EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32017R1951

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1951 rendelete (2017. október 25.) az európai statisztikai programról (2013–2017) szóló 99/2013/EU rendeletnek a program 2020-ig való meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról (EGT- és Svájc-vonatkozású szöveg)

HL L 284., 2017.10.31, p. 1–11 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document No longer in force, Date of end of validity: 31/12/2020; közvetve hatályon kívül helyezte: 32021R0690

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2017/1951/oj

31.10.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 284/1


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2017/1951 RENDELETE

(2017. október 25.)

az európai statisztikai programról (2013–2017) szóló 99/2013/EU rendeletnek a program 2020-ig való meghosszabbítása tekintetében történő módosításáról

(EGT- és Svájc-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 338. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

Az időszerű és nyilvánosan rendelkezésre álló európai statisztikákon alapuló megbízható, releváns, a szakpolitikai döntéshozatalhoz felhasználható adatok nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy fel lehessen mérni az uniós politikák és programok terén történt haladást és értékelni lehessen ezek hatékonyságát, különösen az „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című, 2010. március 3-i bizottsági közleményben meghatározott Európa 2020 stratégiával (a továbbiakban: az Európa 2020 stratégia) és a munkahelyteremtés, a növekedés, a méltányosság és a demokratikus változás bizottsági programmal összefüggésben.

(2)

Az európai statisztikáknak átfogó, az egész Unióra kiterjedő, pontos adatokat szolgáltató megközelítéssel kell rendelkezniük annak érdekében, hogy támogassák az Unió további integrációs folyamatait.

(3)

A megbízható és átfogó európai statisztikák fontos közjónak számítanak, és mint ilyenek a döntéshozók, a kutatók és a polgárok javát szolgálják.

(4)

A gazdasági és szociális célok helyes egyensúlya az európai szemeszteren belül különösen fontos a gazdasági és monetáris unió fenntarthatósága és legitimációja szempontjából. Ennek megfelelően az európai szemeszteren belül jobban előtérbe kerültek a szociális és foglalkoztatási célok, a szociális és foglalkoztatási kihívásokat értékelő, valamint a szakpolitikai reformokat elősegítő, bevált módszereken alapuló országjelentésekkel és országspecifikus ajánlásokkal együtt. Emiatt a társadalomstatisztika különös jelentőséggel bír.

(5)

A 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) értelmében az európai statisztikai program (a továbbiakban: a program) biztosítja a jó minőségű európai statisztikák fejlesztésének, előállításának és közzétételének keretét, és a többéves pénzügyi keret időszakával megegyező időszakra meghatározza az előirányzott intézkedések főbb területeit és céljait. A programot egyedi statisztikai intézkedések révén hajtják végre, a 223/2009/EK rendelet 14. cikkével összhangban. Az éves munkaprogramok a programon alapulnak.

(6)

A 99/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) csak a 2013 és 2017 közötti időszakra vonatkozik, míg a jelenlegi többéves pénzügyi keret 2020-ig terjed ki. Az említett rendeletet ezért késedelem nélkül módosítani kell azzal a céllal, hogy a program 2020-ig meghosszabbításra kerüljön, és hogy a statisztikai hiányosságok – amennyiben sürgősen szükséges – pótlásra kerüljenek.

(7)

A Bizottság minőségi jogalkotási programjának keretében az uniós politikák kialakításának és nyomon követésének fokozott mértékben szilárd statisztikai alapokkal rendelkező, megbízható adatokon kell alapulnia. Az európai statisztikák e tekintetben jelentős szerepet játszanak, és valódi változást hozhatnak, különösen azokon a szakpolitikai területeken, ahol a megbízható adaton alapuló elemzési érték és a reagálóképesség elengedhetetlenek a szakpolitika eredményességéhez.

(8)

A jó minőségű statisztikák tehát kulcsfontosságúak a jobb eredmények eléréséhez és a jobb Európához való hozzájáruláshoz. Mind európai, mind pedig nemzeti szinten nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a hivatalos statisztikához kapcsolódó beruházások ösztönzése terén. A programnak iránymutatásul is kell szolgálnia a kulcsfontosságú szakpolitikai területeken, a kapacitásépítés terén, és a prioritások folyamatban lévő újbóli megállapításához. Ezenfelül e rendelet célkitűzéseinek megvalósítása összehangolt megközelítésének biztosítása érdekében meg kell erősíteni az együttműködést a nemzetközi szervezetekkel.

(9)

Lépéseket kell tenni a legsürgetőbb statisztikai hiányosságok megszüntetésére, az időszerűség növelésére, valamint a politikai prioritásoknak és a gazdaságpolitikai koordinációnak az európai szemeszter alatti támogatására. Emellett a Bizottságnak (Eurostat) – a nemzeti statisztikai hivatalokkal szorosan együttműködve – új népességi előrejelzéseket kell biztosítania – különösen a migrációs áramlások tekintetében – a népesség elöregedése és a gazdasági egyenlőtlenségek társadalmi, gazdasági és költségvetési vonzataira vonatkozó elemzések aktualizálásához.

(10)

A mutatókat a hatékony szakpolitikai döntéshozatal támogatása érdekében kellő időben közzé kell tenni. A 223/2009/EK rendelet 12. cikkével összhangban a Bizottságnak (Eurostat) a statisztikák minőségének egyik szempontjaként az időszerűségről is nyilvánosan tájékoztatnia kell, ideértve az esetlegesen előforduló nem kielégítő időszerűségre vonatkozó releváns tájékoztatást is.

(11)

A meglévő adatok felhasználásával tovább kell fejleszteni a kísérleti ökoszisztéma-számlákat és az éghajlatváltozásra vonatkozó statisztikákat, beleértve az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a „lábnyomok” szempontjából releváns statisztikákat. Az európai energiaunió és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret, melynek célja, hogy az Unió gazdasága és energiarendszere versenyképesebbé, hatékonyabbá, biztonságosabbá és fenntarthatóbbá váljon, új statisztikákat tesz majd szükségessé az energiafogyasztás, az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások, az energiafüggőség, az ellátásbiztonság és a körforgásos gazdaság tekintetében.

(12)

A program keretében fejlesztett, előállított és közzétett jó minőségű statisztikák, különösen az innovációra, a kutatásra és a fejlesztésre vonatkozó statisztikák, a társadalomstatisztikák, a környezeti statisztikák, valamint az energia- és közlekedési statisztikák lehetővé teszik az Egyesült Nemzetek 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendje uniós és tagállami szinten meghatározandó célkitűzéseinek és céljainak nyomon követését, hozzájárulva ezáltal az említett célkitűzések és célok eléréséhez.

(13)

Előrelépést kell tenni a minőségi és mennyiségi információk fejlesztése terén, amely hozzájárul a nemzeti számlák teljességéhez, és így lehetővé teszi az adórésre és az adókikerülésre vonatkozó becslések pontosítását.

(14)

A program meghosszabbítása olyan lehetőség, amelyet fel kell használni az új irányvonalakat tükröző módosításokra – különösen az európai statisztikai rendszer (a továbbiakban: ESR) 2020-ig szóló jövőképével összhangban – a meglévő célkitűzések, a jelenlegi prioritások kiegészítésére és az adatok rendelkezésre állásának biztosítására egy olyan helyzetben, amikor az Unió jelentős kihívásokkal szembesül a gazdasági fejlődés és a társadalmi kohézió terén. A programnak biztosítania kell a Bizottság (Eurostat) és a nemzeti statisztikai hivatalok közötti együttműködést, és a 234/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (5) létrehozott európai statisztikai tanácsadó bizottsággal folytatott rendszeres párbeszédet. Biztosítania kell továbbá az ESR és a Központi Bankok Európai Rendszere közötti koordinációt. A Bizottságnak (Eurostat) nyomon kell követnie Az európai statisztika gyakorlati kódexének (a továbbiakban: gyakorlati kódex) tagállamok általi betartását.

(15)

Különösen fontos a magas munkanélküliségi gócok – többek között az ifjúsági munkanélküliség – mérése a határrégiókban.

(16)

A statisztikai költségvetés uniós szinten való megfelelő növelésének támogatnia kell a programmal kapcsolatos változtatásokat és az ESR hatékonyságra vonatkozó jelenleg folyó munkáját, jelentős hozzáadott értéket és eredményeket teremtve az adatok minőségének javítása érdekében nagyszabású projektek, strukturális előnyök és méretgazdaságosság révén, amely a tagállamok statisztikai rendszerét javíthatja.

(17)

Ez a rendelet megállapítja a program 2018 és 2020 közötti időszakra való meghosszabbítására vonatkozó pénzügyi keretösszeget, amely az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás (6) 17. pontja értelmében az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti.

(18)

A Bizottságnak (Eurostat) a program meghosszabbítása során különös figyelmet kell fordítania arra, hogy milyen következményekkel jár egy tagállam kilépése az Unióból.

(19)

Mivel e rendelet célját, nevezetesen a program 2018 és 2020 közötti időszakra való meghosszabbítását, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme és hatásai miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(20)

A 223/2009/EK rendelettel összhangban a program 2018 és 2020 közötti időszakra való meghosszabbításáról szóló javaslattervezetet előzetes vizsgálat céljából benyújtották az Európai Statisztikai Rendszer Bizottságának (a továbbiakban: ESR-bizottság), az európai statisztikai tanácsadó bizottságnak, valamint a 2006/856/EK tanácsi határozattal (7) létrehozott monetáris, pénzügyi és fizetésimérleg-statisztikákkal foglalkozó bizottságnak.

(21)

A 99/2013/EU rendeletet ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 99/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.

Az 1. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„A program a 2018 és 2020 közötti időszakra meghosszabbításra kerül.”;

2.

A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„3. cikk

Hatály

Ez a rendelet a 223/2009/EK rendelet 13. és 14. cikkével összhangban biztosítja az európai statisztikák fejlesztésének, előállításának és közzétételének programozási keretét, valamint a 2013 és 2020 közötti időszakra előirányozott intézkedések fő területeit és célkitűzéseit.”;

3.

A 7. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„A program végrehajtásához a 2018 és 2020 közötti időszakra rendelkezésre álló pénzügyi keretösszeg 218,1 millió EUR, amely a 2014 és 2020 közötti programozási időszakhoz tartozik.”;

4.

A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„9. cikk

Éves munkaprogramok

A program végrehajtása érdekében a Bizottság a 223/2009/EK rendelet 17. cikkében megállapított követelményeknek megfelelő éves munkaprogramokat fogad el, amelyek meghatározzák az elérendő célkitűzéseket és az éves munkaprogramok várható eredményét, az e rendelet 4. cikke (1) és (2) bekezdésében említett általános és egyedi célkitűzésekkel összhangban. A Bizottság gondoskodik arról, hogy megfelelő hangsúly kerüljön a gyakorlati kódex betartásának elősegítését célzó intézkedésekre. Valamennyi éves munkaprogramot tájékoztatás céljából közölni kell az Európai Parlamenttel.”;

5.

A 13. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„13. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1)   A Bizottság – csalás, korrupció és más jogellenes tevékenységek elleni megelőző intézkedések alkalmazásával, hatékony ellenőrzésekkel, szabálytalanság észlelése esetén a jogalap nélkül kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint adott esetben hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási és pénzügyi szankciókkal – megfelelő intézkedéseket tesz annak biztosítása érdekében, hogy az e rendelet alapján finanszírozott cselekvések végrehajtása során az Unió pénzügyi érdekei védelemben részesüljenek.

(2)   A Bizottság vagy képviselői és a Számvevőszék jogosultak dokumentumok és helyszíni ellenőrzések alapján ellenőrzést végezni valamennyi, vissza nem térítendő támogatásban részesülő kedvezményezettnél, vállalkozónál és alvállalkozónál, akik a program alapján uniós forrásból részesültek.

(3)   Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben (*1) és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben (*2) meghatározott rendelkezésekkel és eljárásokkal összhangban – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – végezhet annak megállapítása céljából, hogy a program alapján finanszírozott, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodással, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó határozattal vagy valamely szerződéssel összefüggésben történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit.

(4)   Az (1), a (2) és a (3) bekezdés sérelme nélkül az e rendelet végrehajtása keretében harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásoknak, továbbá a rendelet végrehajtása keretében létrejött szerződéseknek, támogatási megállapodásoknak és támogatási határozatoknak rendelkezéseket kell tartalmazniuk, amelyek kifejezetten felhatalmazzák a Bizottságot, a Számvevőszéket és az OLAF-ot arra, hogy saját hatáskörüknek megfelelően lefolytassák az említett ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

(5)   Az (1), a (2) és a (3) bekezdés sérelme nélkül, amennyiben egy tevékenység végrehajtása teljes egészében vagy részben kiszervezésre vagy átruházásra kerül, vagy amennyiben ahhoz közbeszerzési szerződést vagy pénzügyi támogatást kell valamely harmadik fél számára odaítélni, úgy a szerződésben, a támogatási megállapodásban vagy a támogatási határozatban szerepelnie kell a szerződő fél vagy a kedvezményezett azon kötelezettségének, miszerint minden érintett harmadik félnek kifejezetten el kell fogadnia a Bizottság, a Számvevőszék és az OLAF említett hatásköreit.

(*1)  Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.)."

(*2)  A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).”"

6.

A 15. cikk a következőképpen módosul:

a)

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(2a)   A Bizottság (Eurostat) 2019. december 31-ig a program végrehajtásáról szóló eredményjelentést nyújt be az ESR-bizottságnak. Ez a jelentés részletesen ismerteti a Bizottság (Eurostat) véleményét a program perspektíváiról a 2021-ben kezdődő többéves pénzügyi kereten belül. Ezt a jelentést be kell nyújtani az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is.”;

b)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A Bizottság az ESR-bizottsággal és az európai statisztikai tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően 2021. december 31-ig a program végrehajtásáról szóló végső értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentés különösen az alábbiakat értékeli:

a)

a statisztikai termékek prioritása újbóli módosításának és költségelemzésének eredménye;

b)

az ESR által a tagállami végrehajtási és előállítási költségek csökkentésére, valamint a program alá tartozó statisztikai projektekből és területekből eredő általános terhek korlátozására irányuló intézkedések;

c)

a hivatalos statisztikák könnyebben hozzáférhetővé és felhasználóbarátabbá tétele terén elért előrelépések, ideértve az Eurostat weboldalán történő adatszolgáltatást is; és

d)

az adatok rendelkezésre állása terén – többek között a szociális gazdasági tevékenységekre és az Európa 2020 stratégia mutatókra vonatkozóan – elért javulás.”;

7.

A 99/2013/EU rendelet melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2018. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2017. október 25-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

A. TAJANI

a Tanács részéről

az elnök

M. MAASIKAS


(1)  HL C 75., 2017.3.10., 53. o.

(2)  Az Európai Parlament 2017. szeptember 14-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2017. október 9-i határozata.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 99/2013/EU rendelete (2013. január 15.) az európai statisztikai programról (2013–2017) (HL L 39., 2013.2.9., 12. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 234/2008/EK határozata (2008. március 11.) az európai statisztikai tanácsadó bizottság létrehozásáról és a 91/116/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 73., 2008.3.15., 13. o.).

(6)  HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(7)  A Tanács 2006/856/EK határozata (2006. november 13.) a monetáris, pénzügyi és fizetésimérleg-statisztikákkal foglalkozó bizottság létrehozásáról (HL L 332., 2006.11.30., 21. o.).


MELLÉKLET

A 99/2013/EU rendelet melléklete a következőképpen módosul:

1.

a melléklet címe helyébe a következő cím lép:

„A 2013 és 2020 közötti európai statisztikai program statisztikai infrastruktúrája és célkitűzései”;

2.

a bevezető a következőképpen módosul:

a)

az első és a második bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az uniós szakpolitikák végrehajtása az Unió, valamint nemzeti és regionális szintű részegységeinek gazdasági, társadalmi, területi és környezeti helyzetére vonatkozó, jó minőségű, összehasonlítható és megbízható statisztikai információkat igényel. Az európai statisztikák nélkülözhetetlenek továbbá az Uniónak ahhoz, hogy a közvélemény és az uniós polgárok megérthessék a demokratikus folyamatokat, és részt vehessenek bennük, valamint hogy vitát folytassanak az Unió jelenéről és jövőjéről.

A program biztosítja az európai statisztikák 2013 és 2020 közötti időszakban történő fejlesztésének, előállításának és közzétételének jogszabályi keretét.”;

b)

a negyedik bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A program keretében fejlesztett, előállított és közzétett statisztikák hozzájárulnak az EUMSZ-ben, az Európa 2020 stratégiában és annak vonatkozó kiemelt kezdeményezéseiben megfogalmazott uniós szakpolitikák, valamint a Bizottság stratégiai prioritásai által meghatározott egyéb szakpolitikák végrehajtásához.”;

3.

a Célkitűzésekben az 1. célkitűzés helyébe a következő szöveg lép:

„—

1. célkitűzés: statisztikai információk kellő időben és költséghatékony módon, az erőfeszítések szükségtelen megkettőzése nélkül történő szolgáltatása az uniós szakpolitikák kidolgozásának, nyomon követésének és értékelésének támogatása érdekében, megfelelően tükrözve a prioritásokat, megteremtve egyúttal a gazdasági, társadalmi, területi és környezeti területek egyensúlyát és kielégítve az európai statisztikák széles felhasználói köre, többek között az egyéb döntéshozók, a kutatók, a vállalkozások és általában az uniós polgárok igényeit;”;

4.

az I. Statisztikai eredmények rész a következőképpen módosul:

a)

az 1.1. Európa 2020 pontban az első bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az Európa 2020 stratégia jóváhagyása jelentős mértékben alakította az Uniót és a nemzeti szakpolitikákat az elkövetkező években érintő stratégiai programot. E program keretében számos területre vonatkozóan olyan kiemelt célokról és kezdeményezésekről állapodtak meg, amelyekkel kapcsolatban az ESR-nek statisztikai mutatókat kell szolgáltatnia – ilyen például az innováció feltételeinek javítása; a kutatás és a fejlesztés; a tisztességes munkahelyek elősegítése; a nemek közötti egyenlőség előmozdítása; az Unió éghajlatváltozási és energiaügyi célkitűzéseinek teljesítése; az erőforrás-hatékonyság; az oktatás színvonalának növelése, beleértve a korai iskolaelhagyás mérséklését; az egész életen át tartó szakképzés és a tanulási célú mobilitás fokozása; az egészséges és aktív időskor; a társadalmi befogadás előmozdítása; és a szegénység csökkentése. Megfelelő esetben nemek szerint bontott statisztikákra van szükség a nemi alapú megkülönböztetés jelenségeinek megértéséhez, különös figyelmet fordítva a nemi alapú erőszakra.”;

b)

az 1.1.1. célkitűzés a következőképpen módosul:

i.

az első bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A jó minőségű és az európai szemeszterhez kellő időben rendelkezésre bocsátandó statisztikai információk szolgáltatása az Európa 2020 stratégia végrehajtásának nyomon követéséhez. Az új mutatóknak a lehető legnagyobb mértékben a rendelkezésre álló statisztikai adatokon kell alapulniuk.”;

ii.

a második bekezdés negyedik franciabekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„—

a részmunkaidős és a teljes munkaidős foglalkoztatás, valamint a határozott idejű és a határozatlan idejű szerződések között különbséget tevő foglalkoztatási mutatók, valamint a munkanélküliséggel kapcsolatos olyan mutatók, amelyek figyelembe veszik az aktivizálási politikákban, például képzésekben részt vevők számát. Ezeknek a mutatóknak a nemek közötti különbségekre vonatkozó adatokat is magukban kell foglalniuk.”;

c)

az 1.2.1. célkitűzés második bekezdésének második franciabekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„—

a továbbfejlesztett Stabilitási és Növekedési Paktumhoz szükséges – különösen a költségvetési hiányra és az államadósságra vonatkozó, jó minőségű statisztikák előállítását és biztosítását szolgáló – statisztikai adatok szolgáltatása;

statisztikai adatok szolgáltatása a gazdasági egyenlőtlenségek hatékony nyomon követéséhez.”;

d)

az 1.3.1. célkitűzés a következőképpen módosul:

i.

az első bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az uniós döntéshozók és a lakosság számára a gazdasági globalizációval és a globális értékláncokkal kapcsolatban rendelkezésre álló mutatók és statisztikai információk javítása. Ezen információknak hozzá kell járulniuk a globalizáció gazdasági, társadalmi és környezeti hatásainak jobb megértéséhez.”;

ii.

a második bekezdés harmadik franciabekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„—

az uniós piacot és különösen az uniós munkaerőpiacot érintő pozitív és negatív következmények elemzését lehetővé tévő adatok szolgáltatása,

a globális értékláncok elemzése, lehetőség szerint megfelelő, adatokra/eredményekre vonatkozó táblázatok, valamint külkereskedelmi és vállalkozási statisztikák segítségével, ideértve a mikroadatok összekapcsolását; valamint ezen elemzés eredményeinek hozzárendelése az uniós érdekű nemzetközi kezdeményezésekhez; és”;

e)

a 2. Számviteli keretek pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.   Számviteli keretek

»A GDP-n innen és túl – A haladás mérése változó világunkban« című, 2009. augusztus 20-i bizottsági közlemény (a továbbiakban: a GDP-n innen és túl), valamint a gazdasági teljesítmény és a társadalmi haladás méréséről szóló Stiglitz–Sen–Fitoussi-jelentés közzététele új lendületet adott az ESR fő kihívása tekintetében: nevezetesen hozzájárult annak megoldásához, hogy miként lehet több területet érintő kérdésekre vonatkozóan jobb, az összetett társadalmi, környezeti és gazdasági jelenségeket leíró, integráltabb statisztikákhoz jutni a gazdasági termeléssel kapcsolatos hagyományos méréseken túl. Az ESR-ben a GDP-n innen és túl témájával kapcsolatos munka három kiemelt területre összpontosít: a háztartási szektorra vonatkozó statisztikák, valamint a jövedelemeloszlás, a fogyasztás és a vagyoni helyzet mérésére vonatkozó statisztikák; az életminőség többdimenziós módon történő mérése; és a környezeti fenntarthatóság mérése. A 2015-ben elfogadott, új globális fenntartható fejlesztési célok további lendületet adnak. A nemzeti és regionális számlák európai rendszere (a továbbiakban: ESA) valamennyi gazdasági statisztika számára integrált és egységes keretet biztosít, amelyet egyéb mutatókkal kell kiegészíteni annak érdekében, hogy átfogóbb információkat szolgáltasson a szakpolitikai és egyéb döntéshozatalhoz. Az ESA 2010 teljes körű végrehajtását – az eltérések 2020-ig történő fokozatos megszűnésének figyelembevételével – rendszeres minőség- és megfelelőségértékelések támogatják majd, amelyek további javuláshoz vezetnek a mutatók időszerűsége és rendelkezésre állása terén.”;

f)

a 2.1. Gazdasági és társadalmi teljesítmény pont helyébe a következő szöveg lép:

„2.1.   Gazdasági és társadalmi teljesítmény

A gazdasági válság fokozta a gazdasági ingadozások, a gazdasági egyenlőtlenségek alakulása, illetve a társadalmi hatásuk jobb megértését és elemzését lehetővé tevő, és ezáltal a döntéshozatali folyamatot megkönnyítő, jó minőségű makrogazdasági mutatók szükségességét. Az egyre inkább globalizálódó előállítás szükségessé teszi a különböző területekről származó statisztikák értelmezését és integrálását megkönnyítő, egységes keret kialakítását.”;

g)

a 2.1.1. célkitűzés második bekezdése a következőképpen módosul:

i.

a második franciabekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„—

a bevétel, a fogyasztás és a vagyon háztartások közötti megoszlására vonatkozó mutatók előállítása, és a nemzeti számlákra vonatkozó aggregátumoknak a háztartások körében végzett felmérések adataival vagy adminisztratív adatokkal való egyeztetése;”;

ii.

a negyedik franciabekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„—

a nemzeti számlákkal való kapcsolatok erősítése a szociális védelem, az egészségügy és az oktatás terén;

életminőség mérésére irányuló keret fejlesztése, erősítve a nemzeti számlák háztartásokra vonatkozó szempontjait;

a GDP-n innen és túl témával kapcsolatos mutatók fejlesztése, amelyek a környezeti fenntarthatóságot és a külső hatásokat a nemzeti számlák szempontjából mérik;”;

iii.

a szöveg az ötödik franciabekezdés után a következő franciabekezdésekkel egészül ki:

„—

időszerű társadalmi mutatók továbbfejlesztése, beleértve a legfejlettebb módszereket az ultrarövid távú előrejelzések (nowcasting) és a gyorsbecslések tekintetében;

a nemzetközi adatcsere támogatása a makrogazdasági adatok tekintetében az adat-előállítók terheinek csökkentése, valamint a felhasználók számára az összehasonlítható és konzisztens adatok rendelkezésre állásának javítása érdekében;

a jövedelemre és a vagyoni egyenlőtlenségek aspektusaira vonatkozó, összesített mutatók kifejlesztése és tökéletesítése;

a nemek közötti egyenlőtlenség mérése és elemzése, beleértve a bérszakadékot;”;

h)

a 2.1.2. célkitűzés második bekezdésének utolsó franciabekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„—

a lakásárakra vonatkozó harmonizált statisztikák rendelkezésre állása és kiterjesztése valamennyi tagállam esetében.”;

i)

a 2.2.1. célkitűzés második bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A célkitűzés megvalósítását az alábbiak fogják szolgálni:

a fő nemzeti számlák »szatellit számláiként« a környezeti számlák egységes rendszerének továbbfejlesztése, amely információkat szolgáltat a légköri kibocsátásokról, az energiafogyasztásról, a természeti erőforrások áramlásairól, a nyersanyagok kereskedelméről, a környezetvédelmi adókról és a környezetvédelmi kiadásokról, beleértve lehetőleg a zöld növekedést/zöld beszerzést is;

a kísérleti ökoszisztéma-számlák továbbfejlesztése, ami lehetővé tenné a meglévő – köztük az uniós intézmények, szervek, hivatalok vagy ügynökségek által összesített – adatok használatát a hosszú távú adatintegrációs kezdeményezés részeként;

a meglévő adatgyűjtemények jobb felhasználásának továbbfejlesztése az éghajlatváltozásra vonatkozó statisztikákhoz, valamint

a környezeti »lábnyomok« mérésére vonatkozó mutatók továbbfejlesztése meglévő adatok alapján.”;

j)

a 3.1.1. célkitűzés a következőképpen módosul:

i.

az első bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A statisztika-előállítási folyamatok hatékonyságának és eredményességének növelése. A minőségi jogalkotási programmal összhangban szükség van a vállalkozási statisztikákkal kapcsolatos pillér jogszabályainak egyszerűsítésére. Ezzel összefüggésben megfelelő figyelmet kell fordítani a statisztikák előállítói számára rendelkezésre álló korlátozott forrásokra, valamint az adatszolgáltatókra háruló valamennyi teherre, a Bizottság Célravezető és hatásos szabályozás programjával (REFIT) összhangban. Jó minőségű statisztikák szolgáltatása azon kulcsfontosságú területeken, amelyek esetében a vállalkozások állnak az érdeklődés középpontjában; ilyenek például a vállalkozási statisztikák, a rövid távú mutatók, a vállalkozások humán tőkébe és készségekbe irányuló beruházásai, a nemzetközi ügyletek, a globalizáció, a belső piac figyelemmel kísérése, a kutatás-fejlesztés és innováció, valamint a turizmus. Különös figyelmet kell fordítani az adatok rendelkezésre állására a magas hozzáadott értéket előállító ipari és szolgáltatási ágazatokban, különösen a zöld, a digitális, az együttműködéses, az egészségügyi, az oktatási és a szociális gazdasági ágazatokban.”;

ii.

a második bekezdés első franciabekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„—

a statisztikai rendszerben vagy a társadalmi szférában rendelkezésre álló adatok újrafelhasználása, közös jogalap létrehozása a vállalkozási statisztikára vonatkozóan, valamint közös infrastruktúra és eszközök létrehozása;”;

k)

a 3.2.1. célkitűzés a következőképpen módosul:

i.

az első bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Statisztikák szolgáltatása a szociális politika azon fő területeire vonatkozóan, amelyek esetén a polgárok állnak az érdeklődés középpontjában, ilyenek például: a jólét; a fenntarthatóság; a társadalmi kohézió; a szegénység; az egyenlőtlenségek; a demográfiai kihívások – különösen a népesség elöregedése, az elnéptelenedés, a népesség szétszóródása és a migráció–; a munkaerőpiac; az oktatás és a képzés – ideértve a gyermekkori oktatást, a felnőttoktatást, a szakképzést és a fiatalok tanulási célú mobilitását –; a kultúra; a testmozgás; az életminőség; a biztonság; az egészség; a fogyatékosság; a fogyasztás; a szabad mozgás és a belső piac; a fiatalok mobilitása; a technológiai innováció, valamint az újfajta életviteli döntések. E statisztikákat adott esetben nemek szerint le kell bontani olyan csoportok esetében, amelyek a szociális politika döntéshozói számára különösen fontosak. A prioritásokat a 6. cikknek megfelelően kell megállapítani. A minőségi jogalkotási programmal összhangban szükség van a társadalomstatisztikákkal kapcsolatos pillér jogszabályainak egyszerűsítésére. Ezzel összefüggésben megfelelő figyelmet kell fordítani a statisztikák előállítói számára rendelkezésre álló korlátozott forrásokra, valamint az adatszolgáltatókra háruló valamennyi teherre, a REFIT-tel összhangban.”;

ii.

a második bekezdés negyedik franciabekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„—

a jövedelmi egyenlőtlenségekre vonatkozó statisztikák szolgáltatása, olyan mutatókkal, mint a Gini-index és a jövedelemeloszlás felső deciliseinek alakulása, amelyek összehasonlítható nemzeti elsődleges mutatóként szolgálnak, valamint az alapvető árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőtlenségeire vonatkozó adatok;”;

iii.

a második bekezdés hetedik franciabekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„—

a migrációs statisztikák általános alkalmazására irányuló munkaprogram intézkedéseinek végrehajtása, figyelembe véve az új kihívásokat, különös tekintettel a nemzetközi fejleményekre;

a népességi előrejelzésekről szóló adatszolgáltatás és azok éves frissítése;

a migránsok uniós helyzetére vonatkozó átfogó mutatók kidolgozása;

a menekültek helyzetét illetően további együttműködés a szakosodott ügynökségekkel és szervezetekkel;

a nemi alapú erőszak önkéntes alapon történő felmérésére szolgáló módszertan fejlesztése, az e területen tevékenykedő európai intézményekkel, szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel együttműködve;

a társadalomstatisztikák közös jogalapjának létrehozása, valamint közös infrastruktúra és közös eszközök létrehozása;”;

l)

a 3.3. Térinformatikai, környezeti, mezőgazdasági és egyéb ágazati statisztikák pont harmadik bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A mezőgazdaság továbbra is fontos uniós szakpolitikai terület marad. A közös agrárpolitika kiemeli a fenntartható élelmiszer-termeléshez, a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodáshoz, az éghajlatváltozáshoz és a kiegyensúlyozott területi fejlődéshez kapcsolódó igényeket, amelyek a közös agrárpolitika fő célkitűzései. Hangsúlyt kapnak a környezeti, biodiverzitással/ökoszisztémákkal kapcsolatos, gazdasági, az emberek egészségére és biztonságára vonatkozó, valamint a társadalmi dimenziók.”;

m)

a 3.3.1. célkitűzés a következőképpen módosul:

i.

az első bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A tényeken alapuló döntéshozatal támogatása a régiókra, regionális tipológiákra, városokra és az urbanizáció mértékére vonatkozó társadalmi, területi, gazdasági és környezeti statisztikákkal összekapcsolt térinformációk rugalmasabb és nagyobb mértékű felhasználása révén.”;

ii.

a második bekezdés a következő franciabekezdésekkel egészül ki:

„—

a földhasználati és földfelszín-borítottsági statisztikák végrehajtása,

a régiókra, városokra és a regionális tipológiákra vonatkozó statisztikai adatok koordinációja.”;

n)

a 3.3.3. célkitűzés a következőképpen módosul:

i.

a szöveg az eső bekezdés után a következő bekezdéssel egészül ki:

„Összhangban a Bizottság európai energiaunióra vonatkozó prioritásával, és a lehető legnagyobb mértékben a meglévő adatokra támaszkodva különös figyelmet fordítanak az energiafogyasztással, az energiahatékonysággal, a megújuló energiaforrásokkal, az energiafüggőséggel, az energiaszegénység és az ellátásbiztonsággal vonatkozásaival és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos statisztikákra. Ezenfelül, az energiastatisztikáknak támogatniuk kell a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretet, amelynek célja, hogy az Unió gazdasága és energiarendszere versenyképesebbé, biztonságosabbá és fenntarthatóbbá váljon.”;

ii.

a második bekezdés a következő franciabekezdéssel egészül ki:

„—

energiafüggőség és az energiaellátás biztonsága.”;

o)

a 3.3.4. célkitűzés a következőképpen módosul:

i.

az első bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Statisztikák fejlesztésével, előállításával és közzétételével kapcsolatos rendszeres tevékenységek révén mezőgazdasági, halászati és erdészeti statisztikák szolgáltatása a közös mezőgazdasági és halászati politika fejlesztéséhez és figyelemmel kíséréséhez, a fenntarthatósághoz, valamint a vidékfejlesztéshez kapcsolódó, kulcsfontosságú uniós stratégiai célkitűzéseket tükrözve. A minőségi jogalkotási programmal összhangban szükség van a mezőgazdasági statisztikákkal kapcsolatos jogszabályok egyszerűsítésére. Ezzel összefüggésben megfelelő figyelmet kell fordítani a statisztikák előállítói számára rendelkezésre álló korlátozott forrásokra, valamint az adatszolgáltatókra háruló valamennyi teherre, összhangban a REFIT-tel.”;

ii.

a második bekezdés a következő franciabekezdésekkel egészül ki:

„—

a 2020-ra tervezett mezőgazdasági összeírás előkészítése és végrehajtása;

a mezőgazdasággal kapcsolatos statisztikák közös jogalapjának létrehozása, valamint közös infrastruktúra és közös eszközök létrehozása.”;

5.

az európai statisztikák előállításának módszerei című II. rész a következőképpen módosul:

a)

a bevezető bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az ESR-nek jelenleg több kihívással is szembe kell néznie. Az európai statisztikák köre, minősége és összehasonlíthatósága iránti elvárások növekednek. A globalizációval olyan komplex valóság jött lére, amelyet hivatalos statisztikákkal kell megragadni és ez módszertani kihívásokat vet fel. A magán és állami adatszolgáltatóktól érkező adatok egyre nagyobb mértékben való rendelkezésre állása lehetőségeket kínál a hivatalos statisztikák időszerűségének és relevanciájának javítására, valamint az adatszolgáltatói terhek csökkentésére. E kihívások kezelésére, ugyanakkor a források jelentette kényszerekkel szembesülve, az ESR fokozatosan végrehajtja majd az ESR 2020-ig szóló jövőképében meghatározott stratégiai célokat, holisztikus megközelítésre alapozva a minőség és a hatékonyság javítása érdekében:

proaktív módon a felhasználókkal rendszeres párbeszédet folytat igényeik jobb megértése érdekében, elismerve, hogy a különböző felhasználói csoportoknak különböző igényeik vannak, amelyeket megfelelő módon kell kezelni;

jó minőségű termékeket és szolgáltatásokat biztosít, valamint minőségi megközelítést alkalmaz az ESR vezetése, szervezése és irányítása tekintetében;

a statisztikai termékeket és szolgáltatásokat mind a hagyományos felmérésekre, mind az egyéb forrásokra alapozza, beleértve az adminisztratív adatokat, a térinformatikai adatokat és adott esetben a nagy adathalmazokat;

az új adatforrásokhoz való hozzáférés céljából módszereket alakít ki és megfelelő technológiát talál annak érdekében, hogy az ilyen adatforrásokat az európai statisztikák megbízható módon történő előállítására használja;

a tudás, a tapasztalat és a módszerek megosztásának további fokozásával, továbbá adott és kellően indokolt esetben az eszközök, adatok, szolgáltatások és források megosztásával is javítja a statisztikai adatok előállításának hatékonyságát. Az együttműködés a technológiai és statisztikai infrastruktúra megállapodás szerinti standardjain és közös elemein fog alapulni;

az európai statisztikákra vonatkozó közzétételi és kommunikációs stratégia végrehajtása, amely elég rugalmas a kialakulóban lévő technológiákhoz való alkalmazkodáshoz, iránymutatást ad az adatforradalom világában, és a demokrácia megbízható pilléreként szolgál.”;

b)

az 1.1. célkitűzés harmadik bekezdésének első franciabekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„—

egy új integrált, hatékony és a célnak megfelelő minőségbiztosítási mechanizmus bevezetése, amely a gyakorlati kódexen és az ESR minőségbiztosítási keretrendszerén alapul;

a gyakorlati kódexnek való megfelelés értékelése;”;

c)

a 4.1. célkitűzés a következőképpen módosul:

i.

a szöveg az első bekezdés előtt a következő bekezdéssel egészül ki:

„Az európai polgároknak képesnek kell lenniük arra, hogy egyszerűen és akadályok nélkül igénybe vegyék az európai statisztikákat, ami lehetővé teszi számukra, hogy ismeretszerzéshez és döntéshozatalhoz használják ezeket az adatokat. Ennek a célkitűzésnek a végrehajtása az európai statisztikák felhasználóbarát jellegének fejlesztésével és az adatokhoz való hozzáférés megkönnyítésével történik majd. Külön figyelmet kell fordítani a statisztikai adatok egyszerű lekérhetőségére és átalakíthatóságára a gyakorlati felhasználáshoz, ideértve ennek grafikonok és térképek révén történő megvalósítását is. Az európai statisztikák előnyeiből több polgárnak kell részesülnie, ezáltal hatékonyan hozzájárulva a statisztikai információk közzétételének javításához a társadalom körében.”;

ii.

az ötödik bekezdés a következő franciabekezdéssel egészül ki:

„—

a jelenlegi és jövőbeli adatkövetelmények azonosítása a többcélú és igényeknek megfelelő végfelhasználói termékek és szolgáltatások biztosítása érdekében;”;

d)

az 5.1. célkitűzés szövege a negyedik bekezdés harmadik franciabekezdését követően a következő franciabekezdéssel egészül ki:

„—

az adattudománnyal kapcsolatos új készségekre vonatkozó igényekről és a képzési programokba való integrálásukról szóló elemzés;”;

6.

a III. Partnerség részben az 1.4. célkitűzés második bekezdésének negyedik franciabekezdése után a szöveg a következő franciabekezdésekkel egészül ki:

„—

a hivatalos statisztikák jelentőségének tudatosítása az európai polgárok körében, valamint ezen statisztikáknak az érdekelt felek felé történő kommunikálása a minden évben október 20-án tartott Európai Statisztikai Nap megünneplésével;

a releváns statisztikai adatok közzététele az európai szomszédságpolitika és a vonatkozó társulási megállapodások támogatására;

az európai értékek és olyan kezdeményezések előmozdítása, mint a gyakorlati kódex, az ESR minőségbiztosítási keretrendszere, valamint a szabványosítási és harmonizációs megközelítések a harmadik országok és régiók vonatkozásában;”.


Top