This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 32014H0729(12)
Council Recommendation of 8 July 2014 on the National Reform Programme 2014 of Latvia and delivering a Council opinion on the Stability Programme of Latvia, 2014
A Tanács ajánlása ( 2014. július 8. ) – Lettország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Lettország 2014. évi stabilitási programját
A Tanács ajánlása ( 2014. július 8. ) – Lettország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Lettország 2014. évi stabilitási programját
HL C 247., 2014.7.29, p. 63–66
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
In force
Relation | Act | Comment | Subdivision concerned | From | To |
---|---|---|---|---|---|
Corrected by | 32014H0729(12)R(01) | (LV) |
29.7.2014 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 247/63 |
A TANÁCS AJÁNLÁSA
(2014. július 8.)
Lettország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Lettország 2014. évi stabilitási programját
2014/C 247/12
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 121. cikke (2) bekezdésére és 148. cikke (4) bekezdésére,
tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 5. cikke (2) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság ajánlására,
tekintettel az Európai Parlament állásfoglalásaira,
tekintettel az Európai Tanács következtetéseire,
tekintettel a Foglalkoztatási Bizottság véleményére,
tekintettel a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményére,
tekintettel a szociális védelemmel foglalkozó bizottság véleményére,
tekintettel a Gazdaságpolitikai Bizottság véleményére,
mivel:
(1) |
Az Európai Tanács 2010. március 26-án jóváhagyta a Bizottság „Európa 2020” elnevezésű, a gazdaságpolitikák fokozott összehangolásán alapuló, a növekedést és a foglalkoztatást célzó új stratégia elindításáról szóló javaslatát, amely stratégia azokra a kulcsfontosságú területekre összpontosít, amelyeken intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy javuljanak Európa lehetőségei a fenntartható növekedés és a versenyképesség terén. |
(2) |
A Tanács a Bizottság javaslatai alapján 2010. július 13-án elfogadta a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló ajánlást (2010–2014), 2010. október 21-én pedig a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló határozatot (2), amelyek együtt alkotják az „integrált iránymutatásokat”. A tagállamok felkérést kaptak, hogy nemzeti gazdaság- és foglalkoztatáspolitikájukban vegyék figyelembe az integrált iránymutatásokat. |
(3) |
A tagállamok állam-, illetve kormányfői 2012. június 29-én elfogadták a Növekedési és Munkahely-teremtési Paktumot, amely koherens keretet teremt a minden lehetséges ösztönzőt, jogi és szakpolitikai eszközt felhasználó tagállami, uniós és euroövezeti tevékenységek számára. Ezen túlmenően a tagállami szinten megvalósítandó intézkedésekről is határoztak, és kifejezték teljes körű elkötelezettségüket az „Európa 2020” stratégia céljainak megvalósítása és az országspecifikus ajánlások végrehajtása iránt. |
(4) |
A Tanács 2013. július 9-én ajánlást (3) fogadott el Lettország 2013. évi nemzeti reformprogramjáról, valamint véleményezte Lettországnak a 2012–2016-os időszakra vonatkozó, aktualizált konvergenciaprogramját. |
(5) |
A Bizottság 2013. november 13-án elfogadta az éves növekedési jelentést, amely elindította a gazdaságpolitikai koordináció 2014. évi európai szemeszterét. Ugyancsak 2013. november 13-án a Bizottság az 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) alapján elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést, amelyben Lettországot nem sorolta azon tagállamok közé, amelyek vonatkozásában részletes vizsgálatra kerül sor. |
(6) |
Az Európai Tanács 2013. december 20-án elfogadta a pénzügyi stabilitás, a költségvetési konszolidáció és a növekedést ösztönző intézkedések biztosítására irányuló prioritásokat. Hangsúlyozta, hogy differenciált és növekedést elősegítő költségvetési konszolidációt kell végrehajtani, helyre kell állítani a gazdaságnak történő hitelnyújtás rendes feltételeit, ösztönözni kell a növekedést és a versenyképességet, kezelni kell a munkanélküliséget és a válság társadalmi következményeit, valamint korszerűsíteni kell a közigazgatást. |
(7) |
Lettország 2014. április 29-én benyújtotta 2014. évi nemzeti reformprogramját, 2014. április 30-án pedig 2014. évi stabilitási programját. A kapcsolódási pontok figyelembevétele érdekében a két program értékelésére egyidejűleg került sor. |
(8) |
A 2014. évi stabilitási programban vázolt költségvetési stratégia célja az államháztartási hiány fokozatos csökkentése és a strukturális egyenleg fenntartása, ami megfelel a középtávú költségvetési célnak, ha figyelembe vesszük a rendszerszintű nyugdíjreform hatása miatt engedélyezett, a középtávú költségvetési céltól való átmeneti eltérést. A stabilitási program – 0,5 %-ról – 1,0 %-ra módosította a középtávú költségvetési célt; az új középtávú költségvetési cél a Stabilitási és Növekedési Paktum célkitűzéseit tükrözi. Az államháztartási egyenleg alakulásának tervezett pályája a stabilitási programban az (újraszámított) strukturális egyenleg fokozatos romlását mutatja, jóllehet az még mindig a nyugdíjreform végrehajtására tekintettel lehetséges határokon belül van. A középtávú költségvetési céltól való engedélyezett eltérés figyelembevételével a tervezett strukturális hiány 2016-ig összhangban van a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményével. Az (újraszámított) strukturális hiány 2017-re előre jelzett növekedése azonban eltérést jelent a középtávú költségvetési célhoz vezető korrekciós pályától. Összességében a stabilitási programban felvázolt költségvetési stratégia többnyire összhangban van a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeivel. A tervek szerint az államadósság a teljes programidőszakban jóval 60 % alatt marad, 2017-re pedig a GDP 31 %-ára fog csökkenni. A program költségvetési előrejelzéseit alátámasztó makrogazdasági forgatókönyv, amelyet hivatalosan nem hagyott jóvá független intézmény, megalapozott. A programidőszakban a gazdasági növekedés várhatóan évi mintegy 4 %-on marad, miközben az előrejelzés szerint az áremelkedés továbbra is mérsékelt lesz. |
(9) |
A stabilitási program költségvetési forgatókönyve a kormány bevételeinek és kiadásainak GDP-ben kifejezett arányában meredek visszaesést irányoz elő, ami tükrözi a kiadások célzott visszafogásával párhuzamosan alkalmazott számos bevételcsökkentő intézkedést. Számos szakpolitikai területen jelentkezik a kiadások növelésének igénye, ami kockázatot jelent a stabilitási programban előre jelzett kiadáscsökkentésre nézve. A Bizottság szolgálatainak 2014. évi tavaszi előrejelzése szerint míg a költségvetési politika 2014-ben összhangban van a Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeivel, 2015-ben fennáll az eltérés veszélye. A Tanács a stabilitási programnak és a bizottsági előrejelzésnek az 1466/97/EK rendelet értelmében általa végzett értékelése alapján úgy véli, hogy 2014-ben a strukturális hiánynak a középtávú céltól való eltérése a rendszerszintű nyugdíjreform hatását tükrözi, míg 2015-től fennáll a tervezett kiigazítási pályától való eltérés veszélye. |
(10) |
Lettország lépéseket tett az alacsony jövedelműeket és a több eltartottról gondoskodó családokat sújtó adóterhek csökkentésére, valamint az ingatlan- és környezetvédelmi adók megerősítésére, mindazonáltal ezen adók szintje és kialakítása nincs kellő hatással a gazdasági szereplők magatartására, és továbbra is érvényben vannak környezeti szempontból káros támogatások. Míg a hatóságok eredményeket értek el az adózási fegyelem javítása és a be nem jelentett gazdasági tevékenységek arányának visszaszorítása terén – mindenekelőtt a kockázatelemzés javítása és a csalárd magatartással szembeni szankciók szigorítása révén –, továbbra is jelentős kihívásokkal kell szembenézni az adócsalás és az adókijátszás tekintetében. Mindenekelőtt, az adózási fegyelem javítása révén a fogyasztási adókból származó bevételek növelésében még jelentős potenciál rejlik, annak ellenére, hogy az összes adónemet tekintve számottevő arányt tesznek ki. |
(11) |
A felsőoktatási reformra irányuló, eredetileg ambiciózus terv ellenére Lettország nem haladt előre a nemzetközileg jóváhagyott akkreditálási rendszer kiépítése terén: az új finanszírozási modell bevezetésére vonatkozó tervek kidolgozását csupán 2016-ra irányozták elő, megtorpant a felsőoktatási intézmények összevonása, és változatlanok az idegen nyelvek használatára vonatkozó korlátozások. Mindez annak ellenére van így, hogy számos lehetőség kínálkozna a felsőoktatási rendszer további reformjára; a felsőoktatási rendszer – tekintettel a csökkenő népességre – túl nagy, túl sok egyedi tanulmányi programot kínál, vonzereje pedig korlátozott a külföldi diákok és oktató személyzet számára. A kutatóintézetek első független értékelésének eredményei szerint az értékelésben szereplő intézeteknek csupán 10 %-a tekinthető színvonalas nemzetközi kutatóközpontnak, és a kutatók 21 %-a dolgozik – teljes munkaidős egyenérték alapján számítva – ezekben a kutatóintézetekben. Ezen túlmenően Lettország K+F intenzitása 2012-ben a GDP csupán 0,66 %-át tette ki, és nem fogja teljesíteni az „Európa 2020” stratégia szerinti azon célkitűzést, hogy a GDP 1,5 %-át K+F-re kell fordítani. |
(12) |
Lettország eredményeket ért el a munkanélküliség kezelése terén, hiszen az jelentős mértékben csökkent. Az ifjúsági munkanélküliség aránya azonban még mindig viszonylag magas, és továbbra is szükség van a be nem jelentett inaktív fiatalok bevonását célzó intézkedésekre. Jóllehet Lettország intézkedéseket tett a strukturális munkaerőhiány kezelésére és a szakképzés minőségének javítására, mindezek még további figyelmet igényelnek, elsősorban a tanulószerződéses gyakorlati képzés minőségének javítása és az átfogó pályaválasztási tanácsadás kialakítása révén. Az aktív munkaerő-piaci intézkedések még korlátozott hatályúak és túlzott mértékben hagyatkoznak a közmunkára. |
(13) |
Lettországban továbbra is rendkívül magas a munkaképes korú lakosság elszegényedésének aránya. Lettország tett néhány lépést a szociális támogatási rendszer reformja érdekében, és elvégezte a társadalombiztosítási rendszer nagyszabású értékelését, amely szilárd alapot jelent egy tényeken alapuló reformhoz. A kormány egyes, gyermekekkel kapcsolatos támogatásokat számottevő mértékben megemelt, és növelte az eltartottak utáni személyijövedelemadó-mentesség küszöbértékeit. A szegénység visszaszorítása tekintetében a szociális védelem hatékonysága azonban alacsony maradt, és továbbra is kihívást jelent az eredményes szociális védőháló kialakítása. Összességében a népesség jelentős részét veszélyezteti a szegénység vagy a társadalmi kirekesztettség; ez a gyermekek esetében fokozottan igaz. A gyermekes családokat, a munkanélkülieket, a fogyatékossággal élőket és a vidéken élőket különösen veszélyezteti a szegénység és a társadalmi kirekesztettség. A Lettország által a szociális védelemre fordított kiadásoknak a GDP-hez viszonyított aránya az Unióban a legalacsonyabb. Az egészségügyhöz való hozzáférést a költségek akadályozzák, egyebek mellett a betegek által közvetlenül teljesítendő fizetések és az elterjedt hálapénzek magas aránya, így a népesség jelentős részének egészségügyi szükségletei kielégítetlenek maradnak. Még akad tennivaló a rendszer hatékonyságának fokozása, a költséghatékony finanszírozás biztosítása és a betegségmegelőzési tevékenységek ösztönzése terén. |
(14) |
Lettország előrelépést tett villamosenergia-piacának a verseny előtti megnyitása terén, és azt 2015 elején ki fogják terjeszteni a háztartási szektorra is. Lettország 2013 júniusában csatlakozott a Nord Pool Spot (skandináv-balti regionális áramtőzsde) keretében folyó villamosenergia-kereskedéshez. Továbbra is szükség van az uniós villamosenergia-piaccal való összeköttetés megerősítésére, mivel Lettország jelenleg az importtól függ, az Észtországgal való, határon átnyúló villamosenergia-összeköttetése pedig meglehetősen túlterhelt. Lényeges ezért az infrastruktúra fejlesztése, és Lettországnak jelentős kihívásokkal kell szembenéznie az infrastruktúra hiányosságainak megszüntetése terén. A földgázágazatban történt némi előrelépés, mivel a Parlament jóváhagyta az energiapolitikai törvény módosításait, amely előirányozza a földgázpiac 2014 áprilisától történő fokozatos megnyitását; mindazonáltal a piac teljes megnyitását 2017-re halasztották. Lettország az energiatakarékosság kezelésére irányuló szakpolitikai intézkedések kiegyensúlyozott csomagját terjesztette elő a gazdaság legfontosabb ágazataira vonatkozóan. Az elkövetkező években az energia-megtakarítás több mint 70 %-a az építőiparban valósul meg. Tovább kell azonban növelni a közlekedés, az épületek és a fűtési rendszerek energiahatékonyságát. |
(15) |
Lettország jelentős lépéseket tett az igazságszolgáltatás kapacitásainak javítása érdekében, hogy csökkentse az ügyhátralékot és az eljárások időtartamát. Az igazságszolgáltatásban tapasztalt jelentős ügyhátralék azonban még mindig veszélyezteti a vállalkozásokat, ezért végre kell hajtani az igazságszolgáltatás hatékonyságának és minőségének javítását célzó reformokat, ideértve a fizetésképtelenségre, a közvetítésre és a választottbíróságra vonatkozó reformokat is. Lettország ambiciózus közigazgatási reformokat javasolt. A reformok végrehajtása azonban lassan halad, a helyi önkormányzatokra nem alkalmazzák őket, az állami tulajdonú vállalatok reformját pedig jóval későbbre halasztották. A versenyjogi rendelkezések módosításai szükségesek ahhoz, hogy a versenyjogi tanács nagyobb intézményi és pénzügyi függetlenséggel rendelkezzen annak érdekében, hogy hatékonyan beavatkozhasson a versenyt korlátozó állami és magánszervezetek tevékenységeibe. |
(16) |
Az európai szemeszterrel összefüggésben a Bizottság elvégezte Lettország gazdaságpolitikájának átfogó elemzését, és értékelte a nemzeti reformprogramot és a stabilitási programot. Figyelembe vette nemcsak a programok Lettország fenntartható költségvetési, valamint társadalom- és gazdaságpolitikája szempontjából mutatott jelentőségét, hanem azt is, hogy azok megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy az Unió átfogó gazdasági kormányzását az uniós szempontoknak a jövőbeli nemzeti döntésekbe való beépítésével kell megerősíteni. A Bizottság európai szemeszter keretében tett ajánlásait az alábbi 1–5. ajánlás tükrözi. |
(17) |
A Tanács ezen értékelés fényében megvizsgálta a stabilitási programot, és arról alkotott véleményét (5) különösen az alábbi 1. ajánlás tükrözi. |
(18) |
Az európai szemeszter keretében a Bizottság elkészítette az euroövezet egészének gazdaságpolitikájára vonatkozó elemzését is. Ezen elemzés alapján a Tanács külön ajánlásokat intézett azokhoz a tagállamokhoz, amelyek pénzneme az euro (6). Lettországnak, amelynek pénzneme ugyancsak az euro, az említett ajánlások teljes körű és megfelelő időben történő végrehajtásáról is gondoskodnia kell, |
AJÁNLJA, hogy Lettország 2014–2015-ben tegyen intézkedéseket a következők érdekében:
1. |
Tartson fenn rendezett költségvetési egyenleget 2014-ben, és 2015-től szilárdítsa meg a költségvetési stratégiát, biztosítva, hogy a középtávú céltól való eltérés a rendszerszintű nyugdíjreform hatására korlátozódik. Folytassa az alacsony jövedelműeket sújtó adóterhek további csökkentésére irányuló erőfeszítéseket a sokkal inkább növekedésbarát ingatlanadók és környezetvédelmi adók felé történő elmozdulás, valamint az adózási fegyelem és adóbeszedés javítása révén. |
2. |
Fokozza a felsőoktatási reform végrehajtását, mindenekelőtt független akkreditációs ügynökség létrehozása és a minőséget jutalmazó finanszírozási modell révén. Biztosítson pályaválasztási tanácsadást az oktatás valamennyi szintjén, javítsa a szakoktatás és -képzés minőségét, többek között a tanulószerződéses gyakorlati képzés megerősítése révén, és mutasson fel eredményeket a fiatalok foglalkoztathatósága terén, ideértve a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok bevonását célzó intézkedéseket is. Tegyen lépéseket egy integráltabb és átfogóbb kutatási rendszer kidolgozása érdekében a nemzetközileg versenyképes kutatóintézetek finanszírozására való összpontosítás révén. |
3. |
Folytassa a szociális támogatási rendszernek és finanszírozásának reformját, hogy biztosítsa a lefedettség bővítését, az ellátás megfelelőségét, a megerősített aktivizálást és a célzott szociális szolgáltatásokat. Fokozza az aktív munkaerő-piaci intézkedések hatókörét. Javítsa az egészségügyi rendszer költséghatékonyságát, minőségét és hozzáférhetőségét. |
4. |
Gyorsítsa fel a szomszédos tagállamokkal való földgáz- és villamosenergia-összeköttetések kialakítását az energiaforrások diverzifikálása, valamint a balti energiapiacok eredményesebb integrációja révén történő versenyösztönzés érdekében. Folytassa a közlekedés, az épületek és a fűtési rendszerek energiahatékonyságának további növelésére irányuló erőfeszítéseket. |
5. |
Hajtsa végre az igazságügyi reformokat, többek között a fizetésképtelenségre, a választottbíróságra és a közvetítésre vonatkozó jogszabályi keretek folyamatban lévő reformjait, hogy a vállalkozásoknak és a fogyasztóknak kedvezőbb jogi környezetet biztosíthasson. Fokozza a közigazgatási reformokat, többek között az állami tulajdonú vállalatok irányítását célzó reform végrehajtása és a versenyjogi tanács intézményi és pénzügyi függetlenségének növelése révén. |
Kelt Brüsszelben, 2014. július 8-án.
a Tanács részéről
az elnök
P.C. PADOAN
(1) HL L 209., 1997.8.2., 1. o.
(2) A tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó 2014-es iránymutatásokról szóló, 2014. május 6-i 2014/322/EU tanácsi határozat (HL L 165., 2014.6.4., 49. o.) alapján 2014-re is érvényben marad.
(3) HL C 217., 2013.7.30., 47. o.
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. november 16-i 1176/2011/EU rendelete a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséréről és kiigazításáról (HL L 306., 2011.11.23., 25. o.).
(5) Az 1466/97/EK tanácsi rendelet 5. cikkének (2) bekezdése szerint.
(6) Lásd e Hivatalos Lap 141 oldalát.