(1)

Görögország 2010 óta pénzügyi támogatást kap az euroövezeti tagállamoktól. Az első makrogazdasági kiigazítási program támogatására 2010 májusa és 2011 decembere között Görögország 52 900 millió EUR összegű, a Bizottság által a görög hitelkeret keretében összevont kétoldalú kölcsönöket kapott az euroövezeti tagállamoktól; a második makrogazdasági kiigazítási program támogatására 2012 márciusa és 2015 februárja között Görögország az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz keretében 130 900 millió EUR összegű kiegészítő hitelt kapott (2); valamint 2015 augusztusa és 2018 júniusa között Görögország további 59 900 millió EUR összegű (3) hitelt kapott az Európai Stabilitási Mechanizmus keretében. Összességében Görögországnak az euroövezeti tagállamokkal, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközzel és az Európai Stabilitási Mechanizmussal szemben fennálló kötelezettségei 243 700 millió EUR-t tesznek ki. Görögország az első és a második gazdasági kiigazítási programjának támogatására ezenfelül 32 100 millió EUR összegű pénzügyi támogatást kapott a Nemzetközi Valutaalaptól.

(2)

Az Európai Stabilitási Mechanizmus keretében nyújtott pénzügyi támogatás 2018. augusztus 20-án lejár.

(3)

Az Európai Stabilitási Mechanizmus keretében nyújtott pénzügyi támogatásra vonatkozó szakpolitikai feltételeket az (EU) 2016/544 tanácsi végrehajtási határozat (4) állapította meg, amelyet később az (EU) 2017/1226 tanácsi végrehajtási határozat (5) módosított. A szakpolitikai feltételrendszer további részleteit a Bizottság által képviselt Európai Stabilitási Mechanizmus és Görögország által 2015. augusztus 19-én aláírt egyedi gazdasági és politikai feltételrendszerről szóló egyetértési megállapodás (a továbbiakban: az egyetértési megállapodás) és annak későbbi négy módosítása részletezte.

(4)

Az Európai Stabilitási Mechanizmus keretében nyújtott pénzügyi támogatással összefüggésben Görögország számos reformot hajtott végre a következő széles körű szakpolitikai területeken: i. az államháztartás fenntarthatósága; ii. pénzügyi stabilitás; iii. strukturális reformok a versenyképesség és a növekedés fokozása érdekében; valamint iv. közigazgatás. A program keretében végrehajtott jelentős számú intézkedésre építve középtávon folytatni kell a kulcsfontosságú intézményi és strukturális reformokat azok megvalósulásának és teljes körű eredményességének biztosítása érdekében.

(5)

A görög kormány által végrehajtott intézkedések eredményeként a költségvetés és a külgazdaság egyensúlyhiányát nagymértékben korrigálták. Az államháztartási egyenleg 2016-ban és 2017-ben pozitív volt, és Görögország jó úton halad afelé, hogy 2018-ban és középtávon is elérje a bruttó hazai termék 3,5 %-os elsődleges többletére irányuló célt. A külső nettó hitelnyújtás 2015-ben pozitív lett, és ezt követően csak kis hiányt mutatott. Elindult a gazdasági fellendülés, a növekedés 2017-ben 1,4 %-os volt, a munkanélküliség pedig csökkenő pályán van. Görögország javította a vezető komparatív országteljesítmény-mutatók strukturális összetevői szerinti rangsorban elfoglalt helyét.

(6)

Görögország azonban a reform ellenére továbbra is jelentős fennmaradó egyensúlyhiánnyal és sebezhetőséggel küzd. Amint azt a Bizottság a riasztási mechanizmus keretében készült 2018. évi jelentésben is megállapította (amelyet az 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 3. és 4. cikkével összhangban készítettek el), Görögország különösen az alábbi nehézségekkel küzd. Azt követően, hogy az államadósság 2016 végén a bruttó hazai termék 180,8 %-án tetőzött, 2017 végén továbbra is a bruttó hazai termék 178,6 %-át tette ki, ami az Unióban a legmagasabb. A 2016-ban a bruttó hazai termék közel – 140 %-ának megfelelő nettó nemzetközi befektetési pozíció is magas szinten marad; ezenfelül annak ellenére, hogy a folyó fizetési mérleg közel van az egyensúlyi állapothoz, még mindig nem elegendő ahhoz, hogy támogassa a nagy nettó nemzetközi befektetési pozíció prudens szintre történő, kielégítő ütemű csökkentését. Habár a munkanélküliségi ráta a 2013. évi 27,9 %-os legmagasabb értékről csökkent, 2018 márciusában még mindig 20,1 %-on állt. A tartós munkanélküliség (2017 végén 15,3 %) és az ifjúsági munkanélküliség (2018 márciusában 43,8 %) szintén továbbra is nagyon magas. Az üzleti környezet még mindig további jelentős javulást igényel, mivel Görögország továbbra is messze elmarad a legjobban teljesítők mögött a vezető komparatív gazdasági teljesítménymutatók strukturális összetevőinek több területén (pl. a szerződések érvényesítése, az ingatlan-nyilvántartás, a fizetésképtelenség megoldása stb.).

(7)

A bankszektor továbbra is megfelelően tőkésített, de a nyereségesség alacsony szintje és a nemteljesítő kitettségek nagy állománya miatt még mindig kihívásokkal néz szembe; az állammal fennálló kapcsolata továbbra is szoros. 2018. március végén a nemteljesítő kitettségek állománya még mindig nagyon magas volt: 92,4 milliárd EUR, azaz a mérlegen belüli összes kitettség 48,5 %-a volt. Görögország az Európai Stabilitási Mechanizmus pénzügyi támogatása keretében kulcsfontosságú jogszabályokat fogadott el, hogy megkönnyítse a bankok mérlegének megtisztítását, de folyamatos erőfeszítésekre lesz szükség ahhoz, hogy a nemteljesítő kitettségek arányát fenntartható szintre hozzák, és lehetővé tegyék a pénzügyi intézmények számára, hogy mindenkor teljesítsék közvetítői és kockázatkezelési feladataikat. Emellett létezik a tőkekorlátozások enyhítésére vonatkozó ütemterv is, amelynek célja a betétesek bizalmának helyreállítása. Bár bizonyos tőkekorlátozások enyhültek, tovább kell folytatni a munkát az elfogadott referenciaértékek alapján.

(8)

Görögország 2010 után nem jutott hitelhez a pénzügyi piacokon, de 2017 júliusától kezdve államkötvények kibocsátásával megkezdte a piaci hozzáférés visszanyerését. A pénzügyi piacok volatilitása közepette azonban a görög kötvényhozamok a többi euroövezeti tagállamhoz viszonyítva magas szinten maradnak, és a külső gazdasági kockázatok miatt Görögország hitelfelvételi feltételei továbbra is sérülékenyek. Ezért további erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy az állam folyamatosan és stabilan hozzá tudjon férni a piacokhoz.

(9)

A fentiek alapján a Bizottság megállapítja, hogy Görögország a pénzügyi stabilitása tekintetében továbbra is kockázatokkal szembesül, amelyek – amennyiben realizálódnak – kedvezőtlen továbbgyűrűző hatást gyakorolhatnak más euroövezeti tagállamokra. A továbbgyűrűző hatások közvetett módon is bekövetkezhetnek: befolyásolhatják a befektetők bizalmát és így a többi euroövezeti tagállamnak és bankjaiknak a refinanszírozási költségeit.

(10)

2018. június 22-én az eurocsoport politikailag megállapodott abban, hogy az államadósság fenntarthatóságának biztosítása érdekében további intézkedéseket hajt végre. Görögország államadósság-állománya nagy, 2017 végén a bruttó hazai termék 178,6 %-át tette ki. Görögország kedvező feltételek mellett már eddig is nagyvonalú pénzügyi támogatást kapott európai partnereitől, és 2012-ben, majd az Európai Stabilitási Mechanizmus keretében 2017-ben egyedi intézkedéseket fogadtak el az adósság fenntarthatóbb alapokra helyezése érdekében. A Bizottság által az Európai Központi Bankkal közösen és az Európai Stabilitási Mechanizmussal együttműködésben 2018 júniusában készített adósságfenntarthatósági elemzés megállapította, hogy további intézkedések hiányában jelentős kockázatok merültek fel az államadósság fenntarthatóságát illetően, mivel Görögország bruttó finanszírozási igénye az előrejelzések szerint hosszú távon meghaladja a bruttó hazai termék 20 %-át, vagyis az eurocsoport által referenciaértékként meghatározott azon küszöbértéket, amely alapján értékelni lehetne az államadósság fenntarthatóságával kapcsolatos kockázatokat. Az eurocsoport által ennek alapján 2018. június 22-én elfogadott intézkedések magukban foglalják a súlyozott átlagos lejáratok további 10 évvel történő meghosszabbítását, a kamatfizetés és a tőketörlesztés további 10 évvel történő elhalasztását, valamint egyéb adósságintézkedések végrehajtását. A Bizottság kiinduló forgatókönyve szerint ezek az intézkedések – azzal a 15 000 millió EUR összegű folyósítással együtt, amelynek segítségével az állam a program befejezése után mintegy 22 hónapig várhatóan fedezni tudja adósságfinanszírozási igényeit – elegendőek lesznek az államadósság fenntarthatóságának és annak biztosításához, hogy a bruttó finanszírozási igény 2060-ig a bruttó hazai termék 20 %-a alatt maradjon. Egy kedvezőtlen forgatókönyv szerint az eurocsoport által elfogadott középtávú intézkedések egy ideig pozitívan járulnának hozzá az államadósság fenntarthatóságához, és biztosítanák, hogy a bruttó finanszírozási igények aránya 2036-ig az elfogadott küszöbértékek alatt maradjon. Az eurocsoport megállapodott abban, hogy az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz türelmi időszakának végén, vagyis 2032-ben felülvizsgálja, hogy szükség van-e további adósságintézkedésekre a bruttó finanszírozási igényekre vonatkozó, megállapodás szerinti célok betartása érdekében, feltéve, hogy tiszteletben tartják az Európai Unió költségvetési keretrendszerét, és szükség esetén megfelelő intézkedéseket tesznek.

(11)

Mindazonáltal középtávon Görögországnak továbbra is intézkedéseket kell elfogadnia a nehézségek forrásainak vagy potenciális forrásainak kezelésére, valamint továbbra is strukturális reformokat kell végrehajtania a szilárd és fenntartható gazdasági fellendülés támogatására, tekintettel több tényező örökölt hatásaira. E tényezők közé tartozik a válság alatti súlyos és elhúzódó visszaesés; Görögország adósságterhének nagysága; pénzügyi szektorának sebezhetősége; a pénzügyi szektor és a görög államháztartás közötti folyamatos és viszonylag erős kapcsolatok, többek között állami tulajdon révén; annak veszélye, hogy a súlyos nehézségek átterjednek más tagállamok említett szektorainak bármelyikére; valamint az euroövezeti tagállamok kitettsége a görög állammal szemben.

(12)

E célból Görögország az eurocsoporton belül kötelezettséget vállalt az Európai Stabilitási Mechanizmus pénzügyi támogatása keretében elfogadott valamennyi kulcsfontosságú reform folytatására és befejezésére, valamint annak biztosítására, hogy a pénzügyi támogatási programok keretében elfogadott fontos reformok célkitűzései biztosítva legyenek.

(13)

Görögország kötelezettséget vállalt arra is, hogy egyedi intézkedéseket hajt végre a költségvetési és fiskális-strukturális szakpolitikák, a szociális jólét, a pénzügyi stabilitás, a munkaerő- és termékpiacok, a privatizáció és a közigazgatás területén. Az eurocsoport 2018. június 22-i nyilatkozatának mellékletében foglalt egyedi intézkedések hozzájárulnak a gazdasági nehézségek potenciális forrásainak kezeléséhez.

(14)

A fennmaradó kockázatok kezelése és az ehhez kapcsolódó kötelezettségvállalások teljesítésének nyomon követése érdekében szükségesnek és helyénvalónak tűnik Görögországnak a 472/2013/EU rendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerinti megerősített felügyelet alá vonása.

(15)

A Bizottság – többek között egy 2018. július 4-én küldött hivatalos levél útján – hivatalosan is konzultált Görögországgal, és lehetőséget adott arra, hogy Görögország kifejtse véleményét a Bizottság értékelésével kapcsolatban. 2018. július 6-i válaszában Görögország egyetértett az ország előtt álló gazdasági kihívások bizottsági értékelésével, amely a megerősített felügyelet alá vonás alapját képezi.

(16)

Görögország továbbra is részesül az (EU) 2017/825 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (7) létrehozott strukturálisreform-támogató program technikai támogatásából a reformok megtervezése és végrehajtása tekintetében, beleértve a megerősített felügyelet alatt nyomon követett szakpolitikai kötelezettségvállalásokkal összhangban lévő kulcsfontosságú reformok folytatását és befejezését.

(17)

A Bizottság a megerősített felügyelet megvalósítása érdekében szorosan együttműködik az Európai Stabilitási Mechanizmussal annak korai előrejelző rendszere keretében,