Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32016R1784

    A Bizottság (EU) 2016/1784 végrehajtási rendelete (2016. szeptember 30.) az olívaolaj és az olívamaradék-olaj jellemzőiről és az ezekre vonatkozó elemzési módszerekről szóló 2568/91/EGK rendelet módosításáról

    C/2016/6207

    HL L 273., 2016.10.8, p. 5–9 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

    Legal status of the document No longer in force, Date of end of validity: 23/11/2022; közvetve hatályon kívül helyezte: 32022R2104

    ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2016/1784/oj

    8.10.2016   

    HU

    Az Európai Unió Hivatalos Lapja

    L 273/5


    A BIZOTTSÁG (EU) 2016/1784 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

    (2016. szeptember 30.)

    az olívaolaj és az olívamaradék-olaj jellemzőiről és az ezekre vonatkozó elemzési módszerekről szóló 2568/91/EGK rendelet módosításáról

    AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

    tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

    tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 91. cikke első bekezdésének d) pontjára és második bekezdésére,

    mivel:

    (1)

    A 2568/91/EGK bizottsági rendelet (2) meghatározza az olívaolajok és az olívapogácsa-olajok kémiai és érzékszervi jellemzőit, valamint az e jellemzők értékelésére szolgáló módszereket. Az említett módszereket – vegyészeti szakértők véleménye alapján és a Nemzetközi Olívatanács (IOC) keretében végzett munka eredményeivel összhangban – rendszeresen aktualizálják.

    (2)

    A Nemzetközi Olívatanács által megállapított legújabb nemzetközi szabványok uniós szintű végrehajtásának biztosítása érdekében a peroxidszám meghatározására alkalmazott, a 2568/91/EGK rendeletben meghatározott módszert aktualizálni kell.

    (3)

    Ezért a 2568/91/EGK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

    (4)

    Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság véleményével,

    ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

    1. cikk

    A 2568/91/EGK rendelet III. mellékletének helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.

    2. cikk

    Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

    Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

    Kelt Brüsszelben, 2016. szeptember 30-án.

    a Bizottság részéről

    az elnök

    Jean-Claude JUNCKER


    (1)  HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

    (2)  A Bizottság 1991. július 11-i 2568/91/EGK rendelete az olívaolaj és az olívamaradék-olaj jellemzőiről és az ezekre vonatkozó elemzési módszerekről (HL L 248., 1991.9.5., 1. o.).


    MELLÉKLET

    „III. MELLÉKLET

    A PEROXIDSZÁM MEGHATÁROZÁSA

    1.   Tárgy

    Ez a melléklet egy, az állati és növényi olajok és zsírok peroxidszámának meghatározására szolgáló módszert ír le.

    2.   Fogalommeghatározás

    A peroxidszám a mintában található azon anyagok mennyisége aktív oxigén/kg milliekvivalensben kifejezve, amelyek kálium-jodidot oxidálnak a megadott üzemi körülmények között.

    3.   Alapelv

    A vizsgált mennyiség ecetsavas és kloroformos oldatának kezelése kálium-jodid oldattal. A felszabadított jód titrálása standardizált nátrium-tioszulfát oldattal.

    4.   Berendezés

    Minden felhasznált berendezésnek redukáló- vagy oxidálóanyagoktól mentesnek kell lennie.

    1. megjegyzés: Ne zsírozza be a csiszolt felületeket.

    4.1.

    3 ml-es üvegkanál.

    4.2.

    Megközelítőleg 250 ml térfogatú lombikok csiszolt nyakkal és dugókkal, előzetesen kiszárítva és tiszta, száraz inert gázzal (nitrogénnel vagy lehetőleg szén-dioxiddal) feltöltve.

    4.3.

    5, 10 vagy 25 ml térfogatú büretta, legalább 0,05 ml-es beosztással, lehetőleg automatikus nullpont-beállítással, vagy egyenértékű automata büretta.

    4.4.

    Analitikai mérleg.

    5.   Reagensek

    5.1.

    Analitikai reagens minőségű kloroform, amelyet mentesítettek az oxigéntől a rajta átbuborékoltatott tiszta, száraz inert gázárammal.

    5.2.

    Analitikai reagens minőségű jégecet, amelyet mentesítettek az oxigéntől a rajta átbuborékoltatott tiszta, száraz inert gázárammal.

    5.3.

    Kálium-jodid frissen készített, jódtól és jodátoktól mentes, telített vizes oldata. Oldjon fel megközelítőleg 14 g kálium-jodidot megközelítőleg 10 ml vízben szobahőmérsékleten.

    5.4.

    Nátrium-tioszulfát 0,01 mol/l (0,01 N) pontosan standardizált vizes oldata, közvetlenül a felhasználás előtt standardizálva.

    Készítse el naponta frissen, a felhasználás előtt a 0,01 mol/l-es nátrium-tioszulfát oldatot 0,1 mol/l nátrium-tioszulfát standard oldatból, vagy határozza meg a pontos moláris koncentrációt. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a stabilitás korlátozott és a pH-értéktől, valamint a szabad szén-dioxid mennyiségétől függ. A hígításhoz kizárólag frissen forralt, lehetőleg nitrogénnel tisztított vizet használjon.

    A következő eljárás alkalmazása javasolt a nátrium-tioszulfát oldat pontos moláris koncentrációjának meghatározására:

    Mérjen ki (250 ml vagy 500 ml térfogatú) mérőlombikba 0,27–0,33 g (a legközelebbi 0,001 g-ra kerekítve) kálium-jodátot (mKIO3), és öntse fel a jelzésig frissen forralt és szobahőmérsékletre lehűtött vízzel (V2). Pipettával töltsön át 5 ml-t vagy 10 ml-t az így kapott kálium-jodát oldatból (V1) egy 250 ml térfogatú Erlenmeyer-lombikba. Adjon hozzá 60 ml frissen forralt vizet, 5 ml 4 mol/l-es sósavat, valamint 25–50 mg kálium-jodidot vagy 0,5 ml-t a telített kálium-jodid oldatból. Titrálja ezt az oldatot a nátrium-tioszulfát oldattal (V3) a nátrium-tioszulfát oldat pontos moláris koncentrációjának meghatározásához.

    Formula

    ahol:

     

    mKIO3 a kálium-jodát tömege grammban

     

    V1 a kálium-jodát oldat térfogata milliliterben (5 ml vagy 10 ml)

     

    V2 a kálium-jodát oldat össztérfogata milliliterben (250 ml vagy 500 ml)

     

    V3 a nátrium-tioszulfát oldat térfogata milliliterben

     

    wKIO3 a kálium-jodát tisztasága g/100 grammban

     

    MKIO3 a kálium-jodát molekulatömege (214 g/mol)

     

    T a nátrium-tioszulfát oldat pontos moláris koncentrációja (mol/l).

    5.5.

    Keményítőoldat, 10 g/l vizes diszperzió, frissen készítve természetes oldható keményítőből. Ezzel egyenértékű reagensek is használhatók.

    6.   Minta

    Ügyeljen rá, hogy a minta a vételezése és a tárolása során fénytől védett legyen, és hűvös helyen, teljesen megtöltött üvegedényekben, csiszolt üveg- vagy parafadugóval lezárva legyen tárolva.

    7.   Eljárás

    A tesztet szórt nappali fény vagy mesterséges megvilágítás mellett kell végezni. Üvegkanálban (4.1.) vagy ennek hiányában lombikban (4.2.) mérje ki a mintából a várt peroxidszámnak megfelelő mennyiséget a legközelebbi 0,001 g-ra kerekítve, az alábbi táblázatban foglaltak szerint:

    Várható peroxidszám

    (meq)

    A vizsgált mennyiség súlya

    (g)

    0–12

    5,0–2,0

    12–20

    2,0–1,2

    20–30

    1,2–0,8

    30–50

    0,8–0,5

    50–90

    0,5–0,3

    Vegye le a lombik (4.2.) dugóját és tegye bele a vizsgált mennyiséget tartalmazó üvegkanalat. Adjon hozzá 10 ml kloroformot (5.1.). Keveréssel oldja fel gyorsan a vizsgált mennyiséget. Adjon hozzá 15 ml ecetsavat (5.2.), majd 1 ml kálium-jodid oldatot (5.3.). Tegye rá gyorsan a dugót, rázza egy percen keresztül, majd hagyja állni pontosan öt percig fénytől védve, 15–25 °C hőmérsékleten.

    Adjon hozzá megközelítőleg 75 ml desztillált vizet. Titrálja a felszabadított jódot a nátrium-tioszulfát oldattal (5.4.), miközben erőteljesen rázza; indikátorként használjon keményítőoldatot (5.5.).

    Végezzen a mintán két meghatározást.

    Ezzel egyidejűleg végezzen vakpróbát is. Amennyiben a vakpróba eredménye meghaladja a 0,05 ml 0,01 N nátrium-tioszulfát (5.4.) értéket, cserélje ki az elszennyeződött reagenseket.

    8.   Az eredmények kifejezése

    A peroxidszám (PV) aktív oxigén/kg milliekvivalensben kifejezve a következő képlettel határozható meg:

    Formula

    ahol:

    V

    =

    a teszthez felhasznált standardizált nátrium-tioszulfát oldat (5.4.) ml-jeinek száma, a vakpróba figyelembevételével korrigálva.

    T

    =

    a felhasznált nátrium-tioszulfát oldat (5.4.) pontos moláris koncentrációja mol/l-ben.

    m

    =

    a vizsgált mennyiség súlya g-ban.

    Eredményként a két elvégzett meghatározás számtani közepét kell venni.

    A meghatározás eredményét egy tizedesjegy pontossággal kell megadni.”


    Top