22.5.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 152/18

(1)

Magyarország 2009. március 25-én 120 milliárd HUF (megközelítőleg 410 (2) millió EUR) összegű középtávú állami hiteltámogatást nyújtott az FHB Jelzálogbank Nyrt-nek (a továbbiakban: FHB vagy a bank) a Bizottság által 2010. január 14-én jóváhagyott (3), magyar bankokra vonatkozó likviditási program keretében. A magyar hatóságok 2009. március 31-én 30 milliárd HUF összeggel (megközelítőleg 100 millió EUR) feltőkésítették az FHB-t, a Bizottság által jóváhagyott (4) garanciavállalási és feltőkésítési programnak megfelelően, 2009. március 31-én újonnan kibocsátott különleges osztalékelsőbbségi és szavazati jogot biztosító részvények formájában.

(2)

2009. április 3-án, május 13-án, július 14-én és szeptember 11-én kelt leveleiben a Bizottság információkat kért a magyar hatóságoktól a feltőkésítés feltételeivel kapcsolatosan. A magyar hatóságok 2009. április 24-én, június 2-án, augusztus 12-én és október 9-én kelt leveleikben válaszoltak.

(3)

Mivel a feltőkésítés időpontjában kétségek merültek fel a bank stabilitásával kapcsolatosan, a Bizottság 2009. október 19-én felkérte Magyarországot, hogy nyújtsa be az FHB szerkezetátalakítási tervét, összhangban „A pénzügyi szektor életképességének helyreállítása és a jelenlegi válságban hozott szerkezetátalakítási intézkedések értékelése az állami támogatási szabályok alapján” című bizottsági közleménnyel (5) (a továbbiakban: a szerkezetátalakítási közlemény). Magyarország 2009. november 12-én és 19-én további információkat szolgáltatott, valamint 2010. január 26-án szerkezetátalakítási tervet nyújtott be.

(4)

Az FHB 2010. február 19-én a feltőkésítés teljes összegét visszafizette az államnak.

(5)

2010. március 24-én és 25-én kelt leveleikben a magyar hatóságok további információkat nyújtottak be a Bizottságnak. Az FHB 2010. április 21-én részvényesi közgyűlést tartott, amelyen úgy döntött hogy a feltőkésítésért ellentételezést fizet az államnak; ezt követően pedig a Bizottság 2010. április 22-i levelében kért tájékoztatást.

(6)

A Bizottság 2010. június 2-án és 2010. október 1-én kelt leveleiben kiegészítő információkat kért. A magyar hatóságok 2010. június 11-én kelt levelükben további információkat szolgáltattak.

(7)

2010. június 15-én a magyar hatóságok frissített szerkezetátalakítási tervet nyújtottak be, amelyet 2010. szeptember 30-i beadványukban egy további lényeges adattal egészítettek ki.

(8)

A magyar hatóságok 2010. június 18-án, július 28-án és október 5-én kelt leveleikben kiegészítő információkat nyújtottak be, és 2010. október 29-én kelt levelükben arról tájékoztatták a Bizottságot, hogy az FHB ellentételezést fizetett a feltőkésítésért.

(9)

A Bizottság 2010. december 16-án úgy döntött, hogy az FHB javára nyújtott támogatási intézkedés vonatkozásában megindítja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: a Szerződés) 108. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárást. Ezt követően a magyar hatóságok arra kérték a Bizottságot, hogy módosítsa az említett határozatát, mivel annak egyes részei helytelenek vagy elavultak voltak. Ezért a határozatot a 2011. január 24-i új határozattal (6) váltották fel (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló határozat). A Bizottság 2011. január 24-én kelt levelében közölte a magyar hatóságokkal, hogy úgy határozott, a támogatási intézkedést illetően megindítja a Szerződés 108. cikke (2) bekezdése szerinti eljárást. Az eljárás megindításáról szóló bizottsági határozatot 2011. június 18-án közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket az intézkedéssel kapcsolatos észrevételeik megtételére.

(10)

A magyar hatóságok 2011. március 2-án kelt levelükben benyújtották észrevételeiket az eljárás megindításáról szóló, 2011. január 24-i bizottsági határozatra vonatkozóan, amely hivatalos eljárást indított az FHB-nak nyújtott intézkedés tekintetében. Ezeket az észrevételeket az FHB 2011. július 11-én kelt levelével megkapott észrevételek egészítették ki.

(11)

2011. július 18-án egy harmadik fél (a Magyar Jelzálogbank Egyesület) is benyújtotta az eljárás megindításáról szóló bizottsági határozatra vonatkozó észrevételeit.

(12)

A magyar hatóságok 2011. október 3-án kelt levelükben benyújtották a szerkezetátalakítási terv további frissítését, és kiegészítő információkat szolgáltattak a feltőkésítésnek a magyar állam számára történő visszafizetéséről.

(13)

2011. december 15-én új megállapodást írtak alá az FHB és a magyar állam között, amelynek értelmében a bank kötelezettséget vállalt arra, hogy kifizeti az államnak a feltőkésítési megállapodásban eredetileg elfogadott ellentételezést.

(14)

Az FHB-t az állam hozta létre 1997-ben. Az állam fokozatosan értékesítette az FHB-ban birtokolt részesedését. 2003-ban az FHB-t bevezették a Budapesti Értéktőzsdére, 2007 augusztusában pedig az állam valamivel 4 % felettire csökkentette a bankon belüli többségi részesedését.

(15)

Az FHB eredeti rendeltetése szerint a jelzáloglevelek használatát terjesztő jelzálogbank. A jelzáloglevelek maximális biztonságának szavatolása érdekében szigorú szabályokat alkalmaztak a bankra a tevékenység korlátozása, a pénzügyi biztosíték és a különleges felügyelet tekintetében. Az FHB eredeti jogosultsága csupán hosszú futamidejű jelzáloghitelek nyújtására, és a jelzáloghitelekkel kapcsolatos garanciavállalásra, valamint – jelzáloghitelezési tevékenységéből eredő helyzetének fedezésére szolgáló – bizonyos típusú származékos ügyletek megkötésére terjedt ki. A bank főként jelzáloglevelekkel fedezte hitelezési tevékenységét, emellett más bankok jelzáloghiteleit is refinanszírozta.

(16)

Az FHB 2006-ban új stratégiai tervet fogadott el banki tevékenységének és fiókhálózatának bővítésére, hogy finanszírozási és működési tevékenységének kiterjesztése céljából, az FHB Kereskedelmi Bank révén belépjen a lakossági piacra. Az FHB a későbbiek során különböző lakossági és vállalati hiteltermékek értékesítésébe kezdett, és belevágott a számlavezetési, betétgyűjtési és kártyával kapcsolatos szolgáltatások nyújtásába is, ezáltal kiterjesztette forrásoldali termékskáláját.

(17)

Az FHB csoport az anyavállalatból, az FHB Jelzálogbank Nyrt.-ből, valamint az alábbi 100 %-ban tulajdonolt leányvállalatokból áll: FHB Kereskedelmi Bank Zrt., FHB Ingatlanlízing Zrt., FHB. Ingatlan Zrt., FHB Életjáradék Zrt. A Bank főként a jelzáloglevelek piacán tevékenykedik. Ezen a piacon az FHB 23 %-os piaci részesedéssel rendelkezik (2009), és a második legnagyobb szereplő a magyar piacon (a 74 %-os részesedéssel rendelkező OTP Bank után). Az FHB piaci részesedése 4,6 %-os a lakossági jelzáloghitelek, és 0,6 %-os a lakossági betétek piacán.

(18)

Amikor a bankot 2009 márciusában feltőkésítették, mérlegfőösszege elérte a 746,2 milliárd HUF-ot. Ugyanakkor a bank tőkemegfelelési mutatója 10,5 %-os volt. Az állam tőkejuttatása révén 2009 végére 16,1 %-ra nőtt a tőkemegfelelési mutató (a magyar számviteli szabályok szerint számítva).

(19)

Magyarország az egyik olyan tagállam, amelyet a legsúlyosabban érint a pénzügyi válság. A sokéves kormányzati túlköltekezés, és a hitelek által táplált építőipari és fogyasztási növekedés már a válság kirobbanását megelőzően súlyos gazdasági egyensúlytalanságokhoz vezetett. Az euróban és svájci frankban kibocsátott lakossági jelzáloghitelek túlsúlya, valamint a külső finanszírozás folyamatos igénybevétele miatt az országot és a magyar bankszektort különösen érzékenyen érintik a magyar forint árfolyam-ingadozásai, márpedig a nemzeti valuta jelentős mértékben meggyengült a válság folyamán.

(20)

A pénzügyi válság olyan súlyosan érintette Magyarországot, hogy a Nemzetközi Valutaalapnak (a továbbiakban: IMF), az Európai Uniónak (a továbbiakban: EU) és a Világbanknak 2008 novemberében sürgősségi hitelt kellett folyósítania Magyarország számára, az ország pénzügyi piacain uralkodó feszültségek csillapítása céljából.

(21)

A magyar gazdaságnak a válság okozta súlyos zavaraira válaszul a magyar kormány több olyan intézkedést vezetett be és finanszírozott az IMF/EU/Világbank csomaggal közösen, amelyek a pénzügyi szektor támogatására irányultak. Az említett intézkedések többek között likviditásnövelési programot, valamint garanciavállalási és feltőkésítési programot foglaltak magukba.

(22)

A magyar államháztartási törvénnyel létrehozott likviditásnövelési program (a továbbiakban: likviditási program) hitel formájában likviditást biztosít a pénzintézetek számára. A programot a Bizottság 2009. január 14-én jóváhagyta (7), és a későbbiekben több alkalommal, legutóbb 2011. december 31-ig meghosszabbították (8).

(23)

A Bizottság 2009. február 12-i határozatával (9) jóváhagyta a magyar garanciavállalási és feltőkésítési programot. A program alapján a magyar állam olyan osztalékelsőbbségi részvényeket jegyezhet, amelyet a bankok Tier 1-es csoportba tartozó alaptőkéjének tekintenek. A program részeként zajló feltőkésítést több alkalommal, legutóbb 2011. december 31-ig meghosszabbították.

(24)

A garanciavállalási és feltőkésítési program értelmében, ha a feltőkésítés meghaladja a bank kockázattal súlyozott eszközeinek 2 %-át, a magyar hatóságoknak először tájékoztatniuk kell a Bizottságot, és részletes értékelést kell adniuk arról, miért gondolják úgy, hogy az ilyen bank továbbra is alapvetően stabil pénzintézetnek tekinthető. Ha a Bizottság nem fogadja el a bank alapvetően stabilként való értékelését, a feltőkésítésre mégis sor kerülhet, azonban meg kell emelni az ellentételezést, hogy megfeleljen a magasabb kockázatnak, továbbá a feltőkésítéstől számított hat hónapon belül szerkezetátalakítási tervet kell benyújtani a Bizottságnak.

(25)

Magyarországot súlyosan érintette a pénzügyi válság, amely a bankszektor belső problémáival együtt tovább súlyosbította a magyar bankok helyzetét.

(26)

Az FHB azért igényelt állami támogatást, mert sok egyéb magyar banktól eltérően nem rendelkezett az euróövezeten belüli anyavállalattal, és így nem juthatott hozzá az Európai Központi Bank (a továbbiakban: EKB) által biztosított olcsó finanszírozáshoz. Az EKB eszközei, köztük a különféle repo-eszközök, 2008 őszétől álltak rendelkezésre az euróövezeten belül. A Magyar Nemzeti Bank 2010 elején létrehozott egy eszközt, azonban ez csak a magyar forintban történő finanszírozáshoz való hozzáférést könnyítette meg, és nem terjedt ki az euróban történő finanszírozásra, amely pedig az FHB szerint döntő jelentőségű volt a válság legsúlyosabb szakaszában (10).

(27)

A magyar hatóságok szerint az FHB feltőkésítése szükséges volt a bank fizetőképességének biztosítása, valamint az egész magyarországi bankszektort sújtó likviditási nehézségek ellensúlyozása érdekében.

(28)

Az alábbi elemek alkották a Magyarország által az FHB-nak nyújtott támogatási intézkedéseket, amelyeket a Bizottságnak az eljárás megindításáról szóló, 2011. január 24-i határozata ismertetett:

(29)

A Magyarország és az FHB között létrejött tőkeemelési megállapodásban megállapított képlet alapján a részvényekért az államnak járó ellentételezés arányát 10,49 %-ban állapították meg, ami megfelel a garanciavállalási és feltőkésítési programban az alapvetően stabil bankok számára meghatározott, osztalék formájában fizetendő ellentételezési aránynak. A feltőkésítés az FHB kockázattal súlyozott eszközeinek 9 %-át tette ki, vagyis meghaladta a garanciavállalási és feltőkésítési programban meghatározott 2 %-os küszöbértéket, amely alatt a kedvezményezett pénzintézet alapvetően stabilnak tekinthető. Mivel az intézkedést nem jelentették be a Bizottságnak a végrehajtást megelőzően, a Bizottságnak nem volt lehetősége ellenőrizni, hogy a bankot alapvetően stabilnak kellett volna-e tekinteni a garanciavállalási és feltőkésítési program alapján. Amennyiben a kedvezményezett a garanciavállalási és feltőkésítési program értelmében nem tekinthető stabilnak, szerkezetátalakítási tervet kell készíteni, és az ellentételezési aránynak tükröznie kell a bank alapvetően nem stabil jellegét, vagyis meg kell haladnia az alapvetően stabil bankok ellentételezési arányát.

(30)

A banknak a nehézségei ellenére is sikerült jól teljesítenie az adott időszakban: tőkehelyzete szilárd volt (a tőkemegfelelési mutató 10,5 % volt 2009 márciusában), és a Moody's Investors Service (a továbbiakban: Moody's) a Baa3 – még befektetésre ajánlott – kategóriába sorolta. 2010 februárjában, kevesebb mint kilenc hónappal a feltőkésítést követően a bank visszavásárolta az állam birtokában lévő különleges osztalékelsőbbségi részvényeket.

(31)

A bank úgy döntött, hogy visszafizeti a feltőkésítést a felülvizsgált jelenlegi és várható konszolidált tőkemegfelelési mutató alapján, amelyhez a 2010-es tervezéshez használt makrogazdasági előrejelzéseket, valamint a bank 2010. évi pénzügyi tervéből származó, a várható volumenre, egyensúlyra és kockázatra vonatkozó információkat vette figyelembe. A felülvizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a világméretű pénzügyi válság dacára a bank helyzete az év végén lényegesen kedvezőbb volt annál, mint amire 2009 elején számítottak, amikor létrejött a feltőkésítési megállapodás a magyar állammal.

(32)

Az FHB visszafizette a tőkeemelést az államnak, továbbá a feltőkésítési megállapodás megsértése következtében nem fizetett ellentételezést az államnak (11). A bank azonban úgy vélte, hogy az állam birtokában lévő különleges osztalékelsőbbségi részvények nem jogosítanak fel automatikusan osztalékfizetésre, és az elsőbbség csupán azt jelenti, hogy a banknak a törzsrészvényeket megelőzően kell kifizetnie a megállapított osztalékot az állam számára. Mivel a törzsrészvények után nem fizettek osztalékot abban az időszakban, amikor a különleges osztalékelsőbbségi részvények az állam birtokában voltak, a bank szerint nem állt fel elsőbbségi osztalékfizetési kötelezettség. Továbbá, az FHB azzal érvelt, hogy az állam mindenesetre nem birtokolta a különleges osztalékelsőbbségi részvényeket a 2009. évi osztalékfizetésről szóló határozat meghozatalának időpontjában, mivel a részvények visszavásárlására azt megelőzően került sor.

(33)

Az FHB tájékoztatta a Bizottságot, hogy részt vett az Európai Bankfelügyeleti Bizottság által koordinált, az EKB és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete közreműködésével végzett, az egész Európai Unióra kiterjedő 2010-es stressz-teszten. A stressz teszt a tőkemegfelelésre összpontosított, ugyanakkor a likviditási kockázatokat közvetlenül nem tesztelték. A teszt eredményei, a 2009 év végi konszolidált tényadatok alapján azt jelezték, hogy az FHB az elvárt 6 %-os Tier 1 tőkemegfelelési mutató felett [több mint 50] (12) millió EU Tier 1 tőkepufferrel rendelkezett.

(34)

Magyarország az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló, 2010. augusztus 21-én hatályba lépett 2010. évi XC. törvény (a továbbiakban: 2010. évi XC. törvény) révén módosította a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvényt (a továbbiakban: stabilizációs törvény). A 2010. évi XC. törvény visszamenőlegesen jogcímet teremtett a Magyar Államnak ahhoz, hogy a feltőkésítésért ellentételezést követeljen az FHB-tól, jóllehet a Magyar Állam már nem volt részvényes, amikor az FHB részvényeseinek közgyűlése döntést hozott az osztalékfizetésről.

(35)

2010. október 28-án a Magyar Állam és az FHB megállapodást írt alá, amelynek értelmében az FHB-nak 890 millió HUF ellentételezést, valamint 11 726 786 HUF késedelmi kamatot kell fizetnie a Magyar Állam számára a feltőkésítésért.

(36)

Az ellentételezés mértékét állítólag a likviditási program feltételei alapján határozták meg. A magyar hatóságok azzal érveltek, hogy a tőkeemelést ugyanabból a finanszírozási forrásból nyújtották, mint a hitel formájában történő likviditásbővítést, és emiatt a tőkeemelésért és a likviditésbővítésért azonos ellentételezést kell fizetni. A tőkét 2009. május 6-án bocsátották az FHB rendelkezésére, és 2010. február 19-én fizették vissza. A végül alkalmazott kamatláb megegyezett a megközelítőleg 400 millió EUR-s hitel kamatlábával. A Magyarország által szolgáltatott információk szerint így 3,79 % és 4,08 % közötti havi átlagos kamatláb alakult ki; a tényleges összeget heti alapon számították ki. A magyar hatóságok által adott tájékoztatás szerint 2010 végéig a 890 milliós HUF összegű teljes ellentételezés kifizetésre került.

(37)

A késedelemi kamatot a Bizottság által közzétett 5,97 %-os magyar referencia-kamatláb (13) 100 bázisponttal megnövelt értékének megfelelően vetették ki. A késedelmi kamatot a 2010. augusztus 21-től, a módosított stabilizációs törvény hatálybalépésétől 2010. október 28-ig, a megállapodás aláírásáig tartó időszakra számították ki.

(38)

2011. december 15-én a Magyar Állam és az FHB új megállapodást kötött, amelynek értelmében a bank beleegyezett, hogy a teljes tőkeemelési összeg (vagyis a 2 491 742 552 HUF teljes kifizetett összeg) 10,49 %-ának megfelelő összértékű ellentételezést fizet az államnak. Tehát az új megállapodás értelmében az FHB kötelezettséget vállalt arra, hogy 2011. december 31-ig megfizet az államnak további 1 601 742 552 HUF összeget, amelyet a (36) preambulumbekezdésben említett 890 millió HUF összegű teljes ellentételezés, valamint a 2010. október 28-ig már megfizetett ellentételezés különbözeteként számítottak ki.

(39)

Magyarország 2010. szeptember 30-án benyújtotta a Bizottságnak az FHB naprakésszé tett szerkezetátalakítási tervét. 2011. október 3-án kelt levelében a szerkezetátalakítási tervre vonatkozó további információkat közölt a Bizottsággal. Az eljárás megindításáról szóló bizottsági határozatban már ismetettük a szerkezetátalakítási terv főbb vonásait. A 2011. október 3-án eljuttatott pótlólagos elemeket a 4.1.–4.3. szakaszban ismertetjük.

(40)

2010-ben meglehetősen nehéz volt a nemzetközi és a belföldi gazdasági környezet, bár a javulás jelei mutatkoztak. A magyar bankszektor nyereségessége 2010-ben messze elmaradt az előző évitől. A magyar kormány a 2010. augusztus 13-án hatályba lépett 2010. évi XC. törvénnyel 187 milliárd HUF összesített összegű különadót vetett ki a pénzügyi szervezetekre, amelyet főként a hitelintézetek fizettek meg.

(41)

2010 folyamán komoly mértékben csökkent a lakossági ügyfelek hitelek iránti kereslete; miközben a szabályozási környezet és a piaci feltételek kedvezőtlen változása gyengítette a kínálati oldalt. A vállalati hitelezés szintén súlyosan visszaesett az egész ágazatban, noha néhány bank – köztük az FHB – bővítette vállalati tevékenységét.

(42)

Az FHB működési és pénzügyi eredményei szempontjából az Allianz Kereskedelmi Bank Zrt. (a továbbiakban: Allianz Bank) felvásárlása, valamint az Allianz Hungária Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Allianz Hungária Biztosító) és az FHB között létrejött hosszú távú stratégiai együttműködési megállapodás jelentette a legfontosabb eseményt. A felvásárlást 2010. szeptember 30-án zárták le. Ugyanakkor az FHB-n belül integrációs projekt kezdődött az Allianz Bank és az FHB Kereskedelmi Bank összeolvasztása, valamint a teljes bankcsoport (fiókhálózat, értékesítési csatornák, termékportfólió, IT-műveletek, szervezeti struktúra és HR, stb.) működésének racionalizálása és optimalizálása érdekében.

(43)

A felvásárlás kedvezően hatott az FHB csoport 2010. évi nettó nyereségére; a felvásárláshoz kapcsolódó egyszeri tételek ellensúlyozták a banki különadó negatív hatását, a hitelportfólió veszteségeit és a növekvő finanszírozási költségeket. Az FHB 2010. évi teljes nyeresége 11,2 milliárd HUF-ot tett ki, ami 58,9 %-os növekedést jelent 2009-hez képest.

(44)

Az Allianz Bank felvásárlása következtében jelentős mértékben, a 2009. decemberi […]-ról/-ről a 2010. decemberi […]-ra/-re (+ […] %) nőtt az FHB lakossági és vállalati bankszámláinak száma. Mindazonáltal, a nagyszámú alvó számla miatt a betétek összege nem ezzel arányosan, hanem a 2009. decemberi […] milliárd HUF-ról a 2010. decemberi […] HUF-ra nőtt (+ […] %). Az FHB-nak a lakossági és a vállalati betétüzletágon belüli piaci részesedése […]-ról/-ről […]-ra/re, illetve […]-ról/-ről […]-ra/re növekedett. Tehát az Allianz Bank felvásárlása következében megemelkedett a betétek részaránya az FHB finanszírozási mixén belül, továbbá a 2010. évi […] milliárd HUF-ról 2011-re […] milliárd HUF-ra csökkent a jelzálog kötvények összege.

(45)

Az FHB előrejelzése szerint a 2011. évi becsült konszolidált mérleg és eredménykimutatás alapján 2011 decemberében várhatóan […] % körül alakul a bank tőkemegfelelési mutatója. Az előrejelzés figyelembe veszi a 2009 márciusában végrehajtott feltőkésítés tekintetében a Magyar Állam felé teljesítendő további kifizetést, amelynek teljesítésére a Magyar Állammal kötött 2011. december 15-i megállapodás alapján került sor.

(46)

Az FHB 2010 októberében 890 millió HUF ellentételezést fizetett a 30 milliárd HUF-os feltőkésítésért. Az eredetileg alkalmazott kamatláb megegyezett a 120 milliárd HUF-os hitelért fizetett kamattal, illetve havi átlagban 3,79 % és 4,08 % között alakult.

(47)

Az FHB és a Magyar Állam között 2011. december 15-én aláírt új megállapodás értelmében a bank köteles kifizetni az államnak összesen 2 491 742 552 HUF ellentételezést, ami a bank és az állam közötti feltőkésítési megállapodásban eredetileg elfogadott tőkeemelési összeg 10,49 %-ának felel meg.

(48)

A 2011 októberében közölt pótlólagos tájékoztatás nem foglalkozott kifejezetten a versenytorzulással, eltekintve annak hangsúlyozásától, hogy az Allianz Bank megvásárlása ellenére az FHB piaci részesedése továbbra is korlátozott a lakossági és a vállalati betétek terén (2010. december 31-én [0,7 %–1,3 %], illetve [0,4 %–0,95 %], 2011. június 30-án pedig [0,65 %–1,3 %], illetve [1 %–1,35 %].

(49)

A Bizottság hivatalos vizsgálati eljárást indított, mivel úgy vélte, hogy a szerkezetátalakítási tervet és az FHB üzleti előrejelzését alátámasztó legfontosabb prognózisok nem eléggé megbízhatóak, valamint nem vették figyelembe, hogy az FHB a közelmúltban megvásárolta az Allianz Bankot. Továbbá a Bizottság az FHB hosszú távú életképességével kapcsolatosan is kétségeinek adott hangot, tekintettel a bank nagymértékű kitettségére a bankközi finanszírozás és a magyarországi ingatlanpiac vonatkozásában.

(50)

Emellett, mivel 2010 októberében alacsony szintű ellentételezést fizettek az államnak a tőkeemelés összegéért (amely a likviditási programban meghatározott, 3,79 % és 4,08 % közötti átlagos kamatlábnak felel meg), a Bizottság azt is kétségbe vonta, hogy elegendő volt-e a bank saját hozzájárulása a szerkezetátalakítási erőfeszítéshez. Az Allianz Bank FHB általi megvásárlása, valamint az FHB-nak az Allianz Magyarország Biztosítóval kötött megállapodása az iránt is kétségeket támaszt, hogy a támogatás a minimálisan szükséges összegre korlátozódott.

(51)

Végezetül a Bizottság szerint a magyar hatóságok azt sem igazolták, hogy elegendő intézkedést hoztak az FHB által kapott támogatás révén okozott piaci versenytorzulások korlátozása érdekében, különös tekintettel a bank terjeszkedési stratégiájára, az Allianz Bank közelmúltbeli felvásárlására, valamint az állam általi feltőkésítésért fizetett, nem kellő mértékű ellentételezésre.

(52)

A Bizottság 2011. július 18-án észrevételeket kapott a Magyar Jelzálogbank Egyesülettől (a továbbiakban: az Egyesület). Észrevételeiben az Egyesület emlékeztetett a magyar gazdaságot és bankszektort sújtó 2008-2009-es válság méretére, valamint rámutatott, hogy az FHB feltőkésítésére a válság miatt kialakult nehéz makrogazdasági körülmények miatt került sor. Az FHB érdekében történt állami beavatkozás a magyar jelzáloghitelezést és jelzáloglevél piacot érintő komoly kockázatok kezelésére irányult. Ugyanis az árfolyam-ingadozásnak való kitettség, a svájci frank forinttal szembeni erősödése, a fogyasztói jövedelmek csökkenése és az emelkedő munkanélküliség a jelzáloghitel-állomány minőségének gyors és erőteljes romlását, a „rossz hitelek” számának növekedését, és a bankok finanszírozási lehetőségeinek beszűkülését vonta maga után. Különösen igaz volt ez az FHB esetében, amelyet a tőkepiacról finanszíroztak.

(53)

A Bizottság 2011. március 2-án észrevételeket kapott a magyar hatóságoktól, amelyeket az FHB 2011. július 11-én kelt levelében megfogalmazott észrevételek egészítettek ki.

(54)

A szerkezetátalakítási tervet alátámasztó előrejelzések megbízhatóságával kapcsolatos bizottsági kétségekre válaszul a magyar hatóságok kijelentik, hogy a pénzügyi előrejelzések külső szakértők prognózisain alapulnak, és megfelelnek a készítésük időpontjában rendelkezésre álló információknak. Megalapozottság tekintetében ezek az előrejelzések nem térnek el az FHB által készített egyéb pénzügyi tervektől, illetve előrejelzésektől.

(55)

A magyar hatóságok szerint az FHB hosszú távú életképességét biztosítja és támasztja alá, hogy az FHB a pénzpiacról és a tőkepiacokról is sikeresen vont be forrásokat: 2009-ben az FHB több mint 60 milliárd HUF névértékben bocsátott ki jelzáloglevelet és kötvényt, valamint magánbefektetők is a bank rendelkezésére bocsátottak összesen […].

(56)

Ezenfelül a magyar hatóságok azt állítják, hogy ami a lakossági betétpiacot illeti, az adatok azt jelzik, hogy az FHB lakossági betétpiaci részesedése 2009-ben […] %-ról […] %-ra emelkedett; a 2010. év végére szóló előrejelzés pedig […] %. Ezenfelül a lakossági betétek száma és e betétállomány mérete folyamatosan és dinamikusan emelkedik, miközben a piaci prognózis állományi szinten visszaesést indikált. Így a bank és a magyar hatóságok nem tartják túlzottan optimistának a lakossági betétekre és a lakossági számlákra vonatkozó előrejelzéseket.

(57)

Ami az FHB likviditási helyzetét illeti, az folyamatosan stabilnak tekinthető; ezt többek között az is kikényszeríti, hogy meg kell felelnie a hitelminősítő ügynökségek által előírt likviditási követelményeknek. A bank likviditási helyzetének stabilitása a válság legnehezebb időszakaiban is fennállt, amit a Magyar Nemzeti Bank elnökének 2009. március 19-én a pénzügyminiszternek írt levele is megerősít.

(58)

Végezetül a bank eszközminőségének gyengülése a válság időszaka alatt leginkább Magyarország makrogazdasági helyzetének, a csökkenő háztartási jövedelmeknek, a csökkenő foglalkoztatásnak és az emelkedő munkanélküliségi rátának a következménye, kevésbé a svájci frank magyar forinttal szembeni erősödésének. Jóllehet az FHB több olyan programot indított, amelynek célja a nehéz helyzetbe került adósok problémáinak kezelése, azonban a hitelportfólió minőségének általános javulását elsősorban a gazdasági helyzet és a gazdasági mutatók javulása tudja tartósan elősegíteni. A Magyar Nemzeti Bank és a magyar kormány 2011-re vonatkozó gazdasági előrejelzései a bruttó hazai termék (a továbbiakban: GDP) növekedését, a foglalkoztatási helyzet és a munkanélküliségi ráta fokozatos javulását vetítik előre, ami valószínűsíthetően jelentős hatást gyakorol az FHB hitelállományára is.

(59)

A magyar hatóságok megjegyzik, hogy az FHB-nak az Allianz Bankkal és Allianz Magyarország Biztosítóval kötött megállapodásai azután születtek, hogy az FHB 2010. február 19-én a részvények teljes kibocsátási értékét megfizette a magyar államnak, és visszaváltotta a tőkeemelés során kibocsátott részvényeket. Az FHB Allianzzal kötött megállapodásai 2010. júniusban és júliusban születtek, a részesedésszerzés pedig 2010 szeptemberében zajlott le. Ekkor már semmiféle állami pénzeszköz nem volt az FHB birtokában. Ezért az FHB a felvásárlást nem finanszírozhatta a 2010. februárban visszafizetett tőkeemelésből. Az FHB és az Allianz közötti előkészítő elemzések és tárgyalások már csak az állami hitel visszafizetése után kezdődtek meg. Továbbá, az Allianz Bankért az FHB által kifizetett vételár (figyelembe véve a saját részvények értékét is) mintegy 3,3 milliárd HUF-ot tett ki, miközben az Allianz Bank saját tőkéje 2010. szeptember 30-án megközelítette a 14 milliárd HUF-ot. Így az Allianz Bank megvásárlásához az FHB-nak nem volt szüksége tőkére, és a tranzakció nem csökkentette az FHB saját tőkéjét.

(60)

Másrészt, a támogatás lehetséges minimumra korlátozását az a tény jelzi, hogy az FHB tőkemegfelelési mutatója, amely 2008-ban 11,3 % volt, csak a tőkeemelést követően érte el a garanciavállalási és feltőkésítési program keretében a Bizottság által jóváhagyott 12 %-os tőkemegfelelési célszámot.

(61)

A magyar hatóságok emellett megjegyzik, hogy az FHB már több éve nem fizetett osztalékot, és részvény visszavásárlásai kis mértékűek voltak a teljes alaptőkéhez viszonyítva. Így a tulajdonosoknak, részvénybefektetőknek az elmúlt években visszajuttatott pénzeszközök mennyisége nem jelentős, és biztosított a megfelelő tehermegosztás.

(62)

A Bizottság határozatában említett versenytorzulást korlátozó intézkedések mellett a magyar hatóságok rámutatnak további olyan intézkedésekre, amelyek a garanciavállalási és feltőkésítési programhoz, valamint az FHB és a Magyar Állam közötti tőkeemelési megállapodáshoz kapcsolódnak:

(63)

A magyar hatóságok megjegyzik, hogy az állami támogatási szabályok értelmezése szerint ezek a magatartásbeli szabályok és versenytorzulást korlátozó egyéb intézkedések csak addig az időpontig kötik, illetve kötötték az FHB-t, ameddig az állam a bank részvényese volt.

(64)

A fent említett intézkedéseken felül az FHB a tőkeemelési megállapodás 3.8. pontjában további kötelezettségvállalásokat is tett, amelyek előírják, hogy a tőkeemelést kizárólag a következő célok elérésére szabad fordítani:

(65)

A Bizottság által hangoztatott kétségekkel szemben, az FHB tőkeemelése nem arra irányult, hogy az FHB Kereskedelmi Bank üzleti tevékenységének bővítése révén torzítsa a versenyt. Az utóbbi tőkeemelése a tőkeemelési megállapodásban vállalt kötelezettség volt. Az FHB Kereskedelmi Bank fő tevékenysége – amelyet az állami feltőkésítésből finanszírozott 25 milliárd HUF tőkeemelés is támogatott – változatlan maradt. A vállalati hitelállomány folyamatosan növekszik, de nem haladja meg a korábbi növekedési trendjét.

(66)

Álláspontjuk szerint a fentiek világossá teszik, hogy alaptalan a Bizottság versenytorzulást korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos sommás megállapítása, amely szerint „ezek az intézkedések nagyon korlátozottak”. Ezért a magyar hatóságok fenntartják azt az álláspontjukat, hogy a tőkeemelési megállapodás megfelelt a Stabilizációs törvényben és a vonatkozó bizottsági közleményekben megállapított feltételeknek.

(67)

A Bizottság már az eljárás megindításáról szóló 2011. január 24-i határozatában megállapította, hogy az FHB-nak nyújtott hitel formájában biztosított feltőkésítés és likviditásbővítés egyaránt állami támogatásnak minősül a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében (16). Sem a Magyar Állam, sem az FHB nem említett olyan érvet, amely kétséget ébresztene e megállapítás iránt.

(68)

A Bizottság már az eljárás megindításáról szóló 2011. január 24-i határozatában kimondta, hogy az FHB feltőkésítése nem felel meg a garanciavállalási és feltőkésítési program feltételeinek. Először is az intézkedés nem felelt meg a kedvezményezett pénzintézet kockázattal súlyozott eszközeinek 2 %-át meghaladó tőkeemelésre alkalmazandó követelményeknek. Így azt külön be kellett volna jelenteni a Bizottságnak, összhangban a garanciavállalási és feltőkésítési program feltételeivel és a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésével.

(69)

Következésképpen a magyar hatóságok jogellenesen, a Szerződés 108. cikke (3) bekezdésének megsértésével hajtották végre az FHB tőkeemelése formájában nyújtott támogatást.

(70)

Az FHB szerkezetátalakításával összefüggésben a banknak nyújtott valamennyi intézkedést figyelembe kell venni. Ezért a 30 milliárd HUF tőkeemelést és a 120 milliárd HUF likviditási hitelt egyaránt szem előtt kell tartani az összeegyeztethetőség értékelése során.

(71)

Amint azt már a Bizottság 2011. január 24-i határozata is megállapította, a pénzpiacok sajátos helyzetére tekintettel a Bizottság úgy véli, hogy az intézkedések a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján vizsgálhatók, amely kimondja, hogy „A belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető: […] egy tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetésére nyújtott támogatás.” Mivel e határozat célja az FHB által kapott támogatásnak és a bank szerkezetátalakítási tervének az értékelése, a Bizottság helyénvalónak találja,hogy értékelését azokra a közleményekre alapozza, amelyek arról szólnak, hogy hogyan kell alkalmazni az állami támogatási szabályokat a pénzügyi ágazatra a válság során (17). Ami konkrétan a bank szerkezetátalakítási tervének értékelését illeti, azt a szerkezetátalakítási közleményre kell építeni (18).

(72)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló határozatában (19) kétségét fejezte ki az FHB pénzügyi előrejelzéseiben elfogadott prognózisok helytállóságát illetően. A Bizottság megjegyezte, hogy az FHB által 2010. szeptemberben benyújtott szerkezetátalakítási terv nem fejtette ki, hogy miért helyesek az említett prognózisok. Továbbá, mivel úgy látszik, hogy a pénzügyi előrejelzések nem vették figyelembe az Allianz Bank megvásárlásának és az Allianz Hungária Biztosítóval létrejött megállapodásnak a következményeit, a Bizottság nem tekinthette továbbra is érvényesnek a bemutatott előrejelzéseket. A Bizottság az iránt is kétségeinek adott hangot, hogy a bank prognózisai a betétállomány erőteljes növekedésére épülnek.

(73)

Továbbá, a Bizottság aggályait fejezte ki a bank hosszú távú életképességével kapcsolatosan is, tekintettel az FHB üzleti modelljére, amely a bankközi finanszírozásra való erőteljes ráutaltság és a betétállomány alacsony részaránya miatt sebezhetőnek tekinthető likviditási válságok esetén. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a bank 2010. szeptemberi szerkezetátalakítási terve, bár a tőkeellátottság jövőbeni alakulására fókuszált, nem szolgáltatott elegendő részletet a bank hosszú távú fenntartható finanszírozásáról.

(74)

A bank szerkezetátalakítási tervére vonatkozó, 2011 októberében nyújtott további tájékoztatás alapján a Bizottság megállapítja, hogy a 2010. szeptemberi szerkezetátalakítási terv pénzügyi előrejelzései megalapozott és megbízható prognózisokra épültek. Az Allianz Bank megvásárlását is felölelő, naprakésszé tett információk azt mutatják, hogy az Allianz Banktól megszerzett számlák révén emelkedett a bank lakossági és vállalati betétállománya. Ez a felvásárlás alátámasztja a betétállomány növekedésére vonatkozóan megfogalmazott prognózisokat.

(75)

A Bizottság azt is üdvözli, hogy a betétállomány növekedése hozzájárul a bank finanszírozási forrásainak diverzifikálásához, a jelzálogkötvények finanszírozási mixen belüli relatív súlyának csökkenéséhez, és bank bankközi finanszírozásra utaltságának korlátozásához. A megadott információk alapján a bankközi finanszírozás részaránya (vagyis a kibocsátott kötvények, a bankok betétei és a jelzálogkötvények azon része, amelyet nem a hitelek refinanszírozására használnak fel) – a bank összes forrásának százalékában kifejezve – a 2009. december 31-i [35 %-30 %]-ról 2010. december 31-re [30 %-25 %]-ra csökkent. Annak eredményeként, hogy a bank finanszírozási mixe kiegyensúlyozottabbá vált a betétállomány tekintetében, az átlagos finanszírozási költség (az összes forrást terhelő kamatkiadásként számítva) a 2009. december 31-ig [7-6,5] bázispontról 2010. december 31-re [6-5,5] bázispontra javult. Az eszközarányos jövedelmezőség szintén javult, és a 2009-es [0,9 %-1 %] után a 2010. évben [1,05 %-1,10 %]-ot ért el. Ezt a kedvező tendenciát megerősítette a bank előrejelzése, amely szerint az eszközarányos jövedelmezőség 2014-ben alapesetben [1,05 %-1,2 %]-on, a kedvezőtlen forgatókönyv esetén pedig [0,9 %-1,05 %]-on stabilizálódik. 2014-ben a tőkearányos jövedelmezőség alapesetben [11 %-13 %]-ot, a kedvezőtlen forgatókönyv esetén pedig [10 %-12 %]-ot érne el.

(76)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló határozatában az iránt is aggodalmát fejezte ki, hogy a magyar hatóságok által addig foganatosított intézkedések elegendőek-e az FHB ingatlanpiacnak és kedvezőtlen árfolyam-mozgásoknak való kitettségének kezeléséhez. A Magyarország által 2011. december 9-én nyújtott tájékoztatás alapján azonban a Bizottság elégedetten nyugtázza, hogy az FHB megtette az ahhoz szükséges lépéseket, hogy jelentősen csökkentse a jelzálogkötvény piacon való részvételét (20). A bank emellett jelentős mértékben – a 2009-es [3 %-5 %]-ról a 2011-es [9 %-11 %]-ra növelte a lakossági hitelek részarányát. A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy az „Allianz megállapodás” (21) komoly mértékben hozzájárult ezekhez a kedvező tendenciákhoz. Ami a kedvezőtlen árfolyam-mozgásoknak való kitettséget illeti, az FHB-nak az a kötelezettségvállalása, miszerint bővíti az árfolyamkockázatok szélsőséges hatásainak tőkeoldali kivédéséhez szükséges eszköztárát, elfogadható megfelelő eszköznek a Bizottság kételyeinek eloszlatására (22), mivel lehetőséget nyújt a banknak, hogy megszüntesse vagy fedezze a külföldi devizákban folytatott ügyletekből származó devizaváltási kockázatot.

(77)

Ennélfogva a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a naprakésszé tett szerkezetátalakítási terv, figyelembe véve az Allianz Bankra vonatkozó megállapodást, igazolja az FHB pénzügyi előrejelzéseiben szereplő konkrét célszinteket, és hozzájárul a bank hosszú távú életképességének helyreállításához.

(78)

A Bizottság üdvözli, hogy a tőkeemelés összegét 2010. február 19-én – vagyis kevesebb mint egy éven belül – már teljes egészében visszafizették az államnak, továbbá hogy a bank saját forrásai felhasználásával fizette vissza a támogatás összegét. Az FHB arra is saját forrásait használta, hogy visszafizesse a középtávú állami hiteltámogatás négy, 2011. február 11-i, 2011. május 11-i, 2011. augusztus 11-i és 2011. november 11-i lejáratú részletét.

(79)

A Bizottság kedvezőnek tartja az állami feltőkésítés összegének korai visszafizetését. Ezenfelül az Allianz Bank FHB általi felvásárlása javítja a bank likviditási profilját, megnövelve a lakossági és vállalati betétállomány összegét. Így a felvásárlás a bank üzleti tervének fontos részét képezi, és hozzájárul annak hosszú távú jövedelmezőségéhez. Tehát nem tekinthető úgy, hogy az FHB-nak nyújtott támogatást arra használták ki, hogy új üzleti területekre terjessze ki tevékenységét, ugyanis az Allianz Bank és az FHB ugyanazon lakossági és vállalati üzletágban tevékenykedik. Ennek következében a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az Allianz Bank Zrt. FHB általi felvásárlása megfelelő intézkedés a bank hosszú távú életképességének biztosítására.

(80)

A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy a magyar hatóságok által szolgáltatott információk eloszlatják a Bizottságnak az eljárás megindításáról szóló 2011. január 24-i határozatban hangoztatott az iránti kételyeit, hogy az Allianz Bank felvásárlását nagyrészt nem az állam költségén hajtották-e végre. Az Allianz Bank felvásárlását2010. szeptember 30-án zárták le, azután, hogy 2010. február 19-én sor került a tőkeemelés visszafizetésére az államnak. Ami a még vissza nem fizetett hitelösszegeket illeti, a Bizottság elégedetten állapítja meg, hogy a bank 2011. február óta már visszafizette a hitel négy részletét (23). A Bizottság értékelése nem változott a tőkeemelés „hiányzó” ellentételezését – vagyis az FHB által eredetileg meg nem fizetett összeget – tekintve, mivel az ellentételezésként eszközölt kifizetés 1,6 milliárd HUF-ot tett ki (a (40) preambulumbekezdés), az Allianz Bankért fizetett vételár pedig 3,3 milliárd HUF volt (a (60) preambulumbekezdés).

(81)

Ami a támogatási intézkedések ellentételezését illeti, a Bizottság elégedetten veszi tudomásul, hogy az FHB és a Magyar Kormány 2011. december 15-én megállapodást kötött, amelynek értelmében az FHB beleegyezett abba, hogy további 1,6 milliárd HUF ellentételezést fizessen az államnak. A 2010. októberi 890 millió HUF-os kifizetéssel együtt, az FHB által a Magyar Államnak a tőkeemelésért fizetett teljes összeg 10,49 %-os ellentételezési aránynak felel meg, a garanciavállalási és feltőkésítési programban meghatározott feltételeknek megfelelően.

(82)

A Bizottság üdvözli, hogy a bank kevesebb mint egy éven belül visszafizette az állam által nyújtott tőkeemelést (a bankot 2009. március 23-án tőkésítették fel, és 2010. február 19-én került sor az államnak történő visszafizetésre).

(83)

A likviditásbővítési program keretében a banknak juttatott középtávú hitelért az alábbiak közül a magasabb összegű ellentételezést kell teljesíteni: i. az IMF különleges lehívási jog (a továbbiakban: SDR) + 345 bázispont, valamint ii. a 12 hónapos irányadó bankközi kamatláb (a továbbiakban: IBOR) + 100 bázispont + 123,5 bázispont (ez havonta átlagosan 3,79 % és 4,08 % közötti kamatlábnak felel meg), a likviditásbővítési programban meghatározott feltételeknek megfelelően.

(84)

A középtávú állami hitelre vonatkozó kölcsönszerződés úgy rendelkezik, hogy a hitel visszafizetése […] 2011. február 11-től kezdődik. A magyar hatóságok által benyújtott információk szerint az FHB már visszafizette a hitel 2001. február 11-én, 2011. május 11-én, 2011. augusztus 11-én és 2011. november 11-én esedékessé vált négy részletét. A Bizottság üdvözli, hogy az FHB mindeddig pontosan teljesítette a középtávú hitellel kapcsolatos fizetési kötelezettségeit. A Bizottságnak nincs oka kételkednie abban, hogy a hitelt lejáratkor teljes egészében és időben vissza fogják fizetni.

(85)

Az értékelés megerősítette, hogy az FHB a magyar bankszektor nehézségei ellenére jó teljesítményt nyújt, és a bank viszonylag magas tier 1-es tőkemegfelelési aránnyal rendelkezik (2008 végén 12 %, ami a 2009-es tőkeemelést követően 16,9 %-ra emelkedett, és az állami tőke visszafizetését követően is magas [10,5 %] maradt). A magyar bankokra 8 %-os tőkekövetelmény vonatkozott ebben az időben. Néhány másik pénzintézettel szemben a bank meg tudta őrizni szilárd tőkehelyzetét (a tőkemegfelelési mutató 10,5 %-os volt 2009 márciusában, az állami tőkeemelés visszafizetését követően). Emellett a Moody's-nál megtartotta Baa3-as besorolását, ami még beruházásra ajánlott kategóriát jelent.

(86)

Az említett tények alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy FHB csupán ideiglenes és nem alapvető nehézségekkel küzdött. Ezért úgy véli, hogy a bank által fizetett ellentételezés megfelelő, mivel az alapvetően stabil bankok által fizetendő ellentételezésnek felel meg.

(87)

Tekintve, hogy Magyarország jelenlegi nehézségei nem veszélyeztették a bank életképességét, a Bizottság nem szólít fel arra, hogy további ellentételezést fizessenek az államnak.

(88)

Továbbá az FHB által a középtávú hitelért az államnak fizetett ellentételezés (lásd a (84) preambulumbekezdést), megfelel a likviditásbővítési programban megszabott feltételeknek. Ezért a Bizottság szerint mindkét támogatási intézkedés ellentételezése megfelelő.

(89)

A Bizottság kedvezően fogadja továbbá, hogy a bank a 2009-es és 2010-es években nem fizetett osztalékot a törzsrészvényei után. A bank emellett – a Magyar Állam részesedésének megszűnéséig – bizonyos korlátozásokat alkalmazott a vezető állású személyeinek munkabérére, díjazására és jutalmazására vonatkozóan.

(90)

Ezért a Bizottság úgy véli, hogy a szerkezetátalakítási terv biztosítja a bank, a részvényesek és a felső vezetés saját hozzájárulását a szerkezetátalakítási terv költségeihez.

(91)

A Bizottság megjegyzi, hogy a szerkezetátalakítási tervben kevés olyan intézkedés szerepel, amely a versenytorzulások kiigazítására irányul. Először is nem foganatosítottak strukturális intézkedéseket. Másodsorban a szerkezetátalakítási tervbe foglalt magatartásbeli intézkedések csupán addig alkalmazandók, amíg a bank részesül az állami tőkejuttatásból. Harmadrészt, a Bizottság üdvözli, hogy az FHB mindeddig pontosan teljesítette a középtávú hitelből eredő fizetési kötelezettségeit. A Bizottságnak nincs oka kételkednie abban, hogy a bank képes a hitelt lejáratkor teljes egészében és időben visszafizetni. Negyedrészt, az FHB piaci pozíciója nem változott meg jelentős mértékben az Allianz Bank felvásárlása óta (a piaci részesedése [3 %-3,3 %], illetve [3,4 %-3,6 %] volt a felvásárlást megelőzően, illetve azt követően), ami megnyugtató a Bizottság számára abban a tekintetben, hogy korlátozott marad az említett felvásárlás versenytorzító hatása.

(92)

A magatartásbeli intézkedések az alábbiakra korlátozódtak:

(93)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a tőkeemeléshez kapcsolódó azon egyéb magatartásbeli intézkedések, amelyekről a magyar hatóságok említést tesznek az eljárás megindításáról szóló 2011. január 27-i határozatra adott válaszukban, nem tekinthetők a támogatás által okozott versenytorzulások kiigazítására irányuló intézkedéseknek.

(94)

A Bizottság azonban úgy véli, hogy korlátozott maradt a versenytorzulás, figyelembe véve az FHB-nak a magyarországi lakossági és vállalati üzletágakon belüli csekély részesedését ([0,9 % – 1,08 %], illetve [0,5 % – 0,9) %] a lakossági és a vállalati betétek piacain) továbbá azt, hogy a bank a kibocsátást követő egy éven belül visszafizette az állami tőkejuttatást. Emellett a Bizottságnak nincs oka kételkedni abban, hogy a bank teljes mértékben és időben visszafizeti majd a hitelt, mivel az FHB már visszafizette a likviditási program keretében kapott középtávú állami hitel négy részletét.

(95)

Továbbá az államnak fizetett ellentételezés összhangban van a feltőkésítési és garanciavállalási programmal, és ennélfogva megfelel a szerkezetátalakítási közlemény 34. pontjában előírt követelményeknek.

(96)

A Bizottság megállapítja, hogy a magyar hatóságok által közölt információk, valamint az FHB-nak az e határozat IV. szakaszában ismertetett, naprakésszé tett szerkezetátalakítási terve alapján, a likviditásbővítési hitel és feltőkésítés formájában megvalósított támogatási intézkedés összeegyeztethető a belső piaccal a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja értelmében, továbbá teljesíti a szerkezetátalakítási közleménynek az életképességre, a tehermegosztásra és a versenytorzulást enyhítő intézkedésekre vonatkozó követelményeit.

(97)

Magyarország kivételesen beleegyezett, hogy ezt a határozatot csak angol nyelven hiteles szöveggel fogadják el,