13.7.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 182/1

(1)

A Tanács 2006-ban a 130/2006/EK rendelettel (2) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína vagy az érintett ország) származó borkősav behozatalára (a továbbiakban: az eredeti dömpingellenes intézkedések). A rendeletet a 150/2008/EK tanácsi rendelet (3) módosította. A Tanács 2012-ben módosította az intézkedéseket a 332/2012/EK tanácsi végrehajtási rendelettel (4) a 349/2012/EK tanácsi végrehajtási rendelettel (5) pedig további öt évvel meghosszabbította azok hatályát.

(2)

A felülvizsgálatra irányuló kérelmet a következő uniós gyártók nyújtották be: Distillerie Bonollo SpA, Industria Chimica Valenzana SpA, Distillerie Mazzari SpA, Caviro Distillerie Srl és Comercial Quimica Sarasa s.l. (a továbbiakban: a kérelmezők).

(3)

A felülvizsgálatra irányuló kérelem a következő két kínai exportáló gyártó általi dömpingre korlátozódott: Changmao Biochemical Engineering Co., Ltd, Changzhou és Ninghai Organic Chemical Factory, Ninghai. A kérelemben azt állították, hogy úgy tűnik, a dömping ellensúlyozásához a továbbiakban nem elégséges a jelenlegi mértékű – a korábban megállapított dömpingértéken alapuló – intézkedések fenntartása, mivel mindkét vállalattól meg kell tagadni a piacgazdasági elbánást.

(4)

Miután a Bizottság megállapította, hogy elegendő prima facie bizonyíték áll rendelkezésre az időközi felülvizsgálat megindításához, és a tanácsadó bizottsággal konzultációt folytatott, a 2011. július 29-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (6) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti, dömpingre korlátozódó időközi felülvizsgálat megindítását.

(5)

A dömpingre vonatkozó vizsgálat a 2010. július 1. és 2011. június 30. közötti időszakra (a továbbiakban: a felülvizsgálati időszak) vonatkozott.

(6)

A Bizottság hivatalosan értesítette az érintett ország két exportáló gyártóját és hatóságait az időközi felülvizsgálat megindításáról.

(7)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül írásban ismertessék álláspontjukat, vagy szóbeli meghallgatást kérjenek.

(8)

A Bizottság a kérdőívet a felülvizsgálati kérelemben szereplő két exportáló gyártónak, valamint az analóg országban, Argentínában lévő gyártóknak küldte el.

(9)

Kitöltött kérdőív a két kínai exportáló gyártótól és az analóg országbeli együttműködő gyártótól érkezett vissza.

(10)

Annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a két kínai exportáló gyártónak piacgazdasági elbánás vagy egyéni elbánás iránti kérelem benyújtását – amennyiben ezt igénylik –, a Bizottság formanyomtatványokat küldött. Mindkét exportáló gyártótól érkezett piacgazdasági elbánásra vagy – amennyiben a vizsgálat megállapítja, hogy nem felelnek meg a piacgazdasági elbánás feltételeinek – egyéni elbánásra irányuló kérelem.

(11)

A Bizottság felkutatott és ellenőrzött minden olyan információt, amelyet a dömping meghatározásához szükségesnek ítélt, és ellenőrző látogatást tett a következő vállalatok telephelyein:

(12)

A jelenlegi felülvizsgálatban érintett termék megegyezik az eredeti vizsgálat tárgyával, a jelenleg az ex 2918 12 00 KN-kód alá tartozó, Kínából származó borkősavval az Európai Gyógyszerkönyvben ismertetett módszer szerint vizes oldatban mért, legalább 12,0 fokos negatív optikai forgatóképességű D-(-)-borkősav kivételével (a továbbiakban: az érintett termék).

(13)

Az érintett terméket a borok, italok és élelmiszer-ipari adalékanyagok előállítása során, illetve – a folyamatok lassítása céljából – a gipszkészítés során és számos egyéb termék esetében használják. A termék a bortermelés során keletkező melléktermékekből – mint az uniós gyártók esetében is – vagy kémiai szintézisen keresztül petrolkémiai vegyületekből – mint a kínai gyártás esetében – nyerhető ki. Kizárólag az L+ borkősav készül a bortermelés során keletkező melléktermékekből. Szintetikus gyártási módszerekkel az L+ és a DL borkősav is előállítható. Mindkét típus beletartozik az érintett termék kategóriájába, és felhasználási területeik átfedésben vannak egymással.

(14)

Az előző vizsgálathoz hasonlóan e vizsgálatban is megállapítást nyert, hogy a Kínában gyártott és az Unióba exportált borkősav, az analóg országban, Argentínában gyártott és a belföldi piacon értékesített borkősav és az Unióban uniós gyártók által gyártott és értékesített borkősav ugyanazokkal a fizikai és kémiai jellemzőkkel rendelkeznek, és ugyanazok az alapvető felhasználási területeik. Ezért a Bizottság ezeket az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékeknek tekinti.

(15)

A felülvizsgálati kérelemben szereplő mindkét vállalat piacgazdasági elbánást kérelmezett. Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja értelmében a Kínából származó behozatalokra vonatkozó dömpingellenes vizsgálatok során a rendes értéket az említett cikk (1)–(6) bekezdésének megfelelően állapítják meg azon gyártók tekintetében, amelyekről megállapítást nyer, hogy teljesítik az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában megállapított kritériumokat.

(16)

A hivatkozás megkönnyítése érdekében röviden az alábbiak a piacgazdasági elbánásra vonatkozó követelmények:

(17)

Mindkét kínai gyártó kérelmezte az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése c) pontja szerinti piacgazdasági elbánást. A piacgazdasági elbánásra irányuló valamennyi kérelmet megvizsgálták, és ezen együttműködő vállalatok telephelyén helyszíni vizsgálatot tartottak.

(18)

A piacgazdasági elbánást mindkét vállalat esetében megtagadták a 2. cikk (7) bekezdése c) pontjának 1. kritériuma értelmében, mivel bizonyíték igazolta, hogy a legfontosabb nyersanyag, a benzol ára torzított. Az – egy együttműködő gyártó vételi árai alapján megállapított – kínai belföldi árak – és más piacgazdasági berendezkedésű országok árainak összehasonlítása a vizsgálati időszak során 19–51 %-os árkülönbséget mutatott. Kína 40 %-os import vámot vet ki a benzolra (bár ez valójában nem volt hatályban a vizsgálati időszak során) és nem téríti vissza az exportált termékre beszedett 17 %-os héát sem. A köztes nyersanyag, a maleinsav-anhidrid – amelyet a másik együttműködő gyártó vásárol forrásként – árának torzulását is megállapították.

(19)

A piacgazdasági elbánást a 2. és 3. kritérium alapján tagadták meg egy vállalattól, mivel bizonyíték igazolta, hogy nyomott árat fizet a földhasználati jogért, és mivel a vállalat eszközeit túlértékelték annak garantálására, hogy a vállalat hozzájusson egy állami tulajdonú banktól származó hitelhez.

(20)

Miután a Bizottság a tudomásukra hozta a döntést, mindkét vállalat vitatta a Bizottság megállapításait. Azonban egyik vállalat sem tudta megmagyarázni az alacsony árat, amelyet a kínai piacon a benzolra alkalmaznak. A (19) preambulumbekezdésben említett vállalat benyújtott néhány dokumentumot, hogy vitassa a földhasználati jog árával és az eszközök felértékelésével kapcsolatos megállapításokat. Azonban mivel ezeket a dokumentumokat a Bizottság a vizsgálat során kérte, de nem kapta meg, az a döntés született, hogy ezek az információk nem ellenőrizhetők és nem megbízhatók.

(21)

Így a piacgazdasági elbánást mindkét vállalattól meg kell tagadni.

(22)

Azonban mindkét vállalat megfelel az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésében szereplő követelményeknek, így saját export áraik alapján jogosultak egyéni dömpingellenes vám megállapítására.

(23)

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontja értelmében a rendes értéket egy piacgazdasági berendezkedésű, megfelelő harmadik ország (a továbbiakban: analóg ország) árai vagy számtanilag képzett értéke, vagy pedig az analóg ország által más országok (beleértve az Uniót is) esetében alkalmazott ár alapján állapították meg, illetve, ha ez nem lehetséges, bármilyen más elfogadható alapon megállapítható, beleértve a hasonló termékért az Unióban ténylegesen fizetett vagy fizetendő árat, és azt szükség esetén megfelelően módosítani kell úgy, hogy magában foglaljon egy ésszerű haszonkulcsot.

(24)

Mint az eredeti vizsgálatban, az eljárás megindításáról szóló értesítésben is Argentína szerepelt a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerinti megállapítása céljából javasolt analóg országként. A felülvizsgálat megindításáról szóló értesítés közzétételét követően egy indiai és egy ausztrál vállalatot választottak ki piacgazdasági berendezkedésű harmadik országbeli lehetséges alternatív gyártónak. Azonban a két vállalat közül egyik sem töltötte ki a kérdőívet.

(25)

Egy argentin borkősav-gyártó a kérdőív kitöltésével együttműködött a vizsgálatban. A vizsgálat kiderítette, hogy Argentínában a borkősav piaca versenypiac, amelyen a keresletet két versengő helyi gyártó és harmadik országokból származó behozatal elégíti ki. Az argentin termelési volumen meghaladja a Kínából származó, az Unióba irányuló exportmennyiség 20 %-át. Az argentin piac így kellően reprezentatívnak minősült a Kínára vonatkozó rendes érték megállapításához.

(26)

Ezért – mint az előző vizsgálatban – a következtetés most is az, hogy Argentína az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerint megfelelő analóg ország.

(27)

A rendes értéket az analóg ország együttműködő gyártójától kapott tájékoztatás alapján állapították meg. Bár az analóg országbeli gyártó értékesíti belföldön az érintett terméket, mivel az argentin és a kínai gyártási módszerek eltérőek – és ez jelentős hatással van az árakra és a költségekre –, az a döntés született hogy a belföldi eladási árak használata helyett rendes értéket kell képezni. Az argentin nyersanyag költsége helyett a benzol átlagos piaci árát használták, és kiigazították az argentin értékesítési, általános és adminisztratív költségeket annak érdekében, hogy az jobban tükrözze a kínai belföldi piaci körülményeket.

(28)

Az (argentin gyártó által előállított) L+ borkősav rendes értékét ezért a termék argentin termelési költsége alapján, ugyanakkor az argentin és a kínai gyártási módszer közötti különbségek figyelembevételével számították ki.

(29)

Mivel az argentin gyártó nem állított elő DL borkősavat, e termék normál értékét a két terméktípus közötti árkülönbség alapján számították ki.

(30)

Az export árakat az első unióbeli független vevő által a két kínai exportáló gyártónak ténylegesen kifizetett vagy fizetendő árak alapján határozták meg.

(31)

A rendes érték és az exportár korrekt összehasonlítása érdekében, és az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően, kiigazítások formájában kellően figyelembe vették a szállítással, a biztosítással és közvetett adózással kapcsolatos bizonyos – az árakat és az árak összehasonlíthatóságát bizonyítottan befolyásoló – különbségeket.

(32)

Mindkét vállalat esetében – az alaprendelet 2. cikkének (11) bekezdésében előírtak szerint – az adott termék rendes értékének súlyozott átlagát az azonos terméktípus exportárának súlyozott átlagával hasonlították össze.

(33)

Ez alapján a súlyozott átlag dömpingkülönbözet a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következő:

(34)

A felülvizsgálatra irányuló kérelemben szereplő állítás szerint a két kínai exportáló gyártó a továbbiakban nem részesülhetne piacgazdasági elbánásban, és a változás tartós jellegű. A piacgazdasági elbánás megtagadását indokló okok miatt tekinthető úgy, hogy e felülvizsgálat következtetései hosszú távon érvényesek. Bizonyítékok azt mutatják, hogy a benzol árának torzulása Kínában a felülvizsgálati időszak előtt is fennállt, és nincs arra utaló bizonyíték, hogy a kínai kormány megszüntette vagy meg fogja szüntetni ezeket a torzulásokat.

(35)

A (19) preambulumbekezdésben leírt vállalatspecifikus okok is tartós jellegűek, hiszen jelentős időtartamon keresztül hatást gyakorolnak a vállalat költségeire és döntéseire. Ezek nem olyan események voltak, amelyek befolyásolták volna azt az eredeti vizsgálatot, amelynek során ez a vállalat megkapta a piacgazdasági elbánást.

(36)

A fentieket figyelembe véve a Bizottság úgy tekinti, hogy ezen dömpingellenes felülvizsgálatnak módosítania kell a borkősav Kínai Népköztársaságból történő behozatalára vonatkozó jelenlegi hatályos intézkedések szintjét.

(37)

Minden felet értesítettek azokról a lényeges tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján a fennálló intézkedések módosítását javasolták. A felek lehetőséget kaptak továbbá arra, hogy e tájékoztatást követően adott határidőn belül megtehessék észrevételeiket.

(38)

Az egyik kínai vállalat a tájékoztatásra reagálva újfent vitatta a legfontosabb nyersanyag árának torzulása miatt megtagadott piacgazdasági elbánással kapcsolatos megállapításokat. Azonban mivel a vállalat nem nyújtott be az állításait alátámasztó új bizonyítékot, az érveit elutasították. A vállalat ezenfelül további információt kért a (27) preambulumbekezdésben említett kiigazításokkal kapcsolatban, ezt a kérelmet azonban lehetetlen lenne teljesíteni az egyetlen argentin termelő termelési módszereinek és költségeinek nyilvánosságra hozatala nélkül, ezért a kérelmet el kellett utasítani.

(39)

Az uniós gazdasági ágazat a tájékoztatásra reagálva kifogásolta az analóg országbeli belföldi eladási ár helyett a képzett rendes érték használatát és a fent említett, az argentin és kínai nyersanyagár és gyártási eljárás közötti különbségek figyelembevétele érdekében a képzett rendes értéken végzett kiigazításokat.

(40)

Az argentin árak helyett a képzett rendes érték használata nem tekinthető módszertani változásnak az alaprendelet 11. cikkének (9) bekezdése értelmében. Az eredeti vizsgálatban mindkét kínai vállalat piacgazdasági elbánásban részesült, és így a normál értéket a saját belföldi áraik alapján állapították meg. Mivel a piacgazdasági elbánást most mindkét vállalattól megtagadták, már nem alkalmazható ugyanaz a módszer.

(41)

Az uniós gazdasági ágazat továbbá azon véleményének adott hangot, hogy a Bizottságnak azt a módszert kellett volna alkalmaznia az ezen felülvizsgálat által érintett két exportőr egyéni dömpingkülönbözetének kiszámításához, mint amelyet az eredeti vizsgálat a Kínára vonatkozó maradványvám kiszámítására határozott meg. Ezt az érvet a Bizottság elvetette, mivel a maradványvámot olyan vállalatok esetében számították ki, amelyek az eredeti vizsgálat során nem működtek együtt. Ezért ez nem hasonlítható össze azzal, amikor egy olyan együttműködő exportőr részére számítanak ki egyedi vámot, amely nem részesülhetett piacgazdasági elbánásban.

(42)

A rendes értéken végzett fent említett kiigazítások szükségesek voltak a szintetikus úton előállított borkősav export árának és a természetes gyártási eljárással előállított termék rendes értékének korrekt összehasonlításához. Az argentin belföldi értékesítési árak felhasználásával végzett ugyanezen számítás, majd a normál érték és/vagy az export ár az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelő kiigazítása nem tette volna lehetővé a korrekt összehasonlítást. Ezeket az érveket ezért elutasították.

(43)

Az egyik kínai exportáló gyártó árra vonatkozó kötelezettségvállalást tett az alaprendelet 8. cikke (1) bekezdésének megfelelően. Az érintett termék export árának ingadozása miatt e termék nem alkalmas arra, hogy rögzített árra vonatkozó kötelezettségvállalást lehessen rá tenni. A probléma megoldása érdekében az exportáló gyártó egy indexálási záradék bevezetését javasolta, azonban nem határozta meg az indexálás kiszámítási módját. Az exportáló gyártó a benzol torzult kínai belföldi árán alapuló indexálást javasolt, amely elfogadhatatlan volt.

(44)

Ezenkívül ez az exportáló gyártó különböző fajtájú egyéb vegyi termékeket is gyárt, és ezeket a termékeket kapcsolatban álló kereskedőkön keresztül adott esetben közös uniós vevők részére értékesíti. Ez a keresztkompenzáció komoly veszélyét rejti magában, és rendkívül megnehezítené a kötelezettségvállalás teljesítésének hatékony nyomon követését.

(45)

Továbbá az érintett terméknek több fajtája létezik, amelyek nehezen megkülönböztethetők és amelyek ára nagymértékben eltér. Az exportáló gyártó által javasolt különböző minimum importárak ezért kivitelezhetetlenné tennék a nyomon követést. A fentiek alapján megállapítást nyert, hogy a kötelezettségvállalásokra tett javaslatokat nem lehet elfogadni,