20.3.2013

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 78/23

---

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 228/2013/EU RENDELETE

(2013. március 13.)

az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról és a 247/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 42. cikke első bekezdésére, 43. cikke (2) bekezdésére és 349. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

A mezőgazdasági ágazatban azon nehézségek orvoslására szolgáló egyedi intézkedéseket, amelyek az Uniónak az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: a Szerződés) 349. cikkében említett legkülső régiói kivételes helyzetéből fakadnak, a 247/2006/EK tanácsi rendelet (3) állapította meg. Ezek az intézkedések az egyes régiók részére szánt támogatási programok útján valósulnak meg, amely programok létfontosságú eszközök e régiók mezőgazdasági termékekkel való ellátása szempontjából. Mivel a jelenlegi intézkedéseket – többek között a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése miatt – naprakésszé kell tenni, a 247/2006/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni, és helyette új rendeletet kell elfogadni.

(2)	Meg kell határozni azokat az alapvető célkitűzéseket, amelyeknek a megvalósításához az Unió legkülső régiói támogatását szolgáló rendszer hozzájárul.

(3)

Meg kell továbbá határozni a távoli fekvéssel és szigetjelleggel összefüggő támogatási programok (a továbbiakban: a POSEI programok) tartalmát, amelyet a szubszidiaritás elvével összhangban az érintett tagállamoknak a legmegfelelőbb földrajzi szinten kell megállapítaniuk, és amelyet az érintett tagállamoknak kell a Bizottsághoz jóváhagyásra benyújtaniuk.

(4)

Az Unió legkülső régiói támogatását szolgáló rendszer célkitűzéseinek hatékonyabb megvalósítása érdekében a POSEI programoknak tartalmazniuk kell olyan intézkedéseket, amelyek garantálják a mezőgazdasági termékekkel való ellátást, valamint a helyi mezőgazdasági termelés fenntartását és fejlődését. Harmonizálni kell az érintett régiókra vonatkozó programozás szintjét, és rendszerbe kell foglalni a Bizottság és a tagállamok közötti partnerségi politikát.

(5)

A szubszidiaritás elvét alkalmazva és a rugalmasság érdekében – amely elvek a legkülső régiók támogatási rendszeréhez elfogadott programozási megközelítés alapját képezik – a tagállam által kijelölt hatóságok módosításokat javasolhatnak a programban, hogy az igazodjon a legkülső régiók valós helyzetéhez. Lehetővé kell tenni, hogy ezek a hatóságok módosíthassák a POSEI programokat az adminisztratív egyszerűsítés elvével összhangban, feltéve, hogy ezzel nem veszélyeztetik a POSEI programok hatékonyságát és az azokra vonatkozóan biztosított pénzügyi eszközöket. Ugyanezen szellemben a programok módosítására szolgáló eljárást hozzá kell igazítani az egyes módosítási típusok relevanciájának szintjéhez.

(6)

A legkülső régiók alapvető mezőgazdasági termékekkel való ellátásának biztosítása, valamint az e térségek rendkívül távoli elhelyezkedéséből fakadó többletköltségek mérséklése érdekében helyénvaló egyedi ellátási szabályokat bevezetni. A legkülső régiók kivételes földrajzi helyzetéből adódóan ugyanis az emberi fogyasztásra, feldolgozásra, valamint a mezőgazdasági input anyagnak szánt alapvető fontosságú termékekkel történő ellátás szállítási többletköltségekkel jár. A legkülső régiók gazdasági szereplői és termelői számára további korlátokat jelentenek ezenkívül a rendkívüli távoli fekvésből következő egyéb objektív tényezők, különösen a szigetjelleg és a kis terület, amelyek komolyan hátráltatják tevékenységüket. E hátrányok csökkenthetők ezen alapvető fontosságú termékek árának mérséklésével. Az egyedi ellátási szabályok ugyanakkor semmi esetre sem lehetnek a helyi termékek és azok fejlesztése sérelmére.

(7)

Ennek érdekében a Szerződés 28. cikkétől eltérve, egyes mezőgazdasági termékek harmadik országokból történő behozatalát mentesíteni kell az alkalmazandó behozatali vámok alól. Az Unió vámterületére aktív feldolgozási szabályok vagy vámraktározási eljárás keretében bekerülő termékeket – származásuk és a rájuk az Unió jogának rendelkezései alapján alkalmazandó vámkezelés figyelembevétele érdekében – az egyedi ellátási szabályok kedvezményeiben való részesedés céljából közvetlenül behozott termékeknek kell tekinteni.

(8)

Az árak legkülső régiókban történő csökkentésével, valamint a régiók nagyon távoli elhelyezkedéséből származó többletköltségek mérséklésével kapcsolatos célkitűzések hatékony megvalósítása céljából indokolt támogatni az Unió termékeinek a legkülső régiókba történő szállítását. A támogatásnak figyelembe kell vennie a legkülső régiókba történő szállítás többletköltségeit, a harmadik országokba irányuló kivitel esetén alkalmazott árakat, valamint a mezőgazdasági input anyagok és a feldolgozásra szánt termékek esetében a távoli elhelyezkedésből, különösen az elszigeteltségből, a kis területből, a nehéz domborzati és éghajlati viszonyaikból és a szigetek elszórtságából adódó többletköltségeket.

(9)

A hagyományos ágazatok támogatása annál is inkább szükséges, mert lehetővé teszi versenyképességük fenntartását az Unió piacán a harmadik országok által támasztott versennyel szemben. Programjaik kidolgozásakor a tagállamoknak ugyanakkor a lehető legnagyobb mértékben biztosítaniuk kell a legkülső régiókban folytatott mezőgazdasági tevékenységek sokféleségét is.

(10)	A legkülső régiók végfelhasználói kárára történő spekulációk elkerülése érdekében helyénvaló előírni, hogy csak a megbízható és kifogástalan piaci minőségű termékek támogathatóak az egyedi ellátási szabályok keretében.

(11)

Indokolt előírni a rendszer működésének szabályait, különös tekintettel a gazdasági szereplők nyilvántartása és egy tanúsítványrendszer létrehozására vonatkozóan, a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet (4) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) 130. és 161. cikkében előírt engedélyek mintájára.

(12)

Az egyedi ellátási szabályok hatálya alá tartozó műveletek nyomon követése szükségessé teszi az érintett termékek adminisztratív ellenőrzését a legkülső régiókba történő behozataluk vagy belépésük, valamint az innen történő kivitelük vagy elszállításuk alkalmával. Továbbá az egyedi ellátási szabályok céljainak elérése érdekében a szabályok gazdasági előnyeinek jelentkezniük kell a termelési költségek szintjén, és az árakat egészen a végfelhasználó szintjéig csökkenteniük kell. Ennélfogva helyénvaló előírni, hogy ezek csak abban az esetben nyújthatók, amennyiben hatékonyan fejtik ki hatásukat, ezért e célból megfelelő ellenőrzéseket kell folytatni.

(13)

Tekintettel arra, hogy az egyedi ellátási szabályok hatálya alá tartozó mennyiségek a legkülső régiók ellátási igényeire korlátozódnak, e szabályok nem gyengíthetik a belső piac megfelelő működését. Hasonlóképpen nem vezethetnek ezen egyedi ellátási szabályok a kereskedelem eltérítéséhez az érintett termékek körében. Ezért meg kell tiltani e termékeknek a legkülső régiókból történő továbbszállítását vagy kivitelét. Meg kell azonban engedni e termékek továbbszállítását vagy kivitelét, ha az egyedi ellátási szabályokból származó pénzügyi előny visszatérítésre kerül.

(14)

A feldolgozott termékek tekintetében indokolt a legkülső területek közötti kereskedelem engedélyezése annak érdekében, hogy e területek között kereskedelmi kapcsolatok jöhessenek létre. Figyelembe kell venni a regionális kereskedelem keretében zajló kereskedelmi forgalmat és a legkülső területeken az Unió többi részébe vagy harmadik országokba irányuló hagyományos kivitelt és szállításokat, és engedélyezni kell valamennyi ilyen régió számára a feldolgozott termékek hagyományos kereskedelmi forgalomnak megfelelő kivitelét. Az egyértelműség kedvéért e hagyományosan kivitt vagy továbbszállított mennyiségek meghatározása céljából meg kell határozni a referencia-időszakot.

(15)

Megfelelő intézkedéseket kell hozni az Azori-szigetek cukorfeldolgozó ágazata szükséges szerkezetátalakításának lehetővé tétele érdekében. Ezen intézkedéseknek figyelembe kell venniük azt, hogy az azori-szigeteki cukorágazat életképessé tételéhez biztosítani kell a termelés és feldolgozás bizonyos szintjét. Ennek fényében az Azori-szigetek részére kivételesen engedélyezni kell, hogy – az éves határértékek fokozatos csökkentése mellett – egy meghatározott, ötéves időszakban az Unió többi részébe szállítsák a hagyományos forgalmat meghaladó mennyiségű cukrot. Mivel az újraszállítható mennyiségek arányosak lesznek és szigorúan a helyi cukortermelés és -feldolgozás életképességének biztosításához szükséges mértékre korlátozódnak, az Azori-szigetekről származó, átmeneti cukorszállítás nem fogja hátrányosan érinteni az Unió belső piacát.

(16)

Az Azori-szigetek, Madeira és a Kanári-szigetek ellátására szánt, kvótán felüli cukor vonatkozásában továbbra is indokolt az importvámok alóli mentességi szabályok alkalmazása. Helyénvaló az Azori-szigetek számára engedélyezni azt is, hogy előzetes ellátási mérlege erejéig importvám-mentességet élvezzenek a nyers nádcukor tekintetében.

(17)

Az egyedi ellátási szabályok alapján a Kanári-szigetek ellátását eddig a 1901 90 99 KN-kód (növényi zsiradékot tartalmazó sovány tejpor) alá tartozó, ipari feldolgozásra szánt, sovány tejpor segítségével biztosították. Helyénvaló továbbra is lehetővé tenni az e termékkel való ellátást, amely termék a helyi táplálkozási szokások hagyományos részévé vált.

(18)

Mivel a rizst a helyi kereslet lefedésére nem kellő mennyiségben előállító Réunion táplálkozási szokásainak egyik alapvető eleme a rizs, és mivel a szigeten sok éve működnek rizsfeldolgozó és rizstisztító üzemek, helyénvaló továbbra is fenntartani e termék Réunion területére történő bevitelének teljes vámmentességét.

(19)

A legkülső régiók mezőgazdasági termelését támogató uniós politika számos terméket, valamint az e termékek előállítását, forgalmazását vagy feldolgozását elősegítő intézkedéseket foglalt magába. Az intézkedések hatékonynak bizonyultak, és biztosították, hogy a mezőgazdasági tevékenységek fennmaradjanak és fejlődjenek. Az Uniónak a továbbiakban is indokolt támogatnia a legkülső régiók környezeti, szociális és gazdasági egyensúlyának alapvető elemét jelentő termelést. A tapasztalat azt mutatja, hogy – a vidékfejlesztési politika mintájára – a helyi hatóságokkal való megerősített partnerség lehetővé teheti az érintett legkülső régiók sajátos problémáinak pontosabb megértését. Ennek megfelelően a helyi termelést továbbra is támogatni kell a POSEI programokon keresztül.

(20)

A legkülső régiókban előállított termékek forgalmazásának elősegítése érdekében helyénvaló az említett termékeknek az előállítási régión kívüli forgalmazását célzó támogatást nyújtani, figyelembe véve a legkülső régióknak a fogyasztói piacoktól való nagy távolságukból és a kettős tárolás szükségességéből fakadó jelentős többletköltségeit, amely tényezők jelentős, a belső piaci versenyképességüket érintő versenyhátrányt okoznak a legkülső régiók számára. Ezek a tényezők indokolják a POSEI rendszer felülvizsgálatának szükségességét a közeljövőben.

(21)

Helyénvaló meghatározni a helyi mezőgazdasági termelést támogató intézkedések megállapításához a POSEI programok keretében minimálisan feltüntetendő elemeket, különösen a hely bemutatását, a javasolt stratégiát, a célkitűzéseket és az intézkedéseket. Meg kell állapítani továbbá az ezen intézkedések és az egyéb uniós szakpolitikák összhangjának alapjául szolgáló elveket a támogatások közötti esetleges összeegyeztethetetlenségek és ellentmondások elkerülése érdekében.

(22)	A rendelet alkalmazása céljából a POSEI program tanulmányok, bemutatóprojektek, képzés és technikai segítségnyújtás finanszírozását szolgáló intézkedéseket is tartalmazhat.

(23)

A legkülső régiók mezőgazdasági termelőit ösztönözni kell, hogy továbbra is minőségi termékeket állítsanak elő, valamint támogatni kell ezek forgalmazását. E célból előnyösnek bizonyulhat az e rendelet által bevezetett embléma és az Unió által bevezetett egyéb formájú minőségi tanúsítványok használata.

(24)

A legkülső régiókban található egyes mezőgazdasági üzemek vagy feldolgozó és forgalmazó tevékenységet folytató vállalkozások komoly strukturális hiányosságokat mutatnak, és sajátos nehézségekkel küzdenek. Ezért az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet (5) 26. cikkének (2) bekezdése és 28. cikkének (2) bekezdése a legkülső régiók egyes beruházástípusai esetében kedvezőbb támogatási mértékeket határoz meg.

(25)	Az 1698/2005/EK rendelet 27. cikkének (1) bekezdése mentesíti a legkülső régiókat az említett rendeletben említett erdészeti támogatás nyújtására vonatkozó korlátozás alól.

(26)

Az 1698/2005/EK rendelet meghatározza az évente agrár-környezetvédelmi kifizetés keretében rendelkezésre bocsátható legnagyobb összegeket. Figyelembe véve az Azori-szigetek egyes nagyon érzékeny legelőterületeinek egyedi környezeti helyzetét, valamint a mezőgazdasági földterület tájképének, biológiai sokféleségének és hagyományos jellegzetességeinek – nevezetesen a madeirai és kanári-szigeteki teraszos művelésű területeket – megőrzését, valamint a legkülső régiókban a kőfalak megóvását, rendelkezni kell arról, hogy meghatározott intézkedések esetében ezen összegek a kétszeresükre legyenek növelhetők.

(27)

A legkülső régiókban folytatott mezőgazdasági termelés – e területek távoli elhelyezkedéséből, ezenbelül azok távoli fekvéséből, szigetjellegéből, kis területéből, domborzatából és éghajlatából, valamint a gazdaság kisszámú terméktől való függéséből adódó – sajátos korlátainak enyhítése érdekében el lehet térni azon következetes bizottsági politikától, amely nem engedélyezi az állami működési támogatást a Szerződés I. mellékletének hatálya alá tartozó mezőgazdasági termékek termelése, feldolgozása és forgalmazása tekintetében. A mezőgazdasági termelés alapvető szerepet játszik a vidéki területek dinamizálásában és a lakosság helyben tartásában, mivel a legkülső vidéki térségeket különösen érinti a népesség elöregedése, az alacsony népsűrűség és egyes esetekben az elnéptelenedés.

(28)

A legkülső régiókból származó mezőgazdasági termények növény-egészségügyi állapotát sajátos problémák érintik, így például az élősködők érkezése, amely a behozatal mennyiségének növekedésével, az éghajlati viszonyokkal, valamint az e területeken korábban alkalmazott megelőző intézkedések elégtelenségével függ össze. Indokolt ezért a károsítók – többek között fenntartható biológiai, a környezetet tiszteletben tartó módszerekkel is történő – leküzdésére irányuló programokat létrehozni, és meghatározni az Unió e programok megvalósításában való pénzügyi részvételét, figyelembe véve, hogy a többéves pénzügyi keretben a tervek szerint e programok finanszírozása 2014-től egy másik költségvetési fejezet alá fog tartozni.

(29)

A Madeirán és a Kanári-szigeteken a leginkább elterjedt mezőgazdasági kultúrát jelentő – és az Azori-szigetek számára is nagyon fontos – szőlőtermesztés fenntartása gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból elengedhetetlen. A termelés támogatásának elősegítése céljából e régiókban a szőlőtermő területek termelésből való végleges kivonására adott támogatást, az 1234/2007/EK rendeletben előírt piaci mechanizmusokat és a Kanári-szigetek esetében a telepítési jogok rendszerét nem célszerű alkalmazni. Mindamellett a Kanári-szigeteken lehetővé kell tenni a krízislepárlás alkalmazását abban az esetben, ha minőségi problémák miatt a piacon rendkívüli zavarok jelentkeznek. Ezenkívül Madeirának és az Azori-szigeteknek az 1234/2007/EK rendelet által tiltott hibrid szőlőfajtákkal telepített területein műszaki és társadalmi-gazdasági nehézségek akadályozták az előírt határidőben történő teljes átállást. Az ezen szőlőterületekről származó bor kizárólag a helyi hagyományos borfogyasztást szolgálhatja.

(30)

Az Azori-szigeteken a tejágazat szerkezetátalakítása még nem fejeződött be. Tekintettel arra, hogy az Azori-szigetek nagymértékben függnek a tejtermeléstől, és ehhez még a legkülső régióbeli földrajzi helyzetükből eredő egyéb hátrányok és a gazdaságos helyettesítő termelés hiánya is hozzájárul, fenn kell tartani az 1234/2007/EK rendelet egyes rendelkezéseitől való eltérést a tej- és tejtermékek többletilletéke tekintetében.

(31)

Tekintettel arra, hogy az azori-szigeteki tejtermelés, mint a gazdaság, a társadalmi stabilitás, a környezetminőség és a területhasználat egyik fő motorja, pótolhatatlanul fontos, a POSEI programok a legjobb eszközök azon intézkedések elfogadása céljából, amelyek a termelés fenntartásához szükségesek.

(32)

A tehéntejágazat komoly strukturális problémái és a megváltozott gazdasági környezethez való alkalmazkodás nehézségei miatt Madeirán és Réunion szigetén a tehéntejtermelés számára nyújtott támogatás nem volt elegendő a hazai és a külső ellátás egyensúlyának biztosításához. Következésképpen az Unióból származó tejporból előállított UHT-tej előállítását továbbra is engedélyezni kell a helyi fogyasztás nagyobb fokú kielégítése érdekében, amennyiben ez az intézkedés nem gördít akadályokat az összes helyben termelt tej begyűjtése és értékesítése, továbbá a helyi termelés kiterjesztésének előmozdítására irányuló erőfeszítések elé. A fogyasztók megfelelő tájékoztatása érdekében elő kell írni, hogy a tejporból előállított UHT-tej címkéjén forgalmazáskor fel kell tüntetni az előállítási módot. E rendelkezés alkalmazhatóságát Martinique-on, Guyanában és Guadeloupe-on is biztosítani kell, mihelyt Franciaország erre irányuló kérelmet terjeszt elő, amelyet azzal indokol, hogy a helyi szereplők szeretnének e rendelkezések kedvezményezettjeivé válni, illetve képesek fejleszteni a tejágazatot.

(33)	A helyi termelés ösztönzők segítségével történő fenntartásának szükségessége indokolja az 1234/2007/EK rendelet Franciaország tengerentúli megyéiben és Madeirán történő alkalmazásának mellőzését. Ezt a mentességet Madeira esetében 4 000 tonnás határon belül kell megállapítani.

(34)

A helyi fogyasztási szükségletek kielégítése érdekében elő kell mozdítani a legkülső régiók közötti kereskedelmet. Ösztönözni szükséges valamennyi legkülső régió többlettermelésének – így tej, marhahús és fiatal tenyészmarhák Azori-szigetekről történő – kivitelét az ezekben hiányt szenvedő legkülső régiókba, a kereskedelem erősítése érdekében, egyszersmind elejét véve annak, hogy ez a helyi termelés növekedésének kárára váljon. Emellett biztosítani kell a tisztességes és méltányos kereskedelemhez szükséges feltételeket.

(35)

Helyénvaló támogatni a hagyományos állattenyésztés területén végzett tevékenységeket. Franciaország tengerentúli megyéiben és Madeirán a helyi fogyasztói igények kielégítése érdekében bizonyos feltételek mellett és maximális éves kereten belül engedélyezni kell harmadik országokból származó hímivarú szarvasmarhák vámmentes behozatalát helyi hizlalás céljából.

(36)

Indokolt továbbra is fenntartani a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendelet (6) által bevezetett azon lehetőséget, hogy Portugália átruházzon bizonyos, az anyatehénre vonatkozó támogatásokat illető jogokat a szárazföldről az Azori-szigetekre, és ezen eszközt a legkülső régiók támogatási intézkedéseivel összefüggésben ki kell igazítani.

(37)

A dohánytermesztés a Kanári-szigeteken történelmi jelentőséggel bír. Gazdasági szempontból a dohányfeldolgozás továbbra is a régió egyik fő ipari tevékenysége. Társadalmi szempontból a dohány rendkívül munkaigényes kultúrnövény, amelynek termesztése kis gazdaságokban történik. Ugyanakkor, mivel ez a kultúra nem elég nyereséges, fennáll a veszélye annak, hogy a dohánytermesztés megszűnik. A dohánytermesztés ugyanis jelenleg egy kis területre korlátozódik La Palma szigetén, ahol a szivarelőállítás kisipari módszerekkel történik. Spanyolország számára ezért helyénvaló engedélyezni, hogy az uniós támogatás mellett továbbra is támogatást nyújtson e hagyományos kultúra fennmaradásához, ezáltal segítve a ráépülő kisipari tevékenységet. Ezenfelül a dohánytermékek ipari előállításának fenntartása érdekében a nyers- és félig feldolgozott dohány Kanári-szigetekre történő behozatalának évi 20 000 tonna kierezett nyersdohánynak megfelelő határig továbbra is vámmentesnek kell maradnia.

(38)

E rendelet végrehajtása a legkülső régiók által élvezett eddigi egyedi támogatások szintjét nem érintheti. A megfelelő intézkedések végrehajtásához a tagállamoknak rendelkezniük kell az Unió által az egyes mezőgazdasági termékek tekintetében a 247/2006/EK rendelet keretén belül már megítélt támogatásnak megfelelő összegekkel.

(39)

Tekintettel a jövőbeli kereskedelmi megállapodásokról folytatott tárgyalásoknak és a közös agrárpolitika módosításainak a legkülső régiókra gyakorolt esetleges hatásaira, külön figyelmet kell fordítani e régiók sajátosságaira az e tárgyalásokkal és módosításokkal kapcsolatban készített elemzések, tanulmányok és értékelések keretében.

(40)

2006 óta a legkülső régiók némelyikében, különösen az Azori-szigeteken és Franciaország tengerentúli megyéiben növekedett az alapvető termékek iránti kereslet az állatállomány bővülése és a demográfiai nyomás következtében. Ezért növelni kell a költségvetés azon részét, amelyet a tagállamok az érintett térségek egyedi ellátási szabályai céljára felhasználhatnak.

(41)

A legkülső régiók szociális-gazdasági szerkezete nagyon törékeny, és egyes régiók esetében gyakran nagymértékben függ a banánágazattól, amely önmaga is a versenyképesség hiánya és a változó piaci feltételekre való válaszadás nehézségei miatt szenved. A banánágazat számára a POSEI-ből juttatott költségvetést ezért növelni kell egy egyszeri, korlátozott összeggel, amelyet a 2013-as pénzügyi évben kell kifizetni a banántermelők részére.

(42)

Az e rendelet által létrehozott rendszer megfelelő működésének biztosítása érdekében a jogi aktusoknak a Szerződés 290. cikkének megfelelő elfogadására vonatkozó hatáskört át kell ruházni a Bizottságra e rendelet egyes nem alapvető rendelkezéseinek kiegészítése, illetve módosítása tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság megfelelő konzultációkat folytasson az előkészítő munka során, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elkészítésekor és megszövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumok egyidejű, kellő időben és megfelelő módon történő továbbításáról az Európai Parlament és a Tanács részére.

(43)

A POSEI rendszer tagállamokon belüli egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása, valamint a verseny torzulása és a gazdasági szereplők közötti hátrányos megkülönböztetés elkerülése érdekében végrehajtási hatásköröket kell a Bizottságra ruházni. Ezeket a hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (7) megfelelően kell gyakorolni.

(44)	A tervezett intézkedések gyors alkalmazásának lehetővé tétele érdekében e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.   FEJEZET

TÁRGY ÉS CÉLOK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet egyedi intézkedéseket állapít meg a mezőgazdaság területén azon nehézségek orvoslására, amelyek a Szerződés 349. cikkében említett uniós régiók (a továbbiakban: a legkülső régiók) rendkívül távoli elhelyezkedéséből, különleges jellegű távoli fekvéséből, elszigeteltségéből, kis területéből, domborzatából, kedvezőtlen éghajlati viszonyaiból, valamint néhány terméktől való gazdasági függéséből fakadnak.

2. cikk

Célkitűzések

(1)   Az 1. cikkben meghatározott egyedi intézkedések az alábbi célkitűzések megvalósításához járulnak hozzá:

a)	a legkülső régiók ellátásának biztosítása az emberi fogyasztás vagy a feldolgozás szempontjából, valamint mezőgazdasági input anyagként alapvető fontosságú termékekkel, mérsékelve a rendkívül távoli elhelyezkedésből fakadó többletköltségeket a helyi termelés és annak növekedése sérelme nélkül;

b)	az állattenyésztési és a diverzifikációs növénytermesztési ágazatok hosszú távú jövőjének biztosítása és fejlesztése a legkülső régiókban, beleértve a termelést, a feldolgozást és a helyi termékek forgalmazását;

c)	a hagyományos mezőgazdasági tevékenység fejlesztésének fenntartása és versenyképességének erősítése a legkülső régiókban, beleértve helyi termények és termékek termelését, feldolgozását és forgalmazását.

(2)   Az (1) bekezdésben említett célkitűzések megvalósítása a III., IV. és V. fejezetben foglalt intézkedésekkel történik.

II.   FEJEZET

A POSEI PROGRAMOK

3. cikk

A POSEI programok létrehozása

(1)   Az 1. cikkben említett intézkedéseket minden egyes legkülső régió esetében a távoli fekvéssel és szigetjelleggel összefüggő támogatási program (a továbbiakban: a POSEI program) határozza meg, amely az alábbiakat tartalmazza:

a)	egyedi ellátási szabályok a III. fejezet szerint; és

b)	a helyi mezőgazdasági termelést támogató egyedi intézkedések a IV. fejezet szerint.

(2)   A POSEI program az érintett tagállam által legmegfelelőbbnek ítélt földrajzi szinten kerül kialakításra. A programot a tagállam által kijelölt illetékes hatóság készíti el, amely a megfelelő helyi szinten az illetékes hatóságokkal és szervezetekkel folytatott konzultációt követően benyújtja azt a Bizottsághoz jóváhagyás céljából a 6. cikkel összhangban.

(3)   Tagállamonként csak egy POSEI program nyújtható be az adott tagállam legkülső régiói tekintetében.

4. cikk

Összeegyeztethetőség és összhang

(1)   A POSEI programok keretében hozott intézkedéseknek meg kell felelniük az Unió jogának. Ezen intézkedéseknek összhangban kell lenniük a többi uniós politikával és az ezek alapján tett intézkedésekkel.

(2)   Biztosítani kell, hogy a POSEI programok keretében hozott intézkedések összhangban legyenek a közös mezőgazdasági politika egyéb eszközei által végrehajtott intézkedésekkel, különösen a közös piacszervezés, a vidékfejlesztés, a termékminőség, az állatjóllét és a környezetvédelem terén.

Nem finanszírozhatóak e rendelet alapján különösen az alábbi intézkedések:

a)	közös piacszervezés keretében bevezetett támogatási vagy segélyezési rendszerek kiegészítő támogatása, kivéve, rendkívüli, objektív kritériumokkal alátámasztott esetekben;

b)	kutatási projektek vagy kutatási projektek támogatását célzó intézkedések, valamint az állat-egészségügyi kiadásokról szóló, 2009. május 25-i 2009/470/EK tanácsi határozat (8) keretében uniós támogatásra jogosult intézkedések támogatása;

c)	az 1698/2005/EK rendelet hatálya alá tartozó intézkedések támogatása.

5. cikk

A POSEI programok tartalma

Egy POSEI programnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

a)	az intézkedések végrehajtásának ütemterve és a rendelkezésre bocsátandó forrásokat összefoglaló általános, éves tájékoztató pénzügyi táblázat;

b)	a programok különböző intézkedései összeegyeztethetőségének és összhangjának igazolása, valamint a nyomon követés és az értékelés céljából alkalmazott kritériumok és mennyiségi mutatókkal való összeegyeztethetőség és összhang igazolása;

c)	a programok hatékony és megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében tett lépések, ideértve a tájékoztatási, a nyomonkövetési és az értékelési intézkedéseket, valamint a program értékelését szolgáló mennyiségi mutatók meghatározása;

d)	a programok végrehajtásában hatáskörrel rendelkező hatóságok és felelős szervezetek, valamint a megfelelő szintű hatóságok vagy kapcsolódó szervek és társadalmi-gazdasági partnerek megnevezése, valamint a lefolytatott egyeztetések eredménye.

6. cikk

A POSEI programok jóváhagyása és módosítása

(1)   A POSEI programokat a 247/2006/EK rendelet hozza létre, és a 30. cikk (2) és (3) bekezdésében foglalt pénzügyi előirányzatokból finanszírozzák őket.

Mindegyik program tartalmaz egy előzetes ellátási mérleget, amely feltünteti a termékeket, azok mennyiségét és az uniós ellátási támogatás összegét, valamint a helyi termelés támogatásának programtervezetét.

(2)   A POSEI programokban foglalt intézkedések végrehajtásának éves értékelése függvényében a tagállamok az érdekelt társadalmi-gazdasági partnerekkel folytatott konzultációt követően az ezen intézkedéseknek a 30. cikk (2) és (3) bekezdésében foglalt pénzügyi előirányzatok keretében történő módosítására vonatkozó, megfelelően indokolt javaslatokat nyújthatnak be a Bizottságnak, hogy a programok jobban megfeleljenek a legkülső régiók igényeinek és a javasolt stratégiának. A Bizottság a javasolt módosítások uniós jognak való megfelelésének értékelésére, és azok jóváhagyására vonatkozó eljárásokat létrehozó végrehajtási jogi aktusokat fogad el. E végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3)   A (2) bekezdésben említett végrehatási jogi aktusok által létrehozott eljárások figyelembe vehetik a következő tényezőket: a tagállamok által az új intézkedések bevezetésével kapcsolatban javasolt módosítások jelentősége, az, hogy az intézkedésekre előirányzott költségvetés jelentősen változik-e, az előzetes ellátási mérlegben szereplő termékek mennyiségében és támogatási szintjében bekövetkező változások és a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendeletben (9) megállapított kódok és leírások módosítása.

(4)   A (2) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusok minden egyes eljárás esetében meghatározzák a módosítási kérelmek gyakoriságát, valamint azokat az időkereteket is, amelyeken belül a jóváhagyott módosításokat végre kell hajtani.

7. cikk

A pénzügyi előirányzatokra vonatkozó módosítások

A tagállamok a 30. cikk (5) bekezdésében bevezetett változások tükrözése érdekében 2013. április 22-ig benyújtják a Bizottságnak a POSEI programjaik módosítására irányuló tervezeteket.

Ezek a módosítások egy hónappal előterjesztésüket követően lépnek hatályba, ha a Bizottság ezen időszak alatt nem emel kifogást.

Az illetékes hatóságok legkésőbb 2013. június 30-ig kifizetik a 30. cikk (5) bekezdésében említett támogatást.

8. cikk

Ellenőrzések és nyomon követés

A tagállamok adminisztratív és helyszíni ellenőrzések formájában ellenőrzéseket hajtanak végre. A Bizottság végrehajtási aktusokat fogad el a tagállamok által alkalmazandó ellenőrzésekre vonatkozó minimális előírásokról.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a programok végrehajtása hatékony nyomon követésének biztosításához szükséges eljárások, valamint a fizikai és pénzügyi mutatók tekintetében is.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

III.   FEJEZET

EGYEDI ELLÁTÁSI SZABÁLYOK

9. cikk

Előzetes ellátási mérleg

(1)   Az egyedi ellátási szabályokat azon mezőgazdasági termékek tekintetében kell bevezetni, amelyeket a Szerződés I. mellékletében felsorol, és amelyek a legkülső régiókban az emberi fogyasztás vagy más termékek előállítása tekintetében, illetve mezőgazdasági input anyagként alapvető fontosságúak.

(2)   A tagállam az általa legmegfelelőbbnek ítélt földrajzi szinten előzetes ellátási mérleget készít az egyes legkülső régiók éves ellátási igényeinek számszerűsítése céljából a Szerződés I. mellékletében felsorolt termékek tekintetében.

Külön előzetes mérleg készíthető az olyan termékek csomagolásával és feldolgozásával foglalkozó vállalkozások igényeiről, amelyeket helyi fogyasztásra szánnak, hagyományosan az Unió egyéb részeibe szállítanak, vagy kivitelük a 14. cikk (3) bekezdése szerint regionális kereskedelem keretében vagy a hagyományos kereskedelmi forgalom keretében történik.

10. cikk

Az egyedi ellátási szabályok működése

(1)   Az egyedi ellátási szabályok hatálya alá tartozó, harmadik országokból származó termékek legkülső régiókba irányuló közvetlen behozatala az előzetes ellátási mérleg által meghatározott mennyiségig vámmentes.

Azon termékek, amelyeket az Unió vámterületére aktív feldolgozás vagy vámraktározási eljárás keretében léptettek be, e cím alkalmazásában közvetlenül harmadik országból behozott termékeknek tekintendők.

(2)   A 9. cikk (2) bekezdésével összhangban megállapított szükségletek fedezésének biztosítására, figyelembe véve az árat és a minőséget, valamint az ellátásban való uniós részesedés fenntartása mellett, támogatást kell nyújtani a legkülső régióknak az állami intervenciós készleten lévő, vagy az uniós piacon hozzáférhető uniós termékekkel történő ellátásához.

A támogatást valamennyi érintett termékfajta esetében a legkülső régiókba történő szállítás többletköltségeire, valamint a harmadik országokba irányuló kivitel esetében alkalmazandó árakra és – a feldolgozásra szánt termékek és a mezőgazdasági input anyagok esetében – a rendkívül távoli elhelyezkedésből, különösen a szigetjellegből és a kis területből adódó többletköltségekre való tekintettel kell meghatározni.

(3)   Nem nyújtható támogatás az olyan termékekkel való ellátásra, amelyek egy másik legkülső régióban az egyedi ellátási szabályok által biztosított kedvezményben már részesültek.

(4)   Csak a megbízható és kifogástalan piaci minőségű termékek támogathatók az egyedi ellátási szabályok keretében. A harmadik országokból származó termékeknek ugyanolyan szintű garanciát kell nyújtaniuk, mint az Unió állat- és növény-egészségügyi normái alapján előállítottaknak.

11. cikk

Végrehajtás

Az egyedi ellátási szabályok végrehajtása során különösen a következőket kell figyelembe venni:

a)	a legkülső régiók sajátos szükségletei, valamint a feldolgozásra szánt termékek és a mezőgazdasági input anyagok esetében a minőségi követelmények;

b)	az Unió más részeivel folytatott kereskedelem;

c)	a tervezett támogatás gazdasági vonatkozásai;

d)	annak biztosítása, hogy a meglévő helyi termelést nem destabilizálják és fejlődését nem akadályozzák.

12. cikk

Tanúsítványok

(1)   Az importvám alóli mentesség vagy a támogatásnak az egyedi ellátási szabályok keretében történő igénybevétele tanúsítvány bemutatásához kötött.

A tanúsítványokat kizárólag az illetékes hatóságok által vezetett nyilvántartásba felvett gazdasági szereplők számára lehet kiállítani.

Az engedélyek és tanúsítványok nem ruházhatók át.

(2)   A behozatali engedélyek, a mentességi igazolások és a támogatási bizonyítványok kérelmezéséhez nincs szükség biztosíték letétbe helyezésére. E rendelet megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében azonban az illetékes hatóság a 13. cikkben említett kedvezmény összegével megegyező biztosíték letétbe helyezését írhatja elő. Ilyen esetekben a mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali és kiviteli engedélyek és előzetes rögzítési bizonyítványok rendszerének alkalmazására kialakított részletes közös szabályok megállapításáról szóló, 2008. április 23-i 376/2008/EK bizottsági rendelet (10) 34. cikkének (1), (4), (5), (6), (7) és (8) bekezdése alkalmazandó.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 33. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a gazdasági szereplők nyilvántartásbavételi feltételeinek meghatározására, az egyedi ellátási szabályokban való részvételhez a gazdasági szereplők jogai teljes körű gyakorlásának biztosítására.

(3)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az annak biztosításához szükséges intézkedésekről, hogy a tagállamok egységesen alkalmazzák ezt a cikket, különös tekintettel a tanúsítványok kiadásának rendszerére és a gazdasági szereplőknek a nyilvántartásba vételkor tett kötelezettségvállalásaira. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

13. cikk

Az előnyök kihatása

(1)   Az importvám alóli mentességből vagy támogatás nyújtásából fakadó egyedi ellátási szabályok nyújtotta kedvezmények igénybevételének az a feltétele, hogy a gazdasági előnyt továbbadják a végfelhasználónak, aki – esettől függően – lehet a fogyasztó közvetlen fogyasztásra szánt termékek esetében, a végső feldolgozó vagy csomagoló a feldolgozó-, illetve a csomagolóipar részére szánt termékek esetében, vagy a mezőgazdasági termelő a takarmányozásra vagy mezőgazdasági input anyagként való felhasználásra szánt termékek esetében.

Az első albekezdésben említett előny megegyezik az importvám alóli mentesség vagy a támogatás összegével.

(2)   Az (1) bekezdés egységes alkalmazása érdekében a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az (1) bekezdésben megállapított szabályok alkalmazására és különösen azon feltételekre vonatkozóan, amelyek szerint a tagállamok megbizonyosodnak afelől, hogy az előnyöket ténylegesen továbbadták a végfelhasználónak. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

14. cikk

Harmadik országokba irányuló kivitel és az Unió többi részébe történő szállítás

(1)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az egyedi ellátási szabályok alapján kedvezményben részesülő termékek harmadik országokba történő kivitelére vagy az Unió más részeibe történő szállítására vonatkozó előírásokról, amelyek magukban foglalják az importvámok megfizetését vagy a kapott támogatás visszafizetését a 10. cikkben foglaltak szerint. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Az egyedi ellátási szabályok alapján kedvezményben részesülő termékek harmadik országokba történő kivitele nincs tanúsítvány bemutatásához kötve.

Az első albekezdés nem alkalmazandó a Franciaország tengerentúli megyéi között zajló kereskedelemre.

(2)   Az (1) bekezdés első albekezdése nem alkalmazandó azokra a legkülső régiókban feldolgozott termékekre, amelyek az egyedi ellátási szabályok hatálya alá tartozó termékek felhasználásával készültek, és amelyeket:

a)

harmadik országokba exportálnak vagy az Unió többi részébe szállítanak, a hagyományos kivitelt és hagyományos szállítást meg nem haladó mennyiségben. A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el ezen mennyiségeknek az átlagos szállítás és kivitel alapján való meghatározására, a 2005 és 2012 közötti időszak három legjobb évének ellenőrzött átlagát alapul véve. E végrehajtási aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni;

b)	regionális kereskedelem keretében harmadik országokba exportálnak;

c)	az Azori-szigetek, Madeira és a Kanári-szigetek között szállítanak;

d)	Franciaország tengerentúli megyéi között szállítanak.

Az első albekezdés a) és b) pontjában említett exportált termékek után nem jár export-visszatérítés.

Az első albekezdés a) és b) pontjában említett termékek harmadik országokba történő kivitele tanúsítvány bemutatásához nem kötött.

(3)   E fejezet alkalmazásában „regionális kereskedelem” a legkülső régiók esetében az olyan harmadik országokba irányuló kereskedelem, amelyek e legkülső régiókkal azonos földrajzi térségben helyezkednek el, valamint amelyekkel történelmi kereskedelmi kapcsolatokat ápolnak. A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el ezen országok meghatározására, figyelembe véve az érintett ágazatokkal folytatott konzultációt követően a tagállamok objektív kéréseit. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4)   Az egyedi ellátási szabályok hatálya alatt Franciaország tengerentúli megyéibe, az Azori-szigetekre, Madeirára vagy a Kanári-szigetekre szállított, a hajókon és légi járműveken felhasználandó termékek helyi fogyasztásra szánt termékeknek minősülnek.

(5)   A (2) bekezdés első albekezdés a) pontjától eltérve az alábbi ötéves időtartam során az egyes években legfeljebb az alábbi mennyiségű cukor (1701 KN-kód) szállítható az Azori-szigetekről az Unió többi részébe:

—   2011-ben: 3 000 tonna,

—   2012-ben: 2 500 tonna,

—   2013-ban: 2 000 tonna,

—   2014-ben: 1 500 tonna,

—   2015-ben: 1 000 tonna.

(6)   A hagyományos vagy regionális kereskedelmi kivitellel vagy hagyományos szállítással járó feldolgozási műveleteknek értelemszerűen, a szokásos kezelési módok kivételével, eleget kell tenniük az aktív feldolgozással kapcsolatos intézkedésekben meghatározott feldolgozási feltételeknek és a vonatkozó uniós jogszabályokban meghatározott vámfelügyelet melletti feldolgozási eljárásnak.

15. cikk

Cukor

(1)   Az 1234/2007/EK rendelet 204. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett időtartam alatt az említett rendelet 61. cikke szerinti kvótán felül termelt alábbi mennyiség mentesül az importvám alól, az e rendelet 9. cikkében említett előzetes ellátási mérleg erejéig:

a)	fogyasztás céljából a 1701 KN-kód alá tartozó fehér cukorként Madeirára és a Kanári-szigetekre beléptetett cukor;

b)	az Azori-szigeteken a 1701 12 10 KN-kód alá tartozó nyerscukorként (nyers répacukorként) finomított és ott elfogyasztott cukor.

(2)   Az Azori-szigeteken az (1) bekezdésben említett mennyiségek finomítás céljából az előzetes ellátási mérleg erejéig kiegészíthetők a 1701 11 10 KN-kód alá tartozó nyerscukorral (nyers nádcukorral).

Az Azori-szigetek nyerscukor-szükségletének meghatározásakor figyelembe kell venni a helyi cukorrépa-termesztés fejlődését. Az ellátási szabályok hatálya alá tartozó mennyiségeket úgy kell meghatározni, hogy az Azori-szigeteken évente finomított cukor mennyisége ne haladja meg a 10 000 tonnát.

16. cikk

Sovány tejpor

A 9. cikktől eltérve a Kanári-szigetek továbbra is fogadhat 1901 90 99 KN-kód (növényi zsiradékot tartalmazó sovány tejpor) alá tartozó, ipari feldolgozásra szánt sovány tejporból álló szállítmányokat évi 800 tonna mennyiség erejéig. Az e termékkel való ellátáshoz az Unió által nyújtott támogatás tonnánként legfeljebb 210 EUR, és beleszámít a 30. cikkben rögzített felső összeghatárba. Ez a termék csak helyi fogyasztást szolgálhat.

17. cikk

Rizs

Nem vethető ki vám a Franciaország Réunion tengerentúli megyéjébe irányuló, helyi felhasználásra szánt olyan termékekből álló behozatalra, amely a 1006 10, a 1006 20 és a 1006 40 00 KN-kód alá tartozik.

18. cikk

Ellenőrzések és szankciók

(1)   Az egyedi ellátási szabályok hatálya alá tartozó termékeket adminisztratív ellenőrzéseknek kell alávetni a legkülső régiókba történő behozatalukkor vagy belépésükkor, valamint az innen kiinduló kivitelük vagy szállításuk alkalmával.

A Bizottság végrehajtási aktusokat fogad el a tagállamok által alkalmazandó ellenőrzésekre vonatkozó minimális előírásokról. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)   Amennyiben a 12. cikkben említett gazdasági szereplő – a vis maior vagy rendkívüli időjárási körülmények esetének kivételével – nem tartja be a 12. cikk szerinti kötelezettségvállalásokat, az illetékes hatóság a nemzeti jogszabály szerint alkalmazandó szankciók sérelme nélkül:

a)	visszatérítteti a gazdasági szereplő számára biztosított előnyt;

b)	a kötelezettségszegés súlyosságától függően a gazdasági szereplő nyilvántartásba vételét ideiglenesen felfüggeszti vagy visszavonja.

(3)   A vis maior vagy rendkívüli időjárási körülmények esetének kivételével, amennyiben a 12. cikk szerinti gazdasági szereplő nem hajtja végre a tervezett behozatalt vagy beléptetést, az illetékes hatóság az engedély vagy tanúsítvány érvényességének lejártától számított hatvan napos időszakra felfüggeszti az engedély vagy tanúsítvány kérelmezésére vonatkozó jogosultságát. A felfüggesztési időszakot követően az újabb engedély vagy tanúsítvány kiadása az illetékes hatóság által meghatározott időszak alatt a nyújtott kedvezmény összegével megegyező biztosíték letétbe helyezéséhez van kötve.

Az illetékes hatóság elfogadja a végrehajtás teljes vagy részleges elmulasztása, vagy a kiadott engedélyek és tanúsítványok érvénytelenítése, illetve a nyújtott kedvezmény visszatérítése miatt rendelkezésre álló termékmennyiségek újrafelhasználásához szükséges intézkedéseket.

IV.   FEJEZET

A HELYI MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK TÁMOGATÁSÁRA VONATKOZÓ INTÉZKEDÉSEK

19. cikk

Intézkedések

(1)   A POSEI programok olyan egyedi intézkedéseket tartalmaznak a Szerződés harmadik része III. címének hatálya alá tartozó helyi mezőgazdasági termelés előmozdítására, amelyek szükségesek a legkülső régiókban folytatott helyi mezőgazdasági termelés folyamatosságának és fejlődésének biztosításához.

(2)   A programnak többek között a helyi mezőgazdasági termelés javát szolgáló és a 2. cikkben megnevezett célkitűzéseknek megfelelő részei legalább az alábbi elemeket tartalmazzák:

a)

a jelenlegi mezőgazdasági termelési helyzet mennyiségi leírása, figyelembe véve a rendelkezésre álló értékelések eredményeit, bemutatva az aránytalanságokat, a hiányokat és a fejlesztési lehetőségeket, a rendelkezésre bocsátott pénzügyi forrásokat és a korábban végrehajtott tevékenységek legfontosabb eredményeit;

b)	a javasolt stratégia leírása, prioritások meghatározása és számszerűsített általános és működési célkitűzések, valamint a gazdasági, környezeti és szociális – ideértve a foglalkoztatást is – területen várható hatások felmérése;

c)

a tervezett intézkedések leírása, különös tekintettel a program megvalósítása érdekében folyósítandó támogatásokra, valamint adott esetben az érintett intézkedések előkészítésével, megvalósításával vagy módosításával kapcsolatos tanulmányokra, bemutatóprojektekre, képzési tevékenységre és technikai segítségnyújtásra vonatkozó igényekről szóló információkra;

d)	a 73/2009/EK rendelet 2. cikkének d) pontja értelmében közvetlen kifizetésnek minősülő támogatások listája;

e)	az egyes intézkedésekre megállapított támogatás összege, továbbá az egyes fellépésekre előzetesen megállapított összeg a program által megfogalmazott célkitűzések közül egy vagy több elérése érdekében.

(3)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a (2) bekezdésben említett támogatások folyósítására vonatkozó előírásokról. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4)   A program tartalmazhat a legkülső régiók mezőgazdasági termékeinek termelését, feldolgozását vagy forgalmazását támogató intézkedéseket.

Minden intézkedés felosztható cselekvésekre. A programnak minden egyes cselekvés esetében legalább az alábbi elemeket meg kell határoznia:

a)	a kedvezményezettek;

b)	a támogathatóság feltételei;

c)	a támogatás egységnyi összege.

A termékek előállítási régiójukon kívüli forgalmazásának támogatása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 33. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a forgalmazáshoz nyújtott támogatás összege meghatározásának feltételei, és adott esetben, az e támogatás által támogatható termékmennyiségek meghatározásának feltételei tekintetében.

20. cikk

Ellenőrzések és jogosulatlan kifizetések

(1)   Az e fejezetben említett intézkedések ellenőrzései adminisztratív és helyszíni ellenőrzések révén valósulnak meg.

(2)   Amennyiben jogosulatlan kifizetés történt, az érintett kedvezményezett köteles visszatéríteni a szóban forgó összegeket. A 73/2009/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés, a moduláció és az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer tekintetében, az említett rendeletben létrehozott, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, valamint az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés tekintetében, a borágazatban meghatározott támogatási rendszer keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. november 30-i 1122/2009/EK bizottsági rendelet (11) 80. cikkét értelemszerűen kell alkalmazni.

V.   FEJEZET

KÍSÉRŐ INTÉZKEDÉSEK

21. cikk

Embléma

(1)   A legkülső régiókra jellemző minőségi mezőgazdasági, természetes vagy feldolgozott termékek köztudatba történő fokozott bevezetésének és fogyasztásának elterjesztése céljából embléma kerül bevezetésre.

(2)   Az (1) bekezdésben előírt embléma alkalmazási feltételeire az érintett kereskedelmi szervezetek tesznek javaslatot. E javaslatokat a nemzeti hatóságok véleményükkel együtt eljuttatják a Bizottsághoz.

Az embléma használatát valamely hatóság vagy a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok által elismert szerv követi nyomon.

(3)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 33. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az embléma használati jogának gyakorlására, valamint a sokszorosítására és használatára vonatkozó feltételekről. E feltételeket úgy kell megállapítani, hogy ösztönözzék a legkülső régiók minőségi mezőgazdasági termékei ismertségének javítását, valamint ezek – természetes vagy feldolgozott állapotban történő – fogyasztását.

(4)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az embléma használatára vonatkozó szabályok, valamint a tagállamok által alkalmazandó ellenőrzések és nyomon követés alapvető minimális követelményeinek vonatkozásában. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

22. cikk

Vidékfejlesztés

(1)   Az 1698/2005/EK rendelet 39. cikkének (4) bekezdésétől eltérve, az ugyanezen rendelet I. mellékletében szereplő, uniós támogatás által támogatható évi legnagyobb összegek kétszeresükre növelhetők az Azori-szigetek tavainak védelmére irányuló intézkedés, valamint a legkülső régiókban a mezőgazdasági földterületek tájképe, biológiai sokfélesége és hagyományos jellegzetességei és a kőfalak megóvására irányuló intézkedés esetében.

(2)   Az (1) bekezdés értelmében tervezett intézkedések leírását adott esetben az e régiókra vonatkozó, az 1698/2005/EK rendelet 16. cikkében említett programok tartalmazzák.

23. cikk

Állami támogatások

(1)   A Szerződés I. mellékletének hatálya alá tartozó azon mezőgazdasági termékekre vonatkozóan, amelyekre a Szerződés 107., 108. és 109. cikkét kell alkalmazni, a Bizottság a Szerződés 108. cikkével összhangban működési támogatást engedélyezhet az e termékeket termelő, feldolgozó és forgalmazó ágazatokban, a legkülső régiókban folytatott gazdálkodásra jellemző, az elszigeteltséggel, szigetjelleggel és a rendkívül távoli elhelyezkedésből eredő sajátosságokkal kapcsolatos megkötöttségek enyhítése céljából.

(2)   A tagállamok kiegészítő finanszírozást nyújthatnak a POSEI programok végrehajtására. Ebben az esetben az állami támogatást – e programok részeként – e rendelettel összhangban a tagállamok bejelentik, és azt a Bizottság jóváhagyhatja. Az így bejelentett támogatások a Szerződés 108. cikke (3) bekezdésének első mondata alapján bejelentett támogatásnak minősülnek.

(3)   Franciaország gazdasági évenként legfeljebb 90 millió EUR támogatást ítélhet oda a legkülső francia régiók cukorágazata számára.

Franciaország minden gazdasági év végétől számított 30 napon belül tájékoztatja a Bizottságot a ténylegesen odaítélt támogatás összegéről.

(4)   E cikk (1) és a (2) bekezdésének sérelme nélkül és az 1234/2007/EK rendelet 180. cikkének első albekezdésétől, valamint az egyes versenyszabályok mezőgazdasági termékek termelésére és kereskedelmére történő alkalmazásáról szóló, 2006. július 24-i 1184/2006/EK tanácsi rendelet (12) 3. cikkétől eltérve, a Szerződés 107., 108. és 109. cikke nem alkalmazandó az e rendelet IV. fejezete, ezen cikk (3) bekezdése, valamint az e rendelet 24. és 28. cikke alapján, e rendeletnek megfelelően történő tagállami kifizetésekre.

24. cikk

Növény-egészségügyi programok

(1)   A tagállamok a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezetek elleni védelemre irányuló programokat nyújtanak be a Bizottsághoz a legkülső régiókra vonatkozóan. A programokban meg kell határozni különösen az elérendő célokat, a végrehajtandó intézkedéseket, ezek időtartamát és költségét.

A Bizottság értékeli a benyújtott programokat. A Bizottság végrehajtási jogi aktusokkal dönt e programok jóváhagyásáról. E végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)   Az Unió a régiók helyzetének technikai elemzése alapján járul hozzá az (1) bekezdésben előírt programok finanszírozásához.

Ez a hozzájárulás a támogatható kiadások 75 %-áig terjedhet. A kifizetés a tagállamok által szolgáltatott dokumentáció alapján történik. Szükség esetén a Bizottság saját jogkörében ellenőrzéseket szervezhet, amelyeket a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről szóló, 2000. május 8-i 2000/29/EK tanácsi irányelv (13) 21. cikkében említett szakértők végezhetnek el.

(3)   A Bizottság a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek és az (1) bekezdésnek megfelelően benyújtott program alapján felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el minden régió és program vonatkozásában, meghatározva:

a)	az uniós pénzügyi hozzájárulást és a támogatás összegét;

b)	az uniós finanszírozásra jogosult intézkedéseket.

Ezeket a végrehajtási aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

25. cikk

Bor

(1)   Az 1234/2007/EK rendelet 103v., 103w., 103x. és 182a. cikkében említett intézkedések az Azori-szigetekre és Madeirára nem alkalmazandók.

(2)   Az 1234/2007/EK rendelet 120a. cikkének (2) bekezdése második albekezdésétől eltérve az említett albekezdés b) pontjában felsorolt szőlőfajtákból származó, az Azori-szigeteken vagy Madeirán szüretelt szőlő felhasználható bor készítésére, amely csak az említett régiók területén belül forgalmazható.

Portugália fokozatosan kivonja az 1234/2007/EK rendelet 120a. cikke (2) bekezdése második albekezdésének b) pontjában felsorolt szőlőfajtákkal telepített parcellás kultúrákat, adott esetben az említett rendelet 103q. cikkében előírt támogatással.

(3)   Az 1234/2007/EK rendelet 85f. cikkétől eltérve, a Kanári-szigeteken 2012. december 31-ig a telepítési jogok átmeneti rendszerét kell alkalmazni.

26. cikk

Tej

(1)   A kiegészítő illetéknek az 1234/2007/EK rendelet 79. cikkében említett termelők közötti megosztása céljából csak azokat – az említett rendelet 65. cikkének c) pontja értelmében – az Azori-szigeteken letelepedett és ott gazdálkodó termelőket kell a túltermelésben közreműködőnek tekinteni, akik az e bekezdés harmadik albekezdésében említett mértékkel megnövelt referenciamennyiségüket túllépő mennyiséget értékesítenek.

A kiegészítő illetéket azokra a mennyiségekre kell fizetni, amelyek a harmadik albekezdésben említett mértékkel megnövelt kvótán felül a fel nem használt mennyiségeknek – az 1234/2007/EK rendelet 65. cikkének c) pontjában említett, az Azori-szigeteken letelepedett és ott gazdálkodó összes termelő közötti, – a kvóta megemeléséből következő különbségen belüli, az egyes termelők rendelkezésére álló referenciamennyiséggel arányos újrakiosztása után fennmaradnak.

Az első albekezdésben említett mérték a 2005/2006-os gazdasági évre vonatkozó 23 000 tonna, valamint a 2010. március 31-én az egyes üzemekben rendelkezésre álló referenciamennyiségek összege közötti aránnyal egyezik meg. Ez a mérték csak a 2010. március 31-én rendelkezésre álló kvóta mértékéig alkalmazható.

(2)   Az 1234/2007/EK rendelet 66. cikkével összhangban kiszámított portugál kvótatúllépés megállapításánál nem kell figyelembe venni a kvótán felül értékesített tej vagy tejjel egyenértékű termék azon mennyiségét, amely az (1) bekezdés harmadik albekezdésében említett újrakiosztást követően megfelel az azon bekezdésben említett mértéknek.

(3)   A tehéntejtermelőkre vonatkozó kiegészítő illetéknek az 1234/2007/EK rendeletben előírt rendszerét nem kell alkalmazni sem Franciaország tengerentúli megyéire, sem – a helyben megtermelt 4 000 tonnányi tejmennyiségig – Madeirára.

(4)   Az 1234/2007/EK rendelet 114. cikkének (2) bekezdésétől eltérve Madeirán és Réunion francia tengerentúli megyében megengedett, hogy a helyi fogyasztási szükségletek erejéig az Unióból származó tejpor visszaalakításával állítsanak elő UHT-tejet, feltéve, hogy ez az intézkedés nem akadálya a helyben termelt tej begyűjtésének és értékesítésének. Ha Franciaország kimutatja, hogy Guadeloupe, Martinique és Francia Guyana francia tengerentúli megyék esetében is indokolt bevezetni ezt az intézkedést, a Bizottság felhatalmazást kap, hogy szükség esetén a 33. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a szóban forgó intézkedés e megyékre való kiterjesztése céljából. Ez a termék csak helyi fogyasztást szolgálhat.

Az így előállított UHT-tej előállítási módját forgalmazáskor a címkén világosan fel kell tüntetni.

27. cikk

Állattenyésztés

(1)   Amíg a helyi fiatal hímivarú szarvasmarhák száma Franciaország tengerentúli megyéiben és Madeirán nem éri el a helyi marhahústermelés fenntartásához és fejlesztéséhez szükséges szintet, a harmadik országokból származó szarvasmarhák közös vámtarifa szerinti vámok alkalmazása nélküli behozatalának lehetősége nyitott Franciaország tengerentúli megyéiben és Madeirán történő helyi hizlalás és fogyasztás céljára. A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az ezen albekezdés alkalmazásához szükséges intézkedésekről, különös tekintettel a fiatal hímivarú szarvasmarhák Franciaország tengerentúli megyéibe és Madeirára történő behozatalának behozatali vám alóli mentességére vonatkozó szabályokra. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

A 13. cikket és a 14. cikk (1) bekezdését kell alkalmazni az e bekezdés első albekezdésében foglalt mentességben részesülő állatokra.

(2)   Az (1) bekezdésben említett mentességben részesülő állatok számát akkor kell meghatározni a POSEI programok keretében, amikor a helyi termelés alakulását figyelembe véve a behozatal indokolt. Ilyen állatok tekintetében elsőbbséget kell biztosítani azoknak a termelőknek, akik hizlalásra tartott állatainak legalább 50 %-a helyi eredetű.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 33. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a behozatali vámmentességre vonatkozó feltételek meghatározására. A feltételeknek figyelembe kell venniük a szarvasmarha-ágazat és -ipar helyi sajátosságait.

(3)   A 73/2009/EK rendelet 52. cikkének és 53. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában Portugália csökkentheti a nemzeti felső határnak a juh- és kecskehúsra vonatkozó összetevőjét, valamint az anyatehénre vonatkozó támogatási jogokra vonatkozó összetevőjét. Ebben az esetben a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el annak érdekében, hogy a megfelelő összeget a 73/2009/EK rendelet 52. cikke és 53. cikkének (1) bekezdése szerint megállapított felső határról átcsoportosítsák az e rendelet 30. cikke (2) bekezdésének második francia bekezdésében szereplő pénzügyi előirányzatra. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

28. cikk

A dohánytermesztéshez nyújtott állami támogatás

Spanyolország engedélyt kap arra, hogy dohánytermesztési támogatást nyújtson a Kanári-szigeteknek. A támogatás nem eredményezhet megkülönböztetést a szigetek termelői között.

E támogatás összege nem haladhatja meg a 2 980,62 EUR/tonna összeget. Kiegészítő támogatás legfeljebb évi 10 tonnáig nyújtható.

29. cikk

A dohányra vonatkozó vámmentesség

(1)   Nem alkalmazható vám a következő, a Kanári-szigetekre közvetlenül behozott nyers- és félig feldolgozott dohányfélékre:

a)	a 2401 KN-kód alá tartozó dohány; valamint

b)

a következő vámtarifa-alszám alá tartozó dohányfélék: — 2401 10 leveles dohány, — 2401 20 részben, vagy teljesen kierezett nyersdohány, — ex 2401 20 külső fedőlevél szivarhoz raklapon, hengerben, dohányáru előállításához, — 2401 30 dohányhulladék, — ex 2402 10 szivar fedőlevél nélkül, — ex 2403 10 vágott dohány (kész dohánykeverék cigaretta, szivar, mind a két végén levágott szivar és kis alakú szivar előállításához), — ex 2403 91 homogenizált vagy visszavert dohány, levél vagy fólia formájában, — ex 2403 99 expandált dohány.

Az első albekezdés szerinti mentességet a 12. cikkben említett tanúsítványok útján engedélyezik.

Ez a mentesség az első albekezdésben felsorolt termékekre alkalmazandó, amelyeket a Kanári-szigeteken történő, fogyasztásra kész terméket előállító feldolgozásra szánnak, 20 000 tonna egyenértékű kierezett nyersdohány éves behozatali határáig.

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az (1) bekezdés alkalmazásához szükséges intézkedésekről, különös tekintettel a dohány Kanári-szigetekre történő behozatalának behozatali vám alóli mentességére vonatkozó szabályokra. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

VI.   FEJEZET

PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

30. cikk

Pénzügyi források

(1)   Az e rendeletben előírt intézkedések az alábbi cikkekben foglalt intézkedések kivételével a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendelet (14) 3. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a mezőgazdasági piacok stabilizálására szánt intervenciót testesítik meg:

a)	22. cikk; és

b)	24. cikk, a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret alkalmazásának kezdetétől.

(2)   Minden egyes pénzügyi év tekintetében az Unió finanszírozza a III. és IV. fejezetben foglalt rendelkezéseket évente legfeljebb a következő összeggel:

—	:	Franciaország tengerentúli megyéiben	:	278,41 millió EUR,
—	:	Azori-szigetek és Madeira	:	106,21 millió EUR,
—	:	Kanári-szigetek	:	268,42 millió EUR.

(3)   Az egyes pénzügyi években a III. fejezetben foglalt intézkedések finanszírozására juttatott összegek nem haladhatják meg az alábbi összegeket:

—	:	Franciaország tengerentúli megyéiben	:	26,9 millió EUR,
—	:	Azori-szigetek és Madeira	:	21,2 millió EUR,
—	:	Kanári-szigetek	:	72,7 millió EUR.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza azokat a követelményeket, amelyek szerint a tagállamok módosíthatják az egyedi ellátási szabályok kedvezményeiben részesülő különböző termékekhez évente hozzárendelt források előirányzatát. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 33. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a tanulmányok, bemutatóprojektek, képzés és technikai segítségnyújtási intézkedések finanszírozására előirányozható éves maximális összeg megállapításának feltételei vonatkozásában, feltéve, hogy az előirányzás ésszerű és arányos.

(5)   A 2013-as pénzügyi évben az Unió legfeljebb az alábbi összegekig kiegészítő finanszírozást biztosít a banánágazat számára a legkülső régiókban:

—	:	Franciaország tengerentúli megyéiben	:	18,52 millió EUR,
—	:	Azori-szigetek és Madeira	:	1,24 millió EUR,
—	:	Kanári-szigetek	:	20,24 millió EUR.

VII.   FEJEZET

ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

31. cikk

Nemzeti intézkedések

A tagállamok meghozzák az e rendeletnek való megfelelés biztosításához szükséges intézkedéseket, különös tekintettel az ellenőrzésekre és a közigazgatási szankciókra, és ezekről tájékoztatják a Bizottságot.

32. cikk

Tájékoztatás és jelentések

(1)   A tagállamok minden évben legkésőbb február 15-ig tájékoztatják a Bizottságot arról, hogy a rendelkezésükre álló előirányzatokból a következő évben mekkora összeget szándékoznak felhasználni az előzetes ellátási mérleg végrehajtására és a POSEI programokba felvett helyi mezőgazdasági termelés javát szolgáló egyes intézkedésekre.

(2)   A tagállamok legkésőbb minden év szeptember 30-ig éves jelentést nyújtanak be a Bizottságnak az e rendeletben előírt intézkedések előző évi végrehajtásáról.

(3)   A Bizottság 2015. június 30-ig, és azután ötévente általános jelentést nyújt be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz az e rendelet keretében végzett tevékenység hatásáról – beleértve a banán- és tejágazatot –, és szükség esetén a jelentéshez javaslatokat csatol.

(4)   A Bizottság a kereskedelmi megállapodások és a közös agrárpolitika keretében végzett elemzésekbe, vizsgálatokba és értékelésekbe külön fejezetet illeszt, ha a legkülső régiók érdekeit különösen érintő kérdésről van szó.

33. cikk

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1)   A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2)   A Bizottságnak a 12. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében, a 19. cikk (4) bekezdésének harmadik albekezdésében, a 21. cikk (3) bekezdésében, a 26. cikk (4) bekezdésének első albekezdésében, a 27. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében és a 30. cikk (4) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól, 2013. március 21-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 12. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében, a 19. cikk (4) bekezdésének harmadik albekezdésében, a 21. cikk (3) bekezdésében, a 26. cikk (4) bekezdésének első albekezdésében, a 27. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében és a 30. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5)   A 12. cikk (2) bekezdésének második albekezdése, a 19. cikk (4) bekezdésének harmadik albekezdése, a 21. cikk (3) bekezdése, a 26. cikk (4) bekezdésének első albekezdése, a 27. cikk (2) bekezdésének második albekezdése és a 30. cikk (4) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve, ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

34. cikk

Bizottsági eljárás

(1)   A Bizottságot a 73/2009/EK rendelet 141. cikke alapján létrehozott, közvetlen kifizetésekkel foglalkozó irányítóbizottság segíti, kivéve a rendelet 24. cikkének végrehajtása vonatkozásában, amely esetében a Bizottságot a 76/894/EGK tanácsi határozattal (15) létrehozott Növény-egészségügyi Állandó Bizottság segíti. E bizottságok a 182/2011/EU rendelet szerint meghatározott bizottságoknak minősülnek.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

35. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság 2013 végéig felülvizsgálja ezeket a szabályokat általános hatékonyságuk és a KAP új szakpolitikai keretének szempontjából, és szükség esetén megfelelő javaslatokat tesz a POSEI rendszer módosítására.

36. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 247/2006/EK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat e rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni, a mellékletben szereplő megfelelési táblázatnak megfelelően.

37. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

---

(1)  HL C 107., 2011.4.6., 33. o.

(2)  Az Európai Parlament 2013. február 5-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2013. február 25-i határozata.

(3)  HL L 42., 2006.2.14., 1. o.

(4)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(5)  HL L 277., 2005.10.21., 1. o.

(6)  HL L 30., 2009.1.31., 16. o.

(7)  HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

(8)  HL L 155., 2009.6.18., 30. o.

(9)  HL L 256., 1987.9.7., 1. o.

(10)  HL L 114., 2008.4.26., 3. o.

(11)  HL L 316., 2009.12.2., 65. o.

(12)  HL L 214., 2006.8.4., 7. o.

(13)  HL L 169., 2000.7.10., 1. o.

(14)  HL L 209., 2005.8.11., 1. o.

(15)  HL L 340., 1976.12.9., 25. o.

---

---