18.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 371/1

(1)

A Stabilitási és Növekedési Paktum, melynek célja a költségvetési fegyelem biztosítása az Unióban, megállapítja a túlzott költségvetési hiány megelőzésére és kiigazítására szolgáló keretrendszert. A paktum alapja a rendezett államháztartás mint az árstabilitás és a pénzügyi stabilitáson alapuló dinamikus, fenntartható növekedés feltételeit erősítő eszköz, amely elősegíti az Unió fenntartható növekedésre és foglalkoztatásra irányuló célkitűzéseinek megvalósítását.

(2)

A 473/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet megállapítja az euroövezetbeli költségvetési politikák megerősített monitoringjára vonatkozó és a nemzeti költségvetéseknek a Stabilitási és Növekedési Paktum és az európai szemeszter keretében kiadott gazdaságpolitikai iránymutatásokkal való összhangjának biztosítását célzó rendelkezéseket. Mivel a költségvetési intézkedések önmagukban nem feltétlenül elegendőek a túlzott költségvetési hiány tartós korrekciójához, kiegészítő politikai intézkedésekre és szerkezeti reformokra lehet szükség.

(3)

A 473/2013/EU rendelet 9. cikke megállapítja a túlzotthiány-eljárás alatt álló, az euróval mint nemzeti valutával rendelkező tagállamok által benyújtandó gazdasági partnerségi programokra vonatkozó részletes rendelkezéseket. A túlzott hiány eredményes és tartós korrekcióját célzó intézkedések ütemtervének meghatározásával a gazdasági partnerségi programnak részleteznie kell mindenekelőtt a legfontosabb fiskális-strukturális reformokat, különösen az adórendszerre, a nyugdíj- és egészségbiztosítási rendszerre és a költségvetési keretrendszerre vonatkozó intézkedéseket.

(4)

2013. június 21-én a Tanács elfogadta a Máltát túlzotthiány-eljárás alá helyező 2013/319/EU határozatot (2). Ebben az összefüggésben a Tanács felkérte Máltát, hogy 2013. október 1-jéig nyújtson be gazdasági partnerségi programot.

(5)

2013. október 1-jén, azaz a 473/2013/EU rendelet 9. cikkének (3) bekezdése által megállapított határidőn belül Málta benyújtotta gazdasági partnerségi programját a Bizottságnak és a Tanácsnak, amelyben meghatározta az államháztartás megerősítésére hivatott szerkezeti reformokat, és – tágabb vonatkozásban – teljesítette a 2013. július 9-i tanácsi ajánlásban (3) Máltának címzett, 2013-ra vonatkozó, következő országspecifikus ajánlásokat (a továbbiakban: a 2013. július 9-i tanácsi ajánlás): i. az államháztartás fenntarthatóságát célzó ajánlások (1., 2. és 4. országspecifikus ajánlás); ii. a közigazgatás hatékonyságának növelését célzó ajánlások (2. és 5. országspecifikus ajánlás); iii. a versenyképesség és a diverzifikált, kiegyensúlyozott gazdaság előmozdítása mellett a potenciális kibocsátás növelését célzó ajánlások (2., 3. és 4. országspecifikus ajánlás); iv. a pénzügyi stabilitás megőrzését célzó ajánlás (5. országspecifikus ajánlás).

(6)

Málta a következő fiskális-strukturális intézkedések végrehajtását tervezi: i. az államháztartási keretrendszer reformja; ii. a kiadások felülvizsgálata minisztériumi szinten; iii. a nyugdíjreform folytatása harmadik pillér bevezetésével; iv. az egészségügyi szolgáltatások javítását szolgáló intézkedések; v. az állami vállalatok szerkezetátalakítása; vi. a közigazgatás hatékonyságának fokozása; vii. a közvetett adók súlyának fokozatos növelése az adórendszerben. Az intézkedések összességükben megfelelőek, és várhatóan hozzájárulnak az államháztartás megszilárdításához. Mindazonáltal egyes területeken további erőfeszítéseket kell tenni, például biztosítani kell az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát.

(7)

A költségvetési keretrendszer reformja megfelelő, és a várakozások szerint hozzájárul az államháztartás-irányítás megerősítéséhez és a költségvetési céloktól való elmaradások mértékének korlátozásához. A független költségvetési tanács kinevezése várhatóan hozzájárul a máltai államháztartás fokozottabb felügyeletéhez és körültekintőbb kialakításához. E reformot mindazonáltal a parlament még nem fogadta el.

(8)

A kiadások folyamatban lévő felülvizsgálata, amelynek célja a megtakarítási lehetőségek feltárása és a költségvetési kiadások hatékonyságának javítása hozzájárulhat egyrészt a kiadások mérsékeltebb növekedéséhez, másrészt azok növekedésösztönző hatásának fokozásához.

(9)

A harmadik nyugdíjpillér bevezetése növelheti a nyugdíjrendszer megfelelőségét, jóllehet nem járul hozzá a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának javításához. A jelek szerint Málta jelenleg nem kívánja bevezetni a 2. országspecifikus ajánlás keretében számára javasolt egyéb vonatkozó intézkedéseket, nevezetesen a törvényes nyugdíjkorhatár emelését és a tényleges nyugdíjbavonulási életkor növelését.

(10)

Az egészségügyi szolgáltatások fejlesztését célzó, tervezett intézkedések várhatóan javítani fogják a rendszer hatékonyságát és megfelelőségét. Másfelől viszont hozzájárulhatnak az állami finanszírozású egészségügyi szolgáltatások iránti kereslet növeléséhez és e szolgáltatások fokozottabb igénybevételéhez. Az intézkedésekkel kapcsolatos részletesebb információk hiányában nem lehet megítélni, hogy a reform milyen mértékben eredményezheti a költségvetésre nehezedő nyomás csökkenését hosszabb távon.

(11)

Az állami vállalatok, így az Air Malta nemzeti légitársaság és az energiaszolgáltató Enemalta szerkezetátalakítása növelheti e társaságok pénzügyi eredményességét, és ezáltal csökkentheti a költségvetés függő kötelezettségeit. Különösen fontosak az energiaágazatban tett erőfeszítések, ahol a piacvezető energiaszolgáltató, az Enemalta a GDP mintegy 10%-át kitevő, az állam által garantált adósságot halmozott fel. Ezek sikere várhatóan az állami támogatások iránti jövőbeli igényeket is csökkenti majd.

(12)

A máltai hatóságok több olyan, részben folyamatban lévő, részben tervezett intézkedésről is beszámoltak, amely várhatóan növelni fogja az adófizetési fegyelem érvényesítését és az adócsalás csökkentését szolgáló közigazgatás kapacitásokat. A gazdasági partnerségi program ezenfelül intézkedéseket tartalmaz a közbeszerzési eljárások hosszának csökkentésére és hatékonyságának növelésére.

(13)

A már említett, a közvetlen adóztatástól a közvetett adóztatás irányába történő fokozatos elmozdulás támogathatja a munkahelyteremtést, és növekedésbarátabbá teheti az adórendszert. Az átalakításról ugyanakkor csak általános értelemben, részletek említése nélkül beszél a programdokumentum. Nem tartalmaz a program a társasági adózás adósságösztönző elemeinek visszaszorítására vonatkozó terveket sem.

(14)

A gazdasági partnerségi program számos nem fiskális szerkezeti intézkedést is tartalmaz, amelyek tágan kapcsolódnak a 2013-as országspecifikus ajánlások teljesítéséhez. A tervek között szerepel az igazságszolgáltatás átfogó reformja és az energiaforrások diverzifikálása. Ezen intézkedések a helyes irányba tett lépéseknek tűnnek, és várhatóan hozzájárulnak a munkahelyteremtéshez és a növekedéshez, valamint az ország pénzügyi stabilitását is segítenek megőrizni. Mindamellett elmondható, hogy jórészt folyamatban lévő intézkedésekről van szó, továbbá a benyújtott információk gyakran korlátozottak. Ezért a szakpolitikai tervek konkretizálását követően, előrehaladottabb végrehajtás mellett, további elemzésekre lesz szükség az intézkedések hatásával és azzal kapcsolatban, hogy mennyiben szolgálják a 2013-as országspecifikus ajánlásokban meghatározott kihívások kezelését,