7.11.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 288/4

(1)

Dömpingellenes vizsgálatot (a továbbiakban: eredeti vizsgálat) követően a Tanács a 791/2011/EU rendelettel (2) 48,4 %-tól 62,9 %-ig terjedő vámtétellel végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína vagy érintett ország) származó egyes üvegrostból készült hálószövetek behozatalára. Ezekre az intézkedésre a továbbiakban a „hatályban lévő intézkedések” fordulattal hivatkozunk.

(2)

Egy, az alaprendelet 13. cikke alapján lefolytatott kijátszásellenes vizsgálatot követően a Tanács 2012 júliusában a 672/2012/EU végrehajtási rendelettel (3) kiterjesztette a hatályban lévő intézkedésekkel minden más vállalatra kivetett vámot a Malajziában feladott, akár Malajziából származóként, akár nem ilyenként bejelentett érintett termék behozatalára.

(3)

Egy, az alaprendelet 13. cikke alapján lefolytatott kijátszásellenes vizsgálatot követően a Tanács 2013 januárjában a 21/2013/EU végrehajtási rendelettel (4) kiterjesztette a hatályban lévő intézkedésekkel minden más vállalatra kivetett vámot a Tajvanon és a Thaiföldön feladott, akár Tajvanról vagy Thaiföldről származóként, akár nem ilyenként bejelentett érintett termék behozatalára.

(4)

Egy, az alaprendelet 13. cikke alapján lefolytatott kijátszásellenes vizsgálatot követően a Tanács 2013 decemberében az 1371/2013/EU végrehajtási rendelettel (5) kiterjesztette a hatályban lévő intézkedésekkel minden más vállalatra kivetett vámot az Indiában és az Indonéziában feladott, akár Indiából vagy Indonéziából származóként, akár nem ilyenként bejelentett érintett termék behozatalára.

(5)

Egy, az alaprendelet 13. cikke alapján lefolytatott kijátszásellenes vizsgálatot követően a Bizottság 2014 szeptemberében a 976/2014/EU végrehajtási rendelettel (6) kiterjesztette a hatályban lévő intézkedésekkel kivetett vámot a Kínai Népköztársaságból származó egyes, kismértékben módosított, üvegrostból készült hálószövetekre.

(6)

Végezetül egy, az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése és 13. cikkének (4) bekezdése alapján lefolytatott vizsgálatot követően a Bizottság 2015 szeptemberében az (EU) 2015/1507 végrehajtási rendelettel (7) mentesített egyes indiai gyártókat az Indiában feladott, akár Indiából származóként, akár nem ilyenként bejelentett érintett termék behozatalára kiterjesztett vám alól.

(7)

A Kínából származó egyes üvegrostból készült hálószövetek behozatalára vonatkozó hatályos dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (8) közzétételét követően a Bizottsághoz hatályvesztési felülvizsgálat megindítása iránti kérelem érkezett az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján.

(8)

A kérelmet a Hálószövetipari Piacvédelmi Szövetség (Alliance for the Defence of Open Mesh Fabrics – a továbbiakban: kérelmező) nyújtotta be olyan gyártók nevében, amelyek termelése az egyes üvegrostból készült hálószövetek teljes uniós termelésének több mint 25 %-át teszi ki.

(9)

A kérelem azon az indokláson alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping folytatódásával és az uniós gazdasági ágazatot ért kár megismétlődésével járna.

(10)

Miután megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, a Bizottság egy, az Európai Unió Hivatalos Lapjában2016. augusztus 9-én közzétett értesítés (9) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) útján bejelentette az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálat megindítását.

(11)

A dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó vizsgálat a 2015. július 1-jétől2016. június 30-ig tartó időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2013. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(12)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság ezenfelül külön értesítette a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról a kérelmezőt, a többi ismert uniós gyártót, az exportáló gyártókat, az ismert érintett uniós importőröket és felhasználókat, valamint a kínai hatóságokat, és felkérte őket a részvételre.

(13)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül írásban ismertessék álláspontjukat, illetve meghallgatást kérjenek. Minden érdekelt fél, amely azt kérte, lehetőséget kapott a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásra. Ebben az összefüggésben egyes uniós gyártók, a Műszakiszövet-gyártók Európai Szövetsége (European Association of Technical Fabrics Producers) és a kínai gyártók kérésére négy meghallgatásra, köztük két, a meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásra került sor.

(14)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben bejelentette, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az exportáló gyártók körében.

(15)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte mind a 13 Kínában működő ismert exportáló gyártót, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat. A Bizottság emellett felkérte a Kínai Népköztársaság Európai Unió mellett működő képviseletét, hogy amennyiben még vannak olyan további exportáló gyártók, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, nevezze meg azokat és/vagy vegye fel velük a kapcsolatot.

(16)

Egyetlen kínai exportáló gyártó sem nyújtotta be a kért információkat. Az együttműködés hiányáról a Bizottság tájékoztatta a kínai hatóságokat.

(17)

A nem együttműködő kínai exportáló gyártók mindazonáltal észrevételeket fogalmaztak meg a felkérés pontosságával kapcsolatban, és ellenezték az intézkedések fenntartását.

(18)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben bejelentette, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. Az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság a mintát a legnagyobb reprezentatív értékesítési és termelési mennyiség alapján, a földrajzi eloszlást is figyelembe véve választotta ki. A kiinduló minta három uniós gyártóból állt. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételeket az ideiglenes mintával kapcsolatban. A mintában szereplő Asglatex Ohorn GmbH uniós gyártó, amely nem a legnagyobb gyártók, hanem a kis- és középvállalkozások közé tartozott, sok szempontból hibásan töltötte ki a kérdőívet, és a kitöltött kérdőívéből az is világossá vált, hogy kiigazításra szorultak egyes rá vonatkozó, az eljárás megindítása előtti eljárási szakaszban szolgáltatott olyan volumenadatok, amelyek szerepet játszottak abban, hogy a Bizottság a szóban forgó vállalatot felvette a mintába. Mindemellett az is kiderült, hogy az információk ellenőrzése a választ összeállító munkatársak távozása miatt problematikus lehet. Ezért a Bizottság úgy döntött, hogy módosítja a mintát, és a szóban forgó uniós gyártó helyett a harmadik legnagyobb uniós gyártót, a Tolnatext Fonalfeldolgozó és Műszakiszövet-gyártó Bt.-t veszi fel a mintába. Miután a kitűzött határidőn belül nem kapott észrevételeket a módosított mintával kapcsolatban, a Bizottság a módosított mintát megerősítette. A végleges minta a felülvizsgálati időszak alatti teljes uniós termelés és értékesítés több mint 70 %-át fedte le, és ezért az uniós gazdasági ágazat tekintetében reprezentatívnak volt tekinthető.

(19)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte az összes ismert független importőrt, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat.

(20)

A Bizottság 28 ismert importőrrel, illetve felhasználóval vette fel a kapcsolatot. Közülük a mintavételi űrlapra csupán egy válaszolt, ezért a Bizottság a mintavételt nem tartotta szükségesnek.

(21)

A Bizottság kérdőívet küldött három együttműködő analóg országbeli gyártónak, a mintában szereplő három uniós gyártónak, három független importőrnek és öt, az Unióban működő potenciális felhasználónak.

(22)

A Bizottság a mintában szereplő három uniós gyártótól és három, a potenciális analóg országokban (Kanadában és Indiában) működő gyártótól kapott választ a kérdőívre.

(23)

A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet szükségesnek tartott ahhoz, hogy megállapítsa a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, a kár megismétlődésének valószínűségét, valamint az uniós érdeket. Az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásokra a következő vállalatok telephelyén került sor:

(24)

A Bizottság 2017. június 26-án tájékoztatást adott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján hatályon kívül kívánta helyezni az érvényben lévő dömpingellenes vámot (a továbbiakban: nyilvánosságra hozatal). A felek számára meghatározott időszak állt rendelkezésre, hogy észrevételeket tegyenek a nyilvánosságra hozatallal kapcsolatban. A kérelmező írásbeli beadványban ismertette álláspontját a Bizottság ténymegállapításaival kapcsolatban. Összességében vitatta a Bizottság azon előzetes következtetését, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűtlen a kár megismétlődése. Ehelyett azt állította, hogy a várhatóan megnövekvő behozatal a jelentős kár megismétlődését fogja eredményezni. Ugyanez a fél a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő (a továbbiakban: meghallgató tisztviselő) közbenjárását is kérte, és a meghallgatás után további információkkal szolgált.

(25)

A Bizottság rendelkezésére álló információk és a nyilvánosságra hozatalt követően benyújtott információk alapos elemzése után a Bizottság kiigazította ténymegállapításait. A Bizottság a nyilvánosságra hozatal szakaszában azt az álláspontot képviselte, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűtlen a kár megismétlődése. Azonban a nyilvánosságra hozatalt követően szolgáltatott információk figyelembevétele után elfogadta a kérelmező azon érvelését, hogy a kínai termék minősége az uniós gazdasági ágazat termékének minőségével egyenértékű szintre jutott. Ez a fontos felismerés eredményezte az alákínálásra vonatkozó ténymegállapítást, és alapvetően eltérő megvilágításba helyezte a kár megismétlődésének valószínűségével kapcsolatos elemzést.

(26)

Ennek megfelelően a Bizottság 2017. szeptember 6-án tájékoztatta a feleket azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján végleges dömpingellenes vámot kíván kivetni a Kínai Népköztársaságból származó egyes üvegrostból készült hálószövetek behozatalára (a továbbiakban: újabb nyilvánosságra hozatal). Az újabb nyilvánosságra hozatalt követően a Bizottság különböző felektől kapott észrevételeket.

(27)

A kínai gyártók írásbeli beadványban ismertették álláspontjukat a Bizottság ténymegállapításaival és általános értékelésével kapcsolatban. A kínai gyártók egyrészt azt vetették fel, hogy véleményük szerint azzal, hogy a jelen ügyben nem alkalmazta a minőségen alapuló kiigazítást az alákínálásra vonatkozó számításaiban, a Bizottság az eredeti vizsgálathoz képest módszertant váltott (lásd a (97) preambulumbekezdést). Mivel ez a vélt változás azt eredményezheti, hogy megváltozik a Kínával szembeni intézkedések hatályvesztése esetére érvényes, a kár megismétlődésének valószínűségére vonatkozó következtetés, a kínai gyártók vitatták ezt a következtetést. Emellett azt is észrevételezték, hogy az újabb nyilvánosságra hozatal nem tartalmazott több olyan elemet, amely az első nyilvánosságra hozatalban szerepelt. Végezetül előadták, hogy a Bizottságnak nincs többé joga az analóg országon alapuló módszer alkalmazására, hiszen álláspontjuk szerint a Bizottság az eredeti vizsgálathoz képest módszertant váltott a rendes érték meghatározásakor.

(28)

A kérelmező előadta, hogy az időközi felülvizsgálat megindítását, ahogyan azt a Bizottság az újabb nyilvánosságra hozatalban előirányozta, csak akkor szabad fontolóra venni, ha a kínai exportáló gyártók ennek érdekében megfelelően megindokolt kérelmet nyújtanak be. Ebben az összefüggésben a Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy maga is meg tudja ítélni, hogy helyénvaló-e hivatalból időközi felülvizsgálatot indítani annak megállapítására, hogy a minőséggel kapcsolatos felvetések milyen hatással vannak az érintett termék exportáraira, ezeken keresztül pedig a dömping- és a kárkülönbözetre, mint ahogyan a gyártók két csoportjának (vertikálisan integrált gyártók és többi gyártó vagy „szövőüzemek”, lásd a (117) preambulumbekezdést) helyzetét is meg tudja vizsgálni részletesen annak biztosítása érdekében, hogy e gyártók teljesítménymutatói ne torzuljanak amiatt, hogy a mintán belül a két csoport egyike domináns helyzetben van.

(29)

Emellett egy, a Bizottság szolgálatai előtt az újabb nyilvánosságra hozatalt követően szervezett meghallgatáson a kínai hatóságok úgy nyilatkoztak, hogy a (97) preambulumbekezdésben említett kiigazítást meg kell tartani.

(30)

Az érdekelt felek által benyújtott észrevételeket a Bizottság mérlegelte, és indokolt esetben figyelembe vette.

(31)

Az érintett terméket a Kínából származó, jelenleg az ex 7019 51 00 és az ex 7019 59 00 KN-kód (TARIC-kódok: 7019510019 és 7019590019) alá tartozó egyes, hosszában és szélességében is több mint 1,8 mm szemnagyságú, 35 g/m2-nél nagyobb fajlagos tömegű, üvegrostból készült hálószövetek (kivéve az üvegszál korongokat) alkotják (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék).

(32)

Az üvegrostból készült hálószövetek különböző szemnagysággal és fajlagos tömeggel készülnek, és elsősorban az építőiparban használatosak erősítőanyagként (külső hőszigetelés, padlóerősítés és falak javítása).

(33)

A vizsgálat rámutatott arra, hogy a következő termékek ugyanazokkal az alapvető fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, és alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

(34)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ezek a termékek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékek.

(35)

Az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság először megvizsgálta, hogy valószínűsíthető-e, hogy a meglévő intézkedések hatályvesztése a Kínából érkező dömping folytatódásával vagy megismétlődésével járna.

(36)

A vizsgálatban egyetlen kínai exportáló gyártó sem működött együtt. A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában az alaprendelet 18. cikkének megfelelően az átfogó elemzés – és azon belül a dömpingszámítás – alapjául a rendelkezésre álló tények szolgáltak. Ebből adódóan a Bizottság a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem alapján, valamint egyéb információforrások, köztük kereskedelmi import- és exportstatisztikák (Eurostat és kínai exportadatok), az analóg országbeli gyártó válasza és a kínai exportáló gyártók észrevételei, valamint a kérelmező által benyújtott bizonyítékok felhasználásával mérte fel.

(37)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy lehetséges analóg országként Kanadát tervezi figyelembe venni, és felkérte a feleket, hogy tegyenek észrevételeket erre vonatkozóan. A Bizottság az eredeti vizsgálatban megfelelő analóg országként Kanadát vette figyelembe. Az eljárás megindításáról szóló értesítés további lehetséges analóg országként Bangladest, a Fülöp-szigeteket, Indiát, Indonéziát, Moldovát, Tajvant, Thaiföldet és Törökországot jelölte meg.

(38)

A Bizottság egy, az analóg országra vonatkozó kérdőívet tartalmazó levelet küldött az egyes üvegrostból készült hálószövetek összes valódi ismert bangladesi, fülöp-szigeteki, indiai és törökországi gyártójának, és ebben felkérte őket a felülvizsgálatban való együttműködésre. Azon országok esetében, amelyekben nem ismert gyártót, a Bizottság a gyártókról a nemzeti hatóságoktól kért tájékoztatást. Válasz két valódi indiai gyártótól érkezett.

(39)

Együttműködést mindössze egy kanadai gyártó és a két indiai valódi gyártó tanúsított.

(40)

India és Kanada közül a Bizottság a következő megfontolások alapján választotta Kanadát: i. Mint a fentiekben említettük, a Bizottság Kanadát vette figyelembe analóg országként az eredeti vizsgálatban. ii. Az együttműködő kanadai gyártó termelési volumene (20 és 30 millió négyzetméter közötti mennyiség) hasonló volt az eredeti vizsgálat mintájában szereplő (legnagyobb) kínai gyártók termelési volumenéhez (23 és 59 millió négyzetméter közötti mennyiség). Ezért valószínűsíthető, hogy a kanadai költségszerkezet és méretgazdaságosság jobban hasonlít a kínai gyártók esetéhez. Annak ellenére, hogy a kínai exportőrök a mostani vizsgálatban nem tanúsítottak együttműködést, nincs ok azt feltételezni, hogy megváltozott a helyzet. Ezzel szemben a két indiai gyártó kisebb méretű volt (1 és 5 millió négyzetméter közötti termelési volumennel), így a költségszerkezetet és a méretgazdaságosságot tekintve kevésbé volt hasonló a kínai gyártók esetéhez. iii. A kanadai gyártó belföldi értékesítési volumene nagyobb volt, mint a két indiai együttműködő gyártóé együttvéve, ezért nagyobb reprezentativitást biztosított a rendes érték megállapításához.

(41)

A kínai gyártók első érvelésükben kifejtették, hogy álláspontjuk szerint a Bizottságnak nincs többé joga az analóg országon alapuló módszert alkalmazni. Arra az esetre, ha mégis azt alkalmazza, második érvelésükben ellenezték Kanada analóg országként való figyelembevételét, és a következő okokból másik analóg ország kiválasztását kérték: i. az egyetlen gyártó adatain alapuló ténymegállapítások torzak lesznek; ii. az egyetlen kanadai gyártó kapcsolatban áll a panasztevő uniós gyártók egyikével, ezért lehetséges, hogy a kanadai vállalat az anyavállalata által kérelmezett majdani hatályvesztési felülvizsgálatra való tekintettel speciális árképzést és költségszámítást alkalmazott; iii. aszimmetrikus az információáramlás, hiszen a kérelmező a kínai gyártókkal ellentétben hozzáfér a vele kapcsolatban álló analóg országbeli gyártó által benyújtott bizalmas adatokhoz.

(42)

Az első érveléssel összefüggésben, tehát az analóg országon alapuló módszer alkalmazásával kapcsolatban a Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy valamennyi kínai exportáló gyártónak volt lehetősége benyújtani a piacgazdasági elbánás kérelmezésére szolgáló igénylőlapot, amelynek alapján a Bizottság egyéni dömpingkülönbözetet állapíthatott volna meg a számára. Ezzel a lehetőséggel az érintett exportőrök egyike sem élt. Ezért a Bizottság – az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdésével összhangban – a rendes értéket egy analóg ország adatai alapján határozta meg. Ezt az érvelést tehát a Bizottság elutasította.

(43)

A második érveléssel összefüggésben, tehát Kanada kiválasztásával kapcsolatban a Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy már az eredeti vizsgálatban is Kanadát és ugyanezt a kanadai gyártót vette figyelembe analóg országként, illetve analóg országbeli gyártóként. Mivel az exportáló gyártók a Kanada kiválasztásával szembeni észrevételeik egyikét sem támasztották alá megfelelő érvekkel, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy Kanada kiválasztása továbbra is helytálló. Továbbá – ahogyan arra a (40) preambulumbekezdés rámutat – Kanada mindenképpen jobb választás a termelési volumen és a belföldi értékesítések szempontjából, és ezek a tényezők meghatározóak a rendes érték megállapításakor. Végezetül nincs jogi akadálya annak, hogy a Bizottság olyan analóg országot válasszon, amelyben egyetlen együttműködő gyártó van, még akkor sem, ha az adott gyártó kapcsolatban áll egy uniós gyártóval A Bizottság mindazonáltal gondoskodott arról, hogy a kanadai gyártó által szolgáltatott adatok megbízhatóak legyenek. Ennek megfelelően a Bizottság elutasította az exportáló gyártók érvelését.

(44)

Az újabb nyilvánosságra hozatalt követően a kínai exportáló gyártók ismét hangot adtak annak a véleményüknek, hogy a Bizottságnak többé nincs joga alkalmazni az analóg országon alapuló módszert. Kijelentették, hogy a Bizottság az elemzési módszerét más vonatkozásban – jelesül a minőség alapján végzett kiigazítással összefüggésben – is megváltoztatta, ezért az analóg országon alapuló módszer tekintetében is változtatnia kellett volna elemzési módszerén.

(45)

A Bizottság ezt az érvelést is elutasította. Az analóg országon alapuló módszer alkalmazása a (42) preambulumbekezdésben felvázolt okokból megengedett. Továbbá a Bizottságnak a minőség alapján végzett kiigazítással kapcsolatos értékelése független az analóg ország megválasztásától.

(46)

Következésképpen a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy – az eredeti vizsgálathoz hasonlóan – Kanada az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja alkalmazásában megfelelő analóg ország.

(47)

A rendes érték meghatározása az analóg országbeli együttműködő gyártótól kapott információk alapján történt.

(48)

A Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban egyrészről megvizsgálta, hogy az Unióba érkező teljes kínai kivitel volumenéhez képest a hasonló termék kanadai együttműködő gyártója által független vevőknek megvalósított belföldi értékesítések összmennyisége reprezentatív volt-e, azaz hogy e belföldi értékesítések összmennyisége elérte-e az érintett termék uniós exportra értékesített teljes volumenének 5 %-át. Ennek alapján megállapította, hogy az analóg országbeli belföldi értékesítés reprezentatív volt.

(49)

A Bizottság ezt követően az analóg országbeli gyártóval kapcsolatban megvizsgálta, hogy a hasonló termék valamennyi típusának belföldi értékesítése az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése értelmében a szokásos kereskedelmi forgalom keretén belüli értékesítésnek volt-e tekinthető. Ennek érdekében minden egyes terméktípus esetében megállapította, hogy a vizsgálati időszak alatt mekkora részarányt képviseltek a független vevők részére a belföldi piacon megvalósított nyereséges értékesítések. Az értékesítési ügyleteket azokban az esetekben tekintette nyereségesnek, amelyekben az egységár elérte vagy meghaladta a termelési költséget. Ehhez meghatározta a kanadai gyártó által gyártott egyes terméktípusokhoz tartozó, a vizsgálati időszak alatt felmerült termelési költséget.

(50)

Amennyiben egy adott terméktípusnak a kiszámított termelési költséggel megegyező vagy azt meghaladó nettó értékesítési áron értékesített volumene az adott típus teljes értékesítési volumenének több mint 80 %-át tette ki, és a típus súlyozott átlagos értékesítési ára megegyezett a termelési költséggel vagy meghaladta azt, a Bizottság a rendes értéket a tényleges belföldi ár alapján állapította meg. Ezt az árat az adott típusnak a vizsgálati időszak alatti összes belföldi értékesítésekor felszámított árak súlyozott átlaga adta. Minden más esetben a Bizottság a rendes értéket az alaprendelet 2. cikkének (3) és (6) bekezdésével összhangban számtanilag képezte úgy, hogy az adott terméktípus átlagos előállítási költségét megnövelte a felmerült SGA-költségekkel, valamint a kanadai piacon a vizsgálati időszakban realizált nyereséggel.

(51)

Az eredeti vizsgálat során kiderült, hogy az ár-összehasonlítás szempontjából voltak olyan termékspecifikus különbségek, például az érintett termék gyártása során Kínában felhasznált alapanyagok minőségében, amelyek ezeket az árakat befolyásolták. Emiatt a kínai exportáló gyártók által az érintett termék uniós piacra való kivitelekor felszámított árak erős ingadozást mutattak. Ahogyan azonban azt a (97)–(103) preambulumbekezdés bemutatja, a kérelmezők bizonyítékokkal szolgáltak arra vonatkozóan, hogy ez a lényeges különbség időközben megszűnt, és a kínai gyártók az Unióba irányuló exportjukban elmozdultak a jobb minőségű terméktípusok felé.

(52)

Ennek megfelelően a rendes érték számításakor a Bizottság két számítási forgatókönyvet alkalmazott: az 1. forgatókönyvben az analóg országbeli gyártó által előállított és értékesített összes, az összehasonlítás szempontjából releváns terméket figyelembe vette, a 2. forgatókönyvben pedig kizárólag a legolcsóbb terméktípust, amely egyben vélhetően megfelelt a gyengébb minőségű terméktípusoknak. Ez utóbbi forgatókönyv esetében a rendes érték meghatározása kizárólag a tényleges belföldi ár alapján történt, amelyet a felülvizsgálati időszak alatti belföldi értékesítések átlagára szolgáltatott. Az 1. forgatókönyv esetében a rendes értékek több mint fele a tényleges belföldi áron alapult, a fennmaradók pedig számtanilag képzett értékek voltak, mert a 80 %-os küszöb és/vagy a jövedelmezőségre vonatkozó követelmény nem teljesült (lásd az (50) preambulumbekezdést), vagy pedig az adott terméktípusból nem volt belföldi értékesítés.

(53)

Az analóg országbeli gyártó a felülvizsgálati időszakban a teljes minőségi skálán állított elő termékeket; emellett réspiacokra szánt, nagy hozzáadott értékű termékeket is gyártott, amelyeket a Bizottság a dömpingszámításban nem vett figyelembe.

(54)

Amint azt az (59)–(60) preambulumbekezdés bemutatja, a két számítási forgatókönyv eltérő dömpingkülönbözeteket eredményezett.

(55)

A (16) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a kínai exportáló gyártók nem működtek együtt a vizsgálatban. Az exportár meghatározása ezért az alaprendelet 18. cikkével összhangban, a rendelkezésre álló legjobb információk alapján történt.

(56)

A Bizottság az uniós határparitáson számított CIF-árat az Eurostat rendelkezésre álló statisztikai adatai alapján állapította meg.

(57)

A Bizottság az (52) preambulumbekezdésben ismertetett 1. és 2. számítási forgatókönyv valamelyike alapján megállapított rendes értéket és az exportárat gyártelepi alapon hasonlította össze. Amennyiben a tisztességes összehasonlítás érdekében szükséges volt, a Bizottság a rendes értéket és az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban kiigazította az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek tekintetében.

(58)

A Bizottság az analóg országbeli gyártó belföldi árai esetében kiigazítást végzett a belföldi fuvarozási és a csomagolási költségek, valamint az esetleges kedvezmények és árengedmények tekintetében. A kiigazítások összhatása a teljes számlaérték [5–10 %-ának] felelt meg. A Bizottság ezzel az értékkel a termelési költséget igazította ki. Az exportárak esetében a Bizottság a gyártelepi árat úgy határozta meg, hogy az uniós határparitáson számított CIF-árból levonta az eredeti vizsgálat keretében meghatározott fuvarozási, biztosítási, anyagmozgatási és más költségeket (a számlaérték [5–10 %-a]).

(59)

A fentiek alapján az 1. forgatókönyvet alkalmazva, tehát az analóg országbeli gyártó által gyártott és értékesített összes, az összehasonlítás szempontjából releváns terméket figyelembe véve (lásd az (52) preambulumbekezdést) a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított ár százalékában kifejezett számított dömpingkülönbözet 205,5 %-ra adódott. Ahogyan azonban a fentiekben említettük, ez a számítás az analóg országbeli gyártó által gyártott és értékesített összes, az összehasonlítás szempontjából releváns terméket figyelembe vette. Különösen az exportáló gyártók együttműködésének hiánya miatt nem volt egyértelmű, hogy az analóg országbeli gyártó terméktípusai mennyiben feleltek meg a kínai exportáló gyártók által az Unióba kivitt terméktípusoknak.

(60)

Ha a 2. forgatókönyvet alkalmazzuk, tehát csak az analóg országbeli gyártó által gyártott és értékesített legolcsóbb terméktípust vesszük figyelembe (lásd az (52) preambulumbekezdést), a számított dömpingkülönbözet akkor is jelentős mértékűre, 35,1 %-ra adódik.

(61)

A Bizottság megkísérelt terméktípusonként is dömpingkülönbözetet számítani. Ezt azonban – a kínai exportáló gyártók együttműködésének hiánya és a terméktípusonkénti valós kínai adatok ebből következő hiánya miatt – a hatályvesztési felülvizsgálat felülvizsgálati időszaka tekintetében lehetetlennek találta. Mivel azonban a Bizottság birtokában volt még az eredeti vizsgálatból származó terméktípusonkénti adatoknak, ezekkel az adatokkal formálisan elvégzett egy harmadik dömpingkülönbözet-számítást annak érdekében, hogy ezzel alátámassza az 1. vagy a 2. dömpingkülönbözet-számítási forgatókönyvet.

(62)

Ez a harmadik számítás 35,7 % és 46,4 % közötti dömpingkülönbözeteket eredményezett. Amellett, hogy ez a harmadik számítás rámutatott arra, hogy az érintett terméknek az Unióba irányuló kivitelével kapcsolatban továbbra is fennáll a dömping, a Bizottság úgy döntött, hogy – a dömping fennállására vonatkozó ténymegállapításon túlmenően – nem támaszkodhat a számítás által szolgáltatott számszerű adatokra. Ennek az volt az oka, hogy a vizsgálat nem szolgáltatott bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az eredeti vizsgálat óta az Unióba irányuló kivitel terméktípus-szerkezete változatlan maradt. Sőt, ahogyan azt a (97)–(103) preambulumbekezdés bemutatja, a kérelmezők arra vonatkozóan szolgáltattak bizonyítékokat, hogy a kínai exportáló gyártók időközben – műszaki hátterük fejlődéséhez igazodva – elmozdultak a nagyobb hozzáadott értékű terméktípusok felé. Emiatt azzal, hogy viszonylag nagyobb mértékben összpontosít a korábbi olcsóbb terméktípusokra, ez a szimuláció a dömpingkülönbözetek legkisebb lehetséges becslését szolgáltatja. További problémát jelent, hogy – ahogyan azt az (5) preambulumbekezdés ismerteti – a Bizottság megfigyelései szerint egyes terméktípusokat az intézkedések kijátszása érdekében kismértékben módosítottak. Ezeket a ténymegállapításokat a kínai exportáló gyártók nem cáfolták ellentétes értelmű bizonyítékokkal.

(63)

A fentiek miatt a Bizottság úgy határozott, hogy – az érintett termékkel kapcsolatos, a kínai exportáló gyártókra vonatkozó valós adatok hiányában – a 2. forgatókönyv alapján elvégzett, 35,1 %-os dömpingkülönbözetet eredményező dömpingkülönbözet-számítást a tényleges dömpingkülönbözetek lehető legkisebb lehetséges becslésének tekinti.

(64)

A Bizottság ennek alapján megállapította, hogy a kínai exportáló gyártók a felülvizsgálati időszak alatt bizonyosan továbbra is dömpingáron exportálták az érintett terméket az Unióba.

(65)

A Bizottság ezt követően elemezte, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping folytatódásával járna-e. Ennek során megvizsgálta a kínai exportőrök más piacokon tanúsított magatartását, a Kínában rendelkezésre álló termelési kapacitást és szabad kapacitást, valamint az uniós piac vonzerejét.

(66)

A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában nem állnak rendelkezésre pontos adatok arról, hogy Kína milyen exportárakat alkalmaz más országok felé. A kínai exportstatisztikákban megtalálható áradatok szélesebb termékkörre vonatkoztak, ennek ellenére – eltérő következtetés levonása mellett – mind a kérelmező, mind a kínai exportáló gyártók hivatkoztak rájuk beadványaikban. Továbbá nem volt megállapítható a harmadik országokba irányuló kivitel termékszerkezete, ami miatt a Bizottságnak nem volt módja meghatározni a más piacokra irányuló kínai kivitelnek az összehasonlítások céljára felhasználható árszintjeit.

(67)

Következésképpen a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a kérelmező által egy szélesebb termékkörre vonatkozó statisztikai adatok formájában rendelkezésre bocsátott bizonyítékok nem tették lehetővé annak megállapítását, hogy más piacok felé valósult-e meg dömping.

(68)

A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Kínában rendelkezésre álló szabad kapacitás meghatározása egy, a kérelmező által készíttetett, a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemhez csatolt tanulmányon alapult. A kérelmező utólag megküldte a tanulmány aktualizált változatát.

(69)

Az eredeti tanulmány szerint a Kínában rendelkezésre álló teljes kapacitás 1 840 millió négyzetméterre rúgott, miközben a termelési volumen 1 390 millió négyzetméter volt, azaz jelentős, 450 millió négyzetméternyi volt a szabad kapacitás. Az aktualizált változat szerint a Kínában rendelkezésre álló teljes kapacitás 2 295 millió négyzetméterre rúgott, a termelési volumen pedig 1 544 millió négyzetméter volt, azaz még nagyobb, 751 millió négyzetméternyi volt a szabad kapacitás. Figyelembe véve, hogy reálisan nem érhető el 100 %-os kapacitáskihasználás, maga a kérelmező is úgy ítélte meg, hogy maximális kapacitáskihasználásként 85 % és 90 % közötti értéket indokolt feltételezni. Az óvatosabb feltételezés, 85 %-os kapacitáskihasználás mellett a ténylegesen rendelkezésre álló szabad kapacitás 406 millió négyzetméter. Ezzel szemben a felülvizsgálati időszakban a teljes uniós felhasználás 714 millió négyzetméter volt, ami azt jelzi, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén jelentős nagyságú szabad kapacitás volna mozgósítható az uniós piac kiszolgálására.

(70)

A kínai exportáló gyártók vitatták a tanulmány megbízhatóságát, és arra kérték a Bizottságot, hogy hagyja azt figyelmen kívül. Egyrészről előadták, hogy a tanulmány értékelhető adatokat tartalmazó nyilvános változata nélkül nem áll módjukban észrevételeket tenni. Másfelől rámutattak, hogy a tanulmányt összeállító szakértő nem volt részrehajlástól mentes, hiszen kötődött az uniós gazdasági ágazathoz. Harmadrészt azt állították, hogy ha van is szabad kapacitás, azt a növekvő kínai belső kereslet le fogja kötni, ahogyan az egy szakfolyóiratcikkből vett, a kínai építőipar erőteljes növekedéséről szóló idézet alapján feltételezhető. (10)

(71)

A kínai exportáló gyártók első észrevételével kapcsolatban a Bizottság rámutatott, hogy a nyilvános aktában megtekinthető az aktualizált tanulmány nyilvános változata. A Bizottság szerint ez a változat olyan értékelhető adatokat tartalmaz, amelyek alapján a kínai exportáló gyártók részletesebb észrevételeket is meg tudnak fogalmazni, és rendelkezésre tudnak bocsátani olyan, kellően alátámasztott bizonyítékokat, amelyek cáfolják a tanulmány kijelentéseit és következtetéseit. Továbbá a kínai exportáló gyártók nem jelölték meg, hogy a tanulmány nyilvános változatának mely részei nem voltak számukra elegendően részletesek ahhoz, hogy észrevételeket tegyenek. Ezt a felvetést ezért a Bizottság elutasította.

(72)

A második észrevétellel kapcsolatban a Bizottság rámutatott, hogy mivel Kína nem tanúsított együttműködést, és a kínai exportáló gyártók nem bocsátottak rendelkezésre a kapacitásokról részletes alternatív információkat, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a rendelkezésre álló legjobb tényeket a tanulmányban foglaltak alkotják. Továbbá a Bizottság nem tudott beszerezni olyan adatokat, amelyek megkérdőjeleznék a tanulmányban foglaltakat.

(73)

A harmadik észrevétellel kapcsolatban a Bizottság egyetértett azzal, hogy a termelési kapacitás egy része felhasználható a növekvő belső kereslet kielégítésére. Azonban az exportáló gyártók nem szolgáltak olyan számadatokkal a kínai belföldi felhasználást illetően, amely alátámasztotta volna azt az állításukat, hogy a belső kereslet tervezett növekedése a szabad kapacitást teljes egészében le fogja kötni. Továbbá a Bizottság vizsgálata sem szolgáltatott ilyen számadatokat. Emellett valószínűsíthető, hogy a szabad kapacitás egy részét harmadik országokba – nem csupán az Unióba – irányuló exportra fogják kihasználni.

(74)

Mindezek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi kínai belső keresletet is figyelembe véve az intézkedések hatályvesztése esetén az uniós piac kiszolgálására felhasználható maximális szabad kapacitás legrosszabb esetben is 406 millió négyzetméterre rúg. Valószínűsíthető azonban, hogy e szabad kapacitás egy részét leköti majd a kínai belföldi felhasználás növekedése, egy másik részét pedig az Unión kívüli exportpiacokra irányuló kivitel, de ahogyan azt a (66) és a (67) preambulumbekezdés megjegyzi, sem az érdekelt felek nem szolgáltattak, sem maga a Bizottság nem azonosított olyan információkat, amelyek alátámasztották volna ezt a feltételezést.

(75)

Az újabb nyilvánosságra hozatalt követően a kínai exportáló gyártók tovább vitatták a szabad kapacitással kapcsolatos ténymegállapításokat. Érvelésük szerint a szabad kapacitás értékelése puszta feltételezéseken alapult, pozitív bizonyíték nem támasztotta alá. Azt állították, hogy a kérelmező által benyújtott tanulmány két kínai exportáló gyártó internetes oldalainak címét helytelenül tartalmazta, egy harmadik kínai gyártó kapacitását pedig 129 millió négyzetméterre tette, miközben az valójában csupán 60 millió négyzetméter volt.

(76)

A Bizottság megjegyezte, hogy Kína együttműködésének hiányában a szabad kapacitás értékelése a rendelkezésre álló legjobb tényeken alapult, ahogyan azt a (72) preambulumbekezdés elmagyarázza. A Bizottság rámutatott arra, hogy a szabad kapacitás becsült értéke legfeljebb 406 millió négyzetméter volt, és hogy a szabad kapacitás egy részét a kínai belföldi felhasználás és az Unión kívüli exportpiacok fogják lekötni, ahogyan azt a (74) preambulumbekezdés elmagyarázza. A kínai exportáló gyártók nem vitatták az azon két kínai gyártó kapacitására vonatkozó becslést, amelyek internetes oldalainak helytelenül volt megadva a címe. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy még ha helytállóak is a kínai gyártók felvetései, a kapacitásbecslés módosítása nem kérdőjelezné meg azt az általános ténymegállapítást, hogy Kínában jelentős szabad kapacitás állt rendelkezésre. Ha a harmadik kínai gyártó tényleges kapacitása az állításoknak megfelelően valóban csupán 60 millió négyzetméter volt, a másik két kínai gyártó kapacitására vonatkozó becslés pedig nem a megfelelő internetes oldalak alapján történt, a Kínában rendelkezésre álló teljes becsült szabad kapacitás akkor is az uniós felhasználás csaknem 50 %-ának felelt meg.

(77)

Kína együttműködésének, valamint a más országokba irányuló kínai exportra vonatkozó számlák hiányában nem álltak rendelkezésre pontos exportárak és a kivitel termékszerkezetével kapcsolatos részletes információk a Kínából más országokba irányuló exportot illetően. Ezért a Bizottság nem tudta megállapítani, hogy az Unióban érvényes árszint mennyire vonzó más exportpiacokhoz képest.

(78)

Ahogyan azonban azt a Bizottság az újabb nyilvánosságra hozatalt követően megállapította, az alákínálással kapcsolatos számítások azt mutatták, hogy a felülvizsgálati időszak alatt az uniós gyártók által az uniós piacon elért átlagos árak jóval magasabbak voltak, mint a kínai importárak. Ennek alapján kimondható, hogy az uniós piacon érvényes árszint vonzó a kínai exportáló gyártók számára.

(79)

Emellett a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az uniós piac vonzerejéről tanúskodik i. az intézkedések bevezetése előtti kínai piaci jelenlét szintje (51 %-os piaci részesedés az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka alatt (11)), valamint ii. az intézkedések kijátszásának nagy száma (lásd a (2)–(5) preambulumbekezdést).

(80)

Mindezek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós piac továbbra is vonzó a kínai exportáló gyártók számára.

(81)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Kínában rendelkezésre álló jelentős mennyiségű szabad kapacitás és az uniós piac vonzereje miatt fennáll a valószínűsége annak, hogy a jelenleg hatályos intézkedések hatályvesztése esetén megismétlődik a dömping.

(82)

A felülvizsgálati időszak alatt 22 ismert gyártó gyártotta a hasonló terméket. Ezek a gyártók alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében az „uniós gazdasági ágazatot”.

(83)

A felülvizsgálati időszak alatti teljes uniós termelés 694 633 582 négyzetméter volt. A felülvizsgálati kérelmet támogató vállalatok a felülvizsgálati időszak alatti teljes uniós termelés több mint 80 %-át képviselték. A (18) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a mintában szereplő uniós gyártók a hasonló termék teljes uniós termelésének több mint 70 %-át adták.

(84)

A Bizottság az uniós felhasználást az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon megvalósított értékesítések volumenének és az összes országból érkező behozatal volumenének összegeként, a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis (12) segítségével állapította meg.

(85)

A Bizottság megjegyzi, hogy az érdekelt felek – és különösen a kérelmező – a Kínából és a más országokból érkező behozatal volumenének becslésére az Eurostat teljes 8 jegyű kódokon alapuló importadatait használták fel. Ezek a kódok azonban olyan termékekre is kiterjednek, amelyek nem tartoznak a vizsgálat hatálya alá. Mint a fentiekben említettük, a Bizottság a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázisban található importadatok közül csak azokat használta fel, amelyek a vizsgált termék behozatalára vonatkoznak, ezért a behozatali volumenre – és következésképp a becsült uniós felhasználásra – pontosabb adatot kapott, mint ha az Eurostat teljes 8 jegyű kódokon alapuló adataiból indult volna ki.

(86)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

1. táblázat

Uniós felhasználás

(87)

A figyelembe vett időszakban az uniós felhasználás minden évben nőtt, összességében 21 %-kal. A felhasználás gyors növekedése az építőipar általános újjáéledését és az üvegrostból készült hálószöveteket tartalmazó külső hőszigetelő anyagok iránti erőteljes keresletet jelzi. Az előrejelzések szerint az üvegrostból készült hálószövetek uniós felhasználása a következő években is nőni fog.

(88)

A Kínából az Unióba érkező behozatal a következőképpen alakult:

2. táblázat

Behozatali volumen és piaci részesedés

(89)

A Kínából az Unióba érkező behozatal volumene a figyelembe vett időszak alatt 57 %-kal csökkent. Előbb 7 %-kal nőtt 2013-ról 2014-re, majd 2014-ről 2015-re jelentősen, 45 %-kal visszaesett, ezt követően pedig a felülvizsgálati időszak végéig alacsony szinten maradt. Kína piaci részesedése ugyanezt a tendenciát követte: előbb nőtt 2013-ról 2014-re, majd pedig 2014 folyamán 1,68 %-ra, a felülvizsgálati időszakban pedig 1,18 %-ra, azaz a 2014-ben tapasztalt 3,50 %-os legnagyobb értékhez képest jelentősen visszaesett. A piaci részesedés azért csökkent nagyobb mértékben, mint a behozatal volumene, mert időközben nőtt az uniós felhasználás.

(90)

A hatályban lévő kijátszásellenes intézkedésekre való tekintettel és mert a kérelmező álláspontja szerint Kína piaci részesedésébe ezeket is bele kell számítani, a Bizottság az Indiából, Indonéziából, Malajziából, Tajvanról és Thaiföldről érkező behozatal alakulását is megvizsgálta. Az öt országból érkező behozatal összesített volumene a figyelembe vett időszak alatt nagymértékben lecsökkent; a legerőteljesebb visszaesés 2013-ról 2014-re következett be. A felülvizsgálati időszakban az öt országból érkező behozatal összesített volumene csupán 1 118 317 négyzetmétert ért el, ami mindössze 0,16 % piaci részesedésnek felelt meg.

(91)

A kérelmező, egyes uniós gyártók és a Műszakiszövet-gyártók Európai Szövetsége (TECH-FAB Europe) a felülvizsgálati kérelemben, külön beadványokban és a meghallgatások során azt állították, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék Kínából érkező behozatalának valós volumene sokkal nagyobb volt, mint amit az Eurostat statisztikái és más hivatalos statisztikai adatok mutatnak, mert nagyon sok kínai behozatal Ukrajnán, Törökországon, a Moldovai Köztársaságon, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságon, Szerbián, Bosznia-Hercegovinán és esetleg más országokon keresztül érkezett az Unióba.

(92)

Először: a Bizottság megjegyezte, hogy az Eurostat TARIC-szintű importstatisztikái nem állnak a kérelmező rendelkezésére, és – ahogyan azt a (85) preambulumbekezdésben már említettük – a kérelmező által alapul vett 8 jegyű KN-kódok túlságosan széles termékkört fednek le. Ezért ez utóbbiak túlbecsülik a jelen vizsgálat hatálya alá tartozó termékek behozatalának volumenét. Másodszor: a Bizottsághoz az alaprendelet 13. cikkének (3) bekezdése alapján az említett országok egyike esetében sem érkezett kérelem a hatályban lévő intézkedések vélt kijátszásának vizsgálatára. Emellett a rendelkezésre álló importstatisztikák szerint a Bosznia-Hercegovinából, a Törökországból és az Ukrajnából érkező behozatal volumene a felülvizsgálati időszakban elhanyagolható volt. Az Unióval szomszédos országokból érkező behozatal esetében figyelembe kell azt is venni, hogy a felülvizsgálati kérelemben maga a kérelmező is elismerte a hatályban lévő intézkedéseknek a beszerzési források fokozottabb diverzifikációjában megnyilvánuló kedvező hatását, ideértve az Unióval szomszédos országokat is, amelyekben fejlődni kezdett a termelés. Ezt a kijelentést alátámasztotta egy Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban működő, az egyik uniós gyártóval kapcsolatban álló gyártó beadványa is. Tehát a kijátszással kapcsolatos feltételezést nem támasztották alá sem bizonyítékok, sem tények, ezért azt a Bizottság nem vette figyelembe.

(93)

A Bizottság a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis alapján meghatározta a Kínából érkező behozatal árainak alakulását is.

(94)

Az érintett országból érkező behozatal átlagára a következőképpen alakult:

3. táblázat

Importárak

(95)

Az átlagos importárak a figyelembe vett időszak alatt összességében 53 %-kal nőttek, és a felülvizsgálati időszakra 0,23 EUR/négyzetméter összeget értek el.

(96)

mivel a felülvizsgálat során a kínai exportáló gyártók nem tanúsítottak együttműködést, a Bizottság a felülvizsgálati időszakban megvalósuló áralákínálást úgy határozta meg, hogy a mintában szereplő uniós gyártók által az uniós piacon független vevőknek felszámított, gyártelepi szintre átszámított súlyozott átlagos értékesítési árat egybevetette a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázisból vett, a vámokkal és a behozatal után felmerülő költségekkel megfelelő módon kiigazított átlagos kínai CIF-exportárral. Az összehasonlításból az derült ki, hogy a felülvizsgálati időszak alatt nem volt áralákínálás. Ha azonban a dömpingellenes vámot nem vesszük számításba, akkor a kínai behozatal átlagosan 22,5 %-kal kínált alá az uniós gazdasági ágazat árainak.

(97)

Az eredeti vizsgálat keretében a kínai importárak a minőség alapján kiigazításra kerültek. A nyilvánosságra hozatal szakaszában a Bizottság eredetileg – ilyen tárgyú észrevétel hiányában– végrehajtotta ugyanazt a kiigazítást a felülvizsgálat során, mint az eredeti vizsgálatban. A nyilvánosságra hozatalt követően azonban a kérelmező két csoportra bontva fogalmazott meg észrevételeket, az egyikben a minőség alapján végzett kiigazítással, a másikat pedig a figyelembe vett importárakkal kapcsolatos észrevételeit ismertetve. Az észrevételek első csoportjával összefüggésben a kérelmező előadta, hogy az eredeti vizsgálat óta a kínai gyártók javították termékeik minőségét, és bemutatta, hogy a legnagyobb kínai gyártók most már valamennyi fontos alkalmazási területen teljesítik a minőségi követelményeket. Ahogyan azt a (101)–(103) preambulumbekezdés elmagyarázza, a kérelmező által szolgáltatott bizonyítékok alapján és kellően megalapozott ellenkező értelmű bizonyítékok hiányában a Bizottság úgy döntött, hogy e felülvizsgálat keretében a minőség alapján nem végez kiigazítást.

(98)

Az észrevételek második csoportjával összefüggésben a kérelmező a nyilvánosságra hozatalt követően annak a további véleményének adott hangot, hogy az ár-összehasonlításban figyelembe vett kínai importárak nem reprezentatívak, mert viszonylag kis volumeneken alapulnak. A kérelmező a kis volumenek és a magas dömpingellenes vám miatt azt valószínűsítette, hogy a felülvizsgálati időszak alatt Kínából érkezett behozatal réspiacokat megcélzó, nagyon magas minőségi színvonalat képviselő áru lehetett. Ezért az átlagos érték az intézkedések hiányában Kínából érkező behozatal átlagértékéhez képest túlságosan nagy, hiszen intézkedések hiányában jellemzően alacsonyabb árú, „normál” minőségű termékek érkeznének.

(99)

Az újabb nyilvánosságra hozatalt követően a kínai gyártók felvetették, hogy a Bizottságnak nem lett volna szabad elfogadnia a kérelmezőnek a minőség alapján végzett kiigazítással kapcsolatban benyújtott bizonyítékait, mert azok álláspontjuk szerint nem voltak kellően megalapozottak. Továbbá előadták, hogy a hatályvesztési felülvizsgálat keretében a Bizottság köteles ugyanazt a módszertant követni, mint az eredeti ügyben, ezért az eredeti vizsgálattal azonos módon el kellett volna végeznie a minőség alapján a kiigazítást.

(100)

A Bizottság minden, a nyilvánosságra hozatalt és az újabb nyilvánosságra hozatalt követően megfogalmazott észrevételt megvizsgált és az indokolt mértékben figyelembe vett.

(101)

A kérelmező észrevételei közül a Bizottság elfogadta az első, a minőség alapján végzett kiigazításra vonatkozó csoportba tartozókat. A Bizottság álláspontja szerint a kérelmező kellően megalapozta azt a felvetését, hogy a kínai gyártók bizonyíthatóan javították termékeik minőségét, ezért e hatályvesztési felülvizsgálat keretében nem indokolt a minőség alapján ugyanazt a kiigazítást elvégezni, mint az eredeti vizsgálatban. Ehhez kapcsolódóan a kérelmező a nyilvánosságra hozatalt követően megfogalmazott észrevételeiben az érintett termék kínai gyártóinak internetes oldalain található információk alapján fontos részleteket bocsátott a Bizottság rendelkezésére a kínai gyártók ajánlatairól és minőségi vállalásairól, továbbá információkkal szolgált arról, hogy a kínai gyártók között fontos összefonódások jöttek létre a teljesítmény javítása érdekében, hogy az állam a minőség javítása céljából erősen támogatja a hálószövet-ágazatot, hogy több kulcsfontosságú gyártó is továbbfejlesztette gyártóüzemeinek gépparkját, hogy javult a legfontosabb felhasznált nyersanyag minősége, valamint hogy az érintett kínai gazdasági ágazat fokozottabban összpontosít a termékeivel kapcsolatos minőségirányításra. Mindezeka fejlemények nagymértékű javulást eredményeznek a kínai hálószövetek minőségében, ezért a kínai gyártók az érintett terméket jelenleg olyan színvonalon termelik, hogy az teljesíti az uniós gyártók által alkalmazott minőségügyi előírásokat olyan paraméterek tekintetében, mint a lúgos kezelés utáni húzószilárdság (az ETAG004 szerint mérve) hossz- és keresztirányban, valamint a szakadási nyúlás. Mivel a kínai exportáló gyártók nem tanúsítottak együttműködést és nem szolgáltak ellenkező értelmű bizonyítékkal, és mivel maga sem volt képes ellenkező értelmű bizonyítékokat azonosítani, a Bizottság megállapította, hogy a kínai termékek minősége összességében jelentősen javult, és ez a javulás valószínűsíthetően az Unióba irányuló majdani kivitelt is jellemezni fogja.

(102)

Az eredeti vizsgálatban a kiigazítás alapjául részben az együttműködő exportáló gyártók által a Bizottság rendelkezésére bocsátott információk szolgáltak. A mostani hatályvesztési felülvizsgálatban a kínai gyártók egyetlen kérdőívre sem válaszoltak, és így nem bocsátottak rendelkezésre olyan releváns, ellenőrizhető információkat, amelyek segítségével meg lehetne kérdőjelezni a kérelmező állításait, vagy cáfolni lehetne a fenti ténymegállapításokat. Emiatt a Bizottság arra kényszerült, hogy ténymegállapításait a rendelkezésére álló információk alapján fogalmazza meg. Ennek megfelelően együttműködés és ellenkező értelmű adatok hiányában a Bizottság nem volt abban a helyzetben, hogy a Kínából behozott termékek minőségét és az uniós gazdasági ágazat által előállított és értékesített hasonló termék minőségét jellemző, a felülvizsgálati időszakra vonatkozó, kellően megalapozott adatok összehasonlításával meghatározza, hogy továbbra is indokolt-e élni a minőség alapján végzett kiigazítás lehetőségével. Végezetül a Bizottság megjegyzi, hogy a kínai gyártók az újabb nyilvánosságra hozatal nyomán megfogalmazott észrevételeikben sem szolgáltak kellően megalapozott bizonyítékokkal arra vonatkozóan, hogy a kérelmező helytelenül állítja, hogy indokolatlan a minőség alapján kiigazítást végezni.

(103)

A Bizottság ennek megfelelően elfogadta a kérelmező észrevételeinek első csoportját, elutasította a kínai exportőrök észrevételeit, és megállapította, hogy már nem indokolt az alákínálással kapcsolatos számításokban a minőség alapján kiigazítást végezni.

(104)

A kérelmező észrevételeinek második csoportját illetően a Bizottság nem fogadta el a kérelmező felvetéseit, mert a kérelmező nem bizonyította őket kellőképpen. A felvetések elutasítása ellenére a Bizottság mindazonáltal arra a következtetésre jutott, hogy a (96) preambulumbekezdésnek megfelelően kiszámított 22,5 %-os alákínálási különbözet továbbra is jelentős mértékű.

(105)

Emellett a Bizottság rámutatott arra, hogy azzal, hogy a hatályvesztési felülvizsgálat keretében nem végzett a minőség alapján kiigazítást, nem váltott módszertant az eredeti vizsgálathoz képest. Az eredeti vizsgálatban a minőségen alapuló kiigazítás szükségességének értékelését az az igény indokolta, hogy az akkori körülmények között az érintett termék és az Unióban előállított termék összehasonlítása ugyanazon a kereskedelmi szinten történjék. A benyújtott új bizonyítékok tükrében a kiigazítás szükségességét most újra kellett értékelni. A (101)–(103) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően a kérelmező által szolgáltatott bizonyítékok azonos kereskedelmi szinten folytatott versenyt jeleztek, amiből az következik, hogy nem szükséges az érintett termék oldalán a minőség alapján kiigazítást végezni. A rendelkezésére álló bizonyítékok alapján a Bizottság ennek megfelelően arra a következtetésre jutott, hogy a mostani ügy körülményei nem indokolják ezt a kiigazítást.

(106)

Végezetül a kínai gyártók azon felvetésével összefüggésben, hogy a Bizottságnak az eredeti vizsgálatban alkalmazottal azonos kiigazítást kellett volna végeznie, a Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy a kínai exportőrök által a beadványukban hivatkozott ítélkezési gyakorlat (14) arra az esetre vonatkozik, amikor az exportárnak és a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése alapján végzett összehasonlításával összefüggésben másik dömpingkülönbözet-számítási módszer került alkalmazásra (a vizsgálatot végző hatóság az eredeti vizsgálatban az „inputmódszert”, a felülvizsgálatban pedig a „maradékmódszert” alkalmazta). Tehát alapvetően különböző esetről van szó, mint a jelen ügyben, amelyben a Bizottság az eredeti vizsgálathoz képest nem váltott módszertant. Ehelyett mindössze annyit tett, hogy kellőképpen figyelembe vette az eredeti vizsgálat és a felülvizsgálat közötti időszakban megváltozott körülményeket, amelyek nem indokolták többé a minőség alapján végzett kiigazítás alkalmazását.

(107)

Ennek megfelelően a Bizottság elutasította a kínai gyártóknak a (99) preambulumbekezdésben ismertetett felvetéseit, és megerősítette azt a döntését, hogy e felülvizsgálat keretében nem végez a minőség alapján kiigazítást.

(108)

Az újabb nyilvánosságra hozatal után a kínai hatóságok egy, a Bizottság szolgálatai előtti meghallgatáson előadták, hogy a kínai gyártók már meglehetősen régóta egy speciális összetételű, úgynevezett C-üvegből készült üvegrostot használnak, amely különbözik az Unióban széles körben alkalmazott lúgálló üvegrostoktól, és felvetették, hogy emiatt a minőség alapján végzett kiigazítást meg kell tartani. Először: a Bizottság megjegyezte, hogy az észrevétel az újabb nyilvánosságra hozatal keretében az észrevételek megtételére meghatározott határidő után érkezett. Másodszor: állításukat a kínai hatóságok nem támasztották alá a kínai hálószövetek jelenlegi minőségi szintjére vonatkozó bizonyítékokkal, sem pedig olyan bizonyítékokkal, amelyekből nyilvánvalóvá vált volna, hogy a kínai hálószövetgyártók más üvegrosttípusokhoz képest milyen arányban alkalmaznak C-üvegbőlkészült üvegrostot. Harmadszor: mivel a kínai exportáló gyártók nem tanúsítottak együttműködést, nem volt mód az érintett exportáló gyártóktól adatokat beszerezni és ellenőrizni náluk a szóban forgó állítást, ezért a Bizottság kénytelen volt a rendelkezésére álló legjobb tényekre támaszkodni. Negyedszer: ez az üvegrostból készült hálószövetek nyersanyagára vonatkozó állítás nem érvényteleníti a kérelmező azon állítását alátámasztó bizonyítékokat, hogy az eredeti vizsgálat óta a kínai gyártók javították termékük minőségét, ideértve a lúgállóságot is, amely az ETAG004 szabványnak való megfelelés egyik követelménye, és hogy emiatt e felülvizsgálat keretében nem indokolt a minőség alapján kiigazítást végezni. A Bizottság ezért ezt az állítást elutasította.

(109)

Az alábbi táblázat a figyelembe vett időszak alatt a Kínán kívüli más harmadik országokból az Unióba érkezett behozatal volumenének, piaci részesedésének és átlagárának alakulását mutatja be. A táblázat a 14. cikk (6) bekezdése szerinti adatbázis adatain alapul.

4. táblázat

Harmadik országokból érkező behozatal

(110)

A figyelembe vett időszak alatt a Kínán kívüli országokból érkező behozatal összesített volumene 11 %-kal csökkent; különösen nagy visszaesés következett be 2013-ról 2014-re, ami a kijátszásellenes intézkedések eredményességével magyarázható.

(111)

Eközben három, az Unióhoz földrajzilag közel fekvő ország (a Moldovai Köztársaság, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Szerbia) esetében a behozatal jelentősen nőtt, és javarészt kiszorította a többi harmadik országból érkező behozatalt. A három ország összesített piaci részesedése a 2013. évi 1,5 %-ról a felülvizsgálati időszakra 5,9 %-ra nőtt. E behozatalok árszintje 2013 óta általában jelentősen alatta maradt a más harmadik országokból érkező behozatal átlagos árszintjének, de még mindig nagyobb volt, mint a Kínából érkező behozatal árai.

(112)

Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgált minden olyan gazdasági mutatót, amely a figyelembe vett időszak alatt befolyásolta az uniós gazdasági ágazat helyzetét. Ahogyan azt a (18) preambulumbekezdésben már említettük, a Bizottság az uniós gazdasági ágazat körében mintavételt alkalmazott.

(113)

A kár meghatározásához a Bizottság elkülönítette a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatókat. A Bizottság a teljes uniós gazdasági ágazathoz kapcsolódó makrogazdasági mutatókat a kérelmezők által a felülvizsgálati kérelemben megadott adatok alapján értékelte. Ezeket a makrogazdasági mutatókat a Bizottság megfelelő módon ellenőrizte. A Bizottság a kizárólag a mintában szereplő gyártókra vonatkozó mikrogazdasági mutatókat a kérdőívre adott válaszokban szolgáltatott, ellenőrzött adatok alapján értékelte. Mindkét adatcsoport reprezentatívnak bizonyult az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete szempontjából.

(114)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a dömpingkülönbözet nagysága, valamint a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés.

(115)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységárak, egységköltség, munkaerőköltségek, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

(116)

Az eljárás kései szakaszában egyes érdekelt felek észrevételezték, hogy a mikrogazdasági mutatók elemzését megzavarja az a körülmény, hogy a mintában dominánsan egyetlen vertikálisan integrált gyártó szerepel, miközben a legtöbb uniós gyártó integrált vállalatcsoporton kívüli szövőüzem, amely a nyersanyagként felhasznált üvegrostot a szabadpiacon szerzi be. A szövőüzemek a domináns integrált gyártóval összehasonlítva merőben eltérő és sokkal kedvezőtlenebb helyzetben vannak. Ezt az érvelést a felek a nyilvánosságra hozatalt követően is megismételték.

(117)

A (18) preambulumbekezdésben jelzett módon és összhangban az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdésével a minta azt a legnagyobb reprezentatív termelési és értékesítési mennyiséget képviseli, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. A Bizottság emlékeztet arra, hogy a minta az uniós gyártók termelésének és értékesítésének körülbelül 70 %-át lefedi. Ugyanakkor az is igaz, hogy a jelen felülvizsgálatban a mikrogazdasági mutatók javarészt egyetlen, a mintában szereplő féltől származnak, és ennek a félnek a felépítése és költségszerkezete jelentősen eltér a legtöbb többi gyártóétól. Ezzel a kérdéssel részletesebben a (28) preambulumbekezdés foglalkozik.

(118)

A teljes uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakult:

5. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(119)

A termelés volumene a figyelembe vett időszak során 26 %-kal nőtt. A 2013. évhez képest minden évben nőtt és különösen erőteljes növekedést tanúsított 2014-ről 2015-re.

(120)

A növekvő kereslet kielégítése és a termelésnövekedés lehetővé tétele érdekében az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszak alatt 24 %-kal növelte a termelési kapacitást, a legnagyobb mértékben 2013-ról 2014-re.

(121)

A termelés és a termelési kapacitás növekedése lényegében összhangban volt az uniós felhasználás hasonló növekedésével, ami lehetővé tette, hogy a figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat viszonylag stabil szinten tartsa a kapacitáskihasználást.

(122)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakult:

6. táblázat

Értékesítési volumen és piaci részesedés

(123)

Az értékesítési volumen az uniós piacon a figyelembe vett időszak alatt 28 %-kal nőtt. Növekedés volt tapasztalható minden évben: 2013-ról 2014-re 9 %-os, 2014-ről 2015-re további 15 százalékpontos, 2015-ről a felülvizsgálati időszakra pedig további 4 százalékpontos.

(124)

A figyelembe vett időszakban az értékesítési volumen növekedése valamivel nagyobb mértékű volt, mint az uniós felhasználás bővülése, ami lehetővé tette, hogy az uniós gazdasági ágazat a 2013-as 86,6 %-ról a felülvizsgálati időszakra 91,5 %-ra, tehát 4,9 százalékponttal növelje piaci részesedését.

(125)

A figyelembe vett időszak során az uniós gazdasági ágazat mind a termelés, mind az értékesítés területén erőteljes növekedést tanúsított, ami lehetővé tette számára, hogy teljes mértékben előnyére fordítsa az uniós felhasználás növekedését.

(126)

A foglalkoztatás és a termelékenység a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakult:

7. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(127)

Az alkalmazottak száma a figyelembe vett időszakban minden évben nőtt, összességében 21 %-kal.

(128)

Az uniós gazdasági ágazatban már az eredeti vizsgálat idején megkezdett, hosszabb távra szóló szerkezetátalakítás folytatódott, és lehetővé tette, hogy a termelési volumen nagyobb mértékben növekedjék, mint az alkalmazottak száma, azaz összességében – a figyelembe vett időszak egészét tekintve 4 %-kal – nőjön az egy évben megtermelt mennyiség (négyzetméter) és az adott évben foglalkoztatottak száma hányadosaként értelmezett termelékenység.

(129)

Ahogyan azt a 3.2. szakaszban bemutattuk, a dömping a felülvizsgálati időszakban is folytatódott.

(130)

A figyelembe vett időszak alatt Kínából és a kijátszásellenes intézkedések hatálya alá tartozó országokból csupán kis volumenben érkezett dömpingelt behozatal, ezért kimondható, hogy a dömpingkülönbözet nagyságának az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatása nem volt nagyon jelentős. Az eredeti vizsgálathoz képest az uniós gazdasági ágazat helyzete a termelés, az értékesítési volumen és a piaci részesedés tekintetében javult, ami azt jelzi, hogy az uniós gazdasági ágazat teljes mértékben felépült a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból.

(131)

Az uniós gazdasági ágazat által az Unióban független vevőknek felszámított átlagos értékesítési árak a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakultak:

8. táblázat

Értékesítési árak az Unióban és termelési egységköltség

(132)

Az uniós gazdasági ágazat által az Unióban független vevőknek felszámított értékesítési egységárak a figyelembe vett időszakban 7 %-kal csökkentek. Az árak változását csekély időbeli eltolódással követte a termelési költségek alakulása, kivéve a felülvizsgálati időszakot, amikor a termelési egységköltség körülbelül 1 %-kal nőtt, miközben az átlagos értékesítési egységár mintegy 1,5 %-kal csökkent.

(133)

Az átlagos munkaerőköltség a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakult:

9. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

(134)

Az alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség 2013-ról 2014-re 6 %-kal csökkent, majd 2015-re növekedést, a felülvizsgálati időszakra pedig ismét csökkenést tanúsított úgy, hogy a felülvizsgálati időszakra 3 %-kal ért el alacsonyabb értéket a 2013-as szintnél.

(135)

A készletszintek a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakultak:

10. táblázat

Készletek

(136)

Az uniós gazdasági ágazat zárókészletei 2013-ról 2014-re 8 %-kal nőttek, majd viszonylag stabil értéken állandósultak 2015-ben, ezt követően pedig a 2013-as értékhez viszonyítva 30 %-kal csökkentek a felülvizsgálati időszakra. A zárókészleteknek a termelés százalékában kifejezett nagysága hasonlóan alakult, és a felülvizsgálati időszakban 43 %-kal volt kisebb, mint 2013-ban. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a készletszintek nem számítanak fontos mutatónak az uniós gazdasági ágazatot érő kár szempontjából. Az, hogy a zárókészletek szintje a többi időszakhoz képest nagymértékben visszaesett a felülvizsgálati időszak végére, az építőipar szezonális jellegének tudható be. Az uniós gazdasági ágazat a téli pangás idején készleteket halmoz fel, így a készletszintek december 31-én mindig magasak, nyaranta pedig, amikor élénk a kereslet, ezeket a készleteket leépíti, így lehetséges, hogy a készletszintek a felülvizsgálati időszak végén (2016. június 30-án) ennyire alacsonyak voltak.

(137)

A jövedelmezőség, a pénzforgalom, a beruházások és a beruházások megtérülése a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakultak:

11. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

(138)

A Bizottság az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék uniós független vevőknek megvalósított értékesítéséből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési forgalom százalékában. A figyelembe vett időszak során az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége 14,2 % és 17 % között ingadozott. Az eredeti vizsgálatban az ágazat nyereségcélja 12 %-ban került megállapításra. (15) Ennek alapján kimondható, hogy az uniós gazdasági ágazat nyeresége a figyelembe vett időszak minden egyes évében nagyobb volt, mint a nyereségcél.

(139)

A nyilvánosságra hozatalt követően a kérelmező rámutatott arra, hogy a felülvizsgálati időszakban a nyereség amiatt volt viszonylag magas, hogy a nyersanyagköltségek és az átváltási árfolyamok kivételesen kedvezően alakultak ebben az időszakban. Álláspontja szerint a felülvizsgálati időszak után ez a helyzet megfordult, és a gazdasági ágazat jövedelmezősége ennek megfelelően lecsökkent. A Bizottság elemezte ezeket az észrevételeket, és azt állapította meg, hogy azt, hogy az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége a figyelembe vett időszak alatt a minta alapján a nyereségcél felett volt, lényegesen nem befolyásolták a kérelmező által felhozott körülmények.

(140)

A nettó pénzforgalom az uniós gazdasági ágazat önfinanszírozó képességét jelzi. A figyelembe vett időszak alatt a pénzforgalom a jövedelmezőség alakulásához igazodva pozitív volt.

(141)

Annak érdekében, hogy élhessen az Unióban és külföldön az üvegrostból készült hálószövetek iránti növekvő kereslet adta lehetőségekkel, az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszak alatt jelentős kapacitásbővítő beruházásokat hajtott végre. A beruházási kedv különösen 2013-ban volt nagy, ez magyarázza azt, hogy a teljes figyelembe vett időszakban 30 %-os csökkenés volt megfigyelhető.

(142)

A beruházások megtérülése a befektetett eszközök könyv szerinti nettó értékének százalékában kifejezett nyereség. Ez az érték a figyelembe vett időszak minden egyes évében pozitív volt, és alakulása a jövedelmezőség alakulásához igazodott.

(143)

Az uniós gazdasági ágazat nagy jövedelmezősége, valamint az üvegrostból készült hálószövetek iránti folyamatosan növekvő kereslet és a folyamatosan növekvő értékesítési volumen mellett nincs jele annak, hogy az uniós gazdasági ágazat számára a figyelembe vett időszak alatt nehézséget okozott a nagyszabású beruházások finanszírozásához szükséges tőke előteremtése.

(144)

A figyelembe vett időszak alatt az értékesítési árak kivételével valamennyi kármutató azt jelezte, hogy az uniós gazdasági ágazat jó helyzetben volt, és összes pénzügyi mutatója kedvezően alakult. Az értékesítési árakkal kapcsolatban a Bizottság azt figyelte meg, hogy csökkenésük javarészt tükröződött a termelési költségek hasonló csökkenésében.

(145)

A vizsgálat során megerősítést nyert, hogy az eredeti vizsgálat nyomán bevezetett intézkedésekből és az azt követő kijátszásellenes intézkedésekből előnye származott az uniós gazdasági ágazatnak: visszaszerezte és növelte piaci részesedését, szerkezetátalakításokat hajtott végre, nagyszabású beruházásokat eszközölt, csökkentette a termelési költségeket, és növelte jövedelmezőségét.

(146)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében nem érte jelentős kár.

(147)

Annak értékelése érdekében, hogy a Kínával szembeni intézkedések esetleges hatályvesztése esetén mennyire valószínű a kár megismétlődése, a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban elemezte a Kínából érkező behozatalnak az uniós piacra és az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt lehetséges hatásait.

(148)

A (64) preambulumbekezdésben a Bizottság megállapította, hogy kis volumenekben ugyan, de a dömping a felülvizsgálati időszakban is folytatódott.

(149)

A (74) preambulumbekezdésben a Bizottság megállapította, hogy a felülvizsgálati időszakban a Kínában rendelkezésre álló szabad kapacitás észszerű becsléssel 406 millió négyzetméterre tehető, és az ugyanezen időszakban tapasztalt uniós felhasználás 57 %-ának felel meg. A (80) preambulumbekezdésben a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az Unióban érvényes árszint és a kínai exportáló gyártóknak a piacra való belépés érdekében kifejtett erőfeszítései arra utalnak, hogy az uniós piac vonzerőt jelent a kínai exportáló gyártók számára. E ténymegállapítások alapján a Bizottság a (81) preambulumbekezdésben megállapította, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése nyomán valószínűsíthetően nőne a vizsgált termék Kínából az Unióba irányuló, dömpingárakon megvalósuló kivitele.

(150)

Emellett a vizsgálat arra is rámutatott, hogy a felülvizsgálati időszakot is tartalmazó elmúlt négy év során az uniós gazdasági ágazat általában véve jó pénzügyi helyzetben volt, és a legtöbb kármutató kedvezően alakult ((144)–(146) preambulumbekezdés). Hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy a szóban forgó időszakban az uniós piacot a hatályban lévő dömpingellenes intézkedések megvédték a nagy volumenű dömpingelt behozatal jelenlététől, aminek az uniós gazdasági ágazat egyértelműen előnyét látta.

(151)

A meghallgatásokon és beadványaiban több uniós gyártó, valamint a Műszakiszövet-gyártók Európai Szövetsége (TECH-FAB Europe) azt állította, hogy a Kínában rendelkezésre álló nagy termelési kapacitások és az alacsonyabb értékesítési árak miatt az intézkedések hatályon kívül helyezése nyomán azonnal megugrana a vizsgált termék Kínából az Unióba érkező behozatala, és ez a behozatal a legtöbb uniós gyártó termelési költségénél alacsonyabb dömpingáron valósulna meg. A nyilvánosságra hozatalt követően ezeket az észrevételeket az érdekelt felek a következőkkel támasztották alá.

(152)

Először: a kérelmező bemutatta, hogy az eredeti vizsgálat idején még jelentős minőségbeli különbségek mára megszűntek. Emiatt arra kell számítani, hogy az uniós piacra alacsony áron érkező nagy mennyiségű dömpingelt kínai behozatal általában véve lefelé fogja szorítani az uniós gazdasági ágazat értékesítési árait. Másodszor: az uniós gazdasági ágazat előadta, hogy már egy viszonylag szerény, négyzetméterenként 0,04 EUR összegű árcsökkenés hatására megszűnne az ágazat jelenlegi jövedelmezősége, márpedig ilyen mértékű árcsökkenés a jelenlegi helyzetben, az uniós gazdasági ágazat átlagos értékesítési ára és a Kínából érkező behozatal átlagos ára közötti legalább négyzetméterenként 0,10 EUR összegű különbség tükrében valószerűnek mondható.

(153)

A Bizottság ezért elismerte, hogy a jelenlegi felülvizsgálat keretében rendelkezésre álló információk fényében valószínűsíthető, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a vizsgált termék Kínából az Unióba érkező behozatala erőteljesen nőne, és ez a behozatal dömpingáron valósulna meg. Ennek következtében jelentős árnyomás nehezedne az uniós gazdasági ágazat értékesítési áraira, ugyanakkor pedig az újonnan megjelenő behozatal az uniós gazdasági ágazat kárára jutna piaci részesedéshez.

(154)

Miközben az árak hatására valószínűsíthetően jelentkező kár viszonylag egyszerűen számszerűsíthető, a behozatali volumenek miatti kárt nehezebb pontosan meghatározni. Annyi egyértelmű, hogy jelenleg sok szabad kapacitás van Kínában, amely képes volna az uniós piac több mint 50 %-át is kielégíteni. Ezzel szemben azt, hogy az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 70 %-ra, 60 %-ra vagy az eredeti vizsgálatban konstatált 50 % alatti értékre esik-e vissza, a világpiaci felhasználás növekedése és a kínai felek együttműködésének hiánya miatt – és konkrétan mert emiatt a kínai kapacitások jövőbeli alakulására vonatkozóan nem volt mód beszerezni információkat – nehéz előre jelezni. Az mindazonáltal bizonyos, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén jelentős volumenek esnének ki a kínai jelenlét miatt, ebből fakadóan és az értékesítési árak csökkenése miatt pedig romboló hatású visszaesés következne be a forgalomban, ami azt vonná maga után, hogy az uniós gazdasági ágazatnak nőnének a költségei, ez pedig erősen befolyásolná ismételten az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségét és életképességét.

(155)

Az újabb nyilvánosságra hozatalt követően a kínai exportáló gyártók felvetették, hogy az újabb nyilvánosságra hozatal keretében számukra megküldött tájékoztató nem tartalmazott több olyan elemet, amely az első nyilvánosságra hozatalban szerepelt.

(156)

Ezzel összefüggésben a Bizottság először is kénytelen rámutatni, hogy a felvetéssel ellentétben nem kerültek törlésre az uniós gazdasági ágazat figyelembe vett időszakbeli, az értékesítések és a jövedelmezőség szempontjából vett egészséges állapotára vonatkozó ténymegállapítások (lásd e rendelet (119), (124) és (138) preambulumbekezdését).

(157)

Másodszor: a minőség alapján való kiigazítás szükségességének újraértékelése nyomán (lásd a (97) preambulumbekezdést) a Bizottság a következőket állapította meg. Először: ha a dömpingellenes vámoktól eltekintünk, a kínai behozatal a felülvizsgálati időszakban alákínált az uniós gazdasági ágazat árainak (lásd a (96) preambulumbekezdést). Másodszor: az uniós gazdasági ágazat már nem élvezte a minőség területén azt az előnyt, amely az intézkedések hatályvesztése esetén megakadályozta volna az uniós értékesítési árak visszaesését (lásd a (152) preambulumbekezdést). Ezek a következtetések alapvetően eltérő megvilágításba helyezték a kár megismétlődésének valószínűségével kapcsolatos előretekintő elemzés több elemét.

(158)

Harmadszor, az első tájékoztatóban említett, az uniós gazdasági ágazat által a harmadik országok piacain érvényesített átlagos értékesítési árakkal összefüggésben: A Bizottság megállapította, hogy ezek az árak azonos szintűek az uniós gazdasági ágazat által az Unióban érvényesített értékesítési árakkal. Az újabb nyilvánosságra hozatalt követően az uniós gazdasági ágazat észrevételeket fűzött ehhez a ténymegállapításhoz, és bizonyítékokat szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy a harmadik országok piacain érvényesített árait befolyásolta az Unión kívüli értékesítéseik termékszerkezete. Exportra nehezebb termékeket értékesített, mint az Unióban. Emellett az uniós gazdasági ágazat exportértékesítései kis részarányt képviseltek a teljes értékesítésen belül. Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az első nyilvánosságra hozatalkor eredetileg megfogalmazott ténymegállapításai többé nem relevánsak.

(159)

Negyedszer: az újabb nyilvánosságra hozatalt követően a kínai exportáló gyártók megkérdőjelezték a kérelmező által annak bemutatására felhasznált bizonyítékok valószerűségét, hogy a (152) preambulumbekezdésben említett szerény mértékű árcsökkenés teljes egészében megszünteti az uniós gazdasági ágazat jelenlegi jövedelmezőségét.A Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy ez a hatás nem puszta lehetőség, hanem az uniós gazdasági ágazat egy négyzetméterre vetített jövedelmezőségének jelenlegi szintje alapján végzett szimulációból adódik. Ezért a Bizottság megerősítette ezt a ténymegállapítást, és elutasította a kínai exportáló gyártók felvetését.

(160)

Végezetül: a kínai exportáló gyártók azt is felvetették, hogy az EU ítélkezési gyakorlatából következően a kár megismétlődésének valószínűségére vonatkozó következtetés nem támaszkodhat puszta feltételezésekre, hanem egy olyan előretekintő elemzéssel megállapított valószínűségen kell alapulnia, amely annak vizsgálatára irányul, hogy valószínűsíthetően mi történne az intézkedések megszűnése esetén. A Bizottság felhívta a figyelmet arra, hogy ezt az előretekintő elemzést a (147)–(154) preambulumbekezdésben ismertetett módon elvégezte.

(161)

A fentiek tükrében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az egyes üvegrostból készült hálószövetek Kínából érkező behozatalára bevezetett dömpingellenes intézkedések hatályon kívül helyezése valószínűsíthetően a kár megismétlődésével járna.

(162)

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a Kínával szembeni meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása a különböző érintett érdekek teljes körének értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeit is.

(163)

Emlékeztetni kell arra, hogy az eredeti vizsgálatban az intézkedések elfogadása nem minősült az Unió érdekeivel ellentétesnek.

(164)

Az alaprendelet 21. cikkének (2) bekezdése alapján minden érdekelt fél lehetőséget kapott álláspontja ismertetésére.

(165)

Ennek alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy – a dömping folytatódásának és a kár megismétlődésének valószínűségére vonatkozó következtetések ellenére – léteznek-e olyan kényszerítő okok, amelyek arra engednek következtetni, hogy az Uniónak nem áll érdekében fenntartani a meglévő intézkedéseket.

(166)

A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a meglévő intézkedések lehetővé tették az uniós gazdasági ágazat számára a korábbi kárt okozó dömping hatásaiból való felépülést. Az intézkedések módot adtak az uniós gazdasági ágazat számára különösen arra, hogy visszaszerezze piaci részesedését, végrehajtsa a növekvő keresletből fakadó előnyök kihasználásához szükséges, régóta esedékes beruházásokat, és eközben általában véve egészséges nyereséget is termeljen. A Kínából érkező dömpingelt behozatal hatására a mennyiségeken és az árakon keresztül megvalósuló nyomás nélkül ez a folyamat folytatódni fog. Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a hatályban lévő dömpingellenes intézkedések fenntartása az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálja.

(167)

Egyetlen importőr sem tanúsított együttműködést és töltötte ki a kérdőívet (lásd a (22) preambulumbekezdést). Ebből adódóan semmi nem utalt arra, hogy az intézkedések fenntartása olyan kedvezőtlen hatást gyakorolna az importőrökre, amelyet ne ellensúlyozna az intézkedések pozitív hozadéka, és a Bizottság vizsgálata sem állapította meg ennek ellenkezőjét.

(168)

A kínai exportáló gyártók beadványukban előadták, hogy a vám fenntartása megfosztaná a felhasználókat attól a lehetőségtől, hogy észszerű áron jussanak hozzá az érintett termékhez. Azonban egyetlen felhasználó sem tanúsított együttműködést és töltötte ki a kérdőívet (lásd a (22) preambulumbekezdést). Ebből adódóan semmi nem utalt arra, hogy az intézkedések fenntartása olyan kedvezőtlen hatást gyakorolna a felhasználókra, amelyet ne ellensúlyozna az intézkedés pozitív hozadéka.

(169)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem szólnak uniós érdekből fakadó kényszerítő okok a Kínából érkező behozatalra alkalmazandó jelenlegi dömpingellenes intézkedések kiterjesztése ellen.

(170)

A dömping folytatódásának és megismétlődésének, valamint a kár megismétlődésének valószínűségére vonatkozó következtetések tükrében helyénvaló, hogy a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban fenntartsa a 791/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelettel a Kínából származó vagy Kínában feladott egyes üvegrostból készült hálószövetek behozatalára bevezetett, a Kínából származó vagy Kínában feladott egyes üvegrostból készült módosított hálószövetek behozatalára is kiterjesztett dömpingellenes intézkedéseket.

(171)

Ez a rendelet összhangban van az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,

a)

2009. április 1. és 2010. március 31. között (az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakában) nem exportálta az Unióba az (1) bekezdésben megnevezett terméket;

b)

nem áll kapcsolatban egyetlen olyan kínai népköztársaságbeli exportőrrel vagy gyártóval sem, amely az e rendelettel bevezetett dömpingellenes intézkedések hatálya alá tartozik;

c)

az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakának végét követően exportálta ténylegesen az Unióba az érintett terméket vagy vállalt visszavonhatatlan szerződéses kötelezettséget jelentős mennyiségnek az Unióba történő exportjára,