16.9.2016

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 252/1

---

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/1627 RENDELETE

(2016. szeptember 14.)

az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengerben élő kékúszójútonhal-állományra vonatkozó többéves helyreállítási tervről, valamint a 302/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)	Az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (3) foglaltak szerint a közös halászati politika célja az, hogy az élő vízi erőforrások kiaknázását fenntartható gazdasági, környezeti és társadalmi feltételekkel biztosítsa.

(2)	Az Unió részes fele az atlanti tonhalfélék védelméről szóló nemzetközi egyezménynek (a továbbiakban: egyezmény) (4).

(3)

Az egyezmény által az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (a továbbiakban: ICCAT) 2006-ban tartott 15. rendkívüli ülésén elfogadta a 06-05. sz. ajánlást, amely az Atlanti-óceán keleti része és a Földközi-tenger tekintetében a 2022-ig tartó időszakot felölelő többéves helyreállítási tervet (a továbbiakban: helyreállítási terv) vezetett be a kékúszójú tonhalra vonatkozóan. Az ajánlás 2007. június 13-án lépett hatályba.

(4)

A helyreállítási terv figyelembe veszi a halászeszközök és halászati technikák különböző típusainak sajátosságait. A helyreállítási terv végrehajtása során az Uniónak és a tagállamoknak törekedniük kell a part menti halászati tevékenységek ösztönzésére, valamint az alacsony környezeti hatással járó és szelektív – többek között a hagyományos és kisüzemi halászatban alkalmazott – halászeszközök és halászati technikák népszerűsítésére, hogy ezzel is hozzájáruljanak a helyi gazdasági szereplők megfelelő megélhetéséhez.

(5)	Az ICCAT 06-05. sz. ajánlását az 1559/2007/EK tanácsi rendelet (5) hajtotta végre az uniós jogban.

(6)

2008-ban tartott 16. rendkívüli ülésén az ICCAT elfogadta a 06-05. sz. ajánlást módosító 08-05. sz. ajánlást. A 08-05. sz. ajánlás a kékúszójútonhal-állomány helyreállítása érdekében a teljes kifogható mennyiségek fokozatos csökkentését írja elő a 2007 és 2011 közötti időszakban, egyes területeken és időszakokban halászati korlátozásokat vezet be, meghatározza a kékúszójú tonhal új, legkisebb kifogható méretét, a sport- és hobbihorgászati tevékenységre vonatkozó intézkedéseket, a haltenyésztési és a halászati kapacitásra vonatkozó intézkedéseket, továbbá megerősíti az ICCAT közös nemzetközi ellenőrző vizsgálati rendszerét.

(7)	Az ICCAT 08-05. sz. ajánlását a 302/2009/EK tanácsi rendelet (6) hajtotta végre az uniós jogban.

(8)

2010-ben tartott 17. rendkívüli ülésén az ICCAT elfogadta a 08-05. sz. ajánlást módosító 10-04. sz. ajánlást. A kékúszójútonhal-állomány helyreállítása érdekében a 10-04. sz. ajánlás a teljes kifogható mennyiség és a halászati kapacitás további csökkentéséről rendelkezik, továbbá – különösen az áthelyezési és ketrecbehelyezési műveletek tekintetében – megerősíti az ellenőrzési intézkedéseket. Ezenkívül rendelkezik arról, hogy az ICCAT kutatási és statisztikai állandó bizottsága (a továbbiakban: SCRS) 2012-ben további szakvéleményeket dolgozzon ki az ívási helyek azonosításáról és védett területek létesítéséről.

(9)	A 10-04. sz. ajánlásban előírt nemzetközi állományvédelmi intézkedések végrehajtása az uniós jogban a 302/2009/EK rendeletnek az 500/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (7) való módosításával történt.

(10)

2012-ben tartott 18. rendkívüli ülésén az ICCAT elfogadta a 10-04. sz. ajánlást módosító 12-03. sz. ajánlást. A helyreállítási terv eredményességét fokozandó, a 12-03. sz. ajánlás technikai intézkedéseket ír elő az élő kékúszójú tonhalakat érintő áthelyezési és ketrecbehelyezési műveletekre vonatkozóan, a fogásokra vonatkozóan új jelentéstételi követelményeket vezet be, rendelkezik a regionális ICCAT-megfigyelői program végrehajtásáról és módosítja a halászati idényeket. Mindezeken túlmenően megerősíti az SCRS-nek a kékúszójú tonhal állományainak felmérésében betöltött szerepét.

(11)

2013-ban tartott 23. rendes ülésén az ICCAT elfogadta a 12-03. sz. ajánlást módosító 13-07. sz. ajánlást, amelyben a halászati idényekre vonatkozó, az uniós flottát nem érintő kisebb módosításokat vezetett be. Elfogadta továbbá a helyreállítási tervet kiegészítő 13-08. sz. ajánlást. A 13-08. sz. ajánlás közös eljárást határoz meg a sztereoszkopikus kamerarendszereknek a kékúszójú tonhalak ketrecbe helyezéskor történő mennyiségbecslésére való használatára vonatkozóan, valamint rugalmas kezdő időpontot határoz meg az Atlanti-óceán keleti részén tevékenységet folytató, csalival halászó vagy pergetett horogsoros hajókra vonatkozó halászati idény vonatkozásában.

(12)	A 12-03. sz. és a 13-08. sz. ajánlásban foglalt alapvető – például a halászati idényekre vonatkozó – intézkedések végrehajtása az uniós jogban a 302/2009/EK rendeletnek az 544/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (8) való további módosításával történt.

(13)

2014-ben tartott 19. rendkívüli ülésén az ICCAT elfogadta a 13-07. sz. ajánlást módosító és a 13-08. sz. ajánlást hatályon kívül helyező 14-04. sz. ajánlást. Az ajánlás ésszerűsít egyes meglévő, ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseket, pontosítja a sztereoszkopikus kamerarendszereknek a kékúszójú tonhalak ketrecbe helyezésekor való használatára vonatkozó eljárásokat, valamint a helyreállítási terven belül a visszaengedési műveletekre és az elpusztult halak kezelésére vonatkozó egyedi rendelkezéseket vezet be.

(14)	A 14-04. sz. ajánlás kötelező az Unióra nézve.

(15)

A helyreállítási tervnek az ICCAT által 2012-ben, 2013-ban és 2014-ben elfogadott, ez idáig végre nem hajtott módosításait maradéktalanul végre kell hajtani az uniós jogban. Mivel a végrehajtás olyan tervre vonatkozik, amelynek céljait és intézkedéseit az ICCAT határozta meg, e rendelet nem terjed ki a többéves terveknek az 1380/2013/EU rendelet 9. és 10. cikke szerinti teljes tartalmára.

(16)

Az 1380/2013/EU rendelet bevezeti a minimális állományvédelmi referenciaméret fogalmát. A következetesség biztosítása érdekében az ICCAT szerinti minimális méret fogalmát kell minimális állományvédelmi referenciaméretként átültetni az uniós jogba. Következésképpen az (EU) 2015/98 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (9) a kékúszójú tonhal minimális méretére vonatkozó hivatkozásokat az e rendelet szerinti minimális állományvédelmi referenciaméretre való hivatkozásként kell értelmezni.

(17)

Az e rendelet áthelyezési műveletekre, ketrecbehelyezési műveletekre, valamint a csapdával és halászhajóval végzett tevékenységek nyilvántartására és jelentésére vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (10) megfelelően kell gyakorolni.

(18)

A 302/2009/EK rendelet egyes rendelkezései – különösen mivel azokat már más uniós jogi aktusok tartalmazzák – elavulttá váltak. Más rendelkezéseket – figyelemmel a jogszabályokban bekövetkezett változásokra – naprakésszé kell tenni, különös tekintettel az 1380/2013/EU rendelet elfogadásából eredő változásokra.

(19)

Konkrétabban, az 1224/2009/EK tanácsi rendelet (11) a közös halászati politika valamennyi szabályának betartását biztosítandó globális és integrált szemléletű uniós ellenőrzési, vizsgálati és jogérvényesítési rendszert hozott létre, a 404/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (12) pedig megállapítja az 1224/2009/EK rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat. Az 1005/2008/EK tanácsi rendelet (13) létrehozta a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszert. Ezek a jogi aktusok immár foglalkoznak a 302/2009/EK rendelet hatálya alá tartozó bizonyos kérdésekkel, különösen az annak 33. cikke szerinti végrehajtási intézkedésekkel és a VIII. melléklete szerinti hajómegfigyelési rendszerrel (a továbbiakban: VMS) történő adatküldéssel. E rendelkezéseket tehát nem szükséges felvenni e rendeletbe.

(20)	A 404/2011/EU végrehajtási rendeletnek megfelelően az SCRS által elfogadott átváltási együtthatók alkalmazandók a feldolgozott kékúszójú tonhal kerekített tömegegyenértékének kiszámításához, többek között e rendelet alkalmazásában is.

(21)

Az 1224/2009/EK rendelet 95. cikkének megfelelően továbbá elfogadásra került a 2014/156/EU bizottsági végrehajtási határozat (14). Az említett végrehajtási határozat többek között célértékeket és célkitűzéseket határoz meg az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengerben élő kékúszójú tonhalra irányuló halászat ellenőrzése érdekében.

(22)

A 06-07. sz. ICCAT-ajánlás mintavételi programot hozott létre a tenyésztett kékúszójú tonhal méret szerinti egyedszámának becslésére. A rendelkezés a 302/2009/EK rendelet 10. cikkével került végrehajtásra. Mivel a 14-04. sz. ajánlás 83. pontjával létrehozott programok teljes mértékben lefedik a mintavételi programhoz szükséges rendelkezéseket, és az említett ajánlást e rendelet hajtja végre, e rendeletnek nem szükséges kifejezetten rendelkeznie a mintavételi programról.

(23)	Az egyértelműség, az egyszerűsítés és a jogbiztonság érdekében a 302/2009/EK rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni.

(24)

Az egyezmény keretében az Unió részéről vállalt nemzetközi kötelezettségek teljesítése érdekében az (EU) 2015/98 felhatalmazáson alapuló rendelet lehetővé teszi a kékúszójú tonhalra vonatkozóan az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkében meghatározott kirakodási kötelezettségtől való eltérést. Az (EU) 2015/98 felhatalmazáson alapuló rendelet az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengerben kékúszójú tonhalat halászó hajók és csapdák számára bizonyos esetekben visszadobási és visszaengedési kötelezettséget előíró 13-07. számú ICCAT-ajánlás egyes rendelkezéseit hajtja végre. Ennélfogva e rendeletnek nem szükséges foglalkoznia ezekkel a visszadobási és visszaengedési kötelezettségekkel, és e rendelet következésképpen nem érinti az (EU) 2015/98 felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott megfelelő rendelkezéseket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)   E rendelet megállapítja a 3. cikk 1. pontjában meghatározott helyreállítási terv Unió általi alkalmazásának általános szabályait.

(2)   Ez a rendelet az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengerben élő kékúszójú tonhalra (Thunnus thynnus) vonatkozik.

2. cikk

Célkitűzés

E rendelet célja a 3. cikk 1. pontjában meghatározott helyreállítási tervnek megfelelően a maximális fenntartható hozamnak megfelelő kékúszójútonhal-biomassza legalább 60 %-os valószínűséggel történő elérése 2022-ig.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.   „helyreállítási terv”: az ICCAT által a kékúszójú tonhalra vonatkozóan előterjesztett, 2007-től 2022-ig alkalmazandó többéves helyreállítási terv;

2.   „halászhajó”: a kékúszójú tonhal kereskedelmi kiaknázására használt vagy ilyen célú felhasználásra szánt motoros hajó, beleértve a fogóhajókat, a feldolgozóhajókat, a segédhajókat, a vontatóhajókat, az átrakásban részt vevő hajókat, a tonhaltermékek szállítására felszerelt szállítóhajókat és a kisegítő hajókat, a konténerhajók kivételével;

3.   „fogóhajó”: a kékúszójú tonhal kereskedelmi célú halászatára használt hajó;

4.   „feldolgozóhajó”: olyan hajó, amelynek fedélzetén a halászati termékeken csomagolásuk előtt egy vagy több műveletet végeznek el az alábbiak közül: filézés vagy darabolás, fagyasztás és/vagy feldolgozás;

5.   „kisegítő hajó”: az elpusztult (nem feldolgozott) kékúszójú tonhalaknak a szállítóketrectől vagy tenyésztőketrectől, erszényes kerítőhálótól, illetve csapdától a kijelölt kikötőbe és/vagy feldolgozóhajóra való szállítására használt hajó;

6.   „vontatóhajó”: halketrec vontatására használt hajó;

7.   „segédhajó”: minden egyéb, a 2. pontban említett halászhajó;

8.   „aktív halászat”: az a tény, hogy valamely fogóhajó vagy csapda egy adott halászati idényben kékúszójú tonhalra halászik;

9.   „közös halászati művelet”: kettő vagy több erszényes kerítőhálós hajó részvételével végrehajtott művelet, amelynek során az egyik erszényes kerítőhálós hajó fogása egy elosztási kulcs alapján egy vagy több másik erszényes kerítőhálós hajónak tulajdonítható;

10.   „áthelyezési műveletek”:

i.	élő kékúszójú tonhalak fogóhajó hálójából szállítóketrecbe történő áthelyezése;

ii.	élő kékúszójú tonhalak egyik szállítóketrecből a másikba történő áthelyezése;

iii.	kékúszójú tonhalakat tartalmazó ketrec egyik vontatóhajóból a másikba történő áthelyezése;

iv.	élő kékúszójú tonhalak egyik halgazdaságból a másikba történő áthelyezése;

v.	élő kékúszójú tonhalak csapdából szállítóketrecbe történő áthelyezése;

11.   „ellenőrzési célú áthelyezés”: minden további, a halászati/haltenyésztési üzemeltetők, illetve az ellenőrző hatóságok kérésére az áthelyezett halegyedek számának ellenőrzése céljából végzett áthelyezés;

12.   „csapda”: a tengerfenékhez horgonyzott, rögzített halászeszköz, amely általában fel van szerelve a tonhalakat egy zárt hálórészbe vagy zárt hálórészekbe terelő vezetőhálóval, ahol lehalászásukig tartják őket;

13.   „ketrecbe helyezés”: az élő kékúszójú tonhalnak a szállítóketrecből vagy a csapdából a tenyésztőketrecbe történő áthelyezése;

14.   „tenyésztés”: az a folyamat, amelynek során a kékúszójú tonhalat halgazdaságokban ketrecben tartják, valamint hizlalás és a kékúszójú tonhalak teljes biomasszájának növelése céljából etetik;

15.   „halgazdaság”: csapdával és/vagy erszényes kerítőhálós hajóval fogott kékúszójú tonhalak tenyésztésére használt létesítmény;

16.   „lehalászás”: kékúszójú tonhalak halgazdaságokban vagy csapdákban történő leölése;

17.   „átrakás”: halászhajó fedélzetén lévő halmennyiség egy részének vagy egészének másik halászhajó fedélzetére történő átrakása. Elpusztult kékúszójú tonhalak erszényes kerítőhálóból vagy vontatóhajóról kisegítő hajóra való átrakása nem minősül átrakásnak;

18.   „sporthorgászat”: olyan nem kereskedelmi célú halászati tevékenység, amelynek résztvevői egy nemzeti sportszervezethez tartoznak, vagy nemzeti sportengedéllyel rendelkeznek;

19.   „hobbihorgászat”: olyan nem kereskedelmi célú halászati tevékenység, amelynek résztvevői nem tartoznak nemzeti sportszervezethez, vagy nem rendelkeznek nemzeti sportengedéllyel;

20.   „sztereoszkopikus kamera”: két vagy több objektívvel és objektívenként külön képérzékelővel vagy filmes képkockával rendelkező, háromdimenziós kép előállítására képes kamera;

21.   „ellenőrző kamerák”: az e rendeletben előírt ellenőrzések céljára szolgáló sztereoszkopikus kamerák és/vagy hagyományos videokamerák;

22.   „kékúszójútonhal-fogási dokumentum”, „BCD”, „elektronikus BCD”: kékúszójú tonhalak fogásait rögzítő dokumentum. A BCD-re való hivatkozásokat az esetnek megfelelően eBCD-re való hivatkozással kell helyettesíteni;

23.   „felelős tagállam”: a lobogó szerinti tagállam vagy az a tagállam, amelynek a joghatósága alá tartozó területen a csapda vagy a halgazdaság található, vagy – amennyiben a csapda vagy halgazdaság a nyílt tengeren található – a csapda vagy a halgazdaság üzemeltetőjének letelepedése szerinti tagállam;

24.   „Task II.”: Task II. az ICCAT által „Az atlanti tonhalfélék és tonhalszerű halak helyszíni statisztikai és mintavételi kézikönyve” című dokumentumban meghatározottak szerint;

25.   „szerződő fél”: az egyezmény szerződő fele, valamint együttműködő nem szerződő fél, egyéb jogalany vagy halászatot folytató jogalany;

26.   „az egyezmény hatálya alá tartozó terület”: az ICCAT-intézkedések hatálya alá tartozó, az egyezmény 1. cikkében meghatározott földrajzi terület.

4. cikk

Hajóhossz

E rendeletben hajóhossz alatt a hajó teljes hosszát kell érteni.

II. FEJEZET

ÁLLOMÁNYGAZDÁLKODÁSI INTÉZKEDÉSEK

5. cikk

Az állománygazdálkodási intézkedésekhez kapcsolódó feltételek

(1)   Minden tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy fogóhajóinak és csapdáinak halászati erőkifejtése arányos legyen a kékúszójú tonhalra vonatkozóan az adott tagállam számára az Atlanti-óceán keleti része és a Földközi-tenger tekintetében rendelkezésre álló halászati lehetőségekkel.

(2)   Tilos a fel nem használt kvóták átvitele.

(3)   A kékúszójú tonhalnak az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren folytatott halászata céljából tilos uniós halászhajókat bérelni.

6. cikk

Éves halászati tervek, halászati kapacitásgazdálkodási tervek és tenyésztésszervezési tervek benyújtása

(1)   A kékúszójútonhal-kvótával rendelkező tagállamok minden év január 31-ig eljuttatják a Bizottsághoz a következőket:

a)	éves halászati terv azokra a fogóhajókra és csapdákra vonatkozóan, amelyeket az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren kékúszójú tonhal halászatára használnak;

b)	éves halászati kapacitásgazdálkodási terv, amely biztosítja, hogy az adott tagállam halászati kapacitása arányos legyen a számára kiosztott halászati kvótával.

(2)   A Bizottság egybegyűjti az (1) bekezdésben említett terveket és integrálja őket az Unió halászati és kapacitásgazdálkodási tervébe. A Bizottság a tervet minden év február 15-ig megvitatás és jóváhagyás céljából megküldi az ICCAT titkárságának.

(3)   Az ICCAT hatályban lévő tenyésztéskapacitási tervét módosítani kívánó tagállamok az adott év április 15-ig éves tenyésztésszervezési tervet nyújtanak be a Bizottságnak, amely azt továbbítja az ICCAT titkárságának.

7. cikk

Éves halászati tervek

(1)   A kékúszójútonhal-kvótával rendelkező tagállamok által benyújtott éves halászati tervekben meg kell adni a 11. és a 12. cikkben említett egyes halászeszköz-kategóriák vonatkozásában megállapított kvótákat, az alábbiakkal kapcsolatos információkat is beleértve:

a)	a 20. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett hajójegyzékben szereplő, 24 méternél hosszabb fogóhajók, a számukra kiosztott egyedi kvóták, valamint az egyéni kvóták és a járulékos fogási kvóták betartását biztosító intézkedések;

b)	a 24 méternél rövidebb fogóhajók és a csapdák esetében legalább a termelői szervezetek vagy a hasonló eszköztípussal halászó hajók csoportjai számára kiosztott kvóták.

(2)   Az (1) bekezdés a) pontjától eltérve, a 24 méternél hosszabb fogóhajók számára kiosztott egyedi kvótákra vonatkozó adatokat az adott fogóhajóra vonatkozó halászati idény kezdete előtt legkésőbb 30 nappal lehet megküldeni.

(3)   Az éves halászati terv, valamint a 20. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett jegyzékben szereplő, 24 méternél hosszabb fogóhajók számára kiosztott egyedi kvóták bármely későbbi módosítását az érintett tagállam legkésőbb három nappal az adott módosítás által érintett tevékenység megkezdése előtt eljuttatja a Bizottsághoz. A Bizottság az ilyen módosításokat legkésőbb 48 órával az adott módosítás által érintett tevékenység megkezdése előtt eljuttatja az ICCAT titkárságának.

8. cikk

Halászati lehetőségek elosztása

Az 1380/2013/EU rendelet 17. cikkével összhangban a tagállamoknak a számukra rendelkezésre álló halászati lehetőségek elosztása során átlátható és objektív – többek között környezeti, társadalmi és gazdasági jellegű – kritériumokat kell alkalmazniuk, és törekedniük kell egyrészt arra, hogy a nemzeti kvótákat méltányosan osszák el a különböző flottaszegmensek között, kellő figyelmet fordítva a hagyományos és a kisüzemi halászatra, másrészt pedig arra, hogy ösztönzőket biztosítsanak olyan uniós halászhajók számára, amelyek szelektív halászeszközöket vagy alacsony környezeti hatással járó halászati technikákat alkalmaznak.

9. cikk

Halászati kapacitásgazdálkodási tervek

(1)   A kékúszójútonhal-kvótával rendelkező tagállamok által benyújtott éves halászati kapacitásgazdálkodási terveknek meg kell felelniük az e cikkben foglalt feltételeknek.

(2)   A tagállamokban lajstromozott azon csapdák és a tagállamok lobogója alatt közlekedő, azon halászhajók maximális számát, amelyek kékúszójú tonhalra halászhatnak, illetve kékúszójú tonhalat tárolhatnak fedélzetükön, rakhatnak át, szállíthatnak vagy rakodhatnak ki, az Európai Unió működéséről szóló szerződésben (EUMSZ) foglaltaknak megfelelően és az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkével összhangban kell meghatározni.

(3)   Egy adott, a kékúszójú tonhal halászatában érintett tagállam lobogója alatt közlekedő,halászhajók maximális száma és bruttó tonnatartalma az adott tagállam lobogója alatt közlekedő azon halászhajók számára és összesített bruttó tonnatartalmára korlátozódik, amelyek 2007. január 1. és 2008. július 1. között kékúszójú tonhalra halásztak, illetve kékúszójú tonhalat tároltak fedélzetükön, raktak át, szállítottak vagy rakodtak ki. A korlátozás a fogóhajók esetében halászeszköztípusonként alkalmazandó.

(4)   A 14. cikk (2) bekezdésében említett eltérés értelmében kékúszójú tonhal halászatára engedéllyel rendelkező hajók esetében a halászhajók maximális számát az I. mellékletben szereplő további feltételeknek megfelelően kell meghatározni.

(5)   A kékúszójú tonhal halászatában részt vevő valamely tagállam csapdáinak maximális száma az adott tagállam által 2008. július 1-jéig engedélyezett csapdák számára korlátozódik.

(6)   Az e cikk (3) és (5) bekezdésében foglalt rendelkezésektől eltérve, amennyiben egy tagállam a 2016. és a 2017. év vonatkozásában bizonyítani tudja, hogy halászati kapacitása esetlegesen nem teszi lehetővé kvótájának teljes kihasználását, a tagállam dönthet úgy, hogy a 7. cikkben említett éves halászati tervében nagyobb számú csapdát és hajót jelöl meg.

(7)   A 2016. és a 2017. év vonatkozásában a tagállamok az erszényes kerítőhálós hajóik számát az általuk 2013-ban vagy 2014-ben engedélyezett erszényes kerítőhálós hajóik számára korlátozzák. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a 14. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott eltérés értelmében működő erszényes kerítőhálós hajókra.

(8)   Halászati kapacitásgazdálkodási terveik összeállításakor a tagállamok halászati kapacitásuk kiszámításához a fogásoknak az SCRS által a 2009-es jelentésében megbecsült és az ICCAT által az ICCAT megfelelési bizottságának 2010-es ülésközi találkozóján elfogadott (15) hajónkénti és halászeszközönkénti legmagasabb arányát veszik alapul. A szóban forgó fogási arányok SCRS általi felülvizsgálata esetén a tagállamok minden esetben az ICCAT által elfogadott legfrissebb fogási arányokat alkalmazzák.

10. cikk

Tenyésztésszervezési tervek

(1)   A tagállamok által benyújtott éves tenyésztésszervezési terveknek meg kell felelniük az e cikkben foglalt feltételeknek.

(2)   Az egyes tagállamok maximális kékúszójútonhal-tenyésztési és -hizlalási kapacitását, valamint a kifogott vadon élő kékúszójú tonhalak telepíthető egyedeinek maximális számát, amelyet a tagállamok kioszthatnak halgazdaságaik között, az EUMSZ-ben foglaltaknak megfelelően és az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkével összhangban kell meghatározni.

(3)   Valamely tagállam maximális kékúszójútonhal-tenyésztési és -hizlalási kapacitása az adott tagállam azon halgazdaságainak kékúszójútonhal-tenyésztési és -hizlalási kapacitására korlátozódik, amelyek 2008. július 1-jén szerepeltek az ICCAT tenyésztő létesítményekre vonatkozó nyilvántartásában, illetve amelyeket ugyanezen időpontig engedélyeztek vagy bejelentettek az ICCAT-nak.

(4)   A valamely tagállam halgazdaságaiba telepíthető, kifogott vadon élő kékúszójú tonhalak maximális száma az adott tagállam halgazdaságaiba az ICCAT nyilvántartásai szerint a 2005., 2006., 2007. vagy 2008. évben telepített egyedek számára korlátozódik.

(5)   A kifogott vadon élő kékúszójú tonhalak (4) bekezdésben említett maximális telepítési mennyiségét a tagállamok maximális éves mennyiségekként osztják ki halgazdaságaik között.

III. FEJEZET

TECHNIKAI INTÉZKEDÉSEK

1. SZAKASZ

Halászati idények

11. cikk

Horogsoros hajók, erszényes kerítőhálós hajók, nyílt vízi vonóhálós hajók, csapdák, valamint sport- és hobbihorgászatot folytató hajók

(1)   A kékúszójú tonhal 24 méternél hosszabb, horogsoros nyílt vízi fogóhajókkal folytatott halászata január 1. és május 31. között engedélyezett az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren, kivéve a ny. h. 10°-tól nyugatra és az é. sz. 42°-tól északra fekvő területet és a norvég kizárólagos gazdasági övezetet, ahol a halászat az augusztus 1. és január 31. közötti időszakban engedélyezett.

(2)   A kékúszójú tonhal erszényes kerítőhálóval történő halászata május 26. és június 24. között engedélyezett az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren, kivéve a norvég kizárólagos gazdasági övezetet, ahol a halászat a június 25. és október 31. közötti időszakban engedélyezett.

(3)   A kékúszójú tonhal nyílt vízi vonóhálós hajókkal történő halászata június 16. és október 14. között engedélyezett az Atlanti-óceán keleti részén.

(4)   A kékúszójú tonhal sport- és hobbihorgászata június 16. és október 14. között engedélyezett az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren.

(5)   A kékúszójú tonhal más, az e cikk (1)–(4) bekezdésében és a 12. cikkben említett eszközöktől eltérő halászeszközökkel és csapdákkal történő halászata az ICCAT állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseivel összhangban egész évben engedélyezett.

12. cikk

Csalival halászó hajók és pergetett horogsoros hajók

(1)   A kékúszójú tonhal csalival halászó hajókkal és pergetett horogsoros hajókkal történő halászata július 1. és október 31. között engedélyezett az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren.

(2)   Amennyiben az nem érinti a kékúszójú tonhal ívóhelyeinek védelmét, és az említett halászati tevékenységek idényeinek teljes hossza nem haladja meg a négy hónapot, a tagállamok eltérő kezdő időpontot is megállapíthatnak a lobogójuk alatt közlekedő, az Atlanti-óceán keleti részén tevékenységet folytató, csalival halászó vagy pergetett horogsoros hajóik számára.

(3)   A tagállamok a 7. cikkben említett éves halászati terveikben megadják a szóban forgó halászati tevékenységekre megadott kezdő időpontok esetleges módosításait, valamint az érintett területek koordinátáit.

2. SZAKASZ

Minimális állományvédelmi referenciaméret, véletlen fogások, járulékos fogások

13. cikk

Kirakodási kötelezettség

E szakasz rendelkezései nem érintik az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkét és az arra alkalmazandó eltéréseket.

14. cikk

Minimális állományvédelmi referenciaméret

(1)   Az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren kifogott kékúszójú tonhal minimális állományvédelmi referenciamérete 30 kg vagy 115 cm (a farok tövéig mért hossz).

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve a kékúszójú tonhal minimális állományvédelmi referenciamérete 8 kg vagy 75 cm (a farok tövéig mérve) a következő esetekben:

a)	az Atlanti-óceán keleti részén csalival halászó hajóval vagy pergetett horogsoros hajóval kifogott kékúszójú tonhal;

b)	az Adriai-tengeren tenyésztés céljából kifogott kékúszójú tonhal;

c)	a Földközi-tengeren folytatott part menti és kisüzemi, friss hal kifogására irányuló halászat keretében csalival halászó hajókkal, horogsoros hajókkal vagy kézi horogsoros hajókkal kifogott kékúszójú tonhal.

(3)   A (2) bekezdésben említett eltérésre vonatkozó egyedi feltételeket az I. melléklet állapítja meg.

(4)   Az érintett tagállamok egyedi engedélyt adnak ki az e cikk (2) bekezdésében említett eltérés alapján halászatot folytató hajók számára. Az érintett hajóknak szerepelniük kell a fogóhajók 20. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett jegyzékében. E tekintetben a 20. és 21. cikk rendelkezései alkalmazandók.

15. cikk

Véletlen fogások

(1)   A 14. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül, a kékúszójú tonhalra aktívan halászó valamennyi fogóhajó számára, illetve aktívan használt csapda esetében a 8 és 30 kg közötti tömegű vagy a farok tövéig mérve 75 és 115 cm közötti hosszúságú kékúszójú tonhalak tekintetében legfeljebb 5 %-os véletlen fogás engedélyezett.

(2)   Az (1) bekezdésben említett 5 %-os értéket az egyes halászati műveleteket követően az adott hajó fedélzetén vagy a csapdában tárolt összes kékúszójútonhal-fogás egyedszáma alapján kell kiszámítani.

(3)   A véletlen fogásokat le kell vonni a fogóhajóért vagy csapdáért felelős tagállam kvótájából.

(4)   A kékúszójú tonhal véletlen fogása a 25., a 30., a 31. és a 32. cikk hatálya alá tartozik.

16. cikk

Járulékos fogások

(1)   Kvótái keretében valamennyi tagállam rendelkezik a kékúszójú tonhal járulékos fogásairól, és erről halászati tervének benyújtásakor tájékoztatja a Bizottságot. Az említett rendelkezéseknek biztosítaniuk kell, hogy valamennyi elpusztult hal levonásra kerüljön a kvótából.

(2)   A kékúszójú tonhalra aktívan nem halászó uniós halászhajóknak gondoskodniuk kell arról, hogy a kékúszójú tonhal járulékos fogásai a halászati műveleteket követően semmikor ne haladják meg a fedélzeten lévő összfogás tömegének vagy egyedszámának 5 %-át. Az említett százalékos arány egyedszámalapú számítása kizárólag az ICCAT által szabályozott tonhalfélékre és tonhalszerű fajokra alkalmazandó. Valamennyi tagállam levonja kvótájából a járulékos fogásokban található elpusztult halakat.

(3)   A kékúszójútonhal-kvótával nem rendelkező tagállamok esetében az érintett járulékos fogásokat a kékúszójú tonhal járulékos fogásaira – az EUMSZ-szel és az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkével összhangban – létrehozott uniós külön kvótából kell levonni.

(4)   Amennyiben a halászhajót vagy csapdát üzemeltető tagállam számára kiosztott kvótát már kimerítették, a kékúszójú tonhal fogását kerülni kell. Az elpusztult kékúszójú tonhalakat – egészben, feldolgozatlanul – ki kell rakodni, majd ezután azokat elkobozzák, és sor kerül a megfelelő további intézkedésekre. Az ilyen módon elpusztult kékúszójú tonhal mennyiségéről valamennyi tagállam – a 29. cikknek megfelelően – évente jelentést tesz a Bizottságnak, amely azt továbbítja az ICCAT titkárságának.

(5)   A járulékos fogásokra alkalmazandók a 27., a 30., a 31., a 32. és az 56. cikkben említett eljárások.

3. SZAKASZ

Légi eszközök használata

17. cikk

Légi eszközök használata

A kékúszójú tonhal felkutatására tilos légi eszközt használni, ideértve a repülőgépeket, a helikoptereket és a pilóta nélküli légi járműveket is.

IV. FEJEZET

SPORT- ÉS HOBBIHORGÁSZAT

18. cikk

A sport- és hobbihorgászat külön kvótái

A sport- és hobbihorgászatot valamennyi, kékúszójútonhal-kvótával rendelkező tagállam külön kvóta kiosztásával szabályozza, és erről halászati tervének benyújtásakor tájékoztatja a Bizottságot.

19. cikk

Sport- és hobbihorgászat

(1)   Valamennyi, kékúszójútonhal-kvótával rendelkező tagállam szabályozza a sport- és hobbihorgászatot azáltal, hogy a hajóknak sport- és hobbihorgászat folytatása céljából halászati engedélyeket bocsát ki.

(2)   Sport- és hobbihorgászat keretében naponta hajónként legfeljebb egy kékúszójú tonhal fogható.

(3)   A kékúszójú tonhalat egészben, kopoltyú nélkül és/vagy kibelezve kell kirakodni. Az egyes tagállamok meghoznak minden szükséges intézkedést annak a lehető legnagyobb mértékű biztosítására, hogy a sport- és hobbihorgászat során élve kifogott kékúszójú tonhalakat – különösen a növendékegyedeket – visszaengedjék a tengerbe.

(4)   A sport- és hobbihorgászat során kifogott kékúszójú tonhalat tilos forgalomba hozni.

(5)   A tagállamok nyilvántartják a sport- és hobbihorgászatra vonatkozó fogási adatokat, ezen belül az egyes kékúszójútonhal-egyedek tömegét és hosszát, és minden évben június 30-ig közlik a Bizottsággal a megelőző év adatait. A Bizottság ezt az információt továbbítja az SCRS-nek.

(6)   A tagállamok a sport- és hobbihorgászat keretében fogott elpusztult halakat levonják a 7. cikk (1) bekezdésének és a 18. cikknek megfelelően általuk kiosztott kvótából.

V. FEJEZET

ELLENŐRZÉSI INTÉZKEDÉSEK

1. SZAKASZ

Hajók és csapdák nyilvántartása

20. cikk

Hajók nyilvántartása

(1)   A tagállamok minden évben – ha releváns, a 11. és 12. cikkben említett halászati idény kezdete előtt egy hónappal, egyéb esetben az engedélyezési időszak kezdete előtt egy hónappal – elektronikus úton eljuttatják a Bizottságnak a következőket:

a)	a lobogójuk alatt közlekedő valamennyi olyan fogóhajó jegyzéke, amely halászati engedéllyel rendelkezik a kékúszójú tonhalnak az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren folytatott aktív halászatára;

b)	a lobogójuk alatt közlekedő valamennyi egyéb olyan halászhajó jegyzéke – a fogóhajók kivételével –, amelyek engedéllyel rendelkeznek a kékúszójú tonhalnak az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren folytatott halászatára.

(2)   Mindkét jegyzéket az ICCAT adat- és információszolgáltatási útmutatójában foglaltaknak megfelelően kell összeállítani.

(3)   Egy adott halászhajó egy naptári évben az (1) bekezdésben említett mindkét jegyzékben szerepelhet, egyidejűleg azonban nem.

(4)   Az e cikk (1) bekezdésében említett jegyzékeknek tartalmazniuk kell a hajó nevét és a 26/2004/EK bizottsági rendelet (16) I. melléklete szerinti uniós flotta-nyilvántartási számot.

(5)   A jegyzékek benyújtása visszamenőleg nem fogadható el. Az (1) bekezdésben említett jegyzékek bármilyen későbbi, a naptári év során eszközölt módosítása csak akkor fogadható el, ha a bejelentett halászhajó indokolt működési okok vagy vis maior miatt nem tud részt venni a halászati tevékenységben. Ilyen esetekben az érintett tagállam haladéktalanul tájékoztatja erről a tényről a Bizottságot, és megadja az alábbiakat:

a)	az (1) bekezdésben említett jegyzékek valamelyikében szereplő hajó helyettesítésére szánt halászhajó(k) teljes körű adatai; és

b)	a helyettesítést indokoló okok részletes leírása, valamint a vonatkozó bizonyítékok vagy hivatkozások.

(6)   A Bizottság az (1) és (2) bekezdésben említett információkat továbbítja az ICCAT titkárságának azzal a céllal, hogy a hajókat felvegyék a kékúszójú tonhal aktív halászatára engedéllyel rendelkező fogóhajókra vonatkozó ICCAT-nyilvántartásba vagy a kékúszójú tonhal halászatára engedéllyel rendelkező egyéb (fogóhajókon kívüli) halászhajókra vonatkozó ICCAT-nyilvántartásba.

(7)   Az 1936/2001/EK tanácsi rendelet (17) 8a. cikkének (2), (6), (7) és (8) bekezdése alkalmazandó, a szükséges kiigazításokkal.

21. cikk

Kapcsolat az 1224/2009/EK rendelettel

Az e fejezetben meghatározott ellenőrzési intézkedéseket az 1224/2009/EK rendeletben meghatározott intézkedéseken felül kell alkalmazni, kivéve, ha ez a fejezet másként rendelkezik.

22. cikk

Hajók halászati engedélye

(1)   A 16. cikk sérelme nélkül, a 20. cikk (1) bekezdésében említett ICCAT-nyilvántartásba fel nem vett uniós halászhajók nem kaphatnak engedélyt a kékúszójú tonhalnak az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren történő halászatára, fedélzeten való tárolására, átrakására, szállítására, áthelyezésére, feldolgozására és kirakodására.

(2)   Amikor az egyéni kvóta kimerítettnek tekinthető, a lobogó szerinti tagállam visszavonja a kékúszójú tonhalra vonatkozó halászati engedélyt, és előírhatja a hajó számára, hogy haladéktalanul hajózzon egy, a tagállam által kijelölt kikötőbe.

23. cikk

A kékúszójú tonhal halászatára engedélyezett csapdák nyilvántartása

(1)   A tagállamok minden évben február 15-ig elektronikus úton elküldik a Bizottságnak azon engedélyezett csapdák jegyzékét, amelyek tekintetében halászati engedélyt állítottak ki a kékúszójú tonhalnak az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren folytatott halászatára. A jegyzéknek tartalmaznia kell a csapdák nevét és nyilvántartási számát, és a jegyzéket az ICCAT adat- és információszolgáltatási útmutatójában foglaltaknak megfelelően kell összeállítani.

(2)   A Bizottság továbbítja a jegyzéket az ICCAT titkárságának azzal a céllal, hogy a csapdákat felvegyék a kékúszójú tonhal halászatára engedélyezett csapdákra vonatkozó ICCAT-nyilvántartásba.

(3)   Az ICCAT nyilvántartásában nem szereplő uniós csapdák számára nem adható engedély kékúszójú tonhalnak az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren történő halászatára, tárolására, áthelyezésére, ketrecbe helyezésére és kirakodására.

(4)   Az 1936/2001/EK rendelet 8a. cikkének (2), (4), (6), (7) és (8) bekezdése alkalmazandó, a szükséges kiigazításokkal.

24. cikk

Közös halászati művelet

(1)   A kékúszójú tonhalra irányuló közös halászati műveletek csak az érintett, lobogó szerinti tagállam(ok) beleegyezésével engedélyezhetők. Az engedély megadásának feltétele, hogy a halászati tevékenységben részt vevő valamennyi erszényes kerítőhálós hajó rendelkezzen a kékúszójú tonhal halászatához szükséges eszközökkel és egyéni kvótával. Más szerződő felekkel nem végezhetők közös halászati műveletek.

(2)   A tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy a közös halászati műveletben való részvételhez szükséges engedély iránti kérelmet benyújtó halászhajóiktól részletes információkat szerezzenek a következőkről:

a)	időtartam;

b)	az érintett üzemeltetők azonosítását lehetővé tevő adatok;

c)	az egyes hajók kvótája;

d)	az érintett fogásoknak a halászhajók közötti elosztási kulcsa; és

e)	a rendeltetési hely szerinti halgazdaságokra vonatkozó információk.

(3)   A tagállamok legkésőbb 15 nappal a művelet megkezdése előtt megküldik a Bizottságnak a (2) bekezdésben említett és a VI. mellékletben meghatározott formátumú információkat. A Bizottság ezeket az információkat legkésőbb 10 nappal a művelet megkezdése előtt továbbítja az ICCAT titkárságának és a közös halászati műveletben részt vevő többi halászhajó lobogó szerinti államának.

(4)   Vis maior esetén a (3) bekezdésben meghatározott határidő nem vonatkozik a (2) bekezdés e) pontja szerinti információkra. Ilyen esetben a tagállamoknak lehetőségük van a már frissített információt – a vis maiort okozó események leírásával együtt – a későbbiekben mihamarabb benyújtani a Bizottságnak. A Bizottság ezt az információt továbbítja az ICCAT titkárságának.

2. SZAKASZ

Fogások

25. cikk

Nyilvántartási követelmények

(1)   Az 1224/2009/EK rendelet 14., 15., 23. és 24. cikkének betartásán túlmenően az uniós fogóhajók parancsnokai adott esetben kötelesek bejegyezni a halászati naplóba az e rendelet II. mellékletének A. részében felsorolt információkat.

(2)   Az uniós vontatóhajók, kisegítő hajók és feldolgozóhajók parancsnokai a II. melléklet B., C. és D. részében szereplő követelményeknek megfelelően kötelesek rögzíteni tevékenységeiket.

26. cikk

A hajóparancsnokok és a csapdák üzemeltetői által küldött fogási jelentések

(1)   A kékúszójú tonhalra aktívan halászó halászhajók parancsnokainak a lobogó szerinti tagállam hatóságaival napi szinten közölniük kell a halászati naplóban szereplő információkat: az ICCAT-nyilvántartás szerinti számot, a hajó nevét, az engedélyezési időszak kezdetét és végét, a fogások dátumát, idejét és helyszínét (földrajzi szélesség és hosszúság), valamint az egyezmény hatálya alá tartozó területen fogott kékúszójú tonhalak tömegét és számát. A parancsnokoknak ezeket az információkat a hajó kékúszójú tonhal halászatára vonatkozó engedélyének teljes időtartama alatt elektronikus úton, az V. mellékletben megállapított formátumnak megfelelően kell megküldeniük.

(2)   Az erszényes kerítőhálós hajók parancsnokainak minden egyes halászati műveletre vonatkozóan az (1) bekezdésben említett napi jelentéseket kell készíteniük, ideértve azokat a műveleteket is, amelyek alkalmával nem volt fogás.

(3)   Az (1) és a (2) bekezdésben említett jelentéseket az erszényes kerítőhálós halászhajók és a 24 méternél hosszabb hajók üzemeltetői az előző napra vonatkozóan a greenwichi középidő (GMT) szerinti 9.00 óráig, egyéb fogóhajók üzemeltetői pedig a greenwichi középidő szerint vasárnap éjfélkor végződő előző hétre vonatkozóan legkésőbb hétfő éjfélig kötelesek elküldeni a lobogó szerinti tagállam hatóságának.

(4)   A kékúszójú tonhalra aktívan halászó csapdák üzemeltetői kötelesek napi fogási jelentést küldeni, amely tartalmazza az ICCAT-nyilvántartás szerinti számot, a fogások dátumát és idejét, valamint a fogást (a kifogott halak tömegét és egyedszámát), ideértve azt az esetet is, ha nem volt fogás. A csapdák üzemeltetőinek ezeket az információkat a kékúszójú tonhal halászatára vonatkozó engedély teljes időtartama alatt elektronikus úton, az V. mellékletben megállapított formátumnak megfelelően 48 órán belül kell elküldeniük tagállamuk hatóságainak.

(5)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyek rögzítik a hajóval és csapdával végzett műveleteknek az e cikk (1)–(4) bekezdésében és az V. mellékletben említettek szerinti nyilvántartására és jelentésére vonatkozó részletes szabályokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 59. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

27. cikk

A tagállamok által küldött heti és havi fogási jelentések

(1)   A 26. cikkben említett fogási jelentéseket beérkezésüket követően a tagállamok elektronikus úton haladéktalanul továbbítják a Bizottságnak, és valamennyi fogóhajóra és csapdára kiterjedően haladéktalanul heti fogási jelentéseket küldenek a Bizottságnak az V. mellékletben megállapított formátumnak megfelelően. A Bizottság ezeket az információkat hetente, az ICCAT adat- és információszolgáltatási útmutatójában meghatározott formátumban továbbítja az ICCAT titkárságának.

(2)   A tagállamok minden hónap 15. napja előtt értesítik a Bizottságot az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren kifogott kékúszójú tonhalnak a lobogójuk alatt közlekedő, illetve az adott tagállamban lajstromozott halászhajók és csapdák által az előző hónapban kirakodott, átrakott, csapdába ejtett vagy ketrecbe helyezett mennyiségeiről. Az információkat halászeszköztípus szerinti bontásban kell benyújtani, és fel kell tüntetni a járulékos fogásokat, a sport- és hobbihorgászat keretében fogott mennyiségeket és azokat az eseteket is, amikor nem volt fogás. A Bizottság ezeket az információkat haladéktalanul továbbítja az ICCAT titkárságának.

28. cikk

Értesítés a kvóta kimerítéséről

(1)   Az 1224/2009/EK rendelet 34. cikkében foglalt rendelkezések betartásán túlmenően a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot, ha az e rendelet 11. vagy 12. cikkében említett valamely halászeszköz-kategória vonatkozásában megállapított kvóta 80 %-ig kimerítettnek tekinthető.

(2)   Az 1224/2009/EK rendelet 35. cikkében foglalt rendelkezések betartásán túlmenően a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot, ha az e rendelet 11. vagy 12. cikkében említett valamely halászeszköz-kategória, vagy valamely közös halászati művelet vagy valamely erszényes kerítőhálós halászhajó vonatkozásában megállapított kvóta kimerítettnek tekinthető.

(3)   A (2) bekezdésben említett információhoz mellékelni kell az azt igazoló hivatalos dokumentumokat, hogy a tagállam a flotta, a halászeszköz-kategória, a közös halászati művelet vagy az egyéni kvótával rendelkező hajók vonatkozásában halászati tilalmat rendelt el vagy hajókat hívott vissza, valamint egyértelműen meg kell jelölni a tilalom dátumát és idejét.

29. cikk

A fogások tagállamok általi éves jelentése

(1)   A tagállamok minden év március 15-ig részletes információkat nyújtanak be a Bizottságnak az előző halászati évben az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren ejtett valamennyi kékúszójútonhal-fogásról. Ezek az információk a következők:

a)	az egyes fogóhajók neve és ICCAT-száma;

b)	az egyes fogóhajók engedélyének/engedélyeinek érvényességi ideje;

c)	az egyes fogóhajók összes fogása az engedély(ek) érvényességének egész ideje alatt, ideértve azt az esetet is, ha nem volt fogás;

d)	az egyes fogóhajók által az engedély(ek) érvényességének egész ideje alatt az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren halászattal töltött napok száma; és

e)	az egyes fogóhajók összes fogása az engedélyezett időtartamon kívül (járulékos fogások), ideértve azt az esetet is, ha nem volt fogás.

(2)   Az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren aktív kékúszójútonhal-halászatra engedéllyel nem rendelkező hajóknak, amelyek járulékos fogásként kékúszójú tonhalat ejtettek, az (1) bekezdésben említett időpontig az alábbi információkat kell benyújtaniuk a Bizottságnak:

a)	a hajó neve és ICCAT-száma vagy – amennyiben az ICCAT nyilvántartásában nem szerepel – nemzeti lajstromozási száma; és

b)	a hajó összes kékúszójútonhal-fogása.

(3)   A tagállamok eljuttatnak a Bizottságnak minden információt azokról a hajókról, amelyekre nem vonatkozik az (1) és a (2) bekezdés, de amelyekről ismeretes vagy feltételezhető, hogy az Atlanti-óceán keleti részén vagy a Földközi-tengeren kékúszójú tonhalra halásztak.

(4)   A Bizottság megküldi az ICCAT titkárságának a számára az (1), a (2) és a (3) bekezdés alapján megküldött információkat.

3. SZAKASZ

Kirakodás és átrakás

30. cikk

Kijelölt kikötők

(1)   A tagállamok kijelölik azokat a kikötőket, illetve partközeli helyeket (a továbbiakban: kijelölt kikötők), ahol engedélyezik a kékúszójú tonhal kirakodását vagy átrakását.

(2)   Ahhoz, hogy egy kikötő megkapja a kijelölt kikötő státuszt, a kikötő szerinti tagállam meghatározza a kirakodás és az átrakás tekintetében engedélyezett időpontokat és helyszíneket.

(3)   A tagállamok legkésőbb minden év február 15-ig eljuttatják a kijelölt kikötők jegyzékét a Bizottságnak, amely ezt az információt továbbítja az ICCAT titkárságának.

(4)   A szerződő felek és a tagállamok által az (1) és a (2) bekezdésnek megfelelően kijelölt kikötőkön és partközeli helyeken kívül más helyen tilos az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren halászott kékúszójú tonhalat bármely mennyiségben halászhajóról kirakodni vagy átrakni.

31. cikk

Kirakodás

(1)   Az e rendelet 20. cikkében említett hajójegyzékben szereplő, legalább 12 méter teljes hosszúságú uniós halászhajók parancsnokaira az 1224/2009/EK rendelet 17. cikke alkalmazandó. Az 1224/2009/EK rendelet 17. cikke szerinti előzetes értesítést el kell küldeni a használni kívánt kikötő vagy kirakodóhely szerinti tagállam (ideértve a lobogó szerinti tagállamot is) vagy szerződő fél illetékes hatóságának.

(2)   Ezenkívül a 20. cikkben említett hajójegyzékben szereplő, 12 méternél kisebb teljes hosszúságú uniós halászhajók parancsnoka a kikötőbe érkezés várható időpontja előtt legalább négy órával köteles értesíteni a használni kívánt kikötő vagy kirakodóhely szerinti tagállam (ideértve a lobogó szerinti tagállamot is) vagy szerződő fél illetékes hatóságát a következőkről:

a)	az érkezés várható időpontja;

b)	a fedélzeten tárolt kékúszójú tonhal becsült mennyisége; és

c)	arra a földrajzi területre vonatkozó információ, ahol a fogás történt.

(3)   Amennyiben a tagállamok valamely hatályos uniós jogszabály alapján az (1) és a (2) bekezdésben említettnél rövidebb értesítési határidőt alkalmazhatnak, a fedélzeten tárolt kékúszójú tonhal becsült mennyisége az alkalmazandó értesítési határidő szerinti időpontban is közölhető az érkezés előtt. Ha a halászterület kevesebb mint 4 órányi távolságra van a kikötőtől, a fedélzeten tárolt kékúszójú tonhal becsült mennyisége az érkezés előtt bármikor módosítható.

(4)   A kikötő szerinti tagállam hatóságai kötelesek nyilvántartani minden, a folyó évre vonatkozó előzetes értesítést.

(5)   A kikötő szerinti tagállam illetékes ellenőrző hatóságai az 55. cikk (2) bekezdésével összhangban minden kirakodást kötelesek ellenőrizni, a kirakodások egy bizonyos százalékát pedig a kvótát, a flotta méretét és a halászati erőkifejtést figyelembe vevő kockázatértékelési rendszer alapján vizsgálatnak kell alávetni. Az egyes tagállamok által elfogadott ellenőrzési rendszerek valamennyi részletét a tagállamok az 53. cikkben említett éves ellenőrző vizsgálati tervben ismertetik. Ez az ellenőrzési rendszer a lehalászási műveletekre is alkalmazandó.

(6)   Az 1224/2009/EK rendelet 23. cikkének (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően az uniós fogóhajók parancsnokai – az adott hajó hosszától függetlenül – valamennyi hajóút után kötelesek kirakodási nyilatkozatot benyújtani a lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságainak és - ha a kirakodás másik tagállam vagy szerződő fél kikötőjében történt - az érintett kikötő szerinti tagállam vagy szerződő fél illetékes hatóságainak.

(7)   A kirakodott fogásokat kivétel nélkül le kell mérni.

32. cikk

Átrakás

(1)   Az egyezmény hatálya alá tartozó területen a kékúszójú tonhal tengeri átrakása minden körülmények között tilos.

(2)   A halászhajók kizárólag kijelölt kikötőkben, a 30. cikkben meghatározott feltételek mellett rakhatják át kékúszójútonhal-fogásaikat.

(3)   A kikötő szerinti tagállam az átrakás teljes ideje alatt, valamint az ilyen műveletek végzésének valamennyi helyszínén teljes körű ellenőrző vizsgálatot biztosít.

(4)   A fogadó halászhajó parancsnoka vagy annak képviselője a kikötőbe érkezés várható időpontja előtt legalább 48 órával köteles továbbítani a használni kívánt kikötő szerinti tagállam vagy szerződő fél illetékes hatóságának a következő információkat:

a)	az érkezés várható dátuma és ideje, valamint az érkezési kikötő;

b)	a fedélzeten tárolt kékúszójú tonhal becsült mennyisége és arra a földrajzi területre vonatkozó információ, ahol a fogás történt;

c)

az átrakó halászhajó neve, valamint annak a kékúszójú tonhal aktív halászatára engedéllyel rendelkező fogóhajókra vonatkozó ICCAT-nyilvántartás szerinti száma vagy az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren folytatott, kékúszójú tonhalra irányuló halászatra engedéllyel rendelkező egyéb halászhajókra vonatkozó ICCAT-nyilvántartás szerinti száma;

d)

a fogadó halászhajó neve, valamint annak a kékúszójú tonhal aktív halászatára engedéllyel rendelkező fogóhajókra vonatkozó ICCAT-nyilvántartás szerinti száma vagy az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren folytatott, kékúszójú tonhalra irányuló halászatra engedéllyel rendelkező egyéb halászhajókra vonatkozó ICCAT-nyilvántartás szerinti száma; és

e)	az átrakni kívánt kékúszójútonhal-fogás mennyisége és a fogás földrajzi helye.

(5)   A halászhajók kizárólag a lobogójuk szerinti állam által előzetesen kiadott engedély birtokában végezhetnek átrakást.

(6)   Az átrakó halászhajó parancsnokának az átrakás megkezdése előtt tájékoztatnia kell a lobogója szerinti államot a következőkről:

a)	az átrakni kívánt kékúszójú tonhal mennyisége;

b)	az átrakás napja és az átrakási kikötő;

c)

a fogadó halászhajó neve, lajstromozási száma és lobogója, valamint annak a kékúszójú tonhal aktív halászatára engedéllyel rendelkező fogóhajókra vonatkozó ICCAT-nyilvántartás szerinti száma vagy a kékúszójú tonhalnak az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren folytatott halászatára engedéllyel rendelkező egyéb halászhajókra vonatkozó ICCAT-nyilvántartás szerinti száma; és

d)	a kékúszójú tonhal fogásának földrajzi helye.

(7)   A tagállami illetékes hatóságok a kijelölt kikötőben végzett minden átrakást kötelesek ellenőrizni. Ezeknek a hatóságoknak:

a)	érkezéskor át kell vizsgálnia a fogadó halászhajót, valamint ellenőriznie kell a rakományt és az átrakásra vonatkozó dokumentációt;

b)	az átrakás befejezését követő öt napon belül átrakási jelentést kell küldenie az átrakó halászhajó lobogója szerinti állam hatóságának.

(8)   Az 1224/2009/EK rendelet 21. és 22. cikkétől eltérve az uniós halászhajók parancsnokai a hajó hosszától függetlenül kötelesek kitölteni és a halászhajó lobogója szerinti tagállam illetékes hatóságainak megküldeni az ICCAT átrakási nyilatkozatot. A nyilatkozatot az e rendelet III. mellékletében meghatározott formátumnak megfelelően a kikötői átrakás időpontjától számított 48 órán belül kell továbbítani.

4. SZAKASZ

Áthelyezési műveletek

33. cikk

Áthelyezési engedély

(1)   Az áthelyezési műveletek előtt a fogóhajók vagy vontatóhajók parancsnokainak vagy az áthelyezési művelet kiindulási pontját jelentő halgazdaság vagy csapda üzemeltetőinek előzetes áthelyezési nyilatkozatot kell küldeniük az érintett tagállam illetékes hatóságainak, amelyben feltüntetik:

a)	a fogóhajó, vontatóhajó, halgazdaság vagy csapda nevét és ICCAT-nyilvántartás szerinti számát;

b)	az áthelyezés várható időpontját;

c)	a kékúszójú tonhal áthelyezni tervezett becsült mennyiségét;

d)	az áthelyezés helyszínére vonatkozó információt (földrajzi szélesség/hosszúság) és az azonosítható halketrecszámot;

e)	a fogadó vontatóhajó nevét, a vontatott halketrecek számát, és adott esetben az ICCAT-nyilvántartás szerinti számot;

f)	a kékúszójú tonhal rendeltetési helye szerinti kikötőt, halgazdaságot vagy ketrecet.

(2)   Az (1) bekezdésben említett célból minden ketrechez egyedi számot kell hozzárendelni. A számokat egyedi számozási rendszer alapján kell kibocsátani, amely tartalmazza legalább a vontatóhajó lobogója szerinti tagállamot azonosító háromjegyű alfanumerikus kódot és azt követően három számjegyet.

(3)   A fogóhajók, vontatóhajók, a halgazdaságok és a csapdák kizárólag az érintett tagállam által előzetesen kiadott engedély birtokában végezhetnek áthelyezést. A felelős tagállam hatóságai döntik el, hogy engedélyt adnak-e az adott áthelyezési műveletre. Ennek érdekében minden egyes áthelyezési művelet egyedi azonosító számot kap, amelyet közölni kell az esetnek megfelelően a halászhajó parancsnokával, a csapda üzemeltetőjével vagy a halgazdaság üzemeltetőjével. Amennyiben az engedélyt megadják, az azonosító szám a tagállamot azonosító háromjegyű betűkódot, az évszámot jelölő négy számjegyet és az engedély megadását jelölő három betűt („AUT” – „authorisation”) tartalmazza, végül pedig egy sorszámot. Amennyiben az engedélyt nem adják meg, az azonosító szám a tagállamot azonosító háromjegyű betűkódot, az évszámot jelölő négy számjegyet és az engedély elutasítását jelölő három betűt („NEG” – „non-authorisation”) tartalmazza, végül pedig egy sorszámot.

(4)   Amennyiben az áthelyezési művelet során halak pusztulnak el, az érintett tagállamok és az áthelyezésben részt vevő üzemeltetők a XII. melléklet szerint járnak el.

(5)   Az esetnek megfelelően a fogó- vagy vontatóhajóért, halgazdaságért vagy csapdáért felelős tagállam az előzetes áthelyezési nyilatkozat megküldésétől számított 48 órán belül megadja vagy megtagadja az engedélyt.

(6)   Az áthelyezés tekintetében az érintett tagállam által adott engedély nem jelenti a ketrecbehelyezési műveletre vonatkozó engedély megadását.

34. cikk

Az áthelyezésre vonatkozó engedély megtagadása

(1)   A hajóért, halgazdaságért vagy csapdáért felelős tagállam nem engedélyezi az áthelyezést, ha az előzetes áthelyezési nyilatkozat beérkezésekor úgy ítéli meg, hogy:

a)	a halfogást bejelentő fogóhajó vagy csapda nem rendelkezik elegendő kvótával;

b)	a fogóhajó vagy a csapda üzemeltetője nem megfelelő módon jelentette be a halak mennyiségét vagy nem rendelkezett engedéllyel a szóban forgó mennyiség ketrecbe helyezésére, vagy azt nem vette figyelembe az esetlegesen alkalmazandó kvóta felhasználásánál;

c)	a halfogást bejelentő fogóhajó vagy csapda nem rendelkezik engedéllyel kékúszójú tonhal halászatára; vagy

d)	a halak átvételére bejelentett vontatóhajó nem szerepel a kékúszójú tonhal halászatára engedéllyel rendelkező egyéb (fogóhajókon kívüli) halászhajókra vonatkozó – a 20. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett – ICCAT-nyilvántartásban, illetve nincs felszerelve VMS-sel.

(2)   Amennyiben az áthelyezést nem engedélyezik:

a)

a fogóhajóért vagy csapdáért felelős tagállam visszaengedési utasítást bocsát ki az esetnek megfelelően a fogóhajó parancsnokának, illetve a csapda vagy a halgazdaság üzemeltetőjének, és értesíti őket arról, hogy nem engedélyezi az áthelyezést, valamint hogy a halakat vissza kell engedni a tengerbe;

b)	az esetnek megfelelően a fogóhajó parancsnoka, illetőleg a halgazdaság vagy a csapda üzemeltetője a halakat köteles visszaengedni a tengerbe;

c)	a kékúszójú tonhalak visszaengedését a XI. mellékletben meghatározott eljárásoknak megfelelően kell végezni.

35. cikk

Videokamerás felügyelet

(1)   A kékúszójú tonhal áthelyezését végző fogóhajó vagy vontatóhajó parancsnoka, illetve csapda vagy halgazdaság üzemeltetője köteles gondoskodni az áthelyezési műveletek víz alatti, videokamera segítségével történő felügyeletéről, melynek célja az áthelyezett halak egyedszámának ellenőrzése. A videofelvételekre vonatkozó minimumkövetelményeknek és eljárásoknak meg kell felelniük a IX. mellékletben foglaltaknak.

(2)   A hajóért, csapdáért vagy halgazdaságért felelős tagállam gondoskodik arról, hogy az (1) bekezdésben említett videofelvételeket az ICCAT ellenőreinek és regionális megfigyelőinek a rendelkezésére bocsássa.

(3)   A hajóért, csapdáért vagy halgazdaságért felelős tagállam gondoskodik arról, hogy az (1) bekezdésben említett videofelvételeket az uniós ellenőrök és a nemzeti megfigyelők rendelkezésére bocsássa.

(4)   A hajóért, csapdáért vagy halgazdaságért felelős tagállam meghozza az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy elkerülhető legyen az eredeti videofelvételek kicserélése, szerkesztése és manipulálása.

36. cikk

Regionális ICCAT-megfigyelők általi ellenőrzés, valamint vizsgálat indítása és lefolytatása

(1)   A fogóhajók fedélzetén szolgálatot teljesítő, illetve csapdáknál jelen lévő regionális ICCAT-megfigyelők – az 51. cikkben és a VII. mellékletben foglaltak szerint – kötelesek feljegyezni az elvégzett áthelyezési műveleteket, jelentést tenni róluk, megfigyelni és megbecsülni az áthelyezett fogásokat, valamint ellenőrizni a 33. cikk szerinti előzetes áthelyezési engedélyben és a 38. cikk szerinti ICCAT áthelyezési nyilatkozatban szereplő bejegyzéseket.

(2)   Amennyiben a regionális ICCAT-megfigyelőnek, az illetékes ellenőrző hatóságoknak és/vagy a fogóhajó parancsnokának, illetve a csapda képviselőjének a becslése egyedszám tekintetében több mint 10 %-kal eltér egymástól, vagy amennyiben a videofelvétel a becslés céljára nem elég jó minőségű vagy nem elég tisztán kivehető, a fogóhajóért, halgazdaságért vagy csapdáért felelős tagállam vizsgálatot indít, amelyet a halgazdaságban történő ketrecbe helyezés előtt, de mindenképpen az elindításától számított 96 órán belül le kell zárni. A vizsgálat eredményeinek megszületéséig nem engedélyezhető a ketrecbe helyezés, és a kékúszójútonhal-fogási dokumentumban nem hitelesíthető a fogásokra vonatkozó szakasz.

(3)   Mindazonáltal ha a videofelvétel az egyedszám becslésének céljára nem elég jó minőségű vagy nem elég tisztán kivehető, az üzemeltető a hajó, a csapda vagy a halgazdaság lobogója szerinti állam hatóságaitól kérheti másik áthelyezési művelet lefolytatásának engedélyezését és az arról készült videofelvételnek a regionális ICCAT-megfigyelő részére történő átadását.

(4)   Az ellenőrök által végzett ellenőrzések sérelme nélkül a regionális ICCAT-megfigyelők csak abban az esetben írhatják alá az ICCAT áthelyezési nyilatkozatot, ha megállapításaik összhangban vannak az ICCAT állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseivel, és az áthelyezési nyilatkozatban szereplő információk összhangban állnak az általuk tett megállapításokkal és a 35. cikk (1) bekezdésében előírt, a követelményeket teljesítő videofelvétellel. A regionális ICCAT-megfigyelőknek a nyilatkozatot nevüket és az ICCAT-számot jól olvashatóan feltüntetve kell aláírniuk.

(5)   A regionális ICCAT-megfigyelőknek azt is ellenőrizniük kell, hogy az ICCAT áthelyezési nyilatkozatot elküldték-e a vontatóhajó parancsnokának, illetve a halgazdaság vagy a csapda képviselőjének.

37. cikk

A ketrecbe helyezendő kékúszójú tonhalak egyedszámának és tömegének becslésére irányuló intézkedések

A tagállamok meghozzák az olyan módszerek további feltérképezéséhez szükséges intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a fogás és a ketrecbe helyezés helyszínén a kékúszójú tonhalak egyedszámának és tömegének pontosabb becslését. A tagállamok minden év augusztus 22-ig jelentést tesznek a Bizottságnak a meghozott intézkedésekről, a Bizottság pedig ezeket a jelentéseket továbbítja az SCRS-nek.

38. cikk

Áthelyezési nyilatkozat

(1)   A halász- vagy vontatóhajók parancsnokai és a csapdák vagy a halgazdaságok üzemeltetői az áthelyezési művelet végén a IV. mellékletben meghatározott formátumnak megfelelően kötelesek kitölteni az ICCAT áthelyezési nyilatkozatot, majd azt el kell küldeniük tagállamuk illetékes hatóságainak.

(2)   Az áthelyezési művelet kiindulási pontját jelentő hajóért, halgazdaságért vagy csapdáért felelős tagállam illetékes hatóságai kötelesek megszámozni az áthelyezési nyilatkozatokat. A számozási rendszernek tartalmaznia kell a tagállam háromjegyű betűkódját, amelyet az évet jelölő négy számjegy, egy háromjegyű sorszám és a hárombetűs „ITD” jelzés követ (MS-20**/xxx/ITD).

(3)   Az eredeti áthelyezési nyilatkozatnak az áthelyezési művelet során kísérnie kell a halszállítmányt. A nyilatkozat egy példányát a fogóhajó parancsnokának, a csapda üzemeltetőjének, a vontatóhajó parancsnokának vagy a halgazdaság üzemeltetőjének kell őriznie.

(4)   Az áthelyezési műveletet végző hajók (a vontatóhajókat is beleértve) parancsnokai a II. mellékletben szereplő követelményeknek megfelelően kötelesek rögzíteni tevékenységeiket.

39. cikk

Végrehajtási jogi aktusok

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyek rögzítik a 33–38. cikkben és az említett cikkekben hivatkozott mellékletekben említett áthelyezési műveletekre vonatkozó részletes szabályokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 59. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

5. SZAKASZ

Ketrecbehelyezési műveletek

40. cikk

Ketrecbe helyezésre vonatkozó engedély

(1)   Az egyes ketrecbehelyezési műveletek megkezdése előtt a halgazdasági létesítmények 0,5 tengeri mérföldes körzetében szállítóketrecet a fenékhez rögzíteni tilos.

(2)   A ketrecbe helyezés megkezdése előtt a halgazdaságért felelős tagállam illetékes hatósága köteles tájékoztatni a fogóhajóért vagy csapdáért felelős tagállamot, illetve szerződő felet a halászhajó vagy csapda által kifogott halmennyiségekről, és meg kell kérnie a ketrecbe helyezésre vonatkozó engedélyt.

(3)   A ketrecbehelyezési művelet nem kezdhető meg az alábbiak előzetes engedélye nélkül:

a)	a fogóhajóért vagy csapdáért felelős tagállam vagy szerződő fél; vagy

b)	a halgazdaságért felelős tagállam vagy szerződő fél, amennyiben erről az érintett tagállamok között vagy a lobogó szerinti érintett szerződő féllel megállapodás történt.

(4)   Az fogóhajóért, csapdáért vagy adott esetben halgazdaságért felelős tagállam vagy szerződő fél a (2) bekezdésben említett információk benyújtását és az engedélykérést követő egy munkanapon belül megadja vagy megtagadja a ketrecbe helyezésre vonatkozó engedélyt. Amennyiben egy munkanapon belül nem érkezik válasz a halászhajóért vagy csapdáért felelős tagállamtól vagy szerződő féltől, a halgazdaságért felelős szerződő fél vagy tagállam engedélyezheti a ketrecbe helyezést.

(5)   A kékúszójú tonhalat augusztus 15. előtt kell ketrecbe helyezni, kivéve ha a halat fogadó halgazdaságért felelős tagállam vagy szerződő fél alapos indokokat ad meg. Az indoklást a ketrecbehelyezési jelentéssel együtt kell benyújtani.

41. cikk

A ketrecbe helyezésre vonatkozó engedély megtagadása

(1)   Az fogóhajóért, csapdáért vagy adott esetben halgazdaságért felelős tagállam megtagadja a ketrecbe helyezésre vonatkozó engedélyt, ha a 40. cikk (2) bekezdésében említett információk alapján úgy ítéli meg, hogy:

a)	a halfogást bejelentő fogóhajó vagy csapda nem rendelkezett elegendő kvótával a ketrecbe helyezett kékúszójú tonhalak halászatára;

b)	a fogóhajó vagy a csapda nem megfelelő módon jelentette be a halak mennyiségét, vagy azt az alkalmazandó kvóta kiszámításakor nem vették figyelembe; vagy

c)	a halfogást bejelentő fogóhajó vagy csapda nem rendelkezik engedéllyel kékúszójú tonhal halászatára.

(2)   Amennyiben a ketrecbe helyezésre nem adnak engedélyt, a fogóhajóért felelős tagállam vagy szerződő fél felkéri a halgazdaságért felelős tagállamot vagy szerződő felet, hogy foglalja le a fogásokat, és a halakat visszaengedési utasítás kibocsátása útján engedje vissza a tengerbe.

(3)   A visszaengedési utasítás kézhezvételét követően a halgazdaság üzemeltetője köteles a halakat a XI. melléklettel összhangban visszaengedni a tengerbe.

42. cikk

A kékúszójútonhal-fogások dokumentálása

A halgazdaságért felelős tagállam megtiltja az olyan kékúszójú tonhalak tenyésztési céllal történő ketrecbe helyezését, amelyeket nem kísér az ICCAT által és a 640/2010/EU európai parlamenti és a tanácsi rendeletben (18) előírt dokumentáció. A dokumentációnak pontosnak és teljes körűnek kell lennie, és azt a fogóhajókért vagy csapdákért felelős tagállamok vagy szerződő felek hatóságainak meg kell erősíteniük és hitelesíteniük kell.

43. cikk

Ellenőrző vizsgálatok

A halgazdaságokért felelős tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket a halgazdaságokban végzett valamennyi ketrecbehelyezési művelet ellenőrző vizsgálatának biztosítására.

44. cikk

Videokamerás felügyelet

(1)   A halgazdaságért felelős tagállam gondoskodik a ketrecbehelyezési műveletek víz alatti, videokamera segítségével történő felügyeletéről. Minden ketrecbehelyezési műveletről a IX. mellékletnek megfelelő videofelvételt kell készíteni.

(2)   A halgazdaságért felelős tagállam gondoskodik arról, hogy az (1) bekezdésben említett videofelvételeket az ICCAT ellenőreinek és regionális megfigyelőinek a rendelkezésére bocsássák.

(3)   A halgazdaságért felelős tagállam gondoskodik arról, hogy az (1) bekezdésben említett videofelvételeket az uniós ellenőrök és a nemzeti megfigyelők rendelkezésére bocsássák.

(4)   A halgazdaságért felelős tagállam meghozza az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy elkerülhető legyen az eredeti videofelvételek kicserélése, szerkesztése és manipulálása.

45. cikk

Vizsgálat indítása és folytatása

(1)   Amennyiben a regionális ICCAT-megfigyelőnek, az érintett tagállami ellenőrző hatóságnak vagy a csapda üzemeltetőjének a becslése a kékúszójú tonhalak egyedszáma tekintetében több mint 10 %-kal eltér egymástól, a halgazdaságért felelős tagállam a fogóhajóért, illetve a csapdáért felelős tagállam vagy szerződő fél együttműködésével vizsgálatot indít.

(2)   A vizsgálat eredményeinek megszületéséig nem engedélyezhető lehalászás, és a kékúszójútonhal-fogási dokumentumban nem hitelesíthető a tenyésztésre vonatkozó szakasz.

(3)   A vizsgálatot végző, a halgazdaságért és a fogóhajóért vagy csapdáért felelős tagállamok a vizsgálat lefolytatásához a rendelkezésükre álló más információkat is felhasználhatnak, ideértve a 46. cikkben említett programok eredményeit is.

46. cikk

A ketrecbe helyezendő kékúszójú tonhalak egyedszámának és tömegének becslésére irányuló intézkedések és programok

(1)   A tagállamok meghozzák a 37. cikkben említett szükséges intézkedéseket és lépéseket.

(2)   A halak számának és tömegének pontosabb meghatározása érdekében valamennyi ketrecbehelyezési művelet esetében sztereoszkópikus kamerarendszereket vagy azokéval megegyező pontosságú más technikákat alkalmazó programokat kell alkalmazni.

(3)   E programokat a X. melléklet B. szakaszában meghatározott eljárásoknak megfelelően kell végrehajtani.

(4)   A programok eredményeit a halgazdaságért felelős tagállam a X. melléklet B. szakaszának megfelelően közli a fogóhajóért vagy csapdáért felelős tagállammal vagy szerződő féllel és a Bizottsággal. A Bizottság az eredményeket megküldi az ICCAT titkárságának, amely továbbítja azokat a regionális ICCAT-megfigyelőnek.

(5)   Amennyiben a program eredménye alapján a ketrecbe helyezendő kékúszójú tonhalak mennyisége eltér a nyilatkozatban szereplő kifogott és áthelyezett mennyiségektől, a halgazdaságért felelős tagállam a fogóhajóért vagy csapdáért felelős tagállam vagy szerződő fél együttműködésével vizsgálatot indít. Amennyiben a vizsgálatot nem sikerül az eredmények e cikk (4) bekezdésében említett közlését követő 10 munkanap alatt lezárni, vagy ha a vizsgálat eredménye arra utal, hogy a kékúszójú tonhalak egyedszáma vagy átlagos tömege meghaladja a nyilatkozatban szereplő kifogott és áthelyezett mennyiséget, a fogóhajóért vagy csapdáért felelős, lobogó szerinti tagállam vagy szerződő fél hatóságainak visszaengedési utasítást kell kibocsátaniuk az engedélyezett mennyiségen felüli mennyiségre vonatkozóan, amely halmennyiséget a XI. mellékletben előírt eljárásoknak megfelelően vissza kell engedni a tengerbe.

(6)   A X. melléklet B. szakaszának 3. pontjában előírt eljárásoknak megfelelően és adott esetben a visszaengedést követően a programból származó mennyiségeket fel kell használni:

a)	a nemzeti kvótából levonandó végleges fogásmennyiségek meghatározására;

b)	a ketrecbehelyezési nyilatkozatban és a kékúszójútonhal-fogási dokumentum megfelelő szakaszaiban kitöltendő mennyiségek meghatározásához.

(7)   A halgazdaságért felelős tagállamok minden év augusztus 30-ig jelentést tesznek a Bizottságnak a programok eredményeiről, a Bizottság pedig ezt az információt továbbítja az SCRS-nek.

(8)   Élő kékúszójú tonhalak kizárólag a halgazdaság szerinti állam ellenőrző hatóságainak engedélyével és jelenlétében helyezhetők át egyik tenyésztőketrecből a másik tenyésztőketrecbe.

(9)   A kékúszójú tonhalak nyilatkozatban szereplő, a hajó/csapda által kifogott mennyisége és az ellenőrző kamerák által megállapított mennyisége közötti 10 %-os vagy annál nagyobb, az e cikk (5) bekezdése és a 45. cikk szerinti eltérést az érintett hajó/csapda általi lehetséges meg nem felelésnek kell tekinteni, és ez esetben a tagállam megteszi a megfelelő további intézkedések meghozatalához szükséges lépéseket.

47. cikk

Ketrecbehelyezési jelentés

(1)   A halgazdaságért felelős tagállam a ketrecbe helyezésről a művelet befejezésétől számított egy héten belül egy, a X. melléklet B. szakaszában előírt elemeket tartalmazó ketrecbehelyezési jelentést küld a kékúszójú tonhalat kifogó hajók vagy csapdák lobogója szerinti tagállamnak vagy szerződő félnek, valamint a Bizottságnak. A jelentésnek tartalmaznia kell az 1936/2001/EK rendelet 4b. cikke és Ia. melléklete szerinti ketrecbehelyezési nyilatkozatban foglalt információkat is. A Bizottság továbbítja a jelentést az ICCAT titkárságának.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában a ketrecbehelyezési művelet csak akkor tekinthető lezártnak, ha a megindított vizsgálatok és – ha volt ilyen – az előírt visszaengedési műveletek lezárultak.

48. cikk

Végrehajtási jogi aktusok

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyek rögzítik a 40–47. cikkben és az említett cikkekben hivatkozott mellékletekben említett ketrecbehelyezési műveletekre vonatkozó részletes szabályokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 59. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

6. SZAKASZ

Nyomon követés és felügyelet

49. cikk

Hajómegfigyelési rendszer

(1)   Az 1224/2009/EK rendelet 9. cikkének (2) bekezdésétől eltérve, a VMS vonatkozásában előírt kötelezettség hosszuktól függetlenül az e rendelet 20. cikkének (6) bekezdése szerinti ICCAT-hajónyilvántartásban szereplő valamennyi vontatóhajóra alkalmazandó.

(2)   A 20. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett hajójegyzékben vagy a 20. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett hajójegyzékben szereplő, 15 méternél hosszabb halászhajóknak a halászati idény kezdete előtt legalább 15 nappal kell elkezdeniük megküldeni VMS-adataikat az ICCAT-nak és az adatküldést a halászati idény vége után legalább 15 napig folytatniuk kell, kivéve, ha a Bizottsághoz ezt megelőzően kérelem érkezik arra vonatkozóan, hogy a hajót töröljék az ICCAT hajónyilvántartásából.

(3)   A VMS-adatoknak a kékúszójú tonhal aktív halászatára engedéllyel rendelkező fogóhajók általi megküldése – ellenőrzési okokból kifolyólag – nem szakítható meg a hajók kikötői tartózkodásának idejére.

(4)   A tagállamok biztosítják, hogy a lobogójuk alatt közlekedő halászhajóktól kapott VMS-üzeneteket halászati felügyelőközpontjaik valós időben és „https” adatátviteli formátumban továbbítsák a Bizottságnak és az általa kijelölt szervnek. A Bizottság ezeket az üzeneteket elektronikus úton továbbítja az ICCAT titkárságának.

(5)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy:

a)	a lobogójuk alatt közlekedő halászhajóktól kapott VMS-üzeneteket legalább kétóránként továbbítsák a Bizottságnak;

b)	a VMS műszaki hibája esetén a lobogójuk alatt közlekedő halászhajóktól a 404/2011/EU végrehajtási rendelet 25. cikkének (1) bekezdése szerint alternatív eszközök útján kapott üzeneteket azoknak a halászati felügyelőközpontjaikba való beérkezésétől számított 24 órán belül továbbítsák a Bizottságnak;

c)	a Bizottságnak továbbított üzenetek (egyedi azonosítókkal történő) számozása az üzenetek többszörös elküldésének elkerülése érdekében folyamatos legyen;

d)	a Bizottságnak továbbított üzenetek eleget tegyenek a 404/2011/EU végrehajtási rendelet 24. cikkének (3) bekezdésében foglaltaknak.

(6)   Minden tagállam meghozza a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az ellenőrhajóik számára rendelkezésre bocsátott üzeneteket bizalmasan kezeljék, és kizárólag a tengeren végzett ellenőrző vizsgálatok céljára használják fel őket.

50. cikk

Nemzeti megfigyelői program

(1)   A kékúszójú tonhalra aktívan halászó hajók tekintetében a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a nemzeti megfigyelők jelenléte elérje legalább a következő mértékeket:

a)	nyílt vízi vonóhálós halászhajóinak 20 %-a (15 méteres hossz felett);

b)	horogsoros halászhajóinak 20 %-a (15 méteres hossz felett);

c)	csalival halászó hajóinak 20 %-a (15 méteres hossz felett);

d)	vontatóhajóinak 100 %-a;

e)	a csapdákból való lehalászási műveletek 100 %-a.

(2)   A tagállamok nemzeti megfigyelőik részére hivatalos azonosító okmányt állítanak ki.

(3)   A nemzeti megfigyelők feladata elsősorban a következőkre terjed ki:

a)	annak nyomon követése, hogy a halászhajók és a csapdák megfelelnek-e ennek a rendeletnek;

b)

a halászati tevékenységekre vonatkozó információk rögzítése és jelentése, amely a következőkre terjed ki: i. fogásmennyiség (beleértve a járulékos fogásokat is), amely fajonkénti bontásban feltünteti a hajó fedélzetén tartott mennyiséget, illetve az élve vagy elpusztult állapotban visszadobott mennyiséget; ii. a fogás helyszíne a földrajzi hosszúság és szélesség megjelölésével; iii. az ICCAT különböző halászeszközökről szóló kézikönyvében meghatározottaknak megfelelően a halászati erőkifejtés számszerűsítése (úgymint hálókivetések száma, horgok száma); iv. a fogás dátuma;

c)	a fogások megfigyelése és mennyiségi becslése, valamint a naplóba bejegyzett adatok ellenőrzése;

d)	az ICCAT állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseit esetlegesen megsértő halászhajók megfigyelése és feljegyzése.

(4)   A nemzeti megfigyelőknek – az SCRS-től kapott utasítások alapján – tudományos munkát is végezniük kell, többek között az ICCAT felkérésére be kell gyűjteniük az ICCAT által meghatározott Task II-es adatokat.

(5)   Az (1)–(4) bekezdés alkalmazásában a tagállamok ezenkívül:

a)

gondoskodnak a nemzeti megfigyelők hajóikon és csapdáiknál való reprezentatív időbeli és térbeli jelenlétéről annak biztosítása érdekében, hogy a Bizottság a fogásokkal, az erőkifejtéssel és egyéb tudományos és gazdálkodási vonatkozásokkal kapcsolatban megfelelő és helyes adatokat és információkat kapjon, tekintetbe véve flották és a folytatott halászat jellegét;

b)	megbízható adatgyűjtési protokollokat biztosítanak;

c)	biztosítják, hogy a nemzeti megfigyelők kirendelésük előtt megfelelő képzésben részesüljenek és megszerezzék a szükséges jóváhagyást;

d)	a megvalósíthatóság határain belül biztosítják, hogy a megállapodás hatálya alá tartozó területen halászati tevékenységben részt vevő hajók és csapdák által folytatott halászati tevékenységet a lehető legkisebb mértékben zavarják.

(6)   A tagállamok megfigyelői programjai keretében gyűjtött adatokat és információkat minden év július 15-ig a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani. A Bizottság ezeket az adatokat és információkat az esetnek megfelelően továbbítja az SCRS-nek és az ICCAT titkárságnak.

51. cikk

Regionális ICCAT-megfigyelői program

(1)   Az Unióban a (2)–(6) bekezdésben meghatározottak szerinti és a VII. mellékletben részletesen meghatározott regionális ICCAT-megfigyelői programot kell alkalmazni.

(2)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy egy regionális ICCAT-megfigyelő jelen legyen:

a)	a kékúszójú tonhal halászatára engedéllyel rendelkező valamennyi erszényes kerítőhálós halászhajón;

b)	minden alkalommal, amikor kékúszójú tonhalat erszényes kerítőhálós halászhajókról helyeznek át;

c)	minden alkalommal, amikor kékúszójú tonhalat csapdából szállítóketrecbe helyeznek át;

d)	minden alkalommal, amikor kékúszójú tonhalat valamely halgazdaságból egy másik halgazdaságba helyeznek át;

e)	minden alkalommal, amikor kékúszójú tonhalat halgazdaságokban ketrecbe helyeznek;

f)	minden alkalommal, amikor kékúszójú tonhalat halgazdaságokban lehalásznak.

(3)   Olyan erszényes kerítőhálós halászhajó, amelyen nem tartózkodik regionális ICCAT-megfigyelő, nem kaphat engedélyt kékúszójú tonhal halászatára vagy az abban való részvételre.

(4)   A halgazdaságokért felelős tagállamok biztosítják egy regionális ICCAT-megfigyelő jelenlétét valamennyi ketrecbehelyezési műveletnél és a halak gazdaságokban történő lehalászása során.

(5)   A regionális ICCAT-megfigyelők feladata elsősorban a következőkre terjed ki:

a)	az ICCAT vonatkozó állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseivel összhangban megfigyelik és nyomon követik a halászati és tenyésztési műveleteket;

b)	aláírják a 38. cikk szerinti ICCAT áthelyezési nyilatkozatokat és a 47. cikk szerinti ketrecbehelyezési jelentéseket, valamint a kékúszójútonhal-fogási dokumentumokat, amennyiben úgy találják, hogy a bennük szereplő információk összhangban állnak az általuk tett megállapításokkal;

c)	tudományos munkát végeznek, így például – az ICCAT előírásainak megfelelően – mintákat gyűjtenek az SCRS utasításai alapján.

(6)   A lobogó szerinti tagállamok biztosítják, hogy a hajóparancsnokok, a legénység, valamint a halgazdaságok, a csapdák és a hajók tulajdonosai ne akadályozzák, fenyegessék, zavarják, befolyásolják, vesztegessék meg vagy kíséreljék meg megvesztegetni a regionális ICCAT-megfigyelőket feladataik teljesítése közben.

7. SZAKASZ

Ellenőrző vizsgálat és keresztellenőrzés

52. cikk

Az ICCAT közös nemzetközi ellenőrző vizsgálati rendszere

(1)   Az Unióban a VIII. mellékletben meghatározottak szerinti ICCAT közös nemzetközi ellenőrző vizsgálati rendszert (a továbbiakban: ICCAT-rendszer) kell alkalmazni.

(2)   Azok a tagállamok, amelyek halászhajói engedéllyel rendelkeznek a kékúszójú tonhalnak az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren folytatott halászatára, ellenőröket jelölnek ki, és az ICCAT-rendszer keretében ellenőrző vizsgálatokat végeznek a tengeren.

(3)   Ha valamely tagállam az egyezmény hatálya alá tartozó területen bármikor több mint 15, a lobogója alatt közlekedő halászhajóval halászik kékúszójú tonhalra, az adott tagállam egészen addig, amíg a hajók ott tartózkodnak, tengeri ellenőrzés és ellenőrző vizsgálat céljából ellenőrhajót működtet az egyezmény hatálya alá tartozó területen. Ezt a kötelezettséget teljesítettnek kell tekinteni, ha a tagállamok az ellenőrhajó üzemeltetése céljából együttműködnek, vagy ha az egyezmény hatálya alá tartozó területen uniós ellenőrhajó folytat tevékenységet.

(4)   A Bizottság vagy egy általa kijelölt szerv az ICCAT-rendszer keretében uniós ellenőröket jelölhet ki.

(5)   A Bizottság vagy egy általa kijelölt szerv az Unió nevében összehangolja a felügyeleti és ellenőrző vizsgálati tevékenységeket. A Bizottság az érintett tagállamokkal együttműködve olyan közös ellenőrző vizsgálati programokat dolgozhat ki, amelyek lehetővé teszik, hogy az Unió teljesítse az ICCAT-rendszer keretében vállalt kötelezettségeit. Azok a tagállamok, amelyek halászhajói kékúszójú tonhalra halásznak, meghozzák a szükséges intézkedéseket, hogy elősegítsék e programok végrehajtását, különösen a szükséges emberi és anyagi erőforrások, valamint azok igénybevételének időszakai és földrajzi területei tekintetében.

(6)   A tagállamok minden év április 1-jéig értesítik a Bizottságot azon ellenőrök és ellenőrhajók nevéről, akiket, illetve amelyeket az év során az ICCAT-rendszerben való részvételre ki szándékoznak jelölni. Ezen információk felhasználásával a Bizottság a tagállamokkal együttműködve minden évben tervet dolgoz ki az Uniónak az ICCAT-rendszerben való részvételére vonatkozóan, és azt elküldi az ICCAT titkárságának és a tagállamoknak.

53. cikk

Az ellenőrző vizsgálati tervek megküldése

(1)   A tagállamok minden év január 31-ig eljuttatják ellenőrző vizsgálati tervüket a Bizottsághoz. Az ellenőrző vizsgálati terveket a következőkkel összhangban kell összeállítani:

a)	az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengerben élő kékúszójú tonhalra vonatkozó, az 1224/2009/EK rendelet 95. cikke alapján létrehozott egyedi ellenőrzési és vizsgálati programban meghatározott ellenőrző vizsgálati tevékenységek célkitűzései, prioritásai, eljárásai és referenciaértékei;

b)	az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengerben élő kékúszójú tonhalra vonatkozó, az 1224/2009/EK rendelet 46. cikke alapján létrehozott nemzeti ellenőrzési cselekvési programok.

(2)   A Bizottság egybegyűjti a nemzeti ellenőrző vizsgálati terveket, és integrálja őket az uniós ellenőrző vizsgálati tervbe. A Bizottság az ellenőrző vizsgálati tervet a 6. cikk (1) bekezdésében említett tervekkel együtt jóváhagyásra megküldi az ICCAT titkárságának.

54. cikk

Ellenőrző vizsgálat jogsértés esetén

(1)   A lobogó szerinti tagállam meghozza az e cikk (2) bekezdése szerinti intézkedéseket, amennyiben a lobogója alatt közlekedő valamely hajó:

a)	elmulasztott eleget tenni a 25. és 26. cikkben említett jelentéstételi kötelezettségének; vagy

b)	megsértette az e rendeletben, az 1224/2009/EK rendelet 89–93. cikkében és az 1005/2008/EK rendelet IX. fejezetében foglalt rendelkezéseket.

(2)   A lobogó szerinti tagállam gondoskodik arról, hogy a fizikai vizsgálatokra saját felügyelete alatt a kikötőiben kerüljön sor, vagy azokat egy általa kijelölt másik személy végezze, amennyiben a hajó nem a szóban forgó tagállam valamelyik kikötőjében tartózkodik.

55. cikk

Keresztellenőrzés

(1)   A tagállamok többek között az ellenőri jelentések, a megfigyelői jelentések és a VMS-adatok alapján – az 1224/2009/EK rendelet 109. cikkének megfelelően – ellenőrzik a halászhajóik naplóinak benyújtását, valamint a naplókba, az átszállítási, illetve átrakási nyilatkozatokba és a kékúszójútonhal-fogási dokumentumokba bejegyzett vonatkozó információk helytállóságát.

(2)   A tagállamok – az 1224/2009/EK rendelet 109. cikkének megfelelően – keresztellenőrzéseket végeznek valamennyi kirakodás, átrakás vagy ketrecbehelyezési művelet vonatkozásában a halászhajó naplójába bejegyzett fajonkénti mennyiségek, illetve az áthelyezési vagy az átrakási nyilatkozatban rögzített fajonkénti mennyiségek, valamint a kirakodási nyilatkozatban vagy a ketrecbe helyezésről szóló nyilatkozatban rögzített mennyiségek, illetve bármely egyéb érintett dokumentumban – többek között a számlán és/vagy értékesítési bizonylaton – feltüntetett mennyiségek összevetésével.

8. SZAKASZ

Forgalmazás

56. cikk

A forgalmazással kapcsolatos intézkedések

(1)   Az 1224/2009/EK rendeletben, az 1005/2008/EK rendeletben és az 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (19) foglaltakat nem érintve, tilos a kékúszójú tonhal minden olyan uniós kereskedelme, kirakodása, behozatala, kivitele, tenyésztési vagy hizlalási céllal történő ketrecbe helyezése, újrakivitele és átrakása, amelyet nem kísér az e rendeletben, a 640/2010/EU rendeletben és az 1936/2001/EK rendelet 4b. cikkében meghatározott pontos, teljes körű és hitelesített dokumentáció.

(2)   Tilos a kékúszójú tonhal uniós kereskedelme, behozatala, kirakodása, tenyésztési vagy hizlalási céllal történő ketrecbe helyezése, feldolgozása, kivitele, újrakivitele és átrakása, ha:

a)

azt olyan halászhajóval vagy csapdával fogták, amelynek lobogó szerinti állama az ICCAT állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedései alapján nem rendelkezik kvótával, fogási korláttal vagy halászati erőkifejtési részesedéssel az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengerben élő kékúszójú tonhal halászatára; vagy

b)	azt olyan halászhajóval vagy csapdával fogták, amelynek egyéni kvótája vagy lobogó szerinti államának halászati lehetőségei a kifogás időpontjában ki voltak merítve.

(3)   Az 1224/2009/EK rendeletben, az 1005/2008/EK rendeletben és az 1379/2013/EU rendeletben foglaltakat nem érintve tilos hizlaló vagy tenyésztő gazdaságból származó kékúszójú tonhal minden olyan uniós kereskedelme, behozatala, kirakodása, feldolgozása és kivitele, amely nem felel meg az (1) bekezdésben említett rendeleteknek.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

57. cikk

Értékelés

A tagállamok minden év szeptember 15-ig részletes jelentést nyújtanak be a Bizottságnak e rendelet végrehajtásáról. A tagállamoktól kapott információk alapján a Bizottság minden év október 15-ig részletes jelentést nyújt be az ICCAT titkárságának a 14-04. sz. ICCAT-ajánlás végrehajtásáról.

58. cikk

Finanszírozás

Az 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (20) alkalmazásában a kékúszójú tonhalra vonatkozóan az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren alkalmazandó többéves helyreállítási terv az 1380/2013/EU rendelet 9. cikke szerinti többéves tervnek tekintendő.

59. cikk

Végrehajtás

(1)   A Bizottságot az 1380/2013/EU rendelet 47. cikke által létrehozott Halászati és Akvakultúra-ágazati Bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

60. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)   A 302/2009/EK rendelet hatályát veszti.

(2)   A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat az e rendeletre való hivatkozásoknak kell tekinteni, a XIII. mellékletben foglalt megfelelési táblázatnak megfelelően.

61. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

---

(1)  HL C 383., 2015.11.17., 100. o.

(2)  Az Európai Parlament 2016. június 23-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2016. július 18-i határozata.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).

(4)  Nemzetközi egyezmény az atlanti tonhalfélék védelméről (HL L 162., 1986.6.18., 34. o.).

(5)  A Tanács 1559/2007/EK rendelete (2007. december 17.) az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengerben élő kékúszójútonhal-állományra vonatkozó többéves helyreállítási terv létrehozásáról és az 520/2007/EK rendelet módosításáról (HL L 340., 2007.12.22., 8. o.).

(6)  A Tanács 302/2009/EK rendelete (2009. április 6.) a kékúszójú tonhalra vonatkozóan az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren alkalmazandó többéves helyreállítási tervről, a 43/2009/EK rendelet módosításáról és az 1559/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 96., 2009.4.15., 1. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 500/2012/EU rendelete (2012. június 13.) a kékúszójú tonhalra vonatkozóan az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren alkalmazandó többéves helyreállítási tervről szóló 302/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 157., 2012.6.16., 1. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 544/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a kékúszójú tonhalra vonatkozóan az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren alkalmazandó többéves helyreállítási tervről szóló 302/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 163., 2014.5.29., 7. o.).

(9)  A Bizottság 2015/98/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2014. november 18.) az atlanti tonhalfélék védelméről szóló nemzetközi egyezményből és az északnyugat-atlanti halászatban folytatandó jövőbeni többoldalú együttműködésről szóló egyezményből adódó, az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 15. cikkének (2) bekezdése szerinti uniós nemzetközi kötelezettségek végrehajtásáról (HL L 16., 2015.1.23., 23. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(11)  A Tanács 1224/2009/EK rendelete (2009. november 20.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító uniós ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 343., 2009.12.22., 1. o.).

(12)  A Bizottság 404/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. április 8.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló 1224/2009/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 112., 2011.4.30., 1. o.).

(13)  A Tanács 1005/2008/EK rendelete (2008. szeptember 29.) a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról, továbbá a 2847/93/EGK, az 1936/2001/EK és a 601/2004/EK rendelet módosításáról és az 1093/94/EK és az 1447/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 286., 2008.10.29., 1. o.).

(14)  A Bizottság 2014/156/EU végrehajtási határozata (2014. március 19.) a kékúszójútonhal-állományok kelet-atlanti és földközi-tengeri halászatára, a kardhalállományok földközi-tengeri halászatára, valamint a szardínia- és szardellaállományok észak-adriai halászatára vonatkozó egyedi ellenőrzési és vizsgálati program létrehozásáról (HL L 85., 2014.3.21., 15. o.).

(15)  A megfelelési bizottság ülésközi találkozójáról készült jelentés (Madrid, Spanyolország, 2010. február 24–26.) 4.2. mellékletének 5. pontja és 3. függeléke.

(16)  A Bizottság 26/2004/EK rendelete (2003. december 30.) a közösségi halászflotta-nyilvántartásról (HL L 5., 2004.1.9., 25. o.).

(17)  A Tanács 1936/2001/EK rendelete (2001. szeptember 27.) a hosszú távon vándorló halfajok bizonyos állományainak halászatára vonatkozó ellenőrzési intézkedések megállapításáról (HL L 263., 2001.10.3., 1. o.).

(18)  Az Európai Parlament és a Tanács 640/2010/EU rendelete (2010. július 7.) a kékúszójú tonhalra (Thunnus thynnus) vonatkozó fogási dokumentációs program létrehozásáról és az 1984/2003/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 194., 2010.7.24., 1. o.).

(19)  Az Európai Parlament és a Tanács 1379/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 1. o.).

(20)  Az Európai Parlament és a Tanács 508/2014/EU rendelete (2014. május 15.) az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról, valamint a 2328/2003/EK, a 861/2006/EK, az 1198/2006/EK és a 791/2007/EK tanácsi rendelet, valamint az 1255/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 149., 2014.5.20., 1. o.).

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---