)

A címke háttere 100 % fehér.

c)

A Verdana és a Calibri betűtípus használható.

d)

A címkeelemek méreteinek és jellemzőinek meg kell felelniük a hűtőkészülékek és a bortároló készülékek esetében alkalmazandó címketerveknek.

e)

A használható színek a CMYK-kód alapján, a cián, a bíbor, a sárga és a fekete szín részarányával vannak megadva, a következő séma szerint: 0,70,100,0: 0 % cián, 70 % bíbor, 100 % sárga, 0 % fekete.

f)

A címkének az alábbiakban felsorolt összes formai követelménynek meg kell felelnie (számozás a fenti ábráknak megfelelően):

a)

olyan hűtőkészülékek esetében, amelyek a végfelhasználó által be- és kikapcsolható párásodásgátló fűtőelemekkel rendelkeznek, ezeket be kell kapcsolni és – ha állíthatóak – maximális fűtési fokozatra kell állítani, és az éves energiafogyasztásba (AE) mint napi energiafogyasztást (Enapi ) bele kell venni;

b)

olyan hűtőkészülékek esetében, amelyek környezetfüggő lecsapódásgátló fűtőberendezéssel rendelkeznek, a környezetfüggő lecsapódásgátló fűtőberendezést az energiafogyasztás mérése során ki kell kapcsolni, vagy egyéb módon le kell tiltani, amennyiben lehetséges;

c)

olyan hűtőkészülékek esetében, amelyek a végfelhasználó által be- és kikapcsolható adagolókkal rendelkeznek, az adagolókat az energiafogyasztás vizsgálata során be kell kapcsolni, de nem lehet működtetni;

d)

az energiafogyasztás mérésekor a változtatható hőmérsékletű rekeszeket azon a legalacsonyabb hőmérsékleten kell működtetni, amelyre a végfelhasználó állítani tudja annak érdekében, hogy folyamatosan fenntartsa a legalacsonyabb hőmérsékletű rekesztípusnak a 3. táblázatban meghatározott hőmérséklet-tartományát;

e)

olyan hűtőkészülékek esetében, amelyeket hálózathoz lehet csatlakoztatni, a kommunikációs modult aktiválni kell, de az nem szükséges, hogy az energiafogyasztás vizsgálata során meghatározott típusú kommunikáció vagy adatcsere vagy mindkettő folyjon. Az energiafogyasztás vizsgálata során biztosítani kell, hogy az egység hálózathoz legyen csatlakoztatva;

f)

a hűtőrekeszek teljesítménye esetében:

g)

olyan állítható térfogatú rekeszek esetében, ahol a két rekesz térfogatát a végfelhasználó egymáshoz viszonyítva állíthatja, az energiafogyasztást és a térfogatot úgy kell vizsgálni, hogy a magasabb célhőmérsékletű rekesz térfogatát a lehető legkisebb térfogatra kell állítani;

h)

a fajlagos fagyasztókapacitás a könnyű rakomány tömegének 12-szerese osztva az ahhoz szükséges fagyasztási idővel, hogy a könnyű rakomány hőmérséklete 25 °C környezeti hőmérséklet mellett +25 °C-ról –18 °C-ra csökkenjen, kg/12h mértékegységben kifejezve és egy tizedesjegyre kerekítve; a könnyű rakomány tömege a fagyos rekeszek rekesztérfogatának 100 literére vetítve 3,5 kg, de legalább 2,0 kg;

i)

4-csillagos rekeszek esetében a fajlagos fagyasztókapacitás akkora, hogy a könnyű rakomány (3,5 kg/100 liter) hőmérséklete 25 °C környezeti hőmérséklet mellett legfeljebb 18,5 óra alatt +25 °C-ról –18 °C-ra csökkenjen;

j)

a klímaosztályok meghatározásához a környezeti hőmérséklet-tartományt jelölő betűszók, azaz az SN, N, ST és T jelentése a következő:

a)

Minden hűtőkészülék, kivéve az alacsony zajkibocsátású hűtőkészülékek esetében:

Az energiafogyasztást 16 °C és 32 °C környezeti hőmérsékleten végzett vizsgálattal kell meghatározni.

Az energiafogyasztás meghatározásához az átlagos léghőmérséklet minden rekeszben legfeljebb a 3. táblázatban a szállító által az egyes rekesztípusokra vonatkozóan meghatározott célhőmérsékletet érheti el. Az egyes releváns rekeszek célhőmérsékletén történő energiafogyasztás interpolációval történő megbecslésére adott esetben a célértékek feletti és alatti értékeket lehet használni.

Az energiafogyasztás következő fő összetevőit kell meghatározni:

b)

Alacsony zajkibocsátású hűtőkészülékek esetében:

Az energiafogyasztást a 3.a) pontban előírtak szerint kell meghatározni, de 16 °C és 32 °C hőmérséklet helyett 25 °C környezeti hőmérsékleten.

Az Enapi kWh/24h mértékegységben kifejezett és az AE kiszámításához három tizedesjegyre kerekített értéke a következő:

Enapi = E25

ahol E25 a 25 °C környezeti hőmérsékleten érvényes E T, amely a 3. táblázatban felsorolt célhőmérsékleteken végzett energiavizsgálatok interpolációjával számítható ki.

a)

Minden hűtőkészülék esetében:

Az SAE-t kWh/év mértékegységben kifejezve és két tizedesjegyre kerekítve az alábbiak szerint kell kiszámítani:

ahol:

A fenti számítások elvégzésekor a változtatható hőmérsékletű rekeszek esetében azon rekesztípusok közül, amelyekre alkalmasnak minősítették, azt kell választani, amelyiknek a legalacsonyabb a célhőmérséklete.

b)

Az SAE kiszámításához használt, az egyes rekesztípusokra vonatkozó modellezési paraméterek:

A modellezési paramétereket a 4. táblázat tartalmazza.

4. táblázat

A modellezési paraméterek értékei rekesztípusonként

c)

Az SAE kiszámításához használt, az egyes rekesztípusokra vonatkozó kompenzációs tényezők:

A kompenzációs tényezőket az 5. táblázat tartalmazza.

5. táblázat

A kompenzációs tényezők értékei rekesztípusonként

—

ha frzf ≤ 0,3, akkor C =1,3 + 0,87 × frzf;

—

különben ha 0,3 < frzf < 0,7, akkor C =1,87 – 1,0275 × frzf;

—

különben C = 1,15.

(1)

A tagállami hatóságoknak a modell egyetlen példányán kell elvégezniük az ellenőrzést.

(2)

A modell akkor felel meg a vonatkozó követelménynek, ha:

(3)

Ha a 2.a) és a 2.b) pontban foglalt feltételek nem teljesülnek, akkor úgy kell tekinteni, hogy sem maga a modell, sem az egyenértékű modellek nem teljesítik e rendelet követelményeit.

(4)

Ha a 2. c) pontban meghatározott feltétel nem teljesül, a tagállami hatóságoknak ugyanazon modell további három példányát kell kiválasztaniuk vizsgálatra. Alternatívaképpen a kiválasztott három további darab egy vagy több egyenértékű modellhez is tartozhat.

(5)

A modell akkor felel meg a vonatkozó követelménynek, ha e három darab vonatkozásában a meghatározott értékek számtani középértéke a 8. táblázat szerinti tűréseken belül van.

(6)

Ha az 5. pontban meghatározott feltétel nem teljesül, akkor úgy kell tekinteni, hogy sem a modell, sem az egyenértékű modellek nem teljesítik e rendelet követelményeit.

(7)

A modell nem megfelelő voltának a 3. és a 6. pont szerinti megállapítását követően a tagállami hatóságok minden lényeges információt haladéktalanul átadnak a többi tagállam hatóságainak és a Bizottságnak.