(1)

Az Unió azon célját, hogy biztosítsa a magas szintű biztonságot egy olyan térségben, amely a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapul az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 67. cikkének (3) bekezdése értelmében, többek között a bűnözés megelőzését és az ellene való küzdelmet, valamint a tagállamok bűnüldöző szervei és egyéb nemzeti hatóságai, így az Europol és az Unió egyéb illetékes szervei, valamint az érintett harmadik országok és nemzetközi szervezetek közötti koordinációt és együttműködést célzó intézkedések révén kell elérni.

(2)

E célkitűzés eléréséhez fokozott intézkedésekre van szükség uniós szinten, annak érdekében, hogy megvédjék a polgárokat és az árukat a növekvő transznacionális fenyegetésekkel szemben, valamint azért, hogy támogassák a tagállamok illetékes hatóságainak műveleti munkáját. Többek között a terrorizmus, a szervezett bűnözés, a mozgó bűnözés, a kábítószer-kereskedelem, a korrupció, a kiberbűnözés, az ember- és fegyverkereskedelem továbbra is kihívást fog jelenteni az Unió belső biztonsága szempontjából.

(3)

A Tanács által 2010 februárjában elfogadott „Az Európai Unió belső biztonsági stratégiája” (belső biztonsági stratégia) közös menetrendet írt elő e közös biztonsági kihívások kezelésére. A stratégia alapelveit és iránymutatásait a Bizottság „Az EU belső biztonsági stratégiájának megvalósítása: öt lépés a biztonságosabb Európa felé” című 2010. november 22-i közleménye konkrét intézkedésekre ülteti át azáltal, hogy megjelöl öt stratégiai célkitűzést: a nemzetközi bűnözői hálózatok felgöngyölítése; a terrorizmus megelőzése, a radikalizálódás és a tagtoborzás kezelése; a virtuális tér biztonságának növelése a polgárok és a vállalkozások számára; a biztonság megerősítése a határigazgatás útján és Európa válságokkal és katasztrófákkal szembeni ellenálló képességének javítása.

(4)

A tagállamok közötti szolidaritást, a feladatok megosztásának egyértelműségét, az alapvető jogok, szabadságjogok és a jogállamiság tiszteletben tartását, valamint a globális megközelítésre és a külső biztonsággal való kapcsolatra és az azzal való szükséges koherenciára fektetett hangsúlyt kell a belső biztonsági stratégia végrehajtását irányító kulcsfontosságú elveknek tekinteni.

(5)

A belső biztonsági stratégia végrehajtásának előmozdítása, és annak biztosítása érdekében, hogy az műveleti szinten megvalósuljon, a tagállamok számára a Belső Biztonsági Alap (a továbbiakban: az alap) létrehozása és irányítása révén megfelelő uniós pénzügyi támogatást kell biztosítani.

(6)

Az alapnak tükröznie kell a fokozott rugalmasság és egyszerűsítés iránti igényt, ugyanakkor meg kell felelnie a kiszámíthatóságra vonatkozó előírásoknak, valamint biztosítania kell a források méltányos és átlátható elosztását az e rendeletben lefektetett általános és egyedi célkitűzések megvalósítása érdekében.

(7)

Az alap végrehajtásának alapelve az intézkedések hatékonysága és a kiadások minősége. Az alapot továbbá a lehető leghatékonyabban és leginkább felhasználóbarát módon kell végrehajtani.

(8)

Az uniós szakpolitikákra jelenleg jellemző megszorító intézkedések tükrében a gazdasági nehézségek leküzdése megújult rugalmasságot, innovatív szervezeti intézkedéseket, a meglévő struktúrák jobb kihasználását, valamint az uniós intézmények, ügynökségek és nemzeti hatóságok, valamint harmadik országok közötti koordinációt igényel.

(9)

A köz- és magán pénzügyi források mobilizálása, egyesítése és megsokszorozása révén maximalizálni kell az uniós támogatás hatását.

(10)

Az EU szakpolitikai ciklusa, amelyet a Tanács 2010. november 8–9-én hozott létre, az Uniót érintő legfontosabb súlyos és szervezett bűnözői fenyegetések kezelését célozza koherens és módszeres formában az érintett szolgálatok közötti optimális együttműködés révén. E többéves ciklus hatékony végrehajtásának támogatása érdekében az e rendelettel létrehozott eszköz (a továbbiakban: az eszköz) keretében történő finanszírozás során valamennyi lehetséges, a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) szerinti végrehajtási módszert igénybe kell venni, így adott esetben a közvetett irányítást is, a tevékenységek és projektek időszerű és hatékony végrehajtásának biztosítása céljából.

(11)

Az EUMSZ V. címét érintő jogi sajátosságok miatt nem lehet az alapot egységes pénzügyi eszközként létrehozni. Az alapot tehát az uniós pénzügyi támogatás átfogó kereteként kell létrehozni a belső biztonság területén, amely magában foglalja az e rendelet alapján létrehozott eszközt, valamint az515/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) által létrehozott, a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszközt. Az átfogó pénzügyi keretet kiegészíti az514/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6).

(12)

Az emberkereskedelem vagy a bűnszervezetek által kihasznált illegális bevándorlás határokon átnyúló bűnözés típusához tartozó határokon átnyúló bűnözés ellen rendőri együttműködés keretében hatékonyan lehet fellépni.

(13)

Az e rendelet, illetve az 515/2014/EU rendelet szerinti összforrások együttesen alkotják az alap fennállásának teljes időtartama alatt azt a pénzügyi keretösszeget, amely az éves költségvetési eljárás során az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás (7) 17. pontja szerinti elsődleges hivatkozási alapot jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára.

(14)

Az Európai Parlament a szervezett bűnözésről, a korrupcióról és a pénzmosásról szóló, 2013. október 23-i állásfoglalásában elismerte, hogy a szervezett bűnözés elleni küzdelem európai szintű kihívás, és nagyobb együttműködésre szólította fel a tagállamokat a bűnüldözés területén, mivel a szervezett bűnözés elleni fellépés alapvető szerepet tölt be a jogszerű gazdaságnak a tipikus bűnözési tevékenységektől, például a bűncselekményből származó jövedelem tisztára mosásától való védelmében.

(15)

Az alap átfogó keretén belül az ezen eszköz alapján biztosított pénzügyi támogatásnak támogatnia kell a rendőrségi együttműködést, az információcserét és az információkhoz való hozzáférést, a bűnmegelőzést, valamint a határokon átnyúló, továbbá a súlyos és szervezett bűnözés elleni küzdelmet, beleértve a terrorizmust, a korrupciót, a kábítószer-kereskedelmet, az ember- és fegyverkereskedelmet, az illegális bevándorlás kihasználását, a gyermekek szexuális kizsákmányolását, a gyermekekkel való visszaélésről készült képfelvételek és gyermekpornográfia terjesztését, a kiberbűnözést, a bűncselekményből származó jövedelem tisztára mosását, az emberek és a kritikus infrastruktúra védelmét a biztonságot érintő eseményekkel szemben, továbbá a biztonságot érintő kockázatok és válságok hatékony kezelését, figyelembe véve a közös szakpolitikákat (stratégiák, szakpolitikai ciklusok, programok és cselekvési tervek), jogszabályokat és a gyakorlati együttműködést.

(16)

Az e területeken nyújtott pénzügyi támogatásnak különösen a határokon átnyúló közös műveleteket, az információkhoz való hozzáférést és az információcserét, a bevált gyakorlatok cseréjét, az egyszerűsített és biztonságos kommunikációt és koordinációt, a személyi állomány képzését és cseréjét, az elemzési, monitoring és értékelési tevékenységeket, az átfogó fenyegetettség- és kockázatértékeléseket – az EUMSZ-ben meghatározott hatásköröknek megfelelően –, a tudatosságnövelő tevékenységeket, az új technológiák tesztelését és igazolását, a kriminalisztikai tudományos kutatásokat, interoperábilis technikai eszközök beszerzését és a tagállamok és az illetékes uniós szervek, így az Europol közötti együttműködést elősegítő intézkedéseket kell szolgálnia. Az e területen nyújtott pénzügyi támogatás csak olyan intézkedésekre irányulhat, amelyek összhangban vannak az uniós szinten azonosított – különösen az Európai Parlament és a Tanács által támogatott – prioritásokkal és kezdeményezésekkel.

(17)

Az Unió kábítószer-ellenes stratégiájának átfogó keretén belül, amely a kereslet és a kínálat egyidejű csökkentésén alapuló kiegyensúlyozott megközelítés mellett száll síkra, az ezen eszköz alapján biztosított pénzügyi támogatásnak minden olyan intézkedést támogatnia kell, amely a kábítószer-kereskedelem megelőzésére és az ellene való küzdelemre irányul (kínálatcsökkentés), és különösen azokat az intézkedéseket kell támogatnia, amelyek a tiltott kábítószerek termelése, előállítása, kitermelése, értékesítése, szállítása, behozatala és kivitele, így a kábítószer kereskedelemi célú birtoklása vagy beszerzése ellen irányulnak.

(18)

Az eszköz révén támogatott harmadik országbeli vagy azzal összefüggő intézkedéseket az egyéb – földrajzi és tematikus – uniós külső segítségnyújtási eszközök által támogatott, Unión kívüli intézkedésekkel szinergiában és összhangban kell elfogadni. Ezen intézkedések végrehajtása során különösen törekedni kell a teljes összhangra a szóban forgó országra vagy régióra irányuló uniós külső fellépés és külpolitika elveivel és általános célkitűzéseivel, a demokratikus elvekkel és értékekkel, az alapvető szabadságokkal és jogokkal, a jogállamisággal és a harmadik országok szuverenitásával. Az intézkedések nem irányulhatnak a közvetlenül fejlesztésorientált fellépések támogatására, és azoknak szükség esetén ki kell egészíteniük az Unió külső segélyezési eszközein keresztül nyújtott pénzügyi támogatást. Törekedni kell emellett az Unió humanitárius politikájával való összhangra, különösen a sürgősségi segítségnyújtásra irányuló intézkedések végrehajtása során.

(19)

Az eszközt az Európai Unió Alapjogi Chartájában szereplő jogok és alapvető elvek, valamint az Unió nemzetközi kötelezettségei maradéktalan tiszteletben tartásával kell végrehajtani.

(20)

Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. cikke értelmében az eszköznek azokat a tevékenységeket kell támogatnia, amelyek biztosítják a gyermekek erőszakkal, visszaéléssel, kizsákmányolással és elhanyagolással szembeni védelmét. Az eszköznek elő kell segítenie továbbá a kiskorú, különösen a kísérő nélküli vagy más okból gyámságra szoruló tanúk és sértettek védelmét és támogatását.

(21)

Az eszköznek ki kell egészítenie és meg kell erősítenie az Europol vagy más érintett uniós szervek és tagállamok közötti együttműködés fejlesztése céljából végrehajtott tevékenységeket az eszköz rendőrségi együttműködés, bűnmegelőzés, bűnözés elleni fellépés és válságkezelés területén kitűzött céljainak elérése érdekében. Ez többek között azt jelenti, hogy a nemzeti programok kialakításakor a tagállamoknak figyelembe kell venniük az Europol által kifejlesztett információs adatbázist, elemző eszközöket és műveleti és technikai iránymutatásokat, különösen az Europol Információs Rendszert (EIS), az Europol biztonságos hálózati információcsere-alkalmazását (SIENA) és a súlyos és szervezett bűnözésre vonatkozó európai uniós fenyegetettségértékelést (SOCTA).

(22)

Az alap egységes végrehajtásának biztosítása érdekében az eszközhöz rendelt uniós költségvetést közvetlen és közvetett irányítás révén kell végrehajtani az Unió különleges érdekében álló intézkedések (uniós intézkedések), sürgősségi segítségnyújtás és a technikai segítségnyújtás tekintetében, illetve megosztott irányítás révén a nemzeti programok és az adminisztratív rugalmasságot megkövetelő intézkedések vonatkozásában.

(23)

A megosztott irányításban felhasznált források esetében biztosítani kell, hogy a tagállamok nemzeti programjai összhangban álljanak az uniós szintű prioritásokkal és célkitűzésekkel.

(24)

A tagállamoknak a végrehajtás céljából nemzeti programjaikon keresztül juttatott forrásokat meg kell állapítani ebben a rendeletben, és egyértelmű, objektív és mérhető szempontok alapján kell elosztani. A kritériumoknak a tagállamok által védendő közjavakra, valamint a belső biztonság magas szintjének biztosítását lehetővé tévő pénzügyi kapacitásaikra, így lakosságuk, területük méretére és bruttó nemzeti termékre kell vonatkozniuk. Ezenfelül, mivel a 2013-as SOCTA hangsúlyozza a tengeri kikötők és repterek, mint a bűnszervezetek által emberkereskedelem és tiltott árucikkek kereskedelme céljából igénybe vett belépési pontok kiemelkedő jelentőségét, az e külső csomópontokon áthaladó bűnelkövetési útvonalak jelentette konkrét veszélyeknek tükröződniük kell a rendelkezésre álló forrásoknak a tagállamok által végrehajtott intézkedések céljára való, a nemzetközi repülőtereken és kikötőkön áthaladó utasok száma és áruk súlyával kapcsolatos kritériumok szerinti elosztásában.

(25)

A szolidaritás és a közös uniós szakpolitikákért, stratégiákért és programokért viselt felelősség megosztásának megerősítése érdekében a tagállamokat ösztönözni kell arra, hogy az összforrások nemzeti programok számára rendelkezésre álló részét arra használják, hogy kezeljék az e rendelet I. mellékletében meghatározott uniós prioritásokat. Az említett prioritásokat célzó projektek összesített támogatható költségeihez való uniós hozzájárulást 90 %-ra kell emelni, összhangban az 514/2014/EU rendelettel.

(26)

Az Unió rendelkezési körében maradó források felső határának ki kell egészítenie a tagállamok számára nemzeti programjaik végrehajtására juttatott forrásokat. Ez biztosítja, hogy az Unió egy adott költségvetési évben képes legyen az Unió számára különösen fontos intézkedések, így tanulmányok, új technológiák tesztelése és igazolása, transznacionális projektek, hálózatépítés és bevált gyakorlatok cseréje, a vonatkozó uniós jog és uniós szakpolitikák végrehajtásának monitoringja, továbbá harmadik országokkal kapcsolatos vagy azokban zajló intézkedések támogatására. A támogatott intézkedéseknek összhangban kell állniuk a vonatkozó uniós stratégiákban, programokban, cselekvési tervekben, illetve kockázat- és fenyegetettségértékelésekben megjelölt prioritásokkal.

(27)

A szóban forgó eszköz általános célkitűzése elérésének elősegítése érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy nemzeti programjaik ezen eszköz minden egyedi célkitűzéseire irányuló intézkedést is magukban foglaljanak, valamint hogy az erőforrások célok közötti elosztása arányos legyen a kihívásokkal és szükségletekkel, és biztosítsa a célok megvalósíthatóságát. Amennyiben a nemzeti program nem irányul az egyedi célkitűzések egyikére vagy a biztosított forrás nem éri el az e rendeletben előírt minimális arányt, az érintett tagállamnak a programon belül indokolással kell szolgálnia.

(28)

Az Uniónak a biztonságot érintő eseményekkel vagy az Uniót érintő újonnan jelentkező fenyegetésekkel kapcsolatos azonnali reagálási képességének megerősítése érdekében sürgősségi segítségnyújtást kell biztosítani az 514/2014 rendeletben szereplő kerettel összhangban.

(29)

Az uniós költségvetésből származó finanszírozást olyan tevékenységekre kell összpontosítani, amelyeknél az uniós fellépés hozzáadott értéket eredményez a tagállami intézkedéshez képest. Mivel az Unió a tagállamoknál jobb helyzetben van a határokon átnyúló helyzetek kezelése szempontjából, illetve abból a szempontból, hogy platformot nyújtson a közös megközelítésekhez, az e rendelet szerint támogatható tevékenységeknek hozzá kell járulniuk különösen a nemzeti és uniós képességek megerősítéséhez, valamint a határokon átnyúló együttműködéshez és koordinációhoz, a hálózatokhoz, a kölcsönös bizalomhoz, valamint az információk és a bevált gyakorlatok cseréjéhez.

(30)

Az e rendelet stratégiai uniós prioritások meghatározására vonatkozó rendelkezéseinek kiegészítése és módosítása érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az e rendeletben felsorolt stratégiai uniós prioritások módosítására, kiegészítésére vagy törlésére vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(31)

E rendelet alkalmazása során – ideértve a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elkészítését – a Bizottságnak konzultálnia kell valamennyi tagállam szakértőivel.

(32)

A Bizottságnak az eszköz végrehajtását az 514/2014/EU rendelet vonatkozó rendelkezéseivel összhangban az eredmények és a hatások értékelésére szolgáló fő mutatók segítségével monitoring alá vonnia. A mutatóknak – többek között a vonatkozó kiindulási alapértékeknek – kell képezniük a minimális alapot annak értékeléséhez, hogy az eszköz célkitűzései milyen mértékben teljesültek.

(33)

Az eszköz valamennyi egyedi célkitűzésére vonatkozóan közös mutatókat kell kialakítani az alap eredményeinek mérése céljából. Az egyedi célkitűzések elérésének a közös mutatók révén való mérése nem teszi kötelezővé a szóban forgó mutatókkal kapcsolatos intézkedések végrehajtását.

(34)

A 2007/125/IB tanácsi határozatot (8) hatályon kívül kell helyezni, az e rendeletben meghatározott átmeneti rendelkezéseknek megfelelően.

(35)

Mivel e rendelet céljait – nevezetesen a bűnüldöző szervek közötti koordináció és együttműködés megerősítését, a bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelmet, az emberek és a kritikus infrastruktúra védelmét a biztonsági vonatkozású eseményekkel szemben, valamint a tagállamok és az Unió arra irányuló képességének fokozását, hogy hatékonyan kezeljék a biztonsági vonatkozású kockázatokat és válságokat – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(36)

Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(37)

Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 3. cikke értelmében és e jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, Írország bejelentette, hogy részt kíván venni e rendelet elfogadásában és alkalmazásában.

(38)

Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban és e jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, az Egyesült Királyság nem vesz részt e rendelet elfogadásában, így az rá nem kötelező és nem alkalmazandó.

(39)

Helyénvaló összhangba hozni e rendelet alkalmazási időszakát az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletével (9). Ezért e rendeletet 2014. január 1-jétől kell alkalmazni,