7.6.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 169/14

(1)

Az „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című 2010. március 3-i közleményében („Európa 2020 stratégia”) a Bizottság hangsúlyozta, hogy az Unión belüli intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés megvalósítása érdekében kedvező feltételeket kell teremteni a tudásra és innovációra irányuló beruházások számára. Az Európai Parlament és a Tanács egyaránt jóváhagyta ezt a stratégiát.

(2)

Az 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) létrehozta „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramot (2014–2020) („Horizont 2020”). A Horizont 2020 célja, hogy a közszektoron belüli társulások megerősítése révén – többek között az Uniónak a több tagállam által indított programokban való, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 185. cikke szerinti részvételével – fokozza a kutatás és az innováció hatását.

(3)

A közszektoron belüli társulásoknak a szorosabb szinergiák kialakítását, a koordináció elmélyítését, valamint az uniós, a nemzetközi, a nemzeti és a regionális kutatási programokkal való felesleges átfedések elkerülését kell célozniuk, és maradéktalanul tiszteletben kell tartaniuk a Horizont 2020-ban megfogalmazott általános elveket, különösen a nyitottság és az átláthatóság vonatkozásában. Ezen túlmenően biztosítani kell a tudományos publikációkhoz való nyílt hozzáférést is.

(4)

A 742/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (4) a saját lakókörnyezetben való életvitel segítését szolgáló közös kutatási-fejlesztési programhoz (a továbbiakban: AAL közös program) nyújtott közösségi pénzügyi hozzájárulásról rendelkezik, amelynek összege megegyezik a tagállami támogatás összegével, de az 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (5) létrehozott, az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjának (2007–2013) időtartama alatt nem haladhatja meg a 150 000 000 EUR-t.

(5)

2012 decemberében a Bizottság jelentést nyújtott be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az AAL közös program időközi értékeléséről Ezt az értékelést szakértői testület készítette. A szakértői testület átfogó véleménye szerint az AAL közös program megfelelően haladt célkitűzései megvalósítása felé, figyelemre méltó eredményeket ért el, és azt a jelenlegi finanszírozási időszakot követően is folytatni kell. A szakértői testület ugyanakkor felhívta a figyelmet néhány hiányosságra, így különösen a felhasználóknak a projektekbe a lehető legkorábbi szakaszban történő fokozott bevonásának, valamint a működési teljesítmény szerződéskötési és kifizetési idők tekintetében történő javításának szükségességére.

(6)

A 2010-es időközi értékelés és a 2012-es konzultációs folyamat rávilágítottak a pénzügyi eszközök, a támogathatósági szabályok és a visszatérítési rendszerek sokféleségére. Célszerű, hogy a részt vevő államok – az lakókörnyezetben való életvitellel foglalkozó közgyűlést használva ennek fórumaként – foglalkozzanak ezzel a kérdéssel és segítsék elő a bevált gyakorlatok cseréjét.

(7)

A Bizottság „Európa demográfiai jövője: kovácsoljunk lehetőséget a kihívásból!” című, 2006. október 12-i közleményében hangsúlyozta, hogy a népesség elöregedése az egyik legjelentősebb kihívás, amellyel valamennyi tagállam szembesül, és hogy az új technológiák fokozottabb használata hozzájárulhat a költségek csökkentéséhez, az idős emberek jólétéhez és aktív társadalmi részvételük előmozdításához, és egyúttal növeli az uniós gazdaság versenyképességét is.

(8)

Az Európa 2020 stratégia Innovatív Unió elnevezésű kiemelt kezdeményezésben a Bizottság a népesség elöregedését azon társadalmi kihívások egyikeként nevezte meg, amelyek esetében az innovációs áttörések fontos szerepet játszhatnak és növelhetik a versenyképességet, hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az európai vállalkozások az élre kerüljenek az új technológiák kifejlesztésében, és az új növekvő piacokon világszerte vezető szerepet betöltő vállalkozásokká fejlődjenek, emellett pedig javíthatják a közszolgáltatások minőségét és hatékonyságát, miáltal számos új, minőségi munkahely jöhet létre.

(9)

Az egészségügyi és a szociális szolgáltatási ágazatban Unió-szerte mintegy 20 millió ember végez „fehérköpenyes” munkát. A népesség elöregedésének következtében ez a szám az elkövetkező években várhatóan emelkedni fog. Ebben az érzékeny ágazatban a képzést és az egész életen át tartó tanulást kiemelt területként kell kezelni. Ezért pontosabban fel kell mérni a „fehérköpenyes” munkahelyek, valamint a modern készségekbe – például az információs technológiák alkalmazásába – történő beruházások iránti szükségletet.

(10)

„Az európai digitális menetrend” című, 2010. május 19-i közleményében a Bizottság a népesség elöregedése által felvetett problémák orvoslásának elősegítése érdekében javaslatot tett az AAL közös program megerősítésére.

(11)

„Az aktív és egészséges időskor témájával kapcsolatos európai innovációs partnerség stratégiai végrehajtási tervének előreviteléről” című, 2012. február 29-i közleményében a Bizottság előirányozta, hogy a „Horizont 2020” részét képező soron következő kutatási és innovációs munkaprogramokhoz és eszközökhöz figyelembe fogja venni a stratégiai végrehajtási terv idevágó prioritásait. A Bizottság továbbá előirányozta, hogy figyelembe fogja venni az AAL közös program esetleges hozzájárulását a tevékeny és egészséges időskor témájával kapcsolatos európai innovációs partnerséghez.

(12)

Az Innovatív Unió keretében létrejött, a tevékeny és egészséges időskor témájával kapcsolatos európai innovációs partnerség égisze alatt az innovatív, információs és kommunikációs technológiák (ikt) alapú megoldások várhatóan fontos szerepet játszanak majd azoknak a célkitűzéseknek az elérésében, hogy 2020-ig kettővel növekedjen az egészségben töltött életévek száma és javuljon a polgárok életminősége, valamint az uniós gondozási rendszerek hatékonysága. A partnerség stratégiai végrehajtási terve meghatározza a tevékeny és egészséges időskorral kapcsolatos innováció Európa-szerte történő felgyorsítását és széles körű bevezetését szolgáló prioritásokat a következő három területen: betegségmegelőzés és egészségfejlesztés, gondozás és gyógyítás, valamint önálló életvitel és társadalmi befogadás.

(13)

Mivel az ikt-rendszerek nagy mennyiségű személyes adat és profil kezelését végzik és valós idejű kommunikációval működnek – ezért nagy az adatbiztonság megsértésének a kockázata –, figyelembe kell venni az adatvédelmi szempontokat. Ezen felül tiszteletben kell tartani a magánélethez való jogot is.

(14)

A tevékeny és önálló életvitel segítését szolgáló kutatási-fejlesztési programnak (a továbbiakban: az AAL program) fel kell használnia az előző program eredményeit, és az AAL program határozottabb végrehajtásának biztosítása, valamint a projektekben való kielégítő felhasználói részvétel kezdetektől történő ösztönzése révén orvosolnia kell annak hiányosságait annak érdekében, hogy a kifejlesztett megoldások elfogadhatóak legyenek és konkrét felhasználói igényeket elégítsenek ki.

(15)

Az AAL program végrehajtása során az innováció fogalmát célszerű tágabb értelemben meghatározni, a szervezeti, üzleti, technológiai, társadalmi és környezeti szempontokat egyaránt figyelembe véve. Az AAL programban biztosítani kell a multidiszciplináris megközelítést, valamint azt, hogy a társadalomtudományok és a bölcsészettudomány is annak részét képezzék.

(16)

Az AAL program keretében folytatott tevékenységeknek összhangban kell lenniük a „Horizont 2020”-ban megállapított célkitűzésekkel, kutatási és innovációs prioritásokkal, valamint az 1291/2013/EU rendelet 26. cikkében rögzített általános elvekkel és feltételekkel.

(17)

A Horizont 2020 időtartamára vonatkozóan meg kell állapítani az AAL programban való uniós pénzügyi közreműködés maximális mértékét. Az AAL programban való uniós pénzügyi közreműködés mértéke nem haladhatja meg a részt vevő államok által a „Horizont 2020” időtartama során nyújtott pénzügyi hozzájárulás összegét annak érdekében, hogy ezzel komoly multiplikátorhatást lehessen elérni, és biztosítani lehessen a részt vevő államok aktív közreműködését az AAL program célkitűzéseinek elérésében.

(18)

A „Horizont 2020” időtartamának figyelembe vétele érdekében az AAL programhoz kapcsolódó pályázati felhívásokat legkésőbb 2020. december 31-ig közzé kell tenni. Megfelelően indokolt esetekben lehetőség van arra, hogy 2021. december 31-ig indítsanak el pályázati felhívásokat.

(19)

Az 1291/2013/EU rendelet célkitűzéseinek megfelelően bármely tagállam és a Horizont 2020-hoz társult bármely ország számára bármilyen megfelelő időpontban lehetőséget kell biztosítani az AAL programban való részvételre.

(20)

Annak biztosítása érdekében, hogy a részt vevő államok pénzügyi kötelezettségvállalása megegyezzen az Unió hozzájárulásával, az uniós pénzügyi hozzájárulás feltételéül kell szabni, hogy a részt vevő államok az AAL program elindítását megelőzően hivatalos kötelezettségvállalásokat tegyenek, majd azokat teljesítsék. A részt vevő államok AAL programhoz való hozzájárulásának magában kell foglalnia az AAL program tényleges működtetése során nemzeti szinten felmerült igazgatási költségeket.

(21)

Az AAL program közös végrehajtásához végrehajtó struktúrára van szükség. A részt vevő államok megállapodtak az AAL programot kezelő végrehajtó struktúráról, majd 2007-ben létrehozták a belga jog szerint megalakult, jogi személyiséggel rendelkező nemzetközi nonprofit szervezetet, az "Ambient Assisted Living" aisbl-t (a saját lakókörnyezetben való életvitel segítéséért felelős szövetség - a továbbiakban: AALA). Tekintettel arra, hogy az időközi értékelésről szóló jelentés szerint az AAL közös program jelenlegi irányítási struktúrája hatékonynak és színvonalasnak bizonyult, célszerű az AALA-t végrehajtó struktúraként alkalmazni, és annak az AAL program forráselosztásért és monitoringért felelős szerveként kell eljárnia. Az AALA feladata kell, hogy legyen az uniós pénzügyi hozzájárulás kezelése és az AAL program hatékony végrehajtásának a biztosítása.

(22)

Az AAL program célkitűzéseinek elérése érdekében az AALA-nak – elsősorban támogatások formájában – pénzügyi segítséget kell nyújtania az általa kiválasztott tevékenységekben résztvevők számára. Ezeket a tevékenységeket a független külső szakértők által segített AALA ellenőrzése alatt álló pályázati felhívások útján kell kiválasztani. A rangsornak a pályázatok kiválasztása, valamint az AAL program projektjeire elkülönített uniós pénzügyi hozzájárulásból és nemzeti költségvetésekből nyújtott források elosztása tekintetében kötelező erejűnek kell lennie.

(23)

Az Unió által biztosított pénzügyi hozzájárulást a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően, valamint a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben (6) és az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (7) a közvetett irányításra vonatkozóan megállapított szabályoknak megfelelően kell kezelni.

(24)

Amennyiben az AAL programot nem megfelelően, csak részben vagy késedelmesen hajtják végre, illetve a részt vevő állam nem, vagy csak részben vagy késedelmesen nyújt hozzájárulást az AAL programhoz, az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében a Bizottságot fel kell jogosítani az uniós pénzügyi hozzájárulás arányos intézkedések révén történő csökkentésére, visszatartására vagy megszüntetésére. Ezekről a jogokról az Unió és az AALA között megkötendő hatáskör-átruházási megállapodásban kell rendelkezni.

(25)

Az egyszerűsítés érdekében az összes felet érintően csökkenteni kell az adminisztratív terheket. El kell kerülni az ellenőrzési átfedéseket, valamint az aránytalan dokumentációt és jelentéstételt. Az ellenőrzések során megfelelő módon figyelembe kell venni a nemzeti programok sajátosságait.

(26)

Az AAL program által finanszírozott közvetett tevékenységekben való részvétel szabályait az 1290/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) határozza meg. Az AAL program sajátos működési szükségleteire tekintettel azonban rendelkezni kell az említett rendelet 1. cikkének (3) bekezdése szerint a fenti rendelettől való eltérésekről.

(27)

Az AALA pályázati felhívásait a résztvevők számára fenntartott egységes portálon, valamint a „Horizont 2020” keretprogrammal kapcsolatos információk terjesztésére szolgáló, a Bizottság által kezelt egyéb elektronikus eszközök igénybevételével is közzé kell tenni.

(28)

Az 1290/2013/EU rendelettől való egyedi eltérések szükségesek, mivel az AAL program a tervek szerint piacorientált kutatási és innovációs program lenne, amely számos különböző nemzeti finanszírozási forrást (például kutatási és innovációs, egészségügyi és ipari finanszírozási programokat) fog össze. Ezek a nemzeti programok természetükből eredően eltérő részvételi szabályokat írnak elő, és nem várható, hogy azok teljes körűen megfeleljenek az 1290/2013/EU rendeletnek. Mindemellett az AAL program célcsoportját a kis- és középvállalkozások és a felhasználói szervezetek alkotják, amelyek rendszerint nem vesznek részt az uniós kutatási és innovációs tevékenységekben. Az említett vállalkozások és szervezetek részvételének elősegítése érdekében az uniós pénzügyi hozzájárulást azok saját nemzeti finanszírozási programjainak jól ismert szabályai szerint nyújtják, és annak végrehajtása az uniós finanszírozást és a megfelelő nemzeti állami támogatást magában foglaló egyetlen támogatás formájában történik.

(29)

Az Unió pénzügyi érdekeit a teljes kiadási ciklusban arányos intézkedésekkel kell védeni, beleértve a szabálytalanságok megelőzését, feltárását és kivizsgálását, az elveszített, jogtalanul kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzösszegek visszafizettetését, valamint adott esetben közigazgatási és pénzügyi szankciók alkalmazását, a 966/2012/EU, Euratom rendelettel összhangban.

(30)

A Bizottságnak – független szakértők bevonásával – különösen az AAL program minőségét és hatékonyságát, valamint a kitűzött célok elérése tekintetében történt előrehaladást vizsgáló időközi értékelést, továbbá záró értékelést kell végeznie, és ezekről jelentést kell készítenie.

(31)

Az értékelésnek pontos és naprakész információkon kell alapulnia. Ennélfogva a Bizottság kérésére az AALA-nak és a részt vevő államoknak be kell nyújtaniuk minden olyan információt, amelyeket a Bizottságnak fel kell használnia az AAL program értékeléséről szóló jelentésekben.

(32)

Az AAL programban vázolt intézkedéseknek elő kell segíteniük az európai közegészségügyi és ellátási rendszerek megerősítését, mivel ezek kulcsfontosságú szerepet játszanak a társadalmi jólét fenntartásában, valamint a régiók és az egyes társadalmi rétegek közötti, a jelenlegi gazdasági és szociális válság miatt aggasztóan növekvő egyenlőtlenségek csökkentésében.

(33)

Az AAL programnak biztosítania kell a nemek közötti egyenlőség hatékony előmozdítását, a „Horizont 2020” -ban rögzített elvvel összhangban. Az AAL programnak hozzá kell járulnia a nemek közötti egyenlőség megvalósulásához, valamint ahhoz, hogy a nemek közötti egyenlőség szempontja érvényesüljön a kutatási és innovációs tartalmakban. Különös figyelmet kell szentelni a nemek közötti egyensúlynak – az adott területen uralkodó körülményeknek megfelelően – a bíráló bizottságokban, valamint az olyan testületekben, mint a tanácsadó és szakértői csoportok. A nemek közötti egyenlőség dimenzióját megfelelően be kell építeni a kutatás és az innováció tartalmába a stratégiákban, a programokban és a projektekben, és megvalósulását a kutatási ciklus valamennyi szakaszában nyomon kell követni.

(34)

Az AAL programnak összhangban kell állnia a „Horizont 2020” -ban rögzített etikai elvekkel. Különös figyelmet kell fordítani az arányosság elvére, a magánélet tiszteletben tartásához való jogra, a személyes adatok védelméhez való jogra, a testi és szellemi sérthetetlenséghez való jogra, a megkülönböztetésmentességhez való jogra és arra, hogy biztosítani kell az emberi egészségvédelem magas szintjét.

(35)

Mivel a részt vevő államok az AAL program folytatása mellett döntöttek, valamint tekintettel arra, hogy e határozat célkitűzéseit, nevezetesen a tevékeny és egészséges időskorral kapcsolatos uniós szakpolitikák közvetlenül támogatását és kiegészítését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedések léptéke miatt e célok uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,

a)

a részt vevő államoknak igazolniuk kell, hogy az AAL programot az I. és II. mellékletnek megfelelően hozták létre;

b)

a részt vevő államoknak vagy a részt vevő államok által kijelölt szervezeteknek ki kell jelölniük az AALA-t, mint az AAL program végrehajtásáért, valamint az uniós pénzügyi hozzájárulás elosztásáért és monitoringjáért felelős struktúrát;

c)

az egyes részt vevő államoknak kötelezettséget kell vállalniuk az AAL program finanszírozásához történő hozzájárulásra;

d)

az AALA-nak igazolnia kell, hogy képes végrehajtani az AAL programot, ideértve az uniós hozzájárulásnak az uniós költségvetés közvetett irányítása keretében történő elosztását és nyomon követését is, a 966/2012/EU, Euratom rendelet 58., 60. és 61. cikkének megfelelően; és

e)

a III. mellékletnek megfelelően el kell fogadni az AAL programra vonatkozó irányítási modellt.

a)

az AAL program I. mellékletben meghatározott célkitűzéseinek és az e határozat II. mellékletében felsorolt tevékenységeinek az AALA általi végrehajtása az 1290/2013/EU rendeletnek megfelelően, e határozat 5. cikkére is figyelemmel;

b)

a III. mellékletnek megfelelő alkalmas és hatékony irányítási modell fenntartása;

c)

a 966/2012/EU, Euratom rendelet 60. cikkének (5) bekezdésében foglalt jelentéstételi követelmények AALA általi teljesítése; és

d)

az (1) bekezdés c) pontjában említett kötelezettségvállalások az egyes részt vevő államok általi teljesítése, valamint az AAL program finanszírozásához történő hozzájárulásra vonatkozó éves kötelezettségvállalások teljesítése.

a)

az AAL program keretében támogatott közvetett tevékenységekhez való pénzügyi hozzájárulás, a II. mellékletnek megfelelően;

b)

az AAL program tényleges végrehajtása során a nemzeti közigazgatási szerveknél felmerült igazgatási költségek összegének megfelelő természetbeni hozzájárulás, a II. mellékletnek megfelelően.

a)

az AALA-nak a 2013/743/EU határozat II. mellékletében meghatározott teljesítménymutatók közül a vonatkozó mutatókat érintő hozzájárulásával kapcsolatos követelmények;

b)

az AALA által a2013/743/EU határozatban említett nyomon követéshez nyújtandó hozzájárulásra vonatkozó követelmények;

c)

az AALA működésének nyomon követéséhez szükséges egyedi teljesítménymutatók a 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően;

d)

az annak biztosításához szükséges adatok és információk szolgáltatásával kapcsolatos előírások, hogy a Bizottság teljesíteni tudja a terjesztésre vonatkozó és jelentéstételi kötelezettségeit;

e)

az AALA pályázati felhívásainak különösen a résztvevők számára fenntartott egységes portálon, valamint a „Horizont 2020”-szal kapcsolatos információk terjesztésére szolgáló, a Bizottság által kezelt egyéb elektronikus eszközök segítségével történő közzétételével kapcsolatos rendelkezés.