28.12.2017

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 347/81

---

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2017/2403 RENDELETE

(2017. december 12.)

a külső vizeken halászó flották fenntartható kezeléséről, valamint az 1006/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)	Az 1006/2008/EK tanácsi rendelet (3) létrehozta az uniós halászhajók uniós vizeken kívül folytatott halászati tevékenységeinek engedélyezésére és a harmadik országok hajóinak az uniós vizekhez való hozzáférésére szolgáló rendszert.

(2)

Az Unió szerződő fele az Egyesült Nemzetek 1982. december 10-i Tengerjogi Egyezményének (4), valamint megerősítette az ENSZ 1995. augusztus 4-i Tengerjogi Egyezményében foglalt, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok és a hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló rendelkezések végrehajtásáról szóló, ENSZ-megállapodást (5). Azon nemzetközi rendelkezések meghatározzák azt az elvet, hogy minden államnak megfelelő intézkedéseket kell elfogadnia a tengeri erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás és az ezek megőrzésének biztosítása és a más államokkal e célból történő együttműködés érdekében.

(3)

Az Unió elfogadta az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) a nemzetközi védelmi és gazdálkodási intézkedések nyílt tengeri halászhajók általi betartásának előmozdításáról szóló, 1993. november 24-i megállapodását (6). Az említett megállapodás előírásai szerint a szerződő feleknek tartózkodniuk kell annak engedélyezésétől, hogy hajókat nyílt tengeri halászatra használjanak fel olyan esetben, amikor bizonyos feltételek nem teljesülnek, továbbá szankciókat kell alkalmazniuk bizonyos jelentéstételi követelmények be nem tartása esetén.

(4)

Az Unió jóváhagyta a FAO-nak a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló, 2001-ben elfogadott nemzetközi cselekvési tervét (a továbbiakban: IPOA-IUU). Az IPOA-IUU és a FAO által a lobogó szerinti államok teljesítményére vonatkozóan 2014-ben elfogadott önkéntes iránymutatás hangsúlyozza, hogy a tengerek biológiai erőforrásai és a tengeri ökoszisztémák hosszú távú védelmének és fenntartható hasznosításának biztosítása a lobogó szerinti államok felelőssége. Az IPOA-IUU előírja, hogy egy lobogó szerinti államnak engedélyt kell kiadnia a lobogója alatt közlekedő hajóknak ahhoz, hogy a felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó területeken kívüli vizeken halásszanak. Az önkéntes iránymutatás azt is ajánlja, hogy a lobogó szerinti állam és a parti állam állítson ki engedélyt olyan esetben, amikor a halászati tevékenység végzésére valamely halászati hozzáférési megállapodás keretében vagy akár ilyen megállapodás keretén kívül kerül sor. Mindkét államnak meg kell győződnie arról, hogy a szóban forgó tevékenységek nem veszélyeztetik a parti állam vizeiben élő állományokat.

(5)

2014-ben a FAO valamennyi tagja – így az Unió és a fejlődő országok közé tartozó partnerei is – egyhangúlag elfogadta az élelmezésbiztonság és a szegénység felszámolása keretében a fenntartható kisüzemi halászat biztosítására vonatkozó önkéntes irányelveket. Ezek 5.7. pontja hangsúlyozza, hogy a kisüzemi halászatok érdekeit kellő módon meg kell vizsgálni azt megelőzően, hogy egyes államok az erőforrásokhoz való hozzáférésre irányuló megállapodást kötnének harmadik országokkal vagy harmadik felekkel. Az irányelvek szorgalmazzák a halászati erőforrások hosszú távú megőrzésére és fenntartható kiaknázására, valamint az élelmiszer-termelés ökológiai alapokra helyezésére irányuló intézkedések elfogadását, hangsúlyozva az uniós vizeken kívül folytatott halászati tevékenységekre vonatkozó környezetvédelmi normák fontosságát, amelyek az elővigyázatossági megközelítés mellett a halászati gazdálkodáshoz való ökoszisztéma-alapú megközelítést is magukban foglalják.

(6)

Amennyiben bizonyíték van arra, hogy már nem teljesülnek azon feltételek, amelyek a halászati engedély kiállításának alapjául szolgáltak, a lobogó szerinti tagállam meghozza a megfelelő intézkedéseket, ideértve az engedély módosítását vagy visszavonását és szükség esetén hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók kiszabását. Amennyiben regionális halászati gazdálkodási szervezetekbe vagy fenntartható halászati partnerségi megállapodások keretébe tartozó halászatok esetében egy uniós halászhajó nem teljesíti a halászati engedély kiállításához szükséges feltételeket, és az adott tagállam még azt követően sem teszi meg a megfelelő intézkedéseket a helyzet orvoslása érdekében, hogy a Bizottság erre felszólította, a Bizottságnak meg kell állapítania, hogy nem került meghozatalra megfelelő intézkedés. Következésképpen a Bizottságnak további intézkedéseket kell hoznia annak céljából, hogy az érintett hajó mindaddig ne folytathasson halászati tevékenységet, amíg a feltételek nem teljesülnek.

(7)

A fenntartható fejlődésről szóló 2015. szeptember 25-i ENSZ-csúcstalálkozón az Unió elkötelezte magát a határozat végrehajtása mellett, amely tartalmazza az „Alakítsuk át világunkat: a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend” című záródokumentumot, amely magában foglalja „Az óceánok, tengerek és tengeri erőforrások megőrzése és fenntartható hasznosítása a fenntartható fejlődés céljait követve” elnevezésű 14., illetve „A fenntartható fogyasztási és termelési minták biztosítása” elnevezésű 12. fenntartható fejlesztési célt, valamint ezek célkitűzéseit.

(8)

Az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) (a továbbiakban: alaprendelet) szerint a közös halászati politika célja annak biztosítása, hogy a halászati tevékenységek környezeti, gazdasági és társadalmi szempontból fenntarthatóak legyenek, végzésük összhangban legyen a gazdasági, társadalmi és foglalkoztatási előnyök elérésére és a halállományok helyreállítására és olyan szinten tartására irányuló célkitűzésekkel, amelyek meghaladják a maximális fenntartható hozamot eredményező szintet, valamint hogy hozzájáruljanak az élelmiszer-ellátás biztosításához. E szakpolitika végrehajtása során az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 208. cikke (1) bekezdésének második albekezdésének megfelelően figyelembe kell továbbá venni a fejlesztési együttműködési célkitűzéseket is.

(9)	Az alaprendelet előírja továbbá, hogy a fenntartható halászati partnerségi megállapodások az ENSZ Tengerjogi Egyezménye 62. cikkének (2) és (3) bekezdésében említettek szerint a többletfogásokra korlátozódjanak.

(10)

Az alaprendelet kiemeli, hogy az Uniónak nemzetközi szinten népszerűsítenie kell a közös halászati politika célkitűzéseit, és biztosítania kell, hogy az uniós vizeken kívül folytatott uniós halászati tevékenységek az alkalmazandó uniós jogban foglalt elvekkel és előírásokkal azonos elveken és előírásokon alapuljanak, valamint egyenlő versenyfeltételeket kell szorgalmaznia az uniós piaci szereplők és a harmadik országbeli piaci szereplők számára.

(11)

Az 1006/2008/EK rendelet közös alapot volt hivatott létrehozni az uniós hajók által az uniós vizeken kívül folytatott halászati tevékenységek engedélyezésére a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem támogatása érdekében, valamint abból a célból, hogy az uniós flotta a világ minden pontján jobban ellenőrizhető és nyomon követhető legyen, továbbá megteremtette a harmadik országbeli hajók uniós vizeken történő halászásának engedélyezésére vonatkozó feltételeket.

(12)

A 1005/2005/EK tanácsi rendelet (8) (a továbbiakban: az IUU-rendelet) elfogadására az 1006/2008/EK tanácsi rendelet elfogadásával párhuzamosan került sor, az 1224/2009/EK tanácsi rendeletet (9) (a továbbiakban: ellenőrzési rendelet) pedig egy évvel később fogadták el. Ezek a rendeletek alkotják a közös halászati politika ellenőrzési és végrehajtási rendszerének három pillérét.

(13)

Az IUU-rendelet, a halászati tevékenységek engedélyezéséről szóló rendelet és az ellenőrzési rendelet végrehajtása azonban nem volt következetes: következetlenségek merültek fel különösen a halászati tevékenységek engedélyezéséről szóló rendelet és az ellenőrzési rendelet között. A halászati tevékenységek engedélyezéséről szóló rendelet végrehajtása során több joghézagra derült fény, mivel a rendelet nem szabályozott bizonyos, ellenőrzéssel összefüggő kihívásokat, például a hajóbérlést, az átlobogózást és az uniós halászhajóknak harmadik országok illetékes hatóságai által valamely fenntartható halászati partnerségi megállapodás keretén kívül megadott halászati engedélyek (a továbbiakban: magánengedélyek) kérdését. Emellett egyes jelentéstételi kötelezettségek is nehézséget okoztak csakúgy, mint az igazgatási feladatoknak a tagállamok és a Bizottság közötti megosztása.

(14)

E rendelet abból az alapelvből indul ki, hogy az uniós hajók által uniós vizeken kívül folytatott halászatot a lobogó szerinti tagállam engedélyéhez kell kötni, és az említett tagállamnak – függetlenül attól, hogy a hajó hol és milyen keretek között halászik – megfelelő módon nyomon kell követnie a hajó tevékenységét. Az engedélyek kiadását egységes alapvető jogosultsági kritériumok teljesítéséhez kell kötni. A tagállamok által gyűjtött és a Bizottságnak szolgáltatott információknak lehetővé kell tenniük a Bizottság számára, hogy bármikor beavatkozhasson bármely uniós halászhajó uniós vizeken kívül folytatott halászati műveleteinek nyomon követésébe.

(15)

Az utóbbi években jelentős fejlődés ment végbe az Unió külső halászati politikájában, valamint a fenntartható halászati partnerségi megállapodások feltételei és a rendelkezések betartatásának gondossága tekintetében. A fenntartható halászati partnerségi megállapodások keretén belül az Unió érdekeinek a hozzáférési jogok és feltételek tekintetében történő védelme ezért az Unió külső halászati politikájának egyik kiemelt célkitűzése kell, hogy legyen, továbbá hasonló feltételeket kell alkalmazni az Unió fenntartható halászati partnerségi megállapodásainak hatályán kívül eső tevékenységekre is.

(16)	A segédhajók jelentősen befolyásolhatják a halászhajók halászati műveletének végzését és az általuk kifogható halmennyiséget. Ezért azokat figyelembe kell venni az e rendeletben meghatározott engedélyezési és jelentéstételi eljárásokban.

(17)

Az átlobogózási műveletek akkor jelentenek problémát, ha céljuk a közös halászati politika szabályainak vagy a hatályos állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseknek a megkerülése. Az Uniónak ezért képesnek kell lennie az ilyen műveletek meghatározására, észlelésére és megakadályozására. Egy uniós piaci szereplő tulajdonában álló hajó teljes élettartamán keresztül biztosítani kell a visszakereshetőséget és a szabálykövető magatartás megfelelő nyomon követését függetlenül attól, hogy a hajó mely ország vagy országok lobogója alatt folytatja tevékenységét. E célt szolgálja az a követelmény is, amely szerint – amennyiben ezt uniós jog előírja – a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetnek (IMO) minden egyes hajónak egyedi hajóazonosító számot kell adnia.

(18)

Harmadik országok vizein az uniós hajók az Unió és valamely harmadik ország között megkötött fenntartható halászati partnerségi megállapodás rendelkezései alapján vagy – amennyiben nincs hatályban ilyen megállapodás – harmadik országok által kiadott halászati magánengedélyek alapján folytathatnak tevékenységet. E tevékenységeket mindkét esetben átlátható és fenntartható módon kell végezni. A lobogó szerinti tagállamok engedélyezhetik a lobogójuk alatt közlekedő hajóknak, hogy – meghatározott kritériumok és felügyelet mellett – olyan harmadik országoktól, amelyek parti államok magánengedélyeket kérelmezzenek és szerezzenek be. A halászati műveletet engedélyezni kell, amint a lobogó szerinti tagállam meggyőződött arról, hogy az nem veszélyezteti a fenntarthatóságot, és a Bizottság ez ellen nem emel kellően indokolt kifogást. A piaci szereplő a halászati tevékenységet csak azt követően kezdheti meg, hogy a lobogó szerinti tagállamtól és a parti államtól is beszerezte az erre vonatkozó engedélyt.

(19)

Az uniós halászhajók nem halászhatnak olyan harmadik országok joghatósága alá vagy felségterületéhez tartozó vizeken, amelyekkel az Uniónak van ugyan megállapodása, de hatályos jegyzőkönyve nincs. Ilyen megállapodás esetében, amennyiben legalább három éve nem volt hatályban jegyzőkönyv, a Bizottságnak meg kell vizsgálnia e helyzet kiváltó okait és meg kell tennie a megfelelő lépéseket, ami magában foglalhatja azt is, hogy javasolja egy új jegyzőkönyvre irányuló tárgyalások megkezdését.

(20)

A fenntartható halászati partnerségi megállapodásokhoz kapcsolódó jelenség az alacsony kihasználtságú halászati lehetőségek újraelosztása, ami akkor fordul elő, ha a vonatkozó tanácsi rendeletekkel kiosztott halászati lehetőségeket a tagállamok nem használják fel teljes mértékben. Mivel a fenntartható halászati partnerségi megállapodásokban megállapított hozzáférési költségeket nagyrészt az Unió általános költségvetése fedezi, az ideiglenes újraelosztási és felosztási rendszer elengedhetetlen az Unió pénzügyi érdekeinek védelméhez, valamint annak biztosításához, hogy egyetlen kifizetett halászati lehetőség se menjen veszendőbe. Ezért egyértelműbbé és hatékonyabbá kell tenni az említett elosztási rendszereket, amely mechanizmushoz kizárólag végső esetben lehet fordulni. Alkalmazása csak ideiglenes jellegű lehet, és nem befolyásolhatja a halászati lehetőségek tagállamok közötti, a viszonylagos stabilitás elvével összhangban lévő eredeti kiosztását. Újraelosztásra csak akkor kerülhet sor, ha az érintett tagállamok már lemondtak a halászati lehetőségek egymás közötti cseréjére vonatkozó jogaikról, és azt elsősorban a vegyes halászatot lehetővé tevő fenntartható halászati partnerségi megállapodásokkal összefüggésben kell megvalósítani.

(21)

Azon harmadik országok esetében, amelyek nem szerződő felei egy regionális halászati gazdálkodási szervezetnek, az Unió az érintett harmadik ország az adott regionális halászati gazdálkodási szervezethez való csatlakozásának elősegítése céljából az ágazati támogatás egy részét elkülönítheti azon harmadik országok számára, amelyekkel megfontolás tárgyát képezi fenntartható halászati partnerségi megállapodás megkötése.

(22)

A regionális halászati gazdálkodási szervezetek égisze alatt és a nyílt tengeren végzett halászati műveleteket a lobogó szerinti tagállamoknak is engedélyezniük kell, valamint e tevékenységeknek meg kell felelniük a regionális halászati gazdálkodási szervezetek külön szabályainak vagy a nyílt tengeren folytatott halászati műveletekre irányadó uniós jogszabályoknak.

(23)

Az Európai Unió regionális halászati gazdálkodási szervezetekben vállalt nemzetközi kötelezettségeinek végrehajtása érdekében és az alaprendelet 28. cikkében említett célkitűzésekkel összhangban az Uniónak ösztönöznie kell az időközönkénti teljesítményértékelések független szervek általi elvégzését, és aktív szerepet kell játszania abban, hogy minden olyan regionális halászati gazdálkodási szervezetben, amelynek szerződő fele, végrehajtási bizottságokat állítsanak fel és megerősítsék azokat. Ennek kapcsán biztosítania kell mindenekelőtt azt, hogy ezek a végrehajtási bizottságok elvégezzék a külső halászati politika és a regionális halászati gazdálkodási szervezetben elhatározott intézkedések végrehajtásának általános felügyeletét.

(24)

Fontos a hajóbérleti megállapodások hatékony irányítása annak biztosítása céljából, hogy ne kerüljön veszélybe az állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések hatékonysága, valamint hogy biztosított legyen a tengerek biológiai erőforrásainak fenntartható kiaknázása. Ezért létre kell hozni egy olyan jogi keretet, amely elősegíti, hogy az Unió az illetékes regionális halászati gazdálkodási szervezet által elfogadottak alapján szorosabban figyelemmel kísérje a valamely uniós vagy uniós piaci szereplők által bérelt halászhajók tevékenységét.

(25)

A tengeri átrakás kiesik a lobogó szerinti vagy a parti állam mindenfajta megfelelő ellenőrzéséből, és így lehetőséget jelent arra, hogy a piaci szereplők jogellenes fogást szállítsanak. Az uniós hajók által a nyílt tengeren és magánengedélyek alapján végrehajtott átrakásokat előzetesen be kell jelenteni, amennyiben erre kikötőn kívül kerül sor. A tagállamoknak évente egyszer tájékoztatniuk kell a Bizottságot a hajóik által végrehajtott valamennyi átrakási műveletről.

(26)	Az eljárásoknak az uniós és harmadik országbeli piaci szereplők, valamint illetékes hatóságaik számára átláthatónak és kiszámíthatónak kell lenniük.

(27)

Az ellenőrzési rendelet előírásai szerint biztosítani kell az adatoknak a tagállamok és a Bizottság közötti elektronikus cseréjét. A tagállamok felelnek a flottáikkal és halászati műveleteikkel kapcsolatban megkért minden adat összegyűjtéséért, azok kezeléséért és a Bizottság számára való rendelkezésre bocsátásáért. Ezen túlmenően a tagállamoknak az adatgyűjtési tevékenységek összehangolása érdekében együtt kell működniük egymással, a Bizottsággal és adott esetben harmadik országokkal.

(28)

Az uniós halászati engedélyekre vonatkozó információk átláthatóságának és hozzáférhetőségének javítása érdekében a Bizottságnak létre kell hoznia a halászati engedélyek elektronikus adatbázisát, amelynek egy nyilvános és egy biztonságos részből kell állnia. A halászati engedélyek uniós adatbázisában személyes adatok is szerepelni fognak. A személyes adatok e rendelet alapján történő kezelésének összhangban kell lennie a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (10), a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (11) és az alkalmazandó nemzeti jogszabályokkal.

(29)

A valamely harmadik ország lobogója alatt közlekedő halászhajók uniós vizekhez való hozzáférésének megfelelő kezelése érdekében a vonatkozó szabályoknak az ellenőrzési rendeletnek megfelelően összhangban kell állniuk az uniós halászhajókra irányadó szabályokkal. Ezen belül az említett rendeletnek a fogási adatok és a fogáshoz kapcsolódó adatok bejelentéséről szóló 33. cikkét az uniós vizeken halászó harmadik országbeli hajókra is alkalmazni kell.

(30)	Azokat a harmadik országbeli halászhajókat, amelyek az uniós vizeken való áthaladáskor nem rendelkeznek az e rendelet keretében kiállított engedéllyel, kötelezni kell arra, hogy halászeszközeiket úgy szereljék fel, hogy azokat halászati műveletek végzéséhez ne lehessen könnyen használatba venni.

(31)	A tagállamokat felelősségi körébe kell tartozzon a harmadik országbeli hajók uniós vizeken folytatott halászati műveleteinek ellenőrzése, jogsértések feltárása esetén pedig az is, hogy a jogsértéseket az ellenőrzési rendelet 93. cikke szerint rögzítsék a jogsértések nemzeti nyilvántartásában.

(32)

Azon harmadik országbeli halászhajóknak, amelyekkel a halászati lehetőségek cseréjéről vagy közös gazdálkodásról szóló megállapodás van érvényben, tiszteletben kell tartaniuk az uniós vizekben a saját lobogó szerinti államuk által a részükre kiosztott kvótákat. Amennyiben harmadik országbeli hajók túlhalásszák a részükre az adott állományok tekintetében az uniós vizekre vonatkozóan kiosztott kvótákat, a Bizottságnak az adott mennyiségeket le kell vonnia az érintett harmadik országok részére a következő évekre vonatkozóan kiosztott kvótákból. Ilyen esetekben a túlhalászás esetén a Bizottság által végrehajtandó kvótalevonást úgy kell érteni, mint a parti államokkal való egyeztetés keretében a Bizottság által tett javaslatot.

(33)	Az engedélyezési eljárások egyszerűsítése érdekében a tagállamoknak és a Bizottságnak közös adatcsere- és adattárolási rendszert kell használniuk annak érdekében, hogy a szükséges információkat és frissítéseket a lehető legkisebb adminisztratív teher mellett rendelkezésre lehessen bocsátani.

(34)

A technológiai fejlődés és az esetleg a későbbiekben felmerülő új nemzetközi jogi követelmények figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet mellékletét érintő módosítások elfogadására vonatkozóan, amely megállapítja a piaci szereplők által a halászati engedély megszerzéséhez benyújtandó információk listáját, továbbá a halászati engedélyek 10. cikkben szereplő feltételeinek kiegészítésére vonatkozóan, amennyiben az az Unió és az Unióval megállapodást kötött harmadik országok közötti konzultációk eredményeinek vagy az olyan parti államokkal kötött megállapodások eredményeinek az Uniós jogban való szerepeltetéséhez szükséges, amelyekkel a halállomány közös. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (12) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(35)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a halászati engedélyekhez szükséges adatok rögzítése és formátuma, valamint az adatoknak a tagállamoktól a Bizottsághoz és a halászati engedélyek uniós adatbázisába történő továbbítása tekintetében, továbbá azért, hogy a fenntartható halászati partnerségi megállapodásokra vonatkozó, meglévő jegyzőkönyvek alapján az 1006/2008/EK rendelet 10. cikke rendelkezéseinek megfelelő átmeneti intézkedések keretében határozhassanak a fel nem használt halászati lehetőségek ideiglenes újraelosztásáról. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (13) megfelelően kell gyakorolni.

(36)

A halászati engedélyek uniós adatbázisának működőképessé tételéhez, továbbá annak lehetővé tételéhez, hogy a tagállamok teljesíteni tudják az adatok továbbításához szükséges technikai követelményeket, a Bizottságnak az érintett tagállamok számára technikai segítséget kell nyújtania, hogy lehetővé tegye számukra az elektronikus adattovábbítást. A tagállamok az 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) 76. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében továbbá pénzügyi segítséget kérhetnek az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból.

(37)	A szükséges módosítások számára és fontosságára való tekintettel az 1006/2008/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

E rendelet megállapítja az alábbiakra vonatkozó halászati engedélyek kiadására és kezelésére vonatkozó szabályokat:

a)	egy harmadik ország felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó vizeken, valamely olyan regionális halászati gazdálkodási szervezet égisze alatt, amelynek az Unió szerződő fele, uniós vizeken vagy azokon kívül, vagy a nyílt tengeren halászati műveletet végző uniós halászhajók; és

b)	uniós vizeken halászati műveletet végző harmadik országbeli halászhajók.

2. cikk

Kapcsolat a nemzetközi és az uniós joggal

Ez a rendelet az alábbiak sérelme nélkül alkalmazandó:

a)	az Unió és harmadik országok között megkötött fenntartható halászati partnerségi megállapodások és más halászati megállapodások rendelkezései;

b)	az olyan regionális halászati gazdálkodási szervezetek által elfogadott rendelkezések, amelyeknek az Unió szerződő fele;

c)	az a) vagy b) pontban említett rendelkezéseket végrehajtó vagy átültető uniós jog.

3. cikk

Fogalommeghatározások

(1)   E rendelet alkalmazásában az alaprendelet 4. cikkében, valamint az IUU-rendelet 2. cikkének 1–4., 15., 16. és 22. pontjában megállapított fogalommeghatározások az irányadók, kivéve ha ez a rendelet másképp rendelkezik.

(2)   E rendelet alkalmazásában ezen túlmenően az alábbi fogalommeghatározásokat is alkalmazni kell:

a)

    „segédhajó”: a fedélzeten szállított vízi járműtől eltérő, halfogásra vagy a halak odavonzására kialakított, működő halászeszközzel fel nem szerelt hajó, amely megkönnyíti, segíti vagy előkészíti a halászati műveleteket;

b)

   „halászati engedély” uniós halászhajó vonatkozásában:

—	az ellenőrzési rendelet 4. cikkének 10. pontjában említett engedély,

—

uniós halászhajó számára valamely harmadik ország által kiadott engedély, amelynek birtokában az adott hajó az említett harmadik ország felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó vizeken meghatározott időtartamon belül, meghatározott területen, illetve adott halfajok vonatkozásában, meghatározott feltételek mellett meghatározott halászati műveleteket végezhet,

és harmadik országbeli halászhajó vonatkozásában olyan engedély amelynek birtokában az adott hajó az uniós vizeken meghatározott időtartamon belül, meghatározott területen, illetve adott halászat vonatkozásában, meghatározott feltételek mellett meghatározott halászati műveleteket végezhet;

c)

    „magánengedély”: harmadik ország illetékes hatósága által valamely uniós halászhajó részére fenntartható halászati partnerségi megállapodás vagy a halászati lehetőségek cseréjéről és a közös érdekeltségű fajok állományaival való közös gazdálkodásról szóló megállapodás keretén kívül kiállított halászati engedély;

d)

    „harmadik országok vizei”: harmadik országok felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó vizek. E rendelet alkalmazásában valamely tagállam nem uniós vizei harmadik országok vizeinek tekintendők;

e)

    „megfigyelői program”: valamely regionális halászati gazdálkodási szervezet, egy fenntartható halászati partnerségi megállapodás, egy harmadik ország vagy egy tagállam égisze alatt működő olyan program, amelynek keretében megfigyelők – például ha azt az alkalmazandó megfigyelői program kifejezetten előírja – halászhajók fedélzetére szállnak annak ellenőrzése végett, hogy a hajók megfelelnek-e az adott regionális halászati gazdálkodási szervezet vagy adott harmadik ország által vagy az adott fenntartható halászati partnerségi megállapodás alapján elfogadott szabályoknak.

f)

    „bérbevétel”: olyan megállapodás, amelynek révén egy piaci szereplő tagállami lobogó alatt közlekedő valamely halászhajóval egy másik tagállamban vagy egy harmadik országban lobogóváltás nélkül, meghatározott időtartamra szerződik;

g)

    „halászati művelet”: minden, a halak felkutatásával, az aktív halászeszközök kivetésével, vontatásával és fedélzetre húzásával, a passzív halászeszközök kihelyezésével, lemerítésével, kiemelésével vagy áthelyezésével, valamint az ejtett fogásnak a halászeszközből, a tartóhálókból vagy a szállítóketrecből hizlaló- és tenyésztőketrecekbe történő áthelyezésével kapcsolatos tevékenység.

II. CÍM

UNIÓS HALÁSZHAJÓK ÁLTAL UNIÓS VIZEKEN KÍVÜL FOLYTATOTT HALÁSZATI MŰVELETEK

I. FEJEZET

Közös rendelkezések

4. cikk

Általános elv

Az illetékes szervezet vagy harmadik ország engedélyének beszerzésére vonatkozó követelmény sérelme nélkül az uniós halászhajók csak akkor folytathatnak halászati műveleteket uniós vizeken kívül, ha azt a lobogójuk szerinti tagállam engedélyezte és az adott halászati művelet szerepel a II–V. fejezet szerint kiállított érvényes halászati engedélyben.

5. cikk

Jogosultsági kritériumok

(1)   Uniós vizeken kívül folytatott műveletekre a lobogó szerinti tagállamok csak akkor állíthatnak ki halászati engedélyt, ha:

a)

a mellékletben, illetve az adott fenntartható halászati partnerségi megállapodásban vagy az adott regionális halászati gazdálkodási szervezet keretében meghatározott követelményeknek megfelelően teljes körű és pontos információt kaptak a halászhajóról és segédhajójáról vagy segédhajóiról, a nem uniós segédhajókat is beleértve;

b)	a halászhajó érvényes halászati jogosítvánnyal rendelkezik az ellenőrzési rendelet 6. cikke értelmében;

c)	a halászhajó és minden segédhajója alkalmazza az IMO megfelelő hajóazonosítószám-rendszerét, amennyiben azt az uniós jog előírja;

d)	a halászhajó nem szerepel regionális halászati gazdálkodási szervezet és/vagy az Unió által az IUU-rendelet alapján elfogadott IUU-hajólistán;

e)	adott esetben a lobogó szerinti tagállam számára az érintett halászati megállapodás keretében vagy a regionális halászati gazdálkodási szervezet vonatkozó rendelkezései alapján halászati lehetőségek állnak rendelkezésre; és

f)	a halászhajó megfelel a 6. cikkben meghatározott követelményeknek, amennyiben ezek alkalmazandók.

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 44. cikkel összhangban a melléklet módosítását célzó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, annak érdekében, hogy biztosítsa a halászhajók által ezen rendelet értelmében folytatott tevékenységek megfelelő nyomon követését, különösen a halászati megállapodásokból következő új adatszolgáltatási követelmények bevezetése vagy az információs technológiák fejlesztése révén.

6. cikk

Átlobogózás

(1)   Ez a cikk azokra a hajókra vonatkozik, amelyeket a halászati engedély iránti kérelem időpontja előtti öt év során:

a)	töröltek az uniós halászflotta-nyilvántartásból és átlobogóztak valamely harmadik országba; és

b)	az uniós halászflotta-nyilvántartásba újra felvettek.

(2)   A lobogó szerinti tagállam csak akkor állíthat ki halászati engedélyt, ha meggyőződött arról, hogy az (1) bekezdésben említett hajó abban az időszakban, amikor valamely harmadik ország lobogója alatt folytatott tevékenységet:

a)	nem vett részt jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatban;

b)	nem folytatott tevékenységet olyan harmadik ország vizein, amelyet az 1026/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (15) 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében a nem fenntartható halászatot lehetővé tevő országok közé soroltak;

c)	nem folytatott tevékenységet az IUU-rendelet 33. cikke szerinti nem együttműködőként nyilvántartott harmadik ország vizein; valamint

d)

nem folytatott tevékenységet az IUU-rendelet 31. cikke értelmében a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemben nem együttműködőként azonosított harmadik ország vizein azon hathetes időszak után, amely a szóban forgó harmadik ország nem együttműködőnek minősítéséről szóló bizottsági határozat elfogadását követte, kivéve az abban az esetben végzett műveleteket, amikor a Tanács elutasította a harmadik ország az említett rendelet 33. cikke értelmében vett nem együttműködőnek minősítésére irányuló javaslatot.

(3)   E célból a piaci szereplők kötelesek megadni az azon időszakot érintő, a lobogó szerinti tagállam által megkért következő információkat, amelynek során a hajó valamely harmadik ország lobogója alatt folytatott műveleteket:

a)	a vonatkozó időszakban ejtett fogások és alkalmazott halászati erőkifejtés bejelentése, a lobogó szerinti harmadik állam előírásai szerint;

b)	valamennyi olyan halászati engedély másolata, amelyek a vonatkozó időszakban halászati műveletek végzését engedélyezik;

c)	amennyiben a hajót átlobogózták, a harmadik ország által tett hivatalos nyilatkozat, amely felsorolja azokat a szankciókat, amelyeket a hajóra vagy a piaci szereplőre a vonatkozó időszakban kiszabtak;

d)	a lobogó szerinti országok hiánytalan felsorolása azon időszakra vonatkozóan, amikor a hajó nem szerepelt az uniós flottanyilvántartásban.

(4)   A lobogó szerinti tagállamok nem állíthatnak ki halászati engedélyt, ha a hajót átlobogózták olyan harmadik országban:

a)	amelyet az IUU-rendelet 33. cikke értelmében a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemben nem együttműködő országként vettek jegyzékbe; vagy

b)

amelyet az IUU-rendelet 31. cikke értelmében a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemben nem együttműködő országként vettek jegyzékbe azon hathetes időszak után, amely a szóban forgó harmadik ország nem együttműködőnek minősítéséről szóló bizottsági határozat elfogadását követte, kivéve az abban az esetben végzett műveleteket, amikor a Tanács elutasította a harmadik ország az említett rendelet 33. cikke értelmében vett nem együttműködőnek minősítésére irányuló javaslatot. vagy

c)	amelyet az 1026/2012/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében a nem fenntartható halászatot lehetővé tevő országok közé soroltak.

(5)   A (4) bekezdés nem alkalmazandó abban az esetben, amennyiben a lobogó szerinti tagállam meggyőződött arról, hogy a (2) bekezdés b)–d) pontjában, illetve a (4) bekezdés a)–c) pontjában leírt körülmények fennállása esetén a piaci szereplő:

a)	beszüntette a halászati műveleteket; és

b)	haladéktalanul megkezdte a hajónak a harmadik ország hajólajstromából való eltávolítására irányuló adminisztratív eljárásokat.

7. cikk

A halászati engedélyek kezelése

(1)   Halászati engedély kérelmezésekor a piaci szereplőknek hiánytalan és pontos adatokkal kell szolgálnia a lobogó szerinti tagállamnak.

(2)   A piaci szereplők a vonatkozó adatokban bekövetkező bármilyen változásról kötelesek haladéktalanul értesíteni a lobogó szerinti tagállamot.

(3)   A lobogó szerinti tagállamok adott rendszerességgel nyomon követik, hogy a halászati engedély kiállításának alapját képező feltételek továbbra is teljesülnek-e a szóban forgó engedély érvényességi időszakában.

(4)   Amennyiben a harmadik bekezdésben említett nyomon követési tevékenységek végső eredménye alapján bizonyíték van arra, hogy már nem teljesülnek azok a feltételek, amelyek a halászati engedély kiállításának alapjául szolgáltak, a lobogó szerinti tagállam megteszi a megfelelő intézkedéseket, ideértve az engedély módosítását vagy visszavonását és szükség esetén szankciók kiszabását. A lobogó szerinti tagállamoknak a jogsértések büntetéseként kellően szigorú szankciókat kell kiszabniuk a szabályok betartásának és annak biztosításához, hogy megelőzzék a jogsértéseket és megfosszák az elkövetőket a jogsértésből eredő előnyöktől. Erről a lobogó szerinti tagállam haladéktalanul értesíti a piaci szereplőt és a Bizottságot. A Bizottság adott esetben ennek megfelelően értesíti az érintett regionális halászati gazdálkodási szervezetet vagy harmadik országot.

(5)   A Bizottság indokolással ellátott kérésére a lobogó szerinti tagállamok meghozzák a (4) bekezdésben előírt megfelelő intézkedéseket azon jogsértések esetében, amelyek – amennyiben az Unió szerződő fél – a regionális halászati gazdálkodási szervezet által, illetve a fenntartható halászati partnerségi megállapodás keretében a tengeri biológiai erőforrásokra vonatkozóan elfogadott állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések tekintetében történhetnek.

(6)   Amennyiben az Unió valamely regionális halászati gazdálkodási szervezet szerződő fele és valamely uniós halászhajó a regionális halászati gazdálkodási szervezet ellenőrző vizsgálati zárójelentésében megállapítottak szerint nem felel meg a 21. cikk b) pontjában meghatározott feltételeknek, és a lobogó szerinti tagállam elmulasztja az e cikk (4) bekezdésében előírt megfelelő intézkedések meghozatalát, a Bizottság határozatban felszólíthatja az érintett, lobogó szerinti tagállamot annak biztosítására, hogy az uniós halászhajó megfeleljen az előírt követelményeknek.

Amennyiben a szóban forgó, lobogó szerinti tagállam elmulasztja 15 napon belül meghozni az első albekezdésben említett bizottsági határozat betartásához szükséges megfelelő intézkedéseket, a Bizottság megküldi a halászhajók 22. cikkben említett frissített adatait a regionális halászati gazdálkodási szervezet titkárságának, hogy az felfüggessze az érintett hajó tevékenységét. A Bizottság értesíti a lobogó szerinti tagállamot az intézkedéséről. A lobogó szerinti tagállam értesíti a piaci szereplőt a Bizottság intézkedéséről.

(7)   Amennyiben az Unió valamely harmadik országgal fenntartható halászati partnerségi megállapodást kötött, és valamely uniós halászhajó az illetékes hatóságok ellenőrző vizsgálati zárójelentésében megállapítottak szerint nem felel meg a 10. cikk b) pontjában meghatározott feltételeknek, és a lobogó szerinti tagállam elmulasztja az e cikk (4) bekezdésében előírt megfelelő intézkedések meghozatalát, a Bizottság határozatban felszólíthatja az érintett, lobogó szerinti tagállamot annak biztosítására, hogy az uniós halászhajó megfeleljen az előírt követelményeknek.

Amennyiben a szóban forgó, lobogó szerinti tagállam elmulasztja 15 napon belüli meghozni az első albekezdésben említett bizottsági határozat betartásához szükséges megfelelő intézkedéseket, a Bizottság megküldi a halászhajók frissített adatait a harmadik országnak, hogy az felfüggessze az érintett uniós halászhajó tevékenységét. A Bizottság értesíti a lobogó szerinti tagállamot az intézkedéséről A lobogó szerinti tagállam értesíti a piaci szereplőt a Bizottság intézkedéséről.

II. FEJEZET

Uniós halászhajók által harmadik országok vizein folytatott halászati műveletek

1. Szakasz

Fenntartható halászati partnerségi megállapodások hatálya alá tartozó halászati műveletek

8. cikk

Hatály

Ez a szakasz az uniós halászhajók által harmadik országok vizein, fenntartható halászati partnerségi megállapodások keretében folytatott halászati műveletekre vonatkozik.

9. cikk

Tagság a regionális halászati gazdálkodási szervezetekben

Az uniós halászhajók valamely harmadik ország vizein csak akkor végezhetnek halászati műveleteket a regionális halászati gazdálkodási szervezetek valamelyike által kezelt állományokra irányulóan, ha a szóban forgó harmadik ország az adott szervezet szerződő fele.

10. cikk

A lobogó szerinti tagállam által kiállított halászati engedélyekhez kapcsolódó feltételek

Fenntartható halászati partnerségi megállapodások keretében harmadik országok vizein folytatott halászati műveletekre vonatkozóan a lobogó szerinti tagállam csak akkor állíthat ki halászati engedélyt, ha:

a)	teljesülnek az 5. cikkben meghatározott jogosultsági kritériumok;

b)	teljesülnek a vonatkozó fenntartható halászati partnerségi megállapodásban meghatározott feltételek;

c)	a piaci szereplő kifizetett minden a vonatkozó megállapodások szerint fizetendő díjat, ideértve adott esetben a jogerős és kötelező erejű bírósági vagy közigazgatási határozattal megállapított kapcsolódó pénzbírságokat is; és

d)	a halászhajó érvényes halászati engedéllyel rendelkezik, amelyet az a harmadik ország állított ki, amelynek a halászati művelet végzési helye szerinti vizek a felségterületéhez, illetve joghatósága alá tartoznak.

11. cikk

A harmadik országok által kiállított halászati engedélyek megszerzésének eljárása

(1)   A 10. cikk d) pontjának alkalmazásában az a lobogó szerinti tagállam, amely meggyőződött arról, hogy a 10. cikk a)–c) pontjában megállapított feltételek teljesülnek, megküldi a Bizottságnak a harmadik ország engedélye iránti kapcsolódó kérelmet.

(2)   Az (1) bekezdésben említett kérelemnek tartalmaznia kell a fenntartható halászati partnerségi megállapodás keretében előírt adatokat.

(3)   A lobogó szerinti tagállam a kérelmet a fenntartható halászati partnerségi megállapodásban a kérelmek továbbítására előírt határidők előtt legalább 10 naptári nappal megküldi a Bizottságnak. A Bizottság kellően indokolt kérelmet küldhet a lobogó szerinti tagállamnak, melyben bekérhet a feltételek ellenőrzéséhez szükséges minden további információt.

(4)   A Bizottság a kérelem vagy az e cikk(3) bekezdése szerint megkért kiegészítő információk kézhezvételekor előzetes vizsgálatot végez annak megállapítására, hogy a 10. cikk a)–c) pontjában foglalt feltételek teljesülnek-e. A Bizottság ennek során:

a)	haladéktalanul, de mindenképpen a fenntartható halászati partnerségi megállapodásban a kérelmek továbbítására vonatkozóan megállapított határidő lejárta előtt továbbítja a kérelmet a harmadik országnak, feltéve, hogy az e cikk (3) bekezdésében megállapított határidőt betartották, illetve;

b)	értesíti a tagállamot a kérelem elutasításáról.

(5)   Ha egy harmadik ország arról tájékoztatja a Bizottságot, hogy a megállapodás értelmében valamely uniós halászhajó tekintetében a halászati engedély kiállításáról, elutasításáról, felfüggesztéséről vagy visszavonásáról döntött, a Bizottság ennek megfelelően azonnal, amennyiben lehetséges, elektronikus úton értesíti az érintett hajó lobogója szerinti tagállamot.

12. cikk

A kihasználatlan halászati lehetőségek ideiglenes újraelosztása a fenntartható halászati partnerségi megállapodások keretében

(1)   Egy meghatározott évben vagy egy fenntartható halászati partnerségi megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv végrehajtásának bármely más releváns időszakában, figyelembe véve a halászati engedélyek érvényességi idejét és a halászidényeket, a Bizottság feltérképezheti a kihasználatlan halászati lehetőségeket és erről tájékoztathatja a kiosztott kvótákból részesülő tagállamokat.

(2)   A Bizottság által küldött információk kézhezvételétől számított 10 naptári napon belül az (1) bekezdésben említett tagállamok:

a)

egy, a kérelmezett halászati engedélyek számáról, a becsült fogásokról, valamint a halászati tevékenységek végzésének helye szerinti területről és a halászat időszakáról részletes információkat tartalmazó halászati terv benyújtása révén tájékoztatják a Bizottságot arról, hogy halászati lehetőségeiket a vonatkozó végrehajtási időszak későbbi részében fogják felhasználni; vagy

b)	értesítik a Bizottságot a halászati lehetőségeiknek az alaprendelet 16. cikkének (8) bekezdése szerinti csere útján történő felhasználásáról.

(3)   Amennyiben egyes tagállamok nem tájékoztatták a Bizottságot a (2) bekezdésben említett intézkedések valamelyikéről, vagy halászati lehetőségeiknek csak részleges felhasználásáról adtak tájékoztatást, és ha a halászati lehetőségek ennek eredményeként kihasználatlanok maradnak, a Bizottság szándéknyilatkozati felhívást tehet közzé a rendelkezésre álló kihasználatlan halászati lehetőségek más olyan tagállamok közötti elosztására vonatkozóan, amelyek részesültek a kiosztott mennyiség egy részéből. A Bizottság ezzel egy időben valamennyi tagállamot tájékoztatja a szándéknyilatkozati felhívás közzétételéről.

(4)   A kiosztott mennyiség egy részéből részesülő tagállamok a (3) bekezdésben említett szándéknyilatkozati felhívás kézhezvételétől számított 10 naptári napon belül közölhetik a Bizottsággal a rendelkezésre álló kihasználatlan halászati lehetőségek iránti érdeklődésüket. Kérelmük alátámasztására halászati tervet kell benyújtaniuk, amelynek részletes információkat kell tartalmaznia a kérelmezett halászati engedélyek számáról, a becsült fogásokról, valamint a halászati tevékenységek végzésének területéről és a halászat időszakáról.

(5)   Amennyiben a kérelem elbírálásához szükséges, a Bizottság további információkat kérhet az érintett tagállamoktól.

(6)   Amennyiben a rendelkezésre álló kihasználatlan halászati lehetőségek teljes mennyisége iránt a (4) bekezdésben említett tíznapos időszak lejártával nem mutatkozik érdeklődés a kiosztott mennyiség egy részéből részesülő tagállamok részéről, a Bizottság a szándéknyilatkozati felhívást megnyithatja a többi tagállam előtt is. A kihasználatlan halászati lehetőségek iránti érdeklődésüket a tagállamok az e bekezdésben említett feltételekkel közölhetik.

(7)   A tagállamok által az e cikk (4) vagy (6) bekezdésének megfelelően szolgáltatott információk alapján a kihasználatlan halászati lehetőségeket a Tanács az EUMSZ 43. cikkének (3) bekezdésével összhangban az e cikk (1) bekezdésében említett vonatkozó időszakra kizárólag ideiglenesen újra elosztja.

A Bizottság értesíti a tagállamokat arról, hogy mely tagállam(ok)hoz és milyen mennyiségben jutottak az újra elosztott halászati lehetőségek.

(8)   A halászati lehetőségek ideiglenes újraelosztását átlátható és objektív – adott esetben többek között környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági jellegű – kritériumok alapján kell elvégezni. E kritériumok többek között a következők lehetnek:

a)	az újraelosztás céljára rendelkezésre álló halászati lehetőségek;

b)	a kérelmező tagállamok száma;

c)	az egyes kérelmező tagállamoknak a halászati lehetőségek eredeti kiosztásakor jutó rész;

d)	az egyes kérelmező tagállamok múltbeli fogásmennyiségei és erőkifejtési szintjei, amennyiben ezek az adatok rendelkezésre állnak;

e)	a kérelmező tagállam által benyújtott halászati tervek megvalósíthatósága, tekintettel a használt hajók és halászeszközök számára, típusára és jellemzőire.

13. cikk

A több egymást követő fogási korlát szerinti bontású éves kvóta felosztása

(1)   Amennyiben valamely fenntartható halászati partnerségi megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv havi vagy negyedévi fogási korlátokat állapít meg vagy az adott évre rendelkezésre álló halászati lehetőségek más jellegű felosztását írja elő, és amennyiben az elosztott halászati lehetőségeket nem használják ki teljesen egyazon havi, negyedévi vagy másképpen meghatározott időszakon belül, a megfelelő, rendelkezésre álló halászati lehetőségeket a Tanács az EUMSZ 43. cikkének (3) bekezdésével összhangban az érintett időszakok tekintetében felosztja az érintett tagállamok között.

(2)   A rendelkezésre álló halászati lehetőségek felosztását átlátható és objektív kritériumok alapján kell elvégezni. A felosztásnak összhangban kell állnia a tagállamoknak a vonatkozó tanácsi rendelet alapján kiosztott éves halászati lehetőségekkel.

2. Szakasz

Csere- vagy közös gazdálkodási megállapodások keretében végzett halászati műveletek

14. cikk

Alkalmazandó rendelkezések

(1)   A 8–11. cikk értelemszerűen alkalmazandó az olyan uniós halászhajókra, amelyek valamely, a halászati lehetőségek cseréjéről szóló megállapodás vagy a közös érdekeltségű fajok állományaival való közös gazdálkodásról szóló megállapodás keretében harmadik országok vizein folytatnak halászati műveletet.

(2)   A 11. cikktől eltérve, a lobogó szerinti tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsáthatják azon uniós halászhajók adatait, amelyek a vonatkozó megállapodás értelmében harmadik országok vizein halászati művelet folytatására jogosultak. Annak megállapítását követően, hogy teljesültek a 10. cikk a)–c) pontjában meghatározott feltételek, a Bizottság haladéktalanul továbbítja az érintett uniós halászhajók adatait az adott harmadik országnak. Amint a harmadik ország értesítette a Bizottságot arról, hogy jóváhagyta az uniós halászhajók adatait, a Bizottság tájékoztatja erről a lobogó szerinti tagállamot. Azon uniós halászhajókat, amelyek bekért adatai továbbításra kerültek, úgy kell tekinteni, mint amelyek érvényes halászati engedéllyel rendelkeznek a 10. cikk d) pontja alkalmazásában. A Bizottság emellett elektronikus úton haladéktalanul tájékoztatja a lobogó szerinti tagállamot abban az esetben is, ha a harmadik ország arról értesítette, hogy valamely uniós halászhajó nem rendelkezik jogosultsággal arra, hogy a vizein halászati műveleteket végezzen.

15. cikk

Az uniós halászhajókról harmadik országokkal folytatott egyeztetések

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 44. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak céljából, hogy a halászati engedélyekre vonatkozó feltételek tekintetében kiegészítse a 10. cikket a célból, hogy az uniós jogban végrehajtsa az Unió és a vele megállapodást kötő harmadik országok közötti konzultációk, illetve az azon parti államokkal kötött megállapodások eredményeit, amelyekkel az Unió halállománya közös.

3. Szakasz

Magánengedély alapján végzett halászati műveletek

16. cikk

Hatály

Ez a szakasz az uniós halászhajók által harmadik országok vizein, az 1. vagy az 2. szakaszban említett megállapodás keretén kívül folytatott halászati műveletekre vonatkozik.

17. cikk

A lobogó szerinti tagállamok által kiállított halászati engedélyekhez kapcsolódó feltételek

1.   A lobogó szerinti tagállamok csak akkor állíthatnak ki halászati engedélyt az 1. vagy a 3. szakaszban említett megállapodások keretén kívül harmadik országok vizein folytatott halászati műveletekre, ha:

a)	teljesülnek az 5. cikkben meghatározott jogosultsági kritériumok;

b)	az érintett harmadik ország vonatkozásában nincs hatályban és nem áll ideiglenes alkalmazás alatt fenntartható halászati partnerségi megállapodás, a halászati lehetőségek cseréjéről szóló megállapodás vagy közös gazdálkodási megállapodás;

c)

a piaci szereplő benyújtotta az alábbiak mindegyikét: — az alkalmazandó halászati jogszabályok egy példánya vagy az azokra mutató pontos hivatkozás, ahogyan azt azon harmadik ország, amely felségterületéhez tartoznak vagy joghatósága alá esnek azon vizek, ahol a tevékenységet folytatják a piaci szereplő rendelkezésére bocsátja, — a tervezett halászati műveletek fenntarthatóságát igazoló tudományos értékelés, beleértve adott esetben a Tengerjogi Egyezmény 62. cikkének rendelkezéseivel való összhangot, — az összes díj befizetésére szolgáló hivatalos, nyilvános bankszámla száma;

d)	a halászati műveletek célfajai valamely regionális halászati gazdálkodási szervezet által folytatott állománygazdálkodás tárgyát képező fajok, a harmadik ország az említett szervezet szerződő fele; és

e)

a piaci szereplő benyújtotta az alábbiak valamelyikét: — az érintett halászhajóra vonatkozó érvényes halászati engedély, amelyet az a harmadik ország állított ki, amelynek a halászati műveletek végzési helye szerinti vizek a felségterületéhez, illetve a joghatósága alá tartoznak, vagy — a piaci szereplő és azon harmadik ország közötti megbeszélések nyomán, amelynek a halászati műveletek végzési helye szerinti vizek a felségterületéhez, illetve a joghatósága alá tartoznak, az említett harmadik ország által kibocsátott írásbeli megerősítés a piaci szereplőnek az ország halászati erőforrásaihoz való hozzáféréshez adandó magánengedély feltételeiről, ideértve a tevékenység időtartamát és feltételeit, valamint az erőkifejtés vagy fogási korlátok formájában kifejezett halászati lehetőségeket.

2.   A halászati műveleteket nem lehet elkezdeni addig, amíg a harmadik ország ki nem állította az (1) bekezdés (e) pontjában említett halászati engedélyt. A lobogó szerinti tagállam felfüggeszti az engedélyt, ha a harmadik ország a tervezett halászati műveletek megkezdéséig nem állítja ki az engedélyt.

3.   Az elő bekezdés c) pontjának második francia bekezdésében említett tudományos értékelést valamely regionális halászati gazdálkodási szervezetnek vagy egy tudományos kompetenciákkal rendelkező regionális halászati szervnek kell benyújtania, vagy a harmadik országnak vagy vele együttműködésben kell azt biztosítani. A harmadik országtól származó tudományos értékelést valamely tagállam vagy az Unió tudományos intézményének vagy szervének át kell tekintenie.

18. cikk

A harmadik országok által kiállított halászati engedélyek megszerzésének eljárása

(1)   A lobogó szerinti tagállamok, miután meggyőződtek a 17. cikk (1) bekezdésének a)–e) pontjában meghatározott feltételek teljesüléséről, megküldik a Bizottságnak a mellékletben felsorolt releváns adatokat, továbbá a 17. cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételek teljesítésével kapcsolatos információkat.

(2)   Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az e cikk (1) bekezdésében említett információk nem elegendők a 17. cikkben meghatározott feltételek teljesülésének megítéléséhez, ezen információk kézhezvételétől számított 10 naptári napon belül további információkat vagy indokolást kérhet.

(3)   Amennyiben az e cikk (2) bekezdése szerinti további információk vagy indokolás iránti kérés nyomán, valamint az érintett tagállammal folytatott tárgyalást követően a Bizottság úgy ítéli meg, hogy nem teljesülnek a 17. cikkben meghatározott feltételek, a megkért információk vagy indokolás kézhezvételét követő 30 naptári napon belül kifogást emelhet a halászati engedély kiállítása ellen. Amennyiben a Bizottság azt állapítja meg, hogy az említett feltételek teljesülnek, haladéktalanul értesíti az érintett tagállamot arról, hogy az engedély kiállítása ellen nem kíván kifogást emelni.

(4)   A lobogó szerinti tagállam a (2) bekezdésben említett határidő lejártát követően kiállíthatja a halászati engedélyt. Amennyiben a Bizottság az említett bekezdésnek megfelelően további információk megadását kérte, a lobogó szerinti tagállam kiállíthatja a halászati engedélyt, amennyiben a (3) bekezdésben említett határidőn belül vagy a határidő lejárta előtt a Bizottság nem emel kifogást, feltéve, hogy a Bizottság tájékoztatta az érintett tagállamot arról, hogy nem kíván kifogást emelni.

(5)   Az (1)–(4) bekezdéstől eltérve, amennyiben egy halászati engedélyt az eredeti halászati engedély kiállításától számított két éven belül, ugyanazon feltételek mellett újítanak meg, a lobogó szerinti tagállam a 17. cikk (1) bekezdésének a), b), d), e) pontjában megállapított feltételekkel kapcsolatosan kézhez kapott információk ellenőrzését követően kiállíthatja a halászati engedélyt, és erről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot.

(6)   Amennyiben egy harmadik ország arról tájékoztatja a Bizottságot, hogy valamely uniós halászhajó tekintetében magánengedély kiállításáról, megtagadásáról, felfüggesztéséről vagy visszavonásáról döntött, a Bizottság erről haladéktalanul értesíti az érintett hajó lobogója szerinti tagállamot.

(7)   Amennyiben egy harmadik ország arról tájékoztatja a lobogó szerinti tagállamot, hogy valamely uniós halászhajó tekintetében magánengedély kiállításáról, megtagadásáról, felfüggesztéséről vagy visszavonásáról döntött, a lobogó szerinti tagállam erről haladéktalanul értesíti a Bizottságot.

(8)   A piaci szereplőknek be kell nyújtaniuk a lobogó szerinti tagállamnak a közöttük és a harmadik ország között létrejött megegyezés szerinti végleges feltételek egy példányát, a magánengedély egy példányát is beleértve.

III. FEJEZET

Uniós halászhajók által regionális halászati gazdálkodási szervezetek égisze alatt folytatott halászati műveletek

19. cikk

Hatály

Ez a fejezet a valamely regionális halászati gazdálkodási szervezet égisze alatt kezelt állományokra halászó uniós halászhajók uniós vizeken vagy azokon kívül folytatott halászati műveleteire alkalmazandó, amennyiben a műveletekre a regionális halászati gazdálkodási szervezet által bevezetett engedélyezési rendszer vonatkozik.

20. cikk

Halászati engedélyek

(1)   Azok az uniós halászhajók, amelyek halászati műveletei a regionális halászati gazdálkodási szervezet által elfogadott engedélyezési rendszer hatálya alá tartoznak, kizárólag akkor végezhetnek halászati műveletet a regionális halászati gazdálkodási szervezet égisze alatt, ha

a)	az Unió a regionális halászati gazdálkodási szervezet szerződő fele;

b)	erre halászati engedélyt kaptak a lobogójuk szerinti tagállamtól;

c)	szerepelnek a regionális halászati gazdálkodási szervezet engedéllyel rendelkező hajókat tartalmazó megfelelő nyilvántartásában vagy listájában; és

d)	a halászati műveletek végzésére harmadik országok vizein kerül sor, és erre a II. fejezetnek megfelelően halászati engedélyt kaptak az érintett harmadik országtól.

(2)   Az e cikk (1) bekezdésének a) pontja nem alkalmazandó azokra az uniós halászhajókra, amelyek kizárólag uniós vizeken folytatnak halászati műveletet, és amelyek számára az ellenőrzési rendelet 7. cikkének megfelelően korábban már kiadtak halászati engedélyt.

21. cikk

A lobogó szerinti tagállamok által kiállított halászati engedélyekhez kapcsolódó feltételek

A lobogó szerinti tagállamok csak akkor állíthatnak ki halászati engedélyt, ha:

a)	teljesülnek az 5. cikkben meghatározott jogosultsági kritériumok;

b)	a halászhajók betartják a regionális halászati gazdálkodási szervezet által meghatározott szabályokat, illetve az azokat átültető uniós jogszabályokat; és

c)	amennyiben a halászati műveletek végzésére harmadik országok vizein kerül sor: teljesülnek a 10. és 17. cikkben meghatározott kritériumok.

22. cikk

Regionális halászati gazdálkodási szervezetek általi nyilvántartásba vétel

(1)   A lobogó szerinti tagállamok megküldik a Bizottságnak azon hajók adatait, amelyeknek az e rendelet 20. cikkével összhangban, illetve az e rendelet 20. cikkének (2) bekezdése esetében az ellenőrzési rendelet 7. cikkével összhangban engedélyt adtak halászati művelet folytatására.

(2)   Az (1) bekezdésben említett adatokat az adott regionális halászati gazdálkodási szervezet által megállapított feltételeknek megfelelően kell összeállítani, és azokhoz mellékelni kell az említett szervezet által előírt információkat.

(3)   Az (1) bekezdésben említett adatok kézhezvételét követő 10 napon belül a Bizottság a lobogó szerinti tagállamtól bekérhet minden általa szükségesnek ítélt további információt. Az erre irányuló kérést meg kell indokolnia.

(4)   A Bizottság – miután meggyőződött arról, hogy teljesülnek a 21. cikkben meghatározott feltételek – az e cikk (1) bekezdésében említett adatok kézhezvételét követő 15 napon belül továbbítja az engedéllyel rendelkező hajók adatait a regionális halászati gazdálkodási szervezetnek.

(5)   Ha a regionális halászati gazdálkodási szervezet nyilvántartása vagy listája nem nyilvános, a Bizottság megküldi az engedéllyel rendelkező hajók adatait a vonatkozó halászati területen érintett tagállamoknak.

IV. FEJEZET

Uniós halászhajók által nyílt tengeren folytatott halászati műveletek

23. cikk

Hatály

Ez a fejezet a 24 méternél nagyobb teljes hosszúságú uniós halászhajók által a III. fejezet hatályán kívül eső, nyílt tengeren folytatott halászati műveletekre alkalmazandó.

24. cikk

A lobogó szerinti tagállamok által kiállított halászati engedélyekhez kapcsolódó feltételek

Nyílt tengeri halászati műveletekre a lobogó szerinti tagállamok csak akkor adhatnak ki halászati engedélyt, ha:

a)	teljesülnek az 5. cikkben meghatározott jogosultsági kritériumok;

b)

a tervezett halászati műveletek — összhangban vannak a lobogó szerinti tagállam tudományos intézete által benyújtott vagy validált tudományos értékeléssel, amely igazolja a tervezett halászati műveletek fenntarthatóságát, vagy — egy tudományos szerv által szervezett kutatási program részét képezik, amely adatgyűjtési programot is magában foglal. A kutatás tudományos protokollját, amelyre minden esetben szükség lesz, a lobogó szerinti tagállam valamely tudományos intézményének kell validálnia.

25. cikk

A halászati engedély megszerzésére vonatkozó eljárás

(1)   A lobogó szerinti tagállamok, miután meggyőződtek a 24. cikkben meghatározott feltételek teljesüléséről, megküldik a Bizottságnak a mellékletben felsorolt adatokat, továbbá az 5. cikkben meghatározott feltételek teljesítésével kapcsolatos információkat.

(2)   Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az e cikk (1) bekezdésének megfelelően megadott információk nem elegendőek a 24. cikkben meghatározott feltételek teljesülésének megítéléséhez, az ezen információk kézhezvételétől számított 10 naptári napon belül további információkat vagy indokolást kér.

(3)   Amennyiben az e cikk (2) bekezdésében említett kiegészítő információk vagy indokolás kézhezvételét követően a Bizottság úgy véli, hogy a 24. cikkben meghatározott feltételek nem teljesülnek, a kért kiegészítő információk vagy indokolás kézhezvételét követő öt naptári napon belül kifogást emelhet a halászati engedély kiállítása ellen. Amennyiben a Bizottság azt állapítja meg, hogy a feltételek teljesülnek, haladéktalanul értesíti az érintett tagállamot arról, hogy az engedély kiállítása ellen nem kíván kifogást emelni.

(4)   A lobogó szerinti tagállam a (2) bekezdésben említett határidő lejártát követően kiállíthatja a halászati engedélyt. Amennyiben a Bizottság az említett bekezdésnek megfelelően további információk megadását kérte, a lobogó szerinti tagállam kiállíthatja a halászati engedélyt, ha a (3) bekezdésben említett határidőn belül vagy a határidő lejárta előtt a Bizottság nem emel kifogást, feltéve, hogy a Bizottság tájékoztatta az érintett tagállamot arról, hogy nem kíván kifogást emelni.

V. FEJEZET

Uniós halászhajók bérbevétele

26. cikk

Elvek

(1)   Uniós halászhajók nem végezhetnek halászati műveletet hajóbérleti megállapodás keretében olyan vizeken, ahol fenntartható halászati partnerségi megállapodás van hatályban vagy ideiglenes alkalmazás alatt.

(2)   Az uniós halászhajók egy időben csak egy hajóbérleti megállapodás keretében végezhetnek halászati műveletet, és nem adhatják albérletbe a hajóbérleti megállapodás keretében halászó hajót.

(3)   Uniós halászhajó kizárólag abban az esetben végezhet műveletet hajóbérleti megállapodás keretében valamely regionális halászati gazdálkodási szervezet égisze alá tartozó vizeken, ha az az állam, amelyik a hajót bérelte, az említett szervezet szerződő fele.

(4)   Bérbe vett uniós halászhajók a hajóbérleti megállapodás alkalmazásának időtartama alatt nem használhatják a lobogó szerinti tagállamuk halászati lehetőségeit. A bérbe vett uniós halászhajók fogásait a bérbe vevő állam halászati lehetőségeibe kell beleszámítani.

(5)   E rendelet egyik rendelkezése sem csökkenti a lobogó szerinti tagállamnak a nemzetközi jog, az ellenőrzési rendelet, az IUU-rendelet vagy a közös halászati politika egyéb rendelkezései alapján fennálló kötelezettségeivel, többek között a jelentéstételi követelményekkel kapcsolatos felelősségét.

(6)   A bérbe veendő uniós halászhajó halászati jogosítványának tulajdonosa a hajóbérleti megállapodás kezdete előtt értesíti a lobogó szerinti tagállamot e megállapodásról. E tagállam haladéktalanul értesíti erről a Bizottságot.

27. cikk

A halászati engedélyek kezelése hajóbérleti megállapodások keretében

Amennyiben a lobogó szerinti tagállam valamely hajó számára halászati engedélyt állít ki a 17., a 21. vagy a 24. cikk alapján, és amennyiben a vonatkozó halászati műveletek végzésére hajóbérleti megállapodás keretében kerül sor, az említett tagállam meggyőződik az alábbiakról:

a)	a bérbe vevő állam illetékes hatósága hivatalosan megerősítette, hogy a megállapodás összhangban van a nemzeti jogával; és

b)	a hajóbérleti megállapodás részletei – többek között az időtartam, a halászati lehetőségek és a halászati terület – fel van tüntetve a halászati engedélyben.

VI. FEJEZET

Átrakási műveletek

28. cikk

Átrakási műveletek

(1)   Az uniós halászhajók által a nyílt tengeren vagy magánengedélyek alapján végrehajtott átrakási műveleteket az ellenőrzési rendelet 21. és 22. cikkének megfelelően kell végrehajtani. A lobogó szerinti tagállam minden év márciusának végéig tájékoztatja a Bizottságot az előző évben végrehajtott átrakásokat illetően az átrakási nyilatkozatban megadott információkról, az átrakás dátumáról, valamint arról, hogy az átrakásra mely földrajzi helyen és területen került sor.

(2)   A magánengedélyek alapján vagy a nyílt tengeren halászatot folytató uniós halászhajók parancsnokának az átrakást megelőzően értesítenie kell a lobogója szerinti tagállam illetékes hatóságát a következő információkról:

a)	a fogadó hajó neve és külső azonosító száma;

b)	a tervezett átrakási művelet időpontja és földrajzi helye, és

c)	az átrakandó fajok becsült mennyisége.

(3)   E cikk nem alkalmazandó az uniós halászhajók által kikötőben végrehajtott átrakásokra.

VII. FEJEZET

A megfigyelés és jelentéstételi kötelezettségek

29. cikk

A megfigyelői programok adatai

Ha egy uniós halászhajó fedélzetén megfigyelői program keretében adatokat gyűjtenek, a kapcsolódó jelentéseket a megfigyelői programban meghatározott adattovábbítási szabályokkal összhangban haladéktalanul meg kell küldeni a lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságának.

30. cikk

Információk küldése harmadik országoknak

(1)   Az e cím értelmében folytatott halászati műveletek végzésekor az uniós halászhajó parancsnokának vagy a parancsnok képviselőjének a harmadik ország rendelkezésére kell bocsátania a vonatkozó fogási nyilatkozatokat és kirakodási nyilatkozatokat, és emellett az említett adatokat elektronikus formában el kell juttatnia a lobogója szerinti tagállamnak.

(2)   A lobogó szerinti tagállamok az ellenőrzési rendelet 109. cikke szerinti keresztellenőrzés útján ellenőrzik, hogy az e cikk (1) bekezdésében említett adatok megfelelnek-e az e rendelet és adott esetben a fenntartható halászati partnerségi megállapodás releváns rendelkezéseinek megfelelően általa kapott adatoknak.

(3)   A fogási nyilatkozatok vagy a kirakodási nyilatkozatok e cikk (1) bekezdése szerinti, harmadik ország részére történő eljuttatásának elmulasztása is az ellenőrzési rendelet 90. cikkének értelmében vett súlyos jogsértésnek minősül, az adott jogsértés súlyosságától függően, amit a lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságának kell megállapítania olyan kritériumok figyelembevételével, mint például a kár jellege, értéke, az elkövető gazdasági helyzete, valamint a jogsértés terjedelme vagy ismétlődése.

III. CÍM

HARMADIK ORSZÁGOK HALÁSZHAJÓI ÁLTAL UNIÓS VIZEKEN FOLYTATOTT HALÁSZATI MŰVELETEK

31 cikk

Tagsági követelmények a regionális halászati gazdálkodási szervezetekben

Valamely harmadik ország halászhajói uniós vizeken kizárólag akkor halászhatnak a regionális halászati gazdálkodási szervezetek valamelyike által kezelt állományokra, ha a harmadik ország az adott szervezet szerződő fele.

32. cikk

Általános elvek

(1)   Harmadik országbeli halászhajók kizárólag akkor folytathatnak halászati műveletet uniós vizeken, ha rendelkeznek a Bizottság által kiállított halászati engedéllyel. A halászati engedélyt kizárólag akkor állítják ki, ha teljesülnek az 5. cikkben meghatározott jogosultsági kritériumok.

(2)   Az uniós vizeken folytatott halászati műveletekre engedéllyel rendelkező harmadik országbeli hajóknak meg kell felelniük a tevékenységük helye szerinti halászati területen az uniós halászhajók által folytatott halászatra irányadó szabályoknak. Amennyiben esetlegesen az érintett halászati megállapodásban megállapított rendelkezések különbözőek lennének, a rendelkezéseket egyértelműen meg kell állapítani az adott megállapodásban vagy a megállapodást végrehajtó harmadik országgal közösen megállapított szabályok révén.

(3)   Amennyiben valamely harmadik országbeli halászhajó az uniós vizeken való áthaladáskor nem rendelkezik az e rendelet keretében kiadott engedéllyel, halászeszközeit az ellenőrzési rendelet 47. cikkében megállapított feltételeknek megfelelően úgy kell lekötnie és tárolnia, hogy azokat halászati műveletek végzéséhez ne lehessen könnyen használatba venni.

33. cikk

A halászati engedélyekre vonatkozó feltételek

(1)   Harmadik országbeli halászhajók részére a Bizottság csak abban az esetben bocsáthat ki engedélyt uniós vizeken folytatott műveletekre, ha:

a)	rendelkezésre áll a Tengerjogi Egyezmény 62. cikkének (2) és (3) bekezdése által előírt kifogható mennyiség többlet, amely fedezné a javasolt halászati lehetőségeket;

b)	teljesülnek a vonatkozó halászati megállapodásokban előírt feltételek és a halászhajó az érintett harmadik országgal érvényben lévő halászati megállapodás alapján jogosult halászati engedélyre, valamint – adott esetben – szerepel a megállapodás keretében jóváhagyott hajók jegyzékében;

c)	a halászhajóról és segédhajójáról vagy segédhajóiról rendelkezésre álló, a megállapodás szerint előírt információk hiánytalanok és pontosak, valamint a hajó és minden segédhajója rendelkezik IMO-számmal, amennyiben ezt az uniós jogszabályok megkövetelik;

d)	a halászhajó nem szerepel regionális halászati gazdálkodási szervezet és/vagy az Unió által az IUU-rendelet alapján elfogadott IUU-hajólistán;

e)	a harmadik országot nem vették jegyzékbe az IUU-rendelet szerinti nem együttműködő országként vagy az 1026/2012/EU rendelet értelmében a nem fenntartható halászatot lehetővé tevő országként.

(2)   Az (1) bekezdés a) pontja nem alkalmazandó a harmadik országok azon hajóira, amelyek a halászati lehetőségek cseréjéről, illetve a közös érdekeltségű fajok állományaival való közös gazdálkodásról szóló megállapodások alapján végeznek halászati műveleteket.

34. cikk

A halászati engedélyek megszerzésére vonatkozó eljárás

(1)   Az érintett harmadik ország az érintett megállapodásban szereplő határidő vagy a Bizottság által megállapított határidő előtt eljuttatja a Bizottságnak a halászhajóira vonatkozó kérelmeket.

(2)   A Bizottság a harmadik országtól további információkat kérhet be, amennyiben azok szükségesek annak ellenőrzéséhez, hogy a 33. cikkben előírt feltételek teljesülnek-e.

(3)   Miután megállapítást nyert, hogy a (2) bekezdésben említett feltételek teljesültek, a Bizottság kiállítja a halászati engedélyt, és erről haladéktalanul tájékoztatja a harmadik országot és az érintett tagállamokat.

35. cikk

A halászati engedélyek kezelése

(1)   Ha már nem teljesül a 33. cikkben meghatározott feltételek valamelyike, a Bizottság meghozza a szükséges intézkedéseket, ideértve az engedély módosítását vagy visszavonását is, és erről tájékoztatja a harmadik országot és az érintett tagállamokat.

(2)   A Bizottság elutasíthatja, felfüggesztheti vagy visszavonhatja a harmadik ország halászhajójának kiadott engedélyt, amennyiben alapvetően megváltoztak a körülmények vagy abban az esetben, ha a tengeri biológiai erőforrások fenntartható kiaknázását, kezelését és védelmét súlyos veszély fenyegeti, vagy amennyiben a IUU-halászat megelőzésének vagy visszaszorításának érdekében az elengedhetetlennek bizonyul, vagy olyan esetekben, amikor az Unió úgy határozott, hogy az érintett harmadik országgal felfüggeszti vagy megszakítja a kapcsolatot.

A Bizottság haladéktalanul értesíti az érintett harmadik országot, ha az első albekezdéssel összhangban szándékában áll elutasítani, felfüggeszteni vagy visszavonni az engedélyt.

36. cikk

Halászati műveletek betiltása

(1)   Amennyiben valamely harmadik ország számára megítélt halászati lehetőségek kimerítettnek minősülnek, a Bizottság erről haladéktalanul értesíti az érintett harmadik országot és a tagállamok illetékes ellenőrző hatóságait. A ki nem merített halászati lehetőségek kihasználására irányuló olyan halászati műveletek folytonosságának biztosítására, amelyek a kimerített halászati lehetőségeket is érinthetik, a harmadik ország olyan technikai intézkedéseket terjeszt a Bizottság elé, amelyekkel megakadályozható, hogy a kimerített halászati lehetőségeket kedvezőtlen hatások érjék.

(2)   Az (1) bekezdésben említett értesítés időpontjától az érintett harmadik ország lobogója alatt közlekedő hajók számára kiadott engedélyeket az érintett halászati műveletekre vonatkozóan felfüggesztettnek kell tekinteni, és e hajók számára ezt követően már nem engedélyezett a szóban forgó halászati műveletek végzése.

(3)   A halászati engedélyeket visszavontnak kell tekinteni, amennyiben a halászati engedélyeknek a (2) bekezdéssel összhangban történő felfüggesztése minden olyan műveletet érint, amelyekre az engedélyeket megadták.

(4)   A harmadik ország gondoskodik arról, hogy az érintett halászhajókat haladéktalanul tájékoztassák e cikk alkalmazásáról, valamint arról, hogy e hajók minden érintett halászati művelettel fel kell hagyniuk. Az érintett harmadik országnak továbbá haladéktalanul értesítenie kell a Bizottságot, ha a lobogója alatt közlekedő halászhajók felhagytak a halászati műveletekkel.

37. cikk

Az uniós vizekre vonatkozó kvóták túlhalászása

(1)   Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy egy harmadik ország túllépte a számára valamely állomány vagy állománycsoport tekintetében kiosztott kvótákat, csökkenti az adott ország számára az említett állományra vagy állománycsoportra vonatkozóan a későbbi évekre kiosztott kvótákat. A Bizottság törekszik annak biztosítására, hogy a csökkentés mértéke igazodjon a tagállamok tekintetében hasonló körülmények között alkalmazott csökkentésekhez.

(2)   Amennyiben a túlhalászott állományra vagy állománycsoportra vonatkozó kvótát nem lehet az (1) bekezdéssel összhangban csökkenteni, mert az állományra vagy állománycsoportra vonatkozó kvóta nem áll elegendő mértékben az érintett harmadik ország rendelkezésére, a Bizottság – az érintett harmadik országgal folytatott konzultációt követően – a kvótacsökkentést alkalmazhatja az adott harmadik ország számára a későbbi években ugyanazon földrajzi terület vonatkozásában más állományok vagy állománycsoportok tekintetében rendelkezésre álló kvótákra vagy az ugyanolyan kereskedelmi értékkel bíró állományok vagy állománycsoportok kvótáira.

38. cikk

Ellenőrzés és végrehajtás

(1)   Az uniós vizeken folytatott halászati műveletekre engedéllyel rendelkező harmadik országbeli hajóknak meg kell felelniük a tevékenységük helye szerinti halászati területen az uniós halászhajók által folytatott halászatra irányadó ellenőrzési szabályoknak.

(2)   Az uniós vizeken folytatott halászatra engedéllyel rendelkező harmadik országbeli halászhajóknak meg kell adniuk a Bizottságnak vagy az általa kijelölt szervnek és – adott esetben – a parti tagállamnak azokat az adatokat, amelyeket az uniós hajók az ellenőrzési rendelet értelmében kötelesek elküldeni a lobogó szerinti tagállamnak.

(3)   A Bizottság vagy az általa kijelölt szerv megküldi a parti tagállamnak a (2) bekezdésben említett adatokat.

(4)   Az uniós vizeken folytatott halászatra engedéllyel rendelkező harmadik országbeli hajók kérésre kötelesek a Bizottságnak vagy az általa kijelölt szervnek megküldeni az alkalmazandó megfigyelői programok keretében készült megfigyelői jelentéseket.

(5)   A parti tagállamok az ellenőrzési rendelet 93. cikkében említett nemzeti nyilvántartásban rögzítenek minden, harmadik országbeli halászhajók által elkövetett jogsértést, a kapcsolódó szankciókat is beleértve.

IV. CÍM

ADATOK ÉS INFORMÁCIÓK

39. cikk

Az e rendelet értelmében kiadott halászati engedélyek uniós adatbázisa

(1)   A Bizottság uniós szintű elektronikus halászatiengedély-adatbázist hoz létre és vezet, amely tartalmazza a II. és III. címmel összhangban kiadott halászati engedélyeket, és egy nyilvánosan hozzáférhető és egy biztonságos részből áll. A nyilvántartás az alábbi célokra szolgál:

a)

egyrészt a melléklettel összhangban benyújtott minden információnak és a II. és III. cím szerinti halászati engedélyek kiadásához szükséges, a Bizottságnak benyújtott minden egyéb információnak a rögzítése, ideértve a tulajdonosának és legfeljebb öt haszonélvezőjének a neve, letelepedése szerinti városa és országa, másrészt, amint lehetséges, az engedélyek státuszának megjelenítése;

b)	a Bizottság és a tagállamok közötti adat- és információcsere; és

c)	a halászflották fenntartható kezelése, valamint pusztán ellenőrzési célok.

(2)   A II. és III. cím alapján kibocsátott halászati engedélyek adatbázisban szereplő listájának nyilvánosan hozzáférhetőnek kell lennie, és tartalmaznia kell a következő információk mindegyikét:

a)	a hajó neve és lobogója, valamint a CFR- és IMO-száma, ha az uniós jog ezt megköveteli;

b)	az engedély típusa a célfajokat vagy a célcsoportot (célcsoportokat) is beleértve; és

c)	a halászati művelet engedélyezett ideje és helye (kezdő és záró időpontok; halászati terület).

(3)   A tagállamok arra használják az adatbázist, hogy benyújtsák a Bizottságnak a halászati engedélyek iránti kérelmeket, és hogy a 11., a 18., a 22. és a 26. cikkben szereplő előírásoknak megfelelően naprakészen tartsák azok adatait, a harmadik országok pedig arra használják az adatbázist, hogy a 34. cikkben előírtaknak megfelelően benyújtsák a halászati engedélyek iránti kérelmeket.

40. cikk

Műszaki követelmények

(1)   A II., a III. és a IV. címben említett információcserét elektronikus formában kell lebonyolítani.

(2)   A 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (16) sérelme nélkül a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben megállapítja a II., III. és IV. címben említett információk rögzítésére, formátumára és továbbítási módjaira vonatkozó műszaki operatív követelményeket. A műszaki operatív követelmények leghamarabb az elfogadásukat követő hat hónap elteltével és legkésőbb az elfogadásukat követő 18 hónap elteltével alkalmazandók. Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 45. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

41. cikk

Az adatokhoz való hozzáférés

Az ellenőrzési rendelet 110. cikkének sérelme nélkül a tagállamok vagy a Bizottság hozzáférést adhat a halászflották kezelésében érintett illetékes adminisztratív szolgálatoknak a külső vizeken halászó flották halászati engedélyei számára létrehozott, az e rendelet 39. cikkében említett uniós adatbázis biztonságos részéhez.

42. cikk

Adatkezelés, a személyes adatok védelme és titoktartás

Az e rendelet keretében megszerzett adatokat az ellenőrzési rendelet 112. és 113. cikkének, a 45/2001/EK rendeletnek, valamint a 95/46/EK irányelvnek és nemzeti végrehajtási szabályainak megfelelően kell kezelni.

43. cikk

A harmadik országokkal és a regionális halászati gazdálkodási szervezetekkel fenntartott kapcsolatok

(1)   Amennyiben egy tagállam az e rendelet eredményes alkalmazásának biztosítása szempontjából fontos információt kap harmadik országtól vagy valamely regionális halászati gazdálkodási szervezettől, azt közli a Bizottsággal vagy az általa kijelölt szervvel, és adott esetben a többi érintett tagállammal, amennyiben azt a harmadik országgal kötött kétoldalú megállapodások vagy az érintett regionális halászati gazdálkodási szervezet szabályai megengedik.

(2)   A Bizottság vagy az általa kijelölt szerv az Unió és harmadik országok között létrejött halászati megállapodások keretében, az olyan regionális halászati gazdálkodási szervezetek égisze alatt, amelynek az Unió szerződő fele, a 45/2001/EK rendeletnek megfelelően közölheti az e rendelet be nem tartásával vagy a súlyos jogsértésekkel összefüggő információkat az említett megállapodások vagy szervezetek más feleivel, ha abba az információt küldő tagállam is beleegyezik.

V. CÍM

ELJÁRÁSOK, FELHATALMAZÁS ÉS VÉGREHAJTÁSI INTÉZKEDÉSEK

44. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)   A Bizottságnak az 5. cikk (2) bekezdésében és a 15. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2018. január 17-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 5. cikk (2) bekezdésében és a 15. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)   Az 5. cikk (2) bekezdése és a 15. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

45. cikk

Bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot az alaprendelet 47. cikkével létrehozott Halászati és Akvakultúraágazati Bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 8. cikkét kell alkalmazni, összefüggésben annak 5. cikkével.

VI. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

46. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)   Az 1006/2008/EK rendelet hatályát veszti.

(2)   A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat az e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.

47. cikk

A halászati lehetőségeknek a meglévő jegyzőkönyvek alapján történő ideiglenes újraelosztására vonatkozó átmeneti rendelkezések

(1)   A 12. cikktől eltérve, a halászati partnerségi megállapodásokhoz csatolt hatályban lévő vagy 2018. január 17-én átmenetileg alkalmazott jegyzőkönyvek vonatkozásában a szóban forgó jegyzőkönyv hatálya megszűnésének időpontjáig az e cikkben meghatározott halászati lehetőségek ideiglenes újraelosztásának az eljárását kell alkalmazni.

(2)   A halászati partnerségi megállapodás keretében, amennyiben e rendelet 11. cikkében említett engedélykérelem továbbítása iránti kérelem alapján úgy tűnik, hogy a halászati jogosítványok száma vagy a jegyzőkönyv keretében az Unió számára kiosztott halászati lehetőségek nincsenek teljes mértékben kihasználva, a Bizottság erről tájékoztatja az érintett tagállamokat, és felkéri őket annak megerősítésére, hogy e halászati lehetőségeket valóban nem használják ki. Amennyiben a – halászati partnerségi megállapodás megkötésekor a Tanács által megállapított – határidőkön belül nem érkezik válasz, a Bizottság azt annak megerősítéseként értelmezi, hogy az érintett tagállam hajói az adott időszakban nem használják ki teljes mértékben halászati lehetőségeiket.

(3)   A tagállammal folytatott konzultációt követően a Bizottság felméri a kihasználatlan halászati lehetőségek összmennyiségét, és a felmérés eredményét hozzáférhetővé teszi a tagállamok számára.

(4)   A (3) bekezdésben említett, kihasználatlan halászati lehetőségekkel élni kívánó tagállamok benyújtják a Bizottságnak mindazon hajók jegyzékét, amelyek részére halászati jogosítványt szándékoznak kérni, valamint a 11. cikkel összhangban minden egyes ilyen hajóra vonatkozóan benyújtják az engedélykérelem továbbítása iránti kérelmet.

(5)   A Bizottság az érintett tagállamokkal szorosan együttműködve határoz az újraelosztásról.

Ha valamely érintett tagállam ellenzi ezt az újraelosztást, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján, az e cikk (8) bekezdésében megállapított feltételeket figyelembe véve határoz az újraelosztásról, és erről tájékoztatja az érintett tagállamokat. Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 45. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(6)   A kérelmek e cikkel összhangban történő továbbítása semmilyen módon nem érinti a halászati lehetőségek tagállamok közötti elosztását vagy azok tagállamok közötti cseréjét az alaprendelet 16. cikkével összhangban.

(7)   A Bizottság nem akadályozható meg abban, hogy a (2)–(5) bekezdésben meghatározott mechanizmust alkalmazza mindaddig, amíg a (2) bekezdésben említett határidők véglegesen rögzítésre kerülnek.

(8)   A halászati lehetőségek újraelosztásakor a Bizottság különösen a következőket veszi figyelembe:

a)	az egyes kérelmek beérkezési dátuma;

b)	az újraelosztás céljára rendelkezésre álló halászati lehetőségek;

c)	a beérkezett kérelmek száma;

d)	a kérelmező tagállamok száma;

e)	ha a halászati lehetőségek teljes mértékben vagy részlegesen a halászati erőkifejtés vagy a fogások mennyiségén alapulnak, az egyes érintett hajók esetében a tervezett halászati erőkifejtés vagy a fogások várható mennyisége.

48. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

---

(1)  HL C 303., 2016.8.19., 116. o.

(2)  Az Európai Parlament 2017.február 2-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2017. október 17-i (HL C 390., 2017.11.17., 1. o) álláspontja első olvasatban. Az Európai Parlament 2017. október 26-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(3)  A Tanács 1006/2008/EK rendelete (2008. szeptember 29.) a közösségi halászhajók közösségi vizeken kívül folytatott halászati tevékenységeinek engedélyezéséről és a harmadik országok hajóinak közösségi vizekhez való hozzáféréséről, valamint a 2847/93/EGK és 1624/94/EK rendelet módosításáról, továbbá a 3317/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 286., 2008.10.29., 33. o.).

(4)  A Tanács 98/392/EK határozata (1998. március 23.) az Egyesült Nemzetek Szervezete 1982. december 10-i tengerjogi egyezményének és az egyezmény XI. részének végrehajtásáról szóló, 1994. július 28-i megállapodásnak az Európai Közösség általi megkötéséről (HL L 179., 1998.6.23., 1. o.).

(5)  A Tanács 98/414/EK határozata (1998. június 8.) az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1982. december 10-i tengerjogi egyezményében foglalt, a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok és a hosszú távon vándorló halállományok védelmére és kezelésére vonatkozó rendelkezések végrehajtásáról szóló megállapodásnak az Európai Közösség részéről való megerősítéséről (HL L 189., 1998.7.3., 14. o.).

(6)  A Tanács 96/428/EK határozata (1996. június 25.) a nemzetközi védelmi és gazdálkodási intézkedések nyílt tengeri halászhajók általi betartásának előmozdításáról szóló megállapodásnak a Közösség általi elfogadásáról (HL L 177., 1996.7.16., 24. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).

(8)  A Tanács 1005/2008/EK rendelete (2008. szeptember 29.) a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról, továbbá a 2847/93/EGK, az 1936/2001/EK és a 601/2004/EK rendelet módosításáról és az 1093/94/EK és az 1447/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 286., 2008.10.29., 1. o.).

(9)  A Tanács 1224/2009/EK rendelete (2009. november 20.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító uniós ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 343., 2009.12.22., 1. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK irányelve (1995. október 24.) a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

(12)  HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(14)  Az Európai Parlament és a Tanács 508/2014/EU rendelete (2014. május 15.) az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról, valamint a 2328/2003/EK, a 861/2006/EK, az 1198/2006/EK és a 791/2007/EK tanácsi rendelet, valamint az 1255/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 149., 2014.5.20., 1. o.).

(15)  Az Európai Parlament és a Tanács 1026/2012/EU rendelete (2012. október 25.) a halállományok megőrzésére irányuló, a nem fenntartható halászatot lehetővé tevő országok esetében alkalmazandó egyes intézkedésekről (HL L 136., 2012.11.14., 34. o.).

(16)  Az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról (HL L 108., 2007.4.25., 1. o.).

---

---