29.7.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 247/122

(1)

Az Európai Tanács 2010. március 26-án jóváhagyta a Bizottság „Európa 2020” elnevezésű, a gazdaságpolitikák fokozott összehangolásán alapuló, a növekedést és a foglalkoztatást célzó új stratégia elindításáról szóló javaslatát, amely stratégia azokra a kulcsfontosságú területekre összpontosít, amelyeken intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy javuljanak Európa lehetőségei a fenntartható növekedés és a versenyképesség terén.

(2)

A Tanács a Bizottság javaslatai alapján 2010. július 13-án elfogadta a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló ajánlást (2010–2014), 2010. október 21-én pedig elfogadta a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló határozatot (2), amelyek együtt alkotják az „integrált iránymutatásokat”. A tagállamok felkérést kaptak, hogy nemzeti gazdaság- és foglalkoztatáspolitikájukban vegyék figyelembe az integrált iránymutatásokat.

(3)

A tagállamok állam-, illetve kormányfői 2012. június 29-én elfogadták a Növekedési és Munkahely-teremtési Paktumot, amely koherens keretet teremt a minden lehetséges ösztönzőt, jogi és szakpolitikai eszközt felhasználó tagállami, uniós és euroövezeti tevékenységek számára. Döntöttek a tagállami szinten megvalósítandó intézkedésekről, és kifejezték teljes körű elkötelezettségüket az „Európa 2020” stratégia céljainak megvalósítása és az országspecifikus ajánlások végrehajtása iránt.

(4)

A Tanács 2013. július 9-én ajánlást (3) fogadott el Szlovákia 2013. évi nemzeti reformprogramjáról, valamint véleményezte Szlovákia 2012‐2016-os időszakra vonatkozó aktualizált stabilitási programját. A Bizottság 2013. november 15-én a 473/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (4) megfelelően kiadta Szlovákia 2014-re vonatkozó költségvetésiterv-javaslatáról szóló véleményét.

(5)

A Bizottság 2013. november 13-án elfogadta az éves növekedési jelentést, amely elindította a gazdaságpolitikai koordináció 2014. évi európai szemeszterét. Ugyancsak 2013. november 13-án a Bizottság az 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) alapján elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést, amelyben Szlovákiát nem sorolta azon tagállamok közé, amelyek vonatkozásában részletes vizsgálatra kerül sor.

(6)

Az Európai Tanács 2013. december 20-án elfogadta a pénzügyi stabilitás, a költségvetési konszolidáció és a növekedést ösztönző intézkedések biztosítására irányuló prioritásokat. Hangsúlyozta, hogy differenciált és növekedést elősegítő költségvetési konszolidációt kell végrehajtani, helyre kell állítani a gazdaságnak történő hitelnyújtás rendes feltételeit, ösztönözni kell a növekedést és a versenyképességet, kezelni kell a munkanélküliséget és a válság társadalmi következményeit, valamint korszerűsíteni kell a közigazgatást.

(7)

Szlovákia 2014. április 23-án benyújtotta 2014. évi nemzeti reformprogramját és 2014. évi stabilitási programját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor.

(8)

A 2014. évi stabilitási programban felvázolt költségvetési stratégia célja a túlzott hiány fenntartható korrekciója és a középtávú költségvetési cél, vagyis a GDP 0,5 %-a körüli strukturális hiány 2017-ig történő megvalósítása. Ez a középtávú cél szigorúbb, mint a Stabilitási és Növekedési Paktumban szereplő követelmény. Szlovákia államháztartási hiánya 2013 során tartósan 3 % alá került. A strukturális egyenleg 2014-re tervezett (újraszámított) változása azt eredményezné, hogy Szlovákia lényegesen eltér a középtávú célja felé vezető kiigazítási pályától. A 2015-re tervezett, a GDP 0,3 %-ának megfelelő javulás összhangban áll a Stabilitási és Növekedési Paktum szabályaival. A további években a stabilitási program nem biztosítaná a középtávú célhoz vezető megfelelő kiigazítást. A kiadások 2014-ben és 2015-ben egyaránt a kiadási referenciaértékkel összhangban növekednének. A stabilitási program alapján a középtávú cél teljesítésére irányuló konszolidációs intézkedések túlnyomó része 2016 és 2017 folyamán valósulna meg. Mindent összevetve a középtávú cél felé vezető kiigazítási pálya kockázatos a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeinek való megfelelés szempontjából. A stabilitási programban felvázoltak értelmében az államháztartási hiány a programozási időszak egészében a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaérték alatt marad. A stabilitási program költségvetési előrejelzéseit alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv – amelyet egy független testület (a Makrogazdasági Előrejelző Bizottság) hagyott jóvá – megalapozott.

A már számszerűsített intézkedések nem biztosítják a hatóságok által kijelölt költségvetési célok elérését. Emellett nem minden bevételi intézkedés kellően részletes, a közigazgatási költségek csökkentésére irányuló reformokhoz továbbra is végrehajtási kockázatok kapcsolódnak, a közszféra bérköltségei pedig – ahogy a múltban is – eltérhetnek az előirányzott értékektől. Mindazonáltal a stabilitási programban bemutatott adatok még nem számolnak a nemzeti államadósság-korlát bevezetéséből eredő, várható megtakarításokkal. A Bizottság szolgálatai által készített 2014. évi tavaszi előrejelzés figyelembe veszi az államadósság-korlát miatti kiadásmegtakarításokat, és azt vetíti előre, hogy 2014-ben a stabilitási programban jelzettnél kisebb lesz a kiigazítási pályától való eltérés, 2015-re pedig kellő strukturális kiigazítást irányoz elő, míg 2014-ben és 2015-ben egyaránt a kiadási referenciaérték betartására lehet számítani.

(9)

Mind a stabilitási, mind a nemzeti reformprogramban megjelenik a növekedést előmozdító kiadások fokozásának szándéka, azonban úgy tűnik, hogy az alapul szolgáló tervek ezt nem támogatják maradéktalanul. Az oktatás állami költségvetésből történő finanszírozása 2014-ben nő, a további években viszont visszaesik. A Tanács a stabilitási programnak és a bizottsági előrejelzésnek az 1466/97/EK rendelet értelmében általa végzett értékelése alapján úgy véli, hogy 2014-ben fennáll a középtávú cél felé vezető kiigazítási pályától való eltérés kockázata, 2015-ben pedig várhatóan megfelelő kiigazításra kerül sor.

(10)

A gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződésben foglalt követelményeknek való megfelelés érdekében Szlovákia 2013 novemberében költségvetési egyensúlyi szabályt vezetett be. Kötelező és végrehajtható kiadási felső határok hiányában azonban gyengül a költségvetési keret. A 2013-as stabilitási program ugyan előirányozta bevezetésüket, e kötelezettségnek azonban Szlovákia egyelőre nem tett eleget. Az államháztartás fenntarthatóságát illetően Szlovákia változatlanul közepes kockázatú ország. A népességelöregedéssel kapcsolatos költségek növekedésének fő mozgatórugóját várhatóan a GDP 2 %-ára emelkedő egészségügyi kiadások fogják jelenteni – az összes uniós tagállamot tekintve ez a második legnagyobb előrejelzett kiadásnövekedés az egészségügy terén. A problémák elsősorban a fekvőbeteg-ellátás és az alapellátás kapcsán merülnek fel. A kormány a költséghatékonyság javítása érdekében 2013 decemberében elfogadta a 2014–2030-ra szóló egészségügyi stratégiai keretet. A stratégia előmozdításához most részletes végrehajtási tervek kidolgozására van szükség.

(11)

Szlovákia előrelépést tett az adózási fegyelem javítása terén, továbbá a tervezett intézkedések mintegy felének bevezetését követően folytatja az adócsalás elleni küzdelemről szóló cselekvési terv végrehajtását. Ennek köszönhetően a szlovák adórendszer hatékonysága a jelek szerint 2013-ban – különösen a héa tekintetében – javult, bár változatlanul fennáll az igény az erőfeszítések összehangolására, és az adóhatóságok elemzési, illetve ellenőrzési kapacitásainak bővítésére, továbbá az adók, vámok és társadalombiztosítási hozzájárulások beszedésének egységesítése a tervezetthez képest lassabban halad. A növekedést elősegítő költségvetési konszolidáció fenntartása érdekében Szlovákia jobban támaszkodhatna a növekedés szempontjából kevésbé káros adókra, különösen a rendszeres ingatlanadókra és a környezetvédelmi adókra. Ebben a tekintetben nem történt előrelépés a rendszeres ingatlanadózás reformja terén, és az adó mértéke továbbra sem kapcsolódik az adott ingatlan piaci értékéhez. Az ebből az adófajtából származó bevételek 2000 óta viszonylagos értelemben alacsonyak és változatlanok. 2013-ban a kormány intézkedéseket hozott a munkavállalók, illetve az önfoglalkoztatók adóéke közötti jelentős eltérés csökkentése érdekében, a két csoportra vonatkozó tényleges adókulcsok közötti, 2012-ben észlelt szakadék azonban továbbra is fennáll.

(12)

A munkaerőpiac még mindig számos kihívással néz szembe. A 14 % körüli munkanélküliség nagy része tartós, ami rávilágít Szlovákia munkanélküliségi problémáinak strukturális jellegére. Szlovákia némi előrelépést tett a tartós munkanélküliség után a munkaerőpiacra lépő, alacsony fizetésű munkavállalók adóterheinek csökkentése terén, ám az intézkedések hatékonyságát nyomon kell követni és értékelni kell. A javulás más területeken csupán korlátozott volt – ilyenek például az állami foglalkoztatási szolgálatok személyre szabott szolgáltatásnyújtási kapacitásainak bővítése, valamint az aktivizáló intézkedések és a szociális segélyek közötti kapcsolat megerősítése. Az ifjúsági munkanélküliséget illetően az állami foglalkoztatási szolgálat korlátozott kapacitásokkal rendelkezik a korai beavatkozás, a szolgáltatások testre szabása és a nem regisztrált fiatalok felkarolása terén. Ezeken a területeken tehát intézkedésekre van szükség, összhangban az ifjúsági garancia célkitűzéseivel. Célzottabb intézkedésekre van szükség a leghátrányosabb helyzetű munkakeresők – köztük a romák – tekintetében, akiknek a foglalkoztatási rátája továbbra is rendkívül alacsony. A megfelelő gyermekgondozási lehetőségek hiánya – különösen a háromévesnél fiatalabb gyermekek tekintetében – megnehezíti az anyák munkaerőpiacra való visszatérését.

(13)

Az oktatás korlátozott munkaerő-piaci jelentősége visszaveti a szakképzett munkaerő kínálatát. A kötelező oktatásban részt vevő diákok teljesítménye elmarad az uniós átlagtól, és számottevően romlott. Az oktatásra fordított állami kiadások alacsony szinten maradtak annak ellenére, hogy emelték a tanári fizetéseket. Továbbfejlesztették a tanári alapképzést és bővítették a gyakorlati képzést – ám ezeknek az erőfeszítéseknek folytatódniuk kell. A szakképzés megreformálására, valamint a fiataloknak kínált munkahelyek támogatására irányuló kormányzati törekvések ellenére Szlovákia ifjúsági munkanélküliségi rátája uniós szinten továbbra is a legmagasabbak között van, és változatlanul nehéz az iskolából a munka világába való átmenet. A foglalkozásorientált alapképzési programok viszonylag alacsony százalékos aránya és a munkáltatókkal folytatott elégtelen együttműködés csökkenti a felsőoktatás munkaerő-piaci relevanciáját. A felsőoktatás, valamint a vállalkozások és az oktatási intézmények közötti együttműködés minőségének javítása egyúttal a gazdaság innovációs képességének is lendületet adna. Az intelligens szakosodási stratégiában felvázolt tervek helyes irányt jelölnek ki, ám azokat a gyakorlatban is hatékonyan végre kell hajtani. A színvonalas koragyermekkori nevelési és gondozási lehetőségek tartósan szűkösek, és ez az iskolai teljesítményre is rányomja bélyegét, főként a romák esetében. A roma diákok tanulmányi eredményeinek javítását célzó eddigi kezdeményezések túlságosan is az EU által társfinanszírozott projektektől függenek.

(14)

Az energiaügy terén Szlovákia jól haladt a villamosenergia- és gázhálózatok szomszédos országokkal való további összekapcsolását célzó munkával, mindazonáltal továbbra is nagy szükség van a szlovák energiapiac jobb működését, és különösen a díjszabási mechanizmus átláthatóbbá tételét célzó intézkedésekre. Az energiahatékonyság fokozását célzó intézkedéscsomagra Szlovákia uniós finanszírozást pályázott meg az új programozási időszakra.

(15)

A folyamatban lévő közigazgatási reform nyomán erőteljesebben fog érvényesülni az ügyfélközpontú szemléletmód, ugyanakkor a közigazgatás mind minőség, mind hatékonyság szempontjából továbbra is alulteljesít. A személyzeti állomány tartósan gyors – a politikai ciklusokkal összefüggő – cserélődése a gyenge emberierőforrás-menedzsmenttel és a szerény elemzési kapacitásokkal együtt hátráltatja a tényeken alapuló politikai döntéshozatalt. Szlovákia a korábbiakhoz hasonlóan rosszul teljesít a nemzetközi korrupciós mutatók alapján, és csupán csekély javulást ért el igazságszolgáltatási rendszerének hatékonyságát és átláthatóságát illetően. A szlovák üzleti környezet minősége romlott, a gyorsan növekvő vállalkozások támogatása pedig megrekedt. Szlovákia nemrégiben – az átláthatóság és a hatékonyság fokozása céljából – megreformálta közbeszerzési szabályait, ám az új szabályozás alkalmazása továbbra is kihívást jelent, és a 2013-as közbeszerzési reform hatásai korlátozottak.

(16)

Az európai szemeszterrel összefüggésben a Bizottság elvégezte Szlovákia gazdaságpolitikájának átfogó elemzését, értékelte a stabilitási programot és a nemzeti reformprogramot. Figyelembe vette nemcsak a programok Szlovákia fenntartható költségvetési, valamint társadalom- és gazdaságpolitikája szempontjából mutatott jelentőségét, hanem azt is, hogy azok megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy az Unió átfogó gazdasági kormányzását az uniós szempontoknak a jövőbeli nemzeti döntésekbe való beépítésével kell megerősíteni. Az alábbi 1–6. ajánlás tükrözi a Bizottság európai szemeszter keretében tett ajánlásait.

(17)

A Tanács ezen értékelés fényében megvizsgálta a stabilitási programot, és arról alkotott véleményét (6) különösen az alábbi 1. ajánlás tükrözi.

(18)

Az európai szemeszter keretében a Bizottság elkészítette az euroövezet egészének gazdaságpolitikájára vonatkozó elemzését is. Ezen elemzés alapján a Tanács külön ajánlásokat intézett azon tagállamokhoz, amelyek pénzneme az euro (7). Szlovákiának, amelynek pénzneme ugyancsak az euro, az említett ajánlások teljes körű és megfelelő időben történő végrehajtásáról is gondoskodnia kell,

1.

A túlzott hiány kiigazítását követően erősítse meg a 2014-re vonatkozó költségvetési intézkedéseket, tekintettel a Stabilitási és Növekedési Paktum prevenciós ágának előírásaihoz képest mutatkozó, a Bizottság szolgálatai által készített 2014. évi tavaszi előrejelzés szerint a GDP 0,3 %-ának megfelelő különbségre. 2015-ben biztosítsa a GDP 0,1 %-ának megfelelő, szükséges kiigazítást a középtávú cél felé, figyelembe véve a várható kedvezőtlen gazdasági feltételeket. Ezt követően a középtávú cél eléréséig hajtson végre éves strukturális kiigazításokat, amelyek referenciaértéke a GDP 0,5 %-a. Folytassa a költségvetési keret megerősítését, többek között a kötelező és érvényesíthető kiadási felső határok meglétének biztosítása révén. Javítsa az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát az egészségügyi ágazat költséghatékonyságának növelése, és különösen a kórházi ellátás és a kórházvezetés ésszerűsítése, valamint az alapellátás megerősítése révén.

2.

Fokozza az adóhatóság hatékonyságát az ellenőrzési, kockázatértékelési és adóbehajtási kapacitásának megerősítése révén. Az ingatlanadó adóalapját kapcsolja az ingatlan piaci értékéhez.

3.

Kezelje hatékonyabban a hosszú távú munkanélküliséget az aktivizálási intézkedések, a második esélyt nyújtó oktatás és a személyre szabott minőségi képzés révén. Javítsa az állami foglalkoztatási szolgálatok kapacitásait az ügyvitel, a személyre szabott tanácsadás és a munkakeresők aktivizálása terén, valamint erősítse meg az aktivizálás és a szociális segély közötti kapcsolatot. Küzdjön hatékonyan az ifjúsági munkanélküliség ellen a korai beavatkozás javítása révén, összhangban az ifjúsági garancia célkitűzéseivel. Fokozza a nők foglalkoztatását ösztönző intézkedéseket több gyermekgondozási létesítmény biztosítása útján, különösen a háromévesnél fiatalabb gyermekek számára.

4.

Tegyen lépéseket az oktatás színvonalának javításáért a jobb oktatási eredmények érdekében. A szakképzés keretében bővítse a vállalkozások kínálta munkaalapú tanulási lehetőségeket. Hozzon akkreditációs, támogatási és kormányzati intézkedéseket a szakmaorientált alapképzési programok kidolgozásának ösztönzése érdekében. Javítsa a tudásalap minőségét és relevanciáját, továbbá hajtson végre olyan terveket, amelyek elősegítik a felsőoktatás, a kutatás és az üzleti körök közötti hatékony tudástranszfert és együttműködést. Vezessen be rendszerszintű intézkedéseket annak érdekében, hogy javuljon a marginalizált közösségek – köztük a romák – hozzáférése a minőségi és inkluzív iskola előtti neveléshez, illetve iskolai oktatáshoz, továbbá tegyen lépéseket e csoportok szakképzésben és felsőoktatásban való nagyobb arányú részvételéért.

5.

Fokozza az energiapiac jobb működését célzó erőfeszítéseket, különösen a szabályozási keret nyilvános átláthatóságának növelése és a – főként az ipari ügyfelek által tapasztalt – magas energiahálózati díjakat befolyásoló tényezők feltérképezése révén. Az eddigi eredményekre építve továbbra is fejlessze a szomszédos országokkal, köztük Ukrajnával való összeköttetéseket, összhangban az áprilisban aláírt egyetértési nyilatkozattal.

6.

Hozzon intézkedéseket a közszolgáltatás függetlenségének növelése érdekében, többek között a közszolgálati törvény módosítása útján. Fogadjon el a közigazgatás emberierőforrás-menedzsmentjének javítására vonatkozó stratégiát. Fokozza a kulcsminisztériumok elemzési kapacitásainak bővítését célzó erőfeszítéseket, lehetővé téve a tényeken alapuló politikai döntéshozatalt és javítva a szakpolitikai hatásvizsgálat minőségét. Tegyen lépéseket a korrupció ellen, és fokozza az igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságának és színvonalának javítására irányuló erőfeszítéseit. Vezessen be intézkedéseket az üzleti környezet javítása érdekében, többek között a kkv-k számára. Fokozza a közbeszerzések hatékonyságának növelésére irányuló erőfeszítéseit.