18.8.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 272/91

(1)

Az Európai Tanács 2010. március 26-án jóváhagyta a Bizottság „Európa 2020” elnevezésű, a gazdaságpolitikák fokozott összehangolásán alapuló, a növekedést és a foglalkoztatást célzó új stratégia elindításáról szóló javaslatát. A stratégia azokra a kulcsfontosságú területekre összpontosít, amelyeken intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy javuljanak Európa lehetőségei a fenntartható növekedés és a versenyképesség terén.

(2)

A Tanács a Bizottság javaslatai alapján 2015. július 14-én elfogadta a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló ajánlást, 2010. október 21-én pedig elfogadta a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló határozatot (2). Ezek együttesen alkotják az „integrált iránymutatásokat”, és a tagállamok felkérést kaptak, hogy nemzeti gazdaság- és foglalkoztatáspolitikájukban vegyék figyelembe ezeket.

(3)

A Tanács 2014. július 8-án ajánlást (3) fogadott el Lengyelország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról, valamint véleményezte Lengyelország 2014. évi aktualizált konvergenciaprogramját.

(4)

A Bizottság 2014. november 28-án elfogadta az éves növekedési jelentést, amely elindította a gazdaságpolitikai koordináció 2015. évi európai szemeszterét. Ugyancsak 2014. november 28-án a Bizottság az 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) alapján elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést, amelyben Lengyelországot nem sorolta azon tagállamok közé, amelyek vonatkozásában részletes vizsgálatra kerül sor.

(5)

Az Európai Tanács 2014. december 18-án jóváhagyta a beruházások ösztönzéséhez, a strukturális reformok intenzívebb folytatásához és a felelősségteljes, növekedésbarát költségvetési konszolidációhoz szükséges prioritásokat.

(6)

A Bizottság 2015. február 26-án közzétette a Lengyelországra vonatkozó 2015. évi országjelentését. Az országjelentésben a Bizottság megvizsgálta a 2014. július 8-án elfogadott országspecifikus ajánlások tekintetében Lengyelország által elért eredményeket.

(7)

Lengyelország 2015. április 29-én benyújtotta 2015. évi nemzeti reformprogramját, 2015. április 30-án pedig 2015. évi konvergenciaprogramját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor.

(8)

A túlzotthiány-eljárás 2015. júniusi megszüntetését (5) követően Lengyelország jelenleg a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágához tartozik. A 2015. évi konvergenciaprogramjában közölt tervei szerint a kormány az államháztartási hiányt a GDP 3,2 %-áról 2015-re fokozatosan a GDP 2,7 %-ára, majd 2018-ra a GDP 1,2 %-ára csökkenti. A Bizottság 2015. tavaszi előrejelzése alapján úgy tekinthető, hogy a túlzott hiány korrekciója már 2014-re – azaz egy évvel a határidő előtt – megvalósult, mivel a Szerződés szerint a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket meghaladó hiányt a rendszerszintű nyugdíjreformmal járó nettó költségvetési kiadások indokolják. A kormány konvergenciaprogramban felvázolt tervei szerint – a GDP 1 %-ának megfelelő strukturális hiányként meghatározott – középtávú költségvetési célt 2019-re teljesítenék. A GDP-arányos államadósság 2015-ben 51,7 %-on tetőzik, majd annak mértékét a kormány 2018-ra 49,1 %-ra tervezi csökkenteni. A költségvetési előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv 2015-re vonatkozóan megalapozott, 2016-ra vonatkozóan optimista. Az átfogó értékelés alapján Lengyelország 2015-ben várhatóan eleget fog tenni a középtávú költségvetési cél elérése érdekében előírt kiigazításnak, mivel a nettó kiadásnövekedés a referenciaérték alatt marad. A 2016-tól kezdődő időszakra kitűzött hiánycélok elérését támogató intézkedések nincsenek kellőképpen kidolgozva. A Bizottság 2015. tavaszi előrejelzése alapján fennáll a kockázata annak, hogy 2016-ban némileg eltérnek az előírt kiigazítástól, mivel a strukturális kiigazítás mértéke elmarad a követelménytől. Ezért 2016-ban további intézkedésekre lesz szükség. A konvergenciaprogram értékelése alapján és a Bizottság 2015. tavaszi előrejelzésének figyelembevételével a Tanács véleménye szerint Lengyelország várhatóan nagyrészt meg fog felelni a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseinek. A kedvezményes héamértékek jelenlegi kiterjedt alkalmazásának visszafogása és az adóigazgatás hatékonyságának fokozása révén növelhetők lennének az adóbevételek.

(9)

Lengyelország költségvetési kerete számára kedvező lenne egy, a költségvetési szabályok betartásának előzetes és utólagos értékeléséért, a makrogazdasági és költségvetési előrejelzések értékeléséért, valamint az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának elemzéséért felelős független testület létrehozása, akár önálló intézményként, akár egy már működő intézmény keretein belül.

(10)

2013 végén Lengyelország visszafordította a nyugdíjrendszer 1999-es reformját. Bár az 1999-es rendszerszintű nyugdíjreform visszafordítása rövid távon enyhítette a költségvetésre nehezedő terhet, nem segíti elő az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát, mivel a magasabb társadalombiztosítási járulékokból és az alacsonyabb kamatfizetésekből származó rövid távú előnyöket ellensúlyozzák a jövőben az állami nyugdíjpillérből kifizetendő magasabb nyugdíjterhek. Összességében az 1999. évi rendszerszintű nyugdíjreform visszafordítása hosszabb távon kockázatot jelent a lengyel államháztartásra.

(11)

A mezőgazdasági termelők és a bányászok részére biztosított társadalombiztosítási kedvezmények továbbra is hátráltatják a szakmai mobilitást, és jelentős költséget jelentenek az államháztartás számára. Ezek a kedvezményes rendszerek visszatartják az embereket attól, hogy termelékenyebb ágazatokban helyezkedjenek el, rejtett munkanélküliséget okoznak, és az alacsony járulékok miatt jelentős terheket rónak az adófizetőkre. 2014-ben a lengyel mezőgazdasági ágazat a munkaerő 11,5 %-át foglalkoztatta, ami az uniós átlag több mint kétszerese, miközben a bruttó nemzeti összterméknek mindössze 3,3 %-át állítja elő. A mezőgazdasági termelők társadalombiztosítási rendszeréhez nyújtott állami támogatások mértéke a GDP közel 1 %-ának felel meg, a bányászok nyugdíjaival összefüggő kiadások pedig a GDP 0,5 %-ának megfelelő mértékűek. A befizetett járulékok és a kapott juttatások közötti kapcsolat laza, és a járulékok többnyire átalánymértéken alapulnak. A magas jövedelemmel rendelkező mezőgazdasági termelőket nem lehet szisztematikusan kizárni a rendszerből, amely így ki van téve a visszaéléseknek. A mezőgazdasági termelőkre vonatkozó társadalombiztosítási rendszer reformjának legfontosabb első lépése egy, a mezőgazdasági termelők jövedelmének nyilvántartására és értékelésére szolgáló rendszer bevezetése lenne.

(12)

Lengyelországban továbbra is szegmentált a munkaerőpiac. Az Unión belül Lengyelországban a legmagasabb a határozott időre szóló munkaszerződéssel foglalkoztatottak aránya, miközben alacsony a határozott időre szóló foglalkoztatásból az állandó munkaviszonyba átkerülők aránya, és a bérkülönbségek az Unión belül itt a legmagasabbak. A merev elbocsátási szabályok, a hosszadalmas igazságszolgáltatási eljárások és a munkáltatókat sújtó egyéb terhek a munkaadókat a határozott idejű szerződések és az atipikus foglalkoztatási formák alkalmazása felé terelik. Emellett a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó foglalkoztatás magasnak tartott költségei a polgári jogi szerződések (umowy cywilnoprawne) alapján történő foglalkoztatás túlságosan kiterjedt alkalmazásához vezetnek, ami a munkaadók számára az alacsonyabb társadalombiztosítási járulékok miatt előnyös. Az ilyen típusú – alacsonyabb járulékfizetési kötelezettséggel járó – szerződések magas aránya ugyanakkor csökkenti a színvonalas elérhető munkahelyek számát, különösen a fiatalok foglalkoztatása esetében. Az ifjúsági munkanélküliség magas, ennek részben egyfelől a jelentkezők végzettsége és készségei, másfelől a munkaerő-piaci igények közötti eltérés az oka. Folytatni kell tehát a szakképzés rendszerének megújítására irányuló erőfeszítéseket, és növelni kell az egész életen át tartó tanulásban részt vevők arányát. A nők munkaerő-piaci részvétele továbbra is alacsony. E probléma megoldása érdekében Lengyelország szélesebb körben biztosít hozzáférést az iskola előtti nevelés létesítményeihez, ugyanakkor a kisgyermek-gondozási szolgáltatások elérhetősége tekintetében Lengyelország továbbra is az Unió legrosszabbul teljesítő országai között van.

(13)

A vasúti ágazat a magas pályahasználati díjak és az elégtelen nemzeti finanszírozás miatt rossz helyzetben van. A szabályozási és igazgatási feltételek miatt a projektek megtervezése és végrehajtása jellemzően hosszadalmas és körülményes. Bár az elmúlt időszak jogszabályi változásai kedvező hatással járhatnak a vasúti közlekedésben, vélhetően nem befolyásolják majd a 2007–2013-as programozási időszakban elindított beruházási projekteket. Ugyanakkor a 2014–2020-as időszak során a vasúti ágazatra fordított uniós finanszírozás mértéke jelentősen emelkedni fog.

(14)

Az európai szemeszter keretében a Bizottság elvégezte Lengyelország gazdaságpolitikájának átfogó elemzését, és azt közzétette a 2015. évi országjelentésben. A Bizottság értékelte továbbá a konvergenciaprogramot és a nemzeti reformprogramot, valamint az előző években Lengyelországnak címzett ajánlások végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket. Figyelembe vette nemcsak a programoknak Lengyelország fenntartható költségvetési, valamint társadalom- és gazdaságpolitikája szempontjából mutatott jelentőségét, hanem azt is, hogy azok megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy az Unió átfogó gazdasági kormányzását az uniós szempontoknak a jövőbeli nemzeti döntésekbe való beépítésével kell megerősíteni. Az európai szemeszter keretében tett ajánlásokat az alábbi 1–4. ajánlás tükrözi.

(15)

A Tanács ezen értékelés fényében megvizsgálta a konvergenciaprogramot, és arról alkotott véleményét (6) különösen az alábbi 1. ajánlás tükrözi,

1.

A túlzott hiány korrekcióját követően a középtávú költségvetési cél elérése érdekében mind 2015-ben, mind 2016-ban hajtson végre a GDP 0,5 %-ának megfelelő költségvetési kiigazítást. Hozzon létre független költségvetési tanácsot. Szélesítse az adóalapot, mindenekelőtt azzal, hogy korlátozza a kedvezményes héamértékek kiterjedt rendszerének alkalmazását.

2.

A mezőgazdasági termelőkre és a bányászokra vonatkozó nyugdíjrendelkezéseket kezdje el hozzáigazítani a többi munkavállalóra vonatkozó rendelkezésekhez, és fogadjon el menetrendet a progresszív módon megvalósuló teljes körű hozzáigazításra; hozza létre a mezőgazdasági termelők jövedelmének értékelésére és nyilvántartására szolgáló rendszert.

3.

Hozzon munkaerő-piaci intézkedéseket a határozott idejű szerződésekre és a polgári jogi szerződésekre épülő foglalkoztatás túlzott mértékű alkalmazásának visszaszorítása érdekében.

4.

Számolja fel a vasúti beruházási projektek akadályait.