5.6.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 139/12

(1)

A lefolytatott vizsgálat (a továbbiakban: az eredeti vizsgálat) eredményeként a Tanács a legutóbb a 986/2012/EU végrehajtási rendelettel (2) módosított 383/2009/EK rendelettel (3) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból származó egyes, ötvözetlen acélból készült elő- és utófeszítő huzalok és huzalsodratok (PSC-huzalok és -sodratok) behozatalára.

(2)

Az intézkedések keretében 46,2 %-os értékvám került kivetésre, amely alól a Kiswire Qingdao, Ltd (0 %), valamint az Ossen Innovation Materials Co. Joint Stock Company Ltd és az Ossen Jiujiang Steel Wire Cable Co. Ltd (mindkettő 31,1 %) kivételt képezett.

(3)

A hatályos dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (4) közzétételét követően a Bizottsághoz 2014. február 7-én kérelem érkezett az intézkedéseknek az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatára.

(4)

A kérelmet a European Stress Information Service (a továbbiakban: ESIS, illetve a kérelmező) nyújtotta be olyan gyártók nevében, amelyek termelése az egyes PSC-huzalok és -sodratok tekintetében a teljes uniós termelés több mint 25 %-át teszi ki.

(5)

A kérelem azon alapult, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése valószínűleg a dömping és az uniós gazdasági ágazatot érő kár megismétlődését eredményezné.

(6)

Miután a Bizottság az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdése értelmében létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2014. május 8-án az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (5) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálat megindítását.

(7)

A dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó vizsgálat a 2013. április 1-je és 2014. március 31-e közötti időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének értékelése szempontjából fontos tendenciák vizsgálata a 2010. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig terjedő időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) vonatkozott.

(8)

A hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról a Bizottság hivatalosan értesítette a kérelmezőt, az uniós gyártókat, a kínai exportáló gyártókat, a tudomása szerint érintett uniós importőröket és felhasználókat, valamint Kína képviselőit. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, valamint hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül meghallgatást kérjenek.

(9)

Figyelembe véve a kínai exportáló gyártók, valamint az uniós független importőrök nyilvánvalóan nagy számát, az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság jelezte, hogy ezen érdekelt felek vonatkozásában az alaprendelet 17. cikkének megfelelően mintavételre kerülhet sor.

(10)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság jelezte, hogy az uniós gyártókból ideiglenesen kiválasztott egy mintát, amelyet a hasonló termék gyártási volumene alapján választott ki. A mintában öt uniós gyártó szerepelt. A mintában szereplő öt uniós gyártó termelése az uniós gazdasági ágazat teljes termelésének 64 %-át tette ki a vizsgálati időszakban. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg az ideiglenes mintával kapcsolatos észrevételeiket, azonban egyetlen észrevétel sem érkezett. Az ideiglenes minta ezért megerősítésre került és az uniós gazdasági ágazat helyzetének szempontjából reprezentatívnak tekinthető.

(11)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, a kínai exportáló gyártók és az uniós független importőrök tekintetében szükséges-e a mintavétel –, felkérte a szóban forgó feleket, hogy jelentkezzenek, és bocsássák rendelkezésére az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat. Mivel azonban ezen felek egyike sem jelentkezett, az exportáló gyártók és a független importőrök tekintetében nem volt szükséges a mintavétel.

(12)

A Bizottság minden olyan információt beszerzett és ellenőrzött, amelyet szükségesnek ítélt ahhoz, hogy megállapítsa a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, a dömpingből eredő kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, valamint ahhoz, hogy meghatározza az uniós érdeket.

(13)

Ennek céljából a Bizottság kérdőívet küldött valamennyi, tudomása szerint érintett félnek, valamint minden egyéb olyan félnek, amely ezt az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül kérte, nevezetesen a kínai ismert exportáló gyártóknak, annak a nyolc, piacgazdasággal rendelkező harmadik országnak, amelyben a jelek szerint gyártják a hasonló terméket, a mintavételbe bevont uniós gyártóknak és az ismert uniós felhasználóknak.

(14)

A kérdőívre a mintába felvett öt uniós gyártó, valamint további tizenkét gyártó küldte el válaszát. A kérdőívre egy felhasználótól is érkezett válasz. Tizenegy felhasználó és három beszállító írásos észrevételeket nyújtott be. Egyetlen kínai exportáló gyártó sem válaszolt a kérdőívre. A kérdőívre három válasz érkezett piacgazdasággal rendelkező harmadik országban működő gyártóktól.

(15)

A következő vállalatok telephelyén került sor ellenőrző látogatásra:

(16)

Az érintett termékek a jelenleg az ex 7217 10 90, az ex 7217 20 90, az ex 7312 10 61, az ex 7312 10 65 és az ex 7312 10 69 KN-kód alá besorolt, Kínából származó, lemezelés vagy bevonás nélküli, ötvözetlen acélból készült huzalok, a cinkkel lemezelt vagy bevont, ötvözetlen acélból készült huzalok, valamint az akár lemezelt vagy bevont, akár lemezelés vagy bevonás nélküli, legfeljebb 18 huzalból álló, legalább 0,6 tömegszázalék szenet tartalmazó, 3 mm-t meghaladó maximális keresztmetszetű sodort huzalok. Az olyan, hét huzalból álló, galvanizált (de további bevonat nélküli) huzalsodratok, amelyeknél a központi huzal átmérője a külső hat huzal átmérőjénél legfeljebb 3 %-kal nagyobb, nem tartoznak a jelenleg hatályos intézkedések alá és nem képezik e felülvizsgálat tárgyát.

(17)

Az érintett terméket elsősorban beton megerősítéséhez használják az építőiparban, de függesztő elemekben és kábelhidakban is megtalálható. Magas széntartalmú acél hengerhuzalból állítják elő, amelynél tisztítás, húzás és melegítés – és a sodratok esetében – spirális tekercselés után érik el az átmérőre, az ellenálló képességre és a szilárdságra vonatkozó sajátos jellemzőket.

(18)

A felülvizsgálat során megállapítást nyert, hogy az uniós gazdasági ágazat által az Unióban gyártott és értékesített PSC-huzalok és -sodratok, a Dél-Afrika, mint analóg ország belföldi piacán gyártott és értékesített PSC-huzalok és -sodratok, valamint a Kínában gyártott, és potenciálisan az Unióban értékesíthető PSC-huzalok és -sodratok ugyanazokkal az alapvető fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek és ugyanazon célra alkalmazzák őket.

(19)

Ezért ezek a termékeket a Bizottság az alaprendelet 1. cikke (4) bekezdésének értelmében hasonló termékeknek tekinti.

(20)

A Bizottság az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően megvizsgálta, hogy a jelenlegi intézkedések hatályvesztése a Kínából származó dömping valószínű folytatódásához vagy megismétlődéséhez vezetne-e.

(21)

A felülvizsgálati időszakban Kína elhanyagolható mennyiséget exportált az érintett termékből. Kína esetében ezért nem valószínű, hogy a dömping folytatódna. A dömping megismétlődésének valószínűségét csak a más harmadik országokba irányuló export során alkalmazott árakra alapozva lehetett értékelni.

(22)

Ahogy a (14) preambulumbekezdésben is szerepel, a Bizottság a kínai exportáló gyártóktól nem kapott választ. Így a kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában az átfogó elemzés, ezen belül a dömpingszámítás alapját az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények képezték. A kínai hatóságok tájékoztatást kaptak arról, hogy a Bizottság szándéka, hogy az alaprendelet 18. cikkét alkalmazza és megállapításait a rendelkezésre álló tényekre alapozza.

(23)

Ebből adódóan a dömping megismétlődésének valószínűségét a hatályvesztési felülvizsgálati kérelemben szereplő információk, valamint egyéb információforrások, köztük kereskedelmi import- és exportstatisztikák (Eurostat, kínai és más harmadik országok statisztikái) és az ágazattól származó jelentések felhasználásával mérték fel.

(24)

Az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése alapján Kína nem minősül piacgazdasággal rendelkező országnak. Az eredeti vizsgálat során a rendes érték megállapítása céljából Törökország került kiválasztásra mint piacgazdasággal rendelkező harmadik ország („analóg ország”).

(25)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben: i. a kérelmező javaslata alapján analóg országként e hatályvesztési felülvizsgálatban is Törökországot tervezte kiválasztani; ii. meghatározta az Unióba PSC-huzalokat és -sodratokat exportáló, piacgazdasággal rendelkező egyéb harmadik országokat, amelyek: Brazília, India, Oroszország, Dél-Afrika, Dél-Korea és Thaiföld. 2013-ban ezen országok esetében volt a legmagasabb a PSC-huzalok és -sodratok Unióba irányuló importja (az Eurostat adatai szerint).

(26)

A Bizottság megvizsgálta, hogy folyik-e PSC-huzalok és -sodratok gyártása és értékesítése azokban a piacgazdasággal rendelkező harmadik országokban, amelyekben a jelek szerint gyártanak PSC-huzalokat és -sodratokat. A Bizottság felvette a kapcsolatot az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott hét acéltermelő ország, továbbá az USA gyártóival és azok ágazati szövetségeivel.

(27)

A Bizottság India, Dél-Afrika és Törökország egyes gyártóitól kapott választ a kérdőívre. A kérelmező kifogást nyújtott be India analóg országnak való minősítése ellen arra hivatkozva, hogy az acéliparnak nyújtott állami támogatások miatt India belföldi piacán torzulások tapasztalhatók. A Bizottság más érdekelt felek részéről nem kapott észrevételeket.

(28)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a következő okok miatt e felülvizsgálati eljárásban Dél-Afrika lenne a legmegfelelőbb analóg ország:

(29)

Az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdésével összhangban az analóg ország együttműködő gyártójától kapott információk alapján meghatározták a Kínára érvényes rendes értéket.

(30)

A Bizottság először megvizsgálta, hogy az analóg ország együttműködő gyártója esetében a belföldi értékesítés összmennyisége reprezentatívnak tekinthető-e. A hasonló termék független vevők részére történő belföldi értékesítésének összmennyisége a felülvizsgálati időszakban elérte az érintett terméknek a dömpingszámításkor figyelembe vett országokba irányuló exportértékesítése összmennyiségének legalább 5 %-át. Ennek alapján az érintett termék együttműködő gyártója által az analóg ország belföldi piacán az érintett termék belföldi értékesítésének összmennyisége reprezentatívnak tekinthető.

(31)

A Bizottság ezt követően azonosította azokat a belföldön értékesített azon terméktípusokat, amelyek azonosak, vagy összehasonlíthatóak a dömpingszámításkor figyelembe vett harmadik országokba irányuló export keretében értékesített terméktípusokkal.

(32)

A Bizottság ezt követően valamennyi terméktípus esetében meghatározta a független vevőknek történt nyereséges belföldi értékesítések felülvizsgálati időszak alatti részarányát annak megállapítására, hogy a rendes érték kiszámítását az alaprendelet 2. cikke (4) bekezdésének megfelelően a tényleges belföldi értékesítések alapján végezze-e el.

(33)

A rendes értéket – függetlenül attól, hogy az értékesítések nyereségesek voltak-e, vagy sem – az egyes terméktípusok tényleges belföldi ára alapján kell meghatározni, amennyiben:

(34)

Ebben az esetben a rendes érték a terméktípus felülvizsgálati időszak alatt történt összes belföldi értékesítése során alkalmazott árainak súlyozott átlaga.

(35)

A rendes értéket az egyes terméktípusok felülvizsgálati időszak alatti – kizárólag nyereséges – belföldi értékesítésének terméktípusonkénti tényleges belföldi ára alapján kell meghatározni, amennyiben:

(36)

Egy olyan terméktípusnál, amelynek esetében az analóg ország belföldi piacán az érintett termékből nem volt belföldi értékesítés, a rendes értéket úgy határozták meg, hogy az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdése szerint a hasonló termék előállítási költségeinek súlyozott átlagához bizonyos összegű értékesítési, általános és igazgatási költségeket, valamint nyereséget adtak.

(37)

Az alaprendelet 2. cikkének (6) bekezdésével összhangban ez az összeg az analóg ország együttműködő gyártójának hasonló terméke tekintetében a szokásos kereskedelmi forgalomban zajló előállítás és értékesítés tényleges adatain alapult.

(38)

A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában az alaprendelet 18. cikkének megfelelően az exportárakat a rendelkezésre álló adatok alapján kellett megállapítani.

(39)

A Bizottság elemezte az Eurostattól származó statisztikákat. A Kínából importált termék mennyisége korlátozott volt, így azok árait nem lehetett reprezentatívnak tekinteni.

(40)

A Bizottság elemezte a kínai kereskedelmi statisztikákat. E statisztikákban az érintett termék olyan HR-kódok alá került besorolásra, amelyek egyéb, jelentősen magasabb értékű terméket, így például rozsdamentes acélból készült termékeket és acél drótköteleket is magukban foglaltak. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a kínai kereskedelmi statisztikák alapján nem lehet megállapítani az érintett termék valószínűsíthető exportárát.

(41)

A Bizottság kiválasztotta azokat az országokat, amelyekbe a legnagyobb mennyiségben irányul Kínából export az említett HR-kód alá tartozó – az érintett terméket is magában foglaló – termékekből (Brazília, Japán, Malajzia, Dél-Korea, USA és Vietnam). A Bizottság ezután azt vizsgálta, hogy ezen országok importstatisztikái alapján be lehet-e azonosítani a PSC-huzalokat és -sodratokat az érintett termékként, és megállapította, hogy ilyen PSC-huzalok és -sodratok jelentős mennyiségben kerültek importálásra. Mivel e két kritériumnak csak néhány ország kereskedelmi statisztikái feleltek meg, a valószínűsíthető exportár e statisztikák kínai importra vonatkozó adatai alapján került megállapításra.

(42)

A rendes érték és a valószínűsíthető exportár összehasonlítását kínai FOB alapon végezték el.

(43)

A tisztességes összehasonlítás biztosítása érdekében az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban figyelembe vették az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségeket. Értelemszerűen kiigazításokra került sor a fuvarozási költségek, a biztosítási költségek, a vissza nem téríthető héa, az exportköltségek, az árengedmények és kedvezmények terén fennálló különbségek alapján.

(44)

A fentiek alapján az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően a valószínűsíthető dömpingkülönbözetet 27,2 %-ban állapították meg.

(45)

A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a következő források kerültek felhasználásra:

(46)

Közismert, hogy a kínai acélipar messze a legnagyobb a világon. A kérelmező által benyújtott információk alapján a PSC-huzalok és -sodratok tekintetében 2013-ban Kína éves termelése 2,5–3 millió tonna közötti mennyiséget tett ki, becsült kapacitása pedig 4–5 millió tonna között volt. Ebből a mennyiségből 1–1,5 millió tonna közötti mennyiséget exportáltak harmadik országokba, és 1–2 millió tonnát értékesítettek a belföldi piacon. PSC-huzalokból és -sodratokból a Kínába irányuló import elhanyagolható volt. Kínában a kihasználatlan szabad gyártási kapacitás (ami 1,5–2 millió tonna között van) legalább háromszorosa az uniós piacénak.

(47)

A kérelmező becslése alapján Kínában a PSC-huzalok és -sodratok tekintetében a gyártási kapacitás messze meghaladja az évi 11 millió tonnát. Ha tehát a belföldi és az exportértékesítés évente 6–7 millió tonna között van, akkor a teljes szabad kapacitás meghaladja a 4 millió tonnát.

(48)

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az intézkedések bevezetését megelőzően a Kínából származó import 3 év alatt meghétszereződött, és csaknem elérte a 87 000 tonnát (ez az eredeti vizsgálat idején 8,2 %-át, a felülvizsgálati időszak alatt azonban már 17 %-át tette ki az uniós piac felhasználásának).

(49)

Így az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén jelentős a kockázata annak, hogy a kínai exportáló gyártók jelentős mennyiségű PSC-huzalt és -sodratot értékesítenek az uniós piacon.

(50)

A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a megállapítások a rendelkezésre álló tényeken alapulnak. Azon kockázat értékelése, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén az értékesítés az uniós piacra helyeződik át, nyilvánosan hozzáférhető forrásokon alapul.

(51)

Az uniós piac jelentős méretű, és a felülvizsgálati időszak alatt értéke becslések szerint 365 millió EUR volt. Továbbá az uniós gazdasági ágazat átlagos értékesítési árával összehasonlítva a Kínából a (41) preambulumbekezdésben említett releváns harmadik országokba irányuló export tekintetében az áralákínálás mértékét e felülvizsgálat során 47 %-ban állapították meg. Ezek az árkülönbségek egyértelműen jelzik az uniós piac vonzerejét és azt, hogy Kína képes arra, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén árversenybe kezdjen.

(52)

A nyilvánosságra hozatalt követően az érdekelt felek az uniós piacon érvényesülő árakon túlmenően olyan további tényezőkről számoltak be, amelyek bizonyítják az uniós piac vonzerejét. Ide tartoznak a következők:

Mindez azt bizonyítja, hogy az ár nem az egyetlen olyan tényező, amely az Uniót vonzó piaccá teszi a kínai exportőrök számára.

(53)

A fentiekre tekintettel a Bizottság megállapította, hogy komoly a kockázata annak, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a kereskedelem a gazdaságilag kevésbé vonzó harmadik országokba irányuló értékesítésről az uniós piacra helyeződik át.

(54)

A Kínában rendelkezésre álló szabad kapacitás, valamint az uniós piac vonzereje alapján arra lehet következtetni, hogy a hatályos dömpingellenes intézkedések megszűnése esetén fennáll annak a kockázata, hogy jelentősen megnövekszik az érintett termék Kínából származó dömpingelt exportja.

(55)

A figyelembe vett időszakban 21 uniós gyártó állította elő a hasonló terméket. Az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében ez a 21 vállalat alkotja az uniós gazdasági ágazatot.

(56)

A Bizottság az uniós felhasználást úgy határozta meg, hogy az uniós gazdasági ágazat uniós piacon való értékesítési volumenét összeadta a Kínából és más harmadik országokból származó behozatallal, az Eurostat adatbázisából származó, TARIC-kód (az Európai Unió integrált vámtarifája) szerinti lebontásban nyilvántartott adatok alapján.

(57)

Ezek alapján az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

1. táblázat

Uniós felhasználás

(58)

A figyelembe vett időszak során az uniós felhasználás 12 %-kal csökkent. A kereslet szűkülése elsősorban 2011–2012-ben volt jellemző, és illeszkedett az építőipari ágazatban a pénzügyi válságot követően bekövetkezett általános trendbe.

(59)

A Kínából származó behozatal volumenének és piaci részesedésének meghatározása Eurostat-adatok alapján történt.

(60)

Az érintett országból az Unióba irányuló behozatal volumene, illetve piaci részesedése a következőképpen alakult:

2. táblázat

A Kínából származó behozatal volumene és piaci részesedése

(61)

A dömpingellenes intézkedések bevezetése nyomán a kínai behozatal csaknem teljesen megszűnt. A figyelembe vett időszak során a kínai behozatal igen kis mértékű volt: a 2010-es 676 tonnáról (az uniós piac 0,1 %-a) a felülvizsgálati időszakban 99 tonnára esett vissza.

(62)

Mivel a felülvizsgálati időszakban Kína rendkívül keveset értékesített az érintett termékből az Unióban, így ezekre az adatokra támaszkodva nem lehet érdemi következtetéseket levonni.

(63)

Mivel az egyéb piacokra irányuló kínai exportra vonatkozó kínai kereskedelmi statisztikák felhasználása nem volt lehetséges (lásd a (40) preambulumbekezdést), a valószínűsíthető exportár a PSC-huzalok és -sodratok Kínából történő behozatalára vonatkozóan egyes harmadik országoknál rendelkezésre álló statisztikák alapján került megállapításra (lásd a (41) preambulumbekezdést).

(64)

Az uniós gazdasági ágazat által gyártott és értékesített hasonló termék árát összehasonlították a Kínában gyártott és egyes harmadik országok részére értékesített PSC-huzalok és -sodratok árával. Az összehasonlítás során uniós határparitáson számított CIF-árakat használtak.

(65)

Az árak összehasonlításából kiderült, hogy a valószínűsíthető áralákínálási különbözet jelentős, 47 %-os volt.

(66)

Az egyéb harmadik országokból származó behozatal volumene, piaci részesedése és árai a következőképpen alakultak:

3. táblázat

Az egyéb harmadik országokból származó behozatalok volumene és piaci részesedése

(67)

A figyelembe vett időszakban Kínán kívül az egyéb harmadik országokból származó behozatal piaci részesedése viszonylag stabil volt: 4,6 % és 5,9 % között alakult. A behozatal több mint fele Thaiföldről és Dél-Afrikából származott. Az exportáló országok között volt továbbá India, Oroszország és Ukrajna.

(68)

Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében a Bizottság megvizsgált minden olyan gazdasági tényezőt és mutatót, amely érinthette az uniós gazdasági ágazat helyzetét.

(69)

A figyelembe vett időszak során az uniós össztermelés, gyártási kapacitás és kapacitáskihasználtság a következőképpen alakult:

4. táblázat

Előállítás, gyártási kapacitás és kapacitáskihasználtság

(70)

A figyelembe vett időszak során az uniós gyártás 12 %-kal csökkent. Mivel az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése stabil, az előállítás szorosan követte az érintett termék uniós piacon való felhasználásának alakulását.

(71)

A gyártási volumen szűkülésének hatására az uniós gazdasági ágazat jelentős szerkezetátalakítási erőfeszítéseket tett. A szerkezetátalakítás nyomán a figyelembe vett időszakban 18 %-kal csökkent a gyártási kapacitás: ez meghaladta a kereslet csökkenésének mértékét.

(72)

Ennek eredményeképpen a figyelembe vett időszakban a kapacitáskihasználtság 66 %-ról 70 %-ra javult. Ez azonban továbbra is az optimális szint alatt van, ami azt jelzi, hogy az uniós gazdasági ágazatot többletkapacitás jellemzi.

(73)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat unióbeli értékesítési volumene és Unión belüli piaci részesedése a következőképpen alakult:

5. táblázat

Értékesítési volumen és piaci részesedés

(74)

A hasonló termék uniós gazdasági ágazat általi értékesítésének volumene az uniós felhasználás alakulásával összhangban 12 %-kal csökkent.

(75)

Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése a figyelembe vett időszakban nagyjából stabil maradt. Az uniós gazdasági ágazat által alkalmazott átlagos értékesítési ár a figyelembe vett időszak utolsó három évében 10 %-kal maradt el az egyéb harmadik országokból származó behozatalra jellemző áraktól, azt megelőzően pedig nagyjából azonosak voltak az árak.

(76)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene az uniós felhasználással azonos mértékben csökkent, és a piaci részesedés 95,2 %-on stabilizálódott.

(77)

A figyelembe vett időszakban a foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult:

6. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(78)

Az ágazatban végbement szerkezetátalakítás nyomán a figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazatban a foglalkoztatás szintje jelentősen csökkent: a foglalkoztatottak száma a 2010-ben 1 580 volt, ami a felülvizsgálati időszakban 1 267-re esett vissza.

(79)

A figyelembe vett időszak során a termelékenység 9 %-kal nőtt. Ennek az volt az oka, hogy a foglalkoztatottság szintje gyorsabban csökkent, mint az uniós előállítás szintje.

(80)

Az uniós gazdasági ágazat független vevőknek történő, Unión belüli értékesítéskor alkalmazott eladási átlagárai a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakultak:

7. táblázat

Átlagos eladási árak az Unióban

(81)

Az uniós gazdasági ágazat független vevőknek történő, Unión belüli értékesítéskor alkalmazott eladási átlagára a figyelembe vett időszakban 5 %-kal csökkent. A 2010 és 2011 között végbement növekedés, majd a következő évben tapasztalt csökkenés elsősorban a nyersanyagköltség növekedését tükrözte. Az ezt követően tapasztalt árcsökkenés inkább ahhoz az árnyomáshoz kapcsolódott, amely az uniós felhasználás csökkenésének és az uniós gazdasági ágazat többletkapacitásának együttes hatásából eredt.

(82)

Az előállítási egységköltség a figyelembe vett időszakban 7 %-kal csökkent. Amint az fentebb is szerepel, az első két évben megfigyelt növekedés a nyersanyagköltség növekedéséből adódott. A jelentős szerkezetátalakítási erőfeszítések, továbbá a kapacitáskihasználtság és a termelékenység javulása következtében a gazdasági ágazat a felülvizsgálati időszakban sikeresen biztosította az egyensúlyt a gyártási költségek és az eladási átlagárak között.

(83)

Az uniós gazdasági ágazat átlagos munkaerőköltségei a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakultak:

8. táblázat

Munkavállalónkénti átlagos munkaerőköltség

(84)

A munkavállalónkénti átlagos munkaerőköltség 6 %-kal nőtt. Az infláció hatásán túlmenően ez elsősorban azt jelzi, hogy főként azokban az országokban szűntek meg munkahelyek, ahol alacsonyak a bérköltségek, továbbá tükrözi a termelékenység fokozására tett erőfeszítéseket.

(85)

Az uniós gazdasági ágazat készleteinek szintje a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakult:

9. táblázat

Készletek

(86)

A figyelembe vett időszakban a zárókészletek összességében 8 %-kal növekedtek. Az előállítás százalékában kifejezett zárókészletek azonban az uniós gyártásnak stabilan alacsony százalékát tették ki.

(87)

Az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, beruházások megtérülése

(88)

Az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségét a Bizottság a hasonló termék független vevőknek történő uniós értékesítéséből származó, adózás előtti nettó nyereségében kifejezve állapította meg, a vonatkozó értékesítési forgalom százalékában. A mintába felvett gyártók jövedelmezősége a figyelembe vett időszakban összességében javult: a rendkívül alacsony – 3,2 %-ról a felülvizsgálati időszakban éppen a fedezeti pont fölé emelkedett.

(89)

A nettó pénzforgalom az uniós gazdasági ágazat finanszírozó képességére utal. A nettó pénzforgalom ugyanazt a tendenciát követte, mint a jövedelmezőség, azaz a figyelembe vett időszakban folyamatosan javult és különösen erőteljesen javult a felülvizsgálati időszakot megelőző utolsó három időszakban.

(90)

A figyelembe vett időszakban a beruházások 48 %-kal csökkentek. Ezek túlnyomó része karbantartáshoz szükséges beruházás volt.

(91)

A hasonló termék előállításához és értékesítéséhez kapcsolódó beruházások megtérülése – a többi pénzügyi mutatóhoz hasonlóan – negatív értéket mutatott, de 2011-től kezdődően javult. A többi pénzügyi mutató tekintetében a százalékos különbségek az uniós gazdasági ágazat alacsony tőkeintenzitását jelzik, továbbá azt, hogy a beruházások alacsony szintje miatt az eszközök nettó értéke csökken.

(92)

Mivel a mai gazdasági környezetben a finanszírozáshoz való hozzáférés korlátozott, különösen az építőiparhoz kapcsolódó ágazatokban, és figyelembe véve az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzetét, a gazdasági ágazat tőkebevonási képessége rendkívül korlátozott.

(93)

A vizsgálat megállapította annak valószínűségét, hogy a dömping – jelentős különbözetekkel – megismétlődik. Ezért a dömpingkülönbözet nagysága nem tekinthető elhanyagolhatónak.

(94)

A fent megvizsgált makrogazdasági mutatók szerint a dömpingellenes intézkedések ugyan részben elérték a kívánt eredményt, azaz az uniós gyártókat ért károk megszüntetését, a gazdasági ágazat azonban még mindig instabil és kiszolgáltatott helyzetben van. A figyelembe vett időszak alatt az előállítás volumene valóban 12 %-kal csökkent, a független uniós vevők részére teljesített értékesítés volumene 12 %-kal visszaesett, a foglalkoztatás pedig 20 %-kal csökkent. Az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszak egészében veszteséges volt. Ezért az előző dömping után nem történt meg a teljes helyreállás, és a Bizottság úgy véli, hogy az uniós gazdasági ágazat továbbra is igen érzékenyen reagálna az uniós piacon megjelenő bármilyen dömpingelt behozatalra.

(95)

A fő kármutatók negatív tendenciát mutattak, ami az építőiparban tapasztalt válsághoz kapcsolódott. A figyelembe vett időszak alatt ily módon a felhasználás, az előállítás volumene és az értékesítés 12 %-kal visszaesett.

(96)

Az intézkedések azonban sikeresen hozzájárultak ahhoz, hogy az uniós gazdasági ágazat átvészelje a válságot és a gyártási kapacitás és a munkahelyek számának csökkentése révén jelentős szerkezetátalakítási erőfeszítéseket tegyen.

(97)

A figyelembe vett időszak utolsó éveiben már láthattuk a javulás jeleit, hiszen nőtt a termelékenység és a kapacitáskihasználtság. Továbbá a gyártási költségek közelebb kerültek az átlagos értékesítési árakhoz.

(98)

Az uniós gazdasági ágazat azonban továbbra is instabil. A legtöbb pénzügyi mutató javult ugyan, de nem ért el fenntartható szintet. Az Unióban a fogyasztás és az árak szintje továbbra is alacsony, és nincs jele tartós túlkapacitásnak.

(99)

A dömpingellenes intézkedések részben teljesítették céljukat, azaz bizonyos mértékben megszüntették az uniós gazdasági ágazatnak a Kínából származó dömpingelt behozatalok által okozott kárt. Noha egyes pénzügyi mutatók, így a jövedelmezőség és a beruházásmegtérülés a figyelembe vett időszak egészében javult, ezek továbbra is negatívak. A pénzforgalom is átbillent pozitívba. Ezért egyértelmű, hogy az uniós gazdasági ágazat még mindig nem heverte ki teljes mértékben a korábbi dömping hatásait, és továbbra is instabil helyzetben van, ezért nagyon kiszolgáltatott a dömpingelt behozatal bármely megismétlődésével szemben.

(100)

Még ha az uniós gazdasági ágazat instabil helyzete jelentős kárnak minősül is, nem köthető a Kínából származó importhoz, amelynek piaci részesedése az uniós piacon kevesebb mint 1 % volt. A Kínából eredő árnyomás hiányában az uniós gazdasági ágazat képes volt piaci részesedését fenntartani, és veszteségeit csökkenteni.

(101)

Az uniós gazdasági ágazat helyzete javult, azonban továbbra is instabil. A figyelembe vett időszakban a kínai import volumene elhanyagolható volt. Ugyanakkor, amint az a (20)–(54) preambulumbekezdésben szerepel, a vizsgálat jóvoltából megállapításra került, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető a dömping megismétlődése.

(102)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése értelmében a Bizottság a kínai behozatalnak az uniós piacra, illetve uniós gazdasági ágazatra gyakorolt esetleges hatását elemezve felmérte, hogy a jelenleg hatályos intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető-e a kár megismétlődése.

(103)

Az elemzés a kínai exportáló gyártók szabad kapacitására, és az egyéb országokba való export esetében általuk alkalmazott árképzésre összpontosított.

(104)

Amint az a (46) preambulumbekezdésben szerepel, a PSC-huzalok és -sodratok gyártása tekintetében 2013-ban Kína becsült teljes szabad kapacitása 1,7 millió tonna volt. Ez a mennyiség jóval meghaladta az ugyanezen időszak alatti uniós összfelhasználást.

(105)

Ésszerűen feltételezhető tehát, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén ennek a szabad kapacitásnak legalább egy része az uniós piacra fog irányulni.

(106)

E tekintetben meg kell jegyezni, hogy amint az a (48) preambulumbekezdésben is szerepel, a jelenleg hatályos intézkedések bevezetését megelőzően a Kínából származó import 3 év alatt meghétszereződött, és csaknem elérte a 87 000 tonnát, vagyis az eredeti vizsgálat idején a felhasználás 8,2 %-át, illetve az uniós piac jelenlegi felhasználásának 17 %-át. Ez azt mutatja, hogy intézkedések hiányában a kínai export gyorsan képes utat törni magának az uniós piacon.

(107)

Amint az a (65) preambulumbekezdésben is szerepel, dömpingellenes vám hiányában a Kínából érkező import és az uniós gazdasági ágazat értékesítési árai között jelentős (47 %-os) különbözet érvényesülne. Ez a valószínűsíthető, igen magas áralákínálási különbözet, amely a harmadik országokba irányuló kínai export árai és az uniós gazdasági ágazat árai közötti különbség alapján került megállapításra, az uniós piacot az egyéb harmadik országoknál vonzóbbá teszi a kínai export számára. Az intézkedések hatályvesztése esetén ugyanis a kínai exportáló gyártók a harmadik országokkal szemben alkalmazottnál magasabb árakon tudnának exportálni az Unióba, és még így is az uniós gazdasági ágazat értékesítési árai alá tudnának kínálni.

(108)

Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy intézkedések hiányában a kínai exportáló gyártók feltehetően még nagyobb árnyomást gyakorolnának az uniós piacra és növelnék piaci részesedésüket, és ezzel az uniós gazdasági ágazatnak kárt okoznának.

(109)

Tekintettel a vizsgálat megállapításaira – nevezetesen a kínai exportáló gyártók becsült szabad kapacitásával és a kínai behozatal várható árszínvonalával kapcsolatban levont következtetésekre – kijelenthető, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése minden valószínűség szerint a károkozás megismétlődéséhez, illetve az uniós gazdasági ágazat hátrányos helyzetének további romlásához vezetne, mégpedig amiatt, hogy feltehetően nagyobb mennyiségben érkezne Kínából az uniós gazdasági ágazat értékesítési árai alá kínáló dömpingelt árú behozatal.

(110)

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a Kínával szembeni dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása az összes érintett érdek értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök, a beszállítók és a felhasználók érdekeit is.

(111)

Az alaprendelet 21. cikkének (2) bekezdése alapján minden érdekelt fél lehetőséget kapott álláspontja ismertetésére.

(112)

Ennek alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy – a dömping és a károkozás várható megismétlődésére vonatkozó következtetések ellenére – léteztek-e olyan kényszerítő okok, amelyek arra engedtek volna következtetni, hogy az Uniónak nem áll érdekében fenntartani az intézkedéseket.

(113)

A vizsgálat jóvoltából megállapításra került, hogy a kínai behozatallal szembeni intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető a jelentős anyagi kár megismétlődése.

(114)

Az intézkedések fenntartása esetén az uniós gazdasági ágazat várhatóan folytatni tudja a szerkezetátalakítást, és esetlegesen javíthatja jövedelmezőségét.

(115)

A Bizottság tehát arra a következtetésre jutott, hogy a Kínával szembeni hatályos intézkedések fenntartása az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálná.

(116)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésre importőrök/kereskedők nem reagáltak.

(117)

Noha nem zárható ki, hogy az intézkedések kiszabása hátrányosan érintette tevékenységüket, az importőrök nem függenek Kínától, így PSC-huzalokat és -sodratokat más szállító országoktól, így Thaiföldről és Dél-Afrikából is be tudnak szerezni.

(118)

Három szállító fejezte ki támogatását az intézkedések folytatását illetően. Közülük kettő hengerhuzal gyártásával foglalkozik, és kapcsolatban áll a kérelmezővel. A harmadik vállalat húzáshoz használt kenőanyagot és vegyi anyagokat szállít az uniós gazdasági ágazat részére.

(119)

Az uniós gazdasági ágazat részére értékesített hengerhuzal-mennyiség az ágazat forgalmának csupán kis részét teszi ki, így az intézkedések hatályon kívül helyezése várhatóan nem gyakorol jelentős hatást a szállítókra. A hengerhuzal-gyártóknak ennek ellenére érdekében áll az intézkedések fenntartása.

(120)

A vizsgálat keretében tizenkét felhasználó – köztük egy olyan vállalat, amely a hasonló terméket nagy mennyiségben vásárolja – fejezte ki támogatását az intézkedések folytatását illetően.

(121)

A kérdőívre kimerítő válasz egyetlen felhasználótól sem érkezett. Az eredeti vizsgálat során azonban megállapítást nyert, hogy a PSC-huzalok és -sodratok a felhasználók költségeinek 5 %-át, végső felhasználóik költségeinek pedig kevesebb mint 1 %-át tették ki.

(122)

Mivel Kínán kívül más országokkal szemben nincsenek hasonló intézkedések, alternatív beszerzési források állnak a felhasználók rendelkezésére. Továbbá a legnagyobb uniós gyártók hasonló piaci részesedéssel rendelkeznek, és ennek következtében intenzív a belső verseny.

(123)

Azok a felhasználók, amelyek elmondták véleményüket, hangsúlyozták, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése destabilizálná az uniós gazdasági ágazatot, és ily módon hatással volna az ellátási lánc megbízhatóságára. E felhasználók számára az esetleges költségmegtakarításoknál fontosabb az ellátási lánc megbízhatósága.

(124)

A fentiekre tekintettel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem szól uniós érdekből fakadó kényszerítő ok a Kína elleni jelenlegi dömpingellenes intézkedések fenntartása ellen.

(125)

A fentiekből az következik, hogy az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésében előírtak szerint a Kínai Népköztársaságból származó egyes, ötvözetlen acélból készült elő- és utófeszítő huzalok és huzalsodratok (PSC-huzalok és -sodratok) behozatalára a 383/2009/EK rendelettel kivetett dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

(126)

A rendeletben meghatározott egyedi dömpingellenes vámtételeket kizárólag az e vállalatok – tehát az említett konkrét jogi személyek – által gyártott érintett termék behozatalaira kell alkalmazni. A rendelet rendelkező részében névvel és címmel kifejezetten nem említett vállalatok – ezen belül a kifejezetten említett vállalatokkal kapcsolatban álló jogi személyek – által gyártott érintett termék behozatalai nem részesülhetnek e vámtételek előnyeiből, azokra a „minden más vállalatra” érvényes vámot kell alkalmazni.

(127)

Ha a későbbiek folyamán valamely vállalat megváltoztatja a nevét, a vállalat kérheti ezen egyedi dömpingellenes vámtételek alkalmazását. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni (6). A kérelemnek tartalmaznia kell az összes olyan releváns információt, amely alapján bizonyítható, hogy a változtatás nem érinti a vállalatnak a rá vonatkozó kedvezményes vámtételre való jogosultságát. Amennyiben a vállalat nevének megváltoztatása nem érinti a rá vonatkozó kedvezményes vámtételre való jogosultságát, a névváltoztatással kapcsolatos tájékoztató értesítés kerül közzétételre az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(128)

Ez a rendelet összhangban van az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdése szerint létrehozott bizottság véleményével,