31.12.2012

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 362/1

---

A BIZOTTSÁG 1268/2012/EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

(2012. október 29.)

az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 8., 11., 13., 19., 21., 22., 23., 25., 26., 29., 30., 31., 34., 35., 38., 41., 44., 49., 53., 54., 57., 58., 59., 60., 61., 62., 63., 64., 65., 66., 68., 69., 70., 72., 73., 74., 75., 76., 77., 78., 79., 80., 81., 83., 84., 85., 86., 87., 88., 89., 90., 92., 93., 98., 99., 100., 101., 103., 104., 105., 106., 107., 108., 109., 110., 111., 112., 113., 114., 115., 116., 117., 118., 119., 121., 122., 123., 124., 125., 126., 128., 129., 130., 131., 132., 133., 134., 135., 137., 138., 139., 140., 142., 144., 145., 146., 148., 151., 154., 156., 157., 181., 183., 184., 186., 187., 188., 190., 191., 192., 195., 196., 199., 201., 203., 204., 205., 208. és 209. cikkére,

mivel:

(1)

Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (2) jelentősen módosult, és helyébe a 966/2012/EU, Euratom rendelet (a továbbiakban: költségvetési rendelet) lépett. Ezért az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletet (3) a költségvetési rendelethez kell igazítani. Az áttekinthetőség érdekében a 2342/2002/EK, Euratom rendelet helyébe új rendeletnek kell lépnie.

(2)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 290. cikke előírja, hogy a jogalkotási aktusokban felhatalmazás adható a Bizottság részére olyan általános hatályú nem jogalkotási aktusok elfogadására, amelyek a jogalkotási aktusok egyes nem alapvető rendelkezéseit kiegészítik, illetve módosítják. Így a 2342/2002/EK, Euratom rendeletben megállapított egyes rendelkezéseket a költségvetési rendeletbe illesztettek be. A fenti rendelkezéseket tehát nem kell belefoglalni e rendeletbe.

(3)	Az előkészítő munka során a Bizottság megfelelő konzultációkat tartott, többek között szakértői szinten, valamint biztosította a vonatkozó dokumentumok egyidejű, időben történő és megfelelő továbbítását az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(4)

A költségvetési elvek – és különösen az egységesség elve – tekintetében az előfinanszírozás kamathozamának képzésével és beszedésével kapcsolatos szabályok egyszerűsítése és különösen a támogatás végső kedvezményezetteinek ilyen kamat képzésére vonatkozó kötelezettség alóli mentesítése következtében elavultak a kamatbeszedés alkalmazási köréről és feltételeiről szóló rendelkezések. Amennyiben a költségvetés végrehajtásának feladataival megbízott szervezetekre továbbra is ilyen kötelezettség hárul, a kamathozam meghatározásával, felhasználásával és elszámolásával kapcsolatos szabályokat az említett szervezetekkel létrejött hatáskör-átruházási megállapodásokba kell belefoglalni. Azokban az esetekben, amikor az előfinanszírozásból származó kamathozam a fenti megállapodások alapján az Uniót illeti meg, e kamatot címzett bevételként kell a költségvetésbe befizetni.

(5)	Az évenkéntiség elvével kapcsolatban fontos tisztázni, mi értendő éves előirányzatokon és a kötelezettségvállalási eljárás előkészítő szakaszán, amely, ha december 31-ig lezárul, lehetővé teszi kötelezettségvállalási előirányzatok átvitelét.

(6)

Az elszámolási egység elvét illetően meg kell határozni az euro és az egyéb valuták közötti pénzforgalom és elszámolások igazgatása során alkalmazott átváltási árfolyamokat. Emellett átláthatóbbá kell tenni az ilyen valutaátváltási műveletek eredményeinek elszámolását. Az euro bevezetését követően el kell hagyni a Bizottság azon kötelezettségét, hogy tájékoztassa a tagállamokat a különböző valuták közötti készpénzátutalásokról.

(7)

A globális fedezet elvétől való eltérést illetően meg kell határozni a címzett bevételek és különösen a tagállamok, illetve a harmadik országok egyes uniós programokhoz való hozzájárulása költségvetési kezelésének módját, valamint a kiadások és a bevételek nettósítására vonatkozó határértékeket. Tekintettel a jelenlegi gyakorlatokra, jogbiztonsági okokból egyértelművé kell tenni, hogy a címzett bevétel általános szabályként automatikusan kötelezettségvállalási és kifizeti előirányzatokat keletkeztet, amint az intézmény megkapta a bevételt. Meg kell továbbá határozni azokat az eseteket, amikor a címzett bevételt kivételesen elérhetővé lehet tenni még azelőtt, hogy az intézmény a bevételt ténylegesen megkapta volna.

(8)

Az egyediség elvét illetően pontosan meg kell határozni az előirányzatok azon százalékos arányának számítási módját, amelyet az intézmények autonómiájuk keretében jogosultak átcsoportosítani. Az Európai Parlamentet és a Tanácsot teljes körűen tájékoztatni kell a hozzájuk benyújtandó átcsoportosítási kérelmek részletes indokolása révén.

(9)	A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét illetően meg kell határozni a programok és tevékenységek előzetes, időközi és utólagos értékelésének célkitűzéseit, végrehajtásuk minimális gyakoriságát, valamint azon információkat, amelyeknek szerepelniük kell a pénzügyi kimutatásokban.

(10)

Ami az átláthatóság elvét illeti, az érintett végső kedvezményezettekkel kapcsolatos név szerinti adatok és a számukra odaítélt pontos összegek közzététele növeli az átláthatóságot az érintett források felhasználása tekintetében. A polgárok rendelkezésére bocsátott ilyen adatok erősítik a pénz felhasználásának nyilvános ellenőrzését, és hozzájárul az állami források legmegfelelőbb felhasználásához. Amennyiben azonban a végső kedvezményezettek természetes személyek, az ilyen közzétételre alkalmazni kell a személyes adatok védelméről szóló szabályokat. Személyes adatokat ezért csak akkor kell közzétenni, ha az a kitűzött jogszerű célkitűzés eléréséhez szükséges és azzal arányos.

(11)

Az uniós források felhasználásával kapcsolatos információkat közzé kell tenni az intézmények webhelyén, és azoknak tartalmazniuk kell legalább a végső kedvezményezett nevét és földrajzi helyét, az összeget, valamint a források célját. A fenti információknak figyelembe kell venniük a költségvetési rendelet 35. cikkének (3) bekezdésében megállapított kritériumokat, különösen az odaítélés típusát és fontosságát.

(12)

Az uniós források végső kedvezményezettjeinek nevét és földrajzi helyét a nyilvános versenyeljárást követően odaítélt pénzdíjak, vissza nem térítendő támogatások és szerződések esetében kell közzétenni, ami különösen versenypályázatok, pályázati felhívások és ajánlati felhívások esetében jellemző; az ilyen közzététel során tiszteletben kell tartani az EUMSZ elveit és különösen az átláthatóság, arányosság, egyenlő bánásmód és megkülönböztetésmentesség elvét. Továbbá, az ilyen közzétételnek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a versenyben elutasított pályázók ellenőrizhessék a nyilvános kiválasztási eljárásokat.

(13)

A természetes személyekre vonatkozó személyes adatok közzététele nem haladhatja meg azt az időtartamot, amely alatt a végső kedvezményezett a forrásokat felhasználja, így ezeket az adatokat két év után el kell távolítani. Ugyanez vonatkozik olyan jogi személyek személyes adataira, amelyek hivatalos nevében természetes személy vagy személyek neve szerepel.

(14)	Az e rendeletben felölelt esetek többségében a közzététel jogi személyeket érint.

(15)

Amikor természetes személyekről van szó, e közzétételt csak az odaítélt összeg fontossága és a források legmegfelelőbb felhasználásának ellenőrzésére vonatkozó igény közötti arányosság elvének tiszteletben tartásával lehet kilátásba helyezni. Természetes személyek esetében, a vonatkozó régió NUTS 2 szint szerinti közzététele megfelel a végső kedvezményezettek közzétételére vonatkozó célnak, biztosítja a különböző méretű tagállamokkal szembeni egyenlő bánásmódot, és egyúttal tiszteletben tartja a végső kedvezményezettek magánélethez való jogát és különösen személyes adataik védelmét.

(16)	Az ösztöndíjakkal és a leginkább rászoruló természetes személyeknek kifizetett egyéb közvetlen támogatásokkal kapcsolatos információk továbbra is kivételt képeznek e közzététel alól.

(17)

A végső kedvezményezettek közötti egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartása érdekében a természetes személyekkel kapcsolatos információk közzétételét a tagállamok azon kötelezettségével összhangban is biztosítani kell, hogy magas fokú átláthatóságot garantáljanak azon szerződések esetében, amelyek meghaladják az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (4) meghatározott összeget.

(18)

A végső kedvezményezett nevét és földrajzi helyét, valamint a források összegét és célját nem kell közzétenni abban az esetben, ha az veszélyeztetheti a végső kedvezményezettnek az Európai Unió Alapjogi Chartája által védett sérthetetlenségét, vagy árthat a végső kedvezményezett jogos üzleti érdekeinek.

(19)	A költségvetési nómenklatúrának biztosítania kell a költségvetési folyamathoz szükséges egyértelműséget és átláthatóságot.

(20)	Meg kell határozni a valószínűsíthetően összeférhetetlenséget okozó aktusokat is.

(21)

A közvetett irányítás tekintetében meg kell határozni az ilyen hatáskör-átruházás keretét, valamint a hatáskör-átruházási megállapodás tartalmát. A költségvetés-végrehajtási feladatokkal megbízott valamennyi szervezetnek vagy személynek garantálnia kell az Unió pénzügyi érdekeinek a költségvetési rendeletben előírttal megegyező szintű védelmét. Az uniós források megbízott szervezetek által történő megfelelő pénzügyi igazgatásának biztosításához meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyek mellett a Bizottság a sajátjával egyenértékűként fogadhatja el e szervezetek vagy személyek rendszereit, szabályait és eljárásait.

(22)	A Bizottság ellenőrzése alatt maradó végrehajtó ügynökségeket az adott intézménynek az uniós költségvetés végrehajtásával megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőjének kell tekinteni.

(23)	A nemzetközi szervezetekkel megvalósuló közvetett irányítás esetében ki kell jelölni az ilyen irányításra jogosult szervezeteket.

(24)	Amennyiben a költségvetés-végrehajtási feladatokkal közjogi szerveket vagy a magánjog hatálya alá tartozó, közfeladatot ellátó szerveket bíznak meg, meg kell határozni kijelölésük feltételeit.

(25)	A közvetett irányításhoz meg kell állapítani az elszámolások vizsgálatára és elfogadására vonatkozó eljárások, valamint az alkalmazandó szabályok megsértésével teljesített kifizetések Unió által finanszírozott kiadások közüli kizárására vonatkozó eljárások részletes szabályait.

(26)	A magánjog hatálya alá tartozó, és a Bizottság nevében előkészítő és kiegészítő feladatokat ellátó szerveket a közbeszerzési eljárásokkal összhangban kell kiválasztani.

(27)

A pénzügyi szereplők feladatait tekintve a pénzgazdálkodás reformja és a központilag végzett előzetes ellenőrzések elhagyása növeli az engedélyezésre jogosult tisztviselő felelősségét valamennyi bevételi és kiadási művelet során, a belső kontrollrendszert is beleértve. Az Európai Parlamentet és a Tanácsot a jövőben tájékoztatni kell a megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő kinevezéséről, illetőleg megbízatásának megszűnéséről. Következésképpen meg kell állapítani feladatait, felelősségi körét, valamint a betartandó eljárási elveket is. Az előzetes ellenőrzések intézményen belüli elvégzéséhez határozottan el kell különíteni a költségvetés végrehajtására irányuló műveletek kezdeményezésére és az ilyen műveletek ellenőrzésére irányuló feladatokat. Továbbá, minden intézménynek el kell fogadnia az előzetes és utólagos ellenőrzésért felelős személyzetre alkalmazandó szakmai normákat. Rendelkezni kell arról is, hogy a vállalt feladatokról azon intézmény részére készített éves jelentésben kell számot adni, amely többek között az utólagos ellenőrzésekért felelős. Meg kell őrizni az elvégzett műveletekhez kapcsolódó bizonylatokat. Végezetül, tekintettel arra, hogy a tárgyalásos közbeszerzési eljárások eltérést jelentenek a szokásos odaítélési eljárásoktól, azok valamennyi formájáról az intézmény részére külön jelentést kell készíteni, és azokról jelentést kell küldeni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is.

(28)

A 2342/2002/EK, Euratom rendeletet ki kell igazítani annak érdekében, hogy figyelembe vegye a küldöttségvezető közvetve megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőként betöltött kettős szerepét, egyrészt az Európai Külügyi Szolgálat (a továbbiakban: EKSZ) vonatkozásában, másrészt – az operatív előirányzatok tekintetében – a Bizottság vonatkozásában.

(29)

A felelősségi körök tisztázása érdekében világosan meg kell határozni a számvitelért felelős tisztviselő számviteli rendszerrel, pénztárkezeléssel, valamint a bankszámlák és a harmadik személyre vonatkozó iratok kezelésével kapcsolatos feladatait és felelősségét. Pontosan meg kell határozni a számvitelért felelős tisztviselő megbízatásának megszűnésével kapcsolatos szabályokat is.

(30)

Továbbá, meg kell állapítani a rendes költségvetési eljárás alól kivételt képező irányítási rendszer részét képező előlegszámlák felhasználásának feltételeit, az előlegszámla-kezelők, továbbá az engedélyezésre jogosult tisztviselő és a számvitelért felelős tisztviselő előlegszámlák ellenőrzésével kapcsolatos feladataival és felelősségi körével együtt. Az Európai Parlamentet és a Tanácsot értesíteni kell a kinevezésekről, illetve a megbízatások megszűnéséről. A hatékonyság érdekében a küldöttségeken csupán egy előlegszámlát kell létrehozni a költségvetés Bizottságra és EKSZ-re vonatkozó szakaszaiból származó előirányzatokra. Szükségesnek bizonyult bevezetni az előlegszámlákhoz kapcsolódó betéti kártyák felhasználásának lehetőségét a kifizetéseknek különösen az uniós küldöttségeken és képviseleteken való megkönnyítése, valamint a készpénzkezeléssel járó kockázatok elkerülése érdekében.

(31)

Feladataik és felelősségi körük meghatározását követően az egyes pénzügyi szereplők csak az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatában és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételekben megállapított feltételek szerint vonhatók felelősségre. A minden intézményben létrehozott, pénzügyi szabálytalanságokat vizsgáló testületet hatékony mechanizmusnak bizonyult annak megállapítására, hogy a történtek-e pénzügyi jellegű szabálytalanságok, ezért a testületeket fenn kell tartani. Meg kell állapítani azt az eljárást, amellyel az engedélyezésre jogosult tisztviselő megerősítést kérhet olyan utasításokkal kapcsolatban, amelyeket az említett tisztviselő szabálytalannak vagy a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével ellentétesnek talál, és így mentesülhet minden felelősség alól.

(32)

A bevételek tekintetében, a Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló, 2007. június 7-i 2007/436/EK, Euratom tanácsi határozat (5) hatálya alá tartozó saját források különleges esete kivételével, meg kell határozni az eljárás különböző szakaszaiban az engedélyezésre jogosult tisztviselő felelősségi körébe tartozó ellenőrzési és egyéb feladatokat, amelyek a következők: az esedékessé váló követelésekre vonatkozó becslések elkészítése, beszedési megbízás, terhelési értesítés küldése az adós részére a követelés megállapításáról, az esetleges késedelmi kamat kiszámítása, és végül, szükség esetén, a jogos követelésről való lemondás a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének betartását garantáló követelményeknek megfelelően.

(33)

Meg kell határozni a számvitelért felelős tisztviselő szerepét a bevételek beszedése, valamint a kiadások kifizetésére vonatkozó határidő meghosszabbítása tekintetében. A számvitelért felelős tisztviselő számára – az arányosság elvének kellő figyelembevételével – rugalmasságot is kell biztosítani a beszedésben, például a tartozások közvetlen ellentételezésének lehetőségével vagy kivételes körülmények között a biztosíték benyújtására vonatkozó kötelezettség alóli mentesítéssel, amikor az adós hajlandó és képes is arra, hogy meghosszabbított határidőn belül végrehajtsa a kifizetést, de nem tud ilyen garanciát nyújtani.

(34)

Az eszközkezelés biztosítása és ezzel egyidejűleg pénzügyi hozam elérése érdekében az ideiglenesen beszedett összegeket, például a versenypolitikával kapcsolatos vitatott pénzbírságokat, pénzügyi eszközökbe kell befektetni, és meg kell határozni, hogy az ilyen befektetésekből keletkező kamatokat mely célhoz kötik.

(35)

Annak biztosításához, hogy a Bizottság a finanszírozási döntések elfogadásához szükséges valamennyi információval rendelkezik, meg kell állapítani a vissza nem térítendő támogatásokról, közbeszerzésekről, vagyonkezelői alapokról, pénzdíjakról vagy pénzügyi eszközökről szóló finanszírozási döntések tartalmára vonatkozó minimumkövetelményeket.

(36)	Ami a kiadásokat illeti, a költségvetés-végrehajtás különböző szakaszait tartalmazó egyértelmű keret megállapítása érdekében meg kell határozni a finanszírozási döntések, valamint a globális és egyéni kötelezettségvállalások közötti kapcsolatot, továbbá e különböző szakaszok jellemzőit.

(37)

Egyértelművé kell tenni a jóváhagyási, engedélyezési és kifizetési műveletek közötti kapcsolatot, valamint az engedélyezésre jogosult tisztviselő által a kiadás jóváhagyásakor és „kifizethető” jelzéssel történő ellátásakor elvégzendő ellenőrzéseket. Meg kell határozni továbbá, a kifizetés ellenőrzésére szolgáló bizonylatokat, valamint az előfinanszírozás és az időközi kifizetések elszámolásának szabályait.

(38)

A kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló, 2011. február 16-i 2011/7/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) figyelembevételével részletes szabályokat kell meghatározni a jóváhagyási és kifizetési műveletekre vonatkozó határidők alkalmazására annak biztosítása céljából, hogy a végső kedvezményezettek számára történő kifizetésekben ne mutatkozzon indokolatlan késedelem.

(39)

A belső ellenőrzés tekintetében meg kell állapítani a belső ellenőr kinevezésének eljárását, és garantálni kell függetlenségét a kinevező intézményen belül, amelynek jelentést kell tennie tevékenységéről. Az Európai Parlament és a Tanács felé mutatott átláthatóság biztosítása érdekében az Európai Parlamentet és a Tanácsot értesíteni kell a kinevezésekről vagy a megbízatások megszűnéséről.

(40)

A közbeszerzési szabályokat a 2004/18/EK irányelv alapján kell megállapítani. Meg kell határozni a közbeszerzési eljárások különféle típusait, a vonatkozó felhívási és közzétételi intézkedéseket, azokat a feltételeket, amelyek mellett az adott eljárástípust alkalmazni lehet, a meglévő eljárások főbb jellemzőit, a kiválasztási és odaítélési feltételek meghatározását, a pályázati dokumentációhoz való hozzáférés és az ajánlattevőkkel vagy részvételre jelentkezőkkel való kommunikáció szabályait, valamint azon esetekre vonatkozóan, amikor a Bizottság saját számlájára ítél oda szerződéseket, az alkalmazandó küszöbértéket, valamint az odaítélendő szerződések értékének felbecsülésére vonatkozó szabályokat.

(41)

A közbeszerzési eljárások célja az, hogy az elérhető legelőnyösebb feltételek mellett elégítse ki az érintett intézmény szükségleteit, egyenlő esélyt biztosítva a közbeszerzési szerződéshez való hozzájutáshoz, és eleget téve az átláthatóság, valamint a megkülönböztetésmentes eljárás elvének. Az átláthatóság, a részvételre jelentkezők és ajánlattevők közötti egyenlő bánásmód, valamint az engedélyezésre jogosult tisztviselők végső döntéssel kapcsolatos teljes felelősségének biztosítása érdekében meg kell állapítani az ajánlatok felbontására és értékelésére, valamint a részvételi kérelemre vonatkozó eljárást, a megfelelő bizottság kinevezésétől a szerződés kellően megalapozott és dokumentált odaítélésig, amely döntést végül az ajánlatkérő hozza meg.

(42)

A múltbeli tapasztalatok alapján új közbeszerzési eljárást kell megállapítani a közepes értékű szerződésekre vonatkozóan. Lehetővé kell tenni az értékesítők listájának felhasználását a részvételi szándék kifejezésére való felhívás jelenlegi feltételeivel azonos feltételek mellett, mivel az említett lista kisebb igazgatási terhet ró a potenciális ajánlattevőkre.

(43)	Az Unió pénzügyi érdekeinek a szerződés végrehajtása során történő védelme érdekében rendelkezni kell annak lehetőségéről, hogy a közbeszerzésben pénzügyi kapacitást biztosító szervezetek közös felelősségét írhassák elő a kapcsolódó szerződés végrehajtása tekintetében.

(44)	Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme, valamint a szerződés-végrehajtás ellenőrzésének biztosítása érdekében rendelkezni kell arról, hogy előírhatják a szerződő számára, hogy egyes kulcsfontosságú feladatokat ő maga végezzen el.

(45)	Annak garantálása érdekében, hogy a szerződést a legjobb szakmai színvonalon teljesítsék, rendelkezni kell arról, hogy a potenciálisan összeférhetetlen ajánlattevőket elutasíthatják.

(46)	Mivel a pénzügyi biztosítékok előírása többé már nem automatikus, meg kell határozni, hogy azokat milyen kritériumok szerint lehet megkövetelni.

(47)

Egyértelművé kell tenni a vissza nem fizetendő támogatásokról szóló cím hatályát, különösen az általános európai érdeket szolgáló, támogatásra jogosult tevékenységek, illetve szervek típusai, valamint a vissza nem térítendő támogatások fedezésére használható jogi kötelezettségvállalások típusai tekintetében. Az említett jogi kötelezettségvállalások tekintetében az egyenlő bánásmód és az uniós finanszírozáshoz való hozzáférés korlátozásának elkerülése érdekében meg kell határozni a megállapodások és határozatok közötti választásra vonatkozó kritériumokat, minimális tartalmukat, valamint biztosítani kell a keretpartnerség részeként létrejövő egyedi támogatási megállapodások vagy határozatok megkötésének lehetőségét.

(48)

A vissza nem térítendő támogatásokról szóló cím alkalmazási körében figyelembe kell venni a költségvetési rendeletbe beillesztett, pénzdíjakról és pénzügyi eszközökről szóló címek rendelkezéseit, továbbá a költségvetési rendelet azon új rendelkezéseit, amelyek a vissza nem térítendő támogatásokra, az elszámolható költségekre, a degresszivitás elvének elhagyására, a vissza nem térítendő támogatások egyszerűsített formáira (egyösszegű átalány, egységköltség, átalányfinanszírozás) és az előfinanszírozási biztosítékok kötelező benyújtásától való eltekintésre alkalmazandó kulcsfontosságú szabályokra vonatkoznak.

(49)	A szilárd jogi megalapozás érdekében az elektronikus információcsere és a dokumentumok elektronikus benyújtása irányába tett, jelentős egyszerűsítést képviselő lépéseket az alkalmazandó rendszerek elfogadására vonatkozó egyértelmű feltételeknek kell kísérniük.

(50)

A költségvetési rendeletbe beillesztett pontosításokkal és egyszerűsítési intézkedésekkel összhangban felül kell vizsgálni a nonprofitelvet és a társfinanszírozás elvét. Az egyértelműség érdekében mindenekelőtt részletes szabályokat kell megállapítani a nonprofitelv érvényesülése érdekében megőrizhető bevételtípusokról, valamint a külső társfinanszírozás és a természetbeni hozzájárulások formáiról.

(51)

Ami az átláthatóság elvét illeti, engedélyezni kell többéves munkaprogramok elfogadását és közzétételét, mivel ezek – azáltal, hogy elősegítik a pályázati felhívásokra való jelentkezés jobb tervezhetőségét és az eredményesebb felkészülést – hozzáadott értéket jelentenek a pályázók számára. Ebben az összefüggésben meg kell határozni, mely feltételek mellett tekinthetők a munkaprogramok finanszírozási döntésnek. Az átláthatóság érdekében a pályázati felhívásokat közzé kell tenni, a sürgős esetek és azon helyzetek kivételével, amikor a fellépést csak egy adott fél hajthatja végre. Meg kell határozni az ilyen közzétételek minimális tartalmi követelményeit.

(52)

Mivel a kedvezményezettek által fizetett hozzáadottérték-adó elszámolhatósági feltételei számos hibára és következetlenségre adnak lehetőséget, a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (7) 13. cikkének (1) bekezdésében szereplő két fogalom – a vissza nem igényelhető hozzáadottérték-adó és a nem adóalanyok – fogalmi körébe tartozó tevékenységek meghatározásával biztosítani kell e fogalmak következetes értelmezését és alkalmazását.

(53)

Az átláthatóság biztosítása, a pályázókra vonatkozó egyenlő bánásmód és az engedélyezésre jogosult tisztviselő elszámoltathatóságának növelése érdekében meg kell állapítani az odaítélési eljárás szabályait, a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat benyújtásától kezdve, amelynek tekintetében meg kell határozni a Bizottság számára a pályázóknak nyújtandó tájékoztatásra vonatkozó minimumkövetelményeket, a pályázatok előzetesen meghatározott jogosultsági, kiválasztási és odaítélési feltételek fényében történő értékeléséig, amelyet követően az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő meghozza végső, megfelelő módon dokumentált döntését. Részletes szabályokat kell meghatározni a pályázatokat a kiválasztási és odaítélési feltételek szerint értékelő bizottság összetétele és feladatai, valamint az odaítélési eljárás során a pályázókkal való kapcsolatfelvételre és a benyújtott pályázat módosítására való felkérésre vonatkozó lehetőség tekintetében. E lehetőségeknek megfelelően tükrözniük kell a költségvetési rendeletben a jó igazgatás tekintetében előírt követelményeket, és – a pályázókra vonatkozó egyenlő bánásmód biztosítása és azon elv betartása mellett, amely szerint kizárólag a pályázót illeti meg a kezdeményezés joga – tartalmazniuk kell azokat a feltételeket, amelyeknek megfelelően a pályázatok a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás aláírását vagy a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatra vonatkozó bejelentést megelőzően módosíthatók.

(54)

Tekintettel arra, hogy a költségvetési rendelet megkönnyíti és szélesíti az egyösszegű átalány, egységköltség, és átalányfinanszírozás használatát, pontosítani kell ezen egyszerűsített támogatási formák fogalmát. Pontosítani kell különösen azt, hogy céljuk, hasonlóan minden egyéb vissza nem térítendő támogatási formához, az elszámolható költségek különböző kategóriáinak fedezése, valamint meg kell állapítani, hogy összegüket nem feltétlenül kell előre rögzíteni, különösen akkor nem, ha megállapításuk alapja a kedvezményezett szokásos költségelszámolási gyakorlata. Emellett biztosítani kell azt is, hogy egy adott program időtartama alatt a finanszírozási szabályok változatlanok maradjanak. Ennek érdekében lehetővé kell tenni, hogy a vissza nem térítendő támogatások egyszerűsített formái a programok teljes időtartama alatt alkalmazhatóak legyenek. Statisztikai, módszertani, csalásmegelőzési és -felderítési célból lehetővé kell tenni a hozzáférést a kedvezményezettek általános számviteli információihoz, még azon esetekben is, amikor a finanszírozás egyösszegű átalány, egységköltség vagy átalányfinanszírozás útján történik. Ezen ellenőrzések azonban nem használhatók fel az egyösszegű átalány, az egységköltség vagy az átalányfinanszírozás már megállapított értékének megkérdőjelezéséhez.

(55)

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve megkívánja, hogy a Bizottság biztosítékokkal védje magát. Erre a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázatok benyújtásának szakaszában a nagyobb összegű pályázatok esetében pénzügyi ellenőrzések révén, az előfinanszírozási kifizetésekkor – abban az esetben, ha ezt indokolják az engedélyezésre jogosult tisztviselő által feltárt kockázatok – előzetes pénzügyi biztosíték megkövetelése révén, időközi kifizetéskor vagy egyenlegkifizetéskor a legnagyobb összegre vonatkozó és a legkockázatosabb kifizetési kérelmek esetében könyvvizsgálók által kiadott igazolások benyújtása révén kell módot biztosítani.

(56)

Pontosítani kell a vissza nem térítendő támogatások felfüggesztésére és csökkentésére vonatkozó feltételeket és eljárásokat a felfüggesztés vagy csökkentés lehetséges okainak megfelelőbb definiálása, a kedvezményezettek megfelelő tájékoztatása és annak biztosítása érdekében, hogy a kedvezményezettek bármely szakaszban gyakorolhassák védelemhez való jogukat.

(57)

Az uniós forrásokkal való hatékony és eredményes gazdálkodás azt is megkívánja, hogy a vissza nem térítendő támogatások kedvezményezettjei maguk is takarékosan és hatékonyan használják fel a vissza nem térítendő uniós támogatásokat. Biztosítani kell különösen azt, hogy a kedvezményezettek által a tevékenység végrehajtása céljából odaítélt szerződések költségei elszámolhatók legyenek, amennyiben e végrehajtási szerződéseket az összességében legelőnyösebb ajánlatot benyújtó pályázónak ítélik oda.

(58)

Mivel a költségvetési rendelet enyhíti a harmadik felek számára nyújtott pénzügyi támogatások igénybevételére vonatkozó korlátozásokat, a harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatás kedvezményezett által történő odaítélésének és a költségvetési feladatok közvetett irányítás alapján, megbízott által történő végrehajtásának világos megkülönböztetése érdekében meg kell határozni a vissza nem térítendő támogatásokra vonatkozó megállapodások vagy a vissza nem térítendő támogatásokról szóló határozatok alapvető tartalmi elemeit.

(59)

A vissza nem térítendő támogatások kedvezményezettjeinek szankcionálására vonatkozó jogosultságokat összhangba kell hozni a közbeszerzések területén biztosított hasonló jogosultságokkal, tekintve, hogy ezek azonos jellegűek, és hogy rájuk a hatásosság és az arányosság tekintetében azonos szabályoknak kell vonatkozniuk.

(60)

Az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elvének – a vissza nem térítendő támogatásokhoz hasonlóan – a pénzdíjakra is vonatkoznia kell. Ebben az összefüggésben a vissza nem térítendő támogatásokra vonatkozó hasonló követelmények figyelembevételével meg kell határozni a munkaprogramok és versenypályázatok minimális jellemzőit. Ezen belül meg kell határozni mindenekelőtt azt, hogy a munkaprogramok milyen feltételek mellett tekinthetők finanszírozási döntésnek, továbbá meg kell határozni a versenypályázatok szabályainak alapvető tartalmi elemeit, különösen a nyertesnek járó pénzdíj odaítélésének feltételeit és a versenypályázat közzétételének megfelelő módját.

(61)

Az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elvének érvényesítése érdekében pontosan meg kell továbbá határozni az odaítélési eljárást az anyagok benyújtásától kezdve a pályázók tájékoztatásán át a nyertes résztvevő értesítéséig. Biztosítani kell, hogy az eljárás során a benyújtott anyagokat – azok szakszerű és semleges értékelése érdekében – az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által kinevezett szakértői bizottság értékelje a versenypályázat szabályaiban közzétett odaítélési feltételek alkalmazásával. A díj odaítéléséről szóló végső döntést a szakértői bizottság ajánlásai alapján az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek kell meghoznia, mivel a költségvetés végrehajtásáért minden esetben a Bizottság felel.

(62)

A különböző pénzügyi eszközök Bizottság általi harmonizált végrehajtását biztosítandó, a költségvetési rendelet VIII. címében meghatározott általános keretet a pénzügyi eszközök kezelésére, ezen belül a megbízott szervezetek kiválasztására, a hatáskör-átruházási megállapodások tartalmára, az irányítási költségekre és díjakra, valamint a vagyonkezelői számlákra vonatkozó részletes szabályokkal kell kiegészíteni.

(63)

Szabályokat kell megállapítani különösen a pénzügyi közvetítők és végső kedvezményezettek kiválasztására vonatkozóan, különös tekintettel azokra a kivételes esetekre, amikor a pénzügyi eszközöket közvetlenül, különleges célú befektetési eszközökön vagy más végrehajtási módokon keresztül irányítják, ezáltal biztosítva az uniós források hatékony elköltését.

(64)

Meg kell állapítani a pénzügyi eszközök alkalmazására vonatkozó feltételeket, ideértve a tőkeáttételi hatást is, valamint az ellenőrzési keretet. Biztosítani kell továbbá, hogy a pénzügyi eszközöket alapos előzetes értékelés alapján hajtják végre, ami lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy azokat kimondottan a piaci hiányosságok és az optimálistól elmaradó befektetési helyzetek megválaszolására dolgozza ki.

(65)

A könyvvezetéssel és az elszámolások végzésével kapcsolatban az Unió számviteli szabályaiban vannak meghatározva azon általánosan elfogadott számviteli elvek, amelyek alapján a pénzügyi kimutatásokat el kell készíteni. E számviteli szabályok az ügyletek elszámolásának feltételeit, továbbá az eszközök és források értékelésének, valamint a céltartalékok képzésének szabályait is meghatározzák annak érdekében, hogy az információk hiánytalanok és pontosak legyenek, és azokat megfelelő módon ismertessék.

(66)

A számvitellel kapcsolatosan meg kell határozni, hogy az egyes intézmények számvitelért felelős tisztviselőjének el kell készítenie azokat a dokumentumokat, amelyek ismertetik az adott intézmény elszámolási rendszerét és számviteli eljárásait, és meghatározzák azon feltételeket, amelyeknek a számítógépes számviteli rendszereknek meg kell felelniük, különösen a biztonságos hozzáférés és a rendszerekben végrehajtott változtatásokat rögzítő ellenőrzési nyomvonal biztosítása érdekében.

(67)

A könyvelés tekintetében meg kell határozni a könyvekre, a próbamérlegre, az e mérlegben szereplő összegek rendszeres egyeztetésére és a leltárra alkalmazandó elveket, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számlatükör alkotóelemeit. Meg kell állapítani a műveletek nyilvántartására alkalmazandó szabályokat, különösen a kettős könyvelés módszerét, a nem euróban megadott műveletek átváltási szabályait, és a könyvelési tételek ellenőrzésére szolgáló bizonylatokat. A számviteli nyilvántartások tartalmát szintén rögzíteni kell.

(68)

A hatékony eszközgazdálkodás céljából meg kell állapítani a vagyonleltárra vonatkozó szabályokat, továbbá tisztázni kell a számvitelért felelős tisztviselők és az engedélyezésre jogosult tisztviselők e területen fennálló felelősségének körét, valamint a leltári vagyontárgyak elidegenítésére alkalmazandó szabályokat.

(69)

A külső fellépésekre vonatkozóan e rendeletnek – a költségvetési rendelettel összhangban – olyan kivételeket kell biztosítania, amelyek tükrözik ezen ágazat különleges működési jellemzőit, különösen a közbeszerzés és a vissza nem térítendő támogatások odaítélése tekintetében, főleg azért, mert ezeket az eljárásokat az uniós pénzügyi támogatásában részesített harmadik országok hatóságai végzik. A közbeszerzés tekintetében e különbségeknek főként az eljárástípusokat és az alkalmazandó küszöbértékeket kell érinteniük. A vissza nem térítendő támogatások tekintetében bizonyos esetekben teljes körű finanszírozást kell lehetővé tenni, főleg a kedvezményezett csökkentett társfinanszírozási kapacitásának figyelembevétele céljából.

(70)

Részletes rendelkezéseket kell meghatározni a költségvetés-támogatás alkalmazása tekintetében, a költségvetés-támogatás alkalmazására vonatkozó feltételek meghatározásával, valamint a partner azon kötelezettségének előírásával, hogy megbízható és időbeli tájékoztatást kell nyújtania a Bizottság számára az említett feltételek teljesülésének értékeléséhez.

(71)

Az uniós vagyonkezelői alapok tekintetében meg kell határozni az Unió uniós vagyonkezelői alapokhoz történő hozzájárulására, valamint az egyéb támogatók hozzájárulásaira alkalmazandó elveket, meg kell határozni az uniós vagyonkezelői alap elszámolási és jelentéstételi szabályait, különösen a vagyonkezelői alap bankszámláján keletkező kamat tekintetében, egyértelművé kell tenni a pénzügyi szereplők és a vagyonkezelői alap igazgatóságának felelősségi körét, valamint meg kell határozni a külső könyvvizsgálatra vonatkozó kötelezettségeket. Biztosítani kell továbbá a támogatók igazságos képviseletét a vagyonkezelői alap igazgatóságában, valamint azt a követelményt, hogy az alap felhasználásához a Bizottság pozitív szavazatára van szükség.

(72)	A külső fellépések keretében történő közbeszerzési eljárások egyszerűsítése érdekében egyes küszöbértékek módosulnak, valamint a közös rendelkezésekből származó más küszöbértékek és igazgatási eljárások kerülnek kiigazított formában alkalmazásra.

(73)	A vissza nem térítendő támogatások esetében a társfinanszírozás elvétől történő eltérés feltételeit össze kell hangolni a költségvetési rendelettel.

(74)	Az uniós előirányzatok hatékony és eredményes kezelésének garantálásához meg kell határozni továbbá azon előfeltételeket és szabályokat, amelyeket az előirányzatok decentralizált irányítása vagy előlegszámlák alkalmazása esetén bele kell foglalni a megállapodásokba.

(75)

Helyénvaló meghatározni az európai hivatalokat, különleges szabályokat meghatározni a Kiadóhivatalra vonatkozóan, továbbá olyan rendelkezéseket kell megállapítani, amelyek felhatalmazzák a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjét, hogy feladatai egy részét átruházza e hivatalok személyzetére. Meg kell állapítani továbbá a működési eljárásokat azon bankszámlák tekintetében, amelyeknek a Bizottság nevében való megnyitására az európai hivatalok engedélyt kaphatnak.

(76)

Az uniós források végső kedvezményezetteivel kapcsolatos információk közzétételéhez hasonlóan közzé kell tenni a költségvetési rendelet 204. cikkében említett, szándéknyilatkozati felhívás útján kiválasztott szakértők listáját, valamint megbízatásuk tárgyát. Díjazásukat ugyancsak közzé kell tenni, amennyiben az meghaladja a 15 000 EUR-t.

(77)

A költségvetési rendelet 203. cikkében bevezetett új eljárást ki kell egészíteni, különösen az abban megállapított küszöbértékekbe belefoglalandó költségtípusok tekintetében. Sajátosságaik miatt részletes szabályokat kell megállapítani az Unió küldöttségein megvalósuló építési projektekre vonatkozóan, különösen a sürgős esetekben. Helyénvaló rendelkezni arról, hogy a rövid időn belül bérbe veendő vagy megvásárolandó lakóépületeket – különösen a küldöttségeken – ki kell zárni a költségvetési rendelet 203. cikkében meghatározott eljárásból. Telekingatlan ingyenesen vagy jelképes áron történő szerzésére nem alkalmazandó a költségvetési rendelet 203. cikkében meghatározott eljárás, mivel az önmagában nem ró többletterhet a költségvetésre.

(78)

A költségvetési rendelet rendelkezéseivel való összhang biztosítása érdekében átmeneti rendelkezéseket kell megállapítani. Továbbá, az ágazati jogalapokkal való összhang biztosítása érdekében helyénvaló az irányítási módokról és a pénzügyi eszközökről szóló rendelkezések alkalmazását 2014. január 1-jére halasztani,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

ELSŐ RÉSZ

KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

I.   CÍM

TÁRGY

1. cikk

Tárgy

E rendelet a 966/2012/EU, Euratom rendelet (a továbbiakban: „a költségvetési rendelet”) alkalmazási szabályait határozza meg.

II.   CÍM

KÖLTSÉGVETÉSI ALAPELVEK

1.   FEJEZET

Az egységesség és a teljesség elve

2. cikk

Az előfinanszírozás kamathozamának elszámolása

(A költségvetési rendelet 8. cikkének (4) bekezdése)

Amennyiben a költségvetés javára kamat származik, a költségvetési rendelet 58. cikke (1) bekezdése c) pontjának ii–viii. alpontjában felsorolt szervezetekkel vagy személyekkel megkötött megállapodás előírja, hogy az előfinanszírozás kifizetése olyan bankszámlákra vagy alszámlákra történjen, amelyek lehetővé teszik a pénzeszközök és a kapcsolódó kamatok azonosítását. Máskülönben a végső kedvezményezettek és közvetítők számviteli módszereinek kell lehetővé tenniük az Unió által kifizetett pénzeszközök és kamat- vagy egyéb hozamaik azonosítását.

E rendelet előfinanszírozásból származó kamatra vonatkozó rendelkezései nem érintik az előfinanszírozásnak a pénzügyi kimutatás eszközoldalán való, a költségvetési rendelet 143. cikkében előírt számviteli szabályok szerinti könyvelését.

2.   FEJEZET

Az évenkéntiség elve

3. cikk

A pénzügyi évre vonatkozó előirányzatok

(A költségvetési rendelet 11. cikkének (3) bekezdése)

Az egy adott pénzügyi évre engedélyezett kötelezettségvállalási előirányzatok és kifizetési előirányzatok a következőket foglalják magukban:

a)	a költségvetésben és annak módosításaiban előírt előirányzatok;

b)	átvitt előirányzatok;

c)	a költségvetési rendelet 178. és 182. cikkével összhangban újból rendelkezésre bocsátott előirányzatok;

d)	a 177. cikk (3) bekezdésével összhangban visszafizetett előfinanszírozási kifizetésekből keletkező előirányzatok;

e)	azon előirányzatok, amelyek azt követően nyílnak meg, hogy az adott pénzügyi év, illetve az előző pénzügyi évek során elkülönített, de fel nem használt bevétel befolyt.

4. cikk

Előirányzatok megszüntetése és átvitele

(A költségvetési rendelet 13. cikkének (2) bekezdése)

(1)   A költségvetési rendelet 13. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett kötelezettségvállalási előirányzatok és ingatlanprojektekkel kapcsolatos, nem differenciált előirányzatok átvitelére csak akkor van lehetőség, ha az adott pénzügyi év december 31-e előtt az engedélyezésre jogosult tisztviselőtől független okból nem kerülhetett sor a kötelezettségvállalásra, és az előkészítő szakaszok olyan mértékben előrehaladottak, hogy joggal feltételezhetően legkésőbb a következő év március 31-ig – vagy ingatlanprojekt esetében december 31-ig – megtehető a kötelezettségvállalás.

(2)   A költségvetési rendelet 13. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett előkészítő szakaszok, amelyeknek az adott pénzügyi év december 31-e előtt le kell zárulniuk ahhoz, hogy lehetővé váljék a következő pénzügyi évre való átvitel, a következők:

a)	a költségvetési rendelet 85. cikke szerinti globális kötelezettségvállalás esetén a finanszírozási döntés elfogadása vagy az egyes intézményekben az érintett szervezeti egységek döntéshozatali konzultációs folyamatának lezárása a fent említett időpontig;

b)	a költségvetési rendelet 85. cikke szerinti egyedi kötelezettségvállalás esetén a potenciális ajánlattevők, kedvezményezettek, díjnyertesek vagy küldöttek kiválasztásának befejezése.

(3)   A költségvetési rendelet 13. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban átvitt és a következő év március 31-ig, az ingatlanprojektekhez kapcsolódó összegek esetén pedig a következő év december 31-ig fel nem használt előirányzatokat automatikusan meg kell szüntetni.

A Bizottság – az első albekezdésben említett megszüntetéstől számított egy hónapon belül – tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az így megszüntetett előirányzatokról.

(4)   A költségvetési rendelet 13. cikke (2) bekezdésének b) pontjával összhangban átvitt előirányzatok a következő pénzügyi év december 31-ig használhatók fel.

(5)   Az elszámolásban fel kell tüntetni az (1)–(4) bekezdéssel összhangban átvitt előirányzatokat.

3.   FEJEZET

Az elszámolási egység elve

5. cikk

Az euro és egyéb valuták közötti átváltási árfolyam

(A költségvetési rendelet 19. cikke)

(1)   Az ágazati szabályok alkalmazásából eredő különös rendelkezések sérelme nélkül, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett napi euroárfolyam alkalmazásával végzi el az átváltásokat.

Amennyiben az euro és egyéb valuták közötti átváltást a szerződő felek vagy a kedvezményezettek hajtják végre, a közbeszerzési szerződésekben, vissza nem térítendő támogatásról szóló megállapodásokban vagy finanszírozási megállapodásokban szereplő egyedi átváltási rendelkezések alkalmazandók.

(2)   Annak érdekében, hogy a pénznemek átváltási műveletei ne gyakoroljanak jelentős hatást az uniós társfinanszírozás szintjére, vagy káros hatást az uniós költségvetésre, az (1) bekezdésben említett, átváltásra vonatkozó rendelkezések adott esetben előírják, hogy az euro és más pénznemek közötti átváltási árfolyamot az egy adott időszak napi átváltási árfolyamainak átlagával számítsák ki.

(3)   Amennyiben az Európai Unió Hivatalos Lapja nem tesz közzé napi euroárfolyamot a kérdéses valutára vonatkozóan, úgy az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a (4) bekezdésben említett elszámolási árfolyamot veszi figyelembe.

(4)   A költségvetési rendelet 151–156. cikkében előírt elszámolás alkalmazásában és e rendelet 240. cikkére is figyelemmel, az euro és egyéb valuták közötti átváltás az euro megfelelő havi elszámolási árfolyamán történik. Az ilyen elszámolási árfolyamot a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője bármely általa megbízhatónak ítélt információforrásra támaszkodva a havi elszámolási árfolyam hónapját megelőző hónap utolsó előtti munkanapján érvényes árfolyam alapján határozza meg.

(5)   Az e cikk (4) bekezdésében említett valutaműveleteket az adott intézmény kimutatásaiban külön tételekben kell feltüntetni.

E bekezdés első albekezdése értelemszerűen alkalmazandó a költségvetési rendelet 208. cikkében említett szervekre.

6. cikk

Az euro és egyéb valuták közötti átváltáshoz használandó árfolyam

(A költségvetési rendelet 19. cikke)

(1)   Az ágazatspecifikus szabályozás alkalmazásából eredő különös rendelkezések vagy adott közbeszerzési szerződések, vissza nem térítendő támogatásról szóló megállapodások vagy határozatok és finanszírozási megállapodások sérelme nélkül, amennyiben az átváltást az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő végzi, úgy az euro és egyéb valuták közötti átváltáshoz az azon napra érvényes árfolyam használandó, amikor az engedélyezésre jogosult szervezeti egység a kifizetési utalványt, illetve a beszedési utalványt kiállította.

(2)   Euróban vezetett előlegszámlák esetében az euro és egyéb valuták közötti átváltáshoz használandó árfolyamot a bank által teljesített kifizetés időpontja határozza meg.

(3)   A költségvetési rendelet 19. cikkében említett, nemzeti valutában vezetett előlegszámlák szabályozása érdekében az euro és egyéb valuták közötti átváltáskor az érintett előlegszámlát terhelő kiadás hónapjában érvényes árfolyamot kell használni.

(4)   Az átalánykiadások vagy az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatából és az Európai Unió egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiből (a továbbiakban: személyzeti szabályzat) eredő – felső határral rendelkező és eurótól eltérő pénznemben kifizetett – kiadások visszatérítése esetében a jogosultság esedékességekor hatályban levő árfolyamot kell használni.

4.   FEJEZET

A globális fedezet elve

7. cikk

A címzett bevételek beállítása és megfelelő előirányzatok képzése

(A költségvetési rendelet 21. cikke)

(1)   A 9. és 10. cikk sérelme nélkül, a címzett bevételek könyvelésére szolgáló költségvetési struktúra a következő:

a)	az egyes intézményekre vonatkozó szakaszok bevételi kimutatásaiban a bevételek könyvelésére szolgáló költségvetési tétel;

b)	a kiadáskimutatásban a költségvetési megjegyzések – beleértve az általános megjegyzéseket – jelzik, hogy mely tételekhez kell könyvelni a címzett bevételeknek megfelelő, rendelkezésre bocsátott előirányzatokat.

Az első albekezdés a) pontjában említett esetben „pro memoria” bejegyzést kell feltüntetni, a becsült bevételt pedig tájékoztató jelleggel a megjegyzések között kell közölni.

(2)   A címzett bevételeknek megfelelő előirányzatokat mind kötelezettségvállalási, mind kifizetési előirányzatként automatikusan rendelkezésre kell bocsátani, amikor a bevétel befolyt az intézményhez, az alábbi esetek kivételével:

a)	a költségvetési rendelet 181. cikkének (2) bekezdésében és 183. cikkének (2) bekezdésében előírt esetekben;

b)	a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontjában előírt esetben azon tagállamokra vonatkozóan, amelyekben a hozzájárulásról szóló megállapodást euróban fejezik ki.

Az első albekezdés b) pontjában említett esetben a kötelezettségvállalási előirányzatok a hozzájárulásról szóló határozat tagállam általi aláírását követően rendelkezésre bocsáthatók.

8. cikk

A tagállamok hozzájárulása a kutatási programokhoz

(A költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének a) pontja)

(1)   A tagállamok az 1150/2000/EK, Euratom tanácsi rendelet (8) 5. cikke szerinti egyes kiegészítő kutatási programok finanszírozásához az alábbiak szerint teljesítik hozzájárulásukat:

a)	a költségvetésben szereplő összeg hét tizenketted része legkésőbb a folyó pénzügyi év január 31-ig fizetendő;

b)	a fennmaradó öt tizenketted rész legkésőbb a folyó pénzügyi év július 15-ig fizetendő.

(2)   Amennyiben nem kerül sor a költségvetés végleges elfogadására a pénzügyi év kezdetéig, úgy az (1) bekezdésben előírt hozzájárulások az előző pénzügyi évre vonatkozó költségvetésben foglalt összegen alapulnak.

(3)   Valamennyi hozzájárulás és olyan kiegészítő befizetés, amellyel a tagállamok a költségvetésnek tartoznak, a Bizottság számláján, illetve számláin kerül jóváírásra a pénzösszegek lehívását követő harminc naptári napon belül.

(4)   A befizetések jóváírása az 1150/2000/EK, Euratom rendeletben előírt számlán történik, az említett rendeletben megállapított feltételek szerint.

9. cikk

Az EFTA-államok egyes uniós programokban való részvételéből eredő címzett bevételek

(A költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének e) pontja)

(1)   Az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagállamai (a továbbiakban: EFTA-államok) egyes uniós programokban való részvételének könyvelésére szolgáló költségvetési struktúra a következő:

a)	a bevételek kimutatásában „pro memoria” bejegyzéssel ellátott tétel kerül beállításra, amely magában foglalja az EFTA-államok adott pénzügyi évre vonatkozó hozzájárulásainak teljes összegét;

b)

a kiadási kimutatásban: i. az EFTA-államok részvételével folyó uniós tevékenységekkel kapcsolatos tételekre vonatkozó megjegyzések között tájékoztató jelleggel fel kell tüntetni a részvétel becsült összegét; ii. egy, a költségvetés szerves részét képező mellékletben meg kell határozni azon tételeket, amelyek az EFTA-államok részvételével folyó uniós tevékenységekre vonatkoznak.

Az első albekezdés a) pontjának alkalmazásában a becsült összeget a költségvetési megjegyzések között kell feltüntetni.

Az első albekezdés b) pontjának ii. alpontjában említett melléklet tükrözi a (2) bekezdésben előírt részvételnek megfelelő előirányzatok könyvelésére és a kiadások teljesítésére szolgáló költségvetési struktúrát, és szerves részét képezi annak.

(2)   Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (a továbbiakban: EGT-megállapodás) 82. cikke szerint az EFTA-államok éves részvételének összege alapján, amelyet az EGT Vegyes Bizottság az EGT-megállapodáshoz csatolt 32. jegyzőkönyv 1. cikkének (5) bekezdésével összhangban megerősített a Bizottság részére, a pénzügyi év elején rendelkezésre kell bocsátani a megfelelő kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok teljes összegét.

(3)   Amennyiben a pénzügyi év folyamán kiegészítő előirányzatok képzésére kerül sor az EFTA-államok részvételével folyó tevékenységekre vonatkozó költségvetési tételek tekintetében, és az EFTA-államok az adott évben nem tudják megfelelőképpen kiigazítani hozzájárulásukat az EGT-megállapodás 82. cikkében előírt „arányosítási tényező” szerint, úgy a Bizottság átmeneti és kivételes intézkedéssel saját készpénzkészleteiből is előfinanszírozhatja az EFTA-államok részesedését. Amennyiben ilyen kiegészítő előirányzatok képzésére kerül sor, úgy a Bizottság a lehető leghamarabb lehívja az EFTA-államoktól a megfelelő hozzájárulásokat. A Bizottság évente tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot valamennyi ilyen döntéséről.

Az előfinanszírozást a lehető leghamarabb rendezni kell a következő évi költségvetésben.

(4)   A költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének e) pontjával összhangban az EFTA-államok pénzügyi hozzájárulásai külső címzett bevételt képeznek. A számvitelért felelős tisztviselő megfelelő intézkedéseket hoz annak biztosítására, hogy külön felügyeljék az ilyen hozzájárulásokból származó bevételek és a megfelelő előirányzatok felhasználását.

A költségvetési rendelet 150. cikkének (2) bekezdésében előírt jelentésben a Bizottság külön kimutatást készít az EFTA-államok részvételének megfelelő bevételek és kiadások teljesítésének alakulásáról.

10. cikk

A túlzott költségvetési hiányt mutató tagállamokkal szembeni szankciókból eredő bevételek

(A költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének c) pontja)

Az 1467/97/EK tanácsi rendelet (9) 4. szakaszában említett szankciókból eredő bevételek könyvelésére szolgáló költségvetési struktúra a következő:

a)	a bevételek kimutatásában „pro memoria” bejegyzést tartalmazó tétel kerül beállításra az ilyen összegek utáni kamatok nyilvántartása céljából;

b)	a költségvetési rendelet 77. cikkének sérelme nélkül, az ilyen összegek elkönyvelése a bevételi kimutatásban egyúttal kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok képzését eredményezi a kiadási kimutatásban.

Az első albekezdés b) pontjában említett előirányzatokat a költségvetési rendelet 20. cikkével összhangban kell végrehajtani.

11. cikk

Az Uniónak juttatott adományok elfogadásával együtt járó költségek

(A költségvetési rendelet 22. cikke)

Az Európai Parlament és a Tanács általi, a költségvetési rendelet 22. cikke (2) bekezdésében említett engedélyezés céljából a Bizottság megfelelő magyarázattal ellátott becslést készít az Uniónak juttatott adományok elfogadásával együtt járó pénzügyi költségekről, beleértve az utólagos költségeket is.

12. cikk

A megtérítendő adók nyilvántartására szolgáló számlák

(A költségvetési rendelet 23. cikkének (3) bekezdése)

Az Unió által a költségvetési rendelet 23. cikkének (2) bekezdése és a 23. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerint fizetett adók nyilvántartása függő számlán történik, amíg az érintett államok meg nem térítik azokat.

5.   FEJEZET

Az egyediség elve

13. cikk

A Bizottságtól eltérő intézmények által végzett átcsoportosítások százalékos arányának kiszámítására vonatkozó szabályok

(A költségvetési rendelet 25. cikke)

(1)   A költségvetési rendelet 25. cikkében említett százalékos arány kiszámítására az átcsoportosítási kérelem benyújtásának időpontjában kerül sor, utalva a költségvetésben rendelkezésre álló előirányzatokra, beleértve a költségvetés-módosításokat is.

(2)   A figyelembe veendő összeg megegyezik a korábbi átcsoportosításokkal kapcsolatos kiigazítást követően az érintett tételből végzendő átcsoportosítások összegével.

Az érintett intézmény által autonóm módon, az Európai Parlament és a Tanács határozata nélkül végrehajtható átcsoportosítások összege nem vehető figyelembe.

14. cikk

A Bizottság által végzett átcsoportosítások százalékos arányának kiszámítására vonatkozó szabályok

(A költségvetési rendelet 26. cikke)

(1)   A költségvetési rendelet 26. cikkének (1) bekezdésében említett százalékos arány kiszámítására az átcsoportosítási kérelem benyújtásának időpontjában kerül sor, utalva a költségvetésben rendelkezésre álló előirányzatokra, beleértve a költségvetés-módosításokat is.

(2)   A figyelembe veendő összeg megegyezik a korábbi átcsoportosításokkal kapcsolatos kiigazítást követően az érintett tételből végzendő átcsoportosítások összegével.

A Bizottság által autonóm módon, az Európai Parlament és a Tanács határozata nélkül végrehajtható átcsoportosítások összege nem vehető figyelembe.

15. cikk

Igazgatási kiadások

(A költségvetési rendelet 26. cikke)

A költségvetési rendelet 26. cikke (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett kiadások valamennyi szakpolitikai terület esetében a költségvetési rendelet 44. cikkének (3) bekezdésében említett tételekre vonatkoznak.

16. cikk

Az előirányzatok átcsoportosítása iránti kérelem indokolása

(A költségvetési rendelet 25. és 26. cikke)

Az átcsoportosítási javaslatokat, valamint az Európai Parlament és a Tanács részére a költségvetési rendelet 25. és 26. cikke szerinti átcsoportosításról nyújtott valamennyi információt megfelelő és kellő részletességű bizonylatokkal kell alátámasztani, amelyek bemutatják az előirányzatok teljesítésének alakulását és az átcsoportosítási kérelmeknek a pénzügyi év végéig becsült összegét azon sorok tekintetében, amelyekre az előirányzatok átcsoportosítandók, illetve amelyekről az átcsoportosítást kérik.

17. cikk

A sürgősségisegély-tartalékból való átcsoportosítás iránti kérelem indokolása

(A költségvetési rendelet 29. cikke)

A költségvetési rendelet 29. cikkében említett, sürgősségisegély-tartalék felhasználására jogosító átcsoportosításokra vonatkozó javaslatokat megfelelő és kellő részletességű bizonylatokkal kell alátámasztani, amelyek tartalmazzák a következőket:

a)	az átcsoportosítás célsora tekintetében az előirányzatok teljesítésére és az átcsoportosítási kérelmek pénzügyi év végéig becsült összegére vonatkozóan rendelkezésre álló legfrissebb információk;

b)	a külső fellépésekre vonatkozó valamennyi tétel tekintetében az előirányzatok teljesítése az átcsoportosítási kérelem hónapját megelőző hónap végéig, valamint az átcsoportosítási kérelmek becsült összege a pénzügyi év végéig, a kiinduló előirányzattal való összehasonlítást is beleértve;

c)	az előirányzatok újraosztásával kapcsolatos lehetőségek elemzése.

6.   FEJEZET

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve

18. cikk

Értékelés

(A költségvetési rendelet 30. cikke)

(1)   A költségvetés számára kiadást eredményező programokra és tevékenységekre vonatkozó valamennyi javaslatot előzetes értékelésnek kell alávetni, amely a következőkre terjed ki:

a)	a rövid, illetve hosszú távon kielégítendő igények;

b)	az uniós részvétel által képviselt hozzáadott érték;

c)	a megvalósítandó politikai és igazgatási célkitűzések, többek között az Unió pénzügyi érdekeinek védelméhez szükséges intézkedések a csalások megelőzése, felderítése, kivizsgálása, jóvátétele és szankcionálása területén;

d)	a rendelkezésre álló szakpolitikai lehetőségek, a kapcsolódó kockázatokkal együtt;

e)	a várt eredmények és hatások (főként gazdasági, szociális és környezeti hatások) és a mérésükhöz szükséges mutatószámok és értékelési mechanizmusok;

f)	az előnyben részesített lehetőség(ek) végrehajtásának legalkalmasabb módszere;

g)	a javasolt program vagy tevékenység belső koherenciája és összefüggése más kapcsolódó eszközökkel;

h)	az előirányzatok, az emberi erőforrások és az egyéb, felosztásra váró igazgatási kiadások mértéke, kellő figyelemmel a költséghatékonyság elvére;

i)	a múltbeli hasonló tapasztalatok tanulsága.

(2)   A javaslat meghatározza a felügyeleti, jelentési és értékelési szabályokat, megfelelően figyelembe véve a javasolt program vagy tevékenység végrehajtásában részt vevő minden irányítási szint felelősségeit.

(3)   Valamennyi olyan programot, illetve tevékenységet – beleértve a kísérleti projekteket és az előkészítő intézkedéseket –, amelyek esetében a mobilizált források meghaladják az 5 000 000 EUR-t, időközi és/vagy utólagos értékelésnek kell alávetni a felhasznált emberi erőforrások és pénzügyi források, valamint az elért eredmények tekintetében annak ellenőrzésére, hogy megfeleltek-e a megállapított célkitűzéseknek, az alábbiak szerint:

a)	a többéves programok végrehajtásával kapcsolatban elért eredményekről rendszeres értékelést kell készíteni olyan időrendnek megfelelően, amely lehetővé teszi az értékelés megállapításainak figyelembevételét a program megújítására, módosítására vagy felfüggesztésére vonatkozó döntések során;

b)	az évente finanszírozott tevékenységek eredményeit legalább hatévenként kell értékelni.

Az első albekezdés a) és b) pontja nem alkalmazandó a fenti tevékenységek keretében végrehajtott olyan projektekre, illetve intézkedésekre, amelyek tekintetében az intézkedést végrehajtó szervek által küldött zárójelentés révén eleget lehet tenni e követelménynek.

(4)   Az (1) és (3) bekezdésben említett értékeléseknek arányosaknak kell lenniük a mobilizált erőforrásokkal és az érintett program vagy tevékenység hatásával.

19. cikk

Pénzügyi kimutatás

(A költségvetési rendelet 31. cikke)

A pénzügyi kimutatás tartalmazza azon pénzügyi és gazdasági adatokat, amelyek alapján a jogalkotó hatóság felmérheti az uniós intézkedés szükségességét. Megfelelő információt nyújt továbbá az Unió egyéb tevékenységeivel fennálló koherenciáról és az esetleges szinergiáról.

Több évet felölelő műveletek esetében a pénzügyi kimutatás az előirányzatokkal és a külső személyzetet is magában foglaló álláshelyekkel kapcsolatos éves igények előrelátható ütemtervét, és azok középtávú pénzügyi hatásainak elemzését is tartalmazza.

7.   FEJEZET

Az átláthatóság elve

20. cikk

A költségvetés előzetes közzététele

(A költségvetési rendelet 34. cikke)

Az Európai Unió Hivatalos Lapjában való hivatalos közzétételig a költségvetés végleges, részletes számadatait – a Bizottság kezdeményezésére – a költségvetés végleges elfogadását követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb négy héten belül valamennyi nyelven közzé kell tenni az intézmények internetes honlapján.

21. cikk

Az uniós források értékére és végső kedvezményezettjeire vonatkozó információk közzététele

(A költségvetési rendelet 35. cikke)

(1)   A közvetlen irányítás keretében nyújtott uniós források végső kedvezményezettjeire vonatkozó információkat az uniós intézmények internetes oldalán kell közzétenni legkésőbb a források odaítélésének évét követő pénzügyi év június 30-ig.

Az első albekezdésben említett közzétételen kívül az információ egységes minta szerint bármely más megfelelő módon is közzétehető.

(2)   E rendelet és az ágazatspecifikus szabályok eltérő rendelkezése hiányában az alábbi információkat kell közzétenni, a költségvetési rendelet 35. cikkének (3) bekezdésében meghatározott kritériumok figyelembevételével:

a)	a végső kedvezményezett neve;

b)	a végső kedvezményezett földrajzi helye;

c)	az odaítélt összeg;

d)	az intézkedés jellege és célja.

A b) pont alkalmazásában a „földrajzi helye” fogalom az alábbiakat jelenti:

i.	a kedvezményezett címe, amennyiben a végső kedvezményezett jogi személy;

ii.	a NUTS 2 szintű régió, amennyiben a végső kedvezményezett természetes személy.

Természetes személyek közzétett személyes adatait a finanszírozás odaítélése évének végétől számított két év elteltével el kell távolítani. Ugyanez vonatkozik olyan jogi személyek személyes adataira, amelyek hivatalos nevében természetes személy vagy személyek neve szerepel.

(3)   A (2) bekezdésben említett információkat csak azon pénzdíjak, vissza nem térítendő támogatások és szerződések esetében teszik közzé, amelyeket versenypályázatok, támogatás-odaítélési eljárások vagy közbeszerzési eljárások eredményeként ítéltek oda. Az információkat nem teszik közzé a következők esetében:

a)	a természetes személyeknek fizetett ösztöndíjak vagy a költségvetési rendelet 125. cikke (4) bekezdésének c) pontjában említett, a leginkább rászoruló természetes személyeknek fizetett egyéb közvetlen támogatások;

b)	az e rendelet 137. cikkének (2) bekezdésében említett összeget el nem érő szerződések.

(4)   A közzétételtől el lehet tekintetni, ha az veszélyeztetheti az érintett egyéneknek az Európai Unió Alapjogi Chartája által védett jogait és szabadságait, vagy ha sérti a végső kedvezményezettek üzleti érdekeit.

22. cikk

A közvetett irányítás keretében nyújtott uniós források végső kedvezményezettjeire vonatkozó információk közzétételének helyére mutató link

(A költségvetési rendelet 35. cikke)

Amennyiben az uniós források irányításával kapcsolatos feladatokkal a költségvetési rendelet 58. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett hatóságokat és szervezeteket bíztak meg, a hatáskör-átruházási megállapodásoknak elő kell írniuk, hogy a 21. cikk (2) és (3) bekezdésében említett információkat e megbízott hatóságok és szervezetek teszik közzé egységes minta szerint webhelyükön.

Az uniós intézmények webhelyén hivatkozni kell legalább az információkat tartalmazó weboldal címére, ha az információkat nem teszik közzé közvetlenül az uniós intézmények webhelyének erre a célra létrehozott részén.

Az első albekezdésben említett közzétételen kívül az információ egységes minta szerint bármely más megfelelő módon is közzétehető.

Az e cikk első bekezdésében említett közzétételre a 21. cikk (2)–(4) bekezdését kell alkalmazni.

III.   CÍM

A KÖLTSÉGVETÉS MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS SZERKEZETE

23. cikk

Pénzügyi programozás

(A költségvetési rendelet 38. cikke)

A költségvetési rendelet 38. cikkében említett pénzügyi programozást kiadási kategóriák, szakpolitikai területek és költségvetési sorok szerinti bontásban kell elkészíteni. A teljes pénzügyi programozás minden kiadási kategóriát magában foglal a mezőgazdaság, a kohéziós politika és az igazgatás kivételével, amelyek tekintetében csak összefoglaló adatokat tartalmaz.

24. cikk

Költségvetés-módosítási tervezetek

(A költségvetési rendelet 41. cikkének (1) bekezdése)

A költségvetés-módosítási tervezeteket indokolni kell, valamint el kell látni a költségvetés-módosítási tervezet elkészítésekor az előző és az aktuális pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról rendelkezésre álló információkkal.

25. cikk

Költségvetési nómenklatúra

(A költségvetési rendelet 44. cikke)

A költségvetési nómenklatúrának meg kell felelnie az egyediség, az átláthatóság, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek. Biztosítja a költségvetési folyamathoz szükséges egyértelműséget és átláthatóságot, megkönnyíti a vonatkozó jogalapokban foglalt főbb célkitűzések azonosítását, politikai prioritásokat érintő választásokat tesz lehetővé, valamint elősegíti a hatékony és eredményes végrehajtást.

26. cikk

Tényleges kiadások a legutolsó olyan pénzügyi évben, amely tekintetében az elszámolásokat már lezárták

(A költségvetési rendelet 49. cikke (1) bekezdése a) pontjának v. alpontja)

A költségvetés megállapításának alkalmazásában a legutolsó olyan pénzügyi évre vonatkozó tényleges kiadások, amely tekintetében az elszámolásokat már lezárták, az alábbiak szerint kerülnek meghatározásra:

a)	kötelezettségvállalások esetében: a pénzügyi évben az adott pénzügyi évre a 3. cikkben meghatározott előirányzatokkal szemben elszámolt kötelezettségvállalások;

b)	kifizetések esetében: a pénzügyi év során a 3. cikkben meghatározott előirányzatokkal szemben teljesített kifizetések, vagyis olyan kifizetések, amelyekre vonatkozóan kifizetési megbízást küldtek a banknak.

27. cikk

Költségvetési megjegyzések

(A költségvetési rendelet 49. cikke (1) bekezdése a) pontjának vi. alpontja)

A költségvetési megjegyzések a következőket tartalmazzák:

a)	az alap-jogiaktusra való utalás, amennyiben van ilyen aktus;

b)	az előirányzatok jellegére és céljára vonatkozó megfelelő magyarázatok.

28. cikk

Létszámterv

(A költségvetési rendelet 49. cikke (1) bekezdése c) pontjának i. alpontja)

Az Ellátási Ügynökség személyzetét külön kell feltüntetni a Bizottság létszámtervében.

IV.   CÍM

A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSA

1.   FEJEZET

Általános rendelkezések

29. cikk

Információk a személyes adatok ellenőrzési célokból történő átadásáról

(A költségvetési rendelet 53. cikke)

A közvetlen irányítás keretében biztosított valamennyi, vissza nem térítendő támogatáshoz, közbeszerzéshez vagy pénzdíjhoz kapcsolódó felhívásban a lehetséges végső kedvezményezetteket, pályázókat, ajánlattevőket és résztvevőket a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (10) összhangban tájékoztatni kell arról, hogy az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából személyes adataikat továbbíthatják belső ellenőrzési szolgálatokhoz, az Európai Számvevőszékhez, a pénzügyi szabálytalanságokat vizsgáló testülethez vagy az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (a továbbiakban: OLAF), valamint a Bizottság és a végrehajtó ügynökségek engedélyezésre jogosult tisztviselői között.

30. cikk

Előkészítő intézkedések a közös kül- és biztonságpolitika terén

(A költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének c) pontja)

Az Európai Unióról szóló szerződés V. címe alá tartozó európai uniós válságkezelési műveletek terén hozott előkészítő intézkedések Tanács által elfogadott finanszírozása magában foglalja azokat a többletköltségeket, amelyek a helyszínen többek között az uniós intézmények személyzetének részvételével végrehajtott misszióból vagy csapatbevetésből erednek, beleértve a nagy kockázatra nyújtott biztosítást, az utazási és szállásköltségeket, illetve a napidíjakat.

31. cikk

A Bizottság Szerződések által biztosított különleges hatáskörei

(A költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének d) pontja)

(1)   Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) azon cikkei, amelyek közvetlen módon különleges hatáskörrel ruházzák fel a Bizottságot, a következők:

a)	154. cikk (szociális párbeszéd);

b)	156. cikk (tanulmányok, vélemények és konzultációk szociális kérdésekről);

c)	159. és 161. cikk (különjelentések társadalmi kérdésekről);

d)	168. cikk (2) bekezdése (kezdeményezések az egészségvédelmi kérdések összehangolásának elősegítésére);

e)	171. cikk (2) bekezdése (kezdeményezések a transzeurópai hálózatok összehangolásának elősegítésére);

f)	173. cikk (2) bekezdése (kezdeményezések az iparra vonatkozó kérdések összehangolásának elősegítésére);

g)	175. cikk második albekezdése (a gazdasági, társadalmi és területi kohézió elérése terén megvalósított előrehaladásról szóló jelentés);

h)	181. cikk (2) bekezdése (kezdeményezések a kutatás és technológiai fejlesztés összehangolásának elősegítésére);

i)	190. cikk (jelentés a kutatásról és a technológiai fejlesztésről);

j)	210. cikk (2) bekezdése (kezdeményezések a fejlesztési együttműködésre irányuló politikák összehangolásának elősegítésére);

k)	214. cikk (6) bekezdése (kezdeményezések a humanitárius segítségnyújtási intézkedések elősegítésére).

(2)   Az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: Euratom-Szerződés) azon cikkei, amelyek közvetlen módon különleges hatáskörrel ruházzák fel a Bizottságot, a következők:

a)	70. cikk (pénzügyi részvétel a költségvetési kereteken belül a tagállamok területén folytatott érckutatási programokban);

b)	77–85. cikk.

(3)   A költségvetés-tervezetben az (1) és (2) bekezdésben megállapított jegyzékek további adatokkal is kiegészíthetők, a kérdéses cikkek és az érintett összegek megjelölésével.

32. cikk

A valószínűsíthetően összeférhetetlenséget okozó aktusok és a kapcsolódó eljárás

(A költségvetési rendelet 57. cikke)

(1)   A költségvetési rendelet 57. cikkének (2) bekezdése értelmében valószínűsíthetően összeférhetetlenséget okozó aktusok – a 141. cikk alapján illegális tevékenységnek minősítésük sérelme nélkül – többek között az alábbi formában jelentkezhetnek:

a)	indokolatlan közvetlen vagy közvetett előnyök nyújtása saját részre, illetve harmadik személynek;

b)	olyan jogok, illetve előnyök nyújtásának visszautasítása, amelyre a kedvezményezett jogosult;

c)	megengedhetetlen, illetve visszaélésszerű intézkedések végrehajtása vagy szükséges intézkedések végrehajtásának elmulasztása.

A valószínűsíthetően összeférhetetlenséget okozó egyéb aktusok azok, amelyek csorbíthatják egy személy feladatainak pártatlan és objektív teljesítését; ilyen többek között közbeszerzés vagy támogatási eljárás értékelőbizottságában való részvétel, amikor is az említett személy ezen eljárások eredményeként közvetve vagy közvetlenül pénzügyi előnyökhöz juthat.

(2)   Összeférhetetlenség gyanúja áll fenn, ha a pályázó, részvételre jelentkező vagy ajánlattevő a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó uniós alkalmazott, kivéve, ha az eljárásban való részvételét a felettese előzőleg jóváhagyta.

(3)   Összeférhetetlenség esetén a megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő megfelelő intézkedéseket hoz annak elkerülésére, hogy az érintett személy indokolatlanul befolyásolja a szóban forgó folyamatot vagy eljárást.

2.   FEJEZET

Végrehajtási módszerek

1.   szakasz

Általános rendelkezések

33. cikk

Irányítási mód

(A költségvetési rendelet 58. cikke)

A Bizottság számviteli rendszere meghatározza az irányítás módját és az egyes módokon belül a költségvetés végrehajtási feladataival megbízott, a költségvetési rendelet 58. cikke (1) bekezdésének c) pontjában felsorolt szervezetek vagy személyek típusát.

A költségvetési rendelet 58. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban a Bizottság által végzett közvetlen irányítás tekintetében a számviteli rendszer az alábbiak által végzett irányítást különbözteti meg:

a)	a Bizottság szervezeti egységei;

b)	végrehajtó ügynökségek;

c)	uniós küldöttségvezetők;

d)	a költségvetési rendelet 187. cikkében említett vagyonkezelői alapok.

2.   szakasz

Közvetlen irányítás

34. cikk

Közvetlen irányítás

(A költségvetési rendelet 58. cikke (1) bekezdésének a) pontja)

Amennyiben a Bizottság a költségvetést közvetlenül saját szervezeti egységei útján hajtja végre, úgy a költségvetési rendelet 64–75. cikke szerinti pénzügyi szereplők az e rendeletben megállapított feltételeknek megfelelően látják el a végrehajtási feladatokat.

35. cikk

A végrehajtó ügynökségekre ruházott hatáskör gyakorlása

(A költségvetési rendelet 58. cikke (1) bekezdésének a) pontja és 62. cikke)

(1)   A végrehajtó ügynökségeket hatáskörrel felruházó határozatok felhatalmazzák az említett ügynökségeket mint megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőket arra, hogy teljesítsék az előirányzatokat azon uniós programmal kapcsolatban, amelynek irányítására megbízást kaptak.

(2)   A Bizottság felhatalmazó jogi aktusa legalább a 40. cikk a)–d) és h) pontjában szereplő rendelkezéseket tartalmazza. Ezt hivatalosan az igazgató fogadja el írásban, a végrehajtó ügynökség nevében.

36. cikk

A közbeszerzésre vonatkozó szabályok betartása

(A költségvetési rendelet 63. cikke)

Amennyiben a Bizottság a költségvetési rendelet 63. cikkének (2) bekezdése szerinti, a magánjog hatálya alá tartozó szervre bíz feladatokat, úgy a költségvetési rendelet első része V. címével és második része IV. címe III. fejezetével összhangban szerződést köt azzal.

3.   szakasz

Tagállamokkal megosztott irányitás

37. cikk

A tagállamokkal megosztott irányításra vonatkozó különös rendelkezések a bevált gyakorlatok ösztönzésére

(A költségvetési rendelet 59. cikke)

A Bizottság összeállítja az egyes ágazatspecifikus rendeletek értelmében az irányításért, tanúsításért és ellenőrzésért felelős szervek listáját.

A Bizottság – annak érdekében, hogy a strukturális alapok, a Kohéziós Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap és az Európai Halászati Alap végrehajtása során ösztönözze a bevált gyakorlatok terjedését – tájékoztatási céllal az irányításért és ellenőrzésért felelős szervek rendelkezésére bocsáthat egy, a saját ellenőrzési stratégiáját és megközelítését, valamint ellenőrző listákat és a bevált gyakorlat példáit tartalmazó módszertani útmutatót. Az útmutatót szükség esetén aktualizálni kell.

4.   szakasz

Közvetett irányitás

38. cikk

A közvetett irányításban alkalmazott rendszerek, szabályok és eljárások egyenértékűsége

(A költségvetési rendelet 60. cikke)

(1)   A Bizottság akkor tekintheti a sajátjával egyenértékűnek a közbeszerzési szabályokat és eljárásokat, ha azok:

a)	megfelelnek az ajánlattevők közötti széles körű, a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztását biztosító verseny elvének, és tárgyalásos eljárás alkalmazására csak ésszerű összegek esetében vagy megfelelően indokolt esetben kerül sor;

b)	biztosítják az átláthatóságot különösen az ajánlati felhívások tekintetében megfelelő előzetes közzététel és a szerződő felek tekintetében megfelelő utólagos közzététel révén;

c)	biztosítják az egyenlő bánásmódot, az arányosságot és a megkülönböztetésmentességet;

d)	a közbeszerzési eljárás során mindvégig biztosítják az összeférhetetlenség elkerülését.

A tagállamok vagy harmadik országok 2004/18/EK irányelvet átültető nemzeti jogszabályait egyenértékűnek kell tekinteni az uniós intézmények által a költségvetési rendelettel összhangban alkalmazott szabályokkal.

(2)   A Bizottság akkor tekintheti a sajátjával egyenértékűnek a vissza nem térítendő támogatások nyújtására vonatkozó szabályokat és eljárásokat, ha azok:

a)	megfelelnek az arányosság, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetésmentesség elvének;

b)	átláthatóságot biztosítanak a pályázati felhívások megfelelő közzététele, a közvetlen odaítélési eljárások ésszerű összegekre vagy kellően indokolt esetekre korlátozása, valamint a kedvezményezettek megfelelő utólagos közzététele révén, az arányosság elvének figyelembevételével;

c)	a támogatás-odaítélési eljárás során mindvégig biztosítják az összeférhetetlenség elkerülését;

d)	rendelkeznek arról, hogy a támogatások nem halmozhatók és nem ítélhetők oda visszamenőlegesen, hogy azoknak rendes esetben társfinanszírozást kell tartalmazniuk, és hogy azok célja vagy hatása nem lehet nyereség termelése a kedvezményezett számára.

(3)   A Bizottság akkor tekintheti úgy, hogy a nevében a költségvetés végrehajtásával megbízott szervezetek vagy személyek számviteli rendszere, szabályai és eljárásai az Unió pénzügyi érdekei védelmének egyenértékű szintjét biztosítják, és ésszerű biztosítékot nyújtanak az igazgatási célkitűzések elérésére, ha azok megfelelnek a költségvetési rendelet 32. cikkében meghatározott elveknek.

39. cikk

A szervezetek és személyek által alkalmazott szabályok és eljárások előzetes értékelése közvetett irányítás esetén

(A költségvetési rendelet 61. cikkének (1) bekezdése)

A költségvetési rendelet 61. cikkének (1) bekezdése értelmében végzett előzetes értékelés céljából, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő támaszkodhat egy másik engedélyezésre jogosult tisztviselő által elvégzett előzetes értékelésre, amennyiben annak következtetései relevánsak az átruházandó feladatok sajátos kockázatai és különösen azok természete és az érintett összegek tekintetében.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő más finanszírozók által elvégzett előzetes értékelésre is támaszkodhat, ha ezt a közvetett irányításra vonatkozó, a költségvetési rendelet 60. cikkében meghatározottakkal megegyező feltételekre tekintettel végezték.

40. cikk

A szervezetekre és személyekre költségvetés-végrehajtási feladatokat átruházó megállapodások tartalma

(A költségvetési rendelet 61. cikkének (3) bekezdése)

A hatáskör-átruházási megállapodások tartalmazzák az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét és a végrehajtandó műveletek átláthatóságát biztosító részletes szabályokat. E megállapodások legalább az alábbiakat tartalmazzák:

a)	az átruházott feladatoknak és e feladatok határainak világos meghatározása, különös tekintettel az átruházott feladatok módosítására, az adósság elengedésére és a visszatérített vagy fel nem használt források felhasználására;

b)	a feladatok elvégzésére, a felelősségi körökre és az elvégzendő ellenőrzésekre vonatkozó feltételek és részletes rendelkezések, ideértve a programok értékelését is;

c)	az uniós hozzájárulás kifizetésére vonatkozó feltételek, ideértve a végrehajtás során felmerült költségek visszatérítésére és a megbízott szervezet javadalmazására vonatkozó feltételeket, a kifizetések igazolásához szükséges bizonylatok meghatározására vonatkozó szabályokkal együtt;

d)

a feladatok elvégzéséről, a várt eredményekről, az előfordult szabálytalanságokról és az azok tekintetében foganatosított intézkedésekről, a kifizetések felfüggesztésére vagy megszakítására vonatkozó feltételekről, valamint a feladatok végrehajtásának megszűnésére vonatkozó feltételekről a Bizottság részére történő jelentéstételre vonatkozó szabályok;

e)	a hatáskör-átruházási megállapodást végrehajtó egyedi szerződések és megállapodások megkötésére vonatkozó határidő, amelyhez tekintetbe kell venni az átruházott feladatok természetét;

f)

kizárási szabályok, amelyek lehetővé teszik a szervezet vagy személy számára, hogy kizárják a közbeszerzés, vissza nem térítendő támogatás vagy pénzdíj odaítélési eljárásában való részvételből azokat a szervezeteket, amelyek a költségvetési rendelet 106. cikke (1) bekezdésének a), b) és e) pontjában és 107. cikke a) és b) pontjában említett helyzetek valamelyikében vannak, vagy lehetővé teszik azt, hogy ne ítéljenek oda részükre közbeszerzési szerződéseket, vissza nem térítendő támogatásokat vagy pénzdíjakat;

g)

a Bizottság által végzett ellenőrzésre vonatkozó részletes rendelkezések, valamint azok a rendelkezések, amelyek biztosítják, hogy a Bizottság, az OLAF és a Számvevőszék hozzáférjen a feladata elvégzéséhez szükséges információkhoz, valamint hatáskörrel rendelkezzen ellenőrzések és vizsgálatok – többek között helyszíni ellenőrzések – elvégzésére;

h)

az alábbiakat biztosító rendelkezések: i. a megbízott szervezet arra vonatkozó kötelezettségvállalása, hogy késedelem nélkül tájékoztatja a Bizottságot az uniós források igazgatása során elkövetett bármely csalásról és az ezzel kapcsolatban foganatosított intézkedésekről; ii. az OLAF-fal folytatott közvetlen együttműködésre megfelelő módon felhatalmazott kapcsolattartási pont kijelölése az OLAF operatív tevékenységének megkönnyítése céljából;

i)	a bankszámlák használatára és a kamatbevétel felhasználására vonatkozó feltételek a költségvetési rendelet 8. cikkének (4) bekezdésében foglaltak szerint;

j)	az uniós fellépésnek a szerv egyéb tevékenységeivel szembeni azonosíthatóságát garantáló rendelkezések.

41. cikk

Vezetői nyilatkozat és megfelelőségi nyilatkozat

(A költségvetési rendelet 60. cikkének (5) bekezdése)

A vonatkozó pénzügyi év vége előtt befejeződő fellépések esetében a fellépés végrehajtásával megbízott szervezet vagy személy zárójelentése helyettesítheti a költségvetési rendelet 60. cikke (5) bekezdésének b) pontjában említett vezetői nyilatkozatot, amennyiben azt a vonatkozó pénzügyi évet követő év február 15-e előtt benyújtják.

Legfeljebb 18 hónapon át tartó, nem többéves fellépések nemzetközi szervezet vagy harmadik ország által történő végrehajtása esetén a költségvetési rendelet 60. cikkének (5) bekezdésében említett megfelelőségi nyilatkozat belefoglalható a zárójelentésbe.

42. cikk

Az elszámolások vizsgálatára és elfogadására vonatkozó eljárások, valamint a közvetett irányítás keretében az alkalmazási szabályok megsértésével teljesített kifizetések uniós finanszírozásból való kizárása

(A költségvetési rendelet 60. cikke (6) bekezdésének b) és c) pontja)

(1)   Az ágazatspecifikus szabályokban szereplő külön rendelkezések sérelme nélkül a költségvetési rendelet 60. cikke (6) bekezdésének b) és c) pontjában említett eljárások az alábbiakat foglalják magukban:

a)	a Bizottság által végrehajtott dokumentumalapú ellenőrzések és adott esetben helyszíni ellenőrzések;

b)	az elfogadottként elismert kiadások összegének a Bizottság által, szükség esetén a hatóságokkal és szervezetekkel folytatott kontradiktórius eljárás keretében és azok értesítését követően történő megállapítása;

c)	adott esetben a pénzügyi korrekciók Bizottság általi kiszámítása;

d)	az elfogadott kiadások és a hatóságok vagy szervezetek részére már kifizetett összegek közötti különbségből eredő egyenleg Bizottság általi beszedése, illetve kifizetése.

Az első albekezdés d) pontjának alkalmazásában a Bizottság lehetőség szerint a 87. cikkben meghatározottak szerinti ellentételezés útján szedi be az esedékes összegeket.

(2)   Amennyiben több adományozóra kiterjedő fellépéseket végrehajtó szervezetet bíznak meg költségvetés-végrehajtási feladatokkal, a költségvetési rendelet 60. cikke (6) bekezdésének b) és c) pontjában említett eljárások annak ellenőrzéséből állnak, hogy a szervezet a Bizottság által a vonatkozó fellépés céljára kifizetett összegnek megfelelő összeget a fellépés céljára használta-e fel, és hogy a kiadások a szervezetnél aláírt megállapodásban lefektetett kötelezettségeknek megfelelően merültek-e fel.

E rendelet alkalmazásában a több adományozóra kiterjedő fellépéseken olyan fellépések értendők, amelyek esetében az uniós forrásokat legalább egy másik támogató forrásaival vonják össze.

43. cikk

A nemzetközi szervezetekkel folytatott közvetett irányításra vonatkozó különös rendelkezések

(A költségvetési rendelet 58. cikk (1) bekezdése c) pontjának ii. alpontja és 188. cikke)

(1)   A költségvetési rendelet 58. cikke (1) bekezdése c) pontjának ii. alpontjában említett nemzetközi szervezetek a következők:

a)	kormányközi megállapodásokkal létrehozott nemzetközi közjogi szervezetek és az ilyen szervezetek által létrehozott szakosított intézmények;

b)	a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága;

c)	a Nemzeti Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége;

d)	a Bizottság határozatával nemzetközi szervezetnek minősített más nonprofit szervezetek.

(2)   Amennyiben a Bizottság közvetett irányítás keretében hajtja végre a költségvetést nemzetközi szervezetekkel, úgy a nemzetközi szervezetekkel kötött ellenőrzési megállapodások rendelkezései alkalmazandók.

44. cikk

A közjogi szervek vagy a magánjog alá tartozó, közfeladatot ellátó szervek kijelölése

(A költségvetési rendelet 58. cikke (1) bekezdése c) pontjának v. és vi. alpontja)

(1)   A közjogi szervek vagy a magánjog hatálya alá tartozó, közfeladatot ellátó szervek azon tagállam vagy ország jogának hatálya alá tartoznak, amelyben létrehozták azokat.

(2)   Olyan hálózati igazgatás esetén, amely legalább egy szerv kijelölését igényli érintett tagállamonként, illetve országonként, a szervet az érintett tagállam vagy ország jelöli ki az alap-jogiaktussal összhangban.

Minden más esetben a Bizottság jelöli ki az ilyen szerveket, egyetértésben az érintett tagállamokkal, illetve országokkal.

3.   FEJEZET

Pénzügyi szereplők

1.   szakasz

A pénzügyi szereplők jogai és kötelezettségei

45. cikk

A pénzügyi szereplők jogai és kötelezettségei

(A költségvetési rendelet 64. cikke)

(1)   Valamennyi intézmény ellátja a pénzügyi szereplőket a feladatuk végrehajtásához szükséges forrásokkal, valamint alapszabállyal, amely részletesen ismerteti feladataikat, jogaikat és kötelezettségeiket.

(2)   A költségvetési rendelet 56. cikke (2) bekezdésének megfelelően megbízott vagy közvetve megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőként eljáró uniós küldöttségvezetőkre alkalmazni kell a Bizottság által rendelkezésre bocsátott, a megbízatásukban szereplő pénzügyi igazgatási feladatok végrehajtásáról szóló chartát.

2.   szakasz

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő

46. cikk

Segítségnyújtás a megbízott vagy közvetve megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselők számára

(A költségvetési rendelet 65. cikke)

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőt feladatai elvégzésében az engedélyezésre jogosult tisztviselő felelősségi körébe tartozó, a költségvetés végrehajtásához, valamint a pénzügyi és igazgatási információk elkészítéséhez szükséges műveletek elvégzésével megbízott személyzet is segítheti. Az összeférhetetlenség kialakulásának megelőzésére, a megbízott vagy közvetve megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőt segítő személyzet a költségvetési rendelet 57. cikkében említett kötelezettségek hatálya alá tartozik.

A költségvetési rendelet 56. cikke (2) bekezdése második albekezdésének megfelelően közvetve megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőként eljáró uniós küldöttségvezetőket feladataik ellátása során a Bizottság személyzete segítheti.

47. cikk

A felhatalmazást szabályozó belső rendelkezések

(A költségvetési rendelet 65. cikke)

A költségvetési rendelettel és e rendelettel összhangban valamennyi intézmény belső szabályaiban megállapítja az előirányzatok kezelésére vonatkozó azon intézkedéseket, amelyeket a költségvetés vonatkozó szakaszának megfelelő végrehajtásához szükségesnek tart.

A költségvetési rendelet 56. cikke (2) bekezdése második albekezdésének megfelelően közvetve megbízott engedélyező tisztviselőként eljáró uniós küldöttségvezetőkre alkalmazni kell a Bizottság a megbízatásukban szereplő pénzügyi igazgatási feladatok végrehajtására vonatkozó belső szabályait.

48. cikk

A bizonylatok megőrzése az engedélyezésre jogosult tisztviselő által

(A költségvetési rendelet 66. cikkének (2) bekezdése)

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő papíralapú vagy elektronikus rendszereket hoz létre a költségvetés végrehajtására vonatkozó, illetve azt követően keletkező, valamint a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos intézkedések ellenőrzésére alkalmas eredeti bizonylatok nyilvántartására. A rendszerek a következőkről rendelkeznek:

a)	az ilyen bizonylatok számozása;

b)	az ilyen bizonylatok keltezése;

c)	az ilyen bizonylatok pontos helyének nyilvántartása; e nyilvántartás számítógépes is lehet;

d)	az ilyen bizonylatok legalább öt évig való megőrzése azon időponttól számítva, amikor az Európai Parlament mentesítést ad azon költségvetési évre, amelyre az egyes bizonylatok vonatkoznak;

e)	az intézmény javára megkövetelt előfinanszírozási garanciákkal kapcsolatos bizonylatok megőrzése és az e garanciák megfelelő nyomon követésére szolgáló ütemterv kidolgozása.

A véglegesen még le nem zárt műveletekre vonatkozó bizonylatokat az első bekezdés d) pontjában előírtnál hosszabb ideig, a műveletek lezárását követő év végéig kell megőrizni.

A kapcsolódó bizonylatokban foglalt személyes adatokat lehetőség szerint törölni kell, amennyiben ezek az adatok a költségvetés végrehajtására vonatkozó felelősség alóli mentesítéshez, az ellenőrzéshez vagy a könyvvizsgálathoz nem szükségesek. A forgalmi adatok megőrzésére a 45/2001/EK rendelet 37. cikke (2) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

49. cikk

Előzetes és utólagos kontrollok

(A költségvetési rendelet 66. cikkének (5) és (6) bekezdése)

(1)   Egy művelet kezdeményezésének fogalma minden olyan műveletet magában foglal, amelyet rendes körülmények között a 46. cikkben említett személyzet végez, és amely annak előkészítésére szolgál, hogy az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő elfogadja a költségvetést végrehajtó intézkedéseket.

(2)   Egy művelet előzetes vizsgálatának fogalma minden olyan előzetes ellenőrzést magában foglal, amelyet az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő foganatosít az operatív és pénzügyi szempontok ellenőrzésére.

(3)   Az előzetes kontrollok során meg kell vizsgálni a kért bizonylatok közötti megfelelést és minden egyéb rendelkezésre álló információt.

Az előzetes kontrollok gyakoriságának és intenzitásának fokát az illetékes ellenőrzésre jogosult tisztviselő határozza meg a kockázattal és költséghatékonysággal kapcsolatos megfontolások figyelembevételével. Kétség esetén a megfelelő kifizetés érvényesítéséért felelős engedélyezésre jogosult tisztviselő kiegészítő információkat kér, vagy helyszíni ellenőrzést végez annak érdekében, hogy az előzetes kontroll részeként ésszerű bizonyosságot szerezzen.

Az előzetes kontroll célja különösen a következők megállapítása:

a)	a kiadások és a bevételek szabályszerűsége és a hatályos rendelkezéseknek, különösen a költségvetés és az egyéb vonatkozó szabályok, valamint a Szerződések vagy rendeletek végrehajtása során elfogadott jogi aktusok rendelkezéseinek és adott esetben a szerződéses feltételeknek való megfelelősége;

b)	a költségvetési rendelet első része II. címének 7. fejezetében említett hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének alkalmazása.

A kontrollok céljából a fizetésekkel, nyugdíjakkal és a kiküldetési és egészségügyi költségtérítésekkel kapcsolatos rendszeres kiadások egymáshoz hasonló külön műveleteinek sorozatát az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő egyetlen műveletnek tekintheti.

(4)   Az utólagos kontroll elvégezhető dokumentumalapú ellenőrzéssel vagy megfelelő esetben helyszíni ellenőrzéssel.

Az utólagos kontroll során ellenőrizni kell, hogy a költségvetésből finanszírozott műveleteket megfelelően hajtották-e végre és különösen azt, hogy teljesültek-e a (3) bekezdésben említett feltételek.

Az utólagos kontroll eredményét a megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő a potenciálisan rendszerszintű problémák azonosítása céljából legalább évente áttekinti. A megbízott ellenőrzésre jogosult tisztviselő intézkedéseket hoz e problémák megoldására.

A költségvetési rendelet 66. cikkének (6) bekezdésében említett kockázatelemzést az ellenőrzések és más releváns információk fényében felül kell vizsgálni.

Többéves programok esetében a megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő többéves kontrollstratégiát készít, amelyben meghatározza az időszak alatt elvégzendő ellenőrzések jellegét és mértékét, valamint azt, hogyan kell az eredményeket az éves megbízhatósági folyamat érdekében évente mérni.

50. cikk

Szakmai szabályzat

(A költségvetési rendelet 66. cikkének (7) bekezdése és 73. cikkének (5) bekezdése)

(1)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által a pénzügyi műveletek ellenőrzésére kijelölt személyzet kiválasztására tudásuk, ismereteik, valamint oklevelekkel, illetve megfelelő szakmai tapasztalattal bizonyított képesítésük alapján vagy megfelelő képzési programot követően kerül sor.

(2)   Valamennyi intézmény összeállítja szakmai szabályzatát, amely a belső kontrollal kapcsolatos ügyekben meghatározza a következőket:

a)	az (1) bekezdésben említett személyzettől elvárt technikai és pénzügyi alkalmassági szint;

b)	e személyzet folyamatos képzésben való részvételi kötelezettsége;

c)	e személyzet megbízatása, szerepe és feladatai;

d)	magatartási szabályok, különös tekintettel azon etikai és feddhetetlenségi normákra, amelyeket e személyzetnek be kell tartania, valamint az általuk élvezett jogok.

(3)   A költségvetési rendelet 56. cikke (2) bekezdése második albekezdésének megfelelően közvetve megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőként eljáró uniós küldöttségvezetőkre a megbízatásukban szereplő pénzügyi igazgatási feladatok végrehajtása tekintetében alkalmazni kell a Bizottság által készített, e cikk (2) bekezdésében említett szakmai szabályzatot.

(4)   Valamennyi intézmény olyan struktúrákat rendszeresít, amelyek lehetővé teszik az ellenőrzési normákra vonatkozó megfelelő információk, valamint az e célból rendelkezésre álló módszerek és technikák eljuttatását az engedélyezésre jogosult szervezeti egységekhez, továbbá azok rendszeres frissítését.

51. cikk

A megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő intézkedési mulasztása

(A költségvetési rendelet 66. cikkének (8) bekezdése)

A megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő intézkedési mulasztása a költségvetési rendelet 66. cikkének (8) bekezdése szerint azt jelenti, hogy az adott ügy körülményei alapján elvárható, ésszerű időn, de legkésőbb egy hónapon belül elmulasztja válaszadási kötelezettségét.

52. cikk

Pénzügyi és igazgatási információk átadása a számvitelért felelős tisztviselőnek

(A költségvetési rendelet 66. cikke)

A megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő átadja a számvitelért felelős tisztviselőnek, az utóbbi által elfogadott szabályokkal összhangban, a számvitelért felelős tisztviselő feladatainak elvégzéséhez szükséges pénzügyi és igazgatási információkat.

Annak érdekében, hogy az Unió elszámolásai tükrözhessék az uniós források felhasználását, az engedélyezésre jogosult tisztviselő rendszeresen, de legalább a számlazárás céljából tájékoztatja a számvitelért felelős tisztviselőt a vagyonkezelői számlák releváns pénzügyi adatairól.

53. cikk

A tárgyalásos eljárásokról szóló jelentés

(A költségvetési rendelet 66. cikke)

A megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő minden pénzügyi évre vonatkozóan nyilvántartást vezet az e rendelet 134. cikke (1) bekezdésének a)–g) pontjában, 135. cikke (1) bekezdésének a)–d) pontjában, valamint 266., 268. és 270. cikkében említett tárgyalásos eljárások alapján kötött szerződésekről. Amennyiben a tárgyalásos eljárások aránya a megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő által odaítélt szerződések számához képest számottevően meghaladja az előző évekét, vagy ha az arány kifejezetten magasabb, mint az intézmény esetében nyilvántartott átlag, úgy az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő jelentést nyújt be az intézménynek, amelyben meghatározza azon intézkedéseket, amelyeket e trend megfordítása érdekében hozott. Valamennyi intézmény jelentést nyújt be a tárgyalásos eljárásokról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A Bizottság esetében e jelentést a költségvetési rendelet 66. cikkének (9) bekezdésében említett éves tevékenységi jelentés összefoglalójához kell csatolni.

3.   szakasz

A számvitelért felelős tisztviselő

54. cikk

A számvitelért felelős tisztviselő kinevezése

(A költségvetési rendelet 68. cikke)

(1)   Minden intézmény kinevez egy számvitelért felelős tisztviselőt az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata hatálya alá tartozó tisztviselők közül.

Az intézmény a számvitelért felelős tisztviselőt oklevéllel, illetve annak megfelelő szakmai tapasztalattal bizonyított alkalmassága alapján választja ki.

(2)   Két vagy több intézmény vagy szerv ugyanazt a számvitelért felelős tisztviselőt is kinevezheti.

Ebben az esetben megteszik a szükséges lépéseket az esetleges összeférhetetlenség elkerülésére.

55. cikk

A számvitelért felelős tisztviselő megbízatásának megszűnése

(A költségvetési rendelet 68. cikke)

(1)   A számvitelért felelős tisztviselő megbízatásának megszűnése esetén haladéktalanul próbamérleg készül.

(2)   A próbamérleget és az azt kísérő átvételi jelentést megbízatása lejártakor a számvitelért felelős tisztviselő, vagy ha ez nem lehetséges, szervezeti egységének egyik tisztviselője juttatja el az új, számvitelért felelős tisztviselőnek.

Az új, számvitelért felelős tisztviselő legkésőbb az átadástól számított egy hónapon belül köteles aláírásával elfogadni a próbamérleget, vagy közölheti fenntartásait.

Az átvételi jelentés tartalmazza a próbamérleg eredményét és az esetleges fenntartásokat.

(3)   A költségvetési rendelet 208. cikkében említett valamennyi intézmény vagy szerv két héten belül tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjét számvitelért felelős tisztviselőjének kinevezéséről, illetve számvitelért felelős tisztviselője megbízatásának megszűnéséről.

56. cikk

A számviteli és nyilvántartási rendszerek jóváhagyása

(A költségvetési rendelet 68. cikke)

Annak érdekében, hogy a számvitelért felelős tisztviselő ellenőrizhesse a jóváhagyási kritériumok betartását, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a pénzügyi igazgatási rendszerek, leltárrendszerek vagy eszközök és követelések értékelésére szolgáló rendszerek bármely fejlesztéséről vagy jelentős módosulásáról értesíti a számvitelért felelős tisztviselőt, amennyiben e rendszerek adatokat szolgáltatnak az intézmény elszámolásáról, vagy az említett elszámolások adatainak megalapozására szolgálnak.

A számvitelért felelős tisztviselő bármikor újra megvizsgálhat egy már jóváhagyott pénzügyi igazgatási rendszert. Amennyiben a számvitelért felelős tisztviselő nem hagyta jóvá az engedélyezésre jogosult tisztviselő által létrehozott – esetleg korábban már jóváhagyott – pénzügyi igazgatási rendszert, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő cselekvési tervet készít a jóváhagyás megtagadásának okát jelentő hiányosságok kellő időben történő kiküszöbölésére.

A számvitelért felelős tisztviselőnek továbbított információk hiánytalanságáért az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő felel.

57. cikk

A pénzállomány kezelése

(A költségvetési rendelet 68. cikke)

(1)   A számvitelért felelős tisztviselő biztosítja, hogy megfelelő mennyiségű pénzeszköz álljon intézménye rendelkezésére a költségvetés végrehajtásából származó készpénzigény fedezésére.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásában a számvitelért felelős tisztviselő készpénz-gazdálkodási rendszereket hoz létre, amelyek lehetővé teszik számára pénzforgalmi előrejelzések készítését.

(3)   Az 1150/2000/EK, Euratom rendelettel összhangban rendelkezésre álló pénzeszközöket a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője osztja fel.

58. cikk

A bankszámlák kezelése

(A költségvetési rendelet 68. cikke)

(1)   A pénzállomány kezelésével kapcsolatos igények kielégítésére a számvitelért felelős tisztviselő számlákat nyithat, illetve nyittathat az intézmény nevében pénzügyi intézményeknél vagy nemzeti központi bankoknál. Kellően indokolt esetben a számvitelért felelős tisztviselő eurótól eltérő valutában is nyithat számlát.

(2)   Az (1) bekezdésben említett számlák lezárásáért vagy lezáratásáért a számvitelért felelős tisztviselő felel.

(3)   A számvitelért felelős tisztviselő a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, a hatékonyság és a versenyeztetés elvével összhangban megállapítja az (1) bekezdésben említett, pénzügyi intézményeknél vezetett számlák vezetésének feltételeit.

(4)   A számvitelért felelős tisztviselő legalább ötévenként megismétli a versenyeztetést azon pénzügyi intézmények között, amelyeknél számlák nyithatók az (1) bekezdésnek megfelelően.

Amennyiben a helyi banki feltételek megengedik, az Unión kívüli pénzügyi intézményeknél nyitott, előlegekkel kapcsolatos számlákat rendszeres időközönként versenyfelmérésnek kell alávetni. Ilyen vizsgálatot legalább ötévenként kell végezni az előlegszámla-tulajdonos kezdeményezésére, aki ezt követően indoklással alátámasztott javaslatot nyújt be a számvitelért felelős tisztviselőnek valamely bank legfeljebb öt évre szóló kiválasztására.

(5)   A számvitelért felelős tisztviselő biztosítja, hogy az (1) bekezdés szerint a pénzügyi intézményeknél nyitott számlák szigorúan megfeleljenek a számlavezetési feltételeknek.

Az Unión kívüli pénzügyi intézményeknél nyitott, előlegekkel kapcsolatos számlák esetében ennek biztosítása az előlegszámla-tulajdonos feladata, figyelembe véve annak az országnak az alkalmazandó jogszabályait is, amelyben az említett előlegszámla-tulajdonos megbízatását ellátja.

(6)   A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője tájékoztatja a többi intézmény és a költségvetési rendelet 208. cikkében említett szervek számvitelért felelős tisztviselőjét a pénzügyi intézményeknél nyitott számlák számlavezetési feltételeiről. A többi intézmény és a költségvetési rendelet 208. cikkében említett szervek számvitelért felelős tisztviselői a fenti feltételekkel összehangolják az általuk nyitott számlák számlavezetési feltételeit.

59. cikk

Aláírási jog

(A költségvetési rendelet 68. cikke)

A számlák nyitását, vezetését és felhasználását szabályozó feltételek a belső ellenőrzés követelményeitől függően rendelkeznek arról, hogy a csekkeket, bankátutalási megbízásokat vagy egyéb banki műveleteket a személyzet egy vagy több, kellően felhatalmazott tagja írja alá. Az utasításokat a személyzet legalább két kellően felhatalmazott tagjának vagy a számvitelért felelős tisztviselőnek kell személyesen aláírnia.

Az első albekezdés alkalmazásában minden intézmény számvitelért felelős tisztviselője bejelenti személyzete felhatalmazott tagjainak nevét és aláírásmintáját valamennyi olyan pénzügyi intézménynek, amelynél az érintett intézmény számlát nyitott.

60. cikk

A számlaegyenlegek kezelése

(A költségvetési rendelet 68. cikke)

(1)   A számvitelért felelős tisztviselő biztosítja, hogy az 58. cikkben előírt bankszámlaegyenleg ne térjen el jelentősen az 57. cikk (2) bekezdésében említett pénzforgalmi előrejelzéstől és különösen, hogy:

a)	az ilyen számlák egyike se mutasson passzívumot;

b)	az eurótól eltérő valutában vezetett számlák egyenlegét rendszeres időközönként átváltsák euróra.

(2)   A számvitelért felelős tisztviselő nem tarthat egyenleget olyan külföldi valutában vezetett számlákon, amelyek jelentős veszteséget okozhatnak az intézménynek az árfolyam-ingadozások következtében.

61. cikk

Átutalások és átváltási műveletek

(A költségvetési rendelet 68. cikke)

A 69. cikk sérelme nélkül a számvitelért felelős tisztviselő átutalásokat hajt végre az általa az intézmény nevében a pénzügyi intézményeknél nyitott bankszámlák között, és valutaátváltási műveleteket végez.

62. cikk

Fizetési módok

(A költségvetési rendelet 68. cikke)

A kifizetés történhet bankátutalással, csekkel vagy az előlegszámláról betéti kártyával a 67. cikk (4) bekezdésével összhangban.

63. cikk

Jogi személyekre vonatkozó szabályok

(A költségvetési rendelet 68. cikke)

(1)   A számvitelért felelős tisztviselő csak akkor végezheti a kifizetéseket bankátutalással, ha a kedvezményezett bankszámlaadatait és a személyazonosságát alátámasztó információkat vagy ezek módosításait az intézmény előzetesen bevitte egy közös adatállományba.

A kedvezményezett személyazonossági és bankszámlaadatainak adatállományba történő ilyen bevitele, illetve az adatok módosítása megfelelő bizonylaton alapul, amelynek formáját a számvitelért felelős tisztviselő határozza meg.

(2)   A bankátutalással végzett kifizetések tekintetében az engedélyezésre jogosult tisztviselő csak akkor vállalhat kötelezettséget harmadik személy felé saját intézménye nevében, ha a harmadik személy benyújtotta azon okmányokat, amelyek az adatállományban történő rögzítéshez szükségesek.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő ellenőrzi, hogy a kedvezményezett által közölt személyazonossági és bankszámlaadatok érvényesek maradnak a kedvezményezettel kötött finanszírozási megállapodás, szerződés vagy támogatási megállapodás időtartama alatt.

Az előcsatlakozási támogatással kapcsolatban egyedi kötelezettségvállalások köthetők az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országok hatóságaival anélkül, hogy azok adatait előzetesen felvennék a harmadik személyek adatai közé. Ilyen esetben az engedélyezésre jogosult tisztviselő minden tőle telhetőt megtesz annak biztosítására, hogy az adatok bevitele a lehető leggyorsabban megtörténjék. A megállapodások rendelkeznek arról, hogy az első kifizetés teljesítésének feltételeként közölni kell a Bizottsággal a kedvezményezett bankszámlaadatait.

64. cikk

A bizonylatok megőrzése a számvitelért felelős tisztviselő által

(A költségvetési rendelet 68. cikke)

Az elszámolási rendszerrel összefüggő és a költségvetési rendelet 141. cikke szerinti elszámolások elkészítésére vonatkozó bizonylatokat legalább öt évig meg kell őrizni azon időponttól számítva, amikor az Európai Parlament mentesítést ad azon költségvetési évre vonatkozóan, amelyre az egyes bizonylatok vonatkoznak.

A véglegesen le nem zárt műveletekre vonatkozó bizonylatokat azonban hosszabb ideig, a műveletek lezárását követő év végéig kell megőrizni. A forgalmi adatok megőrzésére a 45/2001/EK rendelet 37. cikke (2) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

Minden intézmény maga dönt arról, hogy melyik szervezeti egysége őrizze a bizonylatokat.

65. cikk

A számlakezelésre felhatalmazott személyek

(A költségvetési rendelet 69. cikke)

Minden intézmény megállapítja azon feltételeket, amelyek szerint az általa kijelölt és a 72. cikkben említett helyi szerveknél számlakezelésre felhatalmazott személyzet jogosult a helyi pénzügyi intézményekkel közölni a nevét és aláírásmintáját.

4.   szakasz

Az előlegszámla-kezelő

66. cikk

Az előlegszámlák felhasználásának feltételei

(A költségvetési rendelet 70. cikke)

(1)   Amennyiben a kifizetendő összeg csekély voltára tekintettel fizikailag lehetetlen vagy gazdaságtalan költségvetési eljárás keretében végrehajtani a kifizetési műveleteket, előlegszámlák nyithatók a kiadások fedezésére.

(2)   Az előlegszámla-kezelő az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő utasításaiban meghatározott részletes keretszabály alapján átmenetileg érvényesítheti és kifizetheti a kiadásokat. Ezek az utasítások közelebbről meghatározzák azokat a szabályokat és feltételeket, amelyek alapján az ideiglenes jóváhagyást és kifizetést végre kell hajtani, és adott esetben a 97. cikk (1) bekezdésének e) pontja értelmében a jogi kötelezettségvállalások aláírásának feltételeit.

(3)   Az előlegszámlák létrehozásáról és az előlegszámla-kezelő kinevezéséről az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kellően megalapozott javaslatát követően a számvitelért felelős tisztviselő dönt. A döntés meghatározza az előlegszámla-kezelő, illetve az engedélyezésre jogosult tisztviselő megfelelő felelősségi körét és kötelezettségeit.

Az előlegszámlák működési feltételeinek módosításáról az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kellően megalapozott javaslatát követően szintén a számvitelért felelős tisztviselő dönt.

(4)   Az uniós küldöttségeknél a kiadások teljes nyomonkövethetőségét biztosító előlegszámlákat kell létrehozni a Bizottságra és az Európai Külügyi Szolgálatra (a továbbiakban: EKSZ) vonatkozó költségvetési szakaszokból teljesített kiadások kifizetése céljából.

67. cikk

Az előlegszámlák létrehozását és az előlegszámlákról történő kifizetéseket szabályozó feltételek

(A költségvetési rendelet 70. cikke)

(1)   Az előlegszámlák létrehozására és az előlegszámla-kezelő kinevezésére, illetőleg az előlegszámlák használatával kapcsolatos szabályok módosítására vonatkozó döntés meghatározza különösen a következőket:

a)	az induláskor előlegként nyújtható legnagyobb összeget, és az előleg célját;

b)	hogy szükséges-e bankszámlát vagy postai elszámolási számlát nyitni az intézmény nevében;

c)	valamennyi olyan kiadási tétel jellegét és maximális összegét, amelyet az előlegszámla-kezelő harmadik személy részére kifizethet, illetve harmadik személytől beszedhet;

d)	a bizonylatok kiállításának gyakoriságát és rendjét, valamint az engedélyezésre jogosult tisztviselőnek elszámolás céljából történő átadásukra vonatkozó rendelkezéseket;

e)	az előlegszámla újrafeltöltésének szükségessége esetén követendő eljárást;

f)	hogy a költségelőlegből fedezett ügyleteket az engedélyezésre jogosult tisztviselő legkésőbb a következő hónap végéig elszámolja úgy, hogy az elszámolási egyenleg és a banki egyenleg egyeztethető legyen;

g)	a számvitelért felelős tisztviselő által az előlegszámla-kezelőnek adott felhatalmazás érvényességi idejét;

h)	a kinevezett előlegszámla-kezelő személyét.

(2)   Az előlegszámlák létrehozásáról szóló javaslatokban az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő biztosítja, hogy:

a)	elsőbbséget kapjon az olyan költségvetési eljárások alkalmazása, ahol hozzáférés biztosítható a központi számítógépes számviteli rendszerhez;

b)	az előlegszámlákat csak indokolt esetben alkalmazzák.

A kifizetési műveletek költségvetési eljárás keretében történő végrehajtásának fizikai lehetetlensége vagy gazdaságtalansága esetén az előlegszámla-kezelő által kifizethető maximális összeg nem haladhatja meg a 60 000 EUR-t kiadási tételenként.

(3)   Az előlegszámla-kezelő az alábbiak alapján és a következő határok között jogosult harmadik személy részére kifizetést végezni:

a)	az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által aláírt előzetes költségvetési és jogi kötelezettségvállalások;

b)	az előlegszámla pozitív maradványegyenlege készpénzben vagy bankszámlán.

(4)   Kifizetés az előlegszámlákról történhet banki átutalással – beleértve a költségvetési rendelet 89. cikkében említett közvetlen követeléselszámolási rendszert – csekkel, vagy egyéb fizetési módon, köztük betéti kártyával, a számvitelért felelős tisztviselő utasításaival összhangban.

(5)   A kifizetések teljesítését az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által hivatalosan aláírt, végső jóváhagyásnak és/vagy kifizetési utalványnak kell követnie.

68. cikk

Az előlegszámla-kezelő kiválasztása

(A költségvetési rendelet 70. cikke)

Az előlegszámla-kezelőket a tisztviselők vagy, amennyiben szükséges és kellően indokolt, a személyzet egyéb tagjai közül kell kiválasztani. Az előlegszámla-kezelő tudása, ismeretei és oklevéllel vagy megfelelő szakmai tapasztalattal bizonyított képesítése alapján, vagy megfelelő képzési program elvégzését követően kerül kiválasztásra.

69. cikk

Az előlegszámlák feltöltése

(A költségvetési rendelet 70. cikke)

(1)   A számvitelért felelős tisztviselő végrehajtja az előlegszámlák feltöltését célzó kifizetéseket, és ellátja az előlegszámlák pénzügyi felügyeletét a bankszámlák megnyitása, az aláírásra történő felhatalmazás, valamint a helyszíni és a központi számviteli ellenőrzés tekintetében. Az előlegszámlákat a számvitelért felelős tisztviselő tölti fel. Az előlegeket az e célra nyitott bankszámlára kell befizetni.

Az előlegszámlák közvetlen módon, a következőkből származó, egyéb helyi bevételekből is feltölthetők:

a)	felszerelési tárgyak értékesítése;

b)	kiadványok;

c)	egyéb visszafizetések;

d)

kamatok.

Az előleg elszámolására a kiadások vagy az egyéb, illetve a címzett bevételek vonatkozásában a 67. cikkben említett előlegszámlát létrehozó döntéssel és a költségvetési rendelet rendelkezéseivel összhangban kerül sor. A kérdéses összegeket az engedélyezésre jogosult tisztviselő az érintett előlegszámlák későbbi újrafeltöltésekor vonja le.

(2)   Az átváltási veszteség elkerülésére az előlegszámla-kezelő átutalásokat végezhet olyan bankszámlák között, amelyek ugyanazon előlegre vonatkoznak.

70. cikk

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő és a számvitelért felelős tisztviselő által végzett ellenőrzés

(A költségvetési rendelet 70. cikke)

(1)   Az előlegszámla-kezelő a számvitelért felelős tisztviselő által megadott szabályokkal és utasításokkal összhangban nyilvántartja a készpénzben vagy bankszámlán rendelkezésére álló pénzeszközöket, valamint a kifizetett és a beszedett összegeket. Az ilyen számlák kimutatásainak mindenkor hozzáférhetőnek kell lenniük az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő számára, és az előlegszámla-kezelő legalább havonta jegyzéket készít az ügyletekről, amelyet a következő hónapban a megfelelő bizonylatokkal együtt elküld az előlegekkel kapcsolatos műveletek rendezéséért felelős engedélyezésre jogosult tisztviselőnek.

(2)   A számvitelért felelős tisztviselő, illetve szervezeti egysége vagy az engedélyezésre jogosult szervezeti egység személyzetének kifejezetten e célra felhatalmazott tagja elvégzi azon – általános szabályként a helyszínen, előzetes figyelmeztetés nélkül végrehajtandó – ellenőrzéseket, amelyek célja az előlegszámla-kezelő számára elkülönített pénzeszközök meglétének és a könyvelés szabályszerűségének vizsgálata, valamint annak megállapítása, hogy az előlegekkel kapcsolatos műveletek az előírt határidőn belül zajlottak-e le. A számvitelért felelős tisztviselő közli az ilyen ellenőrzések megállapításait az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselővel.

71. cikk

Közbeszerzési eljárás

(A költségvetési rendelet 70. cikke)

A 137. cikk (3) bekezdésében megállapított határokon belül az előlegszámlákról teljesített kifizetések jelenthetik egyszerűen a költségek számla ellenében, ajánlat előzetes elfogadása nélkül történő kifizetését is.

72. cikk

Előlegszámlák létrehozása

(A költségvetési rendelet 70. cikke)

Meghatározott típusú kiadások kifizetésére a költségvetési rendelet 70. cikkével összhangban egy vagy több előlegszámla létesíthető az Unión kívül valamennyi helyi szervnél. Ilyen helyi szervnek minősül például az Unió harmadik országbeli küldöttsége, irodája vagy kirendeltsége.

Az előlegszámlák létrehozásáról szóló döntés a költségvetési rendelet 70. cikkével összhangban és az egyes helyi szervek egyedi igényei alapján meghatározza a számla használatára vonatkozó szabályokat.

73. cikk

Előlegszámla-kezelők és az Unió küldöttségeinél vezetett számlák kezelésére felhatalmazott személyek

(A költségvetési rendelet 70. cikke)

Rendkívüli körülmények között és a működés folytonosságának biztosítása érdekében az Unió küldöttségeinél dolgozó EKSZ-előlegszámla-kezelő feladatait a Bizottság személyzetének tagja is elláthatja. Ugyanezen feltételek mellett az EKSZ személyzetének tagja is kijelölhető bizottsági előlegszámla-kezelőnek az Unió küldöttségeinél.

Az Unió küldöttségeinél az első albekezdésben meghatározott szabályok és feltételek a számvitelért felelős tisztviselő által banki műveletek elvégzésére felhatalmazott személy kinevezésére is vonatkoznak.

4.   FEJEZET

A pénzügyi szereplők felelőssége

1.   szakasz

Általános szabályok

74. cikk

A csalási ügyekben illetékes szervek

(A költségvetési rendelet 66. cikkének (8) bekezdése és 72. cikkének (2) bekezdése)

A költségvetési rendelet 66. cikkének (8) bekezdésében és 72. cikkének (2) bekezdésében említett hatóságok és szervek a személyzeti szabályzat, valamint az uniós intézmények csalás, korrupció és az Unió érdekeit sértő, egyéb jogellenes tevékenységek megelőzésével kapcsolatos belső vizsgálatok feltételeit érintő határozatai által kijelölt szerveket jelentenek.

2.   szakasz

A megbízott vagy közvetve megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselőre alkalmazandó szabályok

75. cikk

Pénzügyi szabálytalanságok

(A költségvetési rendelet 66. cikkének (7) bekezdése és 73. cikkének (6) bekezdése)

Az OLAF hatáskörének sérelme nélkül a 29. cikkben említett, pénzügyi szabálytalanságokat vizsgáló testület (a továbbiakban: a testület) illetékes a költségvetési rendelet valamely rendelkezésének vagy valamely pénzügyi igazgatással kapcsolatos rendelkezésnek a megszegése, valamint a személyzet egy tagjának tevékenységéből vagy mulasztásából adódó műveletek ellenőrzése tekintetében.

76. cikk

A pénzügyi szabálytalanságokat vizsgáló testület

(A költségvetési rendelet 66. cikkének (7) bekezdése és 73. cikkének (6) bekezdése)

(1)   Az ezen rendelet 75. cikkében említett pénzügyi szabálytalanságok eseteit a kinevezésre jogosult hatóság a költségvetési rendelet 73. cikke (6) bekezdésének második albekezdése szerinti véleményezés céljából a testület elé terjeszti.

Amennyiben a költségvetési rendelet 56. cikkének (2) bekezdése szerint a közvetve megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő feladatkörét az Unió küldöttségvezetői töltik be, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az ezen rendelet 75. cikkében említett pénzügyi szabálytalanságok eseteit véleményezés céljából közvetlenül a testület elé terjesztheti.

A megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő a testület elé utalhatja az ügyet, ha úgy véli, hogy pénzügyi szabálytalanság történt. A testület véleményében értékeli, hogy felmerültek-e a 75. cikk szerinti szabálytalanságok, ha igen, mennyire súlyosak, és milyen következményekkel járhatnak. Amennyiben a testület elemzése szerint az eset az OLAF hatáskörébe tartozik, úgy haladéktalanul visszaküldi az aktát a kinevezésre jogosult hatóságnak, és azonnal értesíti az OLAF-ot.

Amennyiben az ügyet a költségvetési rendelet 66. cikkének (8) bekezdésével összhangban közvetlenül a személyzet egyik tagja terjeszti a testület elé, úgy a testület továbbítja az aktát a kinevezésre jogosult hatóságnak, és erről értesíti a személyzet érintett tagját. A kinevezésre jogosult hatóság felkérheti a testületet az eset véleményezésére.

(2)   Az intézmény – vagy közösen létrehozott testület esetében a részt vevő intézmények – belső struktúrájuktól függően maguk határozzák meg a testület működésére vonatkozó rendelkezéseket, valamint a testület összetételét, amelybe be kell vonni egy megfelelő képesítéssel és tapasztalattal rendelkező külső résztvevőt is.

77. cikk

Az utasítások megerősítése

(A költségvetési rendelet 73. cikkének (3) bekezdése)

(1)   A megbízott vagy közvetve megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő, aki olyan kötelező utasítást kap, amelyet szabálytalannak vagy a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel ellentétesnek ítél, különösen, mivel az utasítás nem hajtható végre a számára elkülönített források felhasználásával, írásban tájékoztatja erről a megbízást vagy közvetett megbízást adó hatóságot. Amennyiben az utasítást írásban is megerősítik, és a megerősítés időben érkezik, továbbá kellően világos, azaz kifejezetten utal azon pontokra, amelyeket a megbízott vagy közvetve megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő vitat, úgy ő a továbbiakban nem tehető felelőssé. Az utasítást végre kell hajtania, kivéve, ha az egyértelműen jogsértő, vagy a vonatkozó biztonsági normákba ütközik.

(2)   Az (1) bekezdés azon esetre is alkalmazandó, amikor az engedélyezésre jogosult tisztviselő kötelező utasítás végrehajtása során szerez tudomást arról, hogy az eset körülményei szabálytalan helyzetet eredményezhetnek.

A költségvetési rendelet 73. cikkének (3) bekezdésében leírt körülmények között megerősített utasításról az illetékes megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő feljegyzést készít, és megemlíti azt az éves tevékenységi jelentésben.

5.   FEJEZET

Bevételi műveletek

1.   szakasz

Saját források

78. cikk

A saját forrásokra vonatkozó szabályok

(A költségvetési rendelet 76. cikke)

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő ütemtervet készít, amely jelzi, hogy az Unió saját forrásainak rendszeréről szóló határozatban megállapított saját források mikor állnak a Bizottság rendelkezésére.

A saját források az első bekezdésben említett határozat szerint elfogadott szabályokkal összhangban kerülnek megállapításra és beszedésre.

2.   szakasz

A követelésekre vonatkozó becslés

79. cikk

A követelésekre vonatkozó becslés

(A költségvetési rendelet 77. cikke)

(1)   A követelésekre vonatkozó becslések meghatározzák a bevétel típusát és azon költségvetési tételt, amelyhez elkönyvelik, továbbá lehetőség szerint az adós adatait és a becsült összeget is.

A követelésekre vonatkozó becslések elkészítésekor az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő különösen azt ellenőrzi, hogy:

a)	a megfelelő költségvetési tételhez könyvelik-e a bevételt;

b)	a becsült összeg szabályszerű-e, és megfelel-e az alkalmazandó rendelkezéseknek, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének.

(2)   A költségvetési rendelet 181. cikkének (2) bekezdésére és 183. cikkének (2) bekezdésére, valamint a jelen rendelet 7. cikkének (2) bekezdésére figyelemmel a követelésekre vonatkozó becslések elkészítése nem jelenti kötelezettségvállalási előirányzat rendelkezésre bocsátását. A költségvetési rendelet 21. cikkében említett esetekben az előirányzatok csak azt követően válnak hozzáférhetővé, hogy az Unió ténylegesen beszedte az esedékes összegeket.

3.   szakasz

A követelések megállapítása

80. cikk

Eljárás

(A költségvetési rendelet 78. cikke)

(1)   Az engedélyezésre jogosult tisztviselő a követelések megállapítása révén elismeri az Unió jogát az adóssal szemben, és megállapítja azon jogcímet, amely alapján az adós tartozásának kiegyenlítése követelhető.

(2)   A beszedési utalványozás azon műveletet jelenti, amellyel az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő utasítja a számvitelért felelős tisztviselőt a megállapított összeg beszedésére.

(3)   A terhelési értesítés tájékoztatja az adóst arról, hogy:

a)	az Unió megállapította az esedékessé váló követelést;

b)	ha a tartozást a határidő előtt megfizetik, nincs késedelmi kamat;

c)	amennyiben az adós nem tesz eleget fizetési kötelezettségének a b) pontban említett határidőre, úgy a 83. cikkben említett mértékű kamatot kell fizetnie az alkalmazandó különös rendelkezések sérelme nélkül;

d)	amennyiben az adós nem tesz eleget fizetési kötelezettségének a b) pontban említett határidőre, úgy az intézmény ellentételezés vagy az előzetesen nyújtott biztosíték érvényesítése útján végzi el a beszedést;

e)

a számvitelért felelős tisztviselő a b) pontban említett határidő előtt is – miután tájékoztatta az adóst az ellentételezés útján történő beszedés indokáról és időpontjáról – végrehajthatja a beszedést ellentételezés útján, amennyiben ez az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében szükséges, és alapos oka van feltételezni, hogy a Bizottság számára járó összeg elveszne;

f)	amennyiben, valamennyi, ezen albekezdés a)–e) pontjában említett lépést követően, nem történt meg a teljes összeg beszedése, úgy az intézmény a költségvetési rendelet 79. cikkének (2) bekezdésével összhangban vagy jogi eljárással biztosított határozat útján hajtja végre a beszedést.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő kinyomtatja, és elküldi az adósnak a terhelési értesítést. A számvitelért felelős tisztviselő erről a pénzügyi információs rendszeren keresztül értesítést kap.

81. cikk

A követelések megállapítása

(A költségvetési rendelet 78. cikke)

A követelések megállapításához az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő megbizonyosodik arról, hogy:

a)	a követelés biztos, azaz nem függ semmilyen feltételtől;

b)	a követelés határozott összegű, azaz pontosan meghatározott pénzösszegben kifejezett;

c)	a követelés esedékes, azaz nem érvényes rá fizetési határidő;

d)	az adós adatai helyesek;

e)	a beszedésre váró összeget a megfelelő költségvetési tételhez könyvelték;

f)	a bizonylatok szabályszerűek;

g)	a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét betartják, különösen a 91. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett követelmények tekintetében.

82. cikk

Az esedékessé váló követelések megállapítására szolgáló bizonylatok

(A költségvetési rendelet 78. cikke)

(1)   A követelés megállapítása az Unió jogosultságát bizonyító bizonylatokon alapul.

(2)   A követelés megállapítása előtt az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő személyesen ellenőrzi a bizonylatokat, vagy saját hatáskörében meggyőződik arról, hogy ellenőrzésük megtörtént.

(3)   A bizonylatokat az engedélyezésre jogosult tisztviselő a 48. cikknek megfelelően megőrzi.

83. cikk

Késedelmi kamat

(A költségvetési rendelet 78. cikke)

(1)   Az ágazatspecifikus szabályozások alkalmazásából fakadó különös rendelkezések sérelme nélkül minden olyan követelés után, amelyet nem fizettek meg a 80. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett határidőig, e cikk (2) és (3) bekezdésével összhangban kamatot kell fizetni.

(2)   A 80. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett határidőig meg nem fizetett követelés utáni kamat mértékét úgy kell megállapítani, hogy az Európai Központi Bank által az irányadó refinanszírozási műveletek esetében alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett és az esedékesség napja szerinti hónap első naptári napján érvényes kamatlábból kell kiindulni, amelyhez hozzáadandó:

a)	nyolc százalékpont, ha a kötelezettség alapja az V. címben meghatározott, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés;

b)	minden egyéb esetben három és fél százalékpont.

(3)   A kamatot a terhelési értesítésben megadott, a 80. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett határidőt követő naptári naptól azon napig kell számítani, amelyen a tartozás teljes összegének megfizetésére sor kerül.

A késedelmi kamat összegének megfelelő beszedési utalvány e kamat tényleges beérkezésekor kerül kiállításra.

(4)   Pénzbírságok esetében, amennyiben az adós olyan pénzügyi biztosítékot nyújt, amelyet a számvitelért felelős tisztviselő elfogad kifizetés helyett, a 80. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett határidőtől alkalmazandó kamatláb az e cikk (2) bekezdésében említett, a pénzbírságról szóló határozat elfogadása hónapjának első napján érvényes kamatlábnak felel meg, amelyet mindössze másfél százalékponttal kell növelni.

4.   szakasz

A beszedés engedélyezése

84. cikk

A beszedési utalvány kiállítása

(A költségvetési rendelet 79. cikke)

(1)   A beszedési utalvány meghatározza a következőket:

a)	a pénzügyi év, amelyre a bevételt elkönyvelik;

b)	hivatkozás azon jogi aktusra vagy kötelezettségvállalásra, amely a tartozás forrása, és feljogosít a beszedésre;

c)	a megfelelő költségvetési jogcímcsoport és az esetlegesen alkalmazandó egyéb alfejezet, beleértve, adott esetben, a megfelelő költségvetési kötelezettségvállalásokra tett utalásokat is;

d)	a beszedésre váró összeg, euróban;

e)	az adós neve és címe;

f)	a 80. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett határidő;

g)	a beszedés lehetséges módszere, beleértve különösen az ellentételezés vagy az előzetesen nyújtott biztosítékok érvényesítése útján történő beszedést.

(2)   A beszedési utalványt az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő keltezéssel és aláírással látja el, majd megküldi a számvitelért felelős tisztviselőnek.

(3)   Minden intézmény számvitelért felelős tisztviselője jegyzéket készít a behajtandó esedékes követelésekről. Az Uniót megillető összegeket a jegyzékben a beszedési utalvány kibocsátásának időpontja szerint csoportosítja. A jegyzéket eljuttatja a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének.

A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője konszolidált jegyzéket készít, amelyben az esedékes összegek intézmények és a beszedési utalvány kibocsátásának napja szerinti bontásban szerepelnek. A jegyzéket csatolják a Bizottság költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentéséhez.

(4)   Az Unió pénzügyi érdekeinek megerősített védelme érdekében a Bizottság összeállítja az azon adósok nevét és tartozásuk összegét tartalmazó uniós adóslistát, amely adósokat jogerős bírósági határozat kötelez fizetésre, ám ennek ellenére e határozat kihirdetését követő egy éven belül nem vagy csak jelentéktelen mértékben teljesítették fizetési kötelezettségüket. E jegyzéket a személyes adatok a 45/2001/EK rendelet szerinti védelmének figyelembevételével közzé kell tenni.

Természetes személyek közzétett személyes adatait a követelés maradéktalan kifizetését követően késedelem nélkül el kell távolítani. Ugyanez vonatkozik olyan jogi személyek személyes adataira, amelyek hivatalos nevében természetes személy vagy személyek neve szerepel.

Az adósnak az uniós adóslistára történő felvételéről szóló döntés során érvényesülnie kell az arányosság elvének, és figyelembe kell venni különösen az összeg jelentőségét.

85. cikk

Más intézmények javára végrehajtható határozat

(A költségvetési rendelet 79. cikkének (2) bekezdése)

(1)   A költségvetési rendelet 79. cikkének (2) bekezdésében említett kivételes esetek akkor állnak fenn, ha az érintett intézmény kimerítette annak lehetőségeit, hogy a követelést önkéntes fizetés vagy a költségvetési rendelet 80. cikkének (1) bekezdése szerinti ellentételezés alapján szedje be, és a követelés jelentős összeget képvisel.

(2)   Az (1) bekezdésben említett esetekben az EUMSZ 299. cikkében említett intézményektől eltérő érintett intézmények végrehajtható határozat elfogadását kérhetik a Bizottságtól.

(3)   A végrehajtható határozat minden esetben megállapítja, hogy a követelés tárgyát képező összegeket a költségvetésnek az érintett intézményre vonatkozó szakaszában kell elkönyvelni, mely intézmény engedélyezésre jogosult tisztviselőnek minősül. A bevételt általános bevételként kell elkönyvelni, kivéve akkor, ha a költségvetési rendelet 21. cikkének (3) bekezdésében meghatározott címzett bevételek valamely esete alá tartozik.

(4)   A végrehajtható határozat elfogadását kérő intézmény tájékoztatja a Bizottságot minden olyan eseményről, amely a beszedést befolyásolhatja, és amennyiben a végrehajtható határozat ellen fellebbezést nyújtanak be, a Bizottságot támogatva lép fel.

(5)   A Bizottság és az érintett intézmény megállapodik e cikk végrehajtásának gyakorlati részleteiről.

5.   szakasz

Beszedés

86. cikk

A beszedés alaki követelményei

(A költségvetési rendelet 80. cikke)

(1)   A követelés beszedését a számvitelért felelős tisztviselő elkönyveli az elszámolásban, és tájékoztatja arról az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőt.

(2)   A számvitelért felelős tisztviselő vagy az előlegszámla-kezelő részére teljesített valamennyi készpénzfizetésről átvételi elismervényt kell adni.

(3)   Több beszedési utalvány alanyát képező adós részteljesítését először a legrégebbi követeléssel kell szembeállítani, kivéve, ha az adós másképp rendelkezik.

A részleges fizetés először a kamatot fedezi.

87. cikk

Beszedés ellentételezés útján

(A költségvetési rendelet 80. cikke)

(1)   Amennyiben az adós olyan, a 81. cikk a) pontjának értelmében vett biztos, határozott összegű, esedékes követeléssel rendelkezik az Unióval szemben, amely egy kifizetési utalványban megállapított összeghez kapcsolódik, a számvitelért felelős tisztviselő a 80. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett határidő lejártát követően ellentételezés útján szedi be a megállapított esedékessé váló követelés összegét.

Kivételes körülmények között, ha az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében szükséges, mivel a számvitelért felelős tisztviselő alapos okkal feltételezi, hogy az Unió számára járó összeg másként elveszne, a számvitelért felelős tisztviselő a 80. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett határidő előtt hajtja végre a beszedést ellentételezés útján.

A számvitelért felelős tisztviselő a 80. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett határidő lejárta előtt szedi be a követelést az adós egyetértése esetén is.

(2)   Az (1) bekezdéssel összhangban lévő bármilyen beszedés végrehajtása előtt a számvitelért felelős tisztviselő konzultál az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselővel, és tájékoztatja az érintett adósokat.

Amennyiben az adós valamely nemzeti hatóság vagy annak adminisztratív egysége, a számvitelért felelős tisztviselőnek legalább 10 munkanappal azelőtt értesíteni kell az érintett tagállamot, hogy az ellentételezés útján történő beszedés eszközével kívánna élni. A számvitelért felelős tisztviselő azonban az adott tagállammal vagy adminisztratív egységgel egyetértésben a határidő lejárta előtt is elindíthatja az ellentételezés útján történő beszedést.

(3)   Az (1) bekezdésben említett ellentételezés joghatása megegyezik a fizetésével, és mentesíti az Uniót az adósság összege, illetve az esetlegesen esedékes kamatok alól.

88. cikk

Beszedési eljárás önkéntes fizetés hiányában

(A költségvetési rendelet 79. és 80. cikke)

(1)   Amennyiben a terhelési értesítésben szereplő és a 80. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett határidőig nem történik meg a teljes összeg beszedése, úgy a számvitelért felelős tisztviselő a 87. cikk sérelme nélkül értesíti az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőt, és haladéktalanul megindítja a beszedést bármely lehetséges jogi eljárás alkalmazásával, megfelelő esetben az előzetesen nyújtott biztosítékok érvényesítését is beleértve.

(2)   Amennyiben az e cikk (1) bekezdésében említett beszedési módszer nem alkalmazható, és az adós a számvitelért felelős tisztviselő hivatalos felszólítására sem fizette meg az összeget, úgy a számvitelért felelős tisztviselő, a 87. cikk sérelme nélkül, a költségvetési rendelet 79. cikkének (2) bekezdésével összhangban biztosított vagy jogi eljárással biztosított beszedési határozat útján hajtja végre a beszedést.

89. cikk

Fizetési póthatáridő

(A költségvetési rendelet 80. cikke)

A számvitelért felelős tisztviselő az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselővel együttműködésben, az adós kellően indokolt, írásbeli kérésére meghosszabbíthatja a fizetési határidőt az alábbi két feltétel teljesülése esetén:

a)	az adós vállalja, hogy a 83. cikkben meghatározott mértékű kamatot fizet az engedélyezett fizetési haladék teljes időtartamára, amely a 80. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett határidőtől kezdődik;

b)	az Unió jogainak védelme érdekében az adós olyan pénzügyi biztosítékot nyújt, amely fedezi a tartozás hátralékos összegét mind a tőke, mind pedig a kamatok vonatkozásában, és amelyet az intézmény számvitelért felelős tisztviselője elfogad.

Az első bekezdés b) pontjában említett biztosíték az intézmény számvitelért felelős tisztviselője által jóváhagyott, harmadik személy által nyújtott, egyetemleges felelősségen alapuló kezességgel is helyettesíthető.

Rendkívüli körülmények esetén és az adós kérésére a számvitelért felelős tisztviselő eltekinthet az első bekezdés b) pontjában említett biztosíték megkövetelésétől, amennyiben úgy értékeli, hogy az adós hajlandó és képes teljesíteni a fizetést a póthatáridőig, ám ilyen biztosítékot nem tud nyújtani, és nehéz helyzetben van.

90. cikk

Pénzbírságok és egyéb büntetések beszedése

(A költségvetési rendelet 80. és 83. cikke)

(1)   Amennyiben az Európai Unió Bíróságánál keresetet nyújtanak be egy az EUMSZ vagy az Euratom-Szerződés szerinti pénzbírságot vagy egyéb büntetést kiszabó bizottsági határozattal szemben, és amíg valamennyi jogorvoslati lehetőség ki nem merül, az adós ideiglenesen átutalja az érintett összeget a számvitelért felelős tisztviselő által megjelölt bankszámlára, vagy a számvitelért felelős tisztviselő számára elfogadható pénzügyi biztosítékot nyújt. A biztosítéknak függetlennek kell lennie a pénzbírság vagy egyéb büntetés megfizetési kötelezettségétől, és első lehívásra végrehajthatónak kell lennie. E biztosíték az alapkövetelésre és a 83. cikk (4) bekezdésében meghatározott esedékes kamatra nyújt fedezetet.

(2)   Az ideiglenesen beszedett összegeket a Bizottság pénzügyi eszközökbe fekteti, garantálva ezáltal azok biztonságát és likviditását, és arra törekedve, hogy azok pozitív hozamot eredményezzenek.

(3)   Miután valamennyi jogorvoslati lehetőség kimerült, és a pénzbírság vagy büntetés megerősítésre került, az alábbi intézkedések valamelyikére kerülhet sor:

a)	az ideiglenesen beszedett összegeket és ezek kamatát vagy egyéb hozamát legkésőbb a jogorvoslati lehetőségek kimerülésének évét követő pénzügyi évben a költségvetési rendelet 83. cikke szerint be kell állítani a költségvetésbe;

b)	pénzügyi biztosíték nyújtása esetén érvényesíteni kell a biztosítékot, és a megfelelő összeget be kell állítani a költségvetésbe.

Ha a Bíróság megnövelte a pénzbírság vagy büntetés összegét, a Bizottság határozatának megfelelő összegig az első albekezdés a) és b) pontja alkalmazandó, a növekmény összegét pedig a számvitelért felelős tisztviselő szedi be, és azt be kell állítani a költségvetésbe.

(4)   Miután valamennyi jogorvoslati lehetőség kimerült, és a pénzbírságot vagy büntetést eltörölték vagy csökkentették, az alábbi intézkedések valamelyikére kerülhet sor:

a)	az indokolatlanul beszedett összeget és annak kamatát vissza kell fizetni az érintett harmadik fél számára; amennyiben a vonatkozó időszakban elért hozam összességében negatív, az indokolatlanul beszedett összeg névértékét kell visszafizetni;

b)	pénzügyi biztosíték nyújtása esetén fel kell szabadítani a biztosítékot.

91. cikk

Lemondás a megállapított követelések beszedéséről

(A költségvetési rendelet 80. cikke)

(1)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő csak a következő esetekben mondhat le a megállapított követelések teljes vagy részleges beszedéséről:

a)	ha a beszedés előrelátható költségei meghaladnák a beszedett összeget, és a lemondás nem árt az Unió tekintélyének;

b)	ha az összeg a követelés fennállásának időtartama, illetve az adós fizetésképtelensége következtében nem szedhető be;

c)	ha a beszedés nem egyeztethető össze az arányosság elvével.

(2)   Az (1) bekezdés c) pontjában említett esetben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az intézményben létrehozott, előre meghatározott eljárásokkal összhangban, az alábbi, minden körülmények között alkalmazandó szempontok szerint jár el:

a)	a követelés megállapítására okot adó szabálytalanság súlyosságára vonatkozó tényállás jellege (csalás, ismételt jogsértés, szándék, gondosság kötelezettségének megsértése, jóhiszeműség, nyilvánvaló tévedés);

b)	azon hatás, amelyet a beszedésről való lemondás gyakorolna az Unió működésére és pénzügyi érdekeire (az érintett összeg, a precedensteremtés kockázata, a szabályok kötelező erejének aláásása).

Az eset körülményeitől függően az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az alábbi, kiegészítő szempontokat is figyelembe veheti:

a)	a beszedésről való lemondás által okozott versenytorzulás;

b)	a gazdasági és társadalmi károk, amelyeket a tartozás teljes beszedése okozna.

(3)   A költségvetési rendelet 80. cikkének (2) bekezdésében említett lemondó határozatot meg kell indokolni, és utalni kell abban a beszedés biztosítása érdekében meghozott intézkedésekre, valamint azon jogi és ténybeli körülményekre, amelyeken a lemondás alapul. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a 84. cikkel összhangban mond le a beszedésről.

(4)   Egy megállapított követelés beszedéséről való lemondás jogát az intézmény nem ruházhatja át az alábbi esetek egyikében sem:

a)	amennyiben a lemondás által érintett összeg legalább 1 000 000 EUR;

b)	amennyiben a lemondás által érintett összeg legalább 100 000 EUR, és ezen összeg a megállapított követelés legalább 25 %-ának felel meg.

Az első albekezdésben meghatározott küszöbértékek alatt valamennyi intézmény maga határozza meg belső szabályzatában a megállapított követelések beszedéséről való lemondás jogának átruházására vonatkozó feltételeket és eljárást.

(5)   Minden intézmény évente jelentést küld az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az (1)–(4) bekezdésben említett, legalább 100 000 EUR-nak megfelelő összegek beszedéséről való lemondásokról. A Bizottság esetében e jelentést a költségvetési rendelet 66. cikkének (9) bekezdésében említett éves tevékenységi jelentés összefoglalójához kell csatolni.

92. cikk

Megállapított követelés megszüntetése

(A költségvetési rendelet 80. cikke)

(1)   Tévedés esetén az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a 82. és 84. cikkel összhangban egészében vagy részben törli a megállapított követelést, és a törlést megfelelően indokolja.

(2)   Minden intézmény maga határozza meg belső szabályzatában a megállapított követelés törlési jogának átruházására vonatkozó feltételeket és eljárást.

93. cikk

Az elévülési időre vonatkozó szabályok

(A költségvetési rendelet 81. cikke)

(1)   Az Unió harmadik felekkel szembeni jogosultságainak elévülési ideje az adóssal a 80. cikk (3) bekezdésének b) pontja szerinti terhelési értesítésben közölt határidő lejártát követő napon kezdődik.

A harmadik felek Unióval szembeni jogosultságainak elévülési ideje azon a napon kezdődik, amikor a megfelelő jogi kötelezettségvállalás értelmében a harmadik fél jogosultságának kifizetése esedékes.

(2)   A harmadik felekkel szembeni uniós jogosultságok elévülési idejét egy intézmény, vagy az intézmény kérésére cselekvő tagállam minden olyan cselekménye megszakítja, amelyről a harmadik felet értesítik és az adósság beszedésére irányul.

A harmadik felek Unióval szembeni jogosultságainak elévülési idejét minden olyan, az adósság beszedésére irányuló cselekmény megszakítja, amelyről a hitelezők vagy azok meghatalmazottjai értesítik az Uniót.

(3)   A (2) bekezdésben említett megszakítást követő napon új, ötéves elévülési időszak kezdődik.

(4)   Az (1) bekezdésben említett követeléssel kapcsolatos minden jogi lépés, beleértve a magukat később nem illetékesnek nyilvánító bíróságok előtti lépéseket is, megszakítja az elévülési időt. Az új ötéves elévülési időszak addig nem kezdődik meg, amíg nincs jogerős ítélet, vagy ugyanazon felek ugyanazon esetben nem jutnak peren kívüli egyezségre.

(5)   Amennyiben a számvitelért felelős tisztviselő a 89. cikkel összhangban fizetési haladékot ad az adósnak, úgy ez az elévülési idő megszakításának minősül. A meghosszabbított fizetési határidő lejártát követő napon új, ötéves elévülési időszak kezdődik.

(6)   Az (1)–(5) bekezdésben megállapított elévülési idő lejárta után a jogosultságok nem szedhetők be.

6.   FEJEZET

Kiadási műveletek

94. cikk

Finanszírozási döntés

(A költségvetési rendelet 84. cikke)

(1)   A finanszírozási döntés meghatározza a költségvetésből fedezett kiadásokkal járó fellépés lényeges elemeit.

(2)   A finanszírozási döntés meghatározza mindenekelőtt a következőket:

a)

vissza nem térítendő támogatások esetében: i. utalás az alap-jogiaktusra és a költségvetési tételre; ii. az év prioritásai, a megvalósítandó célkitűzések és a pénzügyi évre engedélyezett előirányzatokkal várhatóan elért eredmények; iii. a javaslatok kiválasztására használandó lényeges jogosultsági, kiválasztási és odaítélési feltételek; iv. a társfinanszírozás maximálisan lehetséges aránya; ha több arányt terveznek, az egyes arányok esetében követendő szempontok; v. a pályázati felhívások ütemterve és irányadó összege;

b)	közbeszerzések esetében: i. az adott évben közbeszerzésekre fenntartott globális költségvetési keret; ii. a tervezett szerződések irányszáma és típusa és – ha lehetséges – általános tárgya; iii. a közbeszerzési eljárások indításának tervezett időtartama;

c)

a költségvetési rendelet 187. cikkében említett vagyonkezelői alapok esetében: i. utalás az alap-jogiaktusra és a költségvetési tételre; ii. a vagyonkezelői alap számára fenntartott éves előirányzat az alap teljes futamidejére tervezett összegekkel együtt; iii. a vagyonkezelői alap célja és futamideje; iv. a vagyonkezelői alap irányítási szabályai; v. annak lehetősége, hogy költségvetés-végrehajtási feladatokat ruházzanak át a költségvetési rendelet 187. cikkének (2) bekezdésében említett szervezetekre és személyekre;

d)	pénzdíjak esetében: i. utalás az alap-jogiaktusra és a költségvetési tételre; ii. az elérendő célok és a várt eredmények; iii. a részvétel lényeges feltételei és az odaítélési feltételek; iv. a versenypályázat időtartama és a díj vagy díjak összege;

e)	a pénzügyi eszközök esetében: i. utalás az alap-jogiaktusra és a költségvetési tételre; ii. az elérendő célok és a várt eredmények; iii. a pénzügyi eszköz számára előirányzott összeg; iv. az indikatív végrehajtási ütemterv.

(3)   Amennyiben a költségvetési rendelet 128. cikkében említett munkaprogram a pénzügyi évre engedélyezett előirányzatokból finanszírozott, vissza nem térítendő támogatásokra vonatkozóan tartalmazza az e cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott információkat, a munkaprogramot elfogadó határozatot e támogatások tekintetében finanszírozási döntésnek kell tekinteni.

A közbeszerzések, vagyonkezelői alapok, pénzdíjak és pénzügyi eszközök vonatkozásában, amennyiben a pénzügyi évre engedélyezett megfelelő előirányzatok végrehajtásáról az e cikk (2) bekezdésének b), c), d) és e) pontjában meghatározott információkat tartalmazó munkaprogram rendelkezik, az e munkaprogramot elfogadó határozatot az érintett közbeszerzések, vagyonkezelői alapok, pénzdíjak és pénzügyi eszközök tekintetében finanszírozási döntésnek kell tekinteni.

Amennyiben a munkaprogram egy vagy több fellépés tekintetében nem tartalmazza ezen információkat, azt megfelelően módosítani kell, vagy az érintett fellépések tekintetében egyedi finanszírozási döntést kell elfogadni.

(4)   A már elfogadott finanszírozási döntés lényeges változtatásához az eredeti döntés elfogadásával azonos eljárást kell követni, az alap-jogiaktus rendelkezéseinek sérelme nélkül.

1.   szakasz

Kiadásokra vállalt kötelezettség

95. cikk

Globális és ideiglenes kötelezettségvállalások

(A költségvetési rendelet 85. cikke)

(1)   A globális költségvetési kötelezettségvállalás végrehajtására vagy olyan finanszírozási megállapodás útján kerül sor, amely maga rendelkezik egy vagy több, azt követő jogi kötelezettségvállalásról, vagy pedig egy vagy több jogi kötelezettségvállalás útján kerül sor.

A harmadik országoknak biztosított közvetlen pénzügyi segítségnyújtás és költségvetés-támogatás területén kötött finanszírozási megállapodások jogi kötelezettségvállalást testesítenek meg, és más jogi kötelezettségvállalás megkötése nélkül is kifizetésekhez vezethetnek.

(2)   Az ideiglenes költségvetési kötelezettségvállalás végrehajtása egy vagy több, későbbi kifizetés iránti jogosultságot teremtő jogi kötelezettségvállalás útján, illetve a személyzeti kiadások vagy az intézmények uniós eseményekhez kapcsolódó kommunikációs költségei esetében közvetlen kifizetéssel történik.

96. cikk

A globális kötelezettségvállalás elfogadása

(A költségvetési rendelet 85. cikke)

(1)   Globális kötelezettségvállalásra finanszírozási döntés alapján kerül sor.

A globális kötelezettségvállalást legkésőbb a végső kedvezményezettek kiválasztására vonatkozó döntés meghozatala előtt, és – amennyiben az érintett előirányzatok végrehajtása a 188. cikk szerinti munkaprogram elfogadását foglalja magában – legkorábban azt követően kell megtenni, hogy a munkaprogramot elfogadták.

(2)   Az (1) bekezdés második albekezdése nem alkalmazandó olyan esetben, amikor a globális kötelezettségvállalás végrehajtására finanszírozási megállapodás útján kerül sor.

97. cikk

Az aláírás egységessége

(A költségvetési rendelet 85. cikke)

(1)   Azon szabálytól, amely szerint ugyanazon személynek kell aláírnia a költségvetési kötelezettségvállalást és az annak megfelelő jogi kötelezettségvállalást, csak az alábbi esetekben lehet eltérni:

a)	amennyiben a kötelezettségvállalás ideiglenes;

b)	amennyiben a globális kötelezettségvállalás harmadik országgal kötött finanszírozási megállapodásra vonatkozik;

c)	amennyiben az intézmény döntése jogi kötelezettségvállalásnak minősül;

d)	amennyiben a globális kötelezettségvállalás végrehajtására több olyan jogi kötelezettségvállalás útján kerül sor, amelyekért különböző engedélyezésre jogosult tisztviselők felelősek;

e)

amennyiben a külső fellépések finanszírozására rendelkezésre álló előlegszámlákkal kapcsolatos jogi kötelezettségvállalásokat a 72. cikkben említett helyi szervhez tartozó személyzet tagjainak kell aláírniuk az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő utasítására, aki azonban teljes mértékben felel a mögöttes ügyletért;

f)	amennyiben az intézmény a költségvetési rendelet 199. cikkének (1) bekezdése értelmében egy intézményközi európai hivatal igazgatóját engedélyezésre jogosult tisztviselői hatáskörrel bízta meg.

(2)   Amennyiben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, aki a költségvetési kötelezettségvállalást aláírta, akadályoztatva van, és a jogi kötelezettségvállalás megkötésére nyitva álló határidővel össze nem egyeztethető ideig akadályoztatva marad, úgy a jogi kötelezettségvállalást az egyes intézmények által elfogadott helyettesítési szabályok értelmében kijelölt személy köti meg, feltéve, hogy az említett személy a költségvetési rendelet 65. cikkének (3) bekezdése értelmében engedélyezésre jogosult tisztviselői státusszal rendelkezik.

98. cikk

Ideiglenes kötelezettségvállalásokkal fedezett igazgatási kiadások

(A költségvetési rendelet 85. cikke)

A rendszeres igazgatási kiadások közé tartozó tételek, amelyek ideiglenes kötelezettségvállalásokat eredményezhetnek, a következők:

a)	személyzeti kiadások, függetlenül attól, hogy az érintett személyzet a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozik-e, egyéb emberi erőforrással és nyugdíjjal kapcsolatos kiadások, valamint a szakértők díjazásával kapcsolatos kiadások;

b)	az intézmény tagjaival kapcsolatos kiadások;

c)	képzési kiadások;

d)	versenyvizsgákkal, személyzeti felvétellel és alkalmazással kapcsolatos kiadások;

e)	szolgálati utakkal kapcsolatos kiadások;

f)	reprezentációs kiadások;

g)	tanácskozásokkal kapcsolatos kiadások;

h)	szabadfoglalkozású tolmácsok és fordítók;

i)	tisztviselőcsere;

j)	ingó és ingatlan vagyontárgyak után rendszeresen fizetendő bérleti díjak, vagy a jelen rendelet 121. cikke értelmében vett ingatlanszerződéssel vagy a költségvetési rendelet 203. cikke (8) bekezdése szerinti kölcsön részleteivel kapcsolatos rendszeres kifizetések;

k)	különböző biztosítások;

l)	takarítás, karbantartás és biztonság;

m)	szociális jóléti és egészségügyi kiadások;

n)	távközlési szolgáltatások használata;

o)	pénzügyi díjak;

p)	jogi kiadások;

q)	kártérítés, beleértve a kamatot is;

r)	munkaberendezések;

s)	víz, gáz és elektromos áram;

t)	kiadványok nyomtatott vagy elektronikus formában;

u)	az intézmények uniós eseményekhez kapcsolódó kommunikációs tevékenységei.

99. cikk

Az egyedi jogi kötelezettségvállalások nyilvántartása

(A költségvetési rendelet 86. cikke)

Amennyiben a globális költségvetési kötelezettségvállalást egy vagy több egyedi jogi kötelezettségvállalás követi, úgy az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő rögzíti a központi elszámolásban ezen következő, egyedi jogi kötelezettségvállalások összegét.

Az elszámolás során jelezni kell azon globális kötelezettségvállalás referenciaadatait, amelyekre az egyedi kötelezettségvállalásokat elkönyvelik.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a költségvetési rendelet 86. cikke (4) bekezdésének negyedik albekezdésében említett eseteket kivéve azt megelőzően rögzíti az összegeket az elszámolásban, mielőtt aláírná a megfelelő, egyedi jogi kötelezettségvállalásokat.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő minden esetben ellenőrzi, hogy a teljes összeg nem lépi-e túl a megfelelő globális kötelezettségvállalás összegét.

2.   szakasz

A kiadások jóváhagyása

100. cikk

A kiadások jóváhagyása és „kifizethető” (bon à payer) jelzéssel való ellátása

(A költségvetési rendelet 88. cikke)

(1)   A kiadások jóváhagyása a 110. cikk szerinti bizonylatokon alapul, amelyek tanúsítják a kötelezettségek jogosságát a tényleges szolgáltatásnyújtás, a tényleges árubeszerzés, illetve az építési beruházás tényleges megvalósulásának igazolása, vagy a kifizetést, például előfizetéseket vagy képzések díjainak befizetését igazoló egyéb okmányok alapján.

(2)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő személyesen ellenőrzi a bizonylatokat, vagy saját hatáskörében meggyőződik arról, hogy az ellenőrzés megtörtént, mielőtt döntést hozna a kiadás jóváhagyásáról.

(3)   A jóváhagyási döntés azáltal jut kifejezésre, hogy az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő vagy a személyzet egy szakmailag illetékes és az engedélyezésre jogosult tisztviselő formális döntése által szabályszerűen, a költségvetési rendelet 65. cikke (5) bekezdésének megfelelően saját hatáskörben felhatalmazott tagja, az aláírását is tartalmazó „kifizethető” (bon à payer) jelzéssel látja el az utalványt. A felhatalmazásról szóló döntést tájékoztatásul meg kell őrizni.

101. cikk

„A tényeknek megfelelő” (conforme aux faits) jelzés az előfinanszírozási kifizetések vonatkozásában

(A költségvetési rendelet 88. cikke)

Az előfinanszírozási kifizetések esetében az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő vagy a személyzet egy szakmailag illetékes és az engedélyezésre jogosult tisztviselő által szabályszerűen felhatalmazott tagja „a tényeknek megfelelő” (conforme aux faits) jelzéssel igazolja, hogy a jogi kötelezettségvállalásban az előfinanszírozás kifizetésével kapcsolatban előírt feltételek teljesültek.

102. cikk

A közbeszerzési szerződések kifizetésének jóváhagyása az időközi és egyenlegkifizetések vonatkozásában

(A költségvetési rendelet 88. cikke)

A közbeszerzési szerződések alapján teljesített időközi és egyenlegkifizetések esetében a „kifizethető” (bon à payer) jelzés igazolja, hogy:

a)	az intézmény megkapta, és hivatalosan iktatta a szerződő fél által kiállított számlát;

b)

az engedélyezésre jogosult tisztviselő vagy a személyzet egy szakmailag illetékes és az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által szabályszerűen felhatalmazott tagja magát a számlát, vagy a beérkezett számlát kísérő belső bizonylatot „a tényeknek megfelelő” (conforme aux faits) jelzéssel látta el, és aláírta;

c)	az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő vagy az ő felelősségére eljáró személy valamennyi szempontból és különösen a kifizetendő összeg megállapítása és a kifizetés mentesítő hatásának igazolása tekintetében ellenőrizte a számlát.

Az első bekezdés b) pontjában említett „a tényeknek megfelelő” (conforme aux faits) jelzés igazolja, hogy a szerződésben előírt szolgáltatások nyújtása, illetve a szerződésben előírt áruk beszerzése, illetve a szerződésben előírt építési beruházás rendben megvalósult. Árubeszerzés vagy építési beruházás esetén a szakmailag illetékes tisztviselő vagy egyéb alkalmazott előzetes átvételi elismervényt, majd a szerződésben megállapított kezességvállalási időszak lejártát követően végleges átvételi elismervényt állít ki. Az említett két elismervény egyenértékű „a tényeknek megfelelő” (conforme aux faits) jelzéssel.

Az előfizetéseket vagy képzések díjait is magában foglaló visszatérő kifizetések vonatkozásában a „tényeknek megfelelő” (conforme aux faits) jelzés igazolja, hogy a hitelező jogosultsága megfelel a kifizetést igazoló vonatkozó bizonylatoknak.

103. cikk

A vissza nem térítendő támogatások kifizetésének jóváhagyása az időközi és egyenlegkifizetések vonatkozásában

(A költségvetési rendelet 88. cikke)

Vissza nem térítendő támogatások céljára szolgáló időközi és egyenlegkifizetések esetén a „kifizethető” (bon à payer) jelzés igazolja, hogy:

a)	az intézmény megkapta, és hivatalosan iktatta a kedvezményezett kifizetés iránti kérelmét;

b)

egy, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által szabályszerűen felhatalmazott tisztviselő vagy szakmailag illetékes egyéb alkalmazott magát a kifizetés iránti kérelmet vagy a beérkezett költségelszámolást kísérő belső bizonylatot „a tényeknek megfelelő” (conforme aux faits) jelzéssel látta el és aláírta;

c)	az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő vagy az ő felelősségére eljáró személy valamennyi szempontból és különösen a kifizetendő összeg megállapítása és a kifizetés mentesítő hatásának igazolása tekintetében ellenőrizte a kifizetés iránti kérelmet.

Az első bekezdés b) pontjában említett jóváhagyással az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által szabályszerűen felhatalmazott tisztviselő vagy szakmailag illetékes egyéb alkalmazott igazolja, hogy a kedvezményezett által végrehajtott tevékenység vagy munkaprogram minden tekintetben megfelel a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásnak vagy az ilyen támogatásról szóló határozatnak, beleértve adott esetben azt is, hogy a kedvezményezett által elszámolt költségek elszámolhatók.

104. cikk

A személyzeti kiadások kifizetésének jóváhagyása

(A költségvetési rendelet 88. cikke)

Személyzeti kiadások teljesítésére szolgáló kifizetések esetében a „kifizethető” jelzés igazolja az alábbi bizonylatok meglétét:

a)

a havi alapilletmény tekintetében: i. a személyzet teljes jegyzéke, amely illetményük valamennyi elemét tartalmazza; ii. az egyes esetekben hozott döntéseket tartalmazó űrlap (személyi adatlap), amely valamennyi változás esetén jelzi az illetmény elemeiben bekövetkező változásokat; iii. alkalmazás vagy kinevezés esetében az alkalmazásról, illetve a kinevezésről szóló határozat hiteles másolata, amelyet az első alapilletmény kifizetésének jóváhagyásához kell csatolni;

b)	egyéb illetmények, például óradíjban vagy napidíjban részesülő személyzet tekintetében: a személyzet engedélyezésre jogosult tagjának aláírásával igazolt kimutatás a teljesített napokról, illetve órákról;

c)	a túlóra tekintetében: a személyzet engedélyezésre jogosult tagjának aláírásával igazolt kimutatás a teljesített túlórákról;

d)

a kiküldetési költségek tekintetében: i. az illetékes hatóság által aláírt kiküldetési megbízás; ii. a kiküldetési költségek kimutatása, amelyet a személyzet kiküldetésre küldött tagja és a megfelelő hatáskörrel felruházott hivatali felettese ír alá, amennyiben a kiküldetési költségek eltérnek a kiküldetési megbízásban foglaltaktól;

e)	a személyzettel kapcsolatos néhány egyéb igazgatási kiadás tekintetében, ideértve az előfizetéseket vagy a képzések költségeit, amelyeket a szerződés szerint előre kell fizetni: a kiadás alapjául szolgáló döntésre hivatkozó bizonylatok, amelyek tartalmazzák a számítás valamennyi elemét.

A kiküldetési költségek az első albekezdés d) pontjának ii. alpontjában említett kimutatásában fel kell tüntetni a kiküldetés helyét, az indulás és a kiküldetés helyére való megérkezés napját és időpontját, az utazási költségeket, a tartózkodási költségeket és az egyéb, megfelelő bizonylatok alapján jóváhagyott kiadásokat.

105. cikk

A „kifizethető” (bon à payer) jelzéssel való ellátás lehetséges formái

(A költségvetési rendelet 88. cikke)

Számítógépes rendszeren kívül a „kifizethető” jelzés az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő vagy a személyzet szakmailag illetékes és a 100. cikkel összhangban az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által szabályszerűen felhatalmazott tagja aláírásával ellátott bélyegzőlenyomat útján jön létre. Számítógépes rendszer esetében a „kifizethető” jelzés az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő vagy a személyzet szakmailag illetékes és az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által szabályszerűen felhatalmazott tagja általi biztonságos elektronikus érvényesítés útján jön létre.

106. cikk

„A tényeknek megfelelő” (conforme aux faits) jelzéssel való ellátás lehetséges formái

(A költségvetési rendelet 88. cikke)

Számítógépes rendszeren kívül a „tényeknek megfelelő” jelzés az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő vagy a személyzet szakmailag illetékes és a 101. cikkel összhangban az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által szabályszerűen felhatalmazott tagja aláírásával ellátott bélyegzőlenyomat útján jön létre. Számítógépes rendszer esetében „a tényeknek megfelelő” jelzés a személyzet szakmailag illetékes és az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által szabályszerűen felhatalmazott tagja általi biztonságos elektronikus érvényesítés útján jöhet létre.

3.   szakasz

A kifizetések engedélyezése

107. cikk

A kifizetések ellenőrzése az engedélyezésre jogosult tisztviselő által

(A költségvetési rendelet 89. cikke)

A kifizetési utalvány elkészítésekor az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő biztosítja, hogy:

a)	a kifizetési utalványt megfelelő módon bocsátották ki, ami azt jelenti, hogy előzőleg megfelelő jóváhagyási döntés született „kifizethető” jelzés formájában, továbbá a fizetés kedvezményezettjének adatai helyesek, és az összeg esedékes;

b)	a kifizetési utalvány megfelel azon költségvetési kötelezettségvállalásnak, amellyel szemben elkönyvelték;

c)	a kiadást a megfelelő költségvetési tételre terhelték;

d)	az előirányzatok rendelkezésre állnak.

108. cikk

A kifizetési utalvány kötelező adatai és továbbítása a számvitelért felelős tisztviselőnek

(A költségvetési rendelet 89. cikke)

(1)   A kifizetési utalvány meghatározza a következőket:

a)	a pénzügyi év, amelyre a kiadást elkönyvelik;

b)	a megfelelő költségvetési jogcímcsoport és az esetlegesen alkalmazandó egyéb alfejezet;

c)	hivatkozás a kifizetési jogosultságot keletkeztető jogi kötelezettségvállalásra;

d)	hivatkozás azon költségvetési kötelezettségvállalásra, amellyel szemben a kifizetést elkönyvelik;

e)	a fizetendő összeg, euróban;

f)	a kedvezményezett neve, címe és bankszámlaadatai;

g)	a kiadás tárgya;

h)	a fizetés módja;

i)	a könyvelési tételek rögzítése a nyilvántartásban a 248. cikkel összhangban.

(2)   A kifizetési utalványt az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő keltezéssel és aláírással látja el, majd megküldi a számvitelért felelős tisztviselőnek.

4.   szakasz

A kiadások kifizetése

109. cikk

A kifizetések típusai

(A költségvetési rendelet 90. cikke)

(1)   Az előfinanszírozás induló forrást biztosít. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak megfelelően az előfinanszírozást több kifizetésre lehet bontani.

(2)   A megismételhető időközi kifizetés célja a határozat vagy megállapodás végrehajtása során felmerült költségek megtérítése, illetve a szerződés időközi szakaszaiban befejezett vagy nyújtott szolgáltatások, áruszállítás vagy építési beruházás kifizetése. Az alap-jogiaktus rendelkezéseinek sérelme nélkül, az időközi kifizetés részben vagy egészben kimerítheti az előfinanszírozás összegét.

(3)   A kiadások lezárására egyenlegkifizetés formájában kerül sor; az egyenlegkifizetés nem megismételhető, és keretében valamennyi korábbi kifizetés elszámolásra kerül.

110. cikk

Bizonylatok

(A költségvetési rendelet 90. cikke)

(1)   Az előfinanszírozás, beleértve a több kifizetésből álló előfinanszírozást, a szerződés, a határozat, a megállapodás, illetve az alap-jogiaktus vagy olyan bizonylatok alapján kerül kifizetésre, amelyek lehetővé teszik annak ellenőrzését, hogy a finanszírozott tevékenységek megfelelnek-e a kérdéses szerződésben, határozatban, illetve megállapodásban foglalt feltételeknek. Amennyiben az előfinanszírozás kifizetésének időpontját ezek az eszközök rögzítik, az esedékes összeg kifizetéséhez nincs szükség külön kérelemre.

(2)   Az időközi kifizetések és az egyenlegkifizetések olyan bizonylatokon alapulnak, amelyek lehetővé teszik annak ellenőrzését, hogy a finanszírozott tevékenységet az alap-jogiaktusnak vagy a határozatnak megfelelően, illetve a szerződésben vagy megállapodásban foglalt feltételekkel összhangban végezték-e.

(3)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően, valamint az alap-jogiaktussal, határozatokkal, szerződésekkel és megállapodásokkal összhangban megállapítja az e cikkben említett bizonylatok ismérveit. A (2) bekezdés alkalmazásában a technikai és a pénzügyi végrehajtásról szóló időközi és zárójelentések bizonylatnak minősülnek.

(4)   A bizonylatokat az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a 48. cikknek megfelelően megőrzi.

5.   szakasz

A kiadási műveletek határidői

111. cikk

Fizetési határidők és késedelmi kamat

(A költségvetési rendelet 92. cikke)

(1)   A kifizetésre rendelkezésre álló idő tartalmazza a kiadások jóváhagyását, engedélyezését és kifizetését.

A kifizetésre rendelkezésre álló idő a kifizetés iránti kérelem kézhezvételétől fogva számítandó.

A kifizetés iránti kérelmet az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő feljogosított szolgálata a lehető legrövidebb időn belül nyilvántartásba veszi, és a kézhezvétel időpontjának a nyilvántartásba vétel napját kell tekinteni.

A kifizetés időpontja azon nap, amikor az intézmény számláját megterhelik.

(2)   A kifizetés iránti kérelem tartalmazza az alábbi lényeges elemeket:

a)	a hitelező azonosítója;

b)

összeg;

c)

pénznem;

d)

dátum.

Bármely lényeges elem hiánya esetén a kifizetés iránti kérelmet el kell utasítani.

A kifizetési iránti kérelem elutasításáról és annak okairól a lehető legrövidebb időn, de legfeljebb a kifizetés iránti kérelem kézhezvételétől számított 30 naptári napon belül írásban értesíteni kell a hitelezőt.

(3)   A fizetési határidőnek a költségvetési rendelet 92. cikkének (2) bekezdésében említett felfüggesztése esetén a kifizetésre fennmaradó idő attól a naptól számítandó újra, amelyen a kért információkat vagy a módosított bizonylatokat kézhez veszik, vagy a szükséges további ellenőrzéseket, köztük a helyszíni ellenőrzéseket elvégzik.

(4)   A költségvetési rendelet 92. cikkének (1) bekezdésben megállapított határidők lejáratát követően a hitelező az alábbi feltételeknek megfelelően kamatra jogosult:

a)	a kamatlábak az e rendelet 83. cikke (2) bekezdésében említett kamatlábak;

b)	a kamatot a költségvetési rendelet 92. cikkének (1) bekezdésében megállapított fizetési határidő lejáratát követő naptári naptól a kifizetés napjáig tartó időszakra kell fizetni.

Amennyiben azonban az első albekezdéssel összhangban számított kamat nem haladja meg a 200 EUR-t, azt a hitelezőnek csak kérésre, a késedelmes kifizetés beérkezésétől számított két hónapon belül megküldött kérelem esetén kell megfizetni.

(5)   Minden intézmény jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a költségvetési rendelet 92. cikkében megállapított határidők betartásáról és a határidők felfüggesztéséről. A Bizottság jelentését csatolni kell a költségvetési rendelet 66. cikkének (9) bekezdésében említett éves tevékenységi jelentésekhez.

7.   FEJEZET

Informatikai rendszerek

112. cikk

Az informatikai rendszerek leírása

(A költségvetési rendelet 93. cikke)

Amennyiben a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos műveletek feldolgozására számítógépes rendszereket és alrendszereket alkalmaznak, úgy azok teljes és naprakész leírására van szükség.

Valamennyi leírás meghatározza az összes adatmező tartalmát, és ismerteti, hogy a rendszer miként kezeli az egyes műveleteket. Részletesen bemutatja, miként biztosítja a rendszer az egyes műveletek teljes ellenőrzési nyomvonalát.

113. cikk

Időszakos mentés

(A költségvetési rendelet 93. cikke)

A számítógépes rendszerek és alrendszerek adatait időszakosan menteni kell, és biztos helyen kell őrizni.

8.   FEJEZET

Belső ellenőr

114. cikk

A belső ellenőr kinevezése

(A költségvetési rendelet 98. cikke)

(1)   Minden intézmény működésének különleges jellemzőihez és szükségleteihez igazított rendelkezésekkel összhangban nevezi ki belső ellenőrét. Az intézmény tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a belső ellenőr kinevezéséről.

(2)   Minden intézmény működésének különleges jellemzőivel és szükségleteivel összhangban határozza meg a belső ellenőr hatáskörét, és részletesen megállapítja a belső ellenőr feladatainak gyakorlására vonatkozó célkitűzéseket és eljárásokat, megfelelő figyelemmel a belső ellenőrzésre vonatkozó nemzetközi normákra is.

(3)   Az intézmény olyan tisztviselőt vagy egyéb alkalmazottat nevezhet ki belső ellenőrnek, aki a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozik, különleges szakértelemmel rendelkezik és a tagállamok egyikének állampolgára.

(4)   Ha két vagy több intézmény ugyanazon belső ellenőrt nevezi ki, úgy meg kell hozniuk a szükséges rendelkezéseket annak érdekében, hogy a 119. cikkben megállapított módon felelősségre vonható legyen tevékenységéért.

(5)   Az intézmény tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a belső ellenőr megbízatásának megszűnéséről.

115. cikk

A belső ellenőr működési forrásai

(A költségvetési rendelet 99. cikke)

Az intézmény a belső ellenőr rendelkezésére bocsátja az ellenőrzési feladatai megfelelő ellátáshoz szükséges forrásokat, valamint a feladatait, jogait és kötelezettségeit részletesen ismertető szabályzatot.

116. cikk

Munkaprogram

(A költségvetési rendelet 99. cikke)

(1)   A belső ellenőr elfogadja munkaprogramját, és benyújtja azt az intézménynek.

(2)   Az intézmény felkérheti a belső ellenőrt olyan ellenőrzés elvégzésére is, amely nem szerepel az (1) bekezdésben említett munkaprogramban.

117. cikk

A belső ellenőr által készített jelentések

(A költségvetési rendelet 99. cikke)

(1)   A belső ellenőr benyújtja az intézménynek a költségvetési rendelet 99. cikkének (3) bekezdésében előírt éves belső ellenőrzési jelentést, amely tartalmazza az elvégzett belső ellenőrzések számát és típusát, a legfontosabb ajánlásokat és az ajánlások alapján hozott intézkedéseket.

Ezen éves jelentés említést tesz minden olyan rendszerbeli problémáról is, amelyet a költségvetési rendelet 73. cikkének (6) bekezdése szerint létrehozott szakosított testület tárt fel.

(2)   Minden intézmény megvizsgálja, hogy a belső ellenőre által készített jelentésben foglalt ajánlások alkalmasak-e arra, hogy a leginkább bevált módszerek tekintetében a többi intézménnyel folytatott csereprogram részét képezzék.

(3)   A belső ellenőr jelentésének összeállítása során különösen a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás alapelvének való általános megfelelésre összpontosít, és biztosítja, hogy ezen alapelv alkalmazásának folyamatos javítása és szélesítése érdekében meghozzák a megfelelő intézkedéseket.

118. cikk

Függetlenség

(A költségvetési rendelet 100. cikke)

A belső ellenőr teljes függetlenséget élvez ellenőrzései során. Nem adható számára semmilyen utasítás, és nem korlátozható semmilyen módon azon feladatai teljesítésében, amelyeket kinevezése alapján a költségvetési rendelet szerint ráruháztak.

119. cikk

A belső ellenőr felelőssége

(A költségvetési rendelet 100. cikke)

E cikkel összhangban eljárva kizárólag az intézmény vonhatja felelősségre tevékenységéért a belső ellenőrt, mint a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó tisztviselőt vagy egyéb alkalmazottat.

Az intézmény csak indoklással ellátott döntés alapján kezdhet vizsgálatot. E döntésről tájékoztatni kell az érdekelt felet. Az intézmény megbízhat a közvetlen felelősségébe tartozó vizsgálat vezetésével egy vagy több olyan tisztviselőt, aki a személyzet érintett tagjával azonos vagy annál magasabb besorolási fokozatba tartozik. A vizsgálat során az érdekelt felet is meg kell hallgatni.

A vizsgálati jelentést meg kell küldeni az érdekelt félnek, akit az intézmény ezt követően meghallgat a jelentésben foglalt üggyel kapcsolatban.

A jelentés és a meghallgatás alapján az intézmény indoklással ellátott határozatot fogad el az eljárás lezárásáról, vagy indoklással ellátott határozatot fogad el a személyzeti szabályzat 22. és 86. cikkével, valamint IX. mellékletével összhangban. A fegyelmi intézkedésről vagy pénzbüntetésről szóló határozatról értesíteni kell az érdekelt felet, és tájékoztatásul azt meg kell küldeni a többi intézménynek és a Számvevőszéknek is.

Az érdekelt fél a személyzeti szabályzatban előírtaknak megfelelően keresetet nyújthat be az ilyen határozatokkal kapcsolatban az Európai Unió Bíróságánál.

120. cikk

Kereset az Európai Unió Bírósága előtt

(A költségvetési rendelet 100. cikke)

A személyzeti szabályzatban előírt jogorvoslati lehetőségek sérelme nélkül a belső ellenőr közvetlenül az Európai Unió Bíróságához fordulhat a belső ellenőrként folytatott tevékenységét érintő jogi aktusokkal kapcsolatosan. Az ilyen keresetet a kérdéses jogi aktusról szóló értesítés napjától számított három hónapon belül kell benyújtani.

Az ilyen kereseteket az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata 91. cikkének (5) bekezdésében előírt módon kell kivizsgálni és megítélni.

V.   CÍM

KÖZBESZERZÉS

1.   FEJEZET

Általános rendelkezések

1.   szakasz

Hatály és az odaítélés alapelvei

121. cikk

Fogalommeghatározások és hatály

(A költségvetési rendelet 101. cikke)

(1)   Az ingatlanszerződés körébe földterület, meglévő épület és egyéb ingatlan vétele, hosszú lejáratú és egyéb bérlete, haszonélvezete, lízingje és bérlet útján történő vétele tartozik, vételi opcióval vagy anélkül.

(2)   Az árubeszerzésére irányuló közbeszerzési szerződés körébe termék vétele, lízingje, bérlete vagy bérlet útján történő vétele tartozik, vételi opcióval vagy anélkül. Az a szerződés, amelynek tárgya termékek szállítása, és amely beállítási és üzembehelyezési műveletekre is kiterjedhet, árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződésnek tekintendő.

(3)   Az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés körébe az olyan beruházás megvalósítása, illetve megtervezése és megvalósítása tartozik, amely a 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletében szereplő tevékenységek valamelyikével kapcsolatos; ugyancsak ide tartozik az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő beruházás bármely eszközzel történő megvalósítása. Az „építési beruházás” magas- vagy mélyépítési munkálatok olyan együttes eredményét jelenti, amely önmagában alkalmas valamely gazdasági vagy műszaki funkció betöltésére.

(4)   A szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés körébe olyan szellemi és nem szellemi szolgáltatások tartoznak, amelyek nem tartoznak az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés, az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés és az ingatlanszerződés körébe.

Két vagy több beszerzéstípust (építési beruházás, szolgáltatásnyújtás, árubeszerzés) tartalmazó szerződés odaítélése során arra a beszerzéstípusra vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni, amely a szóban forgó szerződés fő tárgyát képezi.

Szolgáltatásnyújtást és árubeszerzést egyaránt magában foglaló vegyes szerződések esetében a szerződés fő tárgyát az érintett szolgáltatások és áruk értékének összehasonlítása alapján kell meghatározni.

A közbeszerzés keretében alkalmazott nómenklatúra-hivatkozások alapja a 2195/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (11) meghatározott közös közbeszerzési szójegyzék (CPV).

(5)   „Vállalkozó”, „szállító” és „szolgáltató” bármely természetes vagy jogi személy vagy közjogi intézmény, illetve e személyek és/vagy szervezetek társulása, aki, illetve amely építési beruházások kivitelezését, áruk szállítását vagy szolgáltatások nyújtását kínálja. A „gazdasági szereplő” fogalom magában foglalja a vállalkozó, a szállító és a szolgáltató fogalmát is. „Ajánlattevő” az ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő. „Részvételre jelentkező” a meghívásos eljárásban, versenypárbeszédben vagy tárgyalásos eljárásban való részvétel engedélyezése iránti kérelmet benyújtó gazdasági szereplő. „Értékesítők” az értékesítők 136. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti listáján rögzített gazdasági szereplők.

Gazdasági szereplők társulásai is tehetnek ajánlatot, illetve jelentkezhetnek részvételre. E társulások számára az ajánlatkérők nem írhatják elő, hogy meghatározott társasági formát hozzanak létre az ajánlattétel, illetve a részvételre jelentkezés benyújtása érdekében, azonban a kiválasztott társulástól, miután a szerződést elnyerte, ez megkövetelhető annyiban, amennyiben ez az átalakulás a szerződés megfelelő teljesítéséhez szükséges.

(6)   Ajánlatkérőnek tekintendők az uniós intézmények szervezeti egységei, kivéve, amikor egymás közt kötnek szolgáltatások nyújtására, áruk szállítására, építési beruházások megvalósítására, illetve ingatlanszerződés végrehajtására vonatkozó adminisztratív megállapodásokat.

(7)   A technikai segítségnyújtás egy program vagy egy fellépés végrehajtásához szükséges támogatási és kapacitásépítési tevékenységeket, különösen előkészítési, irányítási, nyomonkövetési, értékelési, ellenőrzési és kontrolltevékenységet foglal magában.

(8)   A szerződő felekkel folytatott bármely kommunikáció – a szerződések megkötését és azok módosításait is ideértve – történhet az ajánlatkérő által létrehozott elektronikus információcsere-rendszereken keresztül.

(9)   E rendszerekre az alábbi követelmények vonatkoznak:

a)	kizárólag jogosultsággal rendelkező személyek férhetnek hozzá a rendszerhez és a rajta keresztül továbbított dokumentumokhoz;

b)	kizárólag jogosultsággal rendelkező személyek írhatnak alá elektronikusan vagy továbbíthatnak dokumentumot a rendszeren keresztül;

c)	a jogosultsággal rendelkező személyeket meghatározott módokon azonosítani kell a rendszeren keresztül;

d)	pontosan meg kell határozni az elektronikus tranzakciók időpontját és napját;

e)	a dokumentumok sértetlenségét meg kell őrizni;

f)	a dokumentumok rendelkezésre állását biztosítani kell;

g)	adott esetben a dokumentumok titkosságát meg kell őrizni;

h)	a személyes adatok védelmét a 45/2001/EK rendelet követelményeinek megfelelően biztosítani kell.

(10)   Az ilyen rendszeren keresztül továbbított adatok esetében jogszerűen vélelmezhető az adatok sértetlensége és az adattovábbítás vagy -megérkezés a rendszer által jelzett időpontjának és napjának pontossága.

Az ilyen rendszer által elküldött dokumentum vagy az a dokumentum, amelyről az ilyen rendszer értesítést küld a papírformátumú dokumentummal egyenértékűnek tekintendő, jogi eljárásban bizonyítékként alkalmazható, eredetinek minősül, hitelessége és sértetlensége pedig jogszerűen vélelmezhető, amennyiben a dokumentum nem tartalmaz a dokumentum automatikus módosítására alkalmas dinamikus elemeket.

A (9) bekezdés b) pontjában említett elektronikus aláírás a saját kezű aláírással azonos joghatású.

122. cikk

Keretszerződések és egyedi szerződések

(A költségvetési rendelet 101. cikke)

(1)   A keretszerződés időtartama nem haladhatja meg a négy évet, kivéve az elsősorban a keretszerződés tárgya által indokolt kivételes eseteket.

A keretszerződések alapján kötött egyedi szerződéseket a keretszerződésben meghatározott feltételek szerint kell megkötni, kizárólag a keretszerződésben részes ajánlatkérők és szerződő felek között.

Az egyedi szerződések odaítélésekor a felek nem térhetnek el lényegi módon a keretszerződéstől.

(2)   Amikor a keretszerződést egyetlen gazdasági szereplővel kötik meg, az egyedi szerződéseket a keretszerződésben foglalt feltételek által szabott határok között kell odaítélni.

Megfelelően indokolt körülmények esetén az ajánlatkérők írásos formában konzultálhatnak a szerződő féllel és kérhetik, hogy szükség esetén egészítse ki ajánlatát.

(3)   Amikor a keretszerződést több gazdasági szereplővel kötik meg, akkor legalább három gazdasági szereplővel kell azt megkötni, feltéve, hogy van elegendő számú, a kiválasztási feltételeknek eleget tevő gazdasági szereplő, illetve az odaítélés szempontjainak megfelelő, elfogadható ajánlat.

A több gazdasági szereplővel kötött keretszerződés különálló, ám azonos feltételeket tartalmazó szerződések formáját öltheti.

A több gazdasági szereplővel kötött keretszerződések alapján kötött egyedi szerződések odaítélése az alábbi feltételek szerint történik:

a)	újabb versenyeztetés nélküli keretszerződések esetében a keretszerződésben meghatározott feltételek alkalmazásával;

b)	újabb versenyeztetéssel járó keretszerződések esetében a felek ugyanolyan, illetve szükség esetén pontosított feltételek mellett történő újabb versenyeztetése után és adott esetben a keretszerződés dokumentációjában meghatározott egyéb feltételek mellett.

A harmadik albekezdés b) pontjában előírt feltételek szerint megkötendő minden egyes egyedi szerződés esetében az ajánlatkérők írásos formában konzultálnak a keretszerződésben részes szerződő felekkel, megfelelő határidőt meghatározva számukra ajánlataik benyújtására. Az ajánlatokat írásban kell benyújtani. Az ajánlatkérők annak az ajánlattevőnek ítélik oda az egyedi szerződést, amelyik a keretszerződés dokumentációjában meghatározott odaítélési feltételek alapján a legkedvezőbb ajánlatot nyújtotta be.

(4)   A gyorsan változó áraknak és gyors technológiai fejlődésnek kitett ágazatokban az újabb versenyeztetés nélküli keretszerződéseknek félidős felülvizsgálat vagy benchmarking rendszer alkalmazására vonatkozó rendelkezést kell tartalmazniuk. A félidős felülvizsgálatot követően, amennyiben az eredetileg megszabott feltételek már nem igazodnak az átalakuláshoz vagy technológiai fejlődéshez, az ajánlatkérő nem használhatja a szóban forgó keretszerződést, ehelyett meg kell tennie az annak felbontását célzó megfelelő intézkedéseket.

(5)   Csak a keretszerződések alapján megkötött egyedi szerződéseket előzi meg költségvetési kötelezettségvállalás.

2.   szakasz

Közzététel

123. cikk

A 2004/18/EK irányelv hatálya alá tartozó szerződések esetében alkalmazandó közzétételi intézkedések

(A költségvetési rendelet 103. cikke)

(1)   A 170. cikk (1) bekezdésében említett értékhatárokkal azonos vagy azt meghaladó értékű szerződések esetében a 134. cikk sérelme nélkül szerződési hirdetményt és a szerződés odaítéléséről szóló hirdetményt kell közzétenni. Előzetes tájékoztató csak akkor kötelező, amennyiben az ajánlatkérő a 152. cikk (4) bekezdésében foglaltak szerint élni kíván az ajánlatok beérkezésére vonatkozó rövidített határidők alkalmazásának lehetőségével.

(2)   Az előzetes tájékoztató az a hirdetmény, amellyel az ajánlatkérők tájékoztató jelleggel közzéteszik a szerződési hirdetmény előzetes közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alapján megkötendő szerződések kivételével azon szerződések és keretszerződések előzetesen megállapított teljes értékét és tárgyát, amelyeket egy adott pénzügyi évben oda kívánnak ítélni.

Az előzetes tájékoztatót az Európai Unió Kiadóhivatala (a továbbiakban: a Kiadóhivatal) teszi közzé, vagy maguk az ajánlatkérők hozzák nyilvánosságra felhasználói oldalukon.

A kötelező előzetes tájékoztatót a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb minden pénzügyi év március 31-ig, meg kell küldeni a Kiadóhivatalnak, vagy közzé kell tenni a felhasználói oldalon.

Azon ajánlatkérők, melyek felhasználói oldalukon közzéteszik az előzetes tájékoztatót, a 2004/18/EK irányelv VIII. mellékletének 3. pontja szerint elektronikus úton bejelentik a Kiadóhivatalnak, hogy felhasználói oldalukon előzetes tájékoztatót tettek közzé.

(3)   A szerződési hirdetmény lehetővé teszi az ajánlatkérők számára a szerződéskötési vagy keretszerződés-kötési eljárás elindítására, illetve a 131. cikkben említett dinamikus beszerzési rendszer létrehozására vonatkozó szándékuk közzétételét. A 134. cikkben említett, tárgyalásos eljárás után megkötött szerződések sérelme nélkül a 170. cikk (1) bekezdésében meghatározott értékhatárokat elérő, illetve azokat meghaladó becsült értékű szerződések esetében kötelező szerződési hirdetmény közzététele.

E hirdetmény azonban nem kötelező a keretszerződések alapján kötött egyedi szerződések esetében.

Nyílt eljárás során a szerződési hirdetmény meghatározza a felbontóbizottság az ajánlattevők számára is nyitott ülésének napját, időpontját és adott esetben helyét.

Az ajánlatkérők meghatározzák, hogy engedélyezik-e vagy sem változatok benyújtását, valamint az általuk megkövetelt minimális kapacitásszintet, amennyiben élnek a 146. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében előírt lehetőséggel. Az ajánlatkérők feltüntetik, hogy a 146. cikkben említett kiválasztási feltételek közül melyeket kívánják alkalmazni, a szándékaik szerint meghívandó részvételre jelentkezők minimális – és adott esetben maximális – számát, valamint az említett szám csökkentéséhez alkalmazandó objektív és megkülönböztetésmentes kritériumokat a 128. cikk (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban.

Amennyiben az ajánlati felhívás korlátozásoktól mentesen, közvetlenül és teljes körűen hozzáférhető elektronikus formában, különösen a 131. cikkben említett dinamikus beszerzési rendszer tekintetében, a szerződési hirdetményben fel kell tüntetni azt az internetes címet, ahol a dokumentáció megtekinthető.

Azon ajánlatkérő, aki versenypályázatot kíván szervezni, megfelelő hirdetményben teszi közzé szándékát.

Az ajánlatkérő adott esetben a szerződési hirdetményben pontosítja azt is, hogy a közbeszerzési eljárás intézményközi közbeszerzési eljárás. Ebben az esetben a hirdetményben meg kell jelölni a közbeszerzési eljárásban részt vevő, a költségvetési rendelet 208. cikkében említett intézményeket, végrehajtó ügynökségeket vagy szerveket, a közbeszerzési eljárásért felelős intézményt, valamint ezen intézmények, végrehajtó ügynökségek vagy szervek szerződéseinek összesített volumenét.

(4)   A szerződés odaítéléséről szóló hirdetmény a szerződéskötési, a keretszerződés-kötési vagy a dinamikus beszerzési rendszer alapján kötött szerződési eljárás eredményét teszi közzé. Olyan közbeszerzési szerződés esetén, amelynek értéke eléri, illetve meghaladja a 170. cikk (1) bekezdésében megállapított értékhatárokat, kötelező a szerződés odaítéléséről szóló hirdetmény közzététele. E hirdetmény azonban nem kötelező a keretszerződések alapján kötött egyedi szerződések esetében.

A szerződés odaítéléséről szóló hirdetményt a szerződés vagy keretszerződés aláírásának napja után legkésőbb 48 naptári napon belül kell megküldeni a Kiadóhivatalnak. A dinamikus beszerzési rendszeren alapuló szerződésekre vonatkozó hirdetményeket azonban negyedéves alapon csoportosítani lehet. Ilyen esetben azokat legkésőbb az adott negyedévet követő 48 napon belül kell megküldeni a Kiadóhivatalnak.

A tervpályázatot kiíró ajánlatkérők a Kiadóhivatalnak megküldik a pályázat végeredményével kapcsolatos hirdetményt.

Intézményközi eljárások esetén a szerződés odaítéléséről szóló hirdetményt az eljárásért felelős ajánlatkérő köteles megküldeni.

A szerződés odaítéléséről szóló hirdetményt a szerződési hirdetmény előzetes közzététele nélküli tárgyalásos eljárással odaítélt és a 170. cikk (1) bekezdésében megállapított értékhatárral egyenlő vagy azt meghaladó értékű szerződés vagy keretszerződés esetében is úgy kell megküldeni a Kiadóhivatalnak, hogy a szerződés aláírását megelőzően elegendő idő maradjon a közzétételre, a 171. cikk (1) bekezdésében megállapított feltételekkel összhangban.

A 21. cikk sérelme nélkül a költségvetési éven belüli keretszerződésen alapuló egyedi szerződések értékére és szerződő feleire vonatkozó információkat az adott költségvetési év végét követően legkésőbb június 30-ig közzé kell tenni az ajánlatkérő honlapján, amennyiben valamely egyedi szerződés megkötésének eredményeként vagy az egyedi szerződések összértékével túllépik a 170. cikk (1) bekezdésében említett értékhatárokat.

(5)   A hirdetményeket a Bizottság által a 2004/18/EK irányelv végrehajtásához elfogadott formanyomtatványoknak megfelelően kell megszövegezni.

124. cikk

Közzétételi intézkedések azon szerződések esetében, amelyek nem tartoznak a 2004/18/EK irányelv hatálya alá

(A költségvetési rendelet 103. cikke)

(1)   A 170. cikk (1) bekezdésében meghatározott értékhatárnál alacsonyabb összegű szerződéseket olyan módon kell meghirdetni, amely biztosítja a versenyt és a pártatlanságot a beszerzési eljárás során. Az ilyen közzétételi intézkedések a következőket foglalják magukban:

a)	a 123. cikk (3) bekezdésében említett szerződési hirdetmény vagy a 137. cikk (1) bekezdésében foglaltaknál nagyobb értékű, hasonló tárgyú szerződésekben való részvétel szándékának kifejezésére való felhívás közzététele;

b)	a 137. cikk (2) bekezdésében említettnél nagyobb értékű szerződések esetében megfelelő előzetes hirdetmény közzététele az interneten.

(2)   Az ingatlanszerződések és az e rendelet 134. cikk (1) bekezdésének j) pontjában említett, titkosnak nyilvánított szerződések esetében az ajánlattevők jegyzékének közzétételére évente kerül sor, feltüntetve az odaítélt szerződések tárgyát és értékét. E jegyzéket tájékoztatásul meg kell küldeni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A Bizottság esetében a jegyzéket csatolni kell a költségvetési rendelet 66. cikkének (9) bekezdésében említett éves tevékenységi jelentések összefoglalójához.

(3)   A 137. cikk (1) bekezdésében említett értéket meghaladó összegű és szerződés odaítéléséről szóló egyedi hirdetmény tárgyát nem képező szerződésekre vonatkozó információkat meg kell küldeni a Kiadóhivatalnak. A szerződő felek éves jegyzékét a pénzügyi évet követően legkésőbb június 30-ig kell megküldeni.

(4)   A 137. cikk (2) bekezdésében említett összeget meghaladó összegű szerződésekkel kapcsolatos információkat legkésőbb a következő pénzügyi év június 30-ig kell közzétenni az intézmény internetes oldalán.

125. cikk

Hirdetmények közzététele

(A költségvetési rendelet 103. cikke)

(1)   A Kiadóhivatal feladásukat követően legkésőbb tizenkét naptári napon belül közzéteszi a 123. és 124. cikkben említett hirdetményeket az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

Az első albekezdésben említett időszak a 154. cikkben említett gyorsított eljárás esetén öt naptári napra rövidül.

(2)   Az ajánlatkérőnek igazolnia kell a feladás időpontját.

126. cikk

Egyéb formában közzétett hirdetmények

(A költségvetési rendelet 103. cikke)

A 123., 124. és 125. cikkben előírt hirdetményi formák mellett a szerződés más módon, különösen elektronikus formában is meghirdethető. Az ilyen hirdetményben utalni kell a 125. cikkben előírtak szerint az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett, egyedül hiteles hirdetményre, ha közzétettek ilyet, amelynek közzétételét nem előzheti meg.

Az ilyen hirdetmény nem eredményezhet megkülönböztetést a pályázók és az ajánlattevők között, és nem tartalmazhat olyan adatot, amely nem szerepelt a szerződési hirdetményben, ha közzétettek ilyen felhívást.

3.   szakasz

Közbeszerzési eljárások

127. cikk

A közbeszerzési eljárások típusai

(A költségvetési rendelet 104. cikke)

(1)   Szerződés odaítélésére ajánlati felhívás útján, nyílt eljárás, meghívásos eljárás, szerződési hirdetmény előzetes közzétételével vagy ilyen hirdetmény előzetes közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárás, illetve adott esetben, versenypályázat alapján kerül sor.

(2)   A közbeszerzési eljárás akkor minősül nyíltnak, ha valamennyi érdeklődő gazdasági szereplő ajánlatot tehet. Ez érvényes a 131. cikkben említett dinamikus beszerzési rendszerek esetében is.

A közbeszerzési eljárás akkor minősül meghívásosnak, ha valamennyi gazdasági szereplő jelentkezhet az abban való részvételre, de csak azok nyújthatnak be ajánlatot vagy megoldást a 132. cikkben említett versenypárbeszéd-eljárás keretében, akik eleget tesznek a 146. cikkben említett kiválasztási feltételeknek, és akiket az ajánlatkérő egyidejűleg, írásban meghív.

A kiválasztási szakasz valamennyi egyedi szerződés esetén megismételhető – a versenypárbeszéd keretében is –, illetve magában foglalhatja a potenciális pályázókat tartalmazó jegyzék összeállítását a 136. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett meghívásos eljárás keretében.

(3)   A tárgyalásos eljárás során az ajánlatkérő azon tetszés szerint kiválasztott ajánlattevőkkel folytat konzultációt, akik eleget tesznek a 146. cikkben megállapított kiválasztási feltételeknek, és közülük egy vagy több ajánlattevővel tárgyalja meg a szerződés feltételeit.

A tárgyalásos eljárás során, amennyiben sor kerül a 135. cikkben említett szerződési hirdetmény közzétételére, az ajánlatkérő írásban, egyidejűleg hívja meg a kiválasztott részvételre jelentkezőket a tárgyalásra.

(4)   A versenypályázat olyan eljárás, amely lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő – főként az építészet, az építés, valamint az adatfeldolgozás területén – díjazásos vagy díjazás nélküli pályáztatást követően, értékelőbizottság javaslata alapján kiválasztott tervhez vagy projekthez jusson.

128. cikk

A részvételre jelentkezők száma a meghívásos vagy a tárgyalásos eljárás során

(A költségvetési rendelet 104. cikke)

(1)   Meghívásos eljárás, valamint a 136. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett eljárások során az ajánlattételre felkért részvételre jelentkezők száma nem lehet kevesebb ötnél, feltéve, hogy elegendő olyan részvételre jelentkező van, aki megfelel a kiválasztási feltételeknek.

Az ajánlatkérő a szerződés tárgyától függően, valamint tárgyilagos és megkülönböztetéstől mentes kiválasztási feltételek alapján rendelkezhet a részvételre jelentkezők maximális számáról. Ilyen esetben a részvételre jelentkezők keretszámát és a kritériumokat a szerződési hirdetmény vagy a 123. és 124. cikkben említett, részvételi szándék kifejezésére való felhívás tartalmazza.

Az ajánlattételre felkért részvételre jelentkezők számának minden esetben elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy biztosítsa a tényleges versenyt.

(2)   Tárgyalásos eljárás során és versenypárbeszéd utáni meghívásos eljárásban a tárgyalásra meghívott vagy ajánlattételre felkért részvételre jelentkezők száma nem lehet kevesebb háromnál, feltéve, hogy elegendő olyan részvételre jelentkező van, aki megfelel a kiválasztási feltételeknek.

A tényleges verseny biztosítása érdekében elegendő számú részvételre jelentkezőnek kell lehetővé tenni ajánlat benyújtását.

Az első és második albekezdés nem alkalmazandó az alábbiakra:

a)	a 137. cikk (2) bekezdésében említett nagyon kis értékű szerződések;

b)	a CPV-nómenklatúra szerinti jogi szolgáltatásokra vonatkozó szerződések;

c)	a 134. cikk (1) bekezdésének j) pontjában említett titkosnak nyilvánított szerződések.

(3)   Amennyiben a kiválasztási feltételeknek és a minimális szinteknek eleget tevő részvételre jelentkezők száma nem éri el az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott minimális számot, az ajánlatkérő folytathatja az eljárást a megkövetelt kapacitással rendelkező részvételre jelentkező vagy részvételre jelentkezők meghívásával. Az ajánlatkérő azonban nem vonhat be az eljárásba olyan más gazdasági szereplőket, amelyeket eredetileg nem hívtak meg az eljárásban való részvételre, vagy olyan részvételre jelentkezőket, akik nem rendelkeznek a megkövetelt kapacitással.

129. cikk

A tárgyalásos eljárásra vonatkozó rendelkezések

(A költségvetési rendelet 104. cikke)

Az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel megtárgyalja az általuk benyújtott ajánlatokat annak érdekében, hogy a 123. cikkben említett szerződési hirdetményben, a dokumentációban vagy egyéb kiegészítő dokumentumokban megállapított követelményekhez igazítsák azokat, és megtalálják az összességében legelőnyösebb ajánlatot.

A tárgyalás során az ajánlatkérő egyenlő bánásmódban részesíti valamennyi ajánlattevőt.

Amennyiben az ajánlatkérők a 135. cikknek megfelelően a szerződési hirdetmény előzetes közzétételével induló tárgyalásos eljárás alkalmazásával köthetnek szerződést, előírhatják az eljárás egymást követő több fázisban történő lebonyolítását annak érdekében, hogy a szerződési hirdetményben vagy dokumentációban meghatározott odaítélési feltételek alkalmazásával csökkentsék az ajánlatok számát. A szerződési hirdetmény vagy dokumentáció tartalmazza e lehetőség alkalmazását.

130. cikk

Versenypályázat

(A költségvetési rendelet 104. cikke)

(1)   A versenypályázat megszervezésének szabályait közlik a részvétel iránt érdeklődőkkel.

A részvételre felkért jelentkezők számának elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy tényleges versenyre kerüljön sor.

(2)   Az értékelőbizottság tagjait az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő nevezi ki. A bizottság kizárólag természetes személyekből áll, akik függetlenek a versenypályázaton részt vevő jelentkezőktől. Amennyiben meghatározott szakmai képzettség szükséges a versenypályázaton való részvételhez, úgy az értékelőbizottság tagjai legalább egyharmadának ilyen, vagy ezzel egyenértékű képesítéssel kell rendelkeznie.

Az értékelőbizottság autonóm véleményt alkot. Véleményét a hozzá a részvételre jelentkezők által névtelenül benyújtott projektek alapján, és kizárólag a versenykiírásban meghatározott kritériumok figyelembevételével alkotja meg.

(3)   Az értékelőbizottságnak a projektek érdemi pontjain alapuló javaslatait és megfigyeléseit a bizottság tagjai által aláírt jelentésben kell rögzíteni.

A részvételre jelentkezők névtelenek maradnak, amíg az értékelőbizottság nem közölte véleményét.

Az értékelőbizottság felkérheti a részvételre jelentkezőket arra, hogy a projekt részleteinek tisztázása érdekében válaszoljanak a jelentésben rögzített kérdésekre. Az ebből keletkező párbeszédről átfogó jelentés készül.

(4)   Az ajánlatkérő ezt követően hoz döntést, amelynek során ismerteti a kiválasztott részvételre jelentkező nevét és címét, valamint a döntés indokolását, utalva a versenykiírásban közzétett kritériumokra, különösen akkor, ha döntése eltér az értékelőbizottság véleményében foglalt javaslattól.

131. cikk

Dinamikus beszerzési rendszer

(A költségvetési rendelet 104. cikke)

(1)   A dinamikus beszerzési rendszer teljesen elektronikus beszerzési eljárás a gyakori beszerzések számára, amely az eljárás teljes tartama alatt nyitott minden olyan gazdasági szereplő előtt, amely megfelel a kiválasztási feltételeknek és benyújtott egy, a dokumentációnak, illetve az esetleges kiegészítő dokumentumoknak megfelelő tájékoztató ajánlatot. A tájékoztató ajánlatok bármikor módosíthatók, feltéve, hogy a módosítás után is megfelelnek a dokumentációban meghatározott feltételeknek.

(2)   A dinamikus beszerzési rendszer felállításának alkalmazásában az ajánlatkérők olyan szerződési hirdetményt tesznek közzé, amely meghatározza, hogy dinamikus beszerzési rendszerről van szó, és hivatkozást tartalmaz arra az internetcímre, amelyen szabadon, közvetlenül és teljes körűen elérhető a dokumentáció, illetve minden egyéb kiegészítő dokumentum a hirdetmény közzétételétől kezdve egészen a rendszer megszűnéséig.

A dokumentációban az ajánlatkérők többek között meghatározzák a rendszer tárgyát képező tervezett árubeszerzés jellegét, valamint a beszerzési rendszerrel kapcsolatos minden szükséges információt, az alkalmazott elektronikus eszközöket, továbbá a csatlakozás feltételeit és műszaki előírásait.

(3)   Az ajánlatkérők a dinamikus beszerzési rendszer működésének egész ideje alatt megadják a lehetőséget minden gazdasági szereplőnek arra, hogy tájékoztató ajánlatot nyújtsanak be annak érdekében, hogy az (1) bekezdésben említett feltételek mellett felvegyék őket a rendszerbe. Az ajánlatkérők a tájékoztató ajánlat benyújtásától számított legfeljebb 15 napos határidőn belül befejezik az értékelést. Amennyiben időközben nem kerül közzétételre ajánlati felhívás, az ajánlatkérők az értékelési periódust meghosszabbíthatják.

Az ajánlatkérő a lehető legrövidebb határidőn belül tájékoztatja az ajánlattevőt ajánlatának a dinamikus beszerzési rendszerben történő elfogadásáról vagy annak elutasításáról.

(4)   Minden egyedi szerződés ajánlati felhívás tárgyát képezi. A felhívás közzététele előtt az ajánlatkérők egyszerűsített szerződési hirdetményt tesznek közzé, amelyben az összes érdeklődő gazdasági szereplőt tájékoztató ajánlat benyújtására kérik fel az egyszerűsített hirdetmény elküldésének napjától számított nem kevesebb mint 15 napos határidőn belül. Az ajánlatkérők csak az említett határidőn belül benyújtott összes tájékoztató ajánlat értékelése után kezdik meg a versenyeztetést.

Az ajánlatkérők ezután felkérik a rendszerbe felvett összes ajánlattevőt arra, hogy ésszerű határidőn belül nyújtsanak be ajánlatot. Az ajánlatkérők annak az ajánlattevőnek ítélik oda a szerződést, amelyik a dinamikus beszerzési rendszer felállításával kapcsolatos szerződési hirdetményben meghatározott odaítélési feltételek alapján az összességében legelőnyösebb ajánlatot nyújtotta be. Ezeket a kritériumokat adott esetben az ajánlati felhívásban pontosítani lehet.

(5)   A dinamikus beszerzési rendszer működésének időtartama – a megfelelően indokolt rendkívüli esetek kivételével – nem haladhatja meg a négy évet.

Az ajánlatkérők nem alkalmazhatják ezt a rendszert a versenyt akadályozó, korlátozó vagy torzító módon.

Semmilyen díj nem számítható fel az érdeklődő gazdasági szereplőknek vagy a rendszerben részt vevőknek.

132. cikk

Versenypárbeszéd

(A költségvetési rendelet 104. cikke)

(1)   Különösen összetett szerződés esetében, ha az ajánlatkérő úgy ítéli meg, hogy a nyílt eljárás vagy a meghívásos eljárást jelenleg szabályozó feltételek közvetlen alkalmazása nem teszi lehetővé, hogy a szerződést az összességében legelőnyösebb ajánlatnak ítéljék oda, igénybe vehető a 2004/18/EK irányelv 29. cikkében említett versenypárbeszéd.

Egy szerződés akkor tekinthető „különösen összetettnek”, ha az ajánlatkérő objektív módon nincs abban a helyzetben, hogy meghatározza a szükségleteinek vagy célkitűzéseinek megfelelő műszaki megoldásokat, illetve egy projekt jogi vagy pénzügyi feltételeit.

(2)   Az ajánlatkérők szükségleteiket és elvárásaikat tartalmazó szerződési hirdetményt tesznek közzé; e szükségleteket és elvárásokat az említett hirdetményben és/vagy külön tájékoztatóban határozzák meg.

(3)   Az ajánlatkérők a 146. cikkben szereplő kiválasztási feltételeknek eleget tevő részvételre jelentkezőkkel párbeszédet kezdenek, amelynek segítségével meghatározzák a szükségleteiknek legjobban megfelelő megoldásokat.

A párbeszéd során az ajánlatkérők az ajánlattevők számára egyenlő elbánást biztosítanak, valamint biztosítják a párbeszédben részvételre jelentkezők által javasolt megoldások vagy egyéb információk bizalmas kezelését, kivéve, ha a részvételre jelentkező belegyezik az említett adatok nyilvánosságra hozatalába.

Az ajánlatkérők előírhatják az eljárás egymást követő több fázisban történő lebonyolítását annak érdekében, hogy a párbeszéd fázisára csökkenjen a szerződési hirdetményben vagy ismertetőben meghatározott odaítélési feltételek alkalmazásával megvitatandó megoldások száma, amennyiben ez a lehetőség szerepel a szerződési hirdetményben vagy a külön tájékoztatóban.

(4)   A résztvevőknek a párbeszéd lezárásáról történő tájékoztatását követően az ajánlatkérők felhívják a részvételre jelentkezőket, hogy a párbeszéd során benyújtott és meghatározott megoldások alapján nyújtsák be végső ajánlatukat. Ezeknek az ajánlatoknak tartalmazniuk kell minden, a projekt megvalósításához előírt és szükséges elemet.

Az ajánlatkérő kérésére az említett ajánlatokat tisztázni, pontosítani és tökéletesíteni lehet, de csak anélkül, hogy ez az ajánlat vagy az ajánlati felhívás alapvető elemeit módosítaná, mert ezek megváltozása nagy valószínűséggel torzítaná a versenyt, vagy megkülönböztetést eredményezne.

Az ajánlatkérő kérésére az összességében legelőnyösebbnek nyilvánított ajánlatot benyújtó ajánlattevő felkérhető ajánlata részleteinek tisztázására vagy az ebben szereplő kötelezettségvállalásainak megerősítésére, azzal a feltétellel, hogy ez nem járhat az ajánlat vagy az ajánlati felhívás alapvető fontosságú elemeinek módosításával, a verseny torzításával vagy megkülönböztető hatással.

(5)   Az ajánlatkérő előírhat árakat vagy befizetéseket a párbeszéd résztvevőinek.

133. cikk

Közös közbeszerzési eljárás

(A költségvetési rendelet 104. cikke)

Egy intézmény és egy vagy több tagállam, EFTA-állam vagy uniós tagjelölt ország ajánlatkérőjének közös közbeszerzési eljárása esetén az intézményre vonatkozó eljárási rendelkezések alkalmazandók.

Amennyiben a szerződés teljes becsült értékéből a tagállam ajánlatkérőjének felelőssége alá tartozó vagy általa kezelt rész eléri vagy meghaladja az 50 %-ot, illetve más, megfelelően indokolt esetekben az intézmény dönthet úgy, hogy a tagállam ajánlatkérőjére vonatkozó eljárási szabályok alkalmazandók, feltéve, hogy azok az intézményre vonatkozó szabályokkal egyenértékűeknek tekinthetők.

A közös közbeszerzési eljárásban érintett intézmény és tagállami, EFTA-állambeli vagy uniós tagjelölt országbeli ajánlatkérő különösen a részvételi kérelmek és az ajánlatok értékelésének, illetve a szerződés odaítélésének gyakorlati szabályairól, valamint a szerződésre alkalmazandó jogról és a vitás ügyekben illetékes bíróságról állapodik meg.

134. cikk

Szerződési hirdetmény előzetes közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása

(A költségvetési rendelet 104. cikke)

(1)   Az ajánlatkérő a szerződés becsült összegétől függetlenül az alábbi esetekben alkalmazhat szerződési hirdetmény előzetes közzététele nélküli tárgyalásos eljárást:

a)

amennyiben nyílt vagy meghívásos eljárásban közzétett felhívásra a bevezető szakaszt követően nem érkezik ajánlat, megfelelő ajánlat vagy részvételi jelentkezés, feltéve, hogy a 138. cikkben említett ajánlati felhíváshoz kapcsolódó dokumentációban meghatározott, eredeti szerződéses feltételek alapvetően nem változnak;

b)	amennyiben technikai, művészeti vagy kizárólagos jogok oltalmával kapcsolatos okokból a szerződés csak meghatározott gazdasági szereplőnek ítélhető oda;

c)	amennyiben feltétlenül szükséges, mivel az egyéb eljárásokra a 152., 153. és 154. cikkben megállapított határidők az ajánlatkérőtől független, előre nem látható esemény által előidézett, rendkívüli sürgősségre való tekintettel nem tarthatók be;

d)

ha a versenypályázatot szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés megkötése követi, amelyet az alkalmazandó szabályok szerint a sikeres részvételre jelentkezőnek, illetve a sikeres részvételre jelentkezők egyikének kell odaítélni; az utóbbi esetben valamennyi sikeres részvételre jelentkezőt meg kell hívni, hogy vegyen részt a tárgyalásban;

e)

olyan kiegészítő szolgáltatás, illetve építési beruházás esetében, amely sem az eredeti projektben, sem az elsőként megkötött szerződésben nem szerepel, de amely előre nem látható körülmények miatt szükségessé vált az alapszolgáltatás, illetve alapberuházás teljesítéséhez, a (2) bekezdésben előírt feltételekre is figyelemmel;

f)

olyan új szolgáltatás vagy építési beruházás esetében, amely ahhoz hasonló szolgáltatás vagy építési beruházás megismétlését jelenti, mint amellyel ugyanazon ajánlatkérő a nyertes gazdasági szereplőt egy korábbi szerződésben megbízta, feltéve, hogy e szolgáltatások vagy építési beruházások megfelelnek az alapprojektnek, és hogy e projektet nyílt vagy meghívásos eljárás útján ítélték oda, a (3) bekezdésben előírt feltételekre is figyelemmel;

g)

árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés esetében: i. olyan pótbeszerzésnél, amely a szokásos gyakorlat szerint beszerzett eszközök és berendezések részleges pótlására vagy meglévő eszközök és berendezések bővítésére irányul, amennyiben a szállító személyében bekövetkező változás olyan berendezés beszerzésére kényszerítené az ajánlatkérőt, amely eltérő műszaki jellemzőkkel rendelkezik, és amely inkompatibilitást vagy aránytalan műszaki problémákat idézne elő a működésben és a karbantartásban; az ilyen szerződések időtartama nem haladhatja meg a három évet; ii. amennyiben kizárólag kutatási, kísérleti, vizsgálati vagy fejlesztési célból kerül sor a termékek előállítására, kivéve a piacképesség vizsgálatára, valamint a kutatás-fejlesztési költségek megtérülésére irányuló nagyüzemi termelést; iii. árutőzsdén jegyzett és vásárolt áruk esetében; iv. akár az üzleti tevékenységét végleg beszüntető szállítótól, akár egy fizetésképtelenné vált vállalkozás vagyonfelügyelőjétől vagy felszámolójától – csődeljárás, felszámolási eljárás vagy csődegyezség keretében, illetve a nemzeti jog szerinti más, hasonló eljárás keretében – különösen előnyös feltételek mellett történő árubeszerzés esetében;

h)	ingatlanszerződések esetében a helyi piac előzetes felmérését követően;

i)	a CPV-nómenklatúra szerinti jogi szolgáltatásokra vonatkozó szerződések esetében, amennyiben e szerződéseket megfelelően meghirdették;

j)

az intézmény vagy az intézmény által ráruházott hatáskörökkel rendelkező hatóságok által titkosnak nyilvánított szerződések, illetve azok a szerződések, amelyek végrehajtását a hatályban lévő közigazgatási rendelkezéseknek megfelelően különleges biztonsági intézkedésekkel kell kísérni, valamint ha az Unió alapvető érdekeinek védelme ezt megköveteli.

(2)   Az (1) bekezdés e) pontjában említett kiegészítő szolgáltatások és építési beruházások esetében az ajánlatkérő azzal a feltétellel alkalmazhat szerződési hirdetmény előzetes közzététele nélküli tárgyalásos eljárást, hogy az alábbi esetekben annak a szerződő félnek ítéli oda a szerződést, akivel az eredeti szerződést kötötte:

a)	amennyiben a kiegészítő szerződés technikailag vagy gazdaságilag nem választható el az alapszerződéstől anélkül, hogy jelentős hátrányt okozna az ajánlatkérőnek;

b)	amennyiben az eredeti szerződés teljesítésétől elválasztható szolgáltatások vagy építési beruházások elengedhetetlenül szükségesek a teljesítéshez.

A kiegészítő szerződések összértéke nem haladhatja meg az eredeti szerződés összegének 50 %-át.

(3)   Az e cikk (1) bekezdésének f) pontjában említett esetekben a tárgyalásos eljárás alkalmazásának lehetőségét már az első szerződésre vonatkozó versenytárgyalási felhívásban jelezni kell, és a kiegészítő szerződések teljes becsült költségét figyelembe kell venni a 170. cikk (1) bekezdésében említett értékhatár kiszámításakor. Az említett eljárás csak az eredeti szerződés végrehajtásának időtartama alatt, de legkésőbb az eredeti szerződés aláírását követően három évvel alkalmazható.

135. cikk

Szerződési hirdetmény előzetes közzétételével indított tárgyalásos eljárás alkalmazása

(A költségvetési rendelet 104. cikke)

(1)   Az ajánlatkérő a szerződés összegétől függetlenül az alábbi esetekben alkalmazhat szerződési hirdetmény előzetes közzétételével indított tárgyalásos eljárást:

a)

amennyiben nyílt eljárás, meghívásos eljárás vagy versenypárbeszéd keretében közzétett ajánlati felhívásra szabálytalan vagy különösen a kiválasztási vagy odaítélési feltételek alapján elfogadhatatlannak ítélt ajánlatokat nyújtottak be, feltéve, hogy a 138. cikkben említett ajánlati felhívásban meghatározott, eredeti szerződéses feltételek nem változnak lényegesen, e cikk (2) bekezdésének alkalmazásának sérelme nélkül;

b)	építési beruházást, árubeszerzést vagy szolgáltatást érintő rendkívüli esetben, amikor annak jellege vagy az azzal kapcsolatos kockázat nem teszi lehetővé az ajánlattevő számára előzetes átfogó árkalkuláció készítését;

c)

amennyiben a közbeszerzés tárgyát képező szolgáltatás jellegére tekintettel – különösen pénzügyi szolgáltatások és szellemi szolgáltatások esetén – a szerződés előírásai nem határozhatók meg olyan pontossággal, amely lehetővé teszi, hogy a szerződést a legelőnyösebb ajánlat kiválasztásával a nyílt vagy a meghívásos eljárásra vonatkozó szabályai szerint ítéljék oda;

d)	olyan építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében, ahol a beruházásra kizárólag kutatási, kísérleti vagy fejlesztési célból, és nem nyereségtermelés érdekében vagy a kutatás-fejlesztési költségek fedezése céljából kerül sor;

e)	a 2004/18/EK irányelv IIB. mellékletében említett szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés esetében, ezen rendelet 134. cikke (1) bekezdésének i) és j) pontjára és második bekezdésére is figyelemmel;

f)	kutatás-fejlesztési szolgáltatás esetében – kivéve, ha a haszon kizárólag az ajánlatkérőnél jelentkezik a szolgáltatásnak a saját tevékenységében való felhasználása során –, feltéve, hogy a kapott szolgáltatás ellenértékét teljes mértékben az ajánlatkérő fizeti meg;

g)	műsorszórók általi műsorszórásra tervezett műsorok megvásárlásáról, fejlesztéséről, gyártásáról és közös gyártásáról szóló szolgáltatási szerződések és műsorszórási időre vonatkozó szerződések esetében.

(2)   Az (1) bekezdés a) pontjában említett esetekben az ajánlatkérő eltekinthet szerződési hirdetmény közzétételétől, ha a tárgyalásos eljárásba bevonja a kiválasztási feltételeknek megfelelő mindazon és csakis azon ajánlattevőket, akik a megelőző eljárás során a közbeszerzési eljárás alaki követelményeinek megfelelő ajánlatot nyújtottak be.

136. cikk

A részvételi szándék kifejezésére való felhívást magában foglaló eljárás

(A költségvetési rendelet 104. cikke)

(1)   A 170. cikk (1) bekezdésében említett értéket nem meghaladó szerződések esetében, valamint a 134. és 135. cikk sérelme nélkül, az ajánlattevők részvételi szándék kifejezésére való felhívást alkalmazhatnak a következők valamelyike céljából:

a)	azon részvételre jelentkezők előzetes kiválasztása, akiket meghívásos eljárás során ajánlattételre hívnak fel a jövőben;

b)	olyan értékesítők listájának összeállítása, akiket részvételi jelentkezés vagy ajánlat benyújtására kérnek fel.

(2)   A részvételi szándék kifejezésére való felhívást követően összeállított lista a következő időtartamra érvényes:

a)	az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett esetben legfeljebb három évig attól a naptól számítva, amikor a 124. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett hirdetményt megküldik a Kiadóhivatalnak;

b)	az értékesítők e cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett listája esetében legfeljebb öt évig attól a naptól számítva, amikor a 124. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett hirdetményt megküldik a Kiadóhivatalnak.

Az első albekezdésben említett lista allistákat is tartalmazhat.

Valamennyi érdeklődő az utolsó három hónap kivételével a lista érvényességi ideje alatt bármikor benyújthatja jelentkezését.

(3)   Amennyiben szerződés odaítélésére kerül sor, úgy az ajánlatkérő a vonatkozó listán vagy allistán szereplő összes részvételre jelentkezőt vagy értékesítőt felszólítja arra, hogy:

a)	az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben nyújtson be ajánlatot; vagy

b)

az (1) bekezdés b) pontjában említett lista esetében nyújtsa be a következők valamelyikét: i. a kizárási és kiválasztási feltételekkel kapcsolatos dokumentumokat is magukban foglaló ajánlatot; ii. a kizárási és kiválasztási feltételekkel kapcsolatos dokumentumokat, valamint második lépésben az e feltételeket teljesítők esetében ajánlatot.

137. cikk

Kis értékű szerződések

(A költségvetési rendelet 104. cikke)

(1)   A 60 000 EUR-t meg nem haladó, kis értékű szerződések esetében szerződési hirdetmény előzetes közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazható legalább három részvételre jelentkező bevonásával.

Ha a részvételre jelentkezőkkel való konzultációt követően az ajánlatkérő csupán egyetlen olyan ajánlatot kap, amely igazgatásilag és technikailag érvényes, a szerződést odaítélheti, feltéve, hogy teljesülnek az odaítélési feltételek.

(2)   A 15 000 EUR-t nem meghaladó, nagyon kis értékű szerződés odaítélhető szerződési hirdetmény előzetes közzététele nélküli tárgyalásos eljárást követően egyetlen ajánlat alapján is.

(3)   Az 1 000 EUR-nál alacsonyabb összegű kiadások esetén teljesített kifizetések számla ellenében történő egyszerű kifizetéssel is megvalósíthatók, ajánlat előzetes elfogadása nélkül.

138. cikk

Pályázati dokumentáció

(A költségvetési rendelet 105. cikke)

(1)   A pályázati dokumentációba tartoznak legalább a következők:

a)	ajánlati vagy tárgyalási felhívás, illetve a párbeszédben való részvételre vonatkozó felhívás a 132. cikkben említett eljárás keretében;

b)	a hozzá csatolt dokumentáció vagy a 132. cikkben említett versenypárbeszéd esetében egy, az ajánlatkérő szükségleteit és elvárásait tartalmazó tájékoztató vagy annak az internetcímnek a feltüntetése, amelyen a dokumentáció vagy tájékoztató megtekinthető;

c)	a mintaszerződésen alapuló szerződéstervezet.

Az első albekezdés c) pontja nem alkalmazandó olyan esetekben, amelyekben a mintaszerződés megfelelően indokolt rendkívüli körülmények miatt nem alkalmazható.

A pályázati dokumentáció utalást tartalmaz a 123–126. cikk szerinti közzétételi intézkedésekre.

(2)   Az ajánlati vagy tárgyalási felhívás, illetve a párbeszédben való részvételre vonatkozó felhívás legalább a következőket tartalmazza:

a)

az ajánlatok benyújtására és előírt tagolására vonatkozó szabályok meghatározása, beleértve a benyújtás zárónapját és -időpontját, a szabványos válasznyomtatvány használatára vonatkozó esetleges követelményeket, a csatolandó dokumentációt – ha ezek nincsenek pontosítva a szerződési hirdetményben –, beleértve a 146. cikkben említett pénzügyi, gazdasági, műszaki és szakmai kapacitás igazolását és azt a címet, amelyre el kell juttatni azokat;

b)	annak közlése, hogy az ajánlat benyújtása egyúttal az (1) bekezdésben említett azon dokumentáció elfogadását is jelenti, amelyre a felhívás vonatkozik, és hogy a benyújtott ajánlat a szerződés teljesítése során kötelező a szerződést elnyert ajánlattevőre;

c)	azon időszak meghatározása, amelynek során a benyújtott ajánlat érvényes és semmilyen tekintetben nem módosítható;

d)	az ajánlatkérő és az ajánlattevő közötti mindennemű kapcsolat tilalma az eljárás idejére, kivéve a 160. cikkben megállapított feltételek szerinti esetet, továbbá, helyszíni látogatás előírása esetén a látogatással kapcsolatos pontos feltételek meghatározása;

e)	versenypárbeszéd esetében a konzultációs szakasz kezdő időpontjának és a helyszínének meghatározása.

(3)   A dokumentáció legalább a következőket tartalmazza:

a)

a szerződésre alkalmazandó kizárási és kiválasztási feltételek meghatározása, a versenypárbeszéd, a meghívásos eljárás és a 135. cikkben említett, szerződési hirdetmény előzetes közzétételével történő tárgyalásos eljárás kivételével; ez utóbbi esetekben e kritériumok kizárólag a szerződési hirdetményben vagy a részvételi szándék kifejezésére való felhívásban szerepelnek;

b)	a szerződés odaítélésére vonatkozó kritériumok és relatív súlyozásuk, vagy adott esetben az említett kritériumok csökkenő fontossági sorrendben való feltüntetése, amennyiben ezek nem szerepelnek a szerződési hirdetményben;

c)	a 139. cikkben említett műszaki előírások;

d)

azon minimális követelmények rögzítése, amelyeknek a különböző változatoknak eleget kell tenniük a 149. cikk (2) bekezdésében említett eljárás során, amikor a szerződést az összességében legelőnyösebb ajánlatnak ítélik, amennyiben az ajánlatkérő kikötötte a szerződési hirdetményben, hogy ilyen változatok engedélyezettek;

e)	annak közlése, hogy az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv vagy adott esetben a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény vagy a konzuli kapcsolatokról szóló bécsi szerződés alkalmazandó;

f)	a szerződésekre való jogosultságot igazoló, a 172. cikk szerinti dokumentumok meghatározása;

g)

a 131. cikkben említett dinamikus beszerzési rendszer esetében az előirányzott beszerzések jellegének meghatározása, továbbá a beszerzési rendszerrel, az igénybe vett elektronikus eszközökkel és a csatlakozás műszaki szabályaival és leírásaival kapcsolatos valamennyi szükséges információ meghatározása.

4.   A mintaszerződésnek különösen az alábbiakat kell tartalmaznia:

a)	a szerződés záradékainak nem teljesítése esetén alkalmazandó kötbér meghatározása;

b)	azon adatok meghatározása, amelyeket a számláknak vagy a megfelelő bizonylatoknak a 102. cikkel összhangban tartalmazniuk kell;

c)	annak közlése, hogy amennyiben az intézmények az ajánlatkérők, a szerződésre irányadó jog az uniós jog, kiegészítve – amennyiben szükséges – a szerződésben meghatározott nemzeti joggal;

d)	a jogviták tekintetében illetékes bíróság meghatározása.

E bekezdés első albekezdésének c) pontja alkalmazásában, a 121. cikk (1) bekezdésében említett szerződések esetében a szerződéstervezet kizárólag nemzeti jogra is utalhat.

(5)   Az ajánlatkérő információt kérhet az ajánlattevőktől a szerződés azon részével kapcsolatban, amelyet az ajánlattevő alvállalkozásba szándékozik adni harmadik személynek, továbbá az alvállalkozó személyéről. A 143. cikkben említett információkon túl az ajánlatkérő bármely információt bekérhet a részvételre jelentkezőtől vagy ajánlattevőtől a tervezett alvállalkozó 146., 147. és 148. cikkben említett pénzügyi, gazdasági, műszaki és szakmai kapacitásairól, különösen abban az esetben, ha az alvállalkozó a szerződésben jelentős részt vállal.

139. cikk

Műszaki előírások

(A költségvetési rendelet 105. cikke)

(1)   A műszaki előírásoknak egyenlő esélyt kell biztosítaniuk a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők számára a szerződés elnyeréséhez, és nem képezhetnek indokolatlan akadályt a versenyeztetésben.

A műszaki előírások meghatározzák, hogy az általa megállapított célra tekintettel az ajánlatkérő milyen jellemzőket vár el egy terméktől, szolgáltatástól, anyagtól vagy építési beruházástól.

(2)   Az (1) bekezdésben említett jellemzők az alábbiakat foglalják magukban:

a)	minőségi szintek;

b)	környezeti teljesítmény;

c)	ahol csak lehetséges, a megközelíthetőség kritériumai a fogyatékkal élő személyek szempontjából, vagy minden felhasználó szempontjainak eleget tevő megvalósítás;

d)	a megfelelőségértékelés szintjei és eljárásai;

e)	a használatra való alkalmasság;

f)

a biztonság, illetve olyan paraméterek, mint árubeszerzés esetén az árumegnevezés és a használati utasítás, valamint – valamennyi szerződés esetén – a terminológia, a szimbólumok, a vizsgálatok és a vizsgálati módszerek, a csomagolás, a jelölés és címkézés, valamint a gyártási eljárások és módszerek;

g)

építési beruházásra irányuló szerződés esetén a minőségbiztosításra vonatkozó eljárások, a tervezésre és az árkalkulációra vonatkozó szabályok, a beruházás vizsgálatára, ellenőrzésére és átvételére vonatkozó feltételek, az építési módszerek és technikák, továbbá a befejezett munkákra, valamint az azokhoz felhasznált anyagokra és alkatrészekre vonatkozóan az ajánlatkérő által előírt valamennyi egyéb, általános vagy különös szabályozás hatálya alá eső műszaki feltétel.

(3)   A műszaki előírások meghatározása az alábbi módszerek valamelyikével történik:

a)

hivatkozással európai szabványokra, európai műszaki engedélyekre, közös műszaki előírásokra, ha van ilyen, nemzetközi szabványokra, az európai szabványügyi szervek által létrehozott egyéb műszaki referencia-rendszerekre, vagy ezek hiányában az azokkal egyenértékű nemzeti előírásokra; valamennyi hivatkozást a „vagy azzal egyenértékű” kifejezésnek kell követnie;

b)	teljesítmény vagy funkcionális követelmények előírásával, amelyek magukban foglalhatnak környezetvédelmi jellemzőket és amelyeknek kellően részletesnek kell lenniük ahhoz, hogy az ajánlattevők meghatározhassák a szerződés célját, és az ajánlatkérő odaítélhesse a szerződést;

c)	a két módszer kombinációjával.

(4)   Amennyiben az ajánlatkérő él a (3) bekezdés a) pontjában említett előírásokra való hivatkozás lehetőségével, úgy nem utasíthat el egyetlen ajánlatot sem azon indokkal, hogy nem felel meg az előírásoknak, ha az ajánlattevő, illetve a részvételre jelentkező megfelelő eszközökkel, az ajánlatkérő számára kielégítő módon bizonyítja, hogy az ajánlat egyenértékű módon teljesíti a követelményeket.

Megfelelő eszköz lehet a gyártótól származó műszaki dokumentáció vagy valamely elismert szervtől származó vizsgálati jelentés.

(5)   Amennyiben az ajánlatkérő él azzal a (3) bekezdés b) pontjában kínált lehetőséggel, hogy meghatározott teljesítményt vagy funkcionális követelményeket írjon elő, úgy nem utasíthat el olyan ajánlatot, amely megfelel valamely európai szabvány, európai műszaki engedély, közös műszaki előírások, nemzetközi szabvány vagy egy európai szabványügyi szerv által létrehozott műszaki referencia-rendszer átvételén alapuló nemzeti szabványnak, amennyiben az említett előírások a szükséges teljesítményre vagy funkcionális követelményekre vonatkoznak.

Az ajánlattevőnek az ajánlatában – az ajánlatkérő számára megfelelő módon, bármely megfelelő eszközzel – bizonyítania kell, hogy az ajánlata megfelel az ajánlatkérő teljesítménybeli, illetve funkcionális követelményeinek. Megfelelő eszköz lehet a gyártótól származó műszaki dokumentáció vagy valamely elismert szervtől származó vizsgálati jelentés.

(6)   Amennyiben az ajánlatkérők környezetvédelmi jellemzőket állapítanak meg a teljesítmény, illetve funkcionális követelmények tekintetében, használhatják az európai, nemzetközi vagy nemzeti ökocímkék vagy bármely más ökocímke által meghatározott részletes előírásokat, feltéve, hogy az alábbi feltételek teljesülnek:

a)	az alkalmazott előírások megfelelőek a szerződés tárgyát képező árubeszerzés vagy szolgáltatás jellemzőinek meghatározására;

b)	a címke követelményeit tudományos adatok alapján állapítják meg;

c)	az ökocímkét olyan eljárás keretében fogadták el, amelyben valamennyi érdekelt fél – kormányzati szerv, fogyasztó, gyártó, forgalmazó és környezetvédelmi szervezet – részt vehet;

d)	az ökocímkék valamennyi érdekelt fél számára hozzáférhetők.

(7)   Az ajánlatkérők jelezhetik, hogy az ökocímkével ellátott termékek vagy szolgáltatások esetében vélelmezik az ajánlattételhez szükséges dokumentációban megállapított műszaki előírásoknak való megfelelést. Az ajánlatkérők elfogadnak minden egyéb megfelelő bizonyítékot, amely lehet a gyártótól származó műszaki dokumentáció vagy valamely elismert szervtől származó vizsgálati jelentés. A (4), az (5) és a (6) bekezdés alkalmazásában elismert szerv egy az alkalmazandó európai szabványoknak megfelelő vizsgáló vagy kalibráló laboratórium, vagy ellenőrző és tanúsító szerv.

(8)   A szerződés tárgya által kellően indokolt, rendkívüli eset kivételével az ilyen dokumentáció nem hivatkozhat olyan konkrét márkára, forrásra, különleges előállítási eljárásra, védjegyre, szabadalomra, típusra, eredetmegjelölésre vagy gyártási folyamatra, amely egyes termékek vagy gazdasági szereplők előnyben részesítését vagy a versenyből való kizárását eredményezné.

Amennyiben a szerződés tárgya nem írható le kellő részletességgel és egyértelmű módon, úgy a hivatkozást a „vagy azzal egyenértékű” kifejezésnek kell követnie.

140. cikk

Ármódosítás

(A költségvetési rendelet 105. cikke)

(1)   A pályázati dokumentációnak egyértelműen közölnie kell, hogy fix árajánlatot kell-e tenni, amelyet az ajánlattevő később nem módosíthat.

(2)   Ha nem ez a helyzet, a pályázati dokumentáció megállapítja azon feltételeket és/vagy módozatokat, amelyeknek megfelelően az ár módosítható a szerződés tartama alatt. Ilyen esetben az ajánlatkérő különösen az alábbiakat veszi figyelembe:

a)	a közbeszerzési eljárás tárgya és az adott gazdasági helyzet;

b)	a feladatok, valamint a szerződés típusa és tartama;

c)	pénzügyi érdekei.

141. cikk

Kizárásra okot adó jogellenes tevékenységek

(A költségvetési rendelet 106. cikke)

A költségvetési rendelet 106. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett esetek magukban foglalják az Unió pénzügyi érdekeit sértő valamennyi jogellenes tevékenységet és különösen a következőket:

a)	az 1995. július 26-i tanácsi jogi aktusban (12) kidolgozott, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény 1. cikkében említett csalás;

b)	az 1997. május 26-i tanácsi jogi aktusban (13) kidolgozott, az Európai Közösségek tisztviselőit, illetve az Európai Unió tagállamainak tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről szóló egyezmény 3. cikkében említett korrupció;

c)	a 2008/841/IB tanácsi kerethatározat (14) 2. cikkében meghatározott, bűnszervezetben való részvétel;

d)	a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (15) 1. cikkében meghatározott pénzmosás;

e)	a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat (16) 1., 3. és 4. cikkében meghatározott terrorista bűncselekmények, terrorista tevékenységekkel összefüggő bűncselekmények, továbbá felbujtás, bűnsegély, kísérlet.

142. cikk

Kizárási kritériumok alkalmazása és a kizárás időtartama

(A költségvetési rendelet 106., 107., 108. és 109. cikke)

(1)   A kizárás időtartamának meghatározása és az arányosság elvének való megfelelés biztosítása érdekében az illetékes hatóság figyelembe veszi különösen a tények súlyosságát – beleértve azok hatását az Unió pénzügyi érdekeire és a róla kialakult képre –, továbbá az eltelt időt, a jogsértés időtartamát és ismétlődő voltát, a szándékosságot vagy a gondatlanság mértékét, valamint az érintett intézmény által a helyzet orvoslására tett intézkedéseket.

A kizárás időtartamának meghatározása során az illetékes hatóság lehetőséget biztosít a részvételre jelentkezőnek vagy ajánlattevőnek, hogy kifejtse álláspontját.

Amennyiben az alkalmazandó jognak megfelelően a kizárás időtartamát a költségvetési rendelet 108. cikke (2) és (3) bekezdésében említett hatóságok és szervek határozzák meg, a Bizottság ezt az időtartamot alkalmazza legfeljebb a költségvetési rendelet 106. cikke (4) bekezdésében rögzített maximális időtartamig. A költségvetési rendelet 106. cikkének (4) bekezdésében említett időszak legfeljebb öt év, amely az alábbi időpontoktól számítandó:

a)	a költségvetési rendelet 106. cikke (1) bekezdésének b) és e) pontja szerinti esetekben a res iudicata hatályú ítélet keltétől;

b)	a költségvetési rendelet 106. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett esetekben a jogsértés napjától, illetve ismétlődő jogsértések esetében a jogsértés megszűnésének napjától, amennyiben a kötelezettségszegés az érintett intézménnyel kötött szerződésekhez kapcsolódik.

A harmadik albekezdés b) pontja alkalmazásában, amennyiben a súlyos szakmai kötelezettségszegést hatóság vagy nemzetközi szervezet határozata állapította meg, a határozat napja alkalmazandó.

A kizárás időtartama a harmadik albekezdés a) és b) pontjában említett időpontot követő öt éven belüli ismételt jogsértés esetén – az 1. pontban foglalt rendelkezésekre is figyelemmel – tíz évre meghosszabbítható.

(2)   A részvételre jelentkezőket és az ajánlattevőket ki kell zárni a közbeszerzési és a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó eljárásból, amíg a költségvetési rendelet 106. cikke (1) bekezdésének a) és d) pontjában említett helyzetek valamelyikében vannak.

143. cikk

Bizonyíték

(A költségvetési rendelet 106. és 107. cikke)

(1)   A részvételre jelentkezők és az ajánlattevők hűen aláírt és keltezett becsületbeli nyilatkozatot nyújtanak be, amely szerint nincsenek a költségvetési rendelet 106. és 107. cikkében említett helyzetek valamelyikében.

Meghívásos eljárás, versenypárbeszéd vagy szerződési hirdetmény közzétételét követő tárgyalásos eljárás esetében azonban, amennyiben az ajánlatkérő korlátozza a tárgyalásra vagy ajánlattételre meghívott részvételre jelentkezők számát, az összes részvételre jelentkezőnek be kell nyújtania a (3) bekezdésben meghatározott igazolásokat.

A kockázatértékeléstől függően az ajánlatkérő eltekinthet az első albekezdésben említett nyilatkozat előírásától a 137. cikk (2) bekezdésében említett szerződések esetében. Mindazonáltal a 265. cikk (1) bekezdésében, a 267. cikk (1) bekezdésében és a 269. cikk (1) bekezdésében említett szerződések tekintetében az ajánlatkérő eltekinthet ezen nyilatkozat előírásától a legfeljebb 20 000 EUR értékű szerződések esetében.

(2)   A szerződést elnyerő ajánlattevő az ajánlatkérő által meghatározott határidőn belül, de még a szerződés aláírása előtt az e cikk (3) bekezdésének megfelelően bizonyítékot szolgáltat az e cikk (1) bekezdésében említett igazolás hitelességéről, az alábbi esetekben:

a)	az intézmények által saját felelősségükre odaítélt, a 170. cikk (1) bekezdésében említett értékhatárral egyenlő vagy nagyobb értékű szerződések;

b)	a külső fellépések területén odaítélt szerződések esetében a 265. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, a 267. cikk (1) bekezdésének a) pontjában vagy a 269. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott értékhatárral egyenlő vagy nagyobb értékű szerződések.

Az ezen bekezdés első albekezdésének (a) és (b) pontjában említett értékhatároknál kisebb értékű szerződések esetében az ajánlatkérő előírhatja a szerződést elnyerő ajánlattevő számára a (3) bekezdésben meghatározott bizonyíték szolgáltatását, amennyiben bizonytalan afelől, hogy az ajánlattevő a kizárásra okot adó helyzetek valamelyikében van-e.

(3)   Annak kielégítő igazolásaként, hogy a szerződést elnyerő ajánlattevő esetében nem áll fenn a költségvetési rendelet 106. cikke (1) bekezdésének a), b) vagy e) pontjában említett helyzet, az ajánlatkérő friss hatósági erkölcsi bizonyítványt, vagy ennek hiányában, egy igazságügyi vagy közigazgatási hatóság által a származási országban frissen kiállított, azzal egyenértékű dokumentumot fogad el, amely tanúsítja az említett követelmények teljesülését. Annak kielégítő igazolásaként, hogy az ajánlattevő esetében nem áll fenn a költségvetési rendelet 100. cikke (1) bekezdésének a) vagy d) pontjában említett helyzet, az ajánlatkérő az érintett állam illetékes hatósága által frissen kibocsátott igazolást fogad el.

Amennyiben az érintett országban nem állítanak ki az e cikk (1) bekezdésében említett dokumentumot vagy igazolást, illetve a költségvetési rendelet 106. cikkében felsorolt többi kizárási ok esetében az igazolás helyettesíthető az érdekelt fél által a származási országban egy igazságügyi vagy közigazgatási hatóság, közjegyző vagy illetékes szakmai testület előtt eskü alatt tett nyilatkozattal, vagy ennek hiányában becsületbeli nyilatkozattal.

(4)   A részvételre jelentkező vagy ajánlattevő székhely szerinti országának nemzeti jogától függően az (1) és (3) bekezdésben említett dokumentumok jogi és/vagy természetes személyekre vonatkoznak, beleértve – amennyiben az ajánlatkérő szükségesnek ítéli – a vállalatvezetőket és minden olyan személyt, aki a részvételre jelentkezővel vagy ajánlattevővel kapcsolatban képviseleti, döntéshozatali vagy ellenőrzési joggal rendelkezik.

(5)   Amennyiben az ajánlatkérő bizonytalan afelől, hogy a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő a kizárásra okot adó helyzetek valamelyikében van-e, saját maga is fordulhat a (3) bekezdésében említett illetékes hatóságokhoz annak érdekében, hogy beszerezze az adott helyzettel kapcsolatos, általa szükségesnek vélt információkat.

(6)   Az ajánlatkérő felmentheti a részvételre jelentkezőt vagy ajánlattevőt a (3) bekezdésben említett igazoló dokumentumok benyújtásának kötelezettsége alól, ha egy másik közbeszerzési eljárásban már benyújtottak számára ilyen bizonyítékot, és amennyiben a dokumentum kibocsátásának időpontja nem régebbi egy évnél, és az még mindig érvényben van.

Ilyen esetben a részvételre jelentkező vagy ajánlattevő becsületbeli nyilatkozatot tesz, hogy az igazoló dokumentumot egy korábbi közbeszerzési eljárásban már benyújtották, és megerősíti, hogy helyzetében nem történt változás.

(7)   Amennyiben az ajánlatkérő kéri, úgy a részvételre jelentkező vagy ajánlattevő benyújtja a tervezett alvállalkozó becsületbeli nyilatkozatát arról, hogy az nincs a költségvetési rendelet 106. és 107. cikkében említett helyzetek egyikében sem.

Amennyiben e becsületbeli nyilatkozattal szemben kétség merül fel, úgy az ajánlatkérő bekéri a (3) és (4) bekezdésben említett bizonyítékokat. Adott esetben az (5) bekezdést kell alkalmazni.

144. cikk

Központi adatbázis

(A költségvetési rendelet 108. cikke)

(1)   A költségvetési rendelet 108. cikkének (1) bekezdésében említett intézmények, végrehajtó ügynökségek és szervek a Bizottság által kidolgozott formátumban információt szolgáltatnak a Bizottságnak a költségvetési rendelet 106. és 107. cikkében, 109. cikke (1) bekezdésének b) pontjában, valamint 109. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett helyzetek valamelyikében lévő harmadik felekről, a kizárás okáról, valamint a kizárás időtartamáról.

Ugyancsak információval szolgálnak a jogi személyiséggel rendelkező harmadik felek feletti képviseleti, döntéshozatali vagy ellenőrzési jogkörrel rendelkező személyekről, akik a költségvetési rendelet 106., 107. cikkében, 109. cikke (1) bekezdésének b) pontjában és 109. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett helyzetek valamelyikében vannak.

A költségvetési rendelet 108. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett hatóságok és szervek a Bizottság által kidolgozott formátumban a következő információkat szolgáltatják a Bizottságnak a költségvetési rendelet 106. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett helyzetek valamelyikében lévő harmadik felekről, amennyiben azok magatartása káros volt az Unió pénzügyi érdekeire, továbbá a jogi személyiséggel rendelkező harmadik felek feletti képviseleti, döntéshozatali vagy ellenőrzési jogkörrel rendelkező személyekről:

a)	az ítélet típusa;

b)	adott esetben a közbeszerzési eljárásokból való kizárás időtartama.

(2)   Az (1) bekezdésben említett intézmények, ügynökségek, hatóságok és szervek kijelölik az adatbázisban szereplő információk Bizottsággal való közléséért, valamint Bizottságtól való fogadásáért felelős személyeket.

A költségvetési rendelet 108. cikkének (1) bekezdésében említett intézmények, ügynökségek, hatóságok és szervek esetében a kijelölt személy a lehető leghamarabb eljuttatja az információt a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének, és adott esetben kéri az adat adatbázisba történő felvételét, módosítását vagy eltávolítását.

A költségvetési rendelet 108. cikkének (2) bekezdésében említett hatóságok és szervek esetében a kijelölt személy a vonatkozó ítélet kibocsátásától számított három hónapon belül eljuttatja a szükséges információt a Bizottság érintett programért vagy intézkedésért felelős engedélyezésre jogosult tisztviselőjének.

Az adatbázis adatait a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője viszi be, módosítja, illetve távolítja el. Biztonságos kapcsolat segítségével havonta a kijelölt személyek rendelkezésére bocsátja az adatbázisban szereplő hiteles adatokat.

(3)   Az (1) bekezdésben említett intézmények, ügynökségek, hatóságok és szervek a Bizottság előtt igazolják, hogy az általuk közölt információkat a 45/2001/EK rendelet, valamint a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (17) személyes adatok védelmére vonatkozó szabályainak megfelelően állapították meg és továbbították.

Különösen előzetesen tájékoztatják valamennyi, az (1) bekezdésben említett harmadik felet és személyt arról, hogy adataik az adatbázisba kerülhetnek és azokat a Bizottság a (2) bekezdésben említett kijelölt személyekhez továbbíthatja. Az adatok helyesbítését, törlését vagy bármely módosítását követően aktualizálják a továbbított információkat.

Az adatbázisban szereplő minden félnek joga van a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjéhez benyújtott kérelem révén tájékoztatást kapni a rá vonatkozó adatokról.

(4)   A tagállamok megteszik a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy segítséget nyújtsanak a Bizottságnak az adatbázis hatékony, a 95/46/EK irányelvvel összhangban történő kezeléséhez.

A harmadik országok hatóságaival és a költségvetési rendelet 108. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett valamennyi szervvel kötött megállapodásokban rögzíteni kell az e rendelkezéseknek és a személyes adatok védelmére vonatkozó alapelvnek való megfelelést biztosító rendelkezéseket.

145. cikk

Közigazgatási és pénzügyi szankciók

(A költségvetési rendelet 109. és 131. cikke)

(1)   A szerződésben megállapított szankciók alkalmazásának sérelme nélkül azon részvételre jelentkezőket, ajánlattevőket és szerződő feleket, akik hamis nyilatkozatot tettek, súlyos hibát vagy szabálytalanságot követtek el, csaltak vagy súlyosan megszegték szerződéses kötelezettségeiket, ki lehet zárni az uniós költségvetésből finanszírozott valamennyi szerződésből és vissza nem térítendő támogatásból attól, a részvételre jelentkezővel, az ajánlattevővel vagy a szerződő féllel folytatott kontradiktórius eljárással megerősített időponttól számított legfeljebb öt évre, amikor a jogsértést megállapították.

Ezen időszak az első albekezdésben említett időpontot követő öt éven belüli ismételt jogsértés esetén tíz évre hosszabbítható.

(2)   Azon részvételre jelentkezőkre vagy ajánlattevőkre, akik hamis nyilatkozatot tettek, súlyos hibát vagy szabálytalanságot követtek el, vagy csaltak, pénzbírságot is ki lehet róni, amelynek mértéke az odaítélt szerződés teljes becsült értékének 2–10 %-a.

Azon szerződő felekre, akik súlyosan megszegték szerződéses kötelezettségeiket, a szóban forgó szerződés teljes értékének 2–10 %-át kitevő pénzbírságot lehet kiróni.

Ez az arány az (1) bekezdés első albekezdésében említett időpontot követő öt éven belüli ismételt jogsértés esetén 4–20 %-ra növelhető.

(3)   Az intézmény a közigazgatási és pénzügyi szankciókat különösen a 142. cikk (1) bekezdésében említett elemekre tekintettel határozza meg.

146. cikk

Kiválasztási feltételek

(A költségvetési rendelet 110. cikkének (1) bekezdése)

(1)   Az ajánlatkérőnek egyértelmű és megkülönböztetéstől mentes kiválasztási feltételeket kell kidolgoznia.

(2)   A kiválasztási feltételeket valamennyi közbeszerzési eljárásban alkalmazni kell a részvételre jelentkező vagy ajánlattevő pénzügyi, gazdasági, műszaki és szakmai kapacitásának értékelésére.

Az ajánlatkérő megállapíthat a kapacitásra vonatkozóan olyan alsó határértékeket, amelyek alatt nem kerülhet sor részvételre jelentkező kiválasztására.

(3)   Bármelyik ajánlattevő, illetve pályázó felszólítható arra, hogy a cégjegyzékbe vagy a megfelelő szakmai nyilvántartásba történt bejegyzésével, illetőleg eskü alatt tett nyilatkozatával vagy egyéb igazoló okirattal, meghatározott szervezetbeli tagságával, kifejezett felhatalmazással, vagy a hozzáadottértékadó- (a továbbiakban: héa-) nyilvántartásba való bejegyzésével bizonyítsa, hogy a hatályos nemzeti jogszabályok értelmében jogosult a szerződés végrehajtására.

(4)   Az ajánlatkérő a szerződési hirdetményben, a részvételi szándék kifejezésére való felhívásban, illetve az ajánlattételi felhívásban meghatározza az ajánlattevők, illetve a részvételre jelentkezők helyzetének és jogképességének ellenőrzésére kiválasztott referenciákat.

(5)   A részvételre jelentkezők, illetve az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági, műszaki és szakmai kapacitásának és a (2) bekezdés értelmében megkövetelt minimális kapacitásszinteknek a bizonyítására az ajánlatkérő által megkövetelt információk nem terjedhetnek túl a szerződés tárgyán, figyelembe véve egyúttal a gazdasági szereplők jogos érdekeit, különösen a cég műszaki és üzleti titkainak védelmét illetően.

(6)   Az ajánlatkérő, az általa elvégzett kockázatértékeléstől függően, dönthet úgy, hogy eltekint a részvételre jelentkező vagy ajánlattevő pénzügyi, gazdasági, műszaki és szakmai kapacitásának bizonyítékától az alábbi szerződések esetében:

a)	az intézmények által saját felelősségükre odaítélt, a 137. cikk (1) bekezdésében említett értéket meg nem haladó értékű szerződések;

b)	a külső fellépések területén odaítélt, a 265. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, a 267. cikk (1) bekezdésének a) pontjában vagy a 269. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett értékhatár alatti szerződések.

Amennyiben az ajánlatkérő úgy dönt, hogy eltekint a részvételre jelentkező vagy ajánlattevő pénzügyi, gazdasági, műszaki és szakmai kapacitásának bizonyítékától, úgy előfinanszírozás csak megegyező összegű pénzügyi biztosíték mellett adható.

147. cikk

Gazdasági és pénzügyi kapacitás

(A költségvetési rendelet 110. cikkének (1) bekezdése)

(1)   A gazdasági és pénzügyi kapacitás különösen az alábbi dokumentumok legalább egyikével igazolható:

a)	bankoktól származó megfelelő nyilatkozatok vagy, adott esetben, a vonatkozó szakmai felelősségbiztosítás igazolása;

b)	pénzügyi kimutatások legalább az utolsó három olyan évre vonatkozóan, amelyekre a számlákat lezárták;

c)	a teljes árbevétel és a szerződés szerinti építési beruházásból, áruszállításból, illetve szolgáltatásból eredő árbevétel kimutatása legfeljebb az utolsó három rendelkezésre álló pénzügyi év tekintetében.

(2)   Az ajánlatkérő felmentheti a részvételre jelentkezőt vagy ajánlattevőt az (1) bekezdésben említett igazoló dokumentumok benyújtásának kötelezettsége alól, ha egy másik közbeszerzési eljárásban már benyújtottak számára ilyen bizonyítékot, és az még mindig teljesíti az (1) bekezdésben foglalt követelményeket.

Amennyiben az ajánlatkérő által indokoltnak tekintett, kivételes ok következtében az ajánlattevő, illetve a részvételre jelentkező nem tudja biztosítani az ajánlatkérő által előírt referenciákat, úgy gazdasági és pénzügyi kapacitását bármilyen más, az ajánlatkérő számára kielégítő módon is igazolhatja.

(3)   A gazdasági szereplő adott esetben, valamely konkrét szerződés kapcsán más személyek kapacitására is támaszkodhat, tekintet nélkül hozzájuk fűződő kapcsolata jogi természetére. Ezen esetben bizonyítania kell az ajánlatkérő előtt, hogy rendelkezésére állnak azon források, amelyek a szerződés teljesítéséhez szükségesek, például úgy, hogy bemutatja az említett személyek kötelezettségvállalását a források rendelkezésre bocsátásáról.

Az ajánlatkérő előírhatja, hogy a gazdasági szereplő és az első albekezdésben említett jogalanyok egyetemleges felelősséggel tartozzanak a szerződés végrehajtásáért.

Ugyanezen feltételek mellett a gazdasági szereplők 121. cikk (5) bekezdésében említett társulása is támaszkodhat a társulás tagjainak vagy más jogalanyoknak a kapacitására.

148. cikk

Műszaki és szakmai kapacitás

(A költségvetési rendelet 110. cikkének (1) bekezdése)

(1)   A gazdasági szereplők műszaki és szakmai kapacitásának értékelése és ellenőrzése a (2) és (3) bekezdésnek megfelelően történik. A beállítást vagy üzembe helyezést igénylő árubeszerzésre, valamint a szolgáltatásnyújtásra és/vagy az építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárásokban ezt a kapacitást különösen a know-how, a hatékonyság, a tapasztalat és a megbízhatóság tekintetében kell értékelni.

(2)   A gazdasági szereplők műszaki és szakmai kapacitása az árubeszerzés, a szolgáltatásnyújtás, illetve az építési beruházás jellegétől, mennyiségétől vagy nagyságrendjétől, továbbá céljától függően az alábbi dokumentumok legalább egyikével igazolható:

a)	a szolgáltató, illetve a vállalkozó és/vagy a cég vezető munkatársai és különösen a szolgáltatásnyújtásért, illetve az építési beruházásért felelős személy vagy személyek iskolai végzettsége és szakmai képzettsége;

b)

az alábbiak listája: i. az elmúlt három évben teljesített főbb szolgáltatások és áruszállítások, beleértve azok összegét, idejét, valamint azt, hogy köz- vagy magánszektorbeli szereplő volt-e megrendelő; ii. az elmúlt öt évben végrehajtott építési beruházások, beleértve azok összegét, idejét és helyét;

c)	azon műszaki berendezések, szerszámok és felszerelések leírása, amelyeket a cég a szolgáltatásnyújtás, illetve az építési beruházás során igénybe vesz;

d)	az áru és a szolgáltatások minőségének biztosítására alkalmazott műszaki felszerelések és intézkedések, valamint a vállalkozás vizsgálati és kutatási létesítményeinek leírása;

e)	a résztvevő, különösen a minőség-ellenőrzésért felelős technikusok és műszaki szervezetek megjelölése, függetlenül attól, hogy közvetlenül a céghez tartoznak-e vagy sem;

f)	az áruszállítás tekintetében: minták, leírások és/vagy hiteles fotók és/vagy olyan tanúsítványok, amelyeket hivatalos minőség-ellenőrző intézmények vagy elismert testületek bocsátottak ki, és amelyek igazolják, hogy a termékek megfelelnek a hatályos előírásoknak vagy szabványoknak;

g)	éves kimutatás a szolgáltató, illetve a vállalkozó által alkalmazott teljes munkaerő és vezető személyzet átlagos létszámáról az utolsó három évben;

h)	tájékoztatás arról, hogy a szolgáltató a szerződés mely hányadát szándékozik alvállalkozásba adni;

i)	az építési beruházásra és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében – és kizárólag a megfelelő esetekben – azon környezetgazdálkodási intézkedések feltüntetése, amelyeket a gazdasági szereplő a szerződés megvalósítása során alkalmazhat.

Amennyiben az első albekezdés b) pontjának i. alpontjában említett szolgáltatásnyújtásra vagy áruszállításra kerül sor az ajánlatkérő részére, úgy a teljesítés bizonyítása az illetékes hatóság által kiállított vagy ellenjegyzett igazolással történik.

A legfontosabb építési beruházások első albekezdés b) pontjának ii. alpontjában említett listájához csatolni kell a szabályszerű teljesítésről szóló igazolást, amelyből kiderül, hogy szakmailag megfelelő módon és hiánytalanul hajtották-e végre a beruházást.

(3)   Amennyiben a szerződésben foglalt szolgáltatások vagy termékek összetettek, vagy, kivételes esetben, különleges célt szolgálnak, úgy a műszaki és a szakmai kapacitás bizonyítása olyan ellenőrzés útján is lehetséges, amelyet az ajánlatkérő vagy az ő nevében azon ország illetékes hivatalos szerve hajt végre, külön megállapodás alapján, ahol a szolgáltató, illetve a szállító letelepedett. Ezen ellenőrzések a szállító műszaki és termelési kapacitását, valamint, amennyiben szükséges, vizsgálati és kutatási létesítményeit és minőségbiztosítási intézkedéseit érintik.

(4)   Ha az ajánlatkérő a gazdasági szereplő bizonyos minőségbiztosítási szabványoknak való megfeleléséről szóló, független szervek által kiállított tanúsítványt kér, akkor akkreditált szervek által tanúsított, a vonatkozó európai szabványsorozaton alapuló minőségbiztosítási rendszerekre kell hivatkoznia. Az ajánlatkérőnek ugyanakkor az ilyen tanúsítványokhoz hozzá nem férő, vagy azokat csak jelentős időveszteséggel megszerezni képes gazdasági szereplőktől egyéb, egyenértékű minőségbiztosítási intézkedésekre vonatkozó bizonyítékokat is el kell fogadnia.

(5)   Ha az ajánlatkérő a gazdasági szereplő bizonyos környezetvédelmi vezetési rendszereknek vagy szabványoknak való megfeleléséről szóló, független szervek által kiállított tanúsítványt kér, akkor az uniós környezetvédelmi vezetési rendszerre vagy az 1221/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (18) 45. cikkének megfelelően elismert egyéb környezetvédelmi vezetési rendszerre vagy akkreditált szervek egyéb, a vonatkozó európai vagy nemzetközi szabványokon alapuló, környezetvédelmi vezetési szabványaira kell hivatkoznia. Az ajánlatkérők elismerik a többi tagállamban székhellyel rendelkező szervek által kibocsátott egyenértékű tanúsítványokat. Az ajánlatkérők az egyenértékű környezetvédelmi vezetési intézkedések egyéb bizonyítékait is elfogadják a gazdasági szereplőktől.

(6)   A gazdasági szereplő adott esetben, valamely konkrét szerződés kapcsán más személyek kapacitására is támaszkodhat, tekintet nélkül hozzájuk fűződő kapcsolata jogi természetére. Ezen esetben bizonyítania kell az ajánlatkérő előtt, hogy rendelkezésére állnak azon források, amelyek a szerződés teljesítéséhez szükségesek, például úgy, hogy bemutatja az említett személyek kötelezettségvállalását a források rendelkezésre bocsátásáról.

Ugyanezen feltételek mellett a gazdasági szereplők 121. cikk (5) bekezdésében említett társulása is támaszkodhat a társulás tagjainak vagy más jogalanyoknak a kapacitására.

(7)   Építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés, illetve valamely árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződéssel kapcsolatos beállítási és üzembehelyezési műveletek esetében az ajánlatkérő előírhatja, hogy bizonyos kritikus fontosságú feladatokat maga az ajánlattevő, vagy olyan ajánlat esetében, amelyet a gazdasági szereplők 121. cikk (6) bekezdése szerinti társulása nyújtott be, a társulás egyik tagja végezzen.

(8)   Az ajánlatkérő akkor juthat arra a következtetésre, hogy a gazdasági szereplők nem a megfelelő minőségben fogják teljesíteni a szerződést, ha megállapította, hogy olyan összeférhetetlenség áll fenn, amely hátrányosan befolyásolhatja a szerződés teljesítését.

149. cikk

A szerződés odaítélésére vonatkozó rendelkezések és feltételek

(A költségvetési rendelet 110. cikkének (2) bekezdése)

(1)   A költségvetési rendelet 107. cikkének sérelme nélkül a szerződés odaítélésére az alábbi két módszer egyike alapján kerül sor:

a)	a szerződés odaítélése a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás alapján, amely esetben a szerződést azon szabályszerű ajánlat nyeri el, amely eleget tesz a megállapított feltételeknek és a legalacsonyabb árat kínálja;

b)	az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerinti eljárás.

(2)   Az összességében legelőnyösebb ajánlat meghatározásakor az ajánlatkérő az árajánlatot és a szerződés tárgya által indokolt egyéb minőségi szempontokat veszi figyelembe, vagyis a műszaki értékeket, az esztétikai és funkcionális jellemzőket, a környezetvédelmi jellemzőket, az üzemeltetési költségeket, a nyereségességet, a teljesítési, illetve a szállítási határidőket, az értékesítést követő vevőszolgálatot és a technikai segítségnyújtást. Az ajánlatkérő megállapíthat minőségi minimumokat. A minimum alatti ajánlatokat el kell utasítani.

(3)   Az ajánlatkérő a szerződési hirdetményben, a dokumentációban vagy a külön tájékoztatóban meghatározza az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztására szolgáló feltételek súlyozásának módját. A súlyozás megfelelő maximális terjedelmű sávok megadásával is elvégezhető.

A súlyozás nem eredményezheti, hogy az ár a többi feltételhez képest háttérbe szorul a szerződő fél kiválasztásakor, az intézmény által bizonyos – például értékelő szakértők által nyújtott – szolgáltatások díjazásának tekintetében megállapított költségskálák sérelme nélkül.

Amennyiben, kivételes esetben, a súlyozás technikailag nem lehetséges, különösen a szerződés tárgyára való tekintettel, úgy az ajánlatkérő egyszerűen fontosságuk szerint csökkenő sorrendbe állítja az alkalmazandó feltételeket.

150. cikk

Elektronikus árverés alkalmazása

(A költségvetési rendelet 110. cikkének (2) bekezdése)

(1)   Az ajánlatkérők elektronikus árverést is alkalmazhatnak, amelyben új – csökkentett – árak és/vagy az ajánlat egyes elemeinek új értékei szerepelnek.

Az ajánlatkérő által az első albekezdés szerint alkalmazott elektronikus árverés egy ismétlődő elektronikus folyamat, amely az ajánlatok teljes körű első értékelése után lehetővé teszi az ajánlatok automatikus értékelési módszerek alkalmazásával történő rangsorolását.

(2)   A nyílt, a meghívásos és a 135. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő dönthet úgy, hogy a közbeszerzési szerződés odaítélését elektronikus árverés előzze meg, amennyiben a műszaki előírások pontosan meghatározhatók.

Ugyanilyen körülmények között az elektronikus árverés megtartható a 122. cikk (3) bekezdésének b) pontja szerinti keretszerződés felei közötti verseny újbóli megnyitása esetén is, valamint a 131. cikkben említett dinamikus beszerzési rendszer keretében odaítélendő szerződésekre vonatkozó közbeszerzési eljárás kiírása esetén is.

Az elektronikus árverés vagy kizárólag az árakon alapul, amennyiben a szerződést a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás alapján ítélik oda, és/vagy az árakon és/vagy a dokumentációban feltüntetett ajánlati összetevők értékén, amennyiben a szerződést az összességében legelőnyösebb ajánlat szerint ítélik oda.

(3)   Az elektronikus árverés megtartása mellett döntő ajánlatkérőnek e tényt fel kell tüntetnie a szerződési hirdetményben.

A dokumentáció többek között a következőket foglalja magában:

a)	azon összetevők, amelyek értéke elektronikus árverés tárgyát képezi, feltéve, hogy ezek az összetevők számszerűsíthetők és számjegyekkel vagy százalékban kifejezhetők;

b)	a benyújtható értékek esetleges korlátai, ahogyan az a szerződés tárgyára vonatkozó dokumentációból következik;

c)	az elektronikus árverés során az ajánlattevők rendelkezésére bocsátott információ és adott esetben a rendelkezésre bocsátás időpontja;

d)	az elektronikus árverés menetére vonatkozó lényeges információk;

e)	az ajánlattevőkre vonatkozó licitálási feltételek, különösen az adott esetben előírt licitlépcső mértéke;

f)	a felhasznált elektronikus eszközökkel és a csatlakozásra vonatkozó szabályozásokkal és műszaki előírásokkal kapcsolatos lényeges információk.

(4)   Az ajánlatkérő, mielőtt elektronikus árverést tartana, a meghatározott szerződés-odaítélési feltételeknek és az azok tekintetében rögzített súlyoknak megfelelően elvégzi az ajánlatok teljes körű első értékelését.

Az elfogadható ajánlatot benyújtó ajánlattevőket elektronikus úton egyidejűleg fel kell hívni arra, hogy nyújtsanak be új árakat és/vagy új értékeket; a felhívásnak tartalmaznia kell minden szükséges információt az alkalmazott elektronikus berendezéshez történő egyéni csatlakozással kapcsolatban, és meg kell jelölnie az elektronikus árverés kezdetének napját és időpontját. Az elektronikus árverés több egymást követő szakaszból is állhat. Az elektronikus árverés legkorábban a felhívás elküldése után két munkanappal kezdődhet meg.

(5)   Amennyiben a szerződést az összességében legelőnyösebb ajánlat alapján ítélik oda, a felhíváshoz csatolni kell az érintett ajánlattevő ajánlata tekintetében a 149. cikk (3) bekezdésének első albekezdésében előírt súlyozásnak megfelelően végzett teljes körű értékelés eredményét.

A felhívásnak azt az elektronikus árverés során alkalmazandó matematikai képletet is tartalmaznia kell, amely a benyújtott új árakon és/vagy új értékeken alapuló automatikus újrarangsorolás elvégzéséhez szükséges. A képletnek magában kell foglalnia az összességében legelőnyösebb ajánlat meghatározása céljából rögzített feltételek szerződési hirdetményben vagy dokumentációban megadott súlyozását. Mindazonáltal a sávként megadott súlyokat konkrét értékekkel kell helyettesíteni.

Amennyiben a változatok benyújtása megengedett, minden egyes változat tekintetében külön képletet kell meghatározni.

(6)   Az ajánlatkérőnek az elektronikus árverés minden szakaszában minden ajánlattevőt haladéktalanul legalább annyi információval kell ellátnia, amely elegendő ahhoz, hogy az ajánlattevő bármikor meggyőződhessen a rangsorban elfoglalt helyéről. Az ajánlatkérő egyéb benyújtott árakra vagy értékekre vonatkozó információt is közölhet, feltéve, hogy ennek lehetősége szerepel a dokumentációban. Ezenkívül bármikor közzéteheti az árverés adott szakaszában résztvevők számát. Mindazonáltal az elektronikus árverés egyik szakaszában sem fedheti fel az ajánlattevők kilétét.

(7)   Az ajánlatkérő az elektronikus árverést a következő módok közül egy vagy több alkalmazásával zárja le:

a)	az árverésben való részvételre irányuló felhívásban feltünteti az előre megállapított napot és időpontot;

b)	lezárja abban az esetben, ha nem kap több olyan új árat vagy új értéket, amely megfelelne a limitlépcsőre vonatkozó követelményeknek;

c)	ha befejeződtek az árverésben való részvételre vonatkozó felhívásban megállapított árverési szakaszok.

Az első albekezdés b) pontjának alkalmazásában az ajánlatkérő az elektronikus árverésben való részvételre irányuló felhívásban feltünteti, hogy mennyi idő telhet el az utolsó ajánlat beérkezése után az elektronikus árverés lezárásáig.

Amennyiben az ajánlatkérő szerv úgy döntött, hogy az elektronikus árverést az első albekezdés c) pontjának megfelelően – esetleg azt az első albekezdés b) pontjában megállapított szabályokkal együttesen alkalmazva – zárja le, az árverésben való részvételre vonatkozó felhívásban fel kell tüntetnie az egyes árverési szakaszok ütemezését.

(8)   Az elektronikus árverés lezárása után az ajánlatkérő a szerződést a 149. cikknek megfelelően, az elektronikus árverés eredményei alapján ítéli oda.

Az ajánlatkérő nem élhet vissza az elektronikus árverés alkalmazásával, és azt nem használhatja úgy, hogy ezáltal a versenyt akadályozza, korlátozza vagy torzítsa, vagy a szerződésnek a közzétett szerződési hirdetményben meghirdetett és a dokumentációban meghatározott tárgyát megváltoztassa.

151. cikk

Kirívóan alacsony árajánlat

(A költségvetési rendelet 110. cikkének (2) bekezdése)

(1)   Amennyiben egy adott szerződéssel kapcsolatban az árajánlat kirívóan alacsonynak tűnik, úgy az ajánlatkérő az ajánlat kizárólag ilyen okból történő elutasítását megelőzően írásban bekéri az ajánlat általa lényegesnek tartott elemeire vonatkozó részletes adatokat, és a felek megfelelő meghallgatását követően ellenőrzi azokat, figyelembe véve a kapott magyarázatokat. Az említett adatok érinthetik különösen az építési beruházás, a szolgáltatás vagy árubeszerzés teljesítésének helyén hatályban lévő munkavédelmi és munkakörülményekre vonatkozó rendelkezések betartását.

Az ajánlatkérő különösen az alábbiakra vonatkozó magyarázatokat veszi figyelembe:

a)	a gyártási folyamat, a szolgáltatásnyújtás vagy az építési módszerek gazdaságossága;

b)	a választott műszaki megoldások vagy az ajánlattevő rendelkezésére álló kivételesen kedvező feltételek;

c)	az ajánlat eredetisége.

(2)   Amennyiben az ajánlatkérő azt állapítja meg, hogy a kirívóan alacsony árajánlat állami támogatás eredménye, úgy csak akkor utasíthatja el az ajánlatot kizárólag ezen okból, ha az ajánlattevő az ajánlatkérő által meghatározott ésszerű időn belül nem tudja bizonyítani, hogy a kérdéses támogatást véglegesen, az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályokban meghatározott eljárásoknak és határozatoknak megfelelően kapta.

152. cikk

Az ajánlatok beérkezésére és a részvételi jelentkezésre vonatkozó határidő

(A költségvetési rendelet 111. cikkének (1) bekezdése)

(1)   Az ajánlatkérő az ajánlatok és a részvételi jelentkezések beérkezésére vonatkozóan rögzített és jogvesztő határidőt ad meg naptári napokban. A határidőnek elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy ésszerű és az érdeklődő felek számára is megfelelő időtartamot biztosítson az ajánlatok előkészítésére és benyújtására, figyelembe véve különösen a szerződés összetettségét, vagy a helyszín megtekintésének, illetve a dokumentációhoz csatolt okmányokba való helyszíni betekintésnek a szükségességét.

(2)   A 170. cikk (1) bekezdésében megállapított értékhatárt elérő vagy azt meghaladó értékű szerződések esetében a nyílt eljárás során az ajánlatok beérkezésének határideje a szerződési hirdetmény feladásának napjától számított legalább 52 nap.

(3)   Meghívásos eljárásban, a 132. cikkben említett versenypárbeszéd alkalmazásakor és a 170. cikk (1) bekezdésében megállapított értékhatárt meghaladó szerződések esetében a szerződési hirdetmény közzétételével zajló tárgyalásos eljárásban a részvételi jelentkezések beérkezésének határideje a szerződési hirdetmény feladásának napjától számított legalább 37 nap.

A 170. cikk (1) bekezdésében megállapított értékhatárt elérő vagy azt meghaladó értékű szerződések esetében a meghívásos eljárás során az ajánlatok beérkezésének határideje az ajánlati felhívás feladásának napjától számított legalább 40 nap.

Ugyanakkor a 136. cikk (1) bekezdésében említett, részvételi szándék kifejezésére való felhívás közzététele utáni eljárás során a határidő

a)	az ajánlati felhívás feladásának napjától számított legalább 21 nap az ajánlatok beérkezésére vonatkozóan a 136. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és a 136. cikk (3) bekezdése b) pontjának i. alpontjában említett eljárás esetében;

b)	a részvételi jelentkezések beérkezésére vonatkozóan legalább 10 nap és az ajánlatok beérkezésére vonatkozóan legalább 21 nap a 136. cikk (3) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában említett kétlépéses eljárás esetében.

(4)   Amennyiben az ajánlatkérő a 123. cikk (2) bekezdésének megfelelően a 170. cikk (1) bekezdésében meghatározott értékhatárok feletti szerződések esetében előzetes tájékoztatót küldött el közzétételre vagy tett közzé saját felhasználói oldalán, úgy az ajánlatok beérkezésének határideje általánosságban 36 napra csökkenthető, de semmi esetre sem lehet kevesebb a szerződési hirdetmény vagy az ajánlati felhívás feladásának napjától számított 22 napnál.

Az első albekezdésben említett csökkentett határidő alkalmazása csak abban az esetben lehetséges, ha az előzetes tájékoztató megfelel az alábbi feltételeknek:

a)	tartalmazza a szerződési hirdetmény esetében megkövetelt összes információt, feltéve, ha ezek az információk rendelkezésre állnak a hirdetmény közzétételének időpontjában;

b)	legalább 52 nappal, de legfeljebb 12 hónappal a szerződési hirdetmény feladásának időpontját megelőzően küldték el közzétételre.

(5)   Az ajánlatok beérkezésének határideje öt nappal csökkenthető, a szerződési hirdetmény vagy a részvételi szándék kifejezésére való felhívás közzétételétől számítva, ha az ajánlati felhíváshoz kapcsolódó teljes dokumentáció elektronikus úton szabadon és közvetlenül hozzáférhető.

153. cikk

A pályázati dokumentáció beszerzésére rendelkezésre álló idő

(A költségvetési rendelet 111. cikkének (1) bekezdése)

(1)   Feltéve, hogy az ajánlatok benyújtására megállapított határidő lejárta előtt kellő időben érkezik a kérés, a dokumentációt vagy a külön tájékoztatót a 132. cikkben említett eljárásban és a kiegészítő dokumentumokat a kérés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül meg kell küldeni minden olyan gazdasági szereplőnek, aki dokumentációt kért vagy párbeszédben való részvételi szándékáról, illetve ajánlattételi szándékáról nyilatkozott, a (4) bekezdésre is figyelemmel. Az ajánlatkérőknek nem kell válaszolniuk az ajánlatok benyújtási határidejének lejárta előtt kevesebb mint öt munkanappal benyújtott továbbítási kérelmekre.

(2)   Feltéve, hogy a kérés az ajánlatok benyújtására megállapított határidő lejárta előtt kellő időben érkezik, a dokumentációhoz, a külön tájékoztatóhoz vagy a kiegészítő dokumentumokhoz kapcsolódó kiegészítő információt a lehető leghamarabb, de legkésőbb az ajánlatok beérkezési határideje előtt hat naptári nappal meg kell küldeni egyidejűleg minden olyan gazdasági szereplőnek, aki dokumentációt kért vagy párbeszédben való részvételi szándékáról, illetve ajánlattételi szándékáról nyilatkozott, vagy, ha az információkérés az ajánlatok benyújtási határideje előtt kevesebb mint nyolc naptári nappal érkezett, a kérés kézhezvétele után. Az ajánlatkérőknek nem kell válaszolniuk az ajánlatok benyújtási határidejének lejárta előtt kevesebb mint öt munkanappal benyújtott továbbítási kérelmekre.

(3)   Amennyiben a dokumentáció és a kiegészítő dokumentumok, illetve információ bármely okból nem bocsátható rendelkezésre az e cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül, vagy ha az ajánlatok csak a helyszín megtekintése vagy a dokumentációhoz csatolt dokumentumokba való helyszíni betekintés után állíthatók össze, úgy az ajánlatok beérkezésének 152. cikkben említett határidejét meg kell hosszabbítani, hogy a gazdasági szereplők megismerhessék az ajánlat elkészítéséhez nélkülözhetetlen információkat. E meghosszabbítást a 123–126. cikkben megállapított rendelkezéseknek megfelelő módon ki kell hirdetni.

(4)   Nyílt eljárásban, ideértve a 131. cikkben említett dinamikus beszerzési rendszereket, az e cikk (1) bekezdésének rendelkezései nem alkalmazandók, ha minden ajánlati dokumentáció és kiegészítő dokumentum szabadon, teljes körűen és közvetlenül hozzáférhető elektronikus formában. A 123. cikk (3) bekezdésében említett szerződési hirdetmény ebben az esetben annak az internetoldalnak az elérhetőségét tartalmazza, amelyen megtekinthetők az említett dokumentumok.

154. cikk

Sürgősségi határidők

(A költségvetési rendelet 111. cikkének (1) bekezdése)

(1)   Szerződési hirdetmény közzétételével történő meghívásos és tárgyalásos eljárás esetén, amennyiben kellően indokolt sürgősségre való tekintettel lehetetlen a 152. cikk (3) bekezdésében említett határidők betartása, úgy az ajánlatkérő az alábbi, naptári napokban kifejezett határidőket szabhatja:

a)	a részvételi jelentkezések beérkezésének tekintetében a határidő nem lehet kevesebb a szerződési hirdetmény feladásától számított 15 napnál, vagy 10 napnál, amennyiben a hirdetményt a Kiadóhivatalnak elektronikus úton küldték meg;

b)	az ajánlatok beérkezésének határideje, amely nem lehet kevesebb az ajánlati felhívás elküldésének napjától számított 10 napnál.

(2)   Meghívásos, valamint gyorsított tárgyalásos eljárásban a dokumentációhoz kapcsolódó kiegészítő információt – feltéve, hogy a kérés kellő időben érkezik – legkésőbb az ajánlatok benyújtási határideje előtt négy naptári nappal meg kell küldeni valamennyi részvételre jelentkezőnek vagy ajánlattevőnek.

155. cikk

Értesítések

(A költségvetési rendelet 111. cikkének (1) bekezdése)

(1)   Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések benyújtására vonatkozó szabályokat az ajánlatkérő határozza meg, aki kiválaszthat egy kizárólagos kommunikációs módot. Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések levélben vagy elektronikus formában nyújthatók be. Ezenkívül a részvételi jelentkezések faxon is továbbíthatók.

A választott kommunikációs csatornáknak széles körben rendelkezésre kell állniuk, és nem korlátozhatják a gazdasági szereplők közbeszerzési eljáráshoz való hozzáférését.

A kiválasztott kommunikációs módoknak biztosítaniuk kell a következő feltételek teljesülését:

a)	valamennyi benyújtott ajánlat vagy jelentkezés tartalmazza az annak értékeléséhez szükséges valamennyi információt;

b)	az adatok sértetlensége megmarad;

c)	az ajánlatokat és a részvételi jelentkezéseket bizalmasan kezelik, és hogy az ajánlatkérő csak akkor ismerheti meg az ajánlatok és részvételi jelentkezések tartalmát, amikor a benyújtásukra megszabott határidő már letelt;

d)	a személyes adatok védelme a 45/2001/EK rendelet követelményeinek megfelelően.

Szükség esetén, a bíróság előtt érvényes bizonyítás céljából, az ajánlatkérő előírhatja, hogy a faxon továbbított részvételi jelentkezésekről levélben, illetve elektronikus úton, a lehető legrövidebb időn belül, de minden körülmények között a 152. cikkben előírt határidő letelte előtt visszaigazolást küldjenek.

(2)   Amennyiben az ajánlatkérő engedélyezi az ajánlatok és a részvételi jelentkezések elektronikus úton történő továbbítását, az alkalmazott eszközök, valamint azok műszaki jellemzői megkülönböztetéstől mentesek, a nyilvánosság számára könnyen hozzáférhetőek és az általában használt információtechnológiai eszközökkel kompatibilisek, és nem korlátozhatják a gazdasági szereplők közbeszerzési eljáráshoz való hozzáférését.

(3)   A 170. cikk (1) bekezdésében megállapított értékhatár alatti szerződéseket kivéve, az ajánlatok és a részvételi jelentkezések elektronikus fogadására szolgáló készülékek műszaki eszközök és megfelelő eljárások révén biztosítják a következőket:

a)	a gazdasági szereplő kiléte bizonyossággal hitelesíthető;

b)	az ajánlatok és a részvételi jelentkezések benyújtásának napja és időpontja pontosan meghatározható;

c)	ésszerű módon biztosítható, hogy a megállapított határidők előtt senki ne férhessen hozzá az e követelmények szerint továbbított adatokhoz;

d)	amennyiben az említett hozzáférési tilalmat megsértik, ésszerű módon biztosítható a tilalom megsértésének egyértelmű felderíthetősége;

e)	csak az arra jogosult személyek állapíthatják meg, illetve változtathatják meg a beérkezett adatok megnyitásának időpontját;

f)	a közbeszerzési eljárás különböző szakaszai folyamán a benyújtott adatok összességéhez vagy egy részéhez való hozzáférés csak az arra jogosult személyek egyidejű intézkedése révén lehetséges;

g)	az arra jogosult személyek egyidejű intézkedése csak az előírt időpontot követően biztosíthat hozzáférést a továbbított adatokhoz;

h)	az e követelményeknek megfelelően beérkezett és megnyitott adatok csak az azok megismerésére jogosult személyek számára maradnak hozzáférhetők.

(4)   Amennyiben az ajánlatkérő engedélyezi az ajánlatok és a részvételi jelentkezések elektronikus úton történő benyújtását, úgy az ilyen rendszerben benyújtott elektronikus dokumentumok tekintendők eredeti dokumentumoknak, és azokat a gazdasági szereplő felhatalmazott képviselőjének alá kell írnia.

(5)   Az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések levélben történő továbbítása az ajánlattevő, illetve a részvételre jelentkező választása alapján a következő módokon valósulhat meg:

a)	postai úton vagy futárszolgálattal, amely esetben az ajánlati felhívásban fel kell tüntetni, hogy igazolásul a feladás dátuma, a postai bélyegző vagy a feladóvevényen szereplő időpont szolgál;

b)

az intézmény helyiségeiben történő kézbesítéssel, amelyet az ajánlattevő, illetve a részvételre jelentkező személyesen, vagy megbízottja útján végezhet; e célból az ajánlati felhívásban a 138. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett információk mellett fel kell tüntetni azt a szervezeti egységet, ahová az ajánlat vagy részvételi jelentkezés – megfelelően aláírt és keltezett átvételi elismervény ellenében – benyújtható.

(6)   A titoktartás céljából, továbbá az ajánlatok levélben történő elküldéséből eredő problémák elkerülése érdekében az ajánlati felhívásnak tartalmaznia kell az alábbi rendelkezést:

Az ajánlatokat lezárt borítékban kell benyújtani, amely maga is egy újabb, lezárt borítékban található. A belső borítékra a címzett szervezeti egység neve mellett az ajánlati felhívásban feltüntetett módon rá kell írni: „Ajánlati felhívás – a postaszolgálat nem bonthatja fel”. Öntapadós borítékok használata esetén azokat ragasztószalaggal le kell zárni, és a feladónak úgy kell aláírnia, hogy aláírása érintse a ragasztószalagot és a borítékot is.

156. cikk

Ajánlati biztosítékok

(A költségvetési rendelet 111. cikkének (3) bekezdése)

Az ajánlatkérő a 163. cikkel összhangban letétbe helyezett ajánlati biztosítékot kérhet, amely a szerződés összértéke 1–2 %-ának felel meg.

Az ajánlati biztosíték feloldására a szerződés odaítélését követően kerül sor. Amennyiben a megjelölt határidőig nem érkezik be ajánlat vagy az ajánlatot később visszavonják, a biztosíték összege elvész.

157. cikk

Az ajánlatok, illetve a részvételi jelentkezések felbontása

(A költségvetési rendelet 111. cikkének (4) bekezdése)

(1)   A 155. cikk rendelkezéseinek megfelelő valamennyi részvételi jelentkezés és ajánlat felbontásra kerül.

(2)   Amennyiben a szerződés értéke meghaladja a 137. cikk (1) bekezdésében megállapított értékhatárt, úgy az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő bizottságot nevez ki az ajánlatok felbontására.

A felbontóbizottság legalább három olyan személyből áll, akik az érintett intézmény szervezeti egységei közül legalább kettőt képviselnek közöttük fennálló hierarchikus viszony nélkül, és akik közül legalább egy nem függ az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőtől. Az összeférhetetlenség elkerülése érdekében e személyekre a költségvetési rendelet 57. cikkében megállapított kötelezettségek vonatkoznak. Az e rendelet 72. cikkében említett, vagy egy tagállamban elszigetelten működő képviseletekre és helyi szervekre különálló szervezeti egységek hiányában nem alkalmazandó azon követelmény, hogy a szervezeti egységek között ne legyen hierarchikus viszony.

Az intézményközi alapon indított közbeszerzési eljárások esetében a felbontóbizottságot a közbeszerzési eljárásért felelős intézmény illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselője nevezi ki. A felbontóbizottság összeállítása a lehetséges mértékig tükrözi a közbeszerzési eljárás intézményközi jellegét.

(3)   Az ajánlatok levélben történő elküldése esetén a felbontóbizottság egy vagy több tagja kézjegyével látja el azokat a dokumentumokat, amelyek az egyes ajánlatok feladásának napját és időpontját tanúsítják.

Kézjegyükkel látják el továbbá a következők valamelyikét:

a)	valamennyi ajánlat minden egyes oldalát;

b)

valamennyi ajánlat borítóoldalát és azon oldalakat, amelyek pénzügyi adatokat tartalmaznak, aminek során a (2) bekezdés második albekezdésében említett esetek kivételével az eredeti ajánlat sértetlenségét az engedélyezésre jogosult szervezeti egységtől független szervezeti egység által alkalmazott bármilyen megfelelő módon garantálják.

Amennyiben a szerződést a 149. cikk (1) bekezdésének a) pontjának megfelelően, a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás szempontja alapján ítélik oda, úgy a követelményeknek megfelelő ajánlatokban szereplő árakat közzé kell tenni.

A beérkezett ajánlatok felbontásáról a bizottság tagjai által aláírt jegyzőkönyvet kell készíteni, amely meghatározza azon ajánlatokat, amelyek megfelelnek a 155. cikk követelményeinek, és azokat is, amelyek nem, és hivatkozással az ajánlatok benyújtására vonatkozóan a 155. cikkben említett eljárásokra, közli azon okokat, amelyek következtében a nem megfelelő ajánlatok elutasításra kerültek. A jegyzőkönyv aláírására elektronikus rendszerben is sor kerülhet, feltéve, hogy az aláírót megfelelően azonosítják.

158. cikk

Az ajánlatokat és a részvételi jelentkezéseket értékelő bizottság

(A költségvetési rendelet 111. cikkének (5) bekezdése)

(1)   Minden, a 155. cikk követelményeinek megfelelő részvételi jelentkezést és ajánlatot egy értékelőbizottság értékel és rangsorol mindkét szakaszban az előzetesen bejelentett kizárási és kiválasztási, valamint odaítélési feltételek alapján.

A bizottságot az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő jelöli ki, hogy szakvéleményt adjon a 137. cikk (1) bekezdésében említett értékhatárt meghaladó szerződésekkel kapcsolatban.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő azonban dönthet úgy, hogy az értékelőbizottságnak az ajánlatokat csak az odaítélési feltételek alapján kell értékelnie és rangsorolnia, míg a kizárási és kiválasztási feltételek értékelése az összeférhetetlenség elkerülését garantáló egyéb megfelelő módon történik.

(2)   Az értékelőbizottság legalább három olyan személyből áll, akik a költségvetési rendelet 208. cikkében említett intézmény vagy szerv szervezeti egységei közül legalább kettőt képviselnek közöttük fennálló hierarchikus viszony nélkül, és akik közül legalább egy nem függ az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőtől. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő gondoskodik arról, hogy e személyek teljesítik a költségvetési rendelet 57. cikkében említett kötelezettségeket.

A 72. cikkben említett, vagy egy tagállamban elszigetelten működő képviseletekre és helyi szervekre különálló szervezeti egységek hiányában nem alkalmazandó azon követelmény, hogy a szervezeti egységek között ne legyen hierarchikus viszony.

Az értékelőbizottság állhat ugyanazon személyekből is, mint az ajánlatokat felbontó bizottság.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő döntése alapján külső szakértők is segíthetik a bizottságot. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő gondoskodik arról, hogy e szakértők teljesítsék a költségvetési rendelet 57. cikkében említett kötelezettségeket.

Az intézményközi alapon indított közbeszerzési eljárások esetében az értékelőbizottságot a közbeszerzési eljárásért felelős intézmény illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselője nevezi ki. Az értékelőbizottság összeállítása a lehetséges mértékig tükrözi a közbeszerzési eljárás intézményközi jellegét.

(3)   A pályázati dokumentációban meghatározott lényeges követelményeknek nem megfelelő részvételi jelentkezések és ajánlatok kizárásra kerülnek.

Az értékelőbizottság vagy az ajánlatkérő azonban felkérheti a részvételre jelentkezőket, illetve az ajánlattevőket, hogy az általa meghatározott határidőn belül nyújtsanak be kiegészítő anyagot, vagy tisztázzák a kizárási és kiválasztási feltételekre vonatkozóan benyújtott dokumentumokban foglaltakat.

Azoknak a részvételre jelentkezőknek, illetve ajánlattevőknek az ajánlatai tekintendők elfogadhatónak, akik nincsenek kizárva és megfelelnek a kiválasztási feltételeknek.

(4)   A 151. cikkben említett, kirívóan alacsony árajánlatok esetében az értékelőbizottság bekéri az árajánlat összeállításával kapcsolatos valamennyi lényeges információt.

159. cikk

Az értékelés eredménye

(A költségvetési rendelet 112. cikke)

(1)   A követelményeknek megfelelő részvételi jelentkezések és ajánlatok értékeléséről és rangsorolásáról keltezéssel ellátott, írásos jegyzőkönyv készül.

Az írásos jegyzőkönyvet az értékelőbizottság minden tagja aláírja. A jegyzőkönyv aláírására elektronikus rendszerben is sor kerülhet, feltéve, hogy az aláírót megfelelően azonosítják.

Amennyiben az értékelőbizottság nem volt illetékes az ajánlatoknak a kizárási és kiválasztási feltételek tekintetében történő ellenőrzésében, akkor az írásos jegyzőkönyvet azok a személyek is aláírják, akiket az engedélyezésre jogosult tisztviselő erre felhatalmazott. Az írásos jegyzőkönyvet jövőbeni hivatkozás céljára meg kell őrizni.

(2)   Az (1) bekezdésben említett írásos jegyzőkönyv legalább az alábbiakat tartalmazza:

a)	az ajánlatkérő neve és címe, valamint a szerződés, a keretszerződés, illetve a dinamikus beszerzési rendszer tárgya és értéke;

b)	az elutasított részvételre jelentkezők, illetve ajánlattevők neve, és az elutasítás oka;

c)	az értékelésben részt vevő részvételre jelentkezők, illetve ajánlattevők neve, és kiválasztásuk oka;

d)	a kirívóan alacsony árajánlatok elutasításának oka;

e)	a javasolt részvételre jelentkezők, illetve a szerződő fél neve és a kiválasztásuk oka, továbbá, amennyiben ismert, a szerződés vagy a keretszerződés azon hányada, amelyet a szerződő fél harmadik személynek alvállalkozásba szándékozik adni.

(3)   Az ajánlatkérő ezt követően hozza meg döntését, amely legalább az alábbiakat tartalmazza:

a)	az ajánlatkérő neve és címe, valamint a szerződés tárgya és értéke, vagy a keretszerződés, illetve a dinamikus beszerzési rendszer tárgya és maximális értéke;

b)	az elutasított részvételre jelentkezők, illetve ajánlattevők neve, és az elutasítás oka;

c)	az értékelésben részt vevő részvételre jelentkezők, illetve ajánlattevők neve, és kiválasztásuk oka;

d)	a kirívóan alacsony árajánlatok elutasításának oka;

e)

a kiválasztott részvételre jelentkezők, illetve a szerződő fél neve és kiválasztásuk oka, utalva a kiválasztás és a szerződés odaítélésének előzetesen bejelentett feltételeire, továbbá, amennyiben ismert, a szerződésnek vagy a keretszerződésnek azon hányada, amelyet a szerződő fél harmadik személynek alvállalkozásba szándékozik adni;

f)	tárgyalásos eljárás és versenypárbeszéd esetén a 132., 134., 135., 266., 268., 270. és 271. cikkben említett körülmények, amelyek az eljárás alkalmazását indokolják;

g)	adott esetben az ajánlatkérő azon döntésének indokolása, hogy nem ítéli oda a szerződést.

Intézményközi alapon indított közbeszerzési eljárás esetén az első albekezdésben említett döntést a közbeszerzési eljárásban illetékes ajánlatkérő hozza meg.

160. cikk

Kapcsolattartás az ajánlatkérő és az ajánlattevő között

(A költségvetési rendelet 112. cikke)

(1)   Az ajánlatkérő és az ajánlattevő közötti kapcsolattartásra a szerződés odaítélésének eljárása során – kivételes jelleggel – a (2) és (3) bekezdésben előírt feltételek szerint kerülhet sor.

(2)   Az ajánlatok benyújtásának határideje előtt a 153. cikkben említett kiegészítő dokumentumok és információ tekintetében az ajánlatkérő:

a)	az ajánlattevő kérésére kiegészítő információt ad kizárólag a szerződés természetének tisztázására; az ilyen információt ugyanazon a napon a többi olyan ajánlattevőnek is rendelkezésére bocsátja, aki kikérte a dokumentációt;

b)

amennyiben hibát, pontatlanságot, kihagyást vagy egyéb elírást talál a szerződési hirdetmény, az ajánlati felhívás vagy a dokumentáció szövegében, úgy saját kezdeményezésére, az eredeti ajánlati felhívás esetében alkalmazottal azonos módon, ugyanazon a napon tájékoztatja arról az érintett személyeket.

(3)   Amennyiben az ajánlatok felbontását követően szükségessé válik egyes ajánlatok tisztázása, vagy nyilvánvaló elírást kell kijavítani az ajánlatban, úgy az ajánlatkérő kapcsolatba léphet az ajánlattevővel, de e kapcsolatfelvétel nem eredményezheti az ajánlatban foglalt feltételek bárminemű módosítását.

(4)   Kapcsolatfelvétel esetében mindenkor, és azokban a kellően indokolt, a költségvetési rendelet 96. cikkében említett esetekben is, amikor a kapcsolatfelvételre nem került sor, jegyzőkönyvet kell készíteni és a közbeszerzési dossziéban megőrizni.

161. cikk

A részvételre jelentkezőknek és ajánlattevőknek nyújtott információ

(A költségvetési rendelet 113., 114. és 118. cikke)

(1)   Az ajánlatkérő a lehető legrövidebb határidőn belül tájékoztatja a részvételre jelentkezőket és az ajánlattevőket a szerződés, a keretszerződés vagy egy dinamikus beszerzési rendszerbe való felvétel odaítéléséről, beleértve az indokolást, amelynek alapján úgy döntöttek, hogy nem kötnek szerződést vagy keretszerződést, illetve nem hoznak létre dinamikus beszerzési rendszert, amellyel kapcsolatban versenyeztetés történt, valamint amelynek alapján úgy döntöttek, hogy újrakezdik az eljárást.

(2)   Az ajánlatkérő az írásos kérelem kézhezvételét követő legfeljebb tizenöt naptári napon belül rendelkezésre bocsátja a költségvetési rendelet 113. cikkének (2) bekezdésében előírt információt.

(3)   Az uniós intézmények által saját felelősségükre odaítélt szerződések esetében, amelyek értéke a 170. cikk (1) bekezdésében megállapított értékhatárokkal egyenlő vagy azok felett van, és nincsenek kizárva a 2004/08/EK irányelv hatálya alól, az ajánlatkérő valamennyi sikertelen ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt egyidejűleg és egyedileg, elektronikus úton tájékoztat arról, hogy jelentkezésüket vagy ajánlatukat elutasították a következő szakaszok valamelyikében:

a)	a két különálló szakaszban szervezett közbeszerzési eljárások esetében röviddel azután, hogy döntöttek a kizárási és kiválasztási feltételek alapján, még az odaítélésről szóló határozat előtt;

b)	az odaítélésről és az ajánlatok elutasításáról szóló határozatok esetében a lehető leghamarabb, de legkésőbb az odaítélésről szóló döntést követő héten.

Az ajánlatkérő valamennyi esetben feltünteti az ajánlat vagy a jelentkezés elutasításának okait és a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket.

A sikertelen ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők írásbeli, levél, fax vagy elektronikus üzenet formájában továbbított kérésre további tájékoztatást kaphatnak az elutasítás okairól, továbbá valamennyi kiválasztott, de nem nyertes ajánlattevő tájékoztatást kaphat a kiválasztott ajánlat jellemzőiről és előnyeiről, valamint a nyertes ajánlattevő nevéről, a költségvetési rendelet 113. cikke (2) bekezdése második albekezdésének sérelme nélkül. Az ajánlatkérő a kérelem kézhezvételétől számított legfeljebb tizenöt naptári napos határidőn belül válaszol.

162. cikk

A szerződés aláírása

(A költségvetési rendelet 113. és 118. cikke)

A szerződés aláírása előtt a szerződés teljesítése nem kezdődhet meg.

4.   szakasz

Biztosítékok és korrekciós intézkedések

163. cikk

Biztosítékok

(A költségvetési rendelet 115. cikke)

(1)   Amennyiben a szerződő félnek előzetes biztosítékot kell letétbe helyeznie, úgy a letétbe helyezett összegnek és a letéti időszaknak meg kell felelnie a biztosíték érvényesítésére vonatkozó követelményeknek.

(2)   A biztosítékot bank vagy arra felhatalmazott pénzügyi intézmény nyújthatja. A biztosíték helyettesíthető harmadik személy által nyújtott egyetemleges kezességgel is, az ajánlatkérő hozzájárulásával.

A biztosíték összegét euróban kell megadni.

A biztosíték célja az, hogy a bank vagy a pénzügyi intézmény, illetve az érintett harmadik személy visszavonhatatlan készfizető kezességet nyújtson, vagy a szerződő fél kötelezettségeiért első felszólításra felelőssé tehető legyen.

164. cikk

Teljesítési biztosíték

(A költségvetési rendelet 115. cikke)

(1)   Az építési beruházás, a szolgáltatás vagy az áruszállítás teljes körű teljesítésének biztosítása érdekében, és amikor a záró kifizetéskor nem történhet meg a szerződés feltételeinek megfelelő végleges átvétel, az engedélyezésre jogosult tisztviselő eseti alapon, előzetes kockázatelemzés alapján teljesítési biztosítékot kérhet.

(2)   A biztosíték összege, amely a szerződés teljes értékének 10 %-át teszi ki, levonható a mindenkori kifizetésekből.

A teljesítési biztosíték helyettesíthető a záró kifizetésből visszatartott összeggel is, amely biztosítékul szolgál a szolgáltatás, az áruszállítás, illetve az építési beruházás végleges átvételéig. Az összeget az engedélyezésre jogosult tisztviselő határozza meg a szerződés teljesítésével kapcsolatban azonosított kockázatok arányában, figyelembe véve a szerződés tárgyát, valamint az ágazatban szokásos ügyleti feltételeket is.

Az ilyen biztosítékra vonatkozó feltételeket a pályázati dokumentációban közzé kell tenni.

(3)   Az építési beruházás, a szolgáltatás vagy az áruszállítás végleges átvétele után a biztosítékokat a szerződés feltételeinek megfelelően fel kell szabadítani.

165. cikk

Előfinanszírozási biztosíték

(A költségvetési rendelet 115. cikke)

(1)   Az ajánlatkérő az előfinanszírozás szükségességének megállapítása után, de még a közbeszerzési eljárás elindítása előtt értékeli az előfinanszírozási kifizetésekhez kapcsolódó kockázatokat, a következő szempontok figyelembevételével:

a)	a szerződés becsült értéke;

b)

tárgya;

c)	időtartama és ütemezése;

d)	a piac szerkezete.

(2)   A 146. cikk (6) bekezdésének második albekezdésében említett előfinanszírozási kifizetés esetében, illetve amennyiben az engedélyezésre jogosult tisztviselő e cikk (1) bekezdése értelmében így dönt, biztosítékra van szükség.

A 137. cikk (1) bekezdésében említett kis értékű szerződések esetében nincs szükség biztosíték előírására.

A biztosíték felszabadítására akkor kerül sor, amikor az előfinanszírozás összegét levonják a szerződő fél javára a szerződéses feltételeknek megfelelően teljesített időközi kifizetésekből vagy egyenlegkifizetésekből.

166. cikk

A szerződés felfüggesztése hiba vagy szabálytalanság esetén

(A költségvetési rendelet 116. cikke)

(1)   A költségvetési rendelet 116. cikke értelmében a szerződés felfüggeszthető annak ellenőrzésére, hogy a feltételezett jelentős hibák, szabálytalanságok vagy csalások valóban megtörténtek-e. Ha nem nyernek megerősítést, a szerződés teljesítése a lehető leghamarabb folytatódik.

(2)   Jelentős hibának vagy szabálytalanságnak egy szerződés vagy jogi előírás rendelkezéseinek olyan cselekedetből vagy mulasztásból eredő megsértése minősül, amely veszteséget okoz vagy okozhat az Unió költségvetésének.

2.   FEJEZET

Az Unió intézményei által saját felelősségükre odaítélt szerződésekre alkalmazandó rendelkezések

167. cikk

Az értékhatárok elérésének megállapítása

(A költségvetési rendelet 117. és 118. cikke)

Az egyes intézményeken belül a megbízott vagy közvetve megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő feladata annak felmérése, hogy elérték-e a költségvetési rendelet 118. cikkében megállapított értékhatárokat.

168. cikk

Külön szerződések és többtételes szerződések

(A költségvetési rendelet 104. és 118. cikke)

(1)   Egy szerződés becsült értéke nem határozható meg olyan módon, amely alkalmas az e rendeletben megállapított követelmények megkerülésére, és nem is osztható részekre ilyen céllal.

Amennyiben helyénvaló, technikailag kivitelezhető és költséghatékony, a 170. cikk (1) bekezdésében meghatározott értékhatárokkal egyenlő, vagy azoknál magasabb értékű szerződéseket egy időben, külön tételek formájában kell odaítélni.

(2)   Amennyiben az árubeszerzésre, szolgáltatásnyújtásra vagy építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés több tételre oszlik, amely tételek mindegyike önálló szerződés tárgyát képezi, úgy a szerződés valamennyi tételének összértékét kell figyelembe venni az alkalmazandó értékhatár átfogó értékelésekor.

Amennyiben a tételek összértéke eléri vagy meghaladja a 170. cikk (1) bekezdésében megállapított értékhatárt, úgy a költségvetési rendelet 97. cikke (1) bekezdésének, valamint 104. cikke (1) és (2) bekezdésének rendelkezései alkalmazandók minden egyes tételre.

(3)   Amennyiben a szerződést külön tételek formájában ítélik oda, az ajánlatokat tételenként külön értékelik. Amennyiben ugyanannak az ajánlattevőnek több tételt ítélnek oda, elegendő egyetlen, e tételeket magában foglaló szerződést aláírni.

169. cikk

Egyes szerződések becsült értékének meghatározására vonatkozó rendelkezések

(A költségvetési rendelet 118. cikke)

(1)   Egy szerződés becsült értékének kiszámításához az ajánlatkérő a szerződő félnek fizetendő teljes díjazást veszi figyelembe.

Amennyiben a szerződés opciókat vagy lehetséges megújítást tartalmaz, úgy a számítás alapja a jóváhagyott maximális összeg, beleértve az opciós jogokat és a megújítást is.

A becslést a szerződési hirdetmény elküldésének időpontjában kell elvégezni, vagy amennyiben ilyen hirdetményt nem kívánnak közzé tenni, abban az időpontban, amikor az ajánlatkérő elindítja az odaítélési eljárást.

(2)   A keretszerződések és a dinamikus beszerzési rendszerek esetében a keretszerződés vagy a dinamikus beszerzési rendszer teljes időtartama alatt tervezett összes szerződés maximális értékét kell figyelembe venni.

(3)   Szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében figyelembe kell venni a következőket:

a)	biztosítási szolgáltatás esetében a fizetendő biztosítási díj és egyéb díjazások;

b)	banki vagy pénzügyi szolgáltatás esetén a díjak, jutalékok, kamatok és egyéb díjazások;

c)	tervezési szerződések esetén a fizetendő díjak, jutalékok, valamint az egyéb díjazások.

(4)   Olyan szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés esetén, amely nem határozza meg a teljes árat, illetve lízing-, bérleti szerződés vagy bérlet útján történő vétel esetén a következő értéket kell alapul venni a becsült érték kiszámításához:

a)

határozott időre szóló szerződés esetén: i. amennyiben a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés időtartama nem haladja meg a negyvennyolc hónapot, illetve az áru beszerzésére irányuló közbeszerzési szerződés időtartama nem haladja meg a tizenkét hónapot, a szerződésnek a teljes futamidőre számított összértéke; ii. amennyiben az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés időtartama meghaladja a tizenkét hónapot, úgy a szerződés összértéke, a becsült maradványértéket is beleértve;

b)	határozatlan időre szóló szerződés, illetve a negyvennyolc hónapot meghaladó időre szóló, szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés esetén a szerződés havi értéke, szorozva negyvennyolccal.

(5)   Rendszeresen odaítélt vagy adott időn belül meghosszabbítandó, szolgáltatásnyújtásra vagy árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés esetén a szerződés értékének kiszámítása a következőképpen történik:

a)

az ugyanazon típusba tartozó szolgáltatásokra, illetve termékekre az előző pénzügyi évben vagy tizenkét hónapban odaítélt, hasonló szerződések tényleges összköltsége, amennyiben lehetséges, az eredeti szerződés megkötését követő tizenkét hónapban várhatóan bekövetkező, mennyiségi vagy értékbeli változások szerint korrigálva;

b)	az első szolgáltatásnyújtást, illetve az első szállítást követő tizenkét hónapban vagy, amennyiben meghaladja a tizenkét hónapot, a szerződés időtartama alatt egymást követően odaítélt szerződések becsült összköltsége.

(6)   Építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés esetén nemcsak a beruházás értékét kell figyelembe venni, hanem a beruházás végrehajtásához szükséges, és a szerződő fél részére az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott árukészletek becsült összértékét is.

170. cikk

A 2004/18/EK irányelv eljárásainak alkalmazásához megállapított értékhatárok

(A költségvetési rendelet 118. cikke)

(1)   A költségvetési rendelet 118. cikkében említett értékhatárok megegyeznek a 2004/18/EK irányelvben az árubeszerzésre, a szolgáltatásnyújtásra, illetve az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések vonatkozásában megállapított értékhatárokkal.

(2)   A költségvetési rendelet 118. cikkében említett határidők a 152., a 153. és a 154. cikkben foglalt határidőknek felelnek meg.

171. cikk

A szerződés aláírását megelőző várakozási időszak

(A költségvetési rendelet 118. cikke)

(1)   Az ajánlatkérő a 2004/18/EK irányelv hatálya alá tartozó szerződést vagy a keretszerződést a sikeres ajánlattevővel csak 14 naptári nap elteltével írhatja alá.

Ezt az időszakot az alábbi időpontok egyikétől kell számítani:

a)	a sikeres és sikertelen ajánlattevőknek küldött értesítés egyidejű feladását követő nap;

b)	amennyiben a szerződést vagy keretszerződést szerződési hirdetmény előzetes közzététele nélküli tárgyalásos eljárással, ítélték oda, a 123. cikkben említett, a szerződés odaítéléséről szóló hirdetménynek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételét követő nap.

Amennyiben a második albekezdés a) pontjában említett feladásra faxot vagy elektronikus eszközt használnak, a várakozási időszak 10 naptári nap.

Amennyiben szükséges, az ajánlatkérő további vizsgálat céljából felfüggesztheti a szerződés aláírását, ha ezt a sikertelen vagy sérelmet szenvedő ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők kérelmei vagy megjegyzései, vagy bármely hozzá eljutott vonatkozó információ indokolja. A kérelmeket, megjegyzéseket vagy információt az első albekezdésben megállapított határidőn belül kell megkapni. Felfüggesztés esetén valamennyi részvételre jelentkezőt vagy ajánlattevőt a felfüggesztési határozatot követő három munkanapon belül értesíteni kell.

A (2) bekezdésben előírt esetek kivételével az első albekezdésben megállapított határidő lejárta előtt aláírt bármely szerződést semmisnek kell tekinteni.

Amennyiben a szerződés vagy keretszerződés nem ítélhető oda az eredetileg nyertes ajánlattevőnek, az ajánlatkérő odaítélheti azt a következő legjobb ajánlattevőnek.

(2)   Az (1) bekezdésben előírt várakozási időszak a következő esetekben nem alkalmazandó:

a)	nyílt, meghívásos vagy szerződési hirdetmény közzétételét követő tárgyalásos eljárások, amennyiben csak egyetlen pályázatot nyújtottak be;

b)	keretszerződésen alapuló egyedi szerződések;

c)	a 134. cikk (1) bekezdésének c) pontjában, a 134. cikk (1) bekezdése g) pontjának iii. alpontjában, a 134. cikk (1) bekezdésének h) pontjában és a 134. cikk (1) bekezdésének j) pontjában említett tárgyalásos eljárások.

172. cikk

A szerződésekre való jogosultság bizonyítása

(A költségvetési rendelet 119. cikke)

A dokumentációban meg kell követelni az ajánlattevőktől, hogy közöljék, melyik államban található székhelyük vagy lakóhelyük, és mutassák be arra nézve a nemzeti joguk alapján bizonyító erejűként általánosan elismert okmányokat.

VI.   CÍM

VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁSOK

1.   FEJEZET

A vissza nem térítendő támogatások alkalmazási köre és fajtái

173. cikk

Tagdíjak

(A költségvetési rendelet 121. cikke)

A költségvetési rendelet 121. cikke (2) bekezdésének d) pontjában említett tagdíjak az Uniót a tagjaik között tudó szerveknek fizetett összegek, amelyek megfelelnek a költségvetési határozatoknak és az érintett szerv által megállapított fizetési feltételeknek.

174. cikk

Vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás és vissza nem térítendő támogatásról szóló határozat

(A költségvetési rendelet 121. cikkének (1) bekezdése)

(1)   A vissza nem térítendő támogatásokat határozatba vagy írásos megállapodásba kell foglalni.

(2)   Az alkalmazandó eszköz meghatározásához a következő szempontokat kell figyelembe venni:

a)	a kedvezményezett elhelyezkedése (az Unión belül vagy azon kívül);

b)	a finanszírozott fellépések vagy munkaprogramok tartalmának összetettsége és egységesítése.

175. cikk

Az intézmények tagjaihoz kapcsolódó kiadások

(A költségvetési rendelet 121. cikke)

A költségvetési rendelet 121. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett, az intézmények tagjaihoz kapcsolódó kiadások magukban foglalják az Európai Parlament jelenlegi és korábbi tagjait tömörítő egyesületeknek nyújtott hozzájárulásokat is. E hozzájárulásokat az Európai Parlament belső igazgatási szabályainak megfelelően nyújtják.

176. cikk

Vissza nem térítendő támogatásra jogosult fellépések

(A költségvetési rendelet 121. cikke)

A költségvetési rendelet 121. cikke értelmében vissza nem térítendő támogatásra jogosult fellépéseket egyértelműen kell meghatározni.

Tilos a fellépések felosztása több különböző fellépésre az e rendeletben megállapított pénzügyi szabályok megkerülése céljából.

177. cikk

Általános uniós érdeket szolgáló célt képviselő szervek

(A költségvetési rendelet 121. cikke)

Az általános uniós érdeket szolgáló célt képviselő szervek a következők:

a)	az oktatás, képzés, tájékoztatás, innováció, valamint az európai szakpolitikák tanulmányozásának és kutatásának területén működő, vagy a polgárság és az emberi jogok előmozdításához hozzájáruló tevékenységet folytató szerv, vagy európai szabványügyi testület;

b)	a tagállamokban, a tagjelölt országokban, illetve a potenciális tagjelölt országokban működő nonprofit szerveket képviselő és a Szerződések célkitűzéseivel összhangban lévő elveket és politikákat támogató jogalany.

178. cikk

Partnerségek

(A költségvetési rendelet 121. cikke)

(1)   Fellépésekre nyújtott egyes vissza nem térítendő támogatások és vissza nem térítendő működési támogatások keretpartnerség részét képezhetik.

(2)   Keretpartnerség a Bizottság és a vissza nem térítendő támogatások kedvezményezettjei között jöhet létre, hosszú távú együttműködésként. A keretpartnerség partnerségi keretmegállapodás vagy partnerségi kerethatározat formáját öltheti.

A partnerségi keretmegállapodás vagy -határozat meghatározza a közös célkitűzéseket, az – egyszeri vagy jóváhagyott éves munkaprogram részét képező – tervezett fellépések jellegét, az egyedi vissza nem térítendő támogatások e cím elveivel és eljárási szabályaival összhangban lévő odaítélési eljárását, továbbá valamennyi fél egyedi megállapodásokon vagy határozatokon alapuló általános jogait és kötelezettségeit.

A partnerség időtartama nem haladhatja meg a négy évet, kivéve az elsősorban a partnerségi keretmegállapodás tárgya által indokolt kivételes eseteket.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselők a partnerségi keretmegállapodásokat vagy -határozatokat nem alkalmazhatják jogosulatlanul, illetve akkor, ha azok célja vagy hatása ellentétes az átláthatóság vagy a pályázókkal szembeni egyenlő bánásmód elvével.

(3)   A keretpartnerségeket vissza nem térítendő támogatásként kell kezelni a programozás, az előzetes közzététel és az odaítélés tekintetében.

(4)   A partnerségi keretmegállapodásokon vagy -határozatokon alapuló egyedi vissza nem térítendő támogatásokat az e megállapodásokban vagy határozatokban rögzített eljárásokkal összhangban, e címnek megfelelően kell odaítélni.

Azokra a 191. cikkben meghatározott utólagos közzétételi eljárások vonatkoznak.

179. cikk

Elektronikus információcsere-rendszerek

(A költségvetési rendelet 121. cikkének (1) bekezdése)

(1)   A kedvezményezettekkel folytatott bármely kommunikáció – a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodások megkötését, a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatok kiértesítését és azok módosításait is ideértve – történhet a Bizottság által létrehozott elektronikus információcsere-rendszereken keresztül.

(2)   E rendszerekre az alábbi követelmények vonatkoznak:

a)	kizárólag jogosultsággal rendelkező személyek férhetnek hozzá a rendszerhez és a rajta keresztül továbbított dokumentumokhoz;

b)	kizárólag jogosultsággal rendelkező személyek írhatnak alá elektronikusan vagy továbbíthatnak dokumentumot a rendszeren keresztül;

c)	a jogosultsággal rendelkező személyeket meghatározott módokon azonosítani kell a rendszeren keresztül;

d)	pontosan meg kell határozni az elektronikus tranzakciók időpontját és napját;

e)	a dokumentumok sértetlenségét meg kell őrizni;

f)	a dokumentumok rendelkezésre állását biztosítani kell;

g)	adott esetben a dokumentumok titkosságát meg kell őrizni;

h)	a személyes adatok védelmét a 45/2001/EK rendelet követelményeinek megfelelően biztosítani kell.

(3)   Az ilyen rendszeren keresztül továbbított vagy beérkezett adatok esetében jogszerűen vélelmezhető az adatok sértetlensége és az adattovábbítás vagy -megérkezés a rendszer által jelzett időpontjának és napjának pontossága.

Az ilyen rendszer által elküldött dokumentum vagy az a dokumentum, amelyről az ilyen rendszer értesítést küld a papírformátumú dokumentummal egyenértékűnek tekintendő, jogi eljárásban bizonyítékként alkalmazható, eredetinek minősül, hitelessége és sértetlensége pedig jogszerűen vélelmezhető, amennyiben a dokumentum nem tartalmaz a dokumentum automatikus módosítására alkalmas dinamikus elemeket.

A (2) bekezdés b) pontjában említett elektronikus aláírás a saját kezű aláírással azonos joghatású.

180. cikk

A vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodások és a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatok tartalma

(A költségvetési rendelet 122. cikke)

(1)   A vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás legalább az alábbiakat meghatározza:

a)

a tárgy;

b)	a kedvezményezett;

c)	az időtartam, nevezetesen: i. a hatálybalépés időpontja; ii. a támogatott fellépés vagy pénzügyi év kezdőnapja és időtartama;

d)

az euróban kifejezett uniós hozzájárulás maximális összege és a vissza nem térítendő támogatás formája, adott esetben az alábbiak feltüntetésével: i. a fellépés vagy munkaprogram teljes becsült elszámolható költsége és az elszámolható költségek finanszírozási rátája; ii. a költségvetési rendelet 123. cikkének b), c) és d) pontjában említett egységköltség, egyösszegű átalány vagy átalányfinanszírozás, amennyiben meg van határozva; iii. az ezen pont i. és ii. alpontjában meghatározott elemek kombinációja;

e)	a fellépés vagy – vissza nem térítendő működési támogatás esetében – az adott pénzügyi évre vonatkozóan az engedélyezésre jogosult tisztviselő által jóváhagyott munkaprogram leírása a fellépés, illetve a munkaprogram végrehajtásából származó várható eredmények leírásával együtt;

f)	az ilyen típusú megállapodásokra alkalmazandó általános feltételek, például a kedvezményezett hozzájárulása a Bizottság, az OLAF és a Számvevőszék által végzett ellenőrzésekhez és vizsgálatokhoz;

g)	a fellépés vagy munkaprogram becsült átfogó költségvetése;

h)	amennyiben a fellépés végrehajtása közbeszerzést is magában foglal, a 209. cikkben említett elvek, vagy azon közbeszerzési szabályok, amelyeket a kedvezményezettnek be kell tartania;

i)

a kedvezményezett felelőssége, különösen: i. a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, valamint a tevékenységi és pénzügyi jelentések benyújtása tekintetében; amikor csak lehetséges, köztes célokat kell meghatározni, amelyekhez a jelentések benyújtását kötik; ii. a Bizottság és több kedvezményezett közötti megállapodás esetében a koordinátor esetleges egyedi kötelezettségei és az egyéb kedvezményezettek koordinátorral szembeni egyedi kötelezettségei, valamint a kedvezményezettek pénzügyi felelőssége a Bizottságnak fizetendő összegek tekintetében;

j)	az említett jelentések jóváhagyására és a Bizottság részéről történő kifizetésre vonatkozó rendelkezések és határidők;

k)	adott esetben a fellépés vagy a jóváhagyott munkaprogram elszámolható költségeire, vagy a költségvetési rendelet 123. cikkében említett egységköltségre, egyösszegű átalányra vagy átalányfinanszírozásra vonatkozó adatok;

l)	az uniós pénzügyi támogatás átláthatóságára vonatkozó rendelkezések, kivéve azon kellően indokolt eseteket, amikor a nyilvános megjelenés nem lehetséges vagy nem célszerű.

Az első albekezdés f) pontjában említett általános feltételek legalább a következőket foglalják magukban:

i.

annak kinyilvánítása, hogy a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásra irányadó jog az uniós jog, kiegészítve – amennyiben szükséges – a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásban meghatározott nemzeti joggal. A nemzetközi szervezetekkel kötött megállapodásokban eltérés engedélyezhető;

ii.	a jogviták tárgyalásában illetékes bíróság vagy választott bíróság meghatározása.

(2)   A vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás a költségvetési rendelet 135. cikkének megfelelően megállapíthatja a felfüggesztéssel vagy megszüntetéssel kapcsolatos rendelkezéseket és határidőket is.

(3)   A 178. cikkben említett esetekben a partnerségi kerethatározat vagy a partnerségi keretmegállapodás meghatározza az e cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) és b) pontjában, c) pontjának i. alpontjában, valamint f), h)–j) és l) pontjában említett információkat.

A vissza nem térítendő támogatásról szóló egyedi határozat vagy a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó egyedi megállapodás tartalmazza az e cikk (1) bekezdése első albekezdésének a)–e), g) és k) pontjában, valamint – amennyiben szükséges – az (1) bekezdés első albekezdésének i) pontjában említett információkat.

(4)   A vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás csak írásban módosítható. Az ilyen módosításnak – ideértve valamely kedvezményezett hozzáadását vagy eltávolítását – nem lehet olyan célja vagy hatása, hogy az eredeti megállapodást akként módosítsa, amely megkérdőjelezné a vissza nem térítendő támogatás odaítélésére vonatkozó döntést, vagy ellentétes lenne a pályázókkal szembeni egyenlő bánásmód elvével.

(5)   Az (1), (2), (3) és (4) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatokra.

Az (1) bekezdésben említett információk egy része a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozat helyett szerepeltethető a pályázati felhívásban vagy bármely kapcsolódó dokumentumban.

181. cikk

A vissza nem térítendő támogatás fajtái

(A költségvetési rendelet 123. cikke)

(1)   A költségvetési rendelet 123. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett formájú vissza nem térítendő támogatásokat a kedvezményezettnél ténylegesen felmerült, a pályázathoz csatolt és a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatban vagy a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásban foglalt előzetes költségvetés részét képező elszámolható költségek alapján számítják ki.

(2)   A költségvetési rendelet 123. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett egységköltségek az elszámolható költségek valamennyi kategóriáját vagy bizonyos olyan egyedi kategóriáit fedezik, amelyeket az egységnyi összegre való hivatkozással előzetesen egyértelműen meghatároznak.

(3)   A költségvetési rendelet 123. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett egyösszegű átalányokkal átfogó értelemben az elszámolható költségek valamennyi kategóriája vagy bizonyos egyedi, előzetesen egyértelműen meghatározott kategóriái fedezhetők.

(4)   A költségvetési rendelet 123. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett átalányfinanszírozással az elszámolható költségek olyan egyedi kategóriáit fedezi, amelyeket előzetesen egyértelműen meghatároznak egy százalékos kulcs alkalmazásával.

182. cikk

Egyösszegű átalány, egységköltség és átalányfinanszírozás

(A költségvetési rendelet 124. cikke)

(1)   A költségvetési rendelet 124. cikkének (1) bekezdésében említett egyösszegű átalány, egységköltség vagy átalányfinanszírozás alkalmazására vonatkozó engedély a program időszakára érvényes. Az engedély felülvizsgálható, ha lényegi változtatásokra van szükség. Az adatokat és az összegeket rendszeresen értékelik, és szükség esetén kiigazítják az egyösszegű átalányokat, az egységköltségeket, illetve az átalányfinanszírozást.

A Bizottság és több kedvezményezett közötti megállapodások esetében a költségvetési rendelet 124. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett felső határt valamennyi kedvezményezettre alkalmazni kell.

(2)   A vissza nem térítendő támogatásról szóló határozat vagy a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás minden szükséges rendelkezést tartalmaz annak érdekében, hogy ellenőrizni lehessen a vissza nem térítendő támogatás egyösszegű átalányon, egységköltségeken vagy átalányfinanszírozáson alapuló kifizetésére vonatkozó feltételek betartását.

(3)   Az egyösszegű átalányon, egységköltségeken vagy átalányfinanszírozáson alapuló kifizetés nem sérti az (1) bekezdés első albekezdésében és a költségvetési rendelet 137. cikkének (2) bekezdésében szereplő célokat szolgáló hozzáférés jogát a kedvezményezett jog szerinti nyilvántartásaihoz.

(4)   Amennyiben az utólagos kontroll során kiderül, hogy a támogatás alapjául szolgáló esemény nem következett be, és a kedvezményezett jogosulatlanul jutott egyösszegű átalányon, egységköltségeken vagy átalányfinanszírozáson alapuló vissza nem térítendő támogatáshoz, a Bizottságnak jogában áll visszafizettetni a vissza nem térítendő támogatás összegét, a költségvetési rendelet 109. cikkében említett közigazgatási és pénzügyi szankciók sérelme nélkül.

2.   FEJEZET

Alapelvek

183. cikk

Társfinanszírozási elv

(A költségvetési rendelet 125. cikkének (3) bekezdése)

(1)   A társfinanszírozási elv alapján a fellépés vagy a munkaprogram végrehajtásához szükséges források nem fedezhetők teljes mértékben uniós hozzájárulásból.

A társfinanszírozás a kedvezményezett saját forrásaiból, a fellépés vagy a munkaprogram által generált jövedelemből, illetve harmadik felek pénzügyi vagy természetbeni hozzájárulásából származhat.

(2)   Természetbeni hozzájárulás alatt a kedvezményezett részére harmadik felek által ingyenesen biztosított nem pénzügyi erőforrás értendő.

184. cikk

A nonprofitelv

(A költségvetési rendelet 125. cikkének (5) bekezdése)

A harmadik felektől származó olyan pénzügyi hozzájárulások, amelyeket a kedvezményezett a vissza nem térítendő uniós támogatás keretében elszámolható költségektől eltérő költségek fedezésére is felhasználhat, vagy amelyek felhasználatlan összegeit a fellépés vagy a munkaprogram végén nem kell visszafizetni a harmadik fél számára, nem tekinthetők olyan pénzügyi hozzájárulásnak, amelyeket a támogatók kifejezetten a költségvetési rendelet 125. cikkének (5) bekezdése értelmében vett elszámolható költségek finanszírozására szántak.

185. cikk

Kis értékű vissza nem térítendő támogatások

(A költségvetési rendelet 125. cikkének (4) bekezdése)

Kis értékű vissza nem térítendő támogatásnak azon vissza nem térítendő támogatásokat kell tekinteni, amelyek nem haladják meg az 60 000 EUR-t.

186. cikk

Technikai segítségnyújtás

(A költségvetési rendelet 101. és 125. cikke)

A technikai segítségnyújtás egy program vagy egy fellépés végrehajtásához szükséges támogatási és kapacitásépítési tevékenységeket, különösen előkészítési, irányítási, nyomonkövetési, értékelési, ellenőrzési és kontrolltevékenységet foglal magában.

187. cikk

Elszámolható költségek

(A költségvetési rendelet 126. cikke (3) bekezdésének c) pontja)

A héa az alkalmazandó nemzeti héajogszabályok szerint nem minősül visszaigényelhetőnek, ha a nemzeti jog szerint a következő tevékenységek valamelyikéhez kötődik:

a)	adólevonásra nem jogosító adómentes tevékenységek;

b)	a héa hatályán kívül eső tevékenységek;

c)

az a) és a b) pontban említett tevékenységek közül azok, amelyek tekintetében a héa nem vonható le, de a 2006/112/EK irányelvben nem szereplő speciális visszatérítési rendszer vagy kompenzációs alap révén visszatérítik, akkor sem, ha a rendszert vagy az alapot a nemzeti héajogszabályok hozták létre.

A 2006/112/EK irányelv 13. cikkének (2) bekezdésében felsorolt tevékenységekkel kapcsolatos héát úgy kell tekinteni, mint amelyet az említett irányelv 13. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében meghatározott, adóalanynak nem minősülő személytől eltérő kedvezményezett fizetett meg, függetlenül attól, hogy a szóban forgó tevékenységek az érintett tagállamban hatóságként eljáró közjogi szervek által végzett tevékenységnek minősülnek-e.

188. cikk

Programozás

(A költségvetési rendelet 128. cikke)

(1)   Valamennyi illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek éves vagy többéves, vissza nem térítendő támogatásokra vonatkozó munkaprogramot kell készítenie. E munkaprogramot az érintett intézmény elfogadja és a vissza nem térítendő támogatásokról szóló internetes honlapján a lehető leghamarabb, de legkésőbb az adott végrehajtási év március 31-ig közzéteszi.

A munkaprogram meghatározza a program által lefedett időszakot, az esetleges alap-jogiaktust, a teljesítendő célkitűzéseket, a várt eredményeket, a pályázati felhívások ütemtervét az irányadó összeg feltüntetésével és a társfinanszírozás maximális mértékét.

A munkaprogram ezenfelül tartalmazza a 94. cikkben meghatározott információkat, hogy a munkaprogramot elfogadó határozat az adott év vissza nem térítendő támogatásaira vonatkozó finanszírozási döntésnek minősüljön.

(2)   A munkaprogramban bekövetkező minden jelentős módosítást ugyancsak az (1) bekezdésben előírtak szerint kell elfogadni és közzétenni.

189. cikk

A pályázati felhívások tartalma

(A költségvetési rendelet 128. cikke)

(1)   A pályázati felhívások a következőket határozzák meg:

a)	a kitűzött célok;

b)	a költségvetési rendelet 131. és 132. cikkében említett jogosultsági, kizárási, kiválasztási és odaítélési feltételek, továbbá a vonatkozó bizonylatok;

c)	az uniós finanszírozásra vonatkozó rendelkezések;

d)

a pályázatok benyújtására vonatkozó rendelkezések és végső határidő, valamint az a tervezett dátum, amelyen a pályázókat a tervek szerint értesítik pályázatuk értékelésének kimeneteléről, továbbá a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás aláírásának, illetve a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozat kiértesítésének irányadó dátuma.

(2)   Amennyiben a lehetséges kedvezményezettek minél szélesebb körű tájékoztatása szükséges, úgy a pályázati felhívást az uniós intézmények honlapján, és az internetes közzététel mellett bármely más alkalmas úton – beleértve az Európai Unió Hivatalos Lapját – közzé kell tenni. A közzétételre a költségvetési rendelet 84. cikkének említett finanszírozási döntés elfogadásától kezdve, már a költségvetés végrehajtását megelőző évben sor kerülhet. A pályázati felhívás tartalmának bármely módosítását a pályázati felhíváséval azonos feltételek mellett közzé kell tenni.

190. cikk

Kivételek a pályázati felhívás alól

(A költségvetési rendelet 128. cikke)

(1)   Vissza nem térítendő támogatás csak az alábbi esetekben ítélhető oda pályázati felhívás nélkül:

a)	humanitárius segítségnyújtás és polgári védelmi műveletek céljára vagy a (2) bekezdés értelmében válsághelyzetekben nyújtott segély céljára;

b)	egyéb rendkívüli és kellően indokolt szükséghelyzetben;

c)	jogilag vagy ténylegesen monopóliummal rendelkező szerveknek, amennyiben a monopolhelyzet ténye az odaítélésről hozott határozatban kellően alátámasztásra került;

d)

a költségvetési rendelet 54. cikke értelmében vett alap-jogiaktusban vissza nem térítendő támogatás kedvezményezettjeként azonosított szerveknek, illetve a tagállamok által saját felelősségükre kijelölt szerveknek, amennyiben ezeket a tagállamokat az alap-jogiaktus vissza nem térítendő támogatás kedvezményezettjeként azonosítja;

e)	kutatás és technológiafejlesztés esetében a költségvetési rendelet 128. cikkében említett munkaprogramban meghatározott szerveknek, amennyiben az alap-jogiaktus kifejezetten így rendelkezik, és azzal a feltétellel, hogy a projekt nem tartozik pályázati felhívás hatálya alá;

f)	azon egyedi jellegű fellépéseknél, amelyek egy bizonyos típusú szerv közreműködését igénylik, annak technikai alkalmassága, nagyfokú szakosodása vagy igazgatási hatásköre miatt, azzal a feltétellel, hogy az érintett fellépés nem tartozik pályázati felhívás hatálya alá.

Az első albekezdés f) pontjában említett eseteket az odaítélési határozatban kellően meg kell indokolni.

(2)   Harmadik országbeli válsághelyzet alatt olyan helyzet értendő, amely fegyveres konfliktussal vagy az ország destabilizálásával fenyegető azonnali és közvetlen veszélyt jelent. Válsághelyzetnek minősülnek továbbá az olyan helyzetek, amelyeket természeti katasztrófák okozhatnak, az olyan ember okozta válságok, mint a háborúk vagy más konfliktusok, vagy a hasonló hatásokat kiváltó, többek között az éghajlatváltozáshoz, a környezetkárosodáshoz, az energia és a természeti erőforrások szűkössé válásához vagy a szélsőséges szegénységhez kapcsolódó különleges körülmények is.

191. cikk

Utólagos közzététel

(A költségvetési rendelet 128. cikke)

(1)   A pénzügyi év során odaítélt vissza nem térítendő támogatásokhoz kapcsolódó információkat a 21. cikknek megfelelően közzé kell tenni.

(2)   Az (1) bekezdésben említett közzétételt követően a Bizottság az Európai Parlament és a Tanács kérésére jelentést tesz a következőkről:

a)	a pályázók száma az elmúlt évben;

b)	az egyes pályázati felhívások sikeres pályázatainak száma és százalékos aránya;

c)	az eljárás átlagos időtartama a pályázati felhívás lezárásától a vissza nem térítendő támogatás odaítéléséig;

d)	azon vissza nem térítendő támogatások száma és összege, amelyeket az elmúlt évben a 21. cikk (4) bekezdésének megfelelően mentesítettek az utólagos közzétételi követelmény alól.

192. cikk

A pályázók tájékoztatása

(A költségvetési rendelet 128. cikke)

A Bizottság a következő módon tájékoztatja és látja el tanácsokkal a pályázókat:

a)	megállapítja a hasonló vissza nem térítendő támogatások pályázati űrlapjára vonatkozó előírásokat és nyomon követi azok méretét és olvashatóságát;

b)	tájékoztatást nyújt a lehetséges pályázók számára elsősorban szemináriumok és kézikönyvek biztosításával;

c)	a 63. cikkben említett, jogi személyek nyilvántartó rendszerében állandó adatokat tárol a kedvezményezettekről.

193. cikk

Külön költségvetési tételekből történő finanszírozás

(A költségvetési rendelet 129. cikke)

Valamely intézkedés külön költségvetési tételekből történő közös finanszírozását különböző illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselők is végezhetik.

194. cikk

A rendkívüli sürgősségi esetek és a konfliktusmegelőzés finanszírozásának visszamenőleges hatálya

(A költségvetési rendelet 130. cikke)

A költségvetési rendelet 130. cikke (1) bekezdésének alkalmazási körén belül a kedvezményezettnél a pályázat benyújtását megelőzően keletkezett kiadások a következő feltételek teljesülése esetén jogosultak uniós finanszírozásra:

a)	az ilyen eltérés okait megfelelően megindokolták a finanszírozási döntésben;

b)	a finanszírozási döntés és a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás vagy határozat kifejezetten meghatározza a jogosultság beállásának napját, amely megelőzi a pályázat benyújtásának napját.

195. cikk

Vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat benyújtása

(A költségvetési rendelet 131. cikke)

(1)   A vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázatok benyújtására vonatkozó rendelkezéseket az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek kell meghatároznia, aki kiválaszthatja a benyújtás módját. A vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázatokat levélben vagy elektronikus úton lehet benyújtani.

A kiválasztott kommunikációs csatorna nem lehet megkülönböztető jellegű, és nem korlátozhatja a pályázók odaítélési eljárásban való részvételét.

A kiválasztott kommunikációs módoknak biztosítaniuk kell a következő feltételek teljesülését:

a)	valamennyi benyújtott ajánlat vagy jelentkezés tartalmazza az annak értékeléséhez szükséges valamennyi információt;

b)	az adatok sértetlensége megmarad;

c)	a pályázatokat bizalmasan kezelik,

d)	a személyes adatokat a 45/2001/EK rendelet követelményeinek megfelelően védik.

A harmadik albekezdés c) pontjának alkalmazásában az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő csak azután vizsgálja meg a pályázatok tartalmát, miután a pályázatok benyújtására kijelölt határidő lejárt.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kérheti, hogy az elektronikus úton történő benyújtást az 1999/93/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (19) értelmében vett, fokozott biztonságú elektronikus aláírással lássák el.

(2)   Amennyiben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő engedélyezi a pályázatok elektronikus úton történő benyújtását, az alkalmazott eszközöknek és azok technikai jellemzőinek megkülönböztetéstől menteseknek, általánosan hozzáférhetőeknek és az általánosan használt információs és kommunikációs technológiai termékekkel kompatibiliseknek kell lenniük. A pályázatok benyújtásához szükséges előírásokról szóló tájékoztatást, beleértve a kódolást, hozzáférhetővé kell tenni a pályázók számára.

Ezenfelül a pályázatok elektronikus átvételéhez használt eszközöknek garantálniuk kell a biztonságot és a bizalmas kezelést. Biztosítaniuk kell továbbá, hogy az elektronikus tranzakciók időpontja és napja pontosan meghatározható legyen.

(3)   Amennyiben a benyújtás levél formájában történik, a pályázók a következő módok egyikén nyújthatják be jelentkezésüket:

a)	postai úton vagy futárszolgálattal, amely esetben a pályázati felhívásban fel kell tüntetni, hogy igazolásul a feladás dátuma, a postai bélyegző vagy a feladóvevényen szereplő időpont szolgál;

b)	az intézmény helyiségeiben történő kézbesítéssel, amelyet a pályázó személyesen, vagy megbízottja útján végezhet, amely esetben a pályázati felhívásban fel kell tüntetni azt a szervezeti egységet, ahová a jelentkezés – megfelelően aláírt és keltezett átvételi elismervény ellenében – benyújtható.

3.   FEJEZET

Az odaítélési eljárás

196. cikk

A vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat tartalma

(A költségvetési rendelet 131. cikke)

(1)   A pályázatokat az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által rendelkezésre bocsátott, a 192. cikk a) pontja szerint megállapított közös standardoknak megfelelően kialakított nyomtatvány kitöltésével, és az alap-jogiaktusban, valamint a pályázati felhívásban megállapított feltételeknek megfelelően kell elkészíteni.

A költségvetési rendelet 131. cikke (3) bekezdésének második albekezdésében említett bizonylatok alatt mindenekelőtt az eredménykimutatás és az utolsó lezárt pénzügyi év mérlege értendő.

(2)   A pályázathoz csatolt, a fellépésre vagy a munkaprogramra vonatkozó becsült költségvetésben a bevételeknek és a kiadásoknak – a váratlan helyzetekre és a devizaárfolyamok változására elkülönített, kellően indokolt esetben engedélyezett tartalékok figyelembevétele mellett – egyensúlyban kell lenniük, továbbá fel kell tüntetni a fellépés vagy a munkaprogram becsült elszámolható költségeit.

(3)   Amennyiben a pályázat 750 000 EUR-t meghaladó összegű, fellépésre vonatkozó vissza nem térítendő támogatásra vagy 100 000 EUR-t meghaladó vissza nem térítendő működési támogatásra vonatkozik, úgy a pályázatot hiteles külső ellenőr által készített könyvvizsgálói jelentésnek kell kísérnie. E jelentés hitelesíti az utolsó lezárt pénzügyi évre vonatkozó beszámolót.

E bekezdés első albekezdését csak a kedvezményezett által az adott pénzügyi évben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek első ízben benyújtott kérelemre kell alkalmazni.

A Bizottság és több kedvezményezett közötti megállapodás esetén az első albekezdésben meghatározott értékhatárokat valamennyi kedvezményezettre alkalmazni kell.

A 178. cikk szerinti partnerségek esetében az e bekezdés első albekezdésében említett, az utolsó két rendelkezésre álló pénzügyi évre vonatkozó könyvvizsgálatot a partnerségi keretmegállapodás aláírása vagy a partnerségi kerethatározat kiértesítése előtt kell végrehajtani.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kockázatértékelés alapján felmentheti az első albekezdésben említett könyvvizsgálói jelentés kötelezettsége alól az oktatási és a képzési intézményeket és – a több kedvezményezettel kötött megállapodások esetében – az egyetemleges felelősséget vállaló vagy a pénzügyi felelősséget egyáltalán nem vállaló kedvezményezetteket.

E bekezdés első albekezdése nem vonatkozik a közszektorbeli szervekre és a 43. cikkben említett nemzetközi szervezetekre.

(4)   A pályázónak fel kell tüntetnie az uniós finanszírozásból származó azon forrásokat és összegeket, amelyeket ugyanazon fellépés vagy annak egy része tekintetében, illetve ugyanazon pénzügyi évben működésére kapott vagy igényelt, valamint az ugyanazon fellépés tekintetében kapott vagy igényelt egyéb finanszírozást.

197. cikk

Bizonyíték a kizárás hiányáról

(A költségvetési rendelet 131. cikke)

A pályázók a költségvetési rendelet 131. cikke (4) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott eseteket kivéve becsületbeli nyilatkozatot nyújtanak be, amely szerint nincsenek a költségvetési rendelet 106. cikkének (1) bekezdésében és 107. cikkében említett helyzetek valamelyikében. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kockázatértékelés alapján a sikeres pályázóktól kérheti a 143. cikkben említett igazolás bemutatását. Amennyiben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kéri, a sikeres pályázók kötelesek benyújtani ezen igazolást, kivéve akkor, ha az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által is elismert fizikai lehetetlenség áll fenn, vagy ha ilyen igazolást már benyújtottak egy másik vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó vagy közbeszerzési eljárásban, feltéve, hogy a dokumentumokat egy évnél nem régebben bocsátották ki és még mindig érvényesek.

198. cikk

Jogi személyiséggel nem rendelkező pályázók

(A költségvetési rendelet 131. cikke)

Amennyiben egy jogi személyiséggel nem rendelkező pályázó nyújt be vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázatot, a költségvetési rendelet 131. cikke (2) bekezdésének megfelelően e pályázó képviselői bizonyítják, hogy módjukban áll a pályázó nevében törvényi kötelezettségeket vállalni, és hogy a pályázó a jogi személyek által nyújtottakkal egyenértékű pénzügyi és működési kapacitásokkal rendelkezik.

199. cikk

Egy pályázót alkotó jogalanyok

(A költségvetési rendelet 131. cikke)

Amennyiben több jogalany is megfelel a vissza nem térítendő támogatás odaítélésére vonatkozó feltételeknek, és együttesen egy jogalanyt alkotnak, úgy az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő ezt a jogalanyt egyetlen pályázóként kezelheti, feltéve, hogy a pályázat a javasolt fellépésben vagy munkaprogramban részt vevő jogalanyokat a pályázó részeként azonosítja.

200. cikk

Pénzügyi és közigazgatási szankciók

(A költségvetési rendelet 131. cikke)

Azon pályázók, akikről kiderül, hogy hamis nyilatkozatot tettek, súlyos hibát vagy szabálytalanságot követtek el vagy csaltak, pénzbírsággal vagy közigazgatási szankcióval sújthatók, a 145. cikkben megállapított feltételeknek megfelelően.

E pénzbírságokkal és/vagy közigazgatási szankciókkal azon kedvezményezettek is büntethetők, akikről kiderül, hogy súlyosan megszegték szerződéses kötelezettségeiket.

201. cikk

Jogosultsági feltételek

(A költségvetési rendelet 131. cikke)

(1)   A jogosultsági feltételeket a pályázati felhívásban kell közzétenni.

(2)   A jogosultsági feltételek meghatározzák a pályázati felhívásban való részvétel feltételeit. E feltételeket az intézkedés célkitűzéseinek kellő figyelembevételével állapítják meg, és megfelelnek az átláthatóság és a megkülönböztetésmentesség elvének.

202. cikk

Kiválasztási feltételek

(A költségvetési rendelet 132. cikkének (1) bekezdése)

(1)   A kiválasztási feltételeket a pályázati felhívásban közzé kell tenni, és azoknak lehetővé kell tenniük a pályázó pénzügyi és működési kapacitásának felmérését a javasolt intézkedés vagy munkaprogram végrehajtása tekintetében.

(2)   A pályázónak stabil és kielégítő forrásokkal kell rendelkeznie működésének fenntartásához azon időszak során, amikor a támogatott fellépés végrehajtására sor kerül, vagy abban az évben, amelyre a vissza nem térítendő támogatást nyújtják, továbbá ahhoz, hogy maga is részt vegyen a finanszírozásában. A pályázónak szakmailag alkalmasnak és képzettnek kell lennie a javasolt fellépés vagy munkaprogram végrehajtására, hacsak az alap-jogiaktus kifejezetten másként nem rendelkezik.

(3)   A pénzügyi és működési kapacitásokat különösen a 196. cikkben említett bizonylatok valamelyikének elemzése alapján kell igazolni, amelyek szükségességét az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek a pályázati felhívásban jeleznie kell.

Amennyiben a pályázati felhívásban nem kértek bizonylatokat, és az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek kétségei vannak a pályázók pénzügyi vagy működési kapacitásaival kapcsolatban, felkérheti azokat a megfelelő dokumentumok bemutatására.

A 178. cikkben említett partnerségek esetén az ellenőrzést a partnerségi keretmegállapodás aláírása vagy a partnerségi kerethatározat kiértesítése előtt kell végrehajtani.

203. cikk

Odaítélési feltételek

(A költségvetési rendelet 132. cikkének (2) bekezdése)

(1)   Az odaítélési feltételeket a pályázati felhívásban közzé kell tenni.

(2)   Az odaítélési feltételeknek lehetővé kell tenniük a vissza nem térítendő támogatás odaítélését vagy olyan fellépésekre, amelyek maximalizálják az általuk végrehajtott uniós program általános hatékonyságát, vagy olyan szerveknek, amelyek munkaprogramját ugyanezen eredmények elérése érdekében állították össze. E feltételeket olyan módon kell meghatározni, hogy biztosítsák az uniós források megfelelő kezelését.

Az odaítélési feltételeket oly módon kell alkalmazni, amely lehetővé teszi azon tervezett fellépések vagy munkaprogramok kiválasztását, amelyek tekintetében a Bizottság biztos lehet abban, hogy megfelelnek az általa kitűzött céloknak és prioritásoknak, és garantálják az uniós finanszírozás láthatóságát.

(3)   Az odaítélési feltételeket oly módon kell meghatározni, amely lehetővé teszi a későbbi értékelést.

204. cikk

A pályázatok értékelése és az odaítélés

(A költségvetési rendelet 133. cikke)

(1)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő bizottságot nevez ki a pályázatok értékelésére, hacsak a Bizottság valamely különös ágazati program keretében másként nem határoz.

A bizottság legalább három személyből áll, akik a költségvetési rendelet 62. és 208. cikkében említett intézmények vagy szervek legalább két, egymással hierarchikus viszonyban nem álló szervezeti egységének képviselői. Az összeférhetetlenség elkerülése érdekében e személyekre a költségvetési rendelet 57. cikkében megállapított kötelezettségek vonatkoznak.

Az e rendelet 72. cikkben említett képviseletekre és helyi szervekre, valamint a költségvetési rendelet 62. és 208. cikkében említett, átruházott hatáskörrel rendelkező szervekre, különálló szervezeti egységek hiányában nem alkalmazandó az a követelmény, hogy a szervezeti egységek között ne legyen hierarchikus viszony.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő döntése alapján külső szakértők is segíthetik a bizottságot. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő gondoskodik arról, hogy e szakértők teljesítik a költségvetési rendelet 57. cikkében előírt kötelezettségeket.

(2)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő adott esetben különböző eljárási szakaszokra osztja a folyamatot. A folyamatra vonatkozó szabályokat a pályázati felhívásban teszik közzé.

Amennyiben a pályázati felhívás kétszakaszos benyújtási eljárást ír elő, a második szakaszra csak azon pályázóktól kell bekérni teljes pályázatukat, akiknek pályázata eleget tett az első szakasz értékelési feltételeinek.

Amennyiben a pályázati felhívás kétszakaszos értékelési eljárást ír elő, csak a – korlátozott feltételrendszeren alapuló – első szakaszon túljutó pályázatokat kell további értékelésre bocsátani.

Az eljárás bármely szakaszában elutasított pályázókat a költségvetési rendelet 133. cikke (3) bekezdésének megfelelően értesíteni kell.

Az eljárás valamennyi szakasza egyértelműen elkülönül a többi szakasztól.

Ugyanazon dokumentumokat és információkat ugyanazon eljárás alatt csak egyszer lehet bekérni.

(3)   Az értékelőbizottság vagy adott esetben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő felkérheti a pályázót további információk rendelkezésre bocsátására, vagy a pályázattal kapcsolatban benyújtott kísérő dokumentumok tisztázására, feltéve, hogy az ilyen információk vagy pontosítások nem változtatják meg lényegesen a pályázatot. A költségvetési rendelet 96. cikkének megfelelően, nyilvánvaló eljárási hiba esetén az értékelőbizottság vagy az engedélyezésre jogosult tisztviselő ettől csak kellően indokolt esetekben tekinthet el. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő megfelelő módon nyilvántartja az eljárás során a pályázókkal történő kapcsolattartást.

(4)   A bizottság munkájának befejezését követően az értékelőbizottság tagjai a megvizsgált pályázatokról jegyzőkönyvet készítenek és írnak alá, amely tartalmazza azok minőségi értékelését, és meghatározza a finanszírozásban részesíthető pályázatokat. A jegyzőkönyvek aláírására elektronikus rendszerben is sor kerülhet, feltéve, hogy az aláírót megfelelően azonosítják.

Amennyiben szükséges, a jegyzőkönyv rangsorolja is a megvizsgált pályázatokat, ajánlást tesz az odaítélendő maximális összegre, valamint a vissza nem térítendő támogatás elnyerésére irányuló pályázat lehetséges, nem lényegi kiigazításaira vonatkozóan.

A jegyzőkönyvet jövőbeni hivatkozás céljából meg kell őrizni.

(5)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő felkérheti a pályázókat, hogy az értékelőbizottság ajánlásai alapján igazítsák ki pályázatukat. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az értékelést követően hozza meg döntését, amely legalább az alábbiakat tartalmazza:

a)	a döntés tárgya és teljes összege;

b)	a sikeres pályázók neve, a fellépések megnevezése, az elfogadott összegek és a választás oka, beleértve azokat az eseteket is, ahol nem egyezik az értékelőbizottság véleményével;

c)	az elutasított pályázók neve és az elutasítás oka.

(6)   E cikk (1), (2) és (4) bekezdése nem kötelező az e rendelet 190. cikke, valamint a költségvetési rendelet 125. cikkének (7) bekezdése szerinti vissza nem térítendő támogatások odaítélésére vonatkozóan.

205. cikk

A pályázók tájékoztatása

(A költségvetési rendelet 133. cikke)

Az elutasított pályázókat a lehető leghamarabb, de mindenképpen a sikeres pályázók tájékoztatásától számított 15 napon belül értesíteni kell pályázatuk értékelésének eredményéről.

4.   FEJEZET

Kifizetés és kontroll

206. cikk

Előfinanszírozási garancia

(A költségvetési rendelet 134. cikke)

(1)   Az előfinanszírozás kifizetésével kapcsolatos pénzügyi kockázatok csökkentése érdekében az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kockázatelemzés alapján megkövetelheti a kedvezményezettől egy legfeljebb az előfinanszírozás összegéig terjedő összegű előzetes garancia letétbe helyezését, a kis összegű vissza nem térítendő támogatásokat kivéve, vagy a kifizetést részletfizetésekre bonthatja szét.

(2)   Garancia megkövetelése esetén azt az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek értékelnie kell és jóvá kell hagynia.

A garancia érvényességi idejének elég hosszúnak kell lennie ahhoz, hogy lehetővé tegye a garancia igénybevételét.

(3)   A garanciát a tagállamok egyikében működő, jóváhagyott bank vagy pénzügyi intézmény nyújtja. Amennyiben a kedvezményezett harmadik országban rendelkezik székhellyel, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő elfogadhatja, hogy egy ebben a harmadik országban székhellyel rendelkező bank vagy pénzügyi intézmény nyújtsa a garanciát, ha úgy ítéli meg, hogy ez utóbbi valamelyik tagállamban székhellyel rendelkező bank vagy pénzügyi intézmény által nyújtott garanciával egyenértékű biztosítékot nyújt és azzal megegyező jellemzőket mutat.

A kedvezményezett kérésére az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő jóváhagyását követően az első albekezdésben említett garancia harmadik személy által nyújtott egyetemleges felelősségen alapuló kezességgel, vagy ugyanazon vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásban vagy vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatban részt vevő kedvezményezettek esetén a fellépés kedvezményezettjei által nyújtott visszavonhatatlan és feltétlen készfizető kezességgel is helyettesíthető.

A biztosíték összegét euróban kell megadni.

A garancia célja az, hogy a bank vagy a pénzügyi intézmény, illetve az érintett harmadik személy vagy az egyéb kedvezményezettek visszavonhatatlan garanciát vagy készfizető kezességet nyújtsanak a vissza nem térítendő támogatásban részesülő kedvezményezett kötelezettségeire.

(4)   A garancia felszabadítására az előfinanszírozásnak a kedvezményezett javára teljesített időközi kifizetések, illetve egyenlegkifizetés útján történő fokozatos kimerítésével párhuzamosan, a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásban vagy a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatban megállapított feltételeknek megfelelően kerül sor.

207. cikk

A kifizetési kérelmet alátámasztó bizonylatok

(A költségvetési rendelet 135. cikke)

(1)   A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelően az előfinanszírozás minden egyes vissza nem térítendő támogatás esetében több részletben is folyósítható.

A következő előfinanszírozási kifizetés akkor folyósítható teljes összegben, ha bármely korábbi előfinanszírozás teljes összegének legalább 70 %-át felhasználták.

Ha az előző előfinanszírozási kifizetés összegének 70 %-nál kisebb részét használták fel, akkor az új előfinanszírozási kifizetés összegét az előző előfinanszírozási kifizetés fel nem használt összegével kell csökkenteni.

Az új kifizetés iránti kérelem alátámasztására kimutatást kell készíteni a kedvezményezett kiadásairól.

(2)   A kedvezményezett becsületbeli nyilatkozatával tanúsítja, hogy a kifizetési kérelmeiben található információk teljesek, megbízhatóak és a valóságnak megfelelőek, a 110. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül. Tanúsítja továbbá, hogy a felmerült költségek – a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás vagy a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozat rendelkezéseivel összhangban – elszámolhatónak tekinthetők, és hogy a kifizetési kérelmeket megfelelő, ellenőrizhető bizonylatok támasztják alá.

(3)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kockázatelemzés alapján minden kifizetés alátámasztására kérheti a pénzügyi kimutatásokra és a fellépés vagy munkaprogram alapjául szolgáló számlákra vonatkozó igazolást, amelyet jóváhagyott külső ellenőr, közszektorbeli szervek esetében egy kompetens és független köztisztviselő állít ki. Az igazolást csatolni kell a kifizetési kérelemhez. Az igazolásnak – az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által jóváhagyott módszertannal összhangban, és a nemzetközi standardoknak megfelelő elfogadott eljárások alapján – tanúsítania kell, hogy a kedvezményezett által a kifizetési kérelem alapjául szolgáló pénzügyi kimutatásokban kimutatott költségek valósak, pontosan nyilvántartottak és a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodással vagy a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozattal összhangban elszámolhatók.

Különleges és kellően indokolt esetekben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő az igazolást kérheti vélemény formájában vagy a nemzetközi standardoknak megfelelően más formában.

A pénzügyi kimutatásokra és az alapul szolgáló számlákra vonatkozó igazolás az időközi kifizetések és az egyenlegkifizetések tekintetében kötelező a következő esetekben:

a)	a költségvetési rendelet 123. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett formában odaítélt, 750 000 EUR-s vagy azt meghaladó összegű vissza nem térítendő támogatások esetén, ha az ilyen formájú vissza nem térítendő támogatás alapján benyújtott kifizetési kérelmek összértéke legalább 325 000 EUR;

b)	a költségvetési rendelet 123. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett formában odaítélt, 100 000 EUR-s vagy azt meghaladó összegű vissza nem térítendő működési támogatások esetén.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kockázatelemzés alapján eltekinthet a pénzügyi kimutatásokra és az alapul szolgáló számlákra vonatkozó igazolástól az alábbi esetben:

a)	közszektorbeli szervek és a 43. cikkben említett nemzetközi szervezetek;

b)	humanitárius segítségnyújtási, polgári védelmi szükségintézkedésekhez és válsághelyzet kezeléséhez nyújtott vissza nem térítendő támogatások kedvezményezettjei, az egyenlegkifizetés kivételével;

c)

egyenlegkifizetés esetén a humanitárius segítségnyújtáshoz nyújtott vissza nem térítendő támogatások azon kedvezményezettjei, amelyek a 178. cikkben említett partnerségi keretmegállapodást kötöttek, vagy amelyeket partnerségi kerethatározatról értesítettek, és e kifizetések tekintetében azonos garanciákat nyújtó kontrollrendszert működtetnek;

d)	olyan, több vissza nem térítendő támogatásban részesülő kedvezményezettek esetében, akik független bizonylattal nyújtottak egyenértékű garanciát a kérelmeik előkészítése során alkalmazott kontrollrendszerekkel és módszerekkel kapcsolatban.

Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő akkor is eltekinthet a pénzügyi kimutatásokra és az alapul szolgáló számlákra vonatkozó igazolástól, ha közvetlenül a Bizottság saját alkalmazottai ellenőrzést végeztek vagy fognak végezni, illetve a Bizottság által e célból megbízott szerv ellenőrzést végzett vagy fog végezni, amely ellenőrzés egyenértékű garanciát nyújt a bejelentett költségekről.

A Bizottság és számos kedvezményezett közötti jogviszonyt teremtő megállapodás esetén a harmadik albekezdés a) és b) pontjában említett értékhatárokat valamennyi kedvezményezettre alkalmazni kell.

(4)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kockázatelemzés alapján minden kifizetés alátámasztására operatív ellenőrzési jelentést kérhet az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által jóváhagyott, független harmadik féltől. Amennyiben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kéri, az ellenőrzési jelentést csatolni kell a kifizetési kérelemhez, és a költségvetési rendelet 126. cikkében meghatározottak szerint a megfelelő költségeket ugyanolyan feltételek alapján számolják el, mint az ellenőrzési igazolásokhoz kapcsolódó költségeket. Az ellenőrzés-jelentés megállapítja, hogy az operatív ellenőrzést az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által jóváhagyott módszertannal összhangban végezték el, és hogy a fellépést vagy munkaprogramot ténylegesen a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásban vagy a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatban rögzített feltételeknek megfelelve hajtották végre.

208. cikk

A vissza nem térítendő támogatások felfüggesztése és csökkentése

(A költségvetési rendelet 135. cikke)

(1)   A vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás vagy a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozat végrehajtása, illetve a kedvezményezett részvétele azok végrehajtásában vagy kifizetéseiben felfüggeszthető annak ellenőrzése érdekében, hogy a feltételezett lényegi hibák, szabálytalanságok, csalások vagy kötelezettségszegések valóban megtörténtek-e. Ha nem nyernek megerősítést, a végrehajtás a lehető leghamarabb folytatódik.

(2)   Amennyiben a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásban foglalt fellépést vagy munkaprogramot egyáltalán nem vagy nem megfelelően, nem hiánytalanul vagy nem időben hajtották végre, az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő, feltéve, hogy a kedvezményezett lehetőséget kapott észrevételei megtételére, az eljárás szakaszának függvényében arányosan csökkenti vagy visszafizetteti a vissza nem térítendő támogatást.

5.   FEJEZET

Végrehajtás

209. cikk

Végrehajtási szerződések

(A költségvetési rendelet 137. cikke)

(1)   A 2004/18/EK irányelv alkalmazásának sérelme nélkül, amennyiben a fellépés vagy munkaprogram végrehajtásához közbeszerzési szerződés odaítélése szükséges, úgy az összeférhetetlenséget elkerülve a kedvezményezett az összességében legelőnyösebb ajánlat, vagy adott esetben a legalacsonyabb árat kínáló ajánlat alapján ítéli oda a szerződést.

(2)   Amennyiben a fellépések vagy munkaprogram végrehajtásához 60 000 EUR-t meghaladó értékű közbeszerzési szerződés odaítélése szükséges, úgy az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő a kedvezményezettet az (1) bekezdésben említetteken kívül további egyedi szabályok betartására kötelezheti.

Ezek az egyedi szabályok a költségvetési rendeletben szereplő szabályokra épülnek, és kellően figyelembe veszik az érintett szerződések értékét, az uniós hozzájárulásnak a fellépés teljes költségéhez viszonyított nagyságát és a kockázatot. Az említett egyedi szabályokat bele kell foglalni a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatba vagy a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásba.

210. cikk

Harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatás

(A költségvetési rendelet 137. cikke)

Feltéve, hogy a költségvetési rendelet 137. cikkének (1) bekezdésében említett feltételek kellő mértékben részletezik az elérendő célkitűzéseket vagy eredményeket, a mérlegelési jogkör csak akkor tekinthető kimerítettnek, ha a vissza nem térítendő támogatásról szóló határozat vagy a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodás a következőket is meghatározza:

a)	a harmadik fél számára fizethető pénzügyi támogatás maximális összege, amely nem haladhatja meg a 60 000 EUR-t, kivéve, ha a fellépés elsődleges célja a pénzügyi támogatás, és a pontos összeg meghatározásának feltételei;

b)	a pénzügyi támogatásra jogosult különböző típusú tevékenységek, meghatározott lista alapján;

c)	azon személyek vagy személykategóriák meghatározása, amelyek ilyen pénzügyi támogatásban részesülhetnek, és a támogatásnyújtás feltételei.

VII.   CÍM

PÉNZDÍJAK

211. cikk

Programozás

(A költségvetési rendelet 138. cikkének (2) bekezdése)

(1)   Valamennyi illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek éves vagy többéves, pénzdíjakra vonatkozó munkaprogramot kell készítenie. E munkaprogramot az érintett intézmény elfogadja, és internetes honlapján a lehető leghamarabb, de legkésőbb az adott végrehajtási év március 31-ig közzéteszi.

A munkaprogram meghatározza a benne felölelt időszakot, adott esetben az alap-jogiaktust, a teljesítendő célkitűzéseket, a várható eredményeket és a versenypályázatok ütemtervét a pénzdíjak irányadó összegének feltüntetésével.

A munkaprogram ezenfelül tartalmazza a 94. cikkben meghatározott információkat, hogy a munkaprogramot elfogadó határozat az adott év pénzdíjaira vonatkozó finanszírozási döntésnek minősüljön.

(2)   A munkaprogramban bekövetkező minden jelentős módosítást ugyancsak az (1) bekezdésben előírtak szerint kell elfogadni és közzétenni.

212. cikk

A versenypályázat szabályai

(A költségvetési rendelet 138. cikkének (2) bekezdése)

(1)   A versenypályázat szabályai meghatározzák a következőket:

a)

a részvételi feltételek, amelyek legalább: i. meghatározzák a részvételre jogosultság feltételeit; ii. meghatározzák a résztvevők nyilvántartásba vételére és szükség esetén az anyagok benyújtására vonatkozó rendelkezéseket és végső határidőket a (2) bekezdésben előírt feltételek szerint; iii. rendelkeznek azon résztvevők kizárásáról, akik a költségvetési rendelet 106. cikkének (1) bekezdésében, valamint 107., 108. és 109. cikkében felsorolt helyzetek valamelyikében vannak; iv. rendelkeznek a résztvevők kizárólagos felelősségéről a versenypályázat keretében elvégzett tevékenységekhez kapcsolódó követelés esetén; v. rendelkeznek arról, hogy a nyertes hozzájárul a Bizottság, az OLAF és a Számvevőszék által végzett ellenőrzésekhez és vizsgálatokhoz, valamint elfogadja a versenypályázat szabályaiban meghatározott nyilvánossági kötelezettségeket; vi. kijelentik, hogy a versenypályázatra irányadó jog az uniós jog, szükség esetén a nemzeti joggal kiegészítve, a versenypályázat szabályaiban meghatározottak szerint; vii. meghatározzák a jogviták tárgyalásában illetékes bíróságot vagy választott bíróságot; viii. kijelentik, hogy a hamis nyilatkozatot tett, szabálytalanságot vagy csalást elkövetett résztvevők a 145. cikkben megállapított feltételeknek megfelelően a kérdéses pénzdíjak összegével arányos pénzbírsággal és/vagy közigazgatási szankcióval sújthatók;

b)	az odaítélési feltételek, amelyeknek lehetővé kell tenniük a benyújtott anyagok minőségének értékelését a kitűzött célok és a várt eredmények tekintetében, és annak objektív meghatározását, hogy a benyújtott anyagok nyertesnek minősülnek-e;

c)	a pénzdíj vagy pénzdíjak összege;

d)	odaítélésüket követően a pénzdíjak nyerteseknek való kifizetésére vonatkozó rendelkezések.

Az első albekezdés a) pontja i. alpontjának alkalmazásában az uniós vissza nem térítendő támogatások kedvezményezettjei jogosultak a részvételre, hacsak a versenypályázat szabályai másként nem rendelkeznek.

Az első albekezdés a) pontja vi. alpontjának alkalmazásában nemzetközi szervezetek részvétele esetén eltérés engedélyezhető.

(2)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő olyan kommunikációs módokat választ, amelyek az anyagok benyújtására vonatkozóan jellegüket tekintve megkülönböztetéstől mentesek, és amelyek nem korlátozzák versenypályázatban való részvétel lehetőségét.

A kiválasztott kommunikációs módoknak biztosítaniuk kell a következő feltételek teljesülését:

a)	minden egyes benyújtott anyag tartalmazza az értékeléséhez szükséges összes információt;

b)	az adatok sértetlensége megmarad;

c)	a benyújtott anyagok titkosságát megőrzik;

d)	a személyes adatokat a 45/2001/EK rendelet követelményeinek megfelelően védik.

(3)   A versenypályázat szabályai meghatározhatják a versenypályázat törlésének feltételeit, különösen akkor, ha célkitűzései nem valósíthatóak meg, vagy ha olyan természetes vagy jogi személy lenne a nyertes, aki nem teljesíti a részvételi feltételeket.

(4)   A versenypályázat szabályait közzé kell tenni az uniós intézmények honlapján. Amennyiben a lehetséges résztvevők minél szélesebb körű tájékoztatása szükséges, úgy a versenypályázat szabályait az internetes közzététel mellett bármely más alkalmas úton – beleértve az Európai Unió Hivatalos Lapját is – közzé kell tenni. A közzétételre a költségvetési rendelet 84. cikkének említett finanszírozási döntés elfogadásától kezdve, már a költségvetés végrehajtását megelőző évben sor kerülhet. A versenypályázati szabályok tartalmának bármely módosítását ugyanezen feltételekkel szintén közzéteszik.

213. cikk

Utólagos közzététel

(A költségvetési rendelet 138. cikkének (2) bekezdése)

(1)   A pénzügyi év során odaítélt pénzdíjakhoz kapcsolódó információkat a 21. cikknek megfelelően közzé kell tenni.

(2)   Az (1) bekezdésben említett közzétételt követően a Bizottság az Európai Parlament és a Tanács kérésére jelentést tesz a következőkről:

a)	a résztvevők száma az elmúlt évben;

b)	az egyes versenypályázatokon résztvevők száma és a sikeres benyújtott anyagok százaléka;

c)	az elmúlt év során szakértői bizottságokban részt vett szakértők jegyzéke, a kiválasztásukra alkalmazott eljárásra vonatkozó hivatkozással együtt.

214. cikk

Értékelés

(A költségvetési rendelet 138. cikkének (3) bekezdése)

(1)   A benyújtott anyagok értékelése céljából az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő legalább három szakértőből álló szakértői bizottságot jelöl ki, akik lehetnek külső szakértők vagy olyan személyek, akik a költségvetési rendelet 62. és 208. cikkében említett intézmények vagy szervek legalább két, egymással hierarchikus viszonyban nem álló szervezeti egységét képviselik, kivéve különálló szervezeti egységek hiányában az e rendelet 72. cikkében említett képviseleteket vagy helyi szerveket és a költségvetési rendelet 62. és 208. cikkében említett, átruházott hatáskörrel rendelkező szerveket.

Az első albekezdésben említett szakértőkre a költségvetési rendelet 57. cikkében megállapított összeférhetetlenségi követelmények vonatkoznak.

A külső szakértők nyilatkozatot tesznek arról, hogy kijelölésük időpontjában nincsenek összeférhetetlenségi helyzetben, és hogy vállalják az engedélyezésre jogosult tisztviselő tájékoztatását, amennyiben az értékelési eljárás során összeférhetetlenség merülne fel.

(2)   Munkájuk befejezését követően a szakértői bizottság tagjai az összes megvizsgált benyújtott anyagról jegyzőkönyvet írnak alá, amely tartalmazza azok minőségi értékelését, és meghatározza azokat, amelyek pénzdíjban részesülhetnek. A jegyzőkönyv aláírására elektronikus rendszerben is sor kerülhet, feltéve, hogy az aláírót megfelelően azonosítják.

Az első albekezdésben említett jegyzőkönyvet jövőbeni hivatkozás céljából meg kell őrizni.

(3)   Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő ezt követően dönt arról, hogy odaítéljék-e a pénzdíjakat. A döntésnek meg kell határoznia a következőket is:

a)	az odaítélt pénzdíjak tárgya és adott esetben teljes összege;

b)	adott esetben a nyertes résztvevők neve, a nyertes résztvevőknek odaítélt pénzdíj összege és a választás oka;

c)	az elutasított résztvevők neve és az elutasítás oka.

215. cikk

Tájékoztatás és értesítés

(A költségvetési rendelet 138. cikkének (3) bekezdése)

(1)   A résztvevőket a lehető leghamarabb, de mindenképpen az engedélyezésre jogosult tisztviselő odaítélésről szóló döntésének meghozatalától számított tizenöt naptári napon belül értesíteni kell benyújtott anyaguk értékelésének eredményéről.

(2)   A pénzdíj odaítéléséről szóló döntésről tájékoztatni kell a nyertes résztvevőt, és a döntés a költségvetési rendelet 86. cikke értelmében jogi kötelezettségnek minősül.

VIII.   CÍM

PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

216. cikk

A pénzügyi eszközök közvetett irányítás keretében való végrehajtásával megbízott szervezetek kiválasztása

(A költségvetési rendelet 139. cikke)

(1)   Pénzügyi eszközök közvetett irányítás keretében való végrehajtása tekintetében a Bizottság bizonyítékot szerez arra vonatkozóan, hogy a megbízott szervezet teljesíti a költségvetési rendelet 60. cikkének (2) bekezdésében meghatározott követelményeket. Miután a Bizottság megszerezte e bizonyítékot, utóbbinak érvényesnek kell lennie a pénzügyi eszközök adott szervezet általi valamennyi jövőbeni végrehajtására vonatkozóan, hacsak a megbízott szervezet e követelmények hatálya alá tartozó rendszerei, szabályai és eljárásai jelentősen meg nem változnak.

(2)   A költségvetési rendelet 61. cikkének (2) bekezdése szerint a pénzügyi eszközök végrehajtásával megbízott szervezetek kiválasztására a Bizottság felhívást tesz közzé a lehetséges megbízott szervezetek számára. A felhívás tartalmazza a kiválasztási és odaítélési feltételeket.

Az első albekezdésben említett felhívásban azt is feltüntetik, hogy a megbízott szervezetnek el kell-e különíteni saját forrásait a konkrét pénzügyi eszközre vagy meg kell-e osztani a kockázatot. Amennyiben ezt jelzik és a lehetséges összeférhetetlenség enyhítésére van szükség, a felhívás azt is tartalmazza, hogy a megbízott szervezetnek intézkedéseket kell javasolni az érdekek összehangolására, a költségvetési rendelet 140. cikkének (2) bekezdésében meghatározottak szerint. Az érdekek összehangolására vonatkozó intézkedéseket bele kell foglalni a konkrét pénzügyi eszközről szóló megállapodásba.

A Bizottság átlátható és objektív módon, valamint anélkül, hogy összeférhetetlenségre adna okot, párbeszédet kezd a kiválasztási feltételeket teljesítő szervezetekkel. A párbeszédet követően a Bizottság hatáskör-átruházási megállapodást ír alá azzal a szervezettel vagy azokkal a szervezetekkel, amelyek az összességében legelőnyösebb ajánlatot nyújtották be, amely megállapodás adott esetben tartalmazza a szervezetek pénzügyi forrásainak elkülönítését vagy a kockázatmegosztást.

(3)   A Bizottság a hatáskör-átruházási megállapodás aláírását megelőzően közvetlen tárgyalásba kezdhet a lehetséges megbízott szervezettel, amennyiben a megbízott szervezetet a vonatkozó alap-jogiaktus azonosítja, vagy a költségvetési rendelet 58. cikke (1) bekezdése c) pontjának iii. alpontja felsorolja, vagy kellően indokolt és megfelelően dokumentált kivételes esetekben, különösen a következőkben:

a)	a lehetséges megbízott szervezeteknek szóló felhívást követően nem nyújtottak be megfelelő javaslatokat;

b)	egyedi jellemzőkkel bíró pénzügyi eszközök egy bizonyos típusú megbízott szervezet közreműködését igénylik, annak technikai alkalmassága, nagyfokú szakosodása vagy igazgatási hatásköre miatt;

c)	az Unió által előre nem látható és neki nem betudható esetek miatt beálló rendkívüli sürgősség okán a (2) bekezdésben említett eljárást nem lehet betartani.

217. cikk

A pénzügyi eszközök közvetett irányítás keretében való végrehajtásával megbízott szervezetekkel kötött hatáskör-átruházási megállapodás tartalma

(A költségvetési rendelet 139. cikke)

A 40. cikkben felsorolt követelményeken túl a pénzügyi eszközök végrehajtásával megbízott szervezetekkel kötött hatáskör-átruházási megállapodás megfelelő rendelkezéseket tartalmaz a költségvetési rendelet 140. cikkében megállapított elveknek és feltételeknek való megfelelés biztosítására. A hatáskör-átruházási megállapodás különösen a következőket tartalmazza:

a)	a pénzügyi eszköz leírása, ideértve annak befektetési stratégiáját vagy politikáját, a nyújtott támogatás típusa, a pénzügyi közvetítőkre és végső kedvezményezettekre vonatkozó támogathatósági feltételek, valamint az eszköz szakpolitikai célkitűzéseit megvalósító további operatív követelmények;

b)	a tőkeáttételi hatás tekintetében az értékek céltartományára vonatkozó követelmények;

c)	a nem támogatható tevékenységek és a kizárási feltételek meghatározása;

d)	az érdekek összehangolását biztosító és a lehetséges összeférhetetlenség megoldását célzó rendelkezések;

e)	a költségvetési rendelet 139. cikke (4) bekezdésének második albekezdése szerinti pénzügyi közvetítők kiválasztására és adott esetben különleges célú befektetési eszközök létrehozására vonatkozó rendelkezések;

f)	a pénzügyi eszköz végrehajtásában érintett megbízott szervezetek és más szervezetek felelősségére vonatkozó rendelkezések;

g)	a vitarendezésre vonatkozó rendelkezések;

h)	a pénzügyi eszköz irányítására vonatkozó rendelkezések;

i)	az uniós hozzájárulás felhasználására és újrafelhasználására vonatkozó rendelkezések a költségvetési rendelet 140. cikke (6) bekezdésének megfelelően;

j)

az uniós hozzájárulások és a vagyonkezelői számlák kezelésére vonatkozó rendelkezések, ideértve a partnerkockázatokat, az elfogadható pénztári műveleteket, az érintett felek felelősségi körét, a vagyonkezelői számlákon keletkező túlzott többlet esetén hozott javító intézkedéseket, a nyilvántartások megőrzését és a jelentéstételt;

k)	rendelkezések a megbízott szervezet díjazására vonatkozóan, ideértve az igazgatásidíj-rátákat, valamint a megbízott szervezetnek fizetendő igazgatási költségek és díjak kiszámítására és kifizetésére vonatkozóan, a 218. cikknek megfelelően;

l)

adott esetben a költségvetési rendelet 175. cikkében említett alapokból, különösen az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból, a Kohéziós Alapból, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból, valamint a jövőbeni Tengerügyi és Halászati Alapból (a továbbiakban: a közös stratégiai keret alapjai) származó hozzájárulások feltételrendszerére vonatkozó rendelkezések;

m)	a pénzügyi eszköz időtartamára, meghosszabbításának lehetőségére és megszüntetésére vonatkozó rendelkezések, ideértve az idő előtti megszüntetés feltételeit és adott esetben a kilépési stratégiákat;

n)	a pénzügyi közvetítőknek és a végső kedvezményezetteknek nyújtott támogatás végrehajtásának nyomon követésére vonatkozó rendelkezések, ideértve a pénzügyi közvetítők általi jelentéstételt;

o)	adott esetben a 219. cikkben említett fedezeti ügyletek típusa és jellege.

218. cikk

A megbízott szervezeteknek fizetendő igazgatási költségek és díjak

(A költségvetési rendelet 139. cikke)

(1)   A Bizottság teljesítményalapú díjak, a rendkívüli kiadások visszatérítése, valamint – amennyiben a megbízott szervezet a pénzügyi eszköz pénztárát kezeli – pénztárkezelési díj fizetése révén díjat fizet a megbízott szervezeteknek a pénzügyi eszköz végrehajtásáért.

(2)   A teljesítményalapú díjak magukban foglalják a pénzügyi eszköz végrehajtása során elvégzett munkához kapcsolódóan a megbízott szervezet javára fizetendő igazgatási díjakat. A díjak adott esetben magukban foglalhatják a szakpolitikai célkitűzések megvalósításának előmozdításához vagy a pénzügyi eszköz pénzügyi teljesítményének ösztönzéséhez kapcsolódó szakpolitikai ösztönzőket is.

219. cikk

A közvetett irányítás alá tartozó vagyonkezelői számlákra vonatkozó különös szabályok

(A költségvetési rendelet 139. cikke)

(1)   A pénzügyi eszközök végrehajtásával megbízott szervezetek a költségvetési rendelet 68. cikke (7) bekezdésének értelmében vett vagyonkezelői számlákat nyithatnak a saját nevükben és kizárólag a Bizottság megbízásából. E megbízott szervezetek a megfelelő számlakimutatásokat eljuttatják a Bizottság illetékes szolgálata számára.

(2)   A vagyonkezelői számlákon megfelelő likviditást kell fenntartani, és a vagyonkezelői számlákon lévő eszközöket a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban kell kezelni, a költségvetési rendelet 140. cikke (7) bekezdésének megfelelően, a prudenciális szabályok betartásával.

(3)   A megbízott szervezetek a pénzügyi eszközök végrehajtására vonatkozóan nem végeznek spekulatív célú fedezeti ügyleteket. A fedezeti ügyletek típusáról és jellegéről a Bizottsággal előzetesen meg kell állapodni, és azokat bele kell foglalni a 217. cikkben említett hatáskör-átruházási megállapodásokba.

220. cikk

Közvetlen módon végrehajtott pénzügyi eszközök

(A költségvetési rendelet 139. cikke)

(1)   Kivételes esetekben a pénzügyi eszközöket a költségvetési rendelet 139. cikkének (4) bekezdése szerint végre lehet hajtani közvetlen módon a következők valamelyike révén:

a)	olyan különleges célú befektetési eszköz, amelyben a Bizottság más állami vagy magánbefektetőkkel együtt vesz részt az uniós hozzájárulás tőkeáttételi hatásának fokozása céljából;

b)	kölcsön, biztosíték, tulajdonviszonyt megtestesítő befektetés és más, a különleges célú befektetési eszközöktől különböző kockázatmegosztó eszközök, amelyeket közvetlenül a végső kedvezményezettek számára vagy pénzügyi közvetítőkön keresztül nyújtanak.

(2)   A Bizottság a pénzügyi eszközök végrehajtására vonatkozóan nem végez spekulatív célú fedezeti ügyleteket. A fedezeti ügyletek típusáról és jellegéről a Bizottsággal előzetesen meg kell állapodni, és azokat bele kell foglalni a pénzügyi eszközöket végrehajtó szervezetekkel kötött megállapodásokba.

221. cikk

A pénzügyi közvetítők, a különleges célú befektetési eszközök kezelői és a végső kedvezményezettek kiválasztása

(A költségvetési rendelet 139. cikke)

(1)   Amennyiben a Bizottság különleges célú befektetési eszközök révén közvetlenül vagy közvetetten hajt végre pénzügyi eszközöket, a különleges célú befektetési eszközöket a tagállam jogszabályai alapján kell létrehozni. A külső fellépések terén a különleges célú befektetési eszközöket a tagállamtól eltérő ország jogszabályai alapján is létre lehet hozni. A különleges célú befektetési eszközök kezelőit jogszabály vagy szerződés által kötelezni kell arra, hogy egy professzionális kezelő gondosságával és jóhiszeműen járjanak el.

(2)   A különleges célú befektetési eszközök (1) bekezdésben említett kezelőit és a pénzügyi közvetítőket vagy a pénzügyi eszközök végső kedvezményezettjeit a végrehajtandó pénzügyi eszköz jellegére, az érintett jogalanyok tapasztalatára, valamint működési és pénzügyi kapacitására, és/vagy a végső kedvezményezettek projektjeinek gazdasági életképességére kellő figyelemmel kell kiválasztani. A kiválasztásnak átláthatónak kell lennie, azt objektív okokra kell alapozni, és az nem eredményezhet összeférhetetlenséget.

(3)   Semmilyen pénzügyi támogatás nem nyújtható különleges célú befektetési eszközök olyan kezelői, valamint olyan pénzügyi közvetítők és végső kedvezményezettek javára, akik a költségvetési rendelet 106. cikkének (1) bekezdésében, valamint 107., 108. és 109. cikkében említett helyzetek valamelyikében vannak.

222. cikk

A pénzügyi eszközök alkalmazására vonatkozó feltételek

(A költségvetési rendelet 140. cikke)

(1)   A pénzügyi eszközök piaci tökéletlenségeket vagy hiányosságokat, illetve optimálistól eltérő befektetési helyzeteket kezelnek, és csak olyan végső kedvezményezettek számára nyújtanak támogatást, amelyek a pénzügyi eszköz révén nyújtott uniós támogatás idején gazdaságilag potenciálisan életképesnek bizonyulnak.

(2)   A pénzügyi eszközök arányosan nyújtanak támogatást a végső kedvezményezettek számára. Különösen indokolni kell a társbefektetést vagy kockázatmegosztást nyújtó befektetőkre vonatkozó kedvezményeket, amelyek a befektetők által a pénzügyi eszközben vállalt kockázattal arányosak, és a befektetésük vagy kockázatvállalásuk biztosításához szükséges minimumra korlátozódnak.

223. cikk

Tőkeáttételi hatás

(A költségvetési rendelet 140. cikke)

(1)   A pénzügyi eszköz az uniós hozzájárulás tőkeáttételi hatásának elérését célozza azáltal, hogy az uniós hozzájárulás mértékét meghaladóan globális befektetést mozgósít.

Az uniós források tőkeáttételi hatása egyenlő a támogatható végső kedvezményezettek számára nyújtott finanszírozás összegének az uniós hozzájárulással elosztott összegével.

(2)   A tőkeáttételi hatás tekintetében az értékek céltartományának a megfelelő pénzügyi eszköz előzetes értékelésén kell alapulnia.

224. cikk

Pénzügyi eszközök előzetes értékelése

(A költségvetési rendelet 140. cikke)

(1)   A pénzügyi eszközök olyan előzetes értékelésen alapulnak, amely azonosítja a piaci tökéletlenségeket vagy hiányosságokat, illetve optimálistól eltérő befektetési helyzeteket, és a szakpolitikai célkitűzésekre tekintettel értékeli a befektetési szükségleteket.

(2)   Az előzetes értékelés során igazolni kell, hogy az azonosított piaci szükségleteket sem piac vezérelte tevékenységekkel, sem a pénzügyi eszközből nyújtott finanszírozástól eltérő típusú uniós beavatkozás – például a szabályozás, a liberalizáció, a reform vagy más szakpolitikai fellépés – révén nem lehet megfelelően és időben kezelni. Az értékelés során fel kell mérni a piactorzulások, valamint a magánforrások pénzügyi eszköz általi kiszorításának valószínűségét és lehetséges költségeit, és eszközöket kell feltérképezni az ilyen torzulások negatív hatásainak minimalizálására.

(3)   A szubszidiaritás elvének megfelelően az előzetes értékelés során igazolni kell, hogy az uniós szintű pénzügyi eszközök megfelelőbb módon kezelik az azonosított piaci szükségleteket, mint a hasonló nemzeti vagy regionális szintű pénzügyi eszközök, ideértve a közös stratégiai keret által finanszírozottakat is. Az uniós hozzájárulás hozzáadott értékének felmérése során figyelembe kell venni olyan tényezőket, mint a finanszírozáshoz való nehéz hozzáférés nemzeti szinten, különösen a nemzetközi projektek vonatkozásában, a méretgazdaságosság, illetve a bevált gyakorlatok tagállamokban való terjesztésével járó erős demonstrációs hatások.

(4)   Az előzetes értékelés során meg kell határozni a pénzügyi eszköz végrehajtásának leghatékonyabb módját.

(5)   Az előzetes értékelés során azt is igazolni kell, hogy a tervezett pénzügyi eszköz összhangban áll a következőkkel:

a)	új és meglévő pénzügyi eszközök, a nem kívánatos átfedések elkerülésével, valamint szinergiák és a méretgazdaságosság biztosításával;

b)	pénzügyi eszközök és az ugyanazon piacra irányuló állami beavatkozás egyéb formái, a következetlenségek elkerülésével, valamint a lehetséges szinergiák feltárásával.

(6)   Az előzetes értékelés során fel kell mérni a tervezett beavatkozás arányát az azonosított forráshiány méretéhez képest, a tervezett pénzügyi eszköz várható tőkeáttételi hatását, és olyan további mennyiségi hatásokat is meg kell vizsgálni, mint a bevált gyakorlatok terjesztése, az uniós szakpolitikai célkitűzések eredményes előmozdítása a végrehajtási láncon keresztül, valamint a végrehajtási lánc résztvevőitől származó szakértelem igénybevétele.

(7)   Az előzetes értékelés során meg kell határozni a javasolt pénzügyi eszközökre vonatkozó megfelelő teljesítménymutatókat, valamint a várható kimenetelt, eredményeket és hatást.

(8)   A pénzügyi eszközök külön előzetes értékelését csak akkor kell elvégezni, ha az alap-jogiaktus által szabályozott program vagy tevékenység előzetes értékelése vagy hatásvizsgálata nem tartalmaz az (1)–(7) bekezdésben felsorolt feltételeknek teljes mértékben megfelelő ilyen értékelést.

225. cikk

A pénzügyi eszközök ellenőrzése

(A költségvetési rendelet 140. cikke)

(1)   A pénzügyi eszközöknek a költségvetési rendelet 140. cikkének (12) bekezdésében említett harmonizált ellenőrzése érdekében az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő ellenőrzési rendszert hoz létre, amely ésszerű bizonyosságot nyújt arról, hogy az uniós forrásokat a költségvetési rendelet 32. cikke (2) bekezdésének megfelelően használják fel.

(2)   Az ellenőrzési rendszert az előzetes értékelés után meghatározott, vonatkozó output és eredménymutatókban szereplő politikai célkitűzések teljesítése terén elért előrelépés értékelésére, a végrehajtásnak a költségvetési rendelet 140. cikkének (2) bekezdése szerint meghatározott követelményeknek való megfelelése elemzésére kell használni, és ez egyben alapot nyújt a költségvetési rendelet 38. cikkének (5) bekezdésében és 140. cikkének (8) bekezdésében előírt bizottsági jelentéstételhez.

(3)   Közvetett irányítás esetén a Bizottság ellenőrzése a megbízott szervezetek jelentéstételére és beszámolójára, valamint a rendelkezésre álló ellenőrzésekre és a megbízott szervezetek által lefolytatott kontrollokra épül, kellő figyelmet fordítva a megbízott szervezetek vezetői nyilatkozatára és a költségvetési rendelet 60. cikkének (5) bekezdésében említett független ellenőrző szerv véleményére. A Bizottság áttekinti a megbízott szervezetek által benyújtott információkat, és a megfelelő végrehajtási szinteken egészen a végső kedvezményezettekig kontrollokat végezhet mintavételi eljárás alapján is.

A megbízott szervezet által végzett ellenőrzés a pénzügyi közvetítők jelentéstételére és beszámolójára, valamint a rendelkezésre álló ellenőrzésekre és a pénzügyi közvetítő által lefolytatott kontrollokra épül, kellő figyelmet fordítva a pénzügyi közvetítő vezetői nyilatkozatára és független ellenőrök véleményére.

Amennyiben nincs pénzügyi közvetítő, úgy a megbízott szervezet a végső kedvezményezettek által szolgáltatott jelentéstétel és beszámolók alapján közvetlenül ellenőrzi a pénzügyi eszköz alkalmazását.

A megbízott szervezet – adott esetben mintavételi eljárás alapján – áttekinti a pénzügyi közvetítők vagy végső kedvezményezettek által szolgáltatott információkat és a 217. cikkben említett megállapodásban meghatározottak szerint kontrollokat folytat le.

(4)   Közvetlen irányítás esetén a Bizottság ellenőrzése a pénzügyi közvetítők vagy végső kedvezményezettek által szolgáltatott jelentéstételen és beszámolókon alapul, a megfelelő kontrollokra figyelemmel. A (3) bekezdés rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók a közvetlen irányításra.

(5)   A pénzügyi eszközt végrehajtó megállapodások tartalmazzák az (1)–(4) bekezdés alkalmazásához szükséges rendelkezéseket.

226. cikk

A közös stratégiai keret alapjaiból származó hozzájárulások kezelése

(A költségvetési rendelet 140. cikke)

(1)   Külön nyilvántartást kell vezetni a költségvetési rendelet VIII. címe alapján létrehozott és az ágazatspecifikus szabályok szerint a közös stratégiai keret alapjai által támogatott pénzügyi eszközökhöz a közös stratégiai keret alapjaiból nyújtott hozzájárulásokra vonatkozóan.

(2)   A közös stratégiai keret alapjaiból származó hozzájárulásokat külön számlákon kell tartani, és a közös stratégiai keret vonatkozó alapjai célkitűzéseinek megfelelően kell felhasználni olyan fellépések és végső kedvezményezettek javára, amelyek összhangban állnak azzal a programmal vagy azokkal a programokkal, amelyekből a hozzájárulást nyújtják.

(3)   A költségvetési rendelet VIII. címe alapján létrehozott pénzügyi eszközök javára a közös stratégiai keretből nyújtott hozzájárulások tekintetében az ágazatspecifikus szabályokat kell alkalmazni.

IX.   CÍM

A BESZÁMOLÓK TARTALMA ÉS A KÖNYVVEZETÉS

1.   FEJEZET

A beszámolók tartalma

227. cikk

Éves jelentés a költségvetési és pénzgazdálkodásról

(A költségvetési rendelet 142. cikke)

A költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló éves jelentés pontos ismertetést ad a következőkről:

a)	az éves célkitűzések megvalósítása, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban;

b)	a pénzügyi helyzet és azon események, amelyek az év során jelentős hatással voltak az egyes tevékenységekre.

A költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentés elkülönül a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésektől.

228. cikk

A számviteli alapelvek alóli kivétel

(A költségvetési rendelet 144. cikke)

Amennyiben egyedi esetben, a számvitelért felelős tisztviselő úgy véli, hogy kivételt kell tenni az uniós számviteli szabályokban meghatározott számviteli alapelvek valamelyikében foglaltak alól, úgy a kivételt kellően meg kell indokolni, és jelentést kell tenni arról a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött, a 232. cikkben említett megjegyzésekben.

229. cikk

Bizonylatok

(A költségvetési rendelet 144. cikke)

(1)   Valamennyi bejegyzés keltezett és számozott bizonylatokon alapul, amelyeket nyomtatott formában vagy olyan adathordozón kell előállítani, amely garantálja a bizonylat megbízhatóságát és tartalmának megőrzését a 48. cikkben megállapított időszak során.

(2)   Az azonos típusú, azonos helyen és azonos napon végzett műveletek egyetlen bizonylatban is összefoglalhatók.

230. cikk

Kimutatás a pénzügyi teljesítményről

(A költségvetési rendelet 145. cikke)

A pénzügyi teljesítményről szóló kimutatás a tárgyévi, jellegük szerint osztályozott bevételeket és kiadásokat foglalja magában.

231. cikk

Cash flow-kimutatás

(A költségvetési rendelet 145. cikke)

A cash flow-kimutatás az időszak cash flow-it tartalmazza, és kimutatja a pénzeszközök nyitó és záró összegei közötti változást.

A pénzeszközök a következőkből állnak:

a)	készpénzállomány;

b)	látra szóló bankszámlák és betétek;

c)	egyéb, szabadon felhasználható eszközök, amelyek gyorsan átválthatók készpénzre, és amelyek értéke stabil.

232. cikk

A pénzügyi kimutatásokhoz fűzött megjegyzések

(A költségvetési rendelet 145. cikke)

A költségvetési rendelet 145. cikkében említett megjegyzések a pénzügyi kimutatások szerves részét képezik. A megjegyzések legalább az alábbi információkat tartalmazzák:

a)	számviteli elvek, szabályok és módszerek;

b)	magyarázó megjegyzések, olyan kiegészítő információkkal, amelyeket a pénzügyi kimutatások törzsanyaga nem tartalmaz, és amelyek szükségesek a megbízható és valós kép kialakításához.

233. cikk

Költségvetési eredménykimutatás

(A költségvetési rendelet 146. cikke)

(1)   A költségvetési eredménykimutatás az alábbiakat tartalmazza:

a)	a bevételekre vonatkozó információ, amely a következőket foglalja magában: i. a költségvetésben szereplő bevételi becslések változásai; ii. a bevételek kimutatása; iii. a megállapított jogosultságok;

b)	valamennyi rendelkezésre álló kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzat változásaira vonatkozó információ;

c)	valamennyi rendelkezésre álló kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzat felhasználására vonatkozó információ;

d)	a fennálló, az előző évről áthozott és a tárgyév során keletkezett kötelezettségvállalásokra vonatkozó információ.

(2)   A bevételi információkkal kapcsolatban csatolni kell azon kimutatást is, amely tagállamonkénti bontásban mutatja a pénzügyi év végén behajtandó olyan saját források összegét, amelyre beszedési utalványt adtak ki.

234. cikk

A beszámolók továbbításának módjai

(A költségvetési rendelet 148. cikke)

A költségvetési rendelet 147. és 148. cikkében említett előzetes beszámolók és végleges beszámolók elektronikus úton is továbbíthatók.

2.   FEJEZET

Könyvvezetés

1.   szakasz

Az elszámolás rendje

235. cikk

Az elszámolás rendje

(A költségvetési rendelet 151. cikke)

(1)   A költségvetési rendelet 141. cikkében említett valamennyi intézmény és szerv számvitelért felelős tisztviselője elkészíti és folyamatosan frissíti azon bizonylatokat, amelyek ismertetik az intézmény és szerv elszámolásának rendjét és a számviteli eljárásokat.

(2)   A költségvetési bevételeket és kiadásokat a 236. cikkben említett számítógépes rendszerben kell nyilvántartani a művelet gazdasági tartalmától függően folyó bevételként vagy kiadásként, illetve tőkeként.

236. cikk

Számítógépes rendszerek

(A költségvetési rendelet 151. cikke)

(1)   Az elszámolást integrált számítógépes rendszer segítségével kell végezni.

(2)   Amennyiben az elszámolás számítógépes rendszerek és alrendszerek használatával történik, úgy a rendszerekről és alrendszerekről részletes leírást kell adni.

A leírás meghatározza valamennyi adatmező tartalmát, valamint azt, hogy miként kezeli a rendszer az egyes műveleteket. Közli továbbá azt is, miként garantálja a rendszer teljes körű ellenőrzési nyomvonal meglétét valamennyi művelet, valamint a számítógépes rendszerekben és alrendszerekben végzett valamennyi beavatkozás esetében úgy, hogy bármikor azonosítható legyen a beavatkozás jellege és a beavatkozást végző személy.

A számítógépes számviteli rendszerek és alrendszerek leírásában jelezni kell minden kapcsolatot az említett rendszerek és a központi számviteli rendszer között, különösen az adatátvitelt és az egyenlegek egyeztetését illetően.

(3)   A számítógépes rendszerekhez és alrendszerekhez történő hozzáférést a jogosult felhasználók listáján szereplő személyekre kell korlátozni, amely listát valamennyi intézménynek el kell készítenie, és folyamatosan frissítenie kell.

2.   szakasz

Könyvek

237. cikk

Könyvek

(A költségvetési rendelet 154. cikke)

A költségvetési rendelet 141. cikkében említett valamennyi intézmény és szerv könyvviteli naplót, főkönyvet és legalább az adósokról, a hitelezőkről és a befektetett eszközökről analitikus nyilvántartást vezet, hacsak az költség-haszon megfontolások alapján nem indokolt.

A számviteli könyvek a számvitelért felelős tisztviselő által meghatározott olyan elektronikus okmányok, amelyek teljes garanciát nyújtanak a bennük foglalt adatok bizonyító erejére nézve.

A naplóbejegyzéseket át kell vezetni a 212. cikkben említett számlatükör szerint tagolt főkönyvbe.

A napló és a főkönyv a követelményeknek való megfeleléshez szükséges számú külön naplóra és könyvre bontható.

A külön naplókban és könyvekben rögzített tételek havonta legalább egyszer átvezetésre kerülnek a központi naplóba és a főkönyvbe.

238. cikk

Próbamérleg

(A költségvetési rendelet 154. cikke)

A költségvetési rendelet 141. cikkében említett valamennyi intézmény és szerv próbamérleget állít össze, amely az általános elszámolás körébe tartozó valamennyi elszámolásra kiterjed, beleértve az adott évben rendezett számlákat is, és minden esetben tartalmazza a következőket:

a)	számlaszám;

b)

leírás;

c)	az összes követelés;

d)	az összes tartozás;

e)

egyenleg.

239. cikk

Számlaegyeztetés

(A költségvetési rendelet 154. cikke)

(1)   A főkönyvi adatok felvétele, nyilvántartása és tagolása olyan módon történik, amely kellően alátámasztja a próbamérlegben foglalt elszámolások tartalmát.

(2)   A befektetett eszközök leltározására a 246–253. cikk rendelkezései alkalmazandók.

3.   szakasz

Nyilvántartás

240. cikk

Könyvelési tételek

(A költségvetési rendelet 154. cikke)

(1)   A bejegyzések kettős könyveléssel történnek, ahol az elszámolásokban rögzített valamennyi mozgást vagy változást külön bejegyzés testesít meg, egyensúlyi helyzetet teremtve a tartozik és a követel oldal között a bejegyzés által érintett különböző elszámolásokban.

(2)   Az eurótól eltérő valutában megadott ügylet esetén ki kell számítani az ügylet ellenértékét euróban, és be kell jegyezni azt az elszámolásba.

Olyan devizaügyletek esetében, ahol lehetőség nyílik a felértékelésre, legalább az elszámolások zárása alkalmával el kell végezni a felértékelést.

Az ilyen felértékelés a 6. cikkel összhangban megállapított árfolyamon történik.

Az n. év december 31-i mérlegének elkészítésénél az euro és egyéb valuták közötti átváltási árfolyam az adott év utolsó munkanapján érvényes árfolyam.

(3)   A költségvetési rendelet 152. cikke szerint elfogadott uniós számviteli szabályok az eredményelszámolás elvű számvitel alkalmazásában közelebbről meghatározzák a szükséges átváltási és újraértékelési szabályokat.

241. cikk

Számviteli nyilvántartás

(A költségvetési rendelet 154. cikke)

Valamennyi számviteli nyilvántartásban meg kell határozni az egyes adattételek eredetét, tartalmát és könyvelési referenciaszámát, valamint a megfelelő bizonylatok referenciaadatait.

242. cikk

Naplóbejegyzés

(A költségvetési rendelet 154. cikke)

A számviteli műveleteket az alábbi, egymást nem kizáró módszerek egyikével kell bejegyezni a naplóba:

a)	naponta és műveletenként;

b)	a különböző műveletek havonta összesített értékének formájában, feltéve, hogy megőrizték az egyes műveletek napi ellenőrzéséhez szükséges összes bizonylatot.

243. cikk

A bejegyzések érvényesítése

(A költségvetési rendelet 154. cikke)

(1)   A naplóbejegyzések és az analitikus nyilvántartások véglegesítése olyan érvényesítési eljárással történik, amely megtiltja az egyes bejegyzések megváltoztatását vagy törlését.

(2)   A bejegyzések időrendjének befagyasztására és sérthetetlenségének garantálására kidolgozott zárási eljárást legkésőbb a végső pénzügyi kimutatás elkészítése előtt végre kell hajtani.

4.   szakasz

Egyeztetés és ellenőrzés

244. cikk

Elszámolások egyeztetése

(A költségvetési rendelet 154. cikke)

(1)   A próbamérlegben foglalt elszámolások egyenlegét időszakonként, de legalább az éves zárás alkalmával egyeztetni kell az engedélyezésre jogosult tisztviselő által az eszközök és források kezelésére és a számviteli rendszerbe történő napi bejegyzésre használt rendszerekből származó adatokkal.

(2)   A számvitelért felelős tisztviselő időszakonként, de legalább az elszámolások zárásakor ellenőrzi, hogy a banki egyenlegek megfelelnek-e a tényleges helyzetnek, különösen az alábbiak tekintetében:

a)	bankbetétek, az érintett pénzintézetek által kiállított számlakivonatokkal egyeztetve;

b)	pénztárkészlet, a pénztárkönyvben szereplő adatokkal egyeztetve.

Az állóeszközök elszámolásainak áttekintésére a 250. cikkel összhangban kerül sor.

(3)   Az intézményközi átvezetési elszámolások egyeztetése havonta történik.

(4)   A függő elszámolásokat a számvitelért felelős tisztviselő évente megnyitja és áttekinti. Ezek az elszámolások az engedélyezésre jogosult tisztviselő felelőssége alá tartoznak, aki a lehető leghamarabb rendezi azokat.

5.   szakasz

Költségvetési elszámolások

245. cikk

A költségvetési elszámolások tartalma és vezetése

(A költségvetési rendelet 156. cikke)

(1)   Az egyes költségvetési elszámolások valamennyi költségvetési alfejezet tekintetében a következőket tartalmazzák:

a)

kiadások esetén: i. a kezdeti költségvetésben engedélyezett előirányzatok, a költségvetés-módosításba bejegyzett előirányzatok, az átvitt előirányzatok, a címzett bevételek beszedését követően rendelkezésre álló előirányzatok, az előirányzatok átcsoportosítása és az így rendelkezésre álló előirányzatok teljes összege; ii. a pénzügyi évre vonatkozó kötelezettségvállalások és kifizetések;

b)	bevételek esetén: i. a kezdeti költségvetésben szereplő előirányzatok, a költségvetés-módosításban szereplő előirányzatok, a címzett bevételek és az így meghatározott előirányzatok teljes összege; ii. a megállapított jogosultságok és a szóban forgó pénzügyi év tekintetében beszedett összegek;

c)	az előző pénzügyi évekről átvitt, kifizetésre váró kötelezettségvállalások és a beszedésre váró bevételek.

Az első albekezdés a) pontjában említett kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok bejegyzése és kimutatása külön történik.

Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapra (a továbbiakban: EMGA) vonatkozó előzetes globális kötelezettségvállalásokat és a megfelelő kifizetéseket szintén rögzíteni kell a költségvetési elszámolásokban.

E kötelezettségvállalások az EMGA-ban foglalt előirányzatok teljes összegével állnak szemben.

(2)   A költségvetési elszámolásokban külön kell feltüntetni:

a)	az átvitt előirányzatok felhasználását és a tárgyévre vonatkozó előirányzatokat;

b)	a fennálló kötelezettségvállalások elszámolását.

A bevételi oldalon külön kell kimutatni az előző pénzügyi évekről átvitt, beszedésre váró összegeket.

(3)   A költségvetési elszámolások megfelelő szervezésével költségelszámolási rendszer is kialakítható.

(4)   A költségvetési elszámolások vezetése számítógépes rendszer alkalmazásával, könyv formájában vagy adatlapon történik.

3.   FEJEZET

Vagyonleltár

246. cikk

Vagyonleltár

(A költségvetési rendelet 157. cikke)

A vagyonleltár rendszerét az engedélyezésre jogosult tisztviselő alakítja ki a számvitelért felelős tisztviselő technikai segítségével. A leltárrendszernek biztosítania kell valamennyi olyan információ rendelkezésre bocsátását, amely a könyvvezetéshez és az eszközök megőrzéséhez szükséges.

247. cikk

A leltári vagyon megőrzése

(A költségvetési rendelet 157. cikke)

A költségvetési rendelet 141. cikkében említett valamennyi intézmény és szerv rendelkezéseket fogad el a mérlegben szereplő eszközei megőrzésére, továbbá meghatározza, hogy mely igazgatási szervezeti egység legyen felelős a leltári rendszer működtetéséért.

248. cikk

Leltárba vétel

(A költségvetési rendelet 157. cikke)

Valamennyi olyan beszerzési tételt, amelynek amortizációs ideje meghaladja az egy évet, és nem minősül fogyasztási cikknek, beszerzési ára vagy előállítási költsége pedig meghaladja a költségvetési rendelet 152. cikkében szereplő uniós számviteli szabályok szerint előírt értéket, leltárba kell venni, és rögzíteni kell az állóeszköz-elszámolásban.

249. cikk

Az egyes tételekre vonatkozó leltárnyilvántartás tartalma

(A költségvetési rendelet 157. cikke)

A leltárnyilvántartás tartalmazza valamennyi tétel megfelelő leírását, meghatározva azok helyét, illetve ingó javak esetében a felelős szolgálatot vagy személyt, a beszerzés napját és a termékegységre vetített költséget.

250. cikk

Ingó javak leltárellenőrzése

(A költségvetési rendelet 157. cikke)

A leltárellenőrzést a költségvetési rendelet 141. cikkében említett intézmények és szervek olyan módon hajtják végre, hogy megbizonyosodjanak valamennyi leltári tétel fizikai létezéséről, valamint arról, hogy megfelelnek a leltári bejegyzésnek. A leltárellenőrzésre az éves ellenőrző program keretében kerül sor, a befektetett tárgyi eszközök és immateriális javak kivételével, amelyeket legalább háromévente kell ellenőrizni.

251. cikk

Tárgyi eszközök továbbértékesítése

(A költségvetési rendelet 157. cikke)

A költségvetési rendelet 141. cikkében említett intézmények és szervek tagjai, tisztviselői és egyéb alkalmazottai, valamint személyzetének egyéb tagjai nem vásárolhatnak az említett intézmények, illetve szervek által továbbértékesített tételeket, a közbeszerzés útján továbbértékesített tételek kivételével.

252. cikk

A tárgyi eszközök értékesítésének eljárása

(A költségvetési rendelet 157. cikke)

(1)   A tárgyi eszközök értékesítését a helyileg szokásos, megfelelő módon meg kell hirdetni, amennyiben az egységnyi beszerzési érték legalább 8 100 EUR. Az utolsó hirdetmény közzététele és az értékesítési szerződés megkötése között legalább tizennégy naptári napnak kell eltelnie.

Az első albekezdésben említett értékesítéseket meg kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában is, amennyiben az egységnyi beszerzési érték legalább 391 100 EUR. Megfelelő hirdetés feladható a tagállamok sajtókiadványaiban is. Az Európai Unió Hivatalos Lapjában való meghirdetés és az értékesítési szerződés megkötése között legalább egy hónapnak kell eltelnie.

(2)   A költségvetési rendelet 141. cikkében említett intézmények és szervek eltekinthetnek az értékesítés meghirdetésétől, amennyiben a hirdetési költség meghaladja a műveletből származó várható bevételt.

(3)   A költségvetési rendelet 141. cikkében említett intézmények és szervek mindenkor arra törekednek, hogy a legjobb árat kapják tárgyi eszközeikért.

(4)   Az (1), (2) és (3) bekezdés nem alkalmazandó a költségvetési rendelet 208. cikkében említett uniós intézmények és szerveik közötti értékesítésekre.

253. cikk

A tárgyi eszközök elidegenítésének eljárása

(A költségvetési rendelet 157. cikke)

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő kimutatást vagy jegyzőkönyvet készít, ha egy leltárba vett vagyontárgy, az épületeket is ideértve, eladásra, ingyenes átadásra, leselejtezésre vagy bérbeadásra kerül, illetve elvesztése, ellopása vagy bármely egyéb ok következtében hiányzik.

A kimutatás vagy jegyzőkönyv jelzi, hogy az Unió tisztviselője, illetve egyéb alkalmazottja vagy más személy költségén pótolni kell-e a tételt.

Ingatlanok vagy nagyobb berendezések ingyenes átadását szerződésbe kell foglalni, és az esetről tájékoztatást kell adni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a költségvetési tervezet benyújtásakor megküldött éves jelentésben.

A költségvetési rendelet 141. cikkében említett intézmények és szervek tagjai, tisztviselői és egyéb alkalmazottai, valamint személyzetének egyéb tagjai nem juthatnak hozzá ingyenesen átadott vagy leselejtezett leltári vagyontárgyakhoz.

254. cikk

Leltár és az értékesítés meghirdetése az uniós küldöttségeken

(A költségvetési rendelet 157. cikke)

(1)   Uniós küldöttségek esetében az Unió tulajdonában lévő ingóvagyonra vonatkozó leltárt helyileg kell vezetni. A leltárt rendszeresen meg kell küldeni a központi szervezeti egységeknek az egyes intézmények által elfogadott szabályokkal összhangban.

Azokat az ingó vagyontárgyakat, amelyeknek az egyes uniós küldöttségekhez történő szállítása folyamatban van, ideiglenes nyilvántartásba kell venni az állandó leltárba történő felvételük előtt.

(2)   Az uniós küldöttségek ingóvagyonának értékesítésére vonatkozó meghirdetés a helyi szokások szerint történik.

MÁSODIK RÉSZ

KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

I.   CÍM

KUTATÁS

255. cikk

A műveletek típusai

(A költségvetési rendelet 181. cikke)

(1)   A közvetlen fellépéseket a Közös Kutatóközpont (a továbbiakban: JRC) kutatóintézetei végzik, és elvben teljes mértékben a költségvetésből finanszírozzák azokat. A közvetlen fellépések körébe az alábbiak tartoznak:

a)	kutatási programok;

b)	kísérleti kutatási tevékenységek;

c)	intézményi jellegű tudományos és technikai kiszolgáló tevékenységek.

(2)   A JRC a költségvetési rendelet 183. cikkében megállapított feltételek alapján közvetett fellépésekben vehet részt.

(3)   A költségvetési rendelet 181. cikkének (2) bekezdésében említett, az esedékessé váló követelésekre vonatkozó becsléseket nyilvántartásba vétel céljából meg kell küldeni a számvitelért felelős tisztviselőnek.

256. cikk

A JRC-re vonatkozó további szabályok

(A költségvetési rendelet 183. cikke)

(1)   A JRC által folytatott versenyjellegű tevékenységek a következők:

a)	vissza nem térítendő támogatási vagy közbeszerzési eljárásokat követően elvégzett tevékenységek;

b)	harmadik felek nevében végzett tevékenységek;

c)	a más intézményekkel vagy a Bizottság más szervezeti egységeivel műszaki-tudományos szolgáltatások nyújtásáról kötött igazgatási megállapodás keretében végzett tevékenységek.

(2)   Amennyiben a JRC által harmadik személy részére végzett tevékenységek közbeszerzést foglalnak magukban, úgy a közbeszerzési eljárásnak meg kell felelnie az átláthatóság és az egyenlő bánásmód elvének.

(3)   A költségvetési rendelet 183. cikkének (2) bekezdésében említett, követelésekre vonatkozó becsléseket nyilvántartásba vétel céljából meg kell küldeni a számvitelért felelős tisztviselőnek.

II.   CÍM

KÜLSŐ FELLÉPÉSEK

I.   FEJEZET

Általános rendelkezések

257. cikk

Finanszírozható fellépések

(A költségvetési rendelet 184. cikke)

A költségvetési rendelet IV. címe Második részének 1. fejezetében említett fellépésekre vonatkozó előirányzatok finanszírozhatnak különösen közbeszerzési szerződéseket, támogatásokat, beleértve a kamattámogatásokat, egyedi hiteleket, hitelgaranciát, pénzügyi segítségnyújtást, költségvetési támogatást, valamint a költségvetési támogatás egyéb, egyedi formáit.

II.   FEJEZET

Költségvetés-támogatás és több adományozóra kiterjedő vagyonkezelői alapok

258. cikk

A költségvetés-támogatás alkalmazása

(A költségvetési rendelet 186. cikke)

(1)   Amennyiben a vonatkozó alap-jogiaktus úgy rendelkezik, a Bizottság ágazati vagy általános költségvetés-támogatást nyújthat harmadik országban az alábbi feltételek teljesülése esetén:

a)	a partnerország államháztartási gazdálkodása kellően átlátható, megbízható és hatékony;

b)	a partnerország kellően hiteles és megfelelő ágazati vagy nemzeti szakpolitikákat hajt végre; és

c)	a partnerország a stabilitást előtérbe helyező makrogazdasági politikákat hajt végre.

(2)   A partnerországgal kötött megállapodások kötelezettséget tartalmaznak arra vonatkozóan, hogy az országnak időben megbízható tájékoztatást kell nyújtania a Bizottság számára az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülésének értékeléséhez.

259. cikk

A külső fellépésekre képzett uniós vagyonkezelői alapok

(A költségvetési rendelet 187. cikke)

A más támogatóktól származó hozzájárulásokat a vagyonkezelői alap bankszámlájára történő befizetésükkor kell figyelembe venni, az elkülönített számlán való jóváíráskor euróra átváltott összegen.

Az uniós hozzájárulást kellő időben át kell utalni a vagyonkezelői alap jogi kötelezettségvállalásainak fedezésére, megfelelő mértékben figyelembe véve a más támogatóktól származó hozzájárulásokat.

A vagyonkezelői alap elkülönített számláján felhalmozódó kamatot be kell fektetni a vagyonkezelői alapba, hacsak a vagyonkezelői alap alapító okirata másként nem rendelkezik.

Az év folyamán a harmadik bekezdésben említett bankszámlán végzett összes műveletet megfelelően figyelembe kell venni a vagyonkezelői alap beszámolójában.

Az egyes vagyonkezelői alapok által végrehajtott műveletekről az engedélyezésre jogosult tisztviselő évente kétszer pénzügyi jelentést állít össze.

A vagyonkezelői alapokat évente ellenőrzik külső, független könyvvizsgálók.

A vagyonkezelői alap igazgatótestülete jóváhagyja a vagyonkezelői alap engedélyezésre jogosult tisztviselő által összeállított éves jelentését, valamint a számvitelért felelős tisztviselő által összeállított éves beszámolót. E jelentéseket csatolni kell a megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő éves jelentéséhez, és a Bizottság mentesítési eljárása során bemutatják az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

Az igazgatótestület összetételére vonatkozó szabályokat és a vagyonkezelői alap belső szabályait az alap alapító okiratában kell rögzíteni; az alapító okiratot a Bizottság fogadja el és a támogatók csatlakoznak hozzá. A szabályok biztosítják a támogatók igazságos képviseletét, valamint tartalmazzák azt a követelményt, hogy az alap felhasználásáról szóló végső döntéshez szükség van a Bizottság pozitív szavazatára.

III.   FEJEZET

Közbeszerzés

260. cikk

Épületek bérlése

(A költségvetési rendelet 190. cikke)

Az egyetlen olyan ingatlanszerződés, amely külső fellépésekre vonatkozó igazgatási előirányzatból finanszírozható, a bérleti szerződés aláírásakor már meglévő, elkészült épületek bérletére vonatkozó szerződés. Az ilyen szerződéseket a 124. cikkben meghatározottak szerint kell közzétenni.

261. cikk

Fogalommeghatározások

(A költségvetési rendelet 190. cikke)

(1)   A szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések körébe tanulmányi és technikai segítségnyújtási szerződések tartoznak.

A tanulmányi szerződés olyan, szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés, amelyet a szolgáltató köt az ajánlatkérővel, és amely a projektek meghatározásával és előkészítésével kapcsolatos tanulmányokat, megvalósíthatósági tanulmányokat, gazdaságossági és piaci tanulmányokat, műszaki tanulmányokat és ellenőrzéseket foglal magában.

A technikai segítségnyújtási szerződésekben a szolgáltatót tanácsadói szerepre, projekt irányítására vagy felügyeletére, vagy a szerződésben meghatározott szakértő biztosítására kérik fel.

(2)   Amennyiben egy harmadik ország közszektorban működő szervezeti egységei, illetve testületei megfelelően képzett igazgatási személyzettel rendelkeznek, úgy a szerződés végrehajtható közvetlenül e szervezeti egységek vagy testületek ellenőrzése mellett.

262. cikk

Az értékhatárokra vonatkozó különös rendelkezések és a külső szerződések odaítélésére vonatkozó rendelkezések

(A költségvetési rendelet 190. cikke)

(1)   E rendeletben a 123–126. cikk a fogalommeghatározás kivételével, a 127. cikk (3) és (4) bekezdése, a 128., 134–137. cikk, a 139. cikk (3)–(6) bekezdése, a 148. cikk (4) bekezdése, a 151. cikk (2) bekezdése, a 152–158. cikk, a 160. és a 164. cikk nem alkalmazandó a költségvetési rendelet 190. cikkének (2) bekezdésében említett ajánlatkérők által vagy azok nevében kötött közbeszerzési szerződésekre.

Az e fejezetben foglalt közbeszerzési rendelkezések végrehajtásáról a Bizottság dönt, beleértve az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által azokban az esetekben alkalmazandó megfelelő kontrollokat, amikor nem a Bizottság az ajánlatkérő.

(2)   Amennyiben az (1) bekezdésben említett eljárásokat nem tartják be, úgy a szóban forgó művelettel kapcsolatos kiadások nem jogosultak uniós finanszírozásra.

(3)   E fejezet nem alkalmazandó a költségvetési rendelet 190. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett ajánlatkérőre, amennyiben a költségvetési rendelet 61. cikkében említett ellenőrzések végrehajtását követően a Bizottság felhatalmazza arra, hogy saját közbeszerzési eljárásait alkalmazza.

263. cikk

Közzététel és megkülönböztetésmentesség

(A költségvetési rendelet 190. és 191. cikke)

(1)   A Bizottság meghozza a szükséges végrehajtási intézkedéseket ahhoz, hogy az Unió által finanszírozott szerződések odaítéléséért folytatott versenyben a lehető legszélesebb körű részvételt biztosítsa egyenlő feltételek mellett. E célból különös figyelmet kell fordítani a következőkre:

a)	az előzetes tájékoztató, a szerződési hirdetmény és az eljárás eredményéről szóló tájékoztató ésszerű időn belüli, megfelelő közzétételének biztosítása;

b)	a megkülönböztető gyakorlat vagy olyan műszaki leírások kiküszöbölése, amelyek gátolhatják a költségvetési rendelet 182. cikkében említett valamennyi természetes és jogi személy egyenlő feltételek melletti széles körű részvételét.

(2)   A 265. cikk (5) bekezdése, a 267. cikk (3) bekezdése és a 269. cikk (4) bekezdése nem érinti az e-közbeszerzés alkalmazását.

264. cikk

Közzététel

(A költségvetési rendelet 190. cikke)

(1)   A nemzetközi ajánlati felhívásokra vonatkozó előzetes tájékoztatót árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés esetén a lehető leghamarabb, építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés esetén pedig a szerződéses projekt jóváhagyását követően a lehető leghamarabb meg kell küldeni a Kiadóhivatalnak.

(2)   E fejezet alkalmazásában a szerződési hirdetmény közzétételére az alábbiak szerint kerül sor:

a)	nemzetközi ajánlati felhívás esetén legalább az Európai Unió Hivatalos Lapjában és az interneten;

b)	helyi ajánlati felhívás esetén legalább a kedvezményezett állam hivatalos közlönyében, vagy ezzel egyenértékű kiadványban.

Amennyiben a szerződési hirdetményt helyi szinten is közzéteszik, annak azonosnak kell lennie az Európai Unió Hivatalos Lapjában és az interneten közzétett változattal, és a közzétételnek egyidejűnek kell lennie. A Bizottság felelős az Európai Unió Hivatalos Lapjában és az interneten történő közzétételért. A hirdetményt helyi szinten a költségvetési rendelet 190. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett jogalanyok tehetik közzé.

(3)   Az eljárás eredményéről szóló tájékoztató kiküldésére a szerződés aláírását követően kerül sor, kivéve, ha a szerződést titkosnak minősítették, vagy ha a szerződés teljesítése különleges biztonsági intézkedéseket tesz szükségessé, vagy amikor az Európai Unió vagy a kedvezményezett ország létfontosságú érdekeinek védelme úgy kívánja, illetve akkor, ha az eljárás eredményéről szóló tájékoztató nem helyénvaló.

265. cikk

A szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó értékhatárok és eljárások

(A költségvetési rendelet 190. cikke)

(1)   A költségvetési rendelet 190. cikkében említett értékhatárok és eljárások a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében az alábbiak:

a)

legalább 300 000 EUR összegű szerződéseknél: i. nemzetközi ajánlati felhívás meghívásos eljárásra a 127. cikk (2) bekezdésének és a 264. cikk (2) bekezdésének a) pontja értelmében; ii. nemzetközi ajánlati felhívás nyílt eljárásra a 127. cikk (2) bekezdésének és a 264. cikk (2) bekezdésének a) pontja értelmében;

b)	a 300 000 EUR-nál kisebb értékű szerződések esetében: a (3) bekezdés szerinti versenytárgyalásos eljárás vagy keretszerződés.

A legfeljebb 20 000 EUR összegű szerződések egyetlen ajánlat alapján is odaítélhetők.

A 2 500 EUR-nál nem nagyobb összegű kiadási tételek kifizetése megvalósulhat egyszerűen számla ellenében, ajánlat előzetes elfogadása nélkül.

(2)   Az (1) bekezdés a) pontjában említett nemzetközi meghívásos eljárásban a szerződési hirdetmény közli azon pályázók számát, akiket ajánlattételre felhívnak. Szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés esetén legalább négy pályázót kell meghívni. A tényleges verseny biztosítása érdekében elegendő számú pályázónak kell lehetővé tenni, hogy ajánlatot nyújtson be.

A kiválasztott pályázók listáját a Bizottság internetes honlapján közzé kell tenni.

Ha a kiválasztási feltételeknek vagy a kapacitásra vonatkozó alsó határértékeknek megfelelő pályázók száma nem éri el a minimális értéket, az ajánlatkérő dönthet úgy, hogy csak az ajánlattétel kiválasztási feltételeinek megfelelő pályázókat kéri fel ajánlattételre.

(3)   Az (1) bekezdés b) pontjában említett tárgyalásos eljárás szerint az ajánlatkérő legalább három, általa kiválasztott ajánlattevőről állít össze listát. Az eljárás korlátozott versenyeztetést foglal magában, hirdetmény közzététele nélkül, megnevezése pedig a 129. cikk hatálya alá nem tartozó versenytárgyalásos eljárás.

A versenytárgyalásos eljárás ajánlattevőit a 136. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett értékesítők megfelelően közzétett listájáról lehet kiválasztani. A listát a részvételi szándék kifejezésére való felhívást követően állítják össze, és a közzététel időpontjától számítva legfeljebb öt évig érvényes. A lista allistákat foglalhat magában. Valamennyi érdeklődő az utolsó három hónap kivételével a lista érvényességi ideje alatt bármikor benyújthatja jelentkezését. Amennyiben szerződés odaítélésére kerül sor, úgy az ajánlatkérő ajánlattételre szólítja fel a vonatkozó listán vagy allistán szereplő összes értékesítőt.

Az ajánlatokat a szükséges technikai és közigazgatási ismeretekkel rendelkező értékelőbizottság bontja fel és értékeli. Az értékelőbizottság tagjai pártatlansági nyilatkozatot írnak alá.

Ha az ajánlattevőkkel folytatott konzultációt követően az ajánlatkérő csak egyetlen, közigazgatási és technikai szempontból érvényes ajánlatot kap, a szerződés odaítélhető, amennyiben a szerződés odaítélésére vonatkozó feltételek teljesülnek.

(4)   A CPV-nómenklatúra szerinti jogi szolgáltatások esetében az ajánlatkérő a szerződés becsült értékétől függetlenül alkalmazhatja a versenytárgyalásos eljárást.

(5)   Az ajánlatokat csomagban vagy külső borítékban kell megküldeni, amely két különálló, lezárt borítékot tartalmaz, az egyik borítékon „A. boríték – Műszaki ajánlat”, a másikon pedig „B. boríték – Pénzügyi ajánlat” felirattal. A külső borítékon a következők szerepelnek:

a)	az ajánlatok benyújtására a pályázati dokumentációban megadott cím;

b)	hivatkozás az ajánlat alapjául szolgáló ajánlati felhívásra;

c)	adott esetben a szerződéses tételek száma, amelyre az ajánlatot benyújtják;

d)	a „Nem nyitható fel a hivatalos ajánlatbontás előtt” felirat a pályázati dokumentáció nyelvén.

Amennyiben a pályázati dokumentáció meghallgatásokat irányzott elő, úgy az értékelőbizottság meghallgathatja a műszakilag elfogadható ajánlatokban javasolt szakértői csoport vezető tagjait, miután a bizottság írásba foglalta előzetes következtetéseit, de még nem döntött véglegesen a műszaki ajánlatok értékeléséről. Ilyen esetben az értékelőbizottság meghallgatja a szakértőket, amennyiben szakértői csoportot alkotnak, lehetőség szerint együttesen, és a meghallgatásokra olyan szoros időközönként kerül sor, amely lehetővé teszi az összehasonlítást. A meghallgatásokat az értékelőbizottság által korábban eldöntött szabvány modellnek megfelelően tartják, és a meghallgatásra behívott valamennyi szakértőre vagy szakértői csoportra egységesen alkalmazzák. A meghallgatás napját és időpontját legalább tíz naptári nappal a megbeszélés előtt közölni kell az ajánlattevőkkel. Ha az ajánlattevő vis maior esete miatt nem tud részt venni a meghallgatáson, új napot és időpontot kell vele közölni.

(6)   A szerződés odaítélésére vonatkozó feltételek arra szolgálnak, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlatot válasszák ki.

Az összességében legelőnyösebb ajánlatot a műszaki minőség és az ár közötti 80/20 súlyozási arány alkalmazásával kell kiválasztani. Ebből a célból:

a)	a műszaki ajánlatra adott pontokat meg kell szorozni 0,80-dal;

b)	az árajánlatra adott pontokat pedig 0,20-dal.

266. cikk

A tárgyalásos eljárás alkalmazása szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés esetén

(A költségvetési rendelet 190. cikke)

(1)   Szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés esetén az ajánlatkérő egyetlen résztvevővel folytatott tárgyalásos eljárást alkalmazhat az alábbi esetekben:

a)	amennyiben az ajánlatkérő által előre nem látható és neki nem betudható esetek miatt beálló rendkívüli sürgősség okán nem tarthatók be a költségvetési rendelet 104. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában előírt eljárások határidői;

b)	amennyiben a szolgáltatásokat közszektorbeli szervek vagy nonprofit intézmények vagy szervezetek végzik, és intézményi jellegű vagy az embereknek szociális téren segítséget nyújtó tevékenységről van szó;

c)	a már folyamatban lévő szolgáltatások bővítése esetén, a (2) bekezdésben megállapított feltételekre is figyelemmel;

d)

amennyiben a közbeszerzési eljárás vagy keretszerződés alkalmazására irányuló kísérlet sikertelen volt, azaz nem nyújtottak be minőségileg és/vagy pénzügyileg értékelhető ajánlatot; a közbeszerzési eljárás megszüntetését követően az ajánlatkérő az ajánlati felhívás résztvevői közül általa kiválasztott egy vagy több ajánlattevővel tárgyalhat, feltéve, hogy az eredeti szerződéses feltételeket nem változtatják meg lényegesen;

e)	amennyiben az érintett szerződés versenypályázatot követ, és az alkalmazandó szabályok szerint a sikeres pályázónak vagy a sikeres pályázók egyikének kell odaítélni, minden sikeres pályázót meg kell hívni a tárgyalásokra;

f)	amennyiben műszaki okok miatt vagy a kizárólagos jogok védelmével kapcsolatos okokból a szerződést csak egy bizonyos szolgáltatónak lehet odaítélni;

g)	a titkosnak minősített szerződések vagy különleges biztonsági intézkedéseket igénylő szerződések esetén, illetve amikor az Unió vagy a kedvezményezett ország létfontosságú érdekeinek védelme úgy kívánja;

h)	amennyiben a meglévő szerződés idő előtti felbontását követően új szerződés megkötésére van szükség.

Az e bekezdés első albekezdése a) pontjának alkalmazásában a 190. cikk (2) bekezdésében említett válsághelyzetekben végrehajtott műveletek kimerítik a rendkívüli sürgősség esetét. A megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő adott esetben más érintett, megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselővel egyeztetve megállapítja, hogy rendkívüli sürgősség helyzete áll fenn, és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvére tekintettel rendszeresen felülvizsgálja döntését.

Az első albekezdés b) pontjában említett intézményi jellegű tevékenységek magukban foglalják a közszektorbeli szervek alapokmányához közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásokat.

(2)   Az (1) bekezdés c) pontjában említett, folyamatban lévő szolgáltatások bővítésének a következők minősülnek:

a)

a főszerződés alá nem tartozó kiegészítő szolgáltatások, amelyek előre nem látható körülmények miatt szükségessé váltak a szerződés teljesítéséhez, feltéve, hogy a kiegészítő szolgáltatást műszakilag és gazdaságilag nem lehet elválasztani a főszerződéstől anélkül, hogy komoly hátrányt ne okozna az ajánlatkérőnek, és a kiegészítő szolgáltatások összevont összege nem haladja meg a főszerződés értékének 50 %-át;

b)

egy első szerződés szerint szolgáltatást nyújtó vállalkozóra bízott hasonló szolgáltatások megismétlését jelentő kiegészítő szolgáltatások, feltéve, hogy: i. az első szolgáltatás nyújtására szerződési hirdetményt tettek közzé, amelyben világosan feltüntették a projekttel kapcsolatos új szolgáltatásokra vonatkozó tárgyalásos eljárás alkalmazásának lehetőségét és a becsült költséget; ii. a szerződést a korábbi szerződés értékét és tartamát meg nem haladó értékre és tartamra lehet kiterjeszteni.

267. cikk

Az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés odaítélésére vonatkozó értékhatárok és eljárások

(A költségvetési rendelet 190. cikke)

(1)   A költségvetési rendelet 190. cikkében említett értékhatárok és eljárások az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés esetén az alábbiak:

a)	legalább 300 000 EUR összegű szerződéseknél: nemzetközi ajánlati felhívás nyílt eljárásra a 127. cikk (2) bekezdésének és a 264. cikk (2) bekezdésének a) pontja értelmében;

b)

a 300 000 EUR-nál kisebb értékű szerződések esetében: keretszerződés vagy: i. legalább 100 000 EUR összegű, de 300 000 EUR-t meg nem haladó összegű szerződéseknél: helyi ajánlati felhívás nyílt eljárásra a 127. cikk (2) bekezdése és a 264. cikk (2) bekezdésének b) pontja értelmében; ii. a 100 000 EUR-nál kisebb értékű szerződések esetében: a (2) bekezdés értelmében vett versenytárgyalásos eljárás;

c)	a 2 500 EUR-nál nem nagyobb összegű kiadási tételek kifizetése megvalósulhat egyszerűen számla ellenében, ajánlat előzetes elfogadása nélkül.

A legfeljebb 20 000 EUR összegű szerződések egyetlen ajánlat alapján is odaítélhetők.

(2)   Az e cikk (1) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában említett versenytárgyalásos eljárás szerint az ajánlatkérő legalább három, általa kiválasztott szolgáltatóról állít össze listát. Az eljárás korlátozott versenyeztetést foglal magában, hirdetmény közzététele nélkül, megnevezése pedig a 129. cikk hatálya alá nem tartozó versenytárgyalásos eljárás.

Az ajánlatokat a szükséges technikai és közigazgatási ismeretekkel rendelkező értékelőbizottság bontja fel és értékeli. Az értékelőbizottság tagjai pártatlansági nyilatkozatot írnak alá.

Ha a szolgáltatókkal folytatott konzultációt követően az ajánlatkérő csak egyetlen, közigazgatási és technikai szempontból érvényes ajánlatot kap, a szerződés odaítélhető, amennyiben a szerződés odaítélésére vonatkozó feltételek teljesülnek.

(3)   Minden műszaki és pénzügyi ajánlatot lezárt borítékba kell helyezni, amelyet csomagban vagy egy külső borítékban kell megküldeni. A belső borítékon a következők szerepelnek:

a)	az ajánlatok benyújtására a pályázati dokumentációban megadott cím;

b)	hivatkozás az ajánlat alapjául szolgáló ajánlati felhívásra;

c)	adott esetben a szerződéses tételek száma, amelyre az ajánlatot benyújtják;

d)	a „Nem nyitható fel a hivatalos ajánlatbontás előtt” felirat a pályázati dokumentáció nyelvén.

A pályázati dokumentációban megjelölt napon és időpontban az értékelőbizottság nyilvánosan bontja fel az ajánlatokat. A nyilvános ajánlatbontáskor nyilvánosságra kell hozni az ajánlattevők nevét, az ajánlott árat, a szükséges ajánlati biztosítékok nyújtását és minden olyan egyéb formalitást, amelyet az ajánlatkérő megfelelőnek tart.

(4)   Árubeszerzésre irányuló olyan közbeszerzési szerződések esetén, amelyek vevőszolgálatra nem terjednek ki, az egyetlen odaítélési feltétel az ár.

Amennyiben a vevőszolgálatra vagy képzésre vonatkozó javaslatok különösen fontosak, úgy vagy a legalacsonyabb árat kínáló, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlatot kell kiválasztani, kellő figyelemmel a kínált szolgáltatás műszaki minőségére és az ajánlott árra.

268. cikk

A tárgyalásos eljárás alkalmazása árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés esetén

(A költségvetési rendelet 190. cikke)

(1)   Árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés esetén egyetlen résztvevővel folytatott tárgyalásos eljárás alkalmazható az alábbi esetekben:

a)	amennyiben az ajánlatkérő által előre nem látható és neki nem betudható esetek miatt beálló rendkívüli sürgősség okán nem tarthatók be a költségvetési rendelet 111. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában előírt eljárások határidői;

b)	amennyiben az áru jellege vagy különös jellemzője ezt indokolja, például, ha a szerződés teljesítését kizárólag szabadalmak, illetve szabadalmak alkalmazására vonatkozó licenciák tulajdonosainak tartják fenn;

c)

olyan, az eredeti szállító által teljesített pótbeszerzésnél, amely a szokásos gyakorlat szerint beszerzett eszközök és berendezések részleges pótlására, vagy meglévő eszközök és berendezések bővítésére irányul, amennyiben a szállító személyében bekövetkező változás olyan berendezés beszerzésére kényszerítené az ajánlatkérőt, amely eltérő műszaki jellemzőkkel rendelkezik, és amely inkompatibilitást vagy aránytalan műszaki problémákat idézne elő a működésben és a karbantartásban;

d)	amennyiben a közbeszerzési eljárás sikertelen volt, azaz nem nyújtottak be minőségileg és/vagy pénzügyileg értékelhető ajánlatot;

e)	a titkosnak minősített szerződések vagy a különleges biztonsági intézkedéseket igénylő szerződések esetén, illetve amikor az Unió vagy a kedvezményezett ország létfontosságú érdekeinek védelme úgy kívánja;

f)	árutőzsdén jegyzett és vásárolt árukkal kapcsolatos szerződések esetén;

g)	az áruk különösen kedvező feltételek mellett, az üzleti tevékenységét véglegesen felszámoló szállítótól, vagy vagyonfelügyelőtől, felszámolótól vagy végelszámolótól, csődegyezség, vagy ahhoz hasonló, a nemzeti jogban rögzített eljárás keretében történő beszerzés esetén;

h)	amennyiben a meglévő szerződés idő előtti felbontását követően új szerződés megkötésére van szükség.

Az első albekezdés d) pontjában említett esetekben a közbeszerzési eljárás törlését követően az ajánlatkérő az ajánlati felhívás résztvevői közül általa kiválasztott egy vagy több ajánlattevővel tárgyalhat, feltéve, hogy az eredeti szerződési feltételek nem változnak lényegesen.

(2)   Az e cikk (1) bekezdése a) pontjának alkalmazásában a 190. cikk (2) bekezdésében említett válsághelyzetekben végrehajtott műveletek kimerítik a rendkívüli sürgősség esetét. A megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő adott esetben más érintett, megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselővel egyeztetve megállapítja, hogy rendkívüli sürgősség helyzete áll fenn, és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvére tekintettel rendszeresen felülvizsgálja döntését.

269. cikk

Az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés odaítélésére vonatkozó értékhatárok és eljárások

(A költségvetési rendelet 190. cikke)

(1)   A költségvetési rendelet 190. cikkében említett értékhatárok és eljárások az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés esetén az alábbiak:

a)

legalább 5 000 000 EUR összegű szerződéseknél a következők valamelyike: i. nemzetközi ajánlati felhívás nyílt eljárásra a 127. cikk (2) bekezdése és a 264. cikk (2) bekezdésének a) pontja értelmében; ii. tekintettel bizonyos beruházások jellemzőire, nemzetközi ajánlati felhívás meghívásos eljárásra a 127. cikk (2) bekezdése és a 264. cikk (2) bekezdésének a) pontja értelmében;

b)	legalább 300 000 EUR összegű, de 5 000 000 EUR-t meg nem haladó összegű szerződéseknél: helyi ajánlati felhívás nyílt eljárásra a 127. cikk (2) bekezdésének és a 264. cikk (2) bekezdésének b) pontja értelmében;

c)	a 300 000 EUR-nál kisebb értékű szerződések esetében: versenytárgyalásos eljárás az e cikk (2) bekezdése értelmében.

A legfeljebb 20 000 EUR összegű szerződések egyetlen ajánlat alapján is odaítélhetők.

(2)   Az e cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett tárgyalásos eljárás szerint az ajánlatkérő legalább három, általa kiválasztott vállalkozóról állít össze listát. Az eljárás korlátozott versenyeztetést foglal magában, hirdetmény közzététele nélkül, megnevezése pedig a 129. cikk hatálya alá nem tartozó versenytárgyalásos eljárás.

Az ajánlatokat a szükséges technikai és közigazgatási ismeretekkel rendelkező értékelőbizottság bontja fel és értékeli. Az értékelőbizottság tagjai pártatlansági nyilatkozatot írnak alá.

Ha a vállalkozókkal folytatott konzultációt követően az ajánlatkérő csak egyetlen, közigazgatási és technikai szempontból érvényes ajánlatot kap, a szerződés odaítélhető, amennyiben a szerződés odaítélésére vonatkozó feltételek teljesülnek.

(3)   A kiválasztási feltételek egyike, hogy az ajánlattevő alkalmas legyen arra, hogy hasonló szerződéseket hajtson végre, különös tekintettel az előző években végrehajtott beruházásokra. A kiválasztást követően és mivel a nem elfogadható ajánlatokat már kiszűrték, az egyetlen odaítélési szempont az ár.

(4)   Minden műszaki és pénzügyi ajánlatot lezárt borítékba kell helyezni, amelyet csomagban vagy egy külső borítékban kell megküldeni. A belső borítékon a következők szerepelnek:

a)	az ajánlatok benyújtására a pályázati dokumentációban megadott cím;

b)	hivatkozás az ajánlat alapjául szolgáló ajánlati felhívásra;

c)	adott esetben a szerződéses tételek száma, amelyre az ajánlatot benyújtják;

d)	a „Nem nyitható fel a hivatalos ajánlatbontás előtt” felirat a pályázati dokumentáció nyelvén.

A pályázati dokumentációban megjelölt napon és időpontban az értékelőbizottság nyilvánosan bontja fel az ajánlatokat. A nyilvános ajánlatbontáskor nyilvánosságra kell hozni az ajánlattevők nevét, az ajánlott árat, a szükséges ajánlati biztosíték nyújtását és minden olyan egyéb formalitást, amelyet az ajánlatkérő megfelelőnek tart.

270. cikk

A tárgyalásos eljárás alkalmazása építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés esetén

(A költségvetési rendelet 190. cikke)

(1)   Építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés esetén egyetlen résztvevővel folytatott tárgyalásos eljárás alkalmazható az alábbi esetekben:

a)	amennyiben az ajánlatkérő által előre nem látható és neki nem betudható esetek miatt beálló rendkívüli sürgősség okán nem tarthatók be a költségvetési rendelet 111. cikke (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában előírt eljárások határidői;

b)	olyan kiegészítő munkák esetén, amelyek nem szerepelnek az eredetileg megkötött szerződésben, de amelyek előre nem látható körülmények miatt szükségessé váltak a szerződésben leírt munkák teljesítéséhez, a (2) bekezdésben megállapított feltételek szerint;

c)	amennyiben a közbeszerzési eljárás sikertelen volt, azaz nem nyújtottak be minőségileg és/vagy pénzügyileg értékelhető ajánlatot;

d)	a titkosnak minősített szerződések vagy a különleges biztonsági intézkedéseket igénylő szerződések esetén, illetve amikor az Unió vagy a kedvezményezett ország létfontosságú érdekeinek védelme úgy kívánja;

e)	amennyiben a meglévő szerződés idő előtti felbontását követően új szerződés megkötésére van szükség.

Az e bekezdés első albekezdése a) pontjának alkalmazásában a 190. cikk (2) bekezdésében említett válsághelyzetekben végrehajtott műveletek kimerítik a rendkívüli sürgősség esetét. A megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselő adott esetben más érintett, megbízott engedélyezésre jogosult tisztviselővel egyeztetve megállapítja, hogy rendkívüli sürgősség helyzete áll fenn, és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvére tekintettel rendszeresen felülvizsgálja döntését.

Az első albekezdés c) pontjában említett esetekben a közbeszerzési eljárás törlését követően az ajánlatkérő az ajánlati felhívás résztvevői közül általa kiválasztott egy vagy több ajánlattevővel tárgyalhat, feltéve, hogy az eredeti szerződési feltételek nem változnak lényegesen.

(2)   Az (1) bekezdés b) pontjában említett kiegészítő építési beruházásokat a már folyamatban lévő beruházást végző vállalkozónak kell odaítélni:

a)	amennyiben a kiegészítő beruházás műszakilag vagy gazdaságilag nem különíthető el a főszerződéstől anélkül, hogy komoly hátrányt ne okozna az ajánlatkérőnek;

b)	amennyiben az ilyen beruházás, noha az eredeti szerződés teljesítésétől elkülöníthető, elengedhetetlenül szükséges a teljesítéshez;

c)	amennyiben a kiegészítő beruházásra odaítélt szerződések összértéke nem haladja meg a főszerződés összegének 50 %-át.

271. cikk

A tárgyalásos eljárás alkalmazása ingatlanszerződés esetén

(A költségvetési rendelet 190. cikke)

A 260. cikkben említett ingatlanszerződések a helyi piac előzetes felmérését követően tárgyalásos eljárással ítélhetők oda.

272. cikk

A közbeszerzési eljárás kiválasztása vegyes szerződések esetén

(A költségvetési rendelet 190. cikke)

A szolgáltatásnyújtást és árubeszerzést vagy építési beruházást egyaránt magában foglaló szerződés esetén az ajánlatkérő – amennyiben az nem a Bizottság, a Bizottság hozzájárulásával – határozza meg az alkalmazandó értékhatárokat és eljárásokat, a relatív érték és a szerződés különböző alkotórészeinek működési jelentősége alapján meghatározott elsődleges szempontok függvényében.

273. cikk

Pályázati dokumentáció

(A költségvetési rendelet 190. cikke)

(1)   A 138. cikkben említett pályázati dokumentációt a bevált nemzetközi gyakorlat alapján és e fejezet közzétételre, valamint az ajánlatkérő és az ajánlattevő közötti kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseivel összhangban kell összeállítani.

(2)   Szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés esetén a pályázati dokumentációnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

a)

utasítások az ajánlattevőknek, beleértve a következőket: i. a szerződés típusa; ii. az odaítélési feltételek és azok súlyozása; iii. meghallgatások lehetősége és azok ütemezése; iv. megengedett-e különböző változatok benyújtása; v. az alvállalkozás engedélyezett aránya; vi. a szerződéshez rendelkezésre álló maximális költségvetés; vii. az ajánlatok pénzneme;

b)	a kiválasztott pályázók felsorolása (megemlítve a társulás tilalmát);

c)	a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés általános feltételei;

d)	az általános feltételeket kiterjesztő vagy kiegészítő, illetve azoktól eltérő különös feltételek;

e)	megbízási feltételek, amelyek jelzik a projekt ütemezését és azon időpontokat, amikor a tervek szerint a főszakértőknek rendelkezésre kell állniuk;

f)	árjegyzék (az ajánlattevőnek kell kitöltenie);

g)	ajánlati nyomtatvány;

h)	szerződési nyomtatvány;

i)	adott esetben banki (vagy hasonló) garanciára vonatkozó nyomtatvány az előfinanszírozás kifizetéséhez.

Az első albekezdés h) pontja nem alkalmazandó olyan esetekben, amelyekben a mintaszerződés megfelelően indokolt rendkívüli körülmények miatt nem alkalmazható.

(3)   Árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés esetén a pályázati dokumentációnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

a)	utasítások az ajánlattevőknek, beleértve a következőket: i. kiválasztási és odaítélési feltételek; ii. megengedett-e különböző változatok benyújtása; iii. az ajánlatok pénzneme;

b)	az árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés általános feltételei;

c)	az általános feltételeket kiterjesztő vagy kiegészítő, illetve azoktól eltérő különös feltételek;

d)	technikai melléklet, amely tartalmaz minden tervet, műszaki leírást, valamint a szerződés teljesítésének tervezett ütemezését;

e)	árjegyzék (az ajánlattevő tölti ki) és az árak részletezése;

f)	ajánlati nyomtatvány;

g)	szerződési nyomtatvány;

h)	adott esetben bank (vagy hasonló) garanciára vonatkozó nyomtatvány: i. az ajánlathoz; ii. az előfinanszírozások kifizetéséhez; iii. a kifogástalan teljesítéshez.

Az első albekezdés g) pontja nem alkalmazandó olyan esetekben, amelyekben a mintaszerződés megfelelően indokolt rendkívüli körülmények miatt nem alkalmazható.

(4)   Építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés esetén a pályázati dokumentációnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

a)	utasítások az ajánlattevőknek, beleértve a következőket: i. kiválasztási és odaítélési feltételek; ii. megengedett-e különböző változatok benyújtása; iii. az ajánlatok pénzneme;

b)	az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés általános feltételei;

c)	az általános feltételeket kiterjesztő vagy kiegészítő, illetve azoktól eltérő különös feltételek;

d)	technikai mellékletek, amelyek tartalmaznak minden tervet, műszaki leírást, valamint a szerződés teljesítésének tervezett ütemezését;

e)	árjegyzék (az ajánlattevő tölti ki) és az árak részletezése;

f)	ajánlati nyomtatvány;

g)	szerződési nyomtatvány;

h)	adott esetben bank (vagy hasonló) garanciára vonatkozó nyomtatvány: i. az ajánlathoz; ii. az előfinanszírozások kifizetéséhez; iii. a kifogástalan teljesítéshez.

Az első albekezdés g) pontja nem alkalmazandó olyan esetekben, amelyekben a mintaszerződés megfelelően indokolt rendkívüli körülmények miatt nem alkalmazható.

(5)   A (2) bekezdés d) pontjában, a (3) bekezdés c) pontjában és a (4) bekezdés c) pontjában említett különös feltételek és az általános feltételek közötti ellentmondás esetén a különös feltételek alkalmazandók.

(6)   Ha az ajánlatkérő a gazdasági szereplő bizonyos minőségbiztosítási szabványoknak való megfeleléséről szóló, független szervek által kiállított tanúsítványt kér, akkor a tanúsítással kapcsolatos európai vagy szükség esetén nemzetközi szabványoknak megfelelő szervek által tanúsított, a vonatkozó európai vagy nemzetközi szabványokon alapuló minőségbiztosítási rendszerekre kell hivatkoznia. Az ajánlatkérők az egyenértékű minőségbiztosítási intézkedések egyéb bizonyítékait is elfogadják a gazdasági szereplőktől.

274. cikk

Biztosítékok

(A költségvetési rendelet 190. cikke)

(1)   A 163. cikktől eltérve az előzetes biztosítékokat euróban vagy azon szerződés valutájában kell megadni, amelyre vonatkoznak.

(2)   Az ajánlatkérő e fejezet értelmében ajánlati biztosítékot kérhet, amely az áru beszerzésére és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések esetén a szerződés teljes értékének 1–2 %-át teszi ki. A biztosíték összhangban van a 163. cikkel. A biztosítékot a szerződés aláírásakor fel kell szabadítani. A biztosítékot vissza kell tartani, amennyiben egy másik ajánlat határidőre való beérkezése után a benyújtott ajánlatot visszavonják.

(3)   Az ajánlatkérő teljesítési biztosítékot kérhet a pályázati dokumentációban meghatározott összegre, amely árubeszerzésre és építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések esetén legfeljebb a szerződés összértékének 5–10 %-a között lehet. A biztosítékot olyan objektív feltételek alapján kell meghatározni, mint például a szerződés típusa és értéke.

Az alábbi értékhatárok túllépése esetén azonban teljesítési biztosítékot kell kérni:

a)	345 000 EUR építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződéseknél;

b)	150 000 EUR árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződéseknél.

E biztosíték legalább a beszerzett áru, illetve a végrehajtott építési beruházás végleges átvételéig marad érvényes. A szerződés nem megfelelő teljesítése esetén a teljes biztosíték visszatartásra kerül.

275. cikk

Eljárási határidők

(A költségvetési rendelet 190. cikke)

(1)   Az ajánlatoknak legkésőbb az ajánlati felhívásban megadott időpontban be kell érkezniük az ajánlattevő címére. Az ajánlatkérő által az ajánlatok és a részvételi kérelmek benyújtására meghatározott határidőnek kellően hosszúnak kell lennie ahhoz, hogy valamennyi érdeklődő elkészíthesse és benyújthassa ajánlatát.

Szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződés esetén az ajánlati felhívást tartalmazó levél feladásának és az ajánlatok benyújtásának végső időpontja között legalább ötven napnak kell eltelnie. Sürgős esetekben azonban más határidő is engedélyezhető.

(2)   Az ajánlattevők az ajánlatok beérkezésének végső időpontja előtt írásban kérdéseket tehetnek fel. Az ajánlatkérő az ajánlatok beérkezési határideje előtt megválaszolja a kérdéseket.

(3)   Nemzetközi meghívásos eljárás esetén a részvételi jelentkezések benyújtási határideje a szerződési hirdetmény közzétételétől számítva legalább harminc nap. Az ajánlatkérő levél elküldésének napjától az ajánlatok benyújtásának végső határidejéig legalább ötven napnak kell eltelnie. Egyes rendkívüli esetekben azonban más határidő is engedélyezhető.

(4)   Nemzetközi nyílt eljárás során az ajánlatok benyújtásának határideje a szerződési hirdetmény elküldésének napjától számítva legalább:

a)	kilencven nap építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés;

b)	hatvan nap árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés esetén.

Egyes rendkívüli esetekben azonban más határidő is engedélyezhető.

(5)   Helyi nyílt eljárás során az ajánlatok benyújtásának határideje a szerződési hirdetmény közzétételének napjától számítva legalább:

a)	hatvan nap építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződés;

b)	harminc nap árubeszerzésre irányuló közbeszerzési szerződés esetén.

Egyes rendkívüli esetekben azonban más határidő is engedélyezhető.

(6)   A 265. cikk (1) bekezdésének b) pontjában, a 267. cikk (1) bekezdésének c) pontjában és a 269. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett versenytárgyalásos eljárásban a pályázóknak az ajánlati felhívást tartalmazó levél feladásának időpontjától legalább harminc nap áll rendelkezésükre ajánlatukat benyújtására.

(7)   Az (1)–(6) bekezdésben meghatározott határidőket naptári napban kell megadni.

276. cikk

Értékelőbizottság

(A költségvetési rendelet 190. cikke)

(1)   A követelményeknek megfelelő valamennyi részvételi kérelmet és ajánlatot értékelőbizottság értékeli és rangsorolja az előzetesen közzétett kizárási, kiválasztási és odaítélési feltételek alapján. A bizottság páratlan számú, de legalább három személyből áll, akik rendelkeznek az ajánlatok értékeléséhez szükséges technikai és közigazgatási ismeretekkel.

(2)   Amennyiben nem a Bizottság az ajánlatkérő, kérheti a következők másolatát: a pályázati dokumentáció, az ajánlatok, az ajánlatok értékelése és az aláírt szerződések. A Bizottság megfigyelőként az ajánlatok felbontásán és értékelésén is részt vehet.

(3)   Kizárásra kerülnek azon ajánlatok, amelyek nem tartalmazzák a pályázati dokumentációban előírt valamennyi lényeges tételt, vagy amelyek nem felelnek meg a megállapított különös követelményeknek.

Az értékelőbizottság vagy az ajánlatkérő azonban felkérheti a pályázókat, illetve az ajánlattevőket, hogy – az előbbiek által meghatározott határidőn belül, és az egyenlő bánásmód elvére tekintettel – nyújtsanak be kiegészítő anyagot, vagy tisztázzák a kizárási, kiválasztási és odaítélési feltételekre vonatkozóan benyújtott bizonylatokban foglaltakat.

(4)   A 151. cikkben említett, kirívóan alacsony árajánlatok esetén a bizottság szükséges magyarázatokat kéri az ajánlat összeállítására vonatkozóan.

(5)   A legfeljebb 20 000 EUR értékű eljárások esetén el lehet tekinteni az értékelőbizottság felállítására vonatkozó követelménytől.

IV.   FEJEZET

Vissza nem térítendő támogatások

277. cikk

Teljes finanszírozás

(A költségvetési rendelet 192. cikke)

A társfinanszírozási követelményektől való eltérés esetén meg kell indokolni az eltérést a vissza nem térítendő támogatás odaítélésére vonatkozó döntésben.

III.   CÍM

EURÓPAI HIVATALOK

278. cikk

Az európai hivatalok, valamint további hivatalok létrehozása

(A költségvetési rendelet 195. cikke)

A költségvetési rendelet 195. cikkében említett hivatalok a következők:

a)	a Kiadóhivatal;

b)	az Európai Csalás Elleni Hivatal;

c)	az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal és a közigazgatásilag hozzá csatolt Európai Közigazgatási Iskola;

d)	a Személyi Juttatásokat Kezelő és Kifizető Hivatal;

e)	a Brüsszeli Infrastrukturális és Logisztikai Hivatal, valamint a Luxembourgi Infrastrukturális és Logisztikai Hivatal.

Egy vagy több intézmény további hivatalokat állíthat fel, amennyiben ezt megfelelő költség-haszon elemzés támasztja alá, és amennyiben ez garantálja az uniós tevékenységek átláthatóságát.

279. cikk

Az intézmények hatáskör-átruházása intézményközi európai hivatalokra

(A költségvetési rendelet 195. és 199. cikke)

A költségvetési kötelezettségvállalás az intézmények felelőssége. Az intézmények minden további cselekvésre – különösen a jogi kötelezettségvállalásokra, a kiadások érvényesítésére, a kifizetések jóváhagyására és a bevételek végrehajtására – felhatalmazhatják az érintett intézményközi európai hivatal igazgatóját, emellett meghatározzák a hatáskör-átruházás korlátait és feltételeit.

280. cikk

A Kiadóhivatalra vonatkozó különös szabályok

(A költségvetési rendelet 195. és 199. cikke)

A Kiadóhivatal tekintetében minden intézmény döntést hoz kiadványokkal kapcsolatos politikájáról. A kiadványok értékesítéséből befolyt nettó jövedelmet a költségvetési rendelet 21. cikkének megfelelően a kiadványokat készítő intézménynek címzett bevételként újra fel kell használnia.

281. cikk

A számvitelért felelős tisztviselő egyes feladatainak átruházása

(A költségvetési rendelet 196. cikke)

A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az érintett hivatal igazgatási bizottságának javaslata alapján a hivatal személyzetének egyik tagjára ruházhat saját feladatai közül néhány, a bevételek beszedésével és kiadások kifizetésével kapcsolatos tevékenységet, amelyet közvetlenül a kérdéses hivatal hajt végre.

282. cikk

Pénztárkészlet – bankszámlák

(A költségvetési rendelet 196. cikke)

Az intézményközi hivatal készpénzigényeinek kielégítése céljából a Bizottság saját nevében bankszámlákat vagy postai átutalási számlákat nyithat az igazgatási bizottság javaslata alapján. Minden pénzügyi év végén a szóban forgó hivatal és a Bizottság egyezteti és korrigálja a tárgyévi záró pénztárkészletet.

IV.   CÍM

IGAZGATÁSI ELŐIRÁNYZATOK

283. cikk

Általános rendelkezések

(A költségvetési rendelet 201. cikke)

Az e cím hatálya alá tartozó igazgatási előirányzatokat a költségvetési rendelet 41. cikke tartalmazza.

A több cím tekintetében azonos típusú, igazgatási előirányzatokra lekötött költségvetési kötelezettségvállalások, amennyiben ezek kezelése egységes, a költségvetési számviteli rendszerben egységesen is nyilvántarthatók, miután típus szerinti összefoglaló osztályozásukat a 25. cikkben foglaltaknak megfelelően végrehajtották.

A megfelelő kiadásokat az előirányzatokkal megegyező bontásban kell az egyes címek költségvetési sorain elkönyvelni.

284. cikk

Bérleti garanciák

(A költségvetési rendelet 201. cikke)

A Bizottság bankgarancia, vagy az intézmény és a bérbeadó nevére szóló, zárolt bankszámlán euróban elhelyezett letét formájában biztosíthat bérleti garanciát, a kellően indokolt esetek kivételével.

Amennyiben azonban harmadik országokban végzett ügyletek esetében ilyen típusú bérleti garanciák alkalmazására nincs mód, az engedélyezésre jogosult tisztviselő elfogadhat más garanciatípusokat is, amennyiben azok megfelelően biztosítják az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét.

285. cikk

Az intézmények személyzetének és egyéb tagjainak nyújtott előlegek

(A költségvetési rendelet 201. cikke)

Az intézmények személyzetének és egyéb tagjainak a személyzeti szabályzatban megállapított feltételekkel összhangban előleg nyújtható.

286. cikk

Ingatlanok

(A költségvetési rendelet 203. cikke)

(1)   A költségvetési rendelet 203. cikke (3) bekezdésének a) pontjában említett kiadások magukban foglalják az épületek belső kialakításának költségeit. A kiadások nem foglalják magukban a rezsit.

(2)   A költségvetési rendelet 203. cikkének (4) bekezdésében foglalt korai előrejelzési eljárás, valamint a költségvetési rendelet 203. cikkének (5) bekezdésében foglalt előzetes jóváhagyási eljárás nem alkalmazandó telekingatlan ingyenesen vagy jelképes áron történő szerzésére.

(3)   A költségvetési rendelet 203. cikkének (3)–(7) bekezdésében megállapított korai előrejelzési eljárás és előzetes jóváhagyási eljárás nem alkalmazandó a lakáscélú épületekre. Az Európai Parlament és a Tanács információkat kérhet az illetékes intézménytől lakáscélú épületekkel kapcsolatban.

(4)   Rendkívüli vagy sürgető politikai körülmények esetén a harmadik országbeli uniós küldöttségekkel vagy irodákkal kapcsolatos ingatlanprojektekre vonatkozó, a költségvetési rendelet 203. cikkének (4) bekezdésében említett információkat a költségvetési rendelet 203. cikkének (5) bekezdése szerinti ingatlanprojekttel együtt is be lehet nyújtani. Ilyen esetekben a korai előrejelzési eljárást és az előzetes jóváhagyási eljárást az első adandó alkalommal le kell folytatni.

(5)   A költségvetési rendelet 203. cikkének (5) és (6) bekezdésében meghatározott előzetes jóváhagyási eljárás nem alkalmazandó az ingatlanprojekt részletes költségeinek és finanszírozásának értékeléséhez szükséges előkészítő szerződésekre és tanulmányokra.

(6)   A költségvetési rendelet 203. cikke (7) bekezdésének ii., iii. és iv. pontjában említett 750 000 EUR-s, illetve 3 000 000 EUR-s értékhatár magában foglalja az épület belső kialakításának költségeit. Bérleti és haszonélvezeti szerződések esetén ezek az értékhatárok figyelembe veszik az épület belső kialakításának költségeit, de egyéb költséget nem.

(7)   A Bizottság egy évvel a költségvetési rendelet alkalmazásának kezdőnapját követően jelentést tesz a költségvetési rendelet 203. cikkének (3)–(8) bekezdésében meghatározott eljárások alkalmazásáról.

V.   CÍM

SZAKÉRTŐK

287. cikk

Javadalmazott külső szakértők

(A költségvetési rendelet 204. cikke)

(1)   A 170. cikk (1) bekezdésében megállapított értékhatárok alatti értékek esetében a (2) bekezdésben leírt eljárás alapján javadalmazott külső szakértőket lehet kiválasztani.

(2)   A lehetséges pályázók minél szélesebb körű tájékoztatásának biztosítása érdekében a részvételi szándék kifejezésére való felhívást kell közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában vagy az érintett intézmény honlapján.

A részvételi szándék kifejezésére való felhívás tartalmazza a feladatok leírását, azok időtartamát, valamint a javadalmazás rögzített feltételeit. A feltételek egységárakon is alapulhatnak.

A részvételi szándék kifejezésére való felhívást követően összeállítják a szakértők jegyzékét. A jegyzék a közzétételétől számított legfeljebb öt évig vagy a feladatokhoz kapcsolódó többéves program időtartamáig érvényes.

(3)   Valamennyi érdeklődő természetes személy az utolsó három hónap kivételével a jegyzék érvényességi ideje alatt bármikor benyújthatja jelentkezését. A költségvetési rendelet 204. cikkében említett feladatok elvégzésére nem lehet olyan javadalmazott külső szakértőket kiválasztani, akik a költségvetési rendelet 106. vagy 107. cikkében említett, kizárásra okot adó helyzetek egyikében vannak.

(4)   A kiválasztott szakértőkkel folytatott bármely kommunikáció – a szerződések megkötését és azok módosításait is ideértve – történhet az intézmény által létrehozott elektronikus információcsere-rendszereken keresztül.

E rendszerekre az alábbi követelmények vonatkoznak:

a)	kizárólag jogosultsággal rendelkező személyek férhetnek hozzá a rendszerhez és a rajta keresztül továbbított dokumentumokhoz;

b)	kizárólag jogosultsággal rendelkező személyek írhatnak alá elektronikusan vagy továbbíthatnak dokumentumot a rendszeren keresztül;

c)	a jogosultsággal rendelkező személyeket meghatározott módokon azonosítani kell a rendszeren keresztül;

d)	pontosan meg kell határozni az elektronikus tranzakciók időpontját és napját;

e)	a dokumentumok sértetlenségét meg kell őrizni;

f)	a dokumentumok rendelkezésre állását biztosítani kell;

g)	adott esetben a dokumentumok titkosságát meg kell őrizni;

h)	a személyes adatok védelmét a 45/2001/EK rendelet követelményeinek megfelelően biztosítani kell.

Az ilyen rendszeren keresztül továbbított vagy beérkezett adatok esetében jogszerűen vélelmezhető az adatok sértetlensége és az adattovábbítás vagy -megérkezés a rendszer által jelzett időpontjának és napjának pontossága.

Az ilyen rendszer által elküldött dokumentum, vagy az a dokumentum, amelyről az ilyen rendszer értesítést küld, a papírformátumú dokumentummal egyenértékűnek tekintendő, jogi eljárásban bizonyítékként alkalmazható, a dokumentum eredetijének minősül, hitelessége és sértetlensége pedig jogszerűen vélelmezhető, amennyiben a dokumentum nem tartalmaz a dokumentum automatikus módosítására alkalmas dinamikus elemeket.

A második albekezdés b) pontjában említett elektronikus aláírás a saját kezű aláírással azonos joghatású.

(5)   A szakértők jegyzékét és a feladatok tárgyát évente közzé kell tenni. A javadalmazást akkor kell közzétenni, ha az elvégzett feladat vonatkozásában meghaladja a 15 000 EUR-t.

(6)   Az (5) bekezdés nem alkalmazandó, ha e közzététel az Európai Unió Alapjogi Chartája által védett, érintett egyének jogainak és szabadságainak veszélyeztetésével fenyeget vagy ha sérti a szakértők üzleti érdekeit.

HARMADIK RÉSZ

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

288. cikk

Átmeneti rendelkezések

A 2342/2002/EK, Euratom rendelet 35–43. cikke továbbra is alkalmazandó a 2013. december 31-ig tett kötelezettségvállalásokra. E rendelet 33–44. cikke csak a 2014. január 1-jétől tett kötelezettségvállalásokra alkalmazandó.

Amennyiben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő úgy határoz, és kellő tekintettel az egyenlő bánásmód és átláthatóság elvére, a 2342/2002/EK, Euratom rendelet első részének VI. címe továbbra is alkalmazható a 2012. évi vagy korábbi költségvetések szerinti globális kötelezettségvállalások keretében 2013. december 31-ig aláírt, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásokra és az addig bejelentett, vissza nem térítendő támogatásról szóló határozatokra.

289. cikk

Hatályvesztés

A 2342/2002/EK, Euratom rendelet hatályát veszti.

A hatályát vesztett rendeletre vonatkozó hivatkozásokat e rendeletre történő hivatkozásokként kell értelmezni, és a mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell olvasni.

290. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

A rendelet 2013. január 1-jétől alkalmazandó.

A 216–226. cikket azonban 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

---

(1)  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(2)  HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(3)  HL L 357., 2002.12.31., 1. o.

(4)  HL L 134., 2004.4.30., 114. o.

(5)  HL L 163., 2007.6.23., 17. o.

(6)  HL L 48., 2011.2.23., 1. o.

(7)  HL L 347., 2006.12.11., 1. o.

(8)  HL L 130., 2000.5.31., 1. o.

(9)  HL L 209., 1997.8.2., 6. o.

(10)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

(11)  HL L 340., 2002.12.16., 1. o.

(12)  HL C 316., 1995.11.27., 48. o.

(13)  HL C 195., 1997.6.25., 1. o.

(14)  HL L 300., 2008.11.11., 42. o.

(15)  HL L 309., 2005.11.25., 15. o.

(16)  HL L 164., 2002.6.22., 3. o.

(17)  HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

(18)  HL L 342., 2009.12.22., 1. o.

(19)  HL L 13., 2000.1.19., 12. o.

---

---