18.8.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 272/73

(1)

Az Európai Tanács 2010. március 26-án jóváhagyta a Bizottság „Európa 2020” elnevezésű, a gazdaságpolitikák fokozott összehangolásán alapuló, a növekedést és a foglalkoztatást célzó új stratégia elindításáról szóló javaslatát. A stratégia azokra a kulcsfontosságú területekre összpontosít, amelyeken intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy javuljanak Európa lehetőségei a fenntartható növekedés és a versenyképesség terén.

(2)

A Tanács a Bizottság javaslatai alapján 2015. július 14-én elfogadta a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló ajánlást, 2010. október 21-én pedig elfogadta a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló határozatot (2). Ezek együttesen alkotják az „integrált iránymutatásokat”, és a tagállamok felkérést kaptak, hogy nemzeti gazdaság- és foglalkoztatáspolitikájukban vegyék figyelembe ezeket.

(3)

A Tanács 2014. július 8-án ajánlást (3) fogadott el Luxemburg 2014. évi nemzeti reformprogramjáról, valamint véleményezte Luxemburg 2014. évi aktualizált stabilitási programját. A Bizottság 2014. november 28-án a 473/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (4) megfelelően kiadta Luxemburg 2015-re vonatkozó költségvetésiterv-javaslatáról szóló véleményét.

(4)

A Bizottság 2014. november 28-án elfogadta az éves növekedési jelentést, amely elindította a gazdaságpolitikai koordináció 2015. évi európai szemeszterét. Szintén 2014. november 28-án a Bizottság az 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) alapján elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést, amelyben Luxemburgot nem sorolta azon tagállamok közé, amelyek vonatkozásában részletes vizsgálatra kerül sor.

(5)

Az Európai Tanács 2014. december 18-án jóváhagyta a beruházások ösztönzéséhez, a strukturális reformok intenzívebb folytatásához és a felelősségteljes, növekedésbarát költségvetési konszolidációhoz szükséges prioritásokat.

(6)

A Bizottság 2015. február 26-án közzétette a Luxemburgra vonatkozó 2015. évi országjelentését. Az országjelentésben a Bizottság megvizsgálta a 2014. július 8-án elfogadott országspecifikus ajánlások tekintetében Luxemburg által elért eredményeket.

(7)

Luxemburg 2015. április 30-án benyújtotta 2015. évi nemzeti reformprogramját és 2015. évi stabilitási programját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor.

(8)

Luxemburg jelenleg a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágához tartozik. A 2015. évi stabilitási program szerint a kormány a GDP 0,6 %-ának megfelelő mértékű 2014-es államháztartási többletet 2015-re a GDP 0,1 %-ának megfelelő mértékűre tervezi levinni. Ezt követően a terv szerint a többlet ismét nő, és 2018-ra eléri a GDP 0,9 %-át. A kormány a tervek szerint a programidőszak alatt végig betartja a GDP 0,5 %-ának megfelelő strukturális többletként meghatározott középtávú költségvetési célt. A stabilitási program szerint a kormány a GDP-arányos államadósság mértékét jóval a Szerződésben a GDP 60 %-ában megállapított referenciaérték alatt tervezi tartani. Az államadósság-ráta a várakozások szerint a programidőszakban 24 % körül marad, 2016-ban valamivel 24 % fölött tetőzik, majd 2019-re a GDP 24 %-a alá csökken. A költségvetési előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv 2015 tekintetében optimista, az azt követő időszakra vonatkozóan megalapozott. 2016-tól azonban kockázatok övezik a költségvetési intézkedések végrehajtását. A Bizottság 2015. tavaszi előrejelzése szerint a strukturális egyenleg 2015-ben és 2016-ban a középtávú költségvetési célnál marad. A stabilitási program értékelése alapján és a Bizottság 2015. tavaszi előrejelzésének figyelembevételével a Tanács véleménye szerint Luxemburg várhatóan meg fog felelni a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseinek. A középtávú költségvetési keret elfogadásával és a költségvetési tanács felállításával Luxemburg költségvetési keretrendszere jelentős mértékben megerősödött. Mindazonáltal jelentős problémák várnak megoldásra az évközi költségvetési adatok rendszeres nyilvánosságra hozatala tekintetében, ami a költségvetési fejlemények valós idejű nyomon követésének lényeges eleme.

(9)

A fogyasztási adókból származó bevételeknek az elektronikus kereskedelemhez kapcsolódó szabályozás módosításából eredő várható visszaesése rávilágít arra, hogy a fiskális bevételek legalább egy része instabil. Kiszámíthatóságuk javítása érdekében szükség van az adóalap további szélesítésére és az adózás összehangolására, mindenekelőtt a jelenleg alacsony ingatlanadó felülvizsgálata és alternatív bevételi források, többek között a környezetvédelmi adók nagyobb mértékű alkalmazása révén. A 2017-ben bevezetendő átfogó adóreformot előkészítő munka elkezdődött.

(10)

Az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát veszélyezteti a nyugdíjkiadásoknak a rendszer közelmúltban lezajlott reformja ellenére bekövetkezett növekedése és a tartós ápolás-gondozás kiadásainak folyamatos emelkedése. A tartós ápolási-gondozási biztosítási alap az előrejelzések szerint 2015-ben deficites lesz (6) és tartalékai várhatóan fokozatosan csökkennek, aminek következtében 2017-ben már nem érik el a kiadások 10 %-ában meghatározott, jogszabályban előírt minimumot. A 2015. évi költségvetésben elfogadtak néhány, lehetséges megtakarítást jelentő intézkedést (7). Azonban nem foglalták még jogszabályba a tartós ápolási-gondozási biztosítás tervezett reformját, amelynek célja megfelelő szintű szolgáltatás nyújtása a tartós ápolásra szorulóknak, valamint a szükséges mértékű finanszírozás biztosítása. A nyugdíjrendszer 2012-es reformja nem volt kellően ambiciózus, mivel csak részben szüntette meg a jogszabályban előírt nyugdíjkorhatár és a tényleges nyugdíjbavonulási életkor közötti jelentős eltérést. Továbbra is fennállnak az előrehozott nyugdíj különböző lehetőségei. Más tagállamokkal összehasonlítva az idősebb munkavállalók munkaerő-piaci részvétele változatlanul nagyon alacsony. Ugyanakkor elkészültek azok a jogszabály-tervezetek, amelyek a nyugdíjreformhoz, valamint a munka törvénykönyvének (az idősek foglalkoztatására vonatkozó megállapodással kapcsolatos) módosításához kapcsolódnak, és ezek számos olyan intézkedést tartalmaznak, amelyek célja az idősebb munkavállalók foglalkoztatásának biztosítása.

(11)

A luxemburgi gazdaságra jellemző, hogy az egyes gazdasági ágazatok munkatermelékenysége jelentős eltéréseket mutat, a pénzügyi ágazat termelékenysége duplája más ágazatokénak. Ez azt jelenti, hogy az ágazati reálbérek ágazati munkatermelékenységnek megfelelő nagyobb eltérései hozzájárulhatnának a munkaerőnek a feltörekvő versenyképes ágazatokba vagy a romló költség-versenyképességű területekre történő átcsoportosításához. Továbbra is vannak akadályai a hosszú távon szükséges ágazati bérkiigazításoknak.

(12)

Az általában jól teljesítő munkaerőpiac és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők magas aránya ellenére a foglalkoztatási ráta viszonylag alacsony az idősebb munkavállalók, a nők és az alacsony képzettségű fiatalok körében. A hatékony aktivizálási intézkedéseket továbbra is intézményi akadályok gátolják. Az állami foglalkoztatási szolgálaton belül – a kormány tervei szerint 2015 végéig – fontos reformokra kerül sor annak érdekében, hogy az álláskeresők egyénre szabott tanácsadásban részesüljenek. Nem került viszont elfogadásra a szakoktatási és -képzési rendszer reformterve és – különösen a hátrányos társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkezők körében – a tanulmányi eredmények javítását célzó középiskolai reform. Az anyasági ellátásokra és az iskoláztatási támogatásokra vonatkozóan bejelentett intézkedések és a szülői szabadság tervezett reformja várhatóan hozzájárul a nők munkaerő-piaci részvételének erősítéséhez. A közös adózás rendszere és a szociális ellátási rendszer kialakítása visszatartja a második keresőket a munkavállalástól. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők nagy aránya ellenére az oktatási eredmények továbbra sem kielégítőek, és nincs előrelépés a migráns hátterű személyek és az alacsony képzettségű fiatalok helyzetének javítása terén. Változatlanul fennállnak az intézményi tényezőkhöz és a szociális ellátási rendszer kialakításához köthető, a munkaerő-piaci kínálattal kapcsolatos kihívások, amelyek a munkaerőpiac problémáinak forrásai.

(13)

Az európai szemeszter keretében a Bizottság elvégezte Luxemburg gazdaságpolitikájának átfogó elemzését, és azt közzétette a 2015. évi országjelentésben. A Bizottság értékelte továbbá a stabilitási programot és a nemzeti reformprogramot, valamint az előző években Luxemburgnak címzett ajánlások végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket. Figyelembe vette nemcsak a programoknak Luxemburg fenntartható költségvetési, valamint társadalom- és gazdaságpolitikája szempontjából mutatott jelentőségét, hanem azt is, hogy azok megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy az Unió átfogó gazdasági kormányzását az uniós szempontoknak a jövőbeli nemzeti döntésekbe való beépítésével kell megerősíteni. Az európai szemeszter keretében tett ajánlásokat az alábbi 1–3. ajánlás tükrözi.

(14)

A Tanács ezen értékelés fényében megvizsgálta a stabilitási programot, és azt a véleményt (8) fogalmazta meg, hogy Luxemburg megfelel a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseinek.

(15)

Az európai szemeszter keretében a Bizottság elkészítette az euroövezet egészének gazdaságpolitikájára vonatkozó elemzését is. Ezen elemzés alapján a Tanács külön ajánlásokat intézett azon tagállamokhoz, amelyek pénzneme az euro (9). Luxemburgnak, amelynek pénzneme ugyancsak az euro, az említett ajánlások teljes körű és megfelelő időben történő végrehajtásáról is gondoskodnia kell,

1.

Szélesítse az adóalapot, különösen a fogyasztási adók, a rendszeres ingatlanadók és a környezetvédelmi adózás terén.

2.

Az előrehozott nyugdíjba vonulás korlátozásával és a kötelező nyugdíjkorhatárnak a várható élettartamhoz kötésével szüntesse meg a jogszabályban előírt nyugdíjkorhatár és a tényleges nyugdíjbavonulási életkor közötti eltérést.

3.

A szociális partnerekkel konzultálva és a nemzeti gyakorlatok alapján reformálja meg a bérmegállapítás rendszerét annak biztosítása érdekében, hogy a bérek – különösen ágazati szinten – a termelékenységnek megfelelően alakuljanak.