18.8.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 272/39

(1)

Az Európai Tanács 2010. március 26-án jóváhagyta a Bizottság „Európa 2020” elnevezésű, a gazdaságpolitikák fokozott összehangolásán alapuló, a növekedést és a foglalkoztatást célzó új stratégia elindításáról szóló javaslatát. A stratégia azokra a kulcsfontosságú területekre összpontosít, amelyeken intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy javuljanak Európa lehetőségei a fenntartható növekedés és a versenyképesség terén.

(2)

A Tanács a Bizottság javaslatai alapján 2015. július 14-én elfogadta a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló ajánlást, 2010. október 21-én pedig elfogadta a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló határozatot (2). Ezek együttesen alkotják az „integrált iránymutatásokat”, és a tagállamok felkérést kaptak, hogy nemzeti gazdaság- és foglalkoztatáspolitikájukban vegyék figyelembe ezeket.

(3)

A Tanács 2014. július 8-án ajánlást (3) fogadott el Észtország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról, valamint véleményezte Észtország 2014. évi aktualizált stabilitási programját. A Bizottság 2014. november 28-án a 473/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (4) megfelelően kiadta Észtország 2015-re vonatkozó költségvetésiterv-javaslatáról szóló véleményét.

(4)

A Bizottság 2014. november 28-án elfogadta az éves növekedési jelentést, amely elindította a gazdaságpolitikai koordináció 2015. évi európai szemeszterét. Szintén 2014. november 28-án a Bizottság az 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) alapján elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést, amelyben Észtországot nem sorolta azon tagállamok közé, amelyek vonatkozásában részletes vizsgálatra kerül sor.

(5)

Az Európai Tanács 2014. december 18-án jóváhagyta a beruházások ösztönzéséhez, a strukturális reformok intenzívebb folytatásához és a felelősségteljes, növekedésbarát költségvetési konszolidációhoz szükséges prioritásokat.

(6)

A Bizottság 2015. február 26-án közzétette az Észtországra vonatkozó 2015. évi országjelentését. Az országjelentésben a Bizottság megvizsgálta a 2014. július 8-án elfogadott országspecifikus ajánlások tekintetében Észtország által elért eredményeket.

(7)

Észtország nem nyújtott be nemzeti reformprogramot a határidőig.

(8)

Észtország jelenleg a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágához tartozik. A hivatalba lépő kormány nem nyújtott be stabilitási programot a határidőig. A Bizottság 2015. tavaszi előrejelzése alapján a 2014-ben elért államháztartási többlet várhatóan 2015-ben a GDP 0,2 %-át, 2016-ban pedig a GDP 0,1 %-át kitevő hiányba fordul át. Az államadósság-ráta a becslések szerint fokozatosan, a 2014-ben a GDP 10,6 %-át kitevő értékről 2016-ra a GDP 10 %-a alá csökken. A Bizottság 2015. tavaszi előrejelzése alapján 2015-ben fennáll a középtávú költségvetési céltól való kismértékű eltérés kockázata, mivel a strukturális egyenleg várhatóan a GDP 0,4 %-át kitevő mértékben eltér a középtávú céltól. Az előrejelzés szerint az eltérés 2016-ban jelentőssé válik, amikor a GDP 0,4 %-ának megfelelő javulásra lenne szükség, de a strukturális egyenlegnek a GDP 0,3 %-át kitevő romlása várható. Következésképp 2015-ben és 2016-ban további intézkedésekre lesz szükség. Az értékelése alapján és a Bizottság 2015. tavaszi előrejelzésének figyelembevételével a Tanács véleménye szerint fennáll a kockázata annak, hogy Észtország nem fog megfelelni a Stabilitási és Növekedési Paktum rendelkezéseinek.

(9)

Észtország foglalkoztatási rátája elérte a munkaképes korú népesség 74,5 %-át 2014 harmadik negyedévében, a munkanélküliségi ráta pedig 7,6 %-ra, 2009 óta a legalacsonyabb szintre esett vissza. A tartósan munkanélküliek aránya jóval az uniós átlag alatt van. Mindazonáltal a zsugorodó munkaerő-állomány alacsony munkatermelékenységgel társulva közép-, illetve hosszú távú problémává válik. A munkaképességgel összefüggő ambiciózus reform végrehajtása csak nemrégiben kezdődött. Noha számos adóügyi intézkedést fogadtak el a munkaerő-piaci részvétel növelése érdekében, ezek nem kifejezetten az alacsony keresetűeket célozzák. A nemek közötti bérszakadék a legszélesebbek között van az Unióban. A gyermekgondozási létesítmények hiánya megnehezíti a fiatal szülők, különösen az anyák visszatérését a munkaerőpiacra. A munkaalapú tanulószerződéses gyakorlati képzésben részt vevő tanulók aránya is alacsony. Hiány mutatkozik a technológiai és tudományos területeken végzettekből. Az önkormányzati szociális szolgáltatások minősége egyenetlen.

(10)

A kormány 2014 elején elfogadott egy az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó stratégiát, az ezt végrehajtó programokat pedig 2015 márciusában jelentették be. Folyamatban van a szakképzési rendszer tantervreformja, az egész életen át tartó tanulásban való részvétel pedig nőtt. A parlament 2015 elején elfogadta a felnőttképzési törvényt és a szakmákról szóló törvényt. A szakképzés, valamint a tanulószerződéses gyakorlati képzés vonzereje továbbra is problematikus. Javultak a kutatási és innovációs rendszerek, valamint hatékonyabbá vált a vállalkozások, a felsőoktatás és a kutatóintézmények közötti együttműködés. A kutatás-fejlesztési és innovációs stratégia és a vállalkozási növekedési stratégia keretében a kutatásra és innovációra fordított állami támogatás azonban nem kellően koordinált, és annak az intelligens szakosodás korlátozott számú területére kellene összpontosulnia. A felsőoktatási rendszert, különös tekintettel a tudományra és technológiára, még jobban össze kell hangolni a vállalkozások és kutatóintézmények igényeivel. A szellemi tulajdonba való beruházás szintje alacsony, és csak kevés vállalkozás működik együtt kutatóintézetekkel.

(11)

Az európai szemeszter keretében a Bizottság elvégezte Észtország gazdaságpolitikájának átfogó elemzését, és azt közzétette a 2015. évi országjelentésben. A Bizottság értékelte továbbá az előző években Észtországnak címzett ajánlások végrehajtása érdekében hozott intézkedéseket. Figyelembe vette nemcsak a programoknak Észtország fenntartható költségvetési, valamint társadalom- és gazdaságpolitikája szempontjából mutatott jelentőségét, hanem azt is, hogy azok megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy az Unió átfogó gazdasági kormányzását az uniós szempontoknak a jövőbeli nemzeti döntésekbe való beépítésével kell megerősíteni. Az európai szemeszter keretében tett ajánlásokat az alábbi 1–3. ajánlás tükrözi.

(12)

A Tanács ezen értékelés fényében megvizsgálta a stabilitási programot, és arról alkotott véleményét (6) különösen az alábbi 1. ajánlás tükrözi.

(13)

Az európai szemeszter keretében a Bizottság elkészítette az euroövezet egészének gazdaságpolitikájára vonatkozó elemzését is. Ezen elemzés alapján a Tanács külön ajánlásokat adott ki azon tagállamok számára, amelyek pénzneme az euro (7). Észtországnak, amelynek pénzneme ugyancsak az euro, az említett ajánlások teljes körű és megfelelő időben történő végrehajtásáról is gondoskodnia kell,

1.

Kerülje el a középtávú költségvetési céltól való eltérést 2015-ben és 2016-ban.

2.

Javítsa a munkaerő-piaci részvételt, többek között a munkaképességgel összefüggő reform végrehajtásával. Javítsa a munkára való ösztönzést az alacsony jövedelműekre irányuló intézkedések révén. Hozzon intézkedéseket a nemek közötti bérszakadék szűkítésére. Biztosítson minőségi szociális szolgáltatásokat, továbbá gyermekgondozási szolgáltatásokat helyi szinten.

3.

Növelje a szakképzésben való részvételt, valamint annak munkaerő-piaci relevanciáját, mindenekelőtt a tanulószerződéses gyakorlati képzések elérhetőségének javításával. A kutatásra és innovációra fordított állami támogatást koordinált módon hajtsa végre és az intelligens szakosodás korlátozott számú területére összpontosítsa.