Egyetlen cikk

A „Cârnaţi de Pleşcoi” (OFJ) elnevezéshez kapcsolódó, az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett egységes dokumentumot és az ugyanott említett, a termékleírás közzétételére vonatkozó hivatkozást e határozat melléklete tartalmazza.

Az 1151/2012/EU rendelet 51. cikkével összhangban e határozat közzététele jogot keletkeztet arra, hogy az e cikk első bekezdésében említett elnevezések bejegyzése ellen e határozatnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított három hónapon belül kifogást emeljenek.

MELLÉKLET

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„CÂRNAŢI DE PLEŞCOI”

EU-szám: PGI-RO-02174 – 2016.7.4.

OEM ( ) OFJ ( X )

1.   Elnevezés

„Cârnaţi de Pleşcoi”

2.   Tagállam (vagy harmadik ország)

Románia

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa

1.2. osztály: Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.)

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Cârnați de Pleșcoi” juh- és marhahúsból készült füstölt kolbász. A terméknek legalább 55 % juhhúst és legfeljebb 45 % marhahúst kell tartalmaznia. Az évszaktól függően, vagyis ősszel és télen a juhhús legfeljebb 10 %-ban kecskehússal helyettesíthető, ez azonban nem módosíthatja számottevően az érzékszervi tulajdonságokat.

A „Cârnați de Pleșcoi” kolbászt kétféle formában készítik és hozzák forgalomba: füstölve, illetve szárítva és hidegen füstölve.

Mindkét féle „Cârnați de Pleșcoi” csípős pirospaprikát tartalmaz, ennek köszönhetően ízük pikáns. A termékek külső felülete tiszta, sima és nem nyálkás, keresztben elvágva pedig állaguk mind középen, mind a széleken jól összetapadó, tömör és homogén.

Fizikai és kémiai tulajdonságok

A füstölt „Cârnați de Pleșcoi” a következő tulajdonságokkal rendelkezik:

—	henger alakú,

—	hosszúkás formájú (szálanként 15–18 cm hosszú),

—	tömege 40–50 gramm,

—	nedvességtartalma legfeljebb 60 %,

—	zsírtartalma legfeljebb 35 %,

—	fehérjetartalma legalább 14 %,

—	sótartalma legfeljebb 4,5 %.

A szárított és hidegen füstölt „Cârnați de Pleșcoi” a következő tulajdonságokkal rendelkezik:

—	lapos alakú,

—	hosszúkás formájú (szálanként 15–18 cm hosszú),

—	tömege 25–40 gramm,

—	nedvességtartalma legfeljebb 40 %,

—	zsírtartalma legfeljebb 38 %,

—	fehérjetartalma legalább 14 %,

—	sótartalma legfeljebb 4,5 %.

Érzékszervi tulajdonságok

Íz és illat: kellemes, enyhén pikáns, mérsékelten sós, a juhhúsra és a felhasznált fűszerekre (fokhagyma, csípős paprika, kakukkfű) jellemző íz. Szín: a füstölt változat világos barnás-vörös, a szárított és hidegen füstölt változat pedig sötétbarna színű.

A vágási felület megjelenése: zsírcsomóktól és lyukaktól mentes, mozaikszerű szerkezet; látszik a termékben lévő pirospaprika.

3.3.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

A „Cârnați de Pleșcoi” gyártásához felhasznált nyersanyagok és összetevők a következők: juh- vagy kecskehús és marhahús, juh- vagy kecskecsontból és marhacsontból készített csontleves, természetes bél (juhbél) és fűszerek (fokhagyma, csípős paprika, kakukkfű).

3.4.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A „Cârnați de Pleșcoi” valamennyi előállítási és elkészítési műveletére a meghatározott földrajzi területen kerül sor. Az előállítási folyamat a következő műveleteket foglalja magában: a nyersanyagok és összetevők előkészítése, a kiválasztott húsok feldarabolása és kicsontozása, a hús ledarálása, keverés, természetes bélbe (juhbélbe) töltés, lecsepegtetés és füstölés.

3.5.   A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

—

3.6.   A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

A „Cârnați de Pleșcoi” OFJ címkéjén kötelezően fel kell tüntetni a következő feliratokat:

—	a termék elnevezését, vagyis a „CÂRNAȚI DE PLEȘCOI” feliratot, majd utána az „Indicație Geografică Protejată” (oltalom alatt álló földrajzi jelzés) feliratot vagy az „IGP” (OFJ) rövidítést,

—	a termék típusát (füstölt, illetve szárított és hidegen füstölt),

—	az ellenőrző és tanúsító szerv logóját.

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

A földrajzi terület Berca, Săpoca, Cernătești és Mărăcineni községek és Bodzavásár (Buzău) város területéből áll.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

A „Cârnați de Pleșcoi” ismertsége annak köszönhető, hogy a régióban előállított, hagyományos termékről van szó. A recept és a szakértelem apáról fiúra szállt azokban az időkben, amikor a kolbászkészítés és a kolbászértékesítés volt Pleșcoi helyi lakosainak legfőbb jövedelemforrása.

Buzău megye régiójában a juh-, kecske- és marhatartás hagyománya az ott található három domborzati szintnek (hegy, domb, síkság), valamint annak köszönhető, hogy a régió a Kárpátok görbületében terül el, ami számos jellegzetes éghajlati adottságot eredményez ebben a hegyekkel, dombokkal, füves síkságokkal és minden növényevő állat számára megfelelő legelőkkel tarkított térségben.

A „Cârnați de Pleșcoi” az összetevők, vagyis a juh- vagy kecskehús és a marhahús, az erős paprika, a só (sókeverék), a fokhagyma és a kakukkfű társításával létrejövő, egyedi ízével tűnik ki a többi hasonló kolbász közül. A termék pikáns íze a fokhagyma, az erős pirospaprika és a kakukkfű elegyítésének eredménye. Ezért Románia területén mindenki felismeri és senki sem téveszti össze ezt a jellegzetes és sajátos ízt.

A húskeverékből, fűszerekből és sóból (sókeverékből) álló töltelékhez csontlevest adnak. Majd az érlelést követően kerül sor a keményfával történő füstölésre.

A „Cârnați de Pleșcoi” azzal tűnik ki a többi kolbász közül, hogy az alábbiakban leírt gyakorlatok egyedi módon jellemzők a kolbász receptjére, és közvetlenül hozzájárulnak a termék érzékszervi és fizikai-kémiai tulajdonságaihoz.

A füstölt „Cârnați de Pleșcoi” előállításához a terméket 2–3 órán át 50 és 80 °C közötti hőmérsékleten füstölik (meleg füstölés), amíg élénk barnás-vörös árnyalatot nem ér el.

A füstölt „Cârnați de Pleșcoi” füstölési műveletszakasza akkor tekinthető befejezettnek, ha tapintáskor a kolbász száraz hártyáéra emlékeztető, jellegzetes hangot ad.

A szárított és hidegen füstölt „Cârnați de Pleșcoi” előállításához a terméket 25 és 40 °C közötti hőmérsékleten füstölik (hideg füstölés), majd két nap elteltével kerül sor az első hosszirányú préselésre. Ezután 2–3 napig tartó, újabb füstölés következik, amelyet újabb préselés követ. Attól függően, hogy a lakosok körében milyen szakmai fogások öröklődtek tovább e húsok elkészítése terén, a füstölés egy-két napig is eltarthat, amíg el nem érik a sötét barnás-vörös árnyalatot. A felesleges nedvtartalom eltávolítása érdekében a füstöléssel felváltva végzett, fahengerrel (făcăleț) végzett kézi préselés, amelyet a hossztengely mentén többször is elvégeznek, sajátosan jellemző a szárított és hidegen füstölt húsokra, és lapos alakú és jellegzetes állagú terméket eredményez.

A kolbászkészítés receptjét a Pleșcoi és Berca környéki helyi lakosok őrizték meg, ugyanabban a régióban, ahol a betyárok legendája is született. Azt mesélik, hogy a helyiek megsegítése érdekében ezek a törvényen kívüliek a bodzavásári (buzăui) piacra a hegyekből leereszkedő gazdag hegyi pásztorok nyájait csappantották meg. Az éj beállta után, amikor a hidegebbre fordult hőmérsékleten könnyebben le lehetett hűteni a húskészítményeket, szárazkolbászt és szárított húst készítettek. A „Cârnați de Pleșcoi” elkészítési módja a betyárokról szállt át a falusiakra.

Minden háztartásban készítettek kolbászt, amely nem romlandó, száraz élelmiszertartalékot jelentett. Mivel a kolbász egy részét arra szánták, hogy néhány napon belül elfogyasszák, ezeket csak füstölték, míg a többit szárítani kezdték, hogy hosszabb ideig fogyasztható készletük legyen; ez utóbbiakból ered a hidegen szárított kolbász.

A termék elkészítéséhez szükséges, nemzedékről nemzedékre átadott receptnek és a (meghatározott területen élő) lakosság szaktudásának köszönhetően a „Cârnați de Pleșcoi” egyre ismertebbé vált a román és a külföldi fogyasztók körében.

Ezt a kolbászt már a XIII. és a XIV. században is ismerték és különösen azután vált ismertté, hogy I. Baszaráb (1324–1352) megalapította a Havasalföldi Fejedelemséget. Ebben az időben a kolbászt a Bodzavásár (Buzău) városának jelenlegi helyén tartott Drăgaica vásárban árusították.

Bodzavásár (Buzău) földrajzi fekvéséből, valamint abból adódóan, hogy a város 1431-ben vámszedőhely lett, a vásár kulturális színezetet öltött és megfelelő helyet kínált ahhoz, hogy számos térség lakosai kicseréljék egymással portékáikat, hagyományaikat és szokásaikat.

Az újságíró és történész Viorel Frâncu a következőket írta „Istoria jurnalismului din județul Buzău” (Az újságírás története Buzău megyében) című művében:

(…)

(…)

Ez a hagyomány ma is él, és az eseményt napjainkban is megrendezik. A Drăgaica vásárt ugyanis Keresztelő Szent János születésnapja (június 24.) előtt két héttel tartják meg.

Bodzavásár (Buzău) 1890-ben arról volt híres, hogy több kávéház volt benne, mint ahány utca, és ezekben a kávéházakban „Cârnați de Pleșcoi” kolbászt is fogyasztottak, ahogyan erről Constantin Trentea az 1975-ben Bukarestben írt, „Tradiția științei de carte în satul Pleșcoi-Buzău 1600–1900” (A könyvtudomány hagyománya Pleșcoi-Buzău faluban 1600-tól 1900-ig) című kéziratában is beszámolt. Művében a szerző részletesen ismerteti a (Buzău megyei) Pleșcoi község „Idealul” elnevezésű kulturális egyesülete által 1924. augusztus 28-án tartott bankettet, és azt írja, hogy ezen „az ételekben bővelkedő banketten […] híres pleșcoi-i kolbászt sütöttek”.

A „Cârnați de Pleșcoi” kolbász receptje kiemelt helyen szerepel Radu Anton Roman „Bucate, vinuri și obiceiuri românești” (Román ételek, borok és szokások) című, a Paideia kiadó által 2001-ben kiadott művében. Radu Anton Roman újságíró, író és televíziós műsorkészítő volt; leginkább a konyhaművészettel foglalkozó műsoraival vált ismertté.

Az Ioan Boldea által összeállított „Dicționar de Vorbe Esențiale”-ben (Legfontosabb kifejezések szótára), amely a kulturális, a tudományos és a művészvilág személyiségeinek főbb gondolatait gyűjti össze, Andrei Pleșu a következőket mondja (219. oldal, 4803. pont): „Szenvedélyes olvasó vagyok, szeretem a gondolatokat ütköztető vitákat és Istent keresem …, de a »Cârnați de Pleșcoi« kolbászt, a diáktréfákat, az érlelt sajtokat, a lakomákat, a ledér nőket és a románcot is szeretem”. Andrei Pleșu román író és esszéista, esztéta és művészettörténész, a román nyelv stílusművésze.

2000 és 2014 között a helyi és országos médiumok különböző témájú műsorokat készítettek a „Cârnați de Pleșcoi” népszerűsítésére. A nemzeti gasztronómia sok olyan receptet vonultat fel, amelyben nagy szerep jut ennek a terméknek, amelynek a Renașterea Buzoiană (Buzău újjáéledése) című almanach 2006-os kiadása mellesleg több oldalt is szentelt.

Az idők folyamán a „Cârnați de Pleșcoi” kolbász a román emberek ünnepi asztalainak nagyra becsült fogása lett, olyannyira, hogy 2008 óta már minden évben megrendezik a „Cârnați de Pleșcoi” fesztivált. E fesztivál keretében különböző témájú versenyeket tartanak: ilyen például a Miss Oița, a leghosszabb pleșcoi-i kolbász versenye, vagy a „Fomilă de Pleșcoi” elnevezésű, „Cârnați de Pleșcoi” kolbászevő verseny stb.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

http://www.madr.ro/docs/ind-alimentara/documentatie-2016/caiet-de-sarcini-carnati-plescoi-2016.pdf