4.7.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 174/5

(1)

A Tanács a 2320/97/EK rendelettel (2) dömpingellenes vámokat vetett ki a többek között Oroszországból származó, egyes varrat nélküli vas- és ötvözetlen acélcsövek behozatalára. A Bizottság 2000/70/EK határozatával (3) elfogadta egy oroszországi exportőr kötelezettségvállalását. A Tanács a 348/2000/EK rendelettel (4) dömpingellenes vámokat vetett ki a Horvátországból és Ukrajnából származó egyes varrat nélküli vas- és ötvözetlen acélcsövek behozatalára. A Tanács az 1322/2004/EK tanácsi rendelettel (5) úgy határozott, hogy a többek között Oroszországból származó behozatalokra vonatkozó hatályos intézkedéseket óvatosságból – egyes uniós termelők múltbeli versenyellenes magatartása miatt – nem kell alkalmazni (lásd az említett rendelet (9) preambulumbekezdését).

(2)

Az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdésének megfelelően lefolytatott felülvizsgálatot követően a Tanács a 258/2005/EK rendelettel (6) módosította a 348/2000/EK rendelet által bevezetett végleges intézkedéseket, hatályon kívül helyezte az említett rendelet 2. cikkében meghatározott vámmentesség lehetőségét, és 38,8 %-os dömpingellenes vámot vetett ki a Horvátországból érkező behozatalokra, valamint 64,1 %-os dömpingellenes vámot az Ukrajnából érkező behozatalokra, a Dnepropetrovsk Tube Works-től (DTW) származó behozatal kivételével, amelyre 51,9 %-os dömpingellenes vám vonatkozott.

(3)

A 2005/133/EK határozattal (7) a Bizottság a Horvátországra és Ukrajnára vonatkozó végleges intézkedéseket 2005. február 18-i hatállyal kilenc hónapos időtartamra részlegesen felfüggesztette. A részleges felfüggesztést az 1866/2005/EK tanácsi rendelet (8) további egy évvel meghosszabbította.

(4)

A Tanács 954/2006/EK rendeletével (9) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a többek között Horvátországból, Oroszországból és Ukrajnából származó, egyes varrat nélküli vas- és acélcsövek behozatalára, hatályon kívül helyezte a 2320/97/EK és a 348/2000/EK tanácsi rendeleteket, és megszüntette a többek között Oroszországból származó, egyes varrat nélküli vas- és ötvözetlen acélcsövek behozatalára vonatkozó dömpingellenes vámok időközi és hatályvesztési felülvizsgálatát, valamint a többek között Horvátországból, Oroszországból, és Ukrajnából származó egyes varrat nélküli vas- és ötvözetlen acélcsövek behozatalára kivetett dömpingellenes vámok időközi felülvizsgálatát (a továbbiakban: a legutóbbi vizsgálat).

(5)

Következésképpen a hatályos intézkedések a 954/2006/EK rendeletben meghatározott intézkedések, azaz 29,8 % a Horvátországból származó behozatalokra, 35,8 % az Oroszországból származókra a következő kivételekkel: a Joint Stock Company Chelyabinsk Tube Rolling Plant és a Joint Stock Company Pervouralsky Novotrubny Works (24,1 %), az OAO Volzhsky Pipe Plant, az OAO Taganrog Metallurgical Works, az OAO Sinarsky Pipe Plant és az OAO Seversky Tube Works (27,2 %), valamint 25,7 % az Ukrajnából származó behozatalokra a következő kivételekkel: az OJSC Dnepropetrovsk Tube Works (12,3 %), a CJSJ Nikopolsky Seamless Tubes Plant Niko Tube és az OJSC Nizhnedneprovsky Tube Rolling Plant (25,1 %).

(6)

Emlékeztetni kell arra, hogy 2007 februárjában a vállalatok neve CJSC Nikopolosky Seamless Tubes Plant Niko Tube-ról CJSC Interpipe Nikopolsky Seamless Tubes Plant Niko Tube-ra és OJSC Nizhnedneprovsky Tube Rolling Plant (NTRP)-ről OJSC Interpipe Nizhnedneprovsky Tube Rolling Plantre változott (10). Ezt követően a CJSC Interpipe Nikopolsky Seamless Tubes Plant Niko Tube megszűnt, mint jogi személy, és valamennyi vagyoni és nem vagyoni joga és kötelezettsége a 2007 decemberében alapított LLC Interpipe Niko Tube vállalatra szállt át.

(7)

Ezért az Európai Unió működéséről szóló szerződés 266. cikke értelmében az Interpipe csoportra vonatkozó dömpingellenes vámot a Bíróság 2012. február 12-i ítélete (11) alapján újraszámították. A csoportra jelenleg kivetett vám 17,7 %, ahogyan a Bíróság ítéletének végrehajtásáról szóló 540/2012/EU tanácsi rendelet (12) elrendeli.

(8)

A Bizottság 2011. június 28-án az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) (13) bejelentette, hogy az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján a Horvátországból, Oroszországból és Ukrajnából származó egyes varrat nélküli vas- és acélcsövek behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedésekkel kapcsolatban hatályvesztési felülvizsgálatot indít.

(9)

A vizsgálat megindítására azt követően került sor, hogy a kellően megindokolt kérelmet 2011. március 29-én a varrat nélküli acélcsövek uniós ágazatával foglalkozó védelmi bizottság (a továbbiakban: kérelmező) benyújtotta azon gyártók nevében, amelyek termelése az egyes varrat nélküli csövek uniós gyártásának jelentős részét, ebben az esetben több mint 50 %-át teszi ki. A kérelem azon alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping és az uniós gazdasági ágazatot érő kár folytatódását vagy megismétlődését eredményezné.

(10)

A fent említett hatályvesztési felülvizsgálaton kívül a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján egyidejűleg két részleges felülvizsgálatot is megindított az Ukrajnából és Oroszországból származó egyes varrat nélküli vas- és acélcsövek behozatalával kapcsolatban. (14) A részleges felülvizsgálatokat egy ukrajnai exportáló gyártó csoport, az Interpipe csoport, valamint az oroszországi TMK exportáló gyártó csoport kérte. Mindkét felülvizsgálat hatályát kizárólag a kérelmezőket érintő dömping kivizsgálására korlátozták.

(11)

A Bizottság hivatalosan értesítette az exportáló gyártókat, importőröket, az ismert felhasználókat, az exportáló országok képviselőit, a kérelmezőt és a felülvizsgálat megindítása iránti kérelemben említett uniós gyártókat. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül írásban ismertessék álláspontjukat, illetve, hogy meghallgatást kérjenek.

(12)

Tekintettel arra, hogy a vizsgálatban sok oroszországi és ukrajnai exportáló gyártó, uniós gyártó és importőr érintett, a felülvizsgálat megindításáról szóló értesítésben eredetileg felmerült, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételre kerüljön sor. A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte a fenti feleket, hogy az eljárás megindítását követő 15 napon belül jelentkezzenek, és bocsássák rendelkezésére az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat.

(13)

Tekintettel arra, hogy mindössze egyetlen oroszországi exportáló gyártó és egyetlen ukrajnai exportáló gyártó bocsátotta rendelkezésre az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat és jelezte együttműködési szándékát, a Bizottság úgy döntött, hogy az oroszországi és ukrajnai exportáló gyártók esetében nem kerül sor mintavételre, hanem kérdőívet küldenek az említett gyártóknak. Ezek után az az oroszországi exportáló gyártó, amely megadta az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat, úgy döntött, hogy a továbbiakban nem működik együtt, és nem küldi vissza a neki küldött kérdőívet.

(14)

Tizenkilenc uniós gyártó bocsátotta rendelkezésre a minta kiválasztásához kért információkat, és jelezte együttműködési szándékát a Bizottságnak. A Bizottság az uniós gyártóktól kapott információk alapján még az eljárás megindítása előtt ideiglenesen egy négy gyártóból álló mintát választott ki, amelyet a termelési volumen és a hasonló termék Unióban történő értékesítése tekintetében az uniós gazdasági ágazatra vonatkozóan reprezentatívnak ítélt. Az eljárás megindításától számított 15 napos határidőn belül kapott észrevételekre tekintettel a Bizottság az egyik ideiglenesen kiválasztott gyártót egy másikkal váltotta fel.

(15)

Négy importőr bocsátotta rendelkezésre az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat, és jelezte együttműködési szándékát a Bizottságnak. A Bizottság ezért úgy döntött, hogy nem alkalmaz mintavételt, hanem kérdőívet küld az említett importőröknek.

(16)

Kérdőíveket küldtek a mintába felvett négy uniós gyártónak, négy importőrnek és a három érintett ország mindazon exportáló gyártójának, akik jelentkeztek a Bizottságnál.

(17)

Egyetlen oroszországi exportáló gyártó sem küldte vissza a kitöltött kérdőívet. A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy egyetlen oroszországi exportáló gyártó sem működött együtt a vizsgálat során.

(18)

Egy ukrajnai exportáló gyártó csoport küldte vissza a kitöltött kérdőívet.

(19)

Egyetlen horvátországi exportáló gyártó küldte vissza a kitöltött kérdőívet.

(20)

Kitöltött kérdőívek érkeztek továbbá a mintavétel során kiválasztott négy uniós gyártótól, három importőrtől és egy felhasználótól.

(21)

A Bizottság minden olyan információt beszerzett és ellenőrzött, amelyet a dömping és ebből eredően az uniós gazdasági érdeket ért kár folytatódása vagy valószínű megismétlődése meghatározásához szükségesnek ítélt. A következő vállalatok telephelyein került sor ellenőrző látogatásokra:

(22)

A dömping és a kár folytatódására vagy megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2010. április 1. és 2011. március 31. közötti időszakra (a továbbiakban: a felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2008. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: a figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(23)

Az érintett termék ugyanaz, mint a legutóbbi vizsgálatban, amely a jelenleg hatályos intézkedések bevezetését eredményezte, azaz a jelenleg az ex 7304 11 00, ex 7304 19 10, ex 7304 19 30, ex 7304 22 00, ex 7304 23 00, ex 7304 24 00, ex 7304 29 10, ex 7304 29 30, ex 7304 31 80, ex 7304 39 58, ex 7304 39 92, ex 7304 39 93, ex 7304 51 89, ex 7304 59 92 és ex 7304 59 93 KN-kód alá besorolt, Horvátországból, Oroszországból és Ukrajnából származó, legfeljebb 406,4 mm külső átmérőjű, kör keresztmetszetű, egyes varrat nélküli vas- és acélcsövek, amelyek szénegyenértéke (Carbon Equivalent Value, CEV) a Nemzetközi Hegesztési Intézet (International Institute of Welding, IIW) képlete és a kémiai elemzés szerint (15) nem haladja meg a 0,86-ot (a továbbiakban: érintett termék).

(24)

Az érintett termék alkalmazása nagyon változatos, így használják gáz és folyadékok szállításához vezetékként, az építőiparban cölöpként, mechanikus használatra, gázvezetékként, kazáncsőként, valamint az olajiparban OCTG-csőként fúráshoz, burkoláshoz és csövezéshez.

(25)

A varrat nélküli csöveket sok különféle formában szállítják a felhasználókhoz. Lehetnek pl. galvanizálva, menetezve, szállíthatják zöld csőként (azaz hőkezelés nélkül), speciális véggel, eltérő átmérővel, méretre vágva vagy nem vágva. A csövekre nincs általánosított szabványméret, ezzel magyarázható, hogy a varrat nélküli csövek zöme miért készül a fogyasztók megrendelése alapján. A varrat nélküli csöveket rendszerint hegesztik. Egyes esetekben a kötés azonban történhet menettel is, vagy a csövek önmagukban használhatók, bár hegeszthetők maradnak. A vizsgálat kimutatta, hogy valamennyi varrat nélküli cső ugyanazokkal az alapvető fizikai, kémiai és technikai jellemzőkkel rendelkezik, valamint alapvető felhasználási módjuk is ugyanaz.

(26)

Amint azt a legutóbbi és az előző vizsgálatok is megállapították, és e hatályvesztési felülvizsgálat is megerősítette, az Unióba Horvátországból, Oroszországból és Ukrajnából exportált termék, az e három országban előállított és azok hazai piacán eladott termék, valamint az Unióban az uniós gyártók által előállított és értékesített termék ugyanazokkal az alapvető fizikai és technikai jellemzőkkel rendelkezik, és végső felhasználásaik is megegyeznek, és ezért az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló terméknek tekintendők.

(27)

A Bizottság az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően megvizsgálta, hogy a hatályban lévő intézkedések esetleges hatályvesztése esetén várható-e a dömping folytatódása vagy megismétlődése.

(28)

Az Eurostat adatai szerint a felülvizsgálati időszakban a varrat nélküli csövek Horvátországból, Oroszországból és Ukrajnából az Unióba irányuló összes behozatalának mennyisége 42 723 tonna volt, ami az uniós piaci részesedés 2,5 %-át tette ki.

(29)

A Bizottság az alaprendelet 11. cikke (9) bekezdésének megfelelően ugyanazt a módszert alkalmazta, mint a legutóbbi vizsgálatban, mivel a körülmények nem változtak, illetve az információk rendelkezésre álltak. Az együttműködés hiánya esetén, például Oroszország esetében, az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tényeket kellett felhasználni. Horvátország és Ukrajna esetében az együttműködő vállalatok által szolgáltatott, illetve a nyilvános adatokat egyaránt felhasználták.

(30)

Valamennyi horvátországi és ukrajnai együttműködő gyártó esetében az alábbiakban meghatározott általános módszertant alkalmazták. Az egyes érintett országokra vonatkozó, dömpinggel kapcsolatos alábbi megállapítások ezért csak az egyes exportáló országok sajátos vonásait ismertetik. Mivel a meglévő oroszországi exportáló gyártók egyike sem működött együtt a vizsgálat folyamán, az átfogó elemzés – a dömping kiszámításával együtt – a rendelkezésre álló tényeken alapul az alaprendelet 18. cikke értelmében.

(31)

Az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdése szerint először is minden együttműködő gyártó tekintetében megvizsgálták, hogy a hasonló termék belföldön független fogyasztóknak való összértékesítése reprezentatív-e az Unióba exportált termékek értékesítésével összehasonlítva, vagyis hogy az ilyen értékesítések összvolumene eléri-e az általa uniós exportra értékesített hasonló terméktípus teljes mennyiségének legalább 5 %-át.

(32)

A valamely exportáló gyártó által a belföldi piacon értékesített minden olyan terméktípus esetében, amelyeket az Unióba irányuló exportra eladott terméktípussal közvetlenül összevethetőnek találtak, megvizsgálták, hogy az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában a belföldi értékesítések kellően reprezentatívak voltak-e. Egy adott terméktípus belföldi értékesítése abban az esetben minősült kellően reprezentatívnak, ha az említett terméktípusnak a vizsgálati időszak alatt a belföldi piacon, független fogyasztóknak értékesített teljes volumene az Unióba exportált, összehasonlítható terméktípus teljes értékesítési volumenének legalább 5 %-át tette ki.

(33)

A Bizottság azt is vizsgálta, hogy az egyes terméktípusok belföldi értékesítései az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése szerint rendes kereskedelmi forgalom keretében megvalósított értékesítéseknek tekinthetők-e. Ezt olyan módon állapították meg, hogy az érintett termék minden egyes exportált típusára meghatározták a vizsgálati időszak folyamán a belföldi piacon független vevők részére történt nyereséges értékesítés arányát.

(34)

Azon terméktípusoknál, amelyek belföldi piacon értékesített volumenének több mint 80 %-át egységköltség fölött értékesítették, és amelyek esetében az eladási ár súlyozott átlaga megegyezett az előállítási egységköltséggel vagy azt meghaladta, a terméktípusonkénti rendes érték megállapítása az érintett típus teljes értékesítési volumenére alkalmazott tényleges belföldi árak súlyozott átlagának kiszámításával történt, függetlenül attól, hogy az értékesítések nyereségesek voltak-e.

(35)

Azokban az esetekben, amikor egy terméktípus nyereséges értékesítése legfeljebb a típus teljes értékesítési mennyiségének 80 %-át tette ki, vagy amikor a típus súlyozott átlagára nem érte el az egységnyi előállítási költséget, a rendes érték meghatározása a tényleges belföldi ár alapján történt, amelyet a szóban forgó típus vizsgálati időszak alatti, kizárólag nyereséges belföldi értékesítéseinek súlyozott átlagáraként számítottak ki.

(36)

Ha egy terméktípust nem értékesítettek belföldön, illetve azoknál a terméktípusoknál, amelyek belföldi értékesítése nem kielégítő mértékben történt, a rendes értéket az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdése szerint határozták meg.

(37)

Ha a rendes értéket az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdése alapján számították ki, az eladási, általános és adminisztratív költségek és a nyereség összege az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdésének bevezető fordulata szerint az exportáló gyártó hasonló termékének előállítására és a rendes kereskedelmi forgalom során történő értékesítésére vonatkozó tényleges adatokon, vagy a rendelkezésre álló tényeken alapult.

(38)

Minden olyan esetben, amikor az érintett terméket független uniós vevőknek exportálták, az exportárat az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdésének megfelelően, azaz a ténylegesen fizetett vagy fizetendő exportárak alapján határozták meg.

(39)

A rendes értéket és az együttműködő csoportba tartozó exportáló gyártók exportárait a gyártelepi ár alapján hasonlították össze. A rendes érték és az exportár megfelelő összehasonlításának biztosítása érdekében az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően kiigazítások formájában kellő mértékben figyelembe vették azokat a különbségeket, amelyek az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásolják.

(40)

Az alaprendelet 2. cikke (11) és (12) bekezdésének megfelelően minden egyes együttműködő társaság esetében a terméktípusok rendes értékének súlyozott átlagát az exportáruk súlyozott átlagával hasonlították össze a gyártelepi ár alapján.

(41)

A vizsgálati időszakban a CMC Sisak cégtől – Horvátország egyetlen varrat nélküli vas- és acélcsöveket exportáló gyártójától – behozott teljes volumen az uniós összfelhasználás kevesebb mint 1 %-át tette ki.

(42)

A vizsgálat megállapította, hogy noha az érintett termék hazai piaci értékesítése reprezentatív volt a fenti (30) és (31) preambulumbekezdésnek megfelelően, az értékesítések nem a rendes kereskedelmi forgalomban történtek. Ennek megfelelően az együttműködő gyártó számára a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (3) bekezdése szerint számították ki.

(43)

Ezért a rendes értéket a termelési költség alapján számítással állapították meg; ehhez ésszerű értékesítési, általános és adminisztratív költséget adtak hozzá a hozzáférhető adatok alapján.

(44)

Az együttműködő gyártó az érintett terméket vagy közvetlenül, vagy a vele kapcsolatban álló svájci kereskedő cégen keresztül exportálta az Unióba, független vevőknek. Az exportárakat ezért az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdése szerint, az első független uniós vevő által ténylegesen fizetett vagy fizetendő exportárak alapján állapították meg.

(45)

A számított rendes érték és az exportár összehasonlítását a gyártelepi ár alapján végezték el.

(46)

Az azonos kereskedelmi szinten történő megfelelő összehasonlítás érdekében az árak összehasonlíthatóságát bizonyíthatóan befolyásoló eltéréseket kellőképpen figyelembe vették. Az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban kiigazítást végeztek a fuvarozási költségek, árengedmények és a kedvezmények, illetve a jutalékok és hitelköltségek tekintetében.

(47)

Az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdésének megfelelően a dömpingkülönbözet megállapítására úgy került sor, hogy a számított rendes érték súlyozott átlagát összehasonlították az Unióba irányuló kivitel súlyozott átlagárával. Ez az összehasonlítás jelentős, 60 %-ot meghaladó dömping tényéről tanúskodott a vizsgálati időszak alatt.

(48)

Az Eurostat adatai szerint a felülvizsgálati időszakban a varrat nélküli csövek Oroszországból az Unióba irányuló összes behozatalának mennyisége 10 785 tonna volt, ami az uniós piaci részesedés mintegy 1 %-át tette ki.

(49)

A fent említettek szerint az oroszországi exportáló gyártók együttműködésének hiánya miatt a hozzáférhető adatokat kellett felhasználni annak megállapításához, hogy a felülvizsgálati időszak alatt történt-e dömping. Az alaprendelet 18. cikke értelmében és kitöltött kérdőívek hiányában a rendes értéket a felülvizsgálat iránti kérelemben és a Metal Expert időszaki kiadványaiban található adatok alapján számították ki az alapminőségű, melegen készre munkált varrat nélküli csövekre.

(50)

Ami az oroszországi gázárakat illeti, megállapították, hogy amikor a legutóbbi vizsgálat folyamán az intézkedéseket elrendelték (16), kiigazítást kellett tenni az alaprendelet 2. cikke (5) bekezdése szerint. Ugyanakkor a jelenlegi vizsgálatban a rendes értéket úgy határozták meg, hogy nem vették figyelembe egy esetleges kiigazítás szükségességét a gázárak tekintetében, amelyeket az orosz exportáló gyártóknak kellett viselniük, az alaprendelet 2. cikke (5) bekezdése szerint. Az (53) preambulumbekezdés tanúsága szerint ennek az az oka, hogy a ki nem igazított termelési költség felhasználása már eleve bizonyítja, hogy a felülvizsgálati időszak alatt volt dömping. Ennek következtében és mivel – annak érdekében, hogy eldöntsék, hogy a jelenleg alkalmazandó intézkedéseket célszerű-e fenntartani, vagy azokat hatályon kívül kell helyezni – a hatályvesztési felülvizsgálat célja annak meghatározása, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén valószínű-e, hogy a dömping folytatódik vagy megismétlődik, úgy ítélték meg, hogy nem szükséges megvizsgálni, hogy az alaprendelet 2. cikkének (5) bekezdése szerinti kiigazítás ebben az esetben indokolt-e.

(51)

Az átlagos exportárat a melegen készre munkált varrat nélküli csövek hasonló típusaira az Eurostat által megadott CIF érték alapján számították ki.

(52)

Összehasonlítható, kitöltött kérdőívek hiányában a rendes érték és az exportár összehasonlítását a kérelemben szereplő adatok alapján végezték el az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése szerint.

(53)

Az alaprendelet 18. cikkének (5) bekezdésével összhangban a dömpingkülönbözet megállapítása úgy történt, hogy a kiszámított átlagos rendes értéket terméktípusonként összehasonlították az Unióba irányuló behozatal súlyozott átlagos árával. Ez az összehasonlítás mintegy 38,4 %-os dömping tényéről tanúskodott, ami nagyobb mint a legutóbbi vizsgálatban megállapított 35,8 %-os dömpingkülönbözet.

(54)

A három ismert exportáló gyártó közül csak egy csoport – az Interpipe – működött együtt a Bizottsággal a jelenlegi felülvizsgálat során. Ez az exportáló gyártó állítja elő Ukrajna teljes varrat nélküli csőgyártásának közel 70 %-át, és exportálja Ukrajna teljes Unióba irányuló exportjának több mint 80 %-át. A felülvizsgálat alatt Ukrajna exportja az Unióba az uniós felhasználás kevesebb mint 2 %-át képviselte.

(55)

A vizsgálat megállapította, hogy a hasonló termék hazai piacon való értékesítése a fenti (31)–(33) preambulumbekezdéssel összhangban reprezentatív volt. Ezért a rendes értéket a fenti (34)–(37) preambulumbekezdés szerint állapították meg.

(56)

Ami az ukrajnai energiaárakat illeti, megállapították, hogy amikor a legutóbbi vizsgálat folyamán az intézkedéseket elrendelték (17), kiigazítást kellett tenni az alaprendelet 2. cikke (5) bekezdése szerint. Ugyanakkor a jelenlegi vizsgálatban a rendes értéket úgy határozták meg, hogy nem vették figyelembe egy esetleges kiigazítás szükségességét a gázárak tekintetében, amelyeket az ukrán exportáló gyártóknak kellett viselniük, az alaprendelet 2. cikke (5) bekezdése szerint. Az alábbi (61) preambulumbekezdés tanúsága szerint ennek az az oka, hogy a ki nem igazított termelési költség felhasználása már eleve világosan bizonyítja, hogy a felülvizsgálati időszak alatt volt dömping. Ennek következtében és mivel – annak érdekében, hogy eldöntsék, hogy a jelenleg alkalmazandó intézkedéseket célszerű-e fenntartani, vagy azokat hatályon kívül kell helyezni – a hatályvesztési felülvizsgálat célja annak meghatározása, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén valószínű-e, hogy a dömping folytatódik vagy megismétlődik, úgy ítélték meg, hogy nem szükséges megvizsgálni, hogy az alaprendelet 2. cikkének (5) bekezdése szerinti kiigazítás ebben az esetben indokolt-e.

(57)

Az Interpipe csoport az érintett terméket a vele kapcsolatban álló svájci kereskedő cégen keresztül exportálta az Unióba, közvetlenül független vevőknek. Az exportárakat ezért a (38) preambulumbekezdés szerint határozták meg.

(58)

A rendes értéket és az Interpipe csoport exportárát a (39) preambulumbekezdéssel összhangban hasonlították össze. Ennek alapján – megfelelő és indokolt esetben – kiigazították a fuvarozási, biztosítási, kezelési, rakodási és járulékos költségekben, a hitelköltségekben és a jutalékokban mutatkozó különbségeket.

(59)

A dömpingkülönbözetet a (40) preambulumbekezdés szerint számították ki.

(60)

A legutóbbi vizsgálathoz hasonlóan – az intézmények megszokott gyakorlatával összhangban –, az egész csoport számára egyetlen dömpingkülönbözetet számítottak ki. Az ehhez használt módszer szerint először minden egyes exportáló gyártóra kiszámították a dömping összegét, majd a csoport egészére nézve a dömping súlyozott átlagát. Meg kell jegyezni, hogy e módszertan eltért a legutóbbi vizsgálatban alkalmazottól, mivel akkor a dömpingszámítást úgy végezték, hogy összevetették a gyártók termelési költségeire, nyereségességére és uniós értékesítéseire vonatkozó összes adatot. A módszertani változást a körülmények megváltozása indokolja, amely a csoport felépítésének módosulásából következik; ennek nyomán megállapítható, hogy a csoporton belül az értékesítés és az előállítás tekintetében melyik gyártó az érintett.

(61)

Az összehasonlítás több mint 10 %-os dömpinget mutatott ki az együttműködő exportáló gyártók csoportja tekintetében, amely a felülvizsgálat alatt az Unióba exportált.

(62)

A fenti megállapításokból az következik, hogy a dömping a felülvizsgálati időszak alatt is folytatódott. Ezért az intézkedések hatályvesztése esetén való folytatódásának valószínűségét a következőkben vizsgáljuk.

(63)

Amint a fenti (46) preambulumbekezdés mutatja, a felülvizsgálati időszak alatt jelentős dömpingkülönbözetet lehetett megállapítani. Az exportáló gyártó tulajdonosa azonban később úgy döntött, hogy eladja a céget, és ennek következtében az exportáló gyártó 2011 őszétől új megrendeléseket már nem fogadott el, majd 2011 végére teljes varrat nélküli csőgyártását megszüntette. Ennek megfelelően 2012-ben Horvátországban megszűnt a varrat nélküli csövek gyártása, és a felülvizsgálatot követő időszakban az export csekély mennyiségű volt.

(64)

A vizsgálat bebizonyította, hogy a vállalat, amely megrendelésre dolgozott, nem halmozott fel jelentős készletet. A csövek sokfélesége és a magas költségek miatt nagy készletek felhalmozása révén gazdasági haszonra valóban nem lehet számítani.

(65)

A fenti meggondolások alapján és figyelembe véve, hogy a vállalat eladása még mindig folyamatban van, a Horvátországból származó varrat nélküli csövek dömpingjének folytatódása rövid és középtávon is nagyon valószínűtlen.

(66)

A vizsgálat azt a kérdést elemezte, hogy fennállt-e dömping a felülvizsgálati időszak alatt, valamint azt, hogy valószínű-e a dömping folytatódása.

(67)

Ebben az összefüggésben az alábbiakat elemezték: az Oroszországból érkező dömpingelt behozatalok mennyisége és árai, a gyártási és a szabad kapacitás Oroszországban, valamint az uniós piac és más harmadik piacok vonzereje.

(68)

A végleges rendelkezések 2006. júniusi bevezetése és a 812/2008/EK tanácsi rendelettel (18) történő 2008. augusztusi felülvizsgálata óta az Oroszországból származóként bejelentett behozatalok folyamatosan csökkentek, és a felülvizsgálati időszak végéig alacsony szinten maradtak.

(69)

Ugyanebben az időszakban az Oroszországból származó dömpingelt behozatalok ára viszonylag alacsony maradt.

(70)

Ellenőrzött adatok hiányában különböző nyilvános információforrások azt mutatják, hogy Oroszország gyártási összkapacitása a varrat nélküli csövekre vonatkozóan jóval nagyobb mint a belföldi piaci kereslet.

(71)

Oroszországnak az uniós piaci részesedése ugyan nem haladja meg jelentősen az 1 %-ot, a becsült beépített orosz kapacitás megközelíti az évi 4 millió tonnát. A becslések szerint az orosz iparág a gyártási kapacitásának csak 70 %-át használja ki. Ha levonjuk az ismert belföldi fogyasztást és a többi piacokra exportált mennyiségeket, az oroszországi exportstatisztikák szerint jelenleg több mint évi 1 millió tonna szabad kapacitás áll rendelkezésre, ami az uniós felhasználásnak csaknem 65 %-a. A jelenlegi kapacitásfelesleg ellenére, és a panaszos által szolgáltatott információ alapján, amelyet az érdekeltek nem vitattak, úgy tűnik, hogy az orosz kapacitás a következő évben még tovább is növekedhet. Az egyik oroszországi exportáló gyártó azzal érvelt, hogy magasabb kapacitáson dolgozik, és nem áll szándékában növelni gyártási kapacitását a közeljövőben. Ez az exportáló gyártó azzal is érvelt, hogy megbízható piaci információforrás szerint az orosz gazdaságban a varrat nélküli csövek gyártási kapacitásának kihasználtsága „magas”, valamint, hogy az érintett termék Oroszországban előállított mennyisége összhangban van a belföldi fogyasztással. Mivel az érintett gyártó nem működött együtt a vizsgálatban, ez az információ nem szerepelt a dossziéban, és így ellenőrizni sem lehetett. Továbbá a „magas” kihasználtságú kapacitást az információforrás nem határozza meg mennyiségileg, és nem lehet erre alapozva következtetést levonni. Ezért az érintett terméknek az oroszországi gyártási és fogyasztási szintjére vonatkozó észrevételek nem cáfolták meg a jelentős oroszországi szabad kapacitásra vonatkozó megállapítást. Megjegyzendő, hogy a közel 4 millió tonnára becsült beépített kapacitást a vizsgálati megállapítások érintett feleknek való eljuttatása után senki sem vitatta.

(72)

A fent említettek szerint az orosz belföldi piacot komoly gyártási kapacitástöbblet jellemzi, ami arra enged következtetni, hogy erőteljes és természetes az igény arra, hogy ennek a gyártási kapacitástöbbletnek a felhasználása érdekében alternatív piacokat keressenek.

(73)

Az uniós piac a világ egyik legnagyobbika, és folyamatosan növekszik. A vizsgálat során szerzett információk alapján az is egyértelmű, hogy az orosz vállalatok komoly érdeklődést mutatnak az iránt, hogy a világ egyik legnagyobb piacán még erőteljesebben jelen lehessenek, és megtartsák az uniós piacon szerzett jelentős piaci részesedésüket. Az egyik orosz exportáló gyártó érvelése szerint az eljárás megindításáról szóló értesítésben foglalt adatkérés nyomán megadott információk alapján kellett volna megállapításokat tenni a dömping létezésére, valamint a dömping és a kár megismétlődésének valószínűségére vonatkozóan, és nem a rendelkezésre álló információk alapján. Amikor azonban ez az oroszországi exportáló gyártó úgy döntött, hogy a továbbiakban mégsem működik együtt, kijelentette, hogy belső szerkezetátalakítási folyamatok miatt a kitöltött kérdőívet, amely magában foglalja az eljárás megindítása után beadott információkat is, az ő esetében nem lehet annak meghatározására használni, hogy valószínű-e a dömping folytatása vagy megismétlődése, illetve, hogy a körülmények megváltoztak-e annyira, hogy indokolják az intézkedések szintjének felülvizsgálatát. Ezért a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ezt az információt nem lehet felhasználni.

(74)

A fenti eredmények tekintetében az a következtetés vonható le, hogy az Oroszországból származó behozatalok továbbra is dömpingelt formában történnek, és a dömping folytatódásának nagyon nagy a valószínűsége. A jelenlegi és a potenciális jövőbeni oroszországi szabad kapacitásból adódóan, és mivel a vonzó árszinteket kínáló uniós piac a világ egyik legnagyobb piaca, az a következtetés vonható le, hogy a dömpingellenes intézkedések megszűnése esetén az orosz exportőrök dömpingelt árakon valószínűleg tovább növelnék exportjukat az Unióba.

(75)

A vizsgálat azt a kérdést elemezte, hogy fennállt-e dömping a felülvizsgálati időszak alatt (a fenti (54)–(61) preambulumbekezdés), valamint azt, hogy valószínű-e a dömping folytatódása.

(76)

Ebben az összefüggésben az alábbiakat elemezték: az Ukrajnából érkező dömpingelt behozatalok mennyisége és árai, a gyártási és a szabad kapacitás Ukrajnában, valamint az uniós piac és más harmadik piacok vonzereje.

(77)

A végleges intézkedések 2006 júniusában történt bevezetése után az Ukrajnából érkező behozatalok jelentősen csökkentek, és alacsony szinten is maradtak, az uniós piacból kevesebb mint 2 % részesedést képviselve. Ugyanebben az időszakban az Ukrajnából származó dömpingelt behozatalok ára viszonylag alacsony maradt. Emellett az Unión kívüli egyéb exportpiacokon – ahol nem alkalmaznak dömpingellenes vámokat – az átlagos ukrán értékesítési árak hasonló, sőt még alacsonyabb szinten voltak, mint az Unióban.

(78)

Nyilvánosan elérhető adatok alapján három fő gyártó tevékenykedik a varrat nélküli csövek területén Ukrajnában, amelyek becsült összkapacitása évi 1,5 millió tonna, azaz csaknem megegyezik az Unió összfelhasználásával.

(79)

Ukrajnának az uniós piaci részesedése nem éri el a 2 %-ot, a becsült szabad kapacitás 50 %, azaz évi 750 000 tonna; ez az uniós felhasználásnak majdnem a fele.

(80)

A vizsgálat megerősítette, hogy a varrat nélküli csövek mindhárom fő ukrajnai gyártója exportálja az érintett terméket az Unióba. A vizsgálat továbbá azt is megállapította, hogy az együttműködő fél dömpingelt árakon exportál az Unióba. A nyilvánosan elérhető adatok továbbá azt is megmutatják, hogy a többi fő ukrán gyártó a terméket az együttműködő gyártó árainál olcsóbban exportálja.

(81)

Mivel az Ukrajnából érkező behozatalok még mindig dömpingelt árakon történnek, és az Európai Unión kívüli exportpiacokon történő értékesítés hasonló, vagy még olcsóbb árakon történik, mint az Unióban való értékesítés; valamint mivel Ukrajnában jelentős szabad kapacitás van és az Unió piaca a világ egyik legnagyobb piaca, az a következtetés vonható le, hogy a dömpingellenes intézkedések megszűnése esetén az ukrajnai exportőrök dömpingelt árakon valószínűleg tovább növelnék exportjukat az Unióba.

(82)

A fenti megfontolások fényében levonható a következtetés, hogy ha a jelenlegi intézkedések hatályukat vesztik, reális és jelentős a veszélye annak, hogy az Ukrajnából és Oroszországból származó varrat nélküli csövek dömpingje folytatódni fog. Másfelől a Horvátországgal kapcsolatban feltárt különleges körülmények ahhoz a következtetéshez vezetnek, hogy a Horvátországból származó varrat nélküli csövek behozatalára vonatkozó jelenlegi dömpingellenes intézkedések hatályvesztése esetén nem áll fenn a dömping folytatódásának veszélye.

(83)

A varrat nélküli csöveket az Unión belül mintegy 19 gyártó/gyártói csoport állítja elő, amelyek az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése és 5. cikkének (4) bekezdése értelmében az uniós gazdasági ágazatot alkotják.

(84)

A (14) preambulumbekezdésben említettek szerint a kért információkat beküldő alábbi 19 uniós gyártó közül egy négy gyártóból/gyártói csoportból álló mintát állítottak össze:

(85)

Megjegyzendő, hogy a felülvizsgálati időszakban a mintába kiválasztott négy uniós gyártó a teljes uniós gyártás 30 %-át és az uniós piacon történő összértékesítés 35 %-át, míg a fenti 19 uniós gyártó a teljes uniós gyártás 100 %-át képviselte, ami az uniós össztermelés szempontjából reprezentatívnak tekinthető.

(86)

Az uniós felhasználást az uniós gazdasági ágazatnak az uniós piacon értékesített mennyisége, valamint az uniós piacra irányuló összes behozatal Eurostat adatai alapján állapították meg.

(87)

Az említett adatok alapján megállapították, hogy a felhasználás 2008 és a felülvizsgálati időszak között 34 %-kal csökkent; 2 597 110 tonnáról 1 724 743 tonnára esett vissza. A felhasználás 2008-ban rendkívül magas volt, amely azzal a ténnyel magyarázható, hogy a 2008. évi magas olaj- és gázárak ösztönzőleg hatottak a beruházásokra ezekben az ágazatokban, és így növelték a keresletet. Visszaesés kizárólag 2009-ben történt, amikor a felhasználás mintegy 50 %-kal csökkent. 2009 után a felhasználás ismét növekedni kezdett, és ez a tendencia egészen a felülvizsgálati időszakig megfigyelhető volt.

(88)

A Bizottság a korábbi vizsgálatok során a Horvátországból, Oroszországból és Ukrajnából származó varrat nélküli csövek behozatalát az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdésének megfelelően összesítve értékelte. Megvizsgálta, hogy a jelenlegi vizsgálat során szintén megfelelő lenne-e az összesített értékelés.

(89)

Ezzel kapcsolatban megállapította, hogy az egyes országokból származó behozatalt illetően meghatározott dömpingkülönbözet mértéke meghaladta a minimumszintet. A mennyiségeket illetően az intézkedések hatályvesztése esetén az egyes országok vonatkozásában valószínűsíthető exportvolumeneket előretekintő elemzéssel határozta meg. Az elemzés arra derített fényt, hogy az Oroszországból és Ukrajnából származó behozatal az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén – Horvátországtól eltérően – valószínűleg jóval a felülvizsgálati időszakban elért szint fölé emelkedne, és biztosan meghaladná az elhanyagolhatósági küszöböt. Ami Horvátországot illeti, az Unióba történő behozatalt a figyelembe vett időszakban elhanyagolhatónak ítélték, a gyártás pedig a vizsgálati időszak után teljességgel megszűnt. Ezért kicsi a valószínűsége annak, hogy ez a helyzet rövid távon megváltozik.

(90)

Mivel a Horvátországból történő dömpingelt behozatal mennyisége a felülvizsgálati időszak alatt elhanyagolható volt, és a fenti (88) preambulumbekezdésben kifejtett okok szerint valószínűleg nem fog növekedni, ezért a Bizottság úgy véli, hogy a Horvátországból származó behozatal tekintetében az alaprendelet 3. cikke (4) bekezdésében foglalt feltételek nem teljesültek.

(91)

A vizsgálat a három országból származó behozatalt illetően megállapította, hogy az ezekből az országokból származó varrat nélküli csövek az alapvető fizikai és műszaki jellemzőik tekintetében hasonlóak. Ezek a varrat nélküli csőtípusok továbbá kölcsönösen felcserélhetőek az Unióban gyártott típusokkal, és ezeket az Unióban ugyanabban az időszakban értékesítették. A fentiekre tekintettel megállapították, hogy az érintett országokból származó, illetve az Unióban gyártott varrat nélküli csövek között versenyhelyzet áll fenn.

(92)

A fentiek alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy Oroszország és Ukrajna tekintetében az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdésében foglalt valamennyi feltétel teljesül. Az ebből a két országból származó behozatalt ezért összesítve vizsgálták. Mivel Horvátország tekintetében az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdésében foglalt feltételek, különösen az importtermékek közötti verseny feltételei nem teljesültek, az ebből az országból származó behozatalt külön vizsgálták.

(93)

Az Eurostat adatai szerint az Oroszországból és Ukrajnából származó érintett termékek behozatalának mennyisége a figyelembe vett időszakban 47 %-kal csökkent. Pontosabban egy 44 %-os jelentős visszaesésre került sor 2009-ben, és azóta a behozatal kis mértékben, 40 611 tonnáról 38 108 tonnára csökkent. Ezt azzal együtt kell vizsgálni, hogy közben a felhasználás visszaesett.

(94)

Az orosz és ukrán behozatal piaci részesedése a figyelembe vett időszakban 2,7 %-ról 2,2 %-ra esett vissza.

(95)

Az importárak súlyozott átlaga 2009-ben 15 százalékponttal csökkent, majd újra növekedett, és a felülvizsgálati időszakban elérte a 2008-as szintet. Ez a csökkentés és az azt követő növekedés nagyjából követte a nyersanyagárak változását.

(96)

Az orosz exportáló gyártók együttműködésének hiányában az oroszországi behozatal tekintetében az áralákínálást KN-kódonként, a behozatali statisztikák vonatkozásában, az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdésében foglaltak alapján összegyűjtött információk felhasználásával kellett meghatározni. Az Ukrajnából történő behozatal tekintetében az áralákínálást az együttműködő ukrán exportáló gyártó dömpingellenes vám nélküli exportárainak felhasználásával állapították meg. Az uniós gazdasági ágazat vonatkozó eladási árai a független vevőkkel szemben érvényesített árak voltak, amelyeket szükség szerint a gyártelepi szintre igazítottak ki. Az Oroszországból és Ukrajnából származó varrat nélküli csövek esetében az áralákínálás mértéke a felülvizsgálati időszakban – a dömpingellenes vámot figyelmen kívül hagyva – 20,4 % és 55,4 % között mozgott.

(97)

Az Eurostat adatai szerint a Horvátországból származó érintett termékek behozatalának mennyisége a figyelembe vett időszakban 133 %-kal csökkent. 2008-ban nagyon alacsony mértékű behozatalra került sor, majd 2010-ig nőtt a behozatal, és a felülvizsgálati időszakban kismértékben újra csökkent. Összességében a Horvátországból származó behozatal a teljes figyelembe vett időszak alatt rendkívül alacsony maradt.

(98)

A Horvátországból történő behozatalok piaci részesedése 0,1 %-ról 0,3 %-ra nőtt az érintett időszak alatt.

(99)

Az importtermékek árai a figyelembe vett időszakban egyenletesen, 23 %-kal csökkentek.

(100)

Az áralákínálást az együttműködő horvátországi gyártó exportárainak felhasználásával, a dömpingellenes vámok nélkül állapították meg, és 29,3 %-ban határozták meg. Tekintettel arra, hogy Horvátországban nincs másik exportáló gyártó, ez a megállapítás az ország egészére érvényes.

(101)

Az Eurostat adatai szerint a Kínai Népköztársaságból származó, a 926/2009/EK tanácsi rendelet (19) 1. cikkének (1) bekezdése szerinti varrat nélküli csövek behozatala a figyelembe vett időszakban 80 %-kal csökkent.

(102)

A kínai behozatal piaci részesedése 2008 és a felülvizsgálati időszak között 20,5 %-ról 3,1 %-ra esett vissza.

(103)

A Bizottság az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése alapján minden olyan lényeges gazdasági tényezőt és mutatót megvizsgált, amelyek az uniós gazdasági ágazat helyzetét befolyásolják.

(104)

Tekintettel arra, hogy az uniós gazdasági ágazat esetében mintavételt alkalmaztak, a kárt egyrészt az (57) preambulumbekezdésben meghatározott uniós gazdasági ágazat szintjén összegyűjtött információk, másrészt a mintába felvett uniós gyártók szintjén összegyűjtött információk alapján határozták meg.

(105)

Mintavétel esetén a bevált gyakorlatnak megfelelően bizonyos kármutatókat (termelés, kapacitás, termelékenység, értékesítés, piaci részesedés, növekedés és foglalkoztatás) az uniós gazdasági ágazat egészére nézve elemeznek, míg az egyes vállalatokkal kapcsolatos kármutatókat, vagyis az árat, a termelési költségeket, a nyereségességet, a béreket, a beruházásokat és azok megtérülését, a pénzforgalmat és a tőkebevonási képességet a mintába felvett uniós gyártók szintjén összegyűjtött információk alapján vizsgálják meg.

(106)

Az uniós gazdasági ágazat gyártása 2008 és a felülvizsgálati időszak között 16 %-kal, vagyis 3 479 266 tonnáról 2 917 325 tonnára csökkent. A gyártási mennyiség 2009-ben, a globális gazdasági visszaesés következtében jelentősen, 43 %-kal csökkent. 2010-ben és a felülvizsgálati időszakban a kereslet növekedésével helyreállt, 2009 és a felülvizsgálati időszak között 27 %-kal nőtt, azonban nem érte el újra a 2008-as szintet. A gyártási mennyiség a felhasználáshoz hasonló tendenciát mutatott – az Unión kívüli piacokon tapasztalható kereslet miatt azonban kisebb mértékben esett vissza, mint az uniós piaci felhasználás.

(107)

A gyártási kapacitás az érintett időszakban állandó maradt. A termelés 16 %-os csökkenésével a kapacitáskihasználás is visszaesett, 2008-tól a felülvizsgálati időszakig 80 %-ról 67 %-ra. A legjelentősebb, 80 %-ról 45 %-ra való visszaesésre azonban 2009-ben került sor, a termelés volumenének csökkenése következtében. 2010-ben és a felülvizsgálati időszakban a kapacitáskihasználás folyamatosan nőtt.

(108)

Ami a készleteket illeti, a termelés nagy része rendelésre készül. A mintába felvett gyártók készletei 2009-ben ugyan jelentősen csökkentek, 2010-ben viszont kismértékű ingadozással újra megnőttek – a felülvizsgálati időszakra szinte elérték a 2008-as szintet, így a készletek ez esetben nem bizonyultak a kár releváns mutatóinak.

(109)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene 2008 és a felülvizsgálati időszak között 21 %-kal csökkent. Miután 2009-ben 42 %-kal csökkent, az értékesítési volumen a felülvizsgálati időszakig 21 százalékponttal újra növekedett. Az értékesítés volumenének változása összhangban van az uniós piaci felhasználás alakulásával, ami 2009-ben – a gazdasági visszaesés eredményeként – 48 %-kal csökkent, majd kezdett újra helyreállni.

(110)

Az uniós gazdasági ágazatnak sikerült a piaci részesedését fokozatosan növelni – 2008-tól egészen a felülvizsgálati időszakig. Ez a növekedés főként azon dömpingellenes intézkedéseknek köszönhető, amelyek 2009 óta a Kínai Népköztársaságból származó behozatalra vannak érvényben. Az alábbi piaci részesedés az uniós gazdasági ágazat teljes unióbeli értékesítésének a részesedése, mind a független, mind a kapcsolódó vevők számára – az uniós felhasználás százalékos arányában kifejezve.

(111)

2008 és a felülvizsgálati időszak között, amikor az uniós felhasználás 34 %-kal csökkent, az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene csak 21 %-kal esett vissza. Az uniós gazdasági ágazat tehát növelte a piaci részesedését, mialatt az Oroszországból és az Ukrajnából származó behozatal ugyanebben az időszakban 0,6 %-ot veszített a piaci részesedéséből.

(112)

Az uniós gazdasági ágazatban a foglalkoztatás szintje 2008 és a felülvizsgálati időszak között 8 %-kal csökkent. A csökkenés 2009-ben kezdődött, 2010-ben folytatódott, a felülvizsgálati időszakban azonban a foglalkoztatás újra növekedett, 2010-hez képest 11 %-kal. Ez azt bizonyítja, hogy az uniós gazdasági ágazat alkalmazkodni tudott az új piaci helyzethez.

(113)

Az uniós gazdasági ágazat teljes munkaidős egyenértékben mért éves teljesítményében kifejezett termelékenysége a figyelembe vett időszak alatt ingadozó volt.

(114)

Figyelembe véve az érintett országokból érkező behozatal teljes mennyiségét, a tényleges dömpingkülönbözetek nagyságának az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatását nem lehet elhanyagolhatónak tekinteni.

(115)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési egységárai 2008 és a felülvizsgálati időszak között 13 %-kal csökkentek. Az árak 2009-ben kismértékben emelkedtek, mielőtt 2010-ben 17 %-kal csökkentek volna. A felülvizsgálati időszakban az árak 2010-hez képest kismértékben emelkedtek. Az árak alakulása összefügg azzal, hogy 2008-ban a nagyon magas kereslet, valamint a magas nyersanyagárak magas értékesítési árakat eredményeztek, ennek hatása még 2009 első felében is érvényesült. 2009 második felétől kezdve a kereslet jelentős mértékben csökkent, és az árak a nyersanyagárak csökkenő tendenciáját követve szintén csökkentek. A felülvizsgálati időszakban úgy tűnt, hogy az árcsökkenés megállt.

(116)

2008 és a felülvizsgálati időszak között a teljes munkaidős egyenértékre számított átlagbér a figyelembe vett időszakban 12 %-kal csökkent. Egyértelmű következtetést azonban nem lehet levonni.

(117)

A figyelembe vett időszakban a varrat nélküli csőgyártáshoz kapcsolódó beruházások összességében 24 %-kal növekedtek. A beruházások mértéke a felülvizsgálati időszakban jelentős volt, és több mint 100 millió EUR-t tett ki. A varrat nélküli csövek ágazata tőkeintenzív iparág, amely a gyártóberendezések tekintetében a versenyképesség fenntartásához jelentős mértékű beruházásokat kíván meg. A vizsgálat megállapította, hogy a beruházásokra a termelés jelenlegi szintjének fenntartása érdekében került sor, nem pedig azért, hogy a termelési volument növeljék. A vizsgálat arra is fényt derített, hogy a mintába felvett gyártók a figyelembe vett időszakban nem szembesültek tőkebevonási nehézségekkel.

(118)

A figyelembe vett időszakban a nyereségesség ugyan 66 %-kal visszaesett, a mintába felvett gyártók azonban ezen időszakban végig nyereségesek voltak. A 2008 és a felülvizsgálati időszak között elért nyereség meghaladta a legutóbbi vizsgálatban megállapított 3 %-os nyereségcélt. 2008 jelentős nyereséggel járó, nagyon kedvező év volt. A nyereségesség 2009-ben és 2010-ben is 50 %-kal esett vissza az előző évhez viszonyítva, a felülvizsgálati időszakban azonban újra emelkedett – 2010-hez képest 35 %-kal –, és 6,6 %-ot ért el. Az uniós gazdasági ágazatnak sikerült igazodnia az Unióban tapasztalható csökkent kereslethez, és a mintába felvett gyártókat a globális/világpiaci kereslet is segítette abban, hogy a fix költségeiket csökkentsék. A nyereségesség 2008 utáni visszaesése egyrészt a gazdasági visszaesésre vezethető vissza; ez a kereslet jelentős visszaesését és az árak visszaesését okozta, másrészt a termelési volumen visszaesésének eredménye, amely növelte a termelési költségeket.

(119)

A befektetések megtérülése (ROI), azaz a varrat nélküli csövekkel kapcsolatos tevékenységeknek közvetlenül az eszközök nettó könyv szerinti értékének százalékában kifejezett teljes nyeresége, amely közvetve összefügg a varrat nélküli csövek gyártásával, a figyelembe vett időszak egészét tekintve nagyjából a fenti nyereségességi tendenciát követte, és pozitív maradt. A befektetések megtérülése a figyelembe vett időszakban 80 %-kal visszaesett, azonban a felülvizsgálati időszakban újra nőtt – 2010-hez képest 50 %-kal.

(120)

A pénzforgalmi helyzet 2008 és a felülvizsgálati időszak között jelentősen romlott; 93 %-kal esett vissza. A pénzforgalom tendenciája nem követte a nyereségesség tendenciáját; ez az értékcsökkenésre vezethető vissza, amely ebben a tőkeintenzív iparágban jellemzően magas.

(121)

Míg a fentiekben vizsgált mutatók azt bizonyítják, hogy az uniós gazdasági ágazatot a gazdasági visszaesés kedvezőtlenül érintette, mivel az értékesítés és a termelés volumene, a befektetések megtérülése és a pénzforgalom csökkent, a mutatók azt is jelzik, hogy az uniós gazdasági ágazat átalakította a gyártóberendezéseit annak érdekében, hogy alkalmazkodjon az új gazdasági környezet elvárásaihoz, és képes legyen megragadni az uniós és Unión kívüli piacokon kínálkozó lehetőségeket különösen olyan szegmensekben, ahol magas árrés érhető el. Mivel a 2006-ban az érintett országokból, valamint 2009-ben a Kínai Népköztársaságból származó behozatal ellen bevezetett dömpingellenes intézkedéseket követően javult az uniós gazdasági ágazat gazdasági és pénzügyi helyzete, megállapítható, hogy az intézkedések hatékonyak, és az uniós gazdasági ágazat kiheverte a múltbeli dömping hatásait, a 2008-as nyereségességi szintet azonban már nem éri el.

(122)

A felhasználás ugyan 34 %-kal csökkent, az uniós gazdasági ágazatnak azonban sikerült a piaci részesedését növelni, és a termelési és az értékesítési volumen a felhasználásnál kisebb mértékben csökkent. A nyereségességet tekintve az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszakban végig nyereséges volt. A fentiekre tekintettel megállapítható, hogy az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszakban nem szenvedett kárt.

(123)

A (69), (70), (77) és (78) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint az orosz és ukrán exportáló gyártóknak lehetőségük van arra, hogy a rendelkezésükre álló mintegy 1 750 000 tonna tartalékkapacitás felhasználásával jelentősen növeljék az Unióba irányuló kivitelük volumenét – mindez az uniós felhasználás egészét teszi ki. Az orosz és ukrán exportáló gyártók teljes kapacitása 5 500 000 tonna. Ezért az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén valószínűleg jelentős mennyiségű orosz és ukrán varrat nélküli cső kerülne az uniós piacra annak érdekében, hogy visszaszerezze és tovább növelje a hatályban levő dömpingellenes vámok miatt elvesztett piaci részesedését.

(124)

A (95) preambulumbekezdésben kiemeltek szerint megállapították, hogy az orosz és az ukrán importtermékek árai alacsonyak, és a termékeket az uniós árakhoz képest áralákínálással értékesítik. Az értékesítés valószínűleg ezeken az alacsony árakon folytatódna. Ukrajna esetében az árak a (80) preambulumbekezdésben említettek szerint még tovább is csökkenhetnek. Az ilyen árképzési magatartás, amely azzal párosul, hogy az érintett országok exportőrei az érintett termékből jelentős mennyiséget képesek az uniós piacra juttatni, minden valószínűség szerint megerősítené az uniós piacon tapasztalt árleszorító tendenciát, és vélhetően kedvezőtlenül befolyásolná az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetét. Az uniós gazdasági ágazat pénzügyi teljesítménye a fent bemutatottak szerint szoros kapcsolatban áll az uniós piacon érvényes árak szintjével. Ezért amennyiben az uniós gazdasági ágazatnak nagyobb mennyiségű, dömpingáron értékesített orosz és ukrán importtermékekkel kellene felvennie a versenyt, akkor a pénzügyi helyzete a legutóbbi vizsgálatban megállapítottak szerint valószínűleg romlana. Ez alapján megállapítást nyert, hogy az Oroszországból és Ukrajnából származó behozatal elleni intézkedések hatályon kívül helyezése minden bizonnyal az uniós gazdasági ágazatot ért kár megismétlődését eredményezné.

(125)

Emlékeztetni kell arra, hogy 2006-ban már hatályba léptek dömpingellenes intézkedések a többek között Horvátországból, Oroszországból és Ukrajnából származó import által okozott kárt okozó dömping leküzdésének érdekében. Az uniós gazdasági ágazat azonban nem élvezte teljes egészében ezen intézkedések előnyeit, mivel ezen országok piaci részesedését átvette az alacsony árú kínai behozatal. Ez minden bizonnyal negatív hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyreállására egészen addig, amíg 2009-ben nem hoztak Kína ellen intézkedéseket. Megállapítható tehát, hogy az uniós gazdasági ágazat kilábalása a korábbi dömping okozta helyzetből nem tekinthető befejezettnek, és hogy az uniós gazdasági ágazatot továbbra is veszélyezteti az uniós piacon megjelenő dömpingelt behozatal jelentős mennyisége által feltehetően okozott káros hatás.

(126)

Ami Horvátországot illeti, és a (60) preambulumbekezdésben foglaltak szerint, az egyedüli üzemet eladásra kínálják, a termelés teljesen megszűnt, és a közeljövőben valószínűleg nem indul újra. Továbbá az Unióba történő behozatal elhanyagolható volumenére való tekintettel, még akkor is, ha a termelés a közeljövőben újraindul, nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy az Unióba irányuló kivitel eléri a múltbeli kivitel volumenét.

(127)

Ezért tekintettel arra, hogy a figyelembe vett időszakban a kivitel elhanyagolható volt, és a felülvizsgálati időszak után a termelés teljesen megszűnt, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Horvátországból származó behozatalra vonatkozó intézkedések hatályon kívül helyezése minden bizonnyal nem eredményezné az uniós gazdasági ágazatot ért kár megismétlődését.

(128)

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban megvizsgálták, hogy az Oroszországgal és Ukrajnával szemben jelenleg érvényben lévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekeivel. A Bizottság az uniós érdeket az összes érintett érdek értékelése alapján határozta meg. Emlékeztetni kell arra, hogy a korábbi vizsgálat során az intézkedések elfogadását nem tekintették ellentétesnek az Unió érdekeivel. Továbbá az, hogy a jelenlegi vizsgálat felülvizsgálat – tehát egy olyan helyzet elemzése, amelyben dömpingellenes intézkedések vannak hatályban – lehetővé tette, hogy a jelenlegi dömpingellenes intézkedéseknek az érintett felekre gyakorolt esetleges indokolatlan hátrányos hatását is értékeljék.

(129)

Ennek alapján megvizsgálták, hogy a kárt okozó dömping megismétlődésének valószínűségére vonatkozó következtetések ellenére fennállnak-e olyan kényszerítő erejű okok, amelyek alapján arra a következtetésre lehetne jutni, hogy az Uniónak ebben az esetben nem állna érdekében az Oroszországból és Ukrajnából származó behozatalra vonatkozó intézkedések fenntartása.

(130)

Az uniós gazdasági ágazat szerkezetileg életképes iparágnak bizonyult. Ezt megerősítette az is, hogy a figyelembe vett időszakban az ágazat gazdasági helyzete kedvezően alakult. Különösen az a tény, hogy az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszakban megnövelte a piaci részesedését, mutatja egyértelműen, hogy az uniós gazdasági ágazatnak sikerült a megváltozott piaci feltételekhez igazodnia. Az uniós gazdasági ágazat ezenkívül nyereséges volt a figyelembe vett időszak alatt.

(131)

Várható tehát, hogy az uniós gazdasági ágazatnak továbbra is hasznára válik az intézkedések fenntartása. Az intézkedések bevezetése lehetővé teszi az uniós gazdasági ágazat számára, hogy megnövelje az értékesítési volumenét és a nyeresége szintjét, amely lehetővé teszi a gyártási létesítményekbe történő további befektetéseket. Amennyiben az Oroszországból és Ukrajnából származó behozatal elleni intézkedéseket nem tartanák érvényben, az uniós gazdasági ágazat valószínűleg ismét kárt szenvedne az érintett országokból származó, nagyobb mennyiségű, dömpingáron értékesített importtermékek miatt, pénzügyi helyzete pedig tovább romlana.

(132)

Emlékeztetni kell arra, hogy az előző vizsgálatban úgy találták, hogy az intézkedések bevezetésének hatása az importőrökre nézve nem lesz jelentős. A (18) preambulumbekezdésben említettek szerint három importőr küldte vissza a kitöltött kérdőívet és működött együtt teljes körűen ebben az vizsgálatban. Arról számoltak be, hogy az intézkedések áremelkedést eredményeztek. A vizsgálat azonban kimutatta, hogy az együttműködő importőrök a varrat nélküli csöveket több különböző ország különböző szállítójától szerzik be, és hogy az árak versenyképesek, ezért az Oroszországból és Ukrajnából származó behozatalra vonatkozó intézkedések fenntartásának lehetséges hatása korlátozott mértékű lesz.

(133)

A fentiek alapján megállapítható, hogy a jelenleg hatályban lévő intézkedések nem voltak különösen negatív hatással az importőrök pénzügyi helyzetére, és az intézkedések fenntartása nem érintené őket kedvezőtlenül.

(134)

A rendelkezésre álló információk alapján a varrat nélküli csövek a felhasználók termelési költségeinek viszonylag kis hányadát teszik csak ki. A varrat nélküli csövek általában nagyobb projektek (kazánok, csővezetékek, építkezések) részét képezik, amelyeknek csak korlátozott részét alkotják. Az intézkedések fenntartásának lehetséges hatása ezért nem lehet jelentős.

(135)

A Bizottság minden ismert felhasználónak küldött kérdőívet. A (18) preambulumbekezdésben említettek szerint mindössze egyetlen felhasználó működött együtt a vizsgálatban. Arról számolt be, hogy az intézkedések miatt nem érte kár, mivel más beszerzési források is rendelkezésre álltak, és a varrat nélküli csövek termelési költségeiben nem jelentenek nagy tételt. Ezzel kapcsolatban megállapították, hogy mivel a varrat nélküli csövek költsége a felhasználó iparágakban elhanyagolható tételt jelent és más beszerzési források is rendelkezésre állnak, a hatályban lévő intézkedések nem gyakorolnak jelentős hatást a felhasználó iparágra.

(136)

A fentiekre tekintettel azt a következtetést lehet levonni, hogy nem szól kényszerítő ok a jelenlegi dömpingellenes intézkedések fenntartása ellen.

(137)

Minden felet értesítettek azokról a lényeges tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján a Bizottság az Oroszországból és Ukrajnából származó érintett termékek behozatalára vonatkozó hatályos intézkedések fenntartását, a Horvátországból származó behozatal esetében pedig azok hatályon kívül helyezését javasolja. Határidőt is biztosítottak számukra, hogy a nyilvánosságra hozatalt követően ismertessék észrevételeiket.

(138)

Egy orosz exportőr meghallgatást kért a meghallgató tisztviselővel, amelyet engedélyeztek. Az exportőr azzal érvelt, hogy a Bizottság tévesen jutott arra a következtetésre, hogy ő nem működött együtt a vizsgálatban. Az exportőr érdekelt félként jelentkezett, és a Bizottsághoz két – főként a kárral kapcsolatos – dokumentumot nyújtott be, amelyet a Bizottság kellőképpen figyelembe is vett. Az exportőr azonban nem töltötte ki a dömpingellenes kérdőívet, és nem szolgáltatott információkat az általa alkalmazott exportárral kapcsolatban. Ezért a Bizottságnak nem volt más lehetősége, mint hogy az Oroszországra vonatkozó rendes értéket a legjobb elérhető adatok alapján számítsa ki. Ezt a módszert az exportőr nem kifogásolta. E körülmények között az említett exportőr nem tekinthető a vizsgálatban teljes mértékben együttműködő félnek.

(139)

Az exportőr azzal is érvelt, hogy a nyilvánosságra hozott információk túl általánosak, ellentmondóak, és nincsenek kellőképpen megindokolva. Ezt az állítását azonban az exportőr nem támasztotta alá.

(140)

Egy másik orosz exportőr azzal érvelt, hogy az Oroszországból származó behozatalt nem lehet az Ukrajnából történő behozatallal összesítve kezelni. A legutóbbi vizsgálat során azonban az Oroszországból és Ukrajnából származó behozatalt összesítve értékelték (a Horvátországból származó behozatallal együtt). Mivel az Oroszországból és Ukrajnából származó behozatal tekintetében az alaprendelet 3. cikke (4) bekezdésének feltételei még mindig teljesülnek, e behozatalok hatásait – a (88)–(92) preambulumbekezdésben említettek szerint – összesítve értékelik. Olyan érveket, amelyek e tekintetben a módszer megváltoztatását indokolnák, nem hoztak fel.

(141)

Több érdekelt fél érvelése szerint az uniós gazdasági ágazat helyzete nem indokolja az intézkedések fenntartását, mivel a kár megismétlődése nem valószínű. Azonban új érveket, amelyek a kár megismétlődésére vonatkozóan a (123)–(127) preambulumbekezdésben említettek szerint más következtetéshez vezetnének, nem hoztak fel.

(142)

Több érdekelt fél azzal is érvelt, hogy az intézkedések hatályának hossza nem megalapozott, és a hatályvesztésüket indokolja. Ebben az összefüggésben emlékeztetni kell arra, hogy ez az első hatályvesztési felülvizsgálat a jelenlegi termékkör tekintetében. E termékkör tekintetében az intézkedések csak 2006 óta vannak hatályban, amely nem tekinthető indokolatlanul hosszú időtartamnak. Az igaz, hogy 1997 és 2004 között Oroszországból, 2000 és 2004 között pedig Horvátországból és Ukrajnából származó behozatalra vonatkozó intézkedések voltak hatályban, ezek azonban egy sokkal kisebb termékkörre vonatkoztak. Mindenesetre mivel a vizsgálat megállapította, hogy az intézkedések fenntartása tekintetében az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésében foglalt feltételek teljesülnek, az a tény, hogy évek óta hatályban vannak intézkedések, irreleváns.

(143)

Végül azt terjesztették elő, hogy az Oroszországból származó behozatalt, a Belaruszból és Horvátországból származó behozataltól eltérően kezelik, és ez hátrányos megkülönböztetésnek tekinthető. Ez az állítás nem felel meg a valóságnak, ugyanis ezen országok helyzete teljesen különböző. A Belaruszból származó behozatalra irányuló panaszt visszavonták, és az alaprendelet 9. cikke (1) bekezdésének megfelelően az eljárást ezt követően megszüntették. (20) A nyilvánosságra hozatalt követően semmi nem utalt arra, hogy az eljárás megszüntetése nem az Unió érdeke. A (63)–(65) preambulumbekezdésben említettek szerint a horvátországi termelés megszűnt.

(144)

Ezért azt a következtetést lehet levonni, hogy a beérkezett észrevételek nem indokolják a fenti következtetések megváltoztatását.

(145)

A fentiekből következik, hogy az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően az Oroszországból és Ukrajnából származó varrat nélküli csövek behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani. Ezzel ellentétben a Horvátországból származó behozatalra vonatkozó intézkedések hatályukat kell, hogy veszítsék.