(1)

A Bizottság 2017. november 22-én elfogadta az éves növekedési jelentést, amely elindította a gazdaságpolitikai koordináció 2018. évi európai szemeszterét. A Bizottság kellő figyelmet fordított az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által 2017. november 17-én kihirdetett szociális jogok európai pillérére. Az Európai Tanács a 2018. március 22-i ülésén jóváhagyta az éves növekedési jelentés prioritásait. A Bizottság az 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) alapján 2017. november 22-én elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést is, amelyben az Egyesült Királyságot nem sorolta azon tagállamok közé, amelyek vonatkozásában részletes vizsgálatra kerülne sor.

(2)

Az Egyesült Királyságra vonatkozó 2018. évi országjelentést 2018. március 7-én tették közzé. Az országjelentés értékelte a Tanács által 2017. július 11-én elfogadott országspecifikus ajánlások (3) és az előző években az Egyesült Királyságnak címzett országspecifikus ajánlások végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket, valamint az Európa 2020 stratégia nemzeti szintre lebontott célkitűzései tekintetében az Egyesült Királyság által elért eredményeket.

(3)

2017. március 29-én az Egyesült Királyság bejelentette az Európai Tanácsnak az Európai Unióból való kilépési szándékát. 2019. március 30-án közép-európai idő szerint 00:00 órától kezdődően az elsődleges és másodlagos uniós jog nem alkalmazandó többé az Egyesült Királyságra, kivéve, ha a kilépésről rendelkező, megerősített megállapodás eltérő időpontot határoz meg, vagy ha az Európai Tanács az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikkének (3) bekezdésével összhangban és az Egyesült Királysággal egyetértésben egyhangúlag úgy határoz, hogy a Szerződések egy későbbi időponttól kezdve nem alkalmazandók. Az Egyesült Királyság ezt követően harmadik országgá válik. Jelenleg folynak a tárgyalások a rendezett kilépés biztosítása érdekében, és ennek keretében lehetőség van arra, hogy 2020 végéig tartó átmeneti időszakot állapítsanak meg, amely alatt az uniós jog továbbra is alkalmazandó lesz az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban.

(4)

Az Egyesült Királyság 2018. április 30-án benyújtotta 2018. évi nemzeti reformprogramját és 2018. évi konvergenciaprogramját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor.

(5)

A 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó európai strukturális és beruházási alapok programozását a vonatkozó országspecifikus ajánlások figyelembevételével alakították ki. Az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 23. cikke szerint, amennyiben az a vonatkozó tanácsi ajánlások végrehajtásának elősegítése érdekében szükséges, a Bizottság kérheti egy tagállamtól, hogy vizsgálja felül partnerségi megállapodását és releváns programjait, és javasoljon azokhoz módosításokat. A Bizottság az európai strukturális és beruházási alapok eredményességét és a gondos gazdasági irányítást összekapcsoló intézkedések alkalmazására vonatkozó iránymutatásokban további részletekkel szolgált arról, hogyan alkalmazná az említett rendelkezést.

(6)

Az Egyesült Királyság jelenleg a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágához és az átmeneti adósságszabály hatálya alá tartozik. A kormánynak a 2017–2018. évi konvergenciaprogramban ismertetett várakozásai szerint a GDP-arányos államháztartási hiány a 2017–2018-as 2,2 %-ról 2018–2019-ben a GDP 1,8 %-ára, 2019–2020-ban pedig a GDP 1,7 %-ára csökken. A konvergenciaprogram nem határoz meg középtávú költségvetési célt. A konvergenciaprogram szerint a GDP-arányos államadósság 2017–2018-ról 2019–2020-ra várhatóan nagyjából 85,5 % körül stabilizálódik, majd 2021–2022-ben 84,8 %-ra mérséklődik. A költségvetési előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv megalapozott. A tervezett hiánycélok eléréséhez szükséges intézkedések összességében jól meghatározottak, viszont a kormányzati kiadások növelésére irányuló, több területen érzékelhető nyomás veszélyezteti a tervezett hiánycsökkentés megvalósítását.

(7)

A Tanács 2017. július 11-én azt ajánlotta az Egyesült Királyságnak, hogy biztosítsa, hogy a nettó elsődleges államháztartási kiadások (5) nominális növekedési rátája 2018–2019-ben ne haladja meg a 1,8 %-ot, ami a GDP 0,6 %-ának megfelelő éves strukturális kiigazításnak felel meg. A Tanács ugyanakkor kijelentette, hogy figyelembe kell venni egy olyan költségvetési irányvonal megvalósítására vonatkozó célt, amely hozzájárul mind a folyamatban lévő gazdaságélénkülés megerősítéséhez, mind pedig az Egyesült Királyság államháztartása fenntarthatóságának biztosításához. A Bizottság 2018. évi tavaszi előrejelzése alapján fennáll a kockázata annak, hogy az Egyesült Királyság 2018–2019-ben némileg eltér a prevenciós ág követelményeitől.

(8)

2019–2020-ban, tekintettel az Egyesült Királyság 60 % feletti GDP-arányos államadósság-rátájára és a 0,4 %-os előre vetített kibocsátási résre, a nettó elsődleges államháztartási kiadások nominális növekedési rátája nem haladhatja meg az 1,6 %-ot, összhangban a Stabilitási és Növekedési Paktum keretében közösen elfogadott, a követelményekre vonatkozó kiigazítási mátrixból eredő, a GDP 0,6 %-ának megfelelő strukturális kiigazítással. Változatlan politikát feltételezve az Egyesült Királyság a 2019–2020 közötti időszakban teljesíti ezt a követelményt. Első megközelítésben úgy tűnik, hogy az Egyesült Királyság 2018–2019-ben és 2019–2020-ban az engedélyezett 0,25 %-os éves eltérés eredményeként várhatóan megfelel az átmeneti adósságszabálynak. A Tanács összességében úgy véli, hogy az Egyesült Királyságnak készen kell állnia arra, hogy 2018–2019-ben további intézkedéseket hajtson végre a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseinek való megfelelés érdekében.

(9)

A lakáspiac élénkítését ösztönző kormányzati kezdeményezéseknek és a ciklikus fellendülésnek köszönhetően az éves nettó lakáskínálat tovább növekszik. A kínálat növekedése ugyanakkor messze elmarad a becsült kereslettől, így az Egyesült Királyság továbbra is komoly kihívásokkal néz szembe a megfelelő lakhatás biztosítása terén. Ennek részben a telekpiac nagyon szigorú és összetett szabályozása az oka. A lakáshiány és a magas lakhatási költségek különösen égető problémát jelentenek a nagy és növekvő kereslettel jellemezhető területeken, például a nagyvárosokban és környékükön. A kormány felismerte a problémát, és ambiciózus célokat tűzött ki a kínálat elkövetkező években történő növelésére. Ugyanakkor a kormány megerősítette, hogy korlátozni kívánja a nagyvárosi agglomerációk további beépítését. Az ingatlantulajdonosok száma jelentősen csökkent a fiatalok körében, ami hozzájárult a nemzedékek közötti egyenlőtlenségekhez.

(10)

A munkatermelékenység alacsony és stagnál. A gazdaság jelentős része viszonylag rosszul teljesít a termelékenység fő mozgatórugói – a készségek, a beruházások és az üzleti folyamatok hatékonysága – terén. Az Egyesült Királyság közúti, vasúti és légiközlekedési hálózatai is jelentős és növekvő kapacitáshiánnyal küzdenek.

(11)

Bár a legtöbb munkaügyi mérőszám szerint továbbra is pozitívak a főbb munkaerőpiaci adatok, bizonyos munkaviszonyok minősége továbbra is aggályos. Ez mindenekelőtt a készségek fejlesztésére, az atipikus foglalkoztatási formák némelyikére, a bérekre, a termelékenységre, a munkaerőpiaci részvételre és a munkaképes korúakat sújtó szegénységre vonatkozik. E kérdések mindegyike vonatkozásában jelentős szakpolitikai bejelentések és fejlemények történtek. Elsődleges fontosságú, hogy ezek között az egymáshoz kapcsolódó politikák között koherencia legyen. A készségek terén a hangsúly mindeddig a tanulószerződéses gyakorlati képzésen és a műszaki oktatás reformján volt. A minőség középpontba állítása mindkét területen mind a társadalom, mind a gazdaság számára fenntartható multiplikátorhatást jelenthet. Az Egyesült Királyság azon tagállamok közé tartozik, amelyek már megfelelnek a színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés európai keretrendszere keretében tervezett kritériumok több mint kétharmadának, és ezért képesek megvalósítani a minőségi célkitűzések meghatározását és – például a hallgatói pályakövetés révén – nyomon követését. Az egész életen át tartó tanulás lehetőségeinek bővítéséhez a tanulószerződéses gyakorlati képzésre és az iskolaelhagyók számára kidolgozott új, ún. T-Level programokra elkülönített forrásokhoz hasonló mértékű támogatást kell biztosítani, különösen azok számára, akik a munkaerőpiac belépő szintjén ragadtak.

(12)

A szociális védelemmel és a társadalmi befogadással kapcsolatos kérdésekre is figyelmet kell fordítani a jövőben. A gyermekgondozási reformok bevezetése folyamatban van, de több rendelkezésre lehet szükség, különösen a három év alatti gyermekekre vonatkozóan. Egyes jóléti reformok és megszorítások hatása – különösen az aktív kereső családok esetében – még nem érezhető.

(13)

A 2018. évi európai szemeszter keretében a Bizottság átfogóan elemezte az Egyesült Királyság gazdaságpolitikáját, és az elemzést közzétette a 2018. évi országjelentésben. A Bizottság értékelte továbbá a 2018. évi konvergenciaprogramot és a 2018. évi nemzeti reformprogramot, valamint az előző években az Egyesült Királyságnak címzett ajánlások végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket. A Bizottság figyelembe vette nemcsak azoknak az Egyesült Királyság fenntartható költségvetési, valamint társadalom- és gazdaságpolitikája szempontjából mutatott jelentőségét, hanem azt is, hogy milyen mértékben felelnek meg az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy az Unió átfogó gazdasági kormányzását az uniós szempontoknak a leendő tagállami döntésekbe való beépítésével kell megerősíteni.

(14)

Ezen értékelés fényében a Tanács megvizsgálta a 2018. évi konvergenciaprogramot, és véleményét (6) különösen az alábbi 1. ajánlás tükrözi,

1.

2.

3.