18.8.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 272/42

(1)

Az Európai Tanács 2010. március 26-án jóváhagyta a Bizottság „Európa 2020” elnevezésű, a gazdaságpolitikák fokozott összehangolásán alapuló, a növekedést és a foglalkoztatást célzó új stratégia elindításáról szóló javaslatát. A stratégia azokra a kulcsfontosságú területekre összpontosít, amelyeken intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy javuljanak Európa lehetőségei a fenntartható növekedés és a versenyképesség terén.

(2)

A Tanács a Bizottság javaslatai alapján 2015. július 14-én elfogadta a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló ajánlást, 2010. október 21-én pedig elfogadta a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló határozatot (3). Ezek együttesen alkotják az „integrált iránymutatásokat”, és a tagállamok felkérést kaptak, hogy nemzeti gazdaság- és foglalkoztatáspolitikájukban vegyék figyelembe ezeket.

(3)

A Tanács 2014. július 8-án ajánlást fogadott el (4) Írország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról, valamint véleményezte Írország 2014. évi aktualizált stabilitási programját. A Bizottság 2014. november 28-án a 473/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (5) megfelelően kiadta Írország 2015-re vonatkozó költségvetésiterv-javaslatáról szóló véleményét.

(4)

A Bizottság 2014. november 28-án elfogadta az éves növekedési jelentést, amely elindította a gazdaságpolitikai koordináció 2015. évi európai szemeszterét. Szintén 2014. november 28-án a Bizottság az 1176/2011/EU rendelet alapján elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést, amelyben Írországot azon tagállamok közé sorolta, amelyek vonatkozásában részletes vizsgálatra kerül sor.

(5)

Az Európai Tanács 2014. december 18-án jóváhagyta a beruházások ösztönzéséhez, a strukturális reformok intenzívebb folytatásához és a felelősségteljes, növekedésbarát költségvetési konszolidációhoz szükséges prioritásokat.

(6)

A Bizottság 2015. február 26-án közzétette az Írországra vonatkozó 2015. évi országjelentését. Az országjelentésben a Bizottság megvizsgálta a 2014. július 8-án elfogadott országspecifikus ajánlások tekintetében Írország által elért eredményeket. Az országjelentés tartalmazza az 1176/2011/EU rendelet 5. cikke szerinti részletes vizsgálat eredményeit is. Vizsgálata alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Írországban makrogazdasági egyensúlyhiányok tapasztalhatók, amelyek határozott szakpolitikai intézkedéseket és egyedi nyomon követést tesznek szükségessé. Írországban 2013-ban lezárult az EU–IMF pénzügyi segítségnyújtási program, és az ország jelenleg a programot követő utólagos felügyelet, valamint az európai szemeszter keretében történő felügyelet alatt áll. A gazdasági kilátások jelentős javulása ellenére bizonyos kockázatok továbbra is különös figyelmet igényelnek: a magán- és az állami szektor nagyfokú eladósodottsága; a pénzügyi szektort érintő, továbbra is fennálló kihívások, különös tekintettel a bankok nyereségességére; valamint a strukturális munkanélküliség magas szintje által jellemzett munkaerőpiacot érintő kiigazítások.

(7)

Írország 2015. április 29-én benyújtotta 2015. évi nemzeti reformprogramját, 2015. április 30-án pedig 2015. évi stabilitási programját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor.

(8)

Írország jelenleg a Stabilitási és Növekedési Paktum korrekciós ágához tartozik. A 2015. évi stabilitási programja alapján a kormány a Tanács által meghatározott határidővel összhangban a túlzott hiány kiigazítását 2015-re tervezi. Ezt követően a terv szerint 2019-re érik el a középtávú költségvetési célt, azaz a strukturális értelemben kiegyensúlyozott költségvetést. A kormány tervei szerint az államháztartási hiány 2015-ben a GDP 2,3 %-ára csökken, majd 2019-re a GDP 0,7 %-át kitevő többletbe fordul. A stabilitási program szerint az államadósság-ráta a 2014. évi 109,7 %-ról várhatóan a GDP 105,0 %-ára csökken 2015-ben, majd fokozatosan a GDP 89,4 %-ára 2019-ben. A költségvetési előrejelzéseket alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv 2015-re vonatkozóan optimista, 2016-ra pedig megalapozott. A Bizottság 2015. tavaszi előrejelzése alapján a túlzott hiány időben történő és tartós kiigazítása 2015-ben várható. A 2011–2015 közötti költségvetési erőfeszítés a becslések szerint elmarad az ajánlottól, de a program során és azt követően hozott diszkrecionális intézkedések összege összhangban van az előírttal. Feltételezve a túlzott hiány tervek szerinti, időben történő és tartós kiigazítását, Írország 2016-tól a Paktum prevenciós ága alá tartozik majd. A tervezett hiánycélok elérését és a középtávú költségvetési cél felé való haladást 2016-tól alátámasztó intézkedéseket nem részletezték kellően. Ezért a Bizottság 2015. tavaszi előrejelzése fényében úgy tűnik, hogy 2016-ban fennáll a középtávú költségvetési cél eléréséhez vezető kiigazítástól való jelentős eltérés kockázata, és abban az évben további strukturális intézkedésekre lesz szükség. A stabilitási program értékelése alapján és a Bizottság 2015. tavaszi előrejelzésének figyelembevételével a Tanács véleménye szerint fennáll a kockázata annak, hogy Írország nem fog megfelelni a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseinek.

(9)

Az adóreformok hozzájárultak a költségvetési kiigazításhoz, de tovább kell csökkenteni a torzulásokat, javítani kell az adórendszer hatékonyságát, és erősíteni kell növekedés- és környezetbarát jellegét. Az ingatlanadó rendszeresített adóvá alakult, de az adóalap továbbra is viszonylag szűk, mivel bizonyos nem lakáscélú ingatlanok nem tartoznak az adófizetési kötelezettség alá. A társadalombiztosítási járulékok összetett rendszere miatt bonyolultak a munkát terhelő adók. A csökkentett adókulcsok és a mentességek miatt korlátozott a fogyasztási és környezetvédelmi adók alapja. A hozzáadottérték-adó nulla és csökkentett kulcsa az uniós átlagnál kevésbé hatékonnyá teszi ezt az adót, és úgy tűnik, nem értékelik módszeresen az ilyen adókiadásokat. Szükség lenne a környezetvédelmi adók hatékonyságának javítására és a környezetvédelmi szempontból káros támogatások megszüntetésére is. Az adóügyi illetőség szabályainak közelmúltbeli módosítása örvendetes, noha hatását csak idővel lehet értékelni. Az elmúlt években megtörtént a költségvetési keret jelentős reformja. Az új szabályok és eljárások, különösen a középtávú kiadási keret várhatóan védelmet nyújtanak a prociklikus költségvetési politikával szemben, és a költségvetési stabilitáshoz elengedhetetlenek. Mindazonáltal a jelenlegi szabályok szerint a kormánynak jelentős diszkrecionális jogköre van a kiadások felső határának előre meghatározott kereteken felüli módosítására, ami gyengíti a középtávú költségvetési terveket.

(10)

Az egészségügyi közkiadások viszonylag magasak, jóllehet a népesség egészségi állapotára vonatkozó mutatók általánosságban nem jobbak, mint az EU többi részében. Az elmúlt években hatékonyságnövelést sikerült elérni. Az egészségügyi rendszer ettől függetlenül mélyebb strukturális reformokra szorul a népesség elöregedésére tekintettel a várt költségnövekedés megfékezése, és a kedvező egészségügyi eredmények fenntartása érdekében. Írország egypilléres univerzális egészségbiztosítási rendszert kíván bevezetni középtávon, és a jövőbeli egészségügyre vonatkozó stratégia keretében reformokat hajt végre. Egyes sürgető kihívások kezelése és a költséghatékonyság javítása érdekében köztes lépésekkel hajtják végre az általános egészségbiztosítás bevezetését. Az e-egészségügyi eszközök, a tevékenységalapú finanszírozás és az orvosi rendelvényeket érintő jobb gyakorlatok tényleges bevezetése jelentős mértékben növelheti a költséghatékonyságot. Ugyanakkor továbbra is fennáll a gyógyszerekre fordított állami kiadások csökkentésének lehetősége, különös tekintettel a szabadalmaztatott gyógyszerekre, amely kiadás jóval meghaladja az uniós átlagot.

(11)

Írországban az alacsony munkaintenzitású háztartásokban élők aránya a legmagasabbak közé tartozik az Unióban. Ez súlyos szociális problémákat teremt és növeli a gyermekszegénység kockázatát. Mivel az alacsony munkaintenzitás különösen nagy probléma az egyszülős háztartások körében, az alacsony munkaintenzitású háztartásokban élő gyermekek aránya közel háromszorosa az uniós átlagnak. Az inaktivitási csapdák kezelésében történt némi előrelépés bizonyos szociális juttatások működésének megváltoztatása révén. Ennek ellenére az egész napos gyermekgondozáshoz való hozzáférés továbbra is korlátozott és drága, ami akadályozza a nők és az egyedülálló szülők munkaerő-piaci részvételét.

(12)

Az erősebb makrogazdasági környezetben a kkv-k helyzete általánosságban javult, de pénzügyi helyzetük igen különböző; viszonylag kis részük még mindig korábbról fennmaradt problémákkal küzd, és az ágazaton belül itt van a legnagyobb szükség a hitelállomány további leépítésére. A hitelek iránti kereslet szintén az élénkülés jeleit mutatja. A kkv-k a beruházásokhoz továbbra is nagymértékben banki finanszírozásra támaszkodnak; nem banki finanszírozási források viszonylag szűk körben állnak rendelkezésre. A gazdasági fellendülés és a belföldi kereslet erősödésével a kínálati oldali korlátok vélhetően egyre meghatározóbbá válnak, ha nem sikerül a hitelezés csatornáit megfelelően helyreállítani és a finanszírozási forrásokat diverzifikálni; ez pedig elengedhetetlen lenne a beruházások és a növekedési kilátások szempontjából. Jelentős szakpolitikai kezdeményezések történtek a kkv-k finanszírozáshoz jutásának támogatása és hosszabb lejáratú új termékek bevezetése érdekében. Ezek közé tartozik az ír stratégiai bankszövetség (Strategic Banking Corporation of Ireland (SBCI)), az ír stratégiai beruházási alap (Ireland Strategic Investment Fund (ISIF)) és más programok létrehozása. Mindazonáltal – bár még csak nemrég kezdték meg működésüket – néhány ilyen program kihasználtsága eddig alacsony volt, és az SBCI és az ISIF eredményességét és hatását csak a tapasztalatok fényében lehet majd megítélni.

(13)

Írország jól haladt előre belföldi bankjainak szerkezetátalakítása, méretcsökkentése és feltőkésítése terén. A bankok finanszírozási profilja helyreállt, és a nyereségesség tovább javul. A visszamaradt kihívások azonban kritikusak. A nemteljesítő hitelek magas állománya csak lassan csökken, és továbbra is visszafogja a bankok gazdaságélénkítő kapacitását. Az ilyen hitelek 2014 negyedik negyedévében a három legnagyobb belföldi bank összes hitelének 23,2 %-át tették ki, ami az egyik legmagasabb arány az Unióban. Noha a bankok a jelzáloghitel-hátralékok rendezésére vonatkozó céljaikat folyamatosan teljesítik, a legrégebben (720 napot meghaladóan) fennálló hátralékok továbbra is halmozódnak, és 2014 negyedik negyedévében elérték a teljes hitelállomány 9,8 %-át. Előrelépés történik a fenntartható átstrukturálási megoldások végrehajtása terén; áprilisban az ír központi bank felszólította a bankokat, hogy 2015 végére a hitelfelvevők nagy többségére vonatkozóan dolgozzák ki a megoldásokat. Mindazonáltal a bankok nagymértékben támaszkodtak a tőke- vagy a kamatfizetés átütemezését jelentő, a fizetési haladék biztosításának szokásos technikáira, ahelyett, hogy csökkentették volna ezek összegét. A bankok emellett leginkább jogi úton próbálják rábírni hátralékkal rendelkező ügyfeleiket az együttműködésre. A központi hitelnyilvántartás tervezett bevezetése lassan haladt annak ellenére, hogy a felügyelet, a hitelbírálat és a kockázatkezelés javítása szempontjából kulcsfontosságú.

(14)

A munkaerő-piaci helyzet 2013 óta javult, újjáéledt a magánszektorban a munkahelyteremtés, és stabilan csökkent a munkanélküliség. Ennek ellenére még mindig magas a munkanélküliségi ráta, és a tartós munkanélküliség továbbra is súlyos probléma. Fennáll annak a kockázata, hogy a ciklikus munkanélküliség részben strukturálissá válhat, mivel a gazdaság egyensúlyának helyreállítása során strukturális munkaerőhiány lépett fel. Az ifjúsági munkanélküliség még mindig jóval magasabb, mint a válság előtti időszakban. Az aktivizálási reformok jelentős eredményeket értek el az elmúlt években, de továbbra is kérdések merülnek fel a meglévő aktivizálási politikák és képzési programok hatékonyságával, valamint a foglalkoztatási szolgálatok arra vonatkozó képességével kapcsolatban, hogy a szükséges mértékben tudjanak eredményeket felmutatni. A nemrég elindított Job Path kezdeményezés pozitív fejlemény; hatékonyságát még vizsgálni kell. A továbbképzési rendszer a múltban nem tudta biztosítani azokat a készségeket, amelyekre az egyensúlyba hozott gazdaságnak szüksége van, és a reformok csak nemrég kezdődtek.

(15)

A jogi szolgáltatások költsége továbbra is magas, és még igazodnia kell a többi szakmai szolgáltatás költségéhez. A kiigazítás ezen a téren fontos, mivel a jogi szolgáltatások a gazdaság minden ágazatában inputot jelentenek, és költségük kihat Írország versenyképességére. A jogi szolgáltatások szabályozási keretének a verseny növelését és a költségek csökkentését célzó reformja már régóta fennálló projekt, amely iránt a hatóságok elkötelezettek. Mindazonáltal nem fogadták el a 2011-ben előterjesztett, a jogi szolgáltatások szabályozásáról szóló törvényt. Emellett a költségek tényleges csökkentését csak akkor lehet elérni, ha a tervezett szabályozási keret versenyt növelő és a költségeket csökkentő rendelkezéseit megtartják és beépítik abba a szabályzatba, amelyet a felállítandó, jogi szolgáltatásokkal foglalkozó szabályozó hatóság fog kibocsátani. A Bizottság ezért az európai szemeszter keretében továbbra is nyomon követi az e területen elért haladást.

(16)

Az európai szemeszter keretében a Bizottság elvégezte Írország gazdaságpolitikájának átfogó elemzését, és azt közzétette a 2015. évi országjelentésben. A Bizottság értékelte továbbá a stabilitási programot és a nemzeti reformprogramot, valamint az előző években Írországnak címzett ajánlások végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket. Figyelembe vette nemcsak a programoknak Írország fenntartható költségvetési, valamint társadalom- és gazdaságpolitikája szempontjából mutatott jelentőségét, hanem azt is, hogy azok megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy az Unió átfogó gazdasági kormányzását az uniós szempontoknak a jövőbeli nemzeti döntésekbe való beépítésével kell megerősíteni. Az európai szemeszter keretében tett ajánlásokat az alábbi 1–4. ajánlás tükrözi.

(17)

A Tanács ezen értékelés fényében megvizsgálta a stabilitási programot, és arról alkotott véleményét (6) különösen az alábbi 1. és 2. ajánlás tükrözi.

(18)

A Bizottság által elvégzett részletes vizsgálat és ezen értékelés fényében a Tanács megvizsgálta a nemzeti reformprogramot és a stabilitási programot. A Tanácsnak az 1176/2011/EU rendelet 6. cikke szerinti ajánlásait az alábbi 1. és 4. ajánlás tükrözi.

(19)

Az európai szemeszter keretében a Bizottság elkészítette az euroövezet egészének gazdaságpolitikájára vonatkozó elemzését is. Ezen elemzés alapján a Tanács külön ajánlásokat adott ki azon tagállamok számára, amelyek pénzneme az euro (7). Írországnak, amelynek pénzneme ugyancsak az euro, az említett ajánlások teljes körű és megfelelő időben történő végrehajtásáról is gondoskodnia kell,

1.

Biztosítsa a túlzott hiány tartós korrekcióját 2015-ben. A középtávú költségvetési cél elérése érdekében 2016-ban hajtson végre a GDP 0,6 %-ának megfelelő mértékű költségvetési kiigazítást. A vártnál jobb gazdasági és pénzügyi helyzetből eredő többletbevételeket használja fel a hiány- és adósságcsökkentés felgyorsítására. Korlátozza a kiadások felső határának a konkrét és előre meghatározott kereteket meghaladó módosításához rendelkezésre álló diszkrecionális jogkört. Szélesítse az adóalapot és vizsgálja felül az adókiadásokat, többek között a hozzáadottérték-adó esetében.

2.

Hozzon intézkedéseket az egészségügyi rendszer költséghatékonyságának növelésére, többek között a szabadalmaztatott gyógyszerekre fordított kiadások csökkentésével és az orvosi rendelvényeket érintő megfelelő gyakorlatok fokozatos átültetésével. Vezesse be a tevékenységalapú finanszírozást a közkórházak rendszerében.

3.

Tegyen lépéseket a háztartások munkaintenzitásának növelésére és a gyermekszegénység kockázatának kezelésére, ennek érdekében tegye fokozatossá a munkanélküliségi ellátásoknak és a kiegészítő támogatásoknak a foglalkoztatásba való visszatérést követő elvonását, és könnyítse meg a megfizethető egész napos gyermekgondozáshoz való hozzáférést.

4.

Véglegesítse 2015 végére a késedelmes jelzáloghitelek döntő többségére alkalmazandó tartós átstrukturálási megoldásokat, és erősítse meg az ír központi bank által gyakorolt ellenőrzést. Biztosítsa a bajban lévő kkv-knak nyújtott hitelek és a még meglévő kereskedelmiingatlan-hitelek átstrukturálására kialakított megoldások fenntarthatóságát, amihez az szükséges, hogy a bankok továbbra is értékeljék a kitűzött céljaikhoz viszonyított teljesítményüket. Tegye meg a szükséges lépéseket annak biztosítására, hogy a központi hitelnyilvántartás 2016-ra működőképes legyen.