30.10.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 301/1

(1)

2008. november 2-án a portugál kormány elfogadta a Banco Português de Negócios, S.A. (a továbbiakban: BPN vagy a bank) részvénytőkéjét alkotó részvények államosításáról szóló törvénytervezetet. A törvényt 2008. november 11-én 62-A/2008. számú törvényként (a továbbiakban: államosításról szóló törvény) hirdették ki. A BPN államosítása nulla EUR-ért, november 12-i hatállyal történt.

(2)

2008. november 5-én a portugál hatóságok tájékoztatták a Bizottságot arról, hogy a portugál kormány elfogadta a törvénytervezetet. 2008. november 11-én és 13-án tájékoztatták a Bizottságot az államosításról szóló törvény kihirdetéséről.

(3)

A Bizottság haladéktalanul további információt kért a BPN-nek az államosítási eljárás keretében biztosított állami támogatási intézkedésekről, valamint kérte a BPN szerkezetátalakítási tervének benyújtását.

(4)

Portugália előzetesen nem jelentette be az állam által a BPN-nel kapcsolatban foganatosított intézkedéseket. A Bizottságot csak jelentős késéssel, többszöri felszólítás után tájékoztatta ezekről az intézkedésekről.

(5)

Ebben az összefüggésben a Bizottság 2008. november 14-én információt kért a BPN-nek nyújtott konkrét állami támogatási intézkedésekről, valamint kérte a szerkezetátalakítási tervet. A Bizottság ezután 2009. január 5-én és 2009. április 23-án és 29-én emlékeztetőt küldött.

(6)

A portugál hatóságok 2009. január 8-án, április 28-án és június 23-án válaszoltak az információkérésekre, a BPN-nek nyújtott konkrét állami támogatási intézkedésekről és a szerkezetátalakítási tervről azonban nem adtak felvilágosítást. 2009. június 23-i levelükben a portugál hatóságok jelezték, hogy gondolkodnak a BPN eszközei elkülönítésének és a bank értékesítésének lehetőségén.

(7)

A Bizottság 2009. július 17-én, szeptember 4-én és 14-én, november 30-án és 2010. február 5-én, illetve március 16-án megismételte a tájékoztatásnyújtásra vonatkozó kérését.

(8)

A portugál hatóságok 2009. augusztus 14-i válaszukban jelezték, hogy a BPN 2 milliárd EUR összértékű kereskedelmi kötvényt készül kibocsátani, amelyeket állami kezességvállalás mellett a Caixa Geral de Depósitos (CGD) fog jegyezni. Véleményük szerint a kezességvállalás közvetlenül az államosításról szóló törvényből következett, ezért nem minősülhetett állami támogatásnak. 2009. október 12-én a portugál hatóságok további tájékoztatást nyújtottak a CGD és az állam beavatkozásáról. 2009. november 21-én, valamint 2010. február 17-én és 18-án, illetve március 31-én kiegészítő információkat nyújtottak be.

(9)

A portugál hatóságokkal tartott 2010. június 16-i találkozót követően a Bizottság 2010. augusztus 12-én ismételten felkérte a portugál hatóságokat, hogy többek között haladéktalanul nyújtsák be a BPN szerkezetátalakítási tervét. A tervet nem nyújtották be, ennek megfelelően a Bizottság 2010. augusztus 31-én hivatalos emlékeztetőt küldött az EK-Szerződés 93. cikkének (az Európai Unió működéséről szóló szerződés jelenlegi 108. cikkének) alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet (2) 5. cikkének (2) bekezdése értelmében.

(10)

2010. szeptember 14-én a portugál hatóságok „Memorando: a nacionalização, a reestruturação e a reprivatização projectada do Banco Português de Negócios, SA” címmel dokumentumot küldtek (a továbbiakban: a 2010. szeptember 14-i tájékoztató), amely a BPN szerkezetátalakítási tervét és a privatizációs folyamat fő elemeit tartalmazta.

(11)

Miután a Bizottság megállapította, hogy bizonyos adatok továbbra is hiányoznak a 2010. szeptember 14-i tájékoztatóból, 2010. szeptember 29-én levelet intézett a portugál hatóságokhoz, amelyben kiegészítő információkat kért. 2010. november 15-i elektronikus levelükben a portugál hatóságok a válaszadási határidő meghosszabbítását kérték, amelyet a Bizottság 2010. november 18-i levelében engedélyezett. A portugál hatóságok 2010. november 26-i levelükben és 2011. január 25-i elektronikus levelükben további pontosításokkal szolgáltak.

(12)

2011. február 16-án a Bizottság több kérdésben pontosítást, valamint további adatokat kért. A portugál hatóságok 2011. március 16-án küldték el válaszukat.

(13)

Az egyrészről Portugália és másrészről a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság között létrejött egyetértési megállapodás (3)2011. május 17-i aláírását megelőző ülések keretében a Bizottság 2011. április 27-én találkozott a BPN vezetésével. Az egyetértési megállapodás 2011. július végére irányozta elő a BPN értékesítését. Ennélfogva a Bizottság 2011. május 20-án a bank szerkezetátalakítására és a tervezett értékesítési folyamatra vonatkozó információkérést küldött. Mivel a portugál hatóságok elmulasztották a válaszadást, a Bizottság 2011. július 8-án újabb információkéréssel együtt emlékeztetőt küldött azt követően, hogy a sajtó a BPN-nek állami kezességvállalás formájában nyújtott további állami forrásokról számolt be. A portugál hatóságok 2011. augusztus 5-én benyújtották a privatizációs folyamatról szóló áttekintést.

(14)

2011. augusztus 10-én a Bizottság találkozott a portugál hatóságokkal. A portugál hatóságok a találkozón, valamint azt követően 2011. augusztus 28-án további tájékoztatást nyújtottak a Bizottságnak. 2011. szeptember 14-én és október 14-én a Bizottság további felvilágosítást kapott.

(15)

2011. október 24-i határozata (a továbbiakban: a 2011. október 24-i határozat) nyomán a Bizottság SA.26909. számmal megindította a Szerződés 108. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárást a BPN-nek és a Banco BIC Português S.A.-nak (a továbbiakban: BIC) nyújtott állítólagos támogatással kapcsolatban (4).

(16)

A 2011. október 24-i határozatot 2011. december 20-án közzétették. Az egy hónapos határidőn belül harmadik féltől nem érkezett észrevétel.

(17)

2011. december 9-én Portugália benyújtotta a Bizottságnak a BIC és a portugál hatóságok között ugyanaznap létrejött keretszerződést (a továbbiakban: keretszerződés).

(18)

2012. január 20-án Portugália megküldte a 2011. október 24-i határozatban tett észrevételekre adott válaszát. Ugyanezen a napon a portugál hatóságok további információkat nyújtottak, amelyek tartalmazták a BPN új szerkezetátalakítási tervét (a továbbiakban: a 2012. januári szerkezetátalakítási terv) és a Bizottság 2011. december 21-i, keretszerződéssel kapcsolatos kiegészítő kérdéseire adott válaszát. Ezt az információt 2012. február 3-án kiegészítették a BIC által készített üzleti és életképességi tervvel, amely a továbbiakban e határozat alkalmazásában a 2012. januári szerkezetátalakítási terv szerves részének minősül. 2012. február 10-én, 17-én és 23-án további információkat nyújtottak be a Bizottság által a portugál hatóságokhoz intézett 2012. február 8-i, 14-i és 17-i további kérdésekre.2012. március 16-án Portugália egy sor kötelezettségvállalásról biztosította a Bizottságot.

(19)

Az eljárás során számos információcserére, telekonferenciára és találkozóra került sor a portugál állam, a BPN és a Bizottság között.

(20)

A BPN egy portugáliai székhelyű pénzintézet, amely széles körű banki szolgáltatásokat nyújt. 2008. november 11-én államosították, ekkor 213 leányvállalatból (ezek közül 4 Franciaországban) és hozzávetőleg 2 200 alkalmazottból álló hálózattal, valamint 6,6 milliárd EUR értékű teljes eszközállománnyal rendelkezett, amely a portugál lakossági banki ágazat teljes eszközállománya hozzávetőleg 2 %-ának felelt meg.

(21)

A portugál hatóságok szerint (5) a BPN 2008 nyara óta küszködött likviditási problémákkal és a Moody’s hitelminősítő intézet 2008. július 18-án Baa1 szintről Baa3 szintre leminősítette a BPN-t (6). Míg augusztus végén a BPN likviditási helyzete 316 millió EUR-val pozitív volt, 2008. október 22-re 831 millió EUR értékű súlyos negatív likviditással rendelkezett, és a Portugál Nemzeti Bankban lévő betéti számlájának összege messze elmaradt attól az átlagértéktől, amelyet a jogszabályban előírt határértékeknek való megfelelés érdekében biztosítania kellett volna. Ekkor, 2008 októberében számos kezdeményezés történt azzal a céllal, hogy lehetővé tegyék a bank számára likviditási problémáinak megoldását, és megelőzzék a nemfizetést, különösen egy hitelek formájában nyújtott különleges likviditási támogatással, valamint a Portugál Nemzeti Bank és az állami tulajdonú CGD egyéb műveletei útján. (7).

(22)

Tekintettel a BPN-nél felhalmozódott veszteség mértékére, a portugál hatóságok további likviditási támogatást nem tartottak megvalósíthatónak, figyelembe véve, „hogy mekkora kockázatnak tennék ki” [a Portugál Nemzeti Bankot és a CGD-t] (8). A BPN részvényeseinek tervet kellett benyújtaniuk, de a kormány a Portugál Nemzeti Bank 2008. október 30-án kiadott véleménye alapján nem tartotta megvalósíthatónak a tervet. Mivel a BPN a nagyfokú értékvesztés (9) miatt tovább már nem felelt meg a fizetőképességi követelményeknek, a kormány javasolta a parlamentnek a BPN nulla EUR ért történő államosítását (10). E javaslatot 2008. november 11-én a 62-A/2008. számú törvénnyel (a továbbiakban: államosításról szóló törvény) jóváhagyták.

(23)

A portugál hatóságok szerint az értékvesztést a Portugál Nemzeti Bank által, illetve a 2008 júniusában végzett külső ellenőrzések során észlelt szabálytalanságok és jogellenes gyakorlatok eredményezték, amelyeket a Portugál Nemzeti Bank egy 2009-es jelentése „a csoport vezetésének legmagasabb szintjén elkövetett, tartós és szándékos csalárd magatartásként” jellemzett (11). E gyakorlatok nyomán kivizsgálásokat és számos közigazgatási jogsértési eljárást („processos de contra-ordenação”) indítottak, valamint panaszt nyújtottak be a köztársaság államügyészi hivatalához.

(24)

Az államosításról szóló törvény értelmében a CGD-t bízták meg a BPN irányításával, a BPN irányító testületei tagjainak kijelölésével és azzal, hogy az államosítástól számított 60 napon belül határozza meg a BPN irányítási célkitűzéseit. Az államosításról szóló törvény ezenfelül arról is rendelkezett, hogy a CGD által „az államosítással összefüggésben vagy az állam nevében a BPN-nek nyújtott hitel vagy likviditási segítségnyújtás … állami kezességvállalásban részesül” (12).

(25)

A 2008 novemberében történt államosítását megelőzően a BPN már számos, a portugál hatóságok által „különleges likviditási támogatási intézkedésnek” nevezett pénzügyi támogatási intézkedésben részesült (13). 2010. február 17-én a portugál hatóságok arról tájékoztatták a Bizottságot, hogy a 2008. október 30-ig tartó időszakban a BPN összesen 501,6 millió EUR különleges likviditási támogatást kapott a CGD-től és a Portugál Nemzeti Banktól, amely a CGD által a BPN-nek nyújtott, összesen 315 millió EUR értékű négy hitelt (14) és a Portugál Nemzeti Bank által 2008 októberében nyújtott, 186,6 millió EUR-s vészhelyzeti likviditási támogatást (15) tartalmazott.

(26)

Míg a Portugál Nemzeti Bank az államosítást követően visszatérítésben részesült, a CGD által nyújtott négy hitel visszafizetésére csak 2009. március 9-én, a BPN első kereskedelmi kötvényének kibocsátásával került sor.

(27)

2009 márciusában a BPN kereskedelmi kötvényt bocsátott ki a CGD általi garantált jegyzéssel és összesen 2 milliárd EUR értékű állami kezességvállalással. 2009. augusztus 14-én a Bizottságot tájékoztatták ezekről az állami garanciákról.

(28)

2010. február 17-i levelükben a portugál hatóságok megemlítették azt is, hogy 2009. október 27-én a CGD-t felhatalmazták arra, hogy további 1 milliárd EUR értékben jegyezzen kereskedelmi kötvényeket állami kezességvállalással. Ezt követően 2010. június 14-én a Bizottságot elektronikus levélben tájékoztatták arról is, hogy a BPN által kibocsátott és a CGD által jegyzett kereskedelmi kötvényekre vonatkozó állami kezességvállalás 4 milliárd EUR-ra emelkedett, mivel 2010 áprilisában a BPN harmadszorra is kereskedelmikötvény-kibocsátást szervezett 1 milliárd EUR összegben, amely kötvényeket a CGD jegyezte.

(29)

Ebben az összefüggésben megjegyzendő, hogy a BPN 2008. novemberi államosítása és 2011 januárja között folyamatosan igénybe vette a CGD által számára nyújtott pénzpiaci hitelkereteket. 2009. február 28-ára a BPN-nek e három rövid lejáratú eszköz keretében a CGD-vel szemben fennálló tartozása hozzávetőleg 2,2 milliárd EUR-ra emelkedett. A portugál hatóságok által benyújtott adatok szerint ezt az összeget csökkentették a (27) és a (28) bekezdésben szereplő kereskedelmi kötvény kibocsátásával (16).

(30)

2011 júniusára a BPN CGD-vel szembeni, pénzpiaci eszközök tekintetében vett kitettsége hozzávetőleg 1 milliárd EUR-nak felelt meg. Noha a finanszírozást naponta hajtották végre, a portugál hatóságok szerint az strukturális jellegű volt, hosszabb határidőkkel (17), és a 2011. júniusi negyedik, egyben utolsó kereskedelmikötvény-kibocsátással váltották fel, amelynek során két, egyenként 500 millió EUR összegű kötvénycsomagot bocsátottak ki.

(31)

A portugál hatóságok által 2012. február 3-án benyújtott adatok szerint a BPN CGD-vel szemben fennálló tartozásának összege (a kereskedelmikötvény-kibocsátások kivételével) 2011. december 31-én 433,7 millió EUR, 2012. január 31-én pedig 232 millió EUR volt.

1.   táblázat

A BPN CGD-től kapott likviditásának áttekintése, 2011. december 31-én

(32)

Megjegyzendő, hogy az államosításról szóló törvény 2. cikkének (9) bekezdése értelmében a portugál állam kezességet vállal az államosítással összefüggésben a CGD által a BPN-nek nyújtott likviditási hitelkeretre.

(33)

Ennélfogva egyértelmű, hogy az államosításról szóló törvény 2. cikkének (9) bekezdése, valamint a gazdasági és pénzügyi államtitkár által kiadott számos utasítás értelmében az 1. táblázatban szereplő valamennyi összeg állami kezességvállalásban részesül. Az állami kezességvállalásokért fizetendő ellentételezés mértékét évi 0,2 %-ban állapították meg.

(34)

2010. szeptember 16-án a portugál hatóságok benyújtották 2010. szeptember 13-i első szerkezetátalakítási tervüket (a továbbiakban: „a 2010. évi szerkezetátalakítási terv”) a Bizottságnak.

(35)

A portugál hatóságok ebben a tervben arra irányuló szándékukról tájékoztattak, hogy a BPN-t jó bankra és rossz bankra osztják fel, majd a jó bankot megpróbálják értékesíteni.

(36)

Az állam nyílt ajánlattételi eljárás keretében kívánta értékesíteni a „jó bankot”, a BPN S.A.-t, amely a tervek szerint kizárólag lakossági bank lett volna. Az eljárást pályázati felhívás alapján kívánták lefolytatni, amelynek leírását („Caderno de Encargos”) a portugál hatóságok 2010. augusztus 16-án jóváhagyták (19).

(37)

A 2010. évi szerkezetátalakítási terv értelmében a reprivatizáció nem érintette volna a BPN bizonyos eszközeit és kötelezettségeit, amelyek három új különleges célú gazdasági egységhez, a Parvaloremhez, a Parupshoz és a Parparticipadashoz kerültek volna át. E különleges célú gazdasági egységek kezdetben a BPN-en belül maradtak volna, és az értékesítést követően az államhoz kerültek volna. A kölcsönöket és hiteleket a Parvaloremre, az ingatlan- és a befektetési alapokat a Parupsra, a leányvállalatokat pedig a Parparticipadasra ruházták volna át. A portugál hatóságok a különleges célú gazdasági egységekhez átkerülő eszközök teljes összegét 3,885 milliárd EUR-ra értékelték, amelyből 2,507 milliárd EUR a Parvaloremhez, 1,228 milliárd EUR a Parupshoz és 150 millió EUR a Parparticipadashoz került.

(38)

A hiteleket névértéken ruházták át, a befektetési jegyeket, értékpapírokat és ingatlanokat vételáron, míg a BPN tulajdonában lévő vállalatokat könyv szerinti értékükön kívánták átruházni. A portugál hatóságok szerint a teljes értékvesztés becsült összege 2010 decemberében 1,798 milliárd EUR-nak felelt meg, az alábbiak szerinti bontásban: i. hitelek: 1,474 milliárd EUR; ii. ingatlan: 16 millió EUR; iii. befektetési jegyek: 247 millió EUR; valamint iv. értékpapírok: 61 millió EUR. A portugál hatóságok által 2012. január 20-án benyújtott tájékoztatás szerint ezek az eszközök 2010. december 23-án és 30-án kerültek a különleges célú gazdasági egységekhez (20). A különleges célú gazdasági egységek azonban 2012. február 15-ig a BPN-en belül maradtak; ekkor kivonták azokat a BPN-ből, és egy másik, állami irányítás alatt álló vállalathoz kerültek.

(39)

A portugál hatóságok szerint az eszközöket objektív kritériumok alapján ruházták át a különleges célú gazdasági egységekre, figyelembe véve az értékveszteség nagyságát és azt, hogy az államosítást követően egyes tevékenységek (fogyasztói hitelek, befektetési bank, eszközkezelés, befektetési alapok kezelése, biztosítás és nemzetközi kereskedelem) nem tartoztak a BPN alaptevékenységéhez. A BPN olyan, tisztán lakossági bankként kívánta újrapozicionálni magát, amelyet kevésbé érint a nagykereskedelmi finanszírozás bizonytalanságának kockázata.

(40)

A különleges célú gazdasági egységek az eszközök felvásárlását két, összesen 3,895 milliárd EUR értékű finanszírozási keret révén finanszírozták, amelyek a CGD által megvásárolt 3,1 milliárd EUR értékű, állami kezességvállalás hatálya alá tartozó kötvényt és 795 millió EUR összértékű, zálogjoggal terhelt eszközt tartalmaztak. Az eszközök különleges célú gazdasági egységeknek történő értékesítéséből származó bevételek lehetővé tették, hogy a BPN visszafizesse a CGD-től kapott 3,9 milliárd EUR-s finanszírozást – 3,6 milliárd EUR-t az eredetileg 4 milliárd EUR értékű kereskedelmi kötvényekből (tehát 400 millió EUR-nyi, állami kezességvállalás hatálya alá tartozó kereskedelmi kötvényt továbbra sem fizetett vissza a BPN), valamint 300 millió EUR-nyi rövid lejáratú pénzpiaci hitelt.

(41)

Az eszközátruházást követően a BPN mérlegfőösszege hozzávetőleg 30 %-kal csökkent.

(42)

A portugál hatóságoktól kapott tájékoztatás szerint annak érdekében, hogy a BPN teljesítse a jogi és szabályozási követelményeket (azaz, hogy elérje a 2011-re előírt 9 %-os alapvető tőkét (21)), és tekintettel arra, hogy a BPN saját tőkéje várhatóan az eszközök különleges célú gazdasági egységekre történő átruházását követően is negatív lenne, az államnak 417 millió EUR-val fel kellett volna tőkésítenie a BPN-t (22).

(43)

A Portugália által meghirdetett ajánlatban a BPN-ért fizetendő alapárat (amely nem tartalmazta a különleges célú gazdasági egységekre átruházandó eszközöket) a harmadik fél szakértők, a Deloitte ([…] (23) millió EUR-s) és a Deutsche Bank ([…] millió EUR-s) értékelése alapján 171,1 millió EUR összegben rögzítették. Eközben a BPN új, CGD által biztosított vezetése megkezdte a bank szerkezetátalakítási folyamatát. 2008 decembere és 2010 decembere között a működési költségeket [1–10] %-kal csökkentették; és annak érdekében, hogy kizárólag lakossági, kereskedelmi banki szolgáltatásokat nyújtó bankká alakítsák, szűkítették a BPN tevékenységi körét. A tevékenység szűkítését részben a betétek államosítást követő csökkenése, részben pedig a három különleges célú gazdasági egységre történt eszközátruházás eredményezte. Ezek az intézkedések a 2009. évi [150–250] millió EUR-hoz képest 2010-ben [50–150] millió EUR-ra csökkentették a veszteségeket. 2009 eleje óta az új vezetés a bank arculatának és termékkínálatának javítása céljából […] új termékeket vezetett be és kampányokat indított. Az új vezetés a kockázatkezelést és a bank belső irányítási rendszereit javítani kívánó intézkedéseket is végrehajtott.

(44)

Az első két privatizációs felhívásra 2010. szeptember 30-i és november 30-i határidőig nem jelentkeztek érdeklődők.

(45)

Miután az ajánlattételi eljárás nem járt sikerrel, 2011 januárjában Portugália jelezte a BPN szerkezetátalakítására vonatkozó szándékát, amelynek során egy új, a CGD-től független igazgatóság kinevezésével a CGD-től függetlenebbé kívánta tenni a BPN-t. Ugyancsak fel kívánta gyorsítani a BPN működésének helyreállítását a bank márkájának és vállalati arculatának átalakításával és a helyreállítási terv költségcsökkentések és a kereskedelmi dinamika fokozása útján történő megvalósításával. Többszöri felszólítás ellenére sem érkezett azonban naprakésszé tett szerkezetátalakítási terv a Bizottsághoz.

(46)

A 2011. május 17-i egyetértési megállapodásban a kormány vállalta, hogy új privatizációs eljárást indít.

(47)

A portugál hatóságok az egyetértési megállapodásban kötelezettséget vállaltak arra, hogy „beindítják a Banco Português de Negócios (BPN) gyorsított eljárásban történő értékesítését, minimális ár megszabása nélkül”. E célból a versenyjogi szabályok szerinti jóváhagyásra új tervet nyújtanak be az Európai Bizottsághoz. A cél, hogy legkésőbb 2011. július végére találjanak vevőt. Az értékesítés előmozdítása érdekében három meglévő, a bank nemteljesítő és alaptevékenységéhez nem tartozó eszközeit birtokló különleges célú gazdasági egységet különítettek el a BPN-től, és a lehetséges vevőkkel folytatott egyeztetések részeként további eszközöket ruházhatnak át ezekre az egységekre. Ahhoz, hogy vonzóbbá váljon a befektetők számára, a BPN újabb, még nagyratörőbb, horizontális költségcsökkentési intézkedéseket tartalmazó programot indít. Amint megoldás születik, az állam az adott időpontban meghatározandó ütemezés szerint átveszi a CGD BPN-nel szembeni, állami kezességvállalás hatálya alá tartozó követeléseit és a kapcsolódó különleges célú gazdasági egységek mindegyikét (24).

(48)

2011. május elején harmadszor is meghirdették a privatizációt minimális ár nélkül annak érdekében, hogy az egyetértési megállapodásnak megfelelően 2011. július 31-re vevőt találjanak a BPN-re.

(49)

Ajánlattételi eljárást folytattak le, amelynek során több potenciális érdeklődő vevővel is felvették a kapcsolatot. Elkészült a befektetési lehetőségek áttekintése is. Ennek értelmében az érdekelteknek a BPN-részvények 100 %-ára kellett ajánlatot tenniük, de kérhették, hogy további eszközök és kötelezettségek is kikerüljenek a BPN mérlegéből. Kérhettek magasabb összegű feltőkésítéssel járó forgatókönyveket is. A BPN és a potenciális ajánlattevők aláírták az eljárás szabályait meghatározó megállapodást, amely lehetővé tette számukra, hogy belépjenek a 2011. június 15-én 5 hétre létrehozott titokszobába.

(50)

2011. július 20-ig négy kötelező erejű ajánlatot nyújtottak be Ezeket az ajánlatokat a CGD és a BPN igazgatóságai megvizsgálták és 2011. július 25-én benyújtották véleményüket a részvényesnek – az államnak.

(51)

A négy kötelező erejű ajánlatot benyújtó ajánlattevőből hármat kizártak. A portugál hatóságok szerint két ajánlattevő (a Montepio és az Aníbal Ribeiro) nem teljesítette a BPN-nel kötött megállapodásban szereplő követelményeket (25). A Montepio a BPN részvényeinek felvásárlására nem, mindössze a kiválasztott eszközökre és kötelezettségekre tett ajánlatot, míg az Aníbal Ribeiro nem szolgáltatott elegendő bizonyítékot arra, hogy rendelkezik egy bank irányításához szükséges vezetési és pénzügyi kapacitással. A harmadik, a NEI (26) által tett ajánlat megfelelt a megállapodás követelményeinek, azonban nem állt rendelkezésre elegendő bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az ajánlattevő alkalmas a bank vezetésére és rendelkezik a BPN későbbi tőkeigényeinek teljesítéséhez szükséges pénzügyi kapacitással.

(52)

Az ajánlattételi eljárás során benyújtott egyetlen érvényes ajánlat alapján, amelyet 2011. július 20-án a BIC tett (a továbbiakban: a BIC 2011. július 20-i ajánlata), a kormány 2011. július 31-én úgy határozott, hogy a továbbiakban kizárólagos tárgyalásokat folytat a BIC-vel

(53)

A Portugál Nemzeti Bank 2007. október 9-én felhatalmazta a BIC-t arra, hogy kereskedelmi banki tevékenységet folytasson, és a főként a vállalati és magán banki szolgáltatások területén aktív bank 2008 májusában megkezdte tényleges működését Portugáliában. A BIC főrészvényesei egy angolai befektetői csoport, valamint portugál részvényesek, például az Amorim Projectos SGPS, SA (amely 25 %-os részesedéssel rendelkezik). 2010 decemberében a BIC forgalma 389 millió EUR volt, 1 milliárd EUR értékű teljes eszközállománnyal, 2011. március 31-én pedig 32 millió EUR-s tőkével és 7 bankfiókkal rendelkezett. A Portugália által benyújtott adatok szerint a BIC piaci részesedése azokban a piaci szegmensekben, amelyekben tevékenységet folytat, kevesebb mint1 % (27).

(54)

A portugál hatóságok tájékoztatása szerint a BIC 2011. július 20-i ajánlatát (28) követően a BIC-vel folytatott tárgyalások a BPN BIC-nek történő értékesítésről szóló keretszerződés 2011. december 9-i aláírásával zárultak le (29).

(55)

A BIC 2011. július 20-i ajánlata mindössze általános feltételeket határozott meg és az alábbiakat írta elő:

(56)

A hozzávetőleg öt hónapig tartó tárgyalásokat követően a keretszerződés az alábbiakról rendelkezett:

(57)

A 2012. januári szerkezetátalakítási terv szerint a BPN BIC-nek történő értékesítéséből egyesüléssel létrejövő gazdasági egység (a továbbiakban: az egyesüléssel létrejövő gazdasági egység) az alapforgatókönyv, illetve egy kevésbé kedvező forgatókönyv szerint is […] év után nyereséges lesz. A becslések szerint ennélfogva az egyesüléssel létrejövő gazdasági egység alapvető tőkemegfelelési mutatója az ötödik év után az egyesüléssel létrejövő gazdasági egység kockázattal súlyozott eszközeinek az első év végén elért [10-15] %-áról […] %-ára fog csökkenni. A tervezett esés okai a BIC által végrehajtott szerkezetátalakítással kapcsolatos első évi negatív eredmények és a bank tevékenységének fokozása abban a tekintetben, hogy átméretezik azt annak érdekében, hogy a gazdaságnak történő több hitel nyújtásával visszanyerhesse életképességét. A szerkezetátalakítás részét fogják képezni a bank fiókjaival és arculatával, a folyamatok, az eljárások és a szervezés integrációjával, valamint az IT-vel kapcsolatos befektetések. A tervek szerint a tőkearányos jövedelmezőség (ROE) az első évi – [1-5] %-ról az 5. évre + [1-5] %-ra fog nőni, míg az eszközarányos jövedelmezőség (ROA) az első évi – [0-2] %-ról az 5. évre várhatóan + [0-2] %-ra emelkedik majd.

(58)

Nagyobb arányú nemteljesítő hitelekkel és magasabb finanszírozási költségekkel jellemzett, kevésbé kedvező forgatókönyv esetén az alapvető tőke aránya az 1. évi [10-15] %-ról az 5. évre várhatóan [8-12] %-ra csökken majd.

(59)

Végül 2012. február 15-én a portugál állam 600 millió EUR-s tőkét juttatott a BPN-nek (37).

(60)

2011. október 24-i határozatában a Bizottság kétségbe vonta, hogy:

(61)

A Bizottsághoz nem érkezett észrevétel az érdekelt felektől.

(62)

A portugál hatóságok kijelentik, hogy a 2012. januári szerkezetátalakítási terv összhangban van a szerkezetátalakítási közleménnyel. E terven felül a portugál hatóságok 2012. január 20-i levelükben a 2011. október 24-i határozattal kapcsolatos számos észrevételt is benyújtottak.

(63)

A portugál hatóságok véleménye szerint a BPN-nek nyújtott intézkedések három típusa nem minősül állami támogatásnak:

(64)

Először is, Portugália kijelenti, hogy a BPN-nek az államosítás előtt nyújtott támogatási intézkedések, azaz a vészhelyzeti likviditási támogatás és a 2008 októberében a CGD által nyújtott négy hitel nem tartalmaz állami támogatást. Portugália azzal érvel, hogy a vészhelyzeti likviditási támogatást a Portugál Nemzeti Bank független módon nyújtotta, büntetőkamattal és a BPN általi fedezettel. A CGD 2008. októberi hiteleit piaci feltételek mellett, versenyképes kamatlábbal és megfelelő kezességvállalásokkal nyújtotta, és ennek megfelelően azok nem juttatták gazdasági előnyhöz a BPN-t.

(65)

Másodszor, Portugália tagadja, hogy a BPN államosítását követően a CGD által a BPN-nek nyújtott finanszírozás (bankközi pénzpiaci műveletek és a kereskedelmi kötvények CGD általi jegyzése) állami támogatást érintett. Portugália érvei szerint ezek kereskedelmi tranzakciók voltak, amelyek feltételei azonosak voltak a körültekintő befektetők által egy piacgazdaságban végrehajtott hasonló tranzakciókéval. Ennélfogva ezek nem juttatták gazdasági előnyhöz a BPN-t.

(66)

Végül, a portugál hatóságok véleménye szerint a BIC a BPN vevőjeként szintén nem részesült állami támogatásban. A portugál hatóságok érvei szerint az értékesítési folyamat átlátható, objektív és megkülönböztetésmentes volt. Gazdasági szempontból a BIC tette világszinten a legjobb ajánlatot, amely ennélfogva a piaci árat tükröző ajánlatnak tekintendő. A 2011. december 9-én aláírt keretszerződés javarészt tükrözte a BIC 2011. július 20-i ajánlatának feltételeit. A portugál hatóságok továbbá úgy vélik, hogy a negatív eladási ár ellenére az értékesítés egyetlen alternatívája (a BPN felszámolása) esetén az államnak nagyobb pénzügyi terhet kellett volna vállalnia, és veszélybe került volna a nemzeti pénzügyi rendszer stabilitása.

(67)

Portugália ugyanakkor elismeri, hogy a BPN-nek nyújtott intézkedések némelyike állami támogatásnak minősül. Ezek a BPN által kibocsátott kereskedelmi kötvényekre vonatkozó állami kezességvállalás, a kiválasztott eszközök különleges célú gazdasági egységekre történő átruházása 2010-ben, a BPN 2012. február 15-i feltőkésítése az értékesítés céljából, valamint a BIC-nek történő tervezett értékesítéssel összefüggésben nyújtott néhány intézkedés (például a kereskedelmikötvény-programra vonatkozó állami kezességvállalás, amely az értékesítést követően is fennmarad).

(68)

Portugália érvei szerint továbbá valamennyi állami támogatásnak minősülő intézkedés összhangban van az uniós joggal, mivel azok a portugál gazdaságban bekövetkezett komoly zavar megszüntetésére irányulnak, a Szerződés 107. cikke (3) bekezdése b) pontjának megfelelően.

(69)

Portugália szerint a 2012. januári szerkezetátalakítási terv lehetővé teszi a BPN számára, hogy további támogatások nélkül állítsa helyre hosszú távú életképességét. Először is, az állam elvégezte a BPN szerkezetátalakítását az eszközök szétválasztásával és egyes eszközök különleges célú gazdasági egységekre történt átruházásával, valamint piaci jelenlétének több mint 50 %-os csökkentésével és a lakossági banki alaptevékenységéhez nem tartozó tevékenységek felfüggesztésével, továbbá különböző kockázatkezelési intézkedések és körültekintő kereskedelempolitika révén. Másodszor, a BIC-vel kapcsolatos előrejelzések szerint a BPN BIC általi felvásárlását követően az egyesüléssel létrejövő gazdasági egység pozitív eredményeket fog elérni […] a szerkezetátalakítási terv, mind az alapforgatókönyv, mind egy kevésbé kedvező forgatókönyv esetén. Harmadszor, a negatív eladási ár elfogadható, mivel a felszámolás költségesebb az állam számára és veszélyeztetné a pénzügyi stabilitást.

(70)

Portugália úgy véli, hogy az intézkedések a minimálisan szükséges szintre korlátozódnak annak érdekében, hogy biztosítsák a portugál pénzügyi ágazat stabilitását és helyreállítsák a BPN életképességét.

(71)

Portugália továbbá azzal érvel, hogy az értékesítési forgatókönyv az egyetlen alternatívát jelentette a költségesebb felszámolási forgatókönyvvel szemben. Egyéb lehetőségek (a CGD-vel való egyesülés és a különálló szerkezetátalakítás) nem tennék lehetővé nettó jelenértéken számolva elegendő forrás előteremtését ahhoz, hogy megtérüljön a kezdeti szükséges befektetés. Portugália szerint a BIC-nek történő értékesítés becsült költsége […] millió EUR és […] millió EUR között van (nem számítva egyes későbbi előre nem látott kiadások lehetséges hatását, amelyekre Portugália szerint nem fog sor kerülni), amely alacsonyabb, mint a számos forgatókönyv keretében megvalósítható felszámolás költsége.

(72)

Portugália szerint továbbá a BPN által kibocsátott kereskedelmi kötvényekre tett kezességvállalás révén a BPN-nek az államosítást követően nyújtott likviditás szükséges volt ahhoz, hogy biztosítsák a bank folyamatos működését a szerkezetátalakítás során.

(73)

Tekintettel a különleges célú gazdasági egységekre átruházott eszközök kiválasztására, Portugália úgy véli, hogy azt objektív kritériumok alapján, és azzal a céllal hajtották végre, hogy elősegítsék a BPN hosszú távú életképességét, valamint érdekeltté tegyék a potenciális vevőket a reprivatizációs eljárásban. Portugália kijelenti továbbá, hogy a BIC-nek történő értékesítés keretében végrehajtott további eszközátruházások megfelelők a BPN jövőbeli életképességének biztosításához, és az értékesítést lehetővé tevő minimálisan szükséges szintre korlátozódnak.

(74)

Portugália kijelenti, hogy a BPN javára 2012. február 15-én végrehajtott tőkeemelés a tervek szerint biztosítja, hogy a BPN-nél nem jelentkezik tőkehiány a 2012. januári szerkezetátalakítási terv által lefedett időszak alatt. A terv alapvető tőkére vonatkozó előrejelzései értelmében ez a tőkemegfelelési mutató az alapforgatókönyv szerint 2016-ban várhatóan [10-15] %-ra, kevésbé kedvező forgatókönyv esetén pedig [8-12] %-ra csökken, szemben a 2012 végétől hatályba lépő 10 %-os minimálisan kötelező szinttel. Portugália megállapítja továbbá, hogy a BIC által egy nyílt és átlátható, minimális ár nélküli értékesítési eljárásban ajánlott értékesítési feltételek a BPN jövőbeli életképességének biztosításához minimálisan szükséges feltételek, mivel a felszámolás költségesebb lenne az állam számára és veszélyeztethetné a pénzügyi stabilitást.

(75)

Portugália kijelenti továbbá, hogy a BPN korábbi részvényesei, és maga a BPN is kellő mértékben viselte vagy fogja viselni a szerkezetátalakítási folyamat költségeit, biztosítva így a megfelelő tehermegosztást. A BPN korábbi részvényesei nem részesültek az államosítás miatti kártérítésben, és a bankba befektetett tőkéjüket teljes mértékben elveszítették.

(76)

Portugália azonban úgy véli, hogy nem helyénvaló teherviselést kérni azoktól az ügyfelektől, akik alárendelt kölcsönökkel járultak hozzá a BPN-hez, tekintettel az ilyen eszközök értékesítésének különleges körülményeire […]. Egyes esetekben a termékek technikai jellemzői miatt a BPN nem utasíthatja vissza, hogy tőke-visszatérítési célú kamatot fizessen az ügyfeleknek.

(77)

Portugália úgy véli, a BPN jelentősen hozzájárul a szerkezetátalakítási folyamathoz is, mivel vezetését az államosítást követően lecserélték, kereskedelmi és kockázatkezelési politikáját jelentősen átalakították, tevékenységét pedig több mint 50 %-kal csökkenteni fogják.

(78)

Portugália elismeri, hogy eszközeinek a különleges célú gazdasági egységekre könyv szerinti értéken történt átruházása az eszközök valós gazdasági értékénél magasabban és az államnak nyújtott ellentételezés nélkül történt. Portugália azonban úgy véli, hogy a BPN saját hozzájárulását a nulla EUR-ért történő államosítás révén biztosították, amelyet mélyreható szerkezetátalakítás követett. Portugália úgy véli, hogy az eszközök különleges célú gazdasági egységekbe történő szétválasztásából eredő bármely előny a BPN javára részben ellensúlyozható a bankért fizetett reprivatizációs árral, amely a lehető legmagasabb volt. Portugália továbbá úgy véli, hogy az állami kezességvállalás ellentételezése megfelelő. Annak ellenére, hogy az ellentételezés alacsonyabb (évi 0,2 %) a kormánygaranciák esetében kötelezőnél (38), valamennyi lehetséges további bevétel, amelyre a BPN a szerkezetátalakítási folyamat során szert tesz (vagy valamennyi fel nem merülő kiadás) előnyös az állam számára, amely jelenleg a BPN-részvények kizárólagos tulajdonosa.

(79)

A BPN javára 2012. február 15-én végrehajtott tőkeemelést illetően Portugália megjegyzi, hogy az nem változtatja meg a BPN részvényesi szerkezetét, és hogy a tőke legalább részben visszanyerhető a BPN értékesítéséből, mivel az segít elkerülni a még magasabb felszámolási költségeket.

(80)

Portugália ezenkívül úgy véli, hogy az állam által elfogadott vagy elfogadni kívánt intézkedések nem torzítják a versenyt. Portugália rámutat arra, hogy az egyesüléssel létrejövő gazdasági egység kevesebb mint 1 %-os piaci részesedéssel fog rendelkezni ([0–1] %-os piaci részesedés a banki ágazatban, ez 14. az ügyfeleknek nyújtott hitelek, és 15. a betétek tekintetében). Ezenfelül nem valószínű, hogy az intézkedések kedvezőtlen hatást gyakorolnak a külföldi bankok belföldi piacra történő belépésére, hiszen ez már abból nyilvánvaló, hogy a BIC tulajdonosa egy angolai pénzügyi csoport. Portugália szerint továbbá morális kockázatról sincs szó, mivel a bankot államosították, vezetését leváltották, részvényesei nem részesültek kártérítésben, és a bank mélyreható szerkezetátalakításon ment keresztül.

(81)

Portugália továbbá úgy véli, hogy az eljárás során hozott néhány intézkedés megfelelő és elégséges lenne a verseny torzulásának megakadályozásához. A BPN piaci jelenléte korlátozott volt az államosítást megelőzően (a 9. legnagyobb bank Portugáliában, a piactól függően [1–5] % és [1–5] % közötti piaci részesedéssel), szerkezetátalakításon ment keresztül, és piaci jelenléte – a lakossági banki szolgáltatásokra átállítva – több mint 50 %-kal csökkent. Az államosítás a korábbi részvényesek kártérítése nélkül történt, és az államosítást követően megváltoztatták a BPN kereskedelmi stratégiáját és kockázatkezelési politikáját.

(82)

A portugál hatóságok kijelentik továbbá, hogy a BPN-t nyílt és átlátható folyamat során értékesítették. Végül, a BIC 2016-ig nem fizethet osztalékot, ami garantálja, hogy a BPN-nek nyújtott pénzügyi támogatás a bank hosszú távú életképességének biztosítását szolgálja. Az állam és a BIC között létrejött, a(z) […] millió EUR-t meghaladó eredményekre vonatkozó haszonmegosztási megállapodás lehetővé teszi az állam számára, hogy részben visszanyerje a bank szerkezetátalakítási költségeit. A portugál hatóságok szerint a BIC arra vonatkozó kötelezettségvállalása, hogy kereskedelmi kommunikációjában nem említi az állami támogatás tényét, biztosítja, hogy a támogatást nem használják a versenytársak károsítására. A bankok szerkezetátalakítására vonatkozó bizottsági útmutatásban előirányzott további lehetséges kötelezettségvállalásoknak (például a piacnyitást elősegítő intézkedéseknek, a piaci részesedés korlátozásának és további eszközök és tevékenységek elidegenítésének) a BPN szerkezetalakításával összefüggésben nincs helye.

(83)

A szerkezetátalakítási terv végrehajtását illetően a portugál hatóságok az alábbi kötelezettségeket vállalják:

(84)

A BPN alapvető tőkemegfelelési mutatója a Banco BIC-nek történő értékesítés napján nem fogja meghaladni a [10–18] %-ot.

(85)

Amennyiben a Banco BIC vagy az egyesüléssel létrejövő gazdasági egység úgy dönt, hogy az értékesítést követően hitelt ad vissza az államnak vagy bármely állami irányítás alatt álló egységnek, az ezekhez a hitelekhez kapcsolódó tőkét a hitelek kockázattal súlyozott eszközértéke [10–18] %-ának erejéig visszafizeti az államnak.

(86)

A Banco BIC és az egyesüléssel létrejövő gazdasági egység [> 2013] után nem lesz jogosult arra, hogy nemteljesítő hiteleket ruházzon át az államra vagy bármely állami irányítás alatt álló egységre.

(87)

A Banco BIC és az egyesüléssel létrejövő gazdasági egység a (84) bekezdésben szereplő feltételeknek megfelelően kizárólag akkor ruházhatja át a nemteljesítő hiteleket az államra vagy bármely állami irányítás alatt álló egységre, ha a BPN elszámolásaiban az értékesítés napján rendelkezésre álló valamennyi céltartalékot kimerítette.

(88)

A keretszerződésben a BPN kereskedelmikötvény-programjával összefüggésben meghatározott és az állami kezességvállalás hatálya alá tartozó meglévő [150-500] millió EUR-s hitelkeretet nem hosszabbítják meg az értékesítés napjától számított […] éven túl.

(89)

A CGD által a Banco BIC vagy az egyesüléssel létrejövő gazdasági egység számára nyújtott [200-400] millió EUR-s likviditási hitelkeretért fizetendő ellentételezés mértékét legalább […] bázisponttal növelt Euribor-kamatlábon állapítják majd meg.

(90)

2016. december 31-ig Portugália kérvényezni fogja a Bizottság előzetes jóváhagyását a CGD vagy az állam által az értékesítést követően a Banco BIC-nek vagy az egyesüléssel létrejövő gazdasági egységnek nyújtott bármely hitelkeret vagy kezességvállalás odaítélése előtt.

(91)

A Banco BIC és az egyesüléssel létrejövő gazdasági egység 2016. december 31-ig nem vásárol fel vállalkozásokat, kivéve, ha a Banco BIC és az egyesüléssel létrejövő gazdasági egység összes felvásárlása bruttó halmozott vételárának egy pénzügyi évre eső teljes összege nem haladja meg a(z) […] millió EUR-t. Az ilyen felvásárlások bruttó halmozott vételárát a felvásárlásokkal összefüggő tartozás átvállalását vagy átruházását figyelmen kívül hagyva számítják ki.

(92)

2016. december 31-ig a Banco BIC, az egyesüléssel létrejövő gazdasági egység és Portugália nem érvényesíthet semmilyen vételi opciós jogot a BPN által az értékesítés napját megelőzően kibocsátott alárendelt kölcsönökkel kapcsolatban.

(93)

A Banco BIC és az egyesüléssel létrejövő gazdasági egység nem utal az állami támogatás igénybevételére a reklámkampányaiban és a befektetőkkel folytatott kommunikáció során.

(94)

A Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy „a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet”. Ebből következik, hogy egy állami intézkedés állami támogatásnak minősül, amennyiben teljesíti az alábbi négy (kumulatív) kritériumot:

(95)

Portugália érvei szerint az államosítás előtt a BPN-nek nyújtott intézkedések nem minősülnek állami támogatásnak. Az intézkedések a vészhelyzeti likviditási támogatást és a CGD által a BPN államosítását megelőzően, 2008 októberében és novemberében nyújtott négy hitelt tartalmazzák.

(96)

A vészhelyzeti likviditási támogatást illetően, amint azt a portugál hatóságok a 2011. október 24-i határozattal kapcsolatos észrevételeikben megállapították, az államosítás előtt a BPN-nek nyújtott vészhelyzeti likviditási támogatásról a Portugál Nemzeti Bank önállóan határozott, büntetőkamatlábbal és a BPN által biztosított fedezettel, állami kezességvállalás nélkül.

(97)

A vészhelyzeti likviditási támogatási keret odaítélésekor (2008. október 17-én és 27-én) még nem született döntés a BPN fizetőképességéről és államosításáról (mivel ezeket a döntéseket csak 2008. november elején hozták meg). A vészhelyzeti likviditási támogatás nem egy nagyobb támogatáscsomag részét képezte, hanem a Portugál Nemzeti Bank rendes tevékenysége részeként nyújtott likviditást.

(98)

A Bizottság ennélfogva megállapítja, hogy a bankokról szóló közleménnyel összhangban a Portugál Nemzeti Bank BPN számára nyújtott vészhelyzeti likviditási támogatása állami támogatást nem tartalmazott (39).

(99)

A CGD által nyújtott hitelek tekintetében a Bizottság megállapítja, hogy a BPN államosítása előtt a bank a CGD-től összesen 315 millió EUR, és nem 235 millió EUR hitelt kapott (40).

(100)

A Bizottság megállapítja, hogy a CGD kizárólagos állami tulajdonban van; igazgatóságának tagjait az állam jelöli ki. Annak megállapítása érdekében, hogy a hitelek az államnak tulajdoníthatók-e, meg kell vizsgálni azok nyújtásának pontos körülményeit, hogy meghatározható legyen, vajon a CGD a rendes kereskedelmi gyakorlattól eltérő okból járt-e el. E célból az alábbi megfontolások lényegesek:

(101)

Először is, az első három hitel nyújtásának idején, 2008 októberében a BPN nehézségei széles körben ismertek voltak. A portugál hatóságok szerint a BPN 2008 nyara óta küszködött likviditási problémákkal, amelyet bizonyítottak a BPN legfelsőbb vezetésében történt jelentős változások (2008 eleje óta kétszer módosult), a Portugál Nemzeti Bank által júniusban a BPN-nél végzett ellenőrzések és az a tény, hogy 2008. július 18-án a Moody’s Baa3-as szintre leminősítette a BPN-t. Továbbá a második és harmadik hitelt 2008. október 22-én nyújtották, amikorra a BPN Portugália szerint már súlyos negatív likviditással rendelkezett. A rendes kereskedelmi gyakorlat szerint eljáró hitelező a bank likviditási helyzetét és visszafizetési képességét feltáró információt kért volna a BPN-től, mielőtt további hiteleket nyújt a számára, és ennek megfelelően tudomást szerzett volna a BPN bizonytalan pénzügyi helyzetéről.

(102)

Másodszer, a hitelek összege a BPN akkori mérlegfőösszegéhez és kötelezettségeihez képest jelentős volt, amely a CGD számára egy nehézségekkel küzdő bankkal szembeni jelentős mértékű egyedüli kitettséget jelentett.

(103)

Harmadszor, a hiteleket 2008 októberében és novemberében nyújtották, röviddel a Lehman Brothers csődjét követően, akkor, amikor a bankközi piacok még a legerősebb nemzetközi pénzintézetek számára is javarészt hozzáférhetetlenek voltak, nem beszélve a jelentős likviditási gondokkal küzdő bankokról.

(104)

Negyedszer, a negyedik hitel tekintetében a Bizottság megállapítja, hogy a CGD nem csupán az államosításról szóló törvény 2. cikkének (7) bekezdése értelmében az állam érdekében vezette a BPN-t, hanem az államosításról szóló törvény 2. cikkének (9) bekezdése értelmében állami garanciákhoz is jutott valamennyi olyan hitel és likviditás tekintetében, amelyet az államosítással összefüggésben és „az állam nevében” nyújtott a BPN-nek.

(105)

Tekintettel a pénzügyi és gazdasági helyzetre általában, és különösen a BPN széles körben ismert nehézségeire, nagyon valószínűtlen, hogy más intézet biztosította volna a szóban forgó likviditást a BPN-nek, ami magyarázatot ad arra, hogy a portugál hatóságok miért ítélték „különlegesnek” a CGD likviditási intézkedéseit (lásd a (25) bekezdést).

(106)

Mindezen megfontolások alapján a Bizottság megállapítja, hogy a CGD döntése a BPN-nek az államosítása előtt nyújtott vonatkozó hitelekről nem rendes kereskedelmi döntés volt. Az erről szóló döntést közvetlenül az államnak tulajdoníthatónak kell tekinteni. A hitelek ennélfogva állami forrásnak minősülnek.

(107)

Mivel a hitelek lehetővé tették a BPN számára, hogy olyan likviditáshoz jusson, amelyhez a piacon máskülönben nem juthatott volna hozzá, azok olyan likviditást jelentettek a BPN-nek, amelyre szüksége volt ahhoz, hogy folytassa működését és tovább versengjen többek között hitelekért és betétekért azokon a bankpiacokon, amelyeken tevékenységet folytatott.

(108)

A Bizottság ennélfogva úgy ítéli meg, hogy a BPN gazdasági előnyhöz jutott.

(109)

Az érintett intézkedések szelektívnek minősülnek, mivel azok kizárólag a BPN számára biztosítanak előnyt.

(110)

Portugália azon észrevétele ellenére, miszerint a BPN államosítása előtt mindössze a kilencedik helyen állt a portugál banki ágazatban, a CGD hitelei torzították a versenyt vagy azzal fenyegettek azáltal, hogy előnyös helyzetbe hozták a BPN-t a többi versengő bankkal szemben, lehetővé téve, hogy olyan likviditásra tegyen szert, amelyhez a piacon máskülönben nem jutott volna hozzá.

(111)

Tekintettel arra, hogy a BPN a hitelnyújtás idején nemzeti, európai és nemzetközi szintű tevékenységet folytatott, többek között a franciaországi leányvállalata révén is, fennállt annak a veszélye, hogy az intézkedések érintik a tagállamok közötti kereskedelmet is.

(112)

A Bizottság ennélfogva úgy ítéli meg, hogy a CGD által 2008 októberében és novemberében a BPN-nek nyújtott 315 millió EUR összértékű négy hitel állami támogatásnak minősül.

(113)

A Bizottság 2011. október 24-i határozatában már megállapította, hogy az államosítás nem minősül a BPN részvényesei javára nyújtott állami támogatásnak.

(114)

Az alábbi intézkedéseket, amelyek nem kifejezetten a BIC-nek történt értékesítéshez kapcsolódnak, a BPN államosítását követően nyújtották:

(115)

A BPN (és a különleges célú gazdasági egységek) által kibocsátott és a CGD által jegyzett kereskedelmi kötvényekre vonatkozó állami kezességvállalást, amelyben az államosítást követően részesült a BPN, közvetlenül a tagállam finanszírozta. Ezenfelül az államosításról szóló törvény 2. cikkének (9) bekezdése értelmében a portugál állam kezességet vállal az államosítással összefüggésben a CGD által a BPN-nek (és a különleges célú gazdasági egységeknek) nyújtott valamennyi hitelkeretre vagy likviditási hitelkeretre. Ennélfogva vitathatatlan, hogy a CGD által az államosítást követően a BPN (és a különleges célú gazdasági egységek) számára biztosított valamennyi finanszírozás állami támogatást érint.

(116)

Hangsúlyozandó továbbá, hogy az államosítást követően a CGD volt az egyetlen gazdasági egység, amely finanszírozást nyújtott a BPN-nek vagy a különleges célú gazdasági egységeknek, valamint az, hogy kitettsége idővel egyre nőtt, mivel más kötelezettségek lejártak, és az eredeti hitelezők nem újították meg azokat vagy más intézettől származó hitellel való helyettesítésükre nem került sor. A BPN alternatív finanszírozási forrásainak hiánya nem meglepő, tekintettel arra, hogy pénzügyi nehézségei és bizonytalan jövője köztudott volt.

(117)

Az állami kezességvállalások lehetővé tették a BPN számára, hogy pénzügyi támogatáshoz jusson abban a helyzetben, amikor más lehetőség nem állt rendelkezésre számára a piacon.

(118)

Lehetővé tették a BPN számára, hogy folytassa piaci tevékenységét, versengjen az üzleti lehetőségekért (nem csak a meglévők fenntartásáért, de esetlegesen új üzleti lehetőségekért is), valamint azt, hogy teljesítse az ügyfeleivel és más piaci szereplőkkel szembeni kötelezettségeit.

(119)

Az előbbiek alapján a Bizottság megállapítja, hogy az állami kezességvállalások gazdasági előnyhöz juttatják a BPN-t.

(120)

Az érintett intézkedések szelektívnek minősülnek, mivel azok egy adott vállalat, a BPN számára biztosítanak előnyt. Ezenfelül a likviditási hitelkeretnek az értékesítést követően is fenntartott része mértékéig az egyesüléssel létrejövő gazdasági egység is részesül az állami kezességvállalásból.

(121)

Tekintettel a BPN portugál pénzügyi ágazatban elfoglalt helyére és arra, hogy a pénzügyi ágazatban uniós szinten fokozott a verseny, valamint arra, hogy a BPN Portugáliában jelentős számú külföldi bank leányvállalatával verseng, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az állami forrásokból származó bármely előny a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében potenciálisan érinti az Unión belüli kereskedelmet és torzítja a versenyt.

(122)

A BPN javára nyújtott állami kezességvállalások lehetővé tették a BPN számára, hogy olyan nagy összegű finanszírozáshoz jusson, amely a piacon nem volt elérhető, és amely szelektív előnyhöz juttatta a BPN-t. Lehetővé tették a BPN számára a piacon maradást és tevékenységei folytatását anélkül, hogy korábbi helyzete tovább rontotta volna a hírnevét. Az állami kezességvállalások állami támogatásnak minősülnek.

(123)

Bizonyos eszközöknek a BPN-től a kizárólagos állami tulajdonban lévő különleges célú gazdasági egységekhez történt áthelyezése azt jelenti, hogy azok a tagállam kizárólagos pénzügyi felelőssége alá tartoznak, és a tagállam vállalja a különleges célú gazdasági egységekben lévő eszközökkel kapcsolatos kockázatot, amelyek közül legalább néhány behajthatatlan. Az intézkedés ebből következően állami forrásokat érint.

(124)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy az eszközök értékesítés előtti, könyv szerinti értéken 3,9 milliárd EUR-ért (1,8 milliárd EUR becsült értékvesztéssel) történt átruházása a különleges célú gazdasági egységekre előnyben részesíti a BPN-t, mivel nem volt biztosított az előzetes átláthatóság, az eszközöket nem piaci áron értékelték, és az átruházás keretében nem nyújtottak ellentételezést az állam számára.

(125)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy az eszközök könyv szerinti, és nem piaci értéken történt átruházása gazdasági előnyhöz juttatja a BPN-t versenytársaival szemben.

(126)

Az érintett intézkedések szelektívnek minősülnek, mivel azok egy adott vállalat, a BPN számára biztosítanak előnyt.

(127)

Tekintettel a BPN portugál pénzügyi ágazatban elfoglalt helyére és arra, hogy a pénzügyi ágazatban uniós szinten fokozott a verseny, valamint arra, hogy a BPN Portugáliában jelentős számú külföldi bank leányvállalatával verseng, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az állami forrásokból származó bármely előny a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében potenciálisan érinti az Unión belüli kereskedelmet és torzítja a versenyt.

(128)

A államosítást követően a BIC értékesítésétől függetlenül a BPN-nek nyújtott intézkedéseken felül további intézkedésekre is sor került, amelyeket a BIC-nek történő értékesítéssel kapcsolatban nyújtottak. Ezek a következők:

(129)

A BPN 600 millió EUR-s feltőkésítésére 2012. február 15-én került sor. Ezt az intézkedést közvetlenül az állam hajtotta végre, állami források felhasználásával, a BIC-nek történő értékesítés céljából.

(130)

A BPN 2012. február 15-i 600 millió EUR-s feltőkésítését úgy kalibrálták, hogy az értékesítés pillanatában a BPN [200-400] millió EUR-s saját tőkével rendelkezzen. Ez utóbbi összeg a BIC 2011. július 20-i ajánlatának időpontjában [10-18] %-os becsült alapvető tőkemegfelelési mutatónak felelt meg. Ez jelentősen meghaladja az előírás szerinti minimumot (2011 végén 9 %-os, 2012 végén pedig 10 %-os alapvető tőkemegfelelési mutató) (41).

(131)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a tőkeinjekció gazdasági előnyt jelent a BPN és az értékesítést követően végzett gazdasági tevékenység számára. Az előny abból adódik, hogy a feltőkésítést követően a BPN számára elérhetővé válik az előírás szerinti követelmények meghaladásához szükséges tőke, amely az egyesüléssel létrejövő gazdasági egység számára is elérhető lesz. A tőke lehetővé teszi a BPN, és később az egyesüléssel létrejövő gazdasági egység számára is, hogy folytassa piaci tevékenységét és új hiteleket nyújtson egy olyan gazdasági környezetben, amelyben más versenytársak a hitelállomány leépítésére kényszerülnek.

(132)

Az érintett intézkedések szelektívnek minősülnek, mivel azok kizárólag egy adott vállalat, a BPN, valamint a gazdasági tevékenységet az értékesítést követően folytató, egyesüléssel létrejövő gazdasági egység számára biztosítanak előnyt.

(133)

Portugália kijelenti, hogy a BPN az államosítást követően tovább csökkentette piaci részesedését, és hogy az egyesüléssel létrejövő gazdasági egység piaci részesedése kevesebb mint 1 % lesz az ügyfeleknek nyújtott hitelek, ügyfelek általi igénylések és banki szolgáltatások tekintetében, és kevesebb mint 2 % a többi érintett piacon. Mindazonáltal az intézkedések torzítják a versenyt vagy azzal fenyegetnek, mivel a BIC-nek történő értékesítést követően előnyös helyzetbe hozzák a BPN-t és az egyesüléssel létrejövő gazdasági egységet a többi versengő bankkal szemben. Az egyesüléssel létrejövő gazdasági egység tőketöbblete védi a gazdasági tevékenységet a többi versenytársat érintő befektetési kockázatoktól. Ezenfelül növeli annak a valószínűségét, hogy mindkét kedvezményezett további likviditáshoz jut, amely elősegítheti a BPN és az egyesüléssel létrejövő gazdasági egység terjeszkedését egy olyan gazdasági környezetben, amelyben a Portugáliában tevékenységet folytató versenytársak a hitelállomány leépítésére kényszerülnek.

(134)

Tekintettel a BPN portugál pénzügyi ágazatban elfoglalt helyére és arra, hogy a pénzügyi ágazatban uniós szinten fokozott a verseny, valamint arra, hogy a BPN Portugáliában jelentős számú külföldi bank leányvállalatával verseng, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az állami forrásokból származó bármely előny a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében potenciálisan érinti az Unión belüli kereskedelmet és torzítja a versenyt.

(135)

A BPN 2012. február 15-i 600 millió EUR-s feltőkésítése állami támogatásnak minősül.

(136)

A BIC-nek történt értékesítéssel kapcsolatban nyújtott intézkedések között szerepel a BIC joga arra, hogy az adásvétel lezárása előtt kérje a BPN egyéb eszközeinek és kötelezettségeinek, például a hitelintézeteknek nyújtott kölcsönök vagy a fizikai és pénzügyi eszközök átruházását. Ezenfelül tartalmazzák a BIC azon jogát, hogy a vonatkozó referencia-kamatláb értékét legalább […] bázisponttal meghaladó árú betéteket átruházza, vagy hogy ilyen betétek esetében a különbözetet ellentételezés formájában megkapja az államtól.

(137)

A BIC által kiválasztott egyes hitelek és kötelezettségek (köztük betétek) BPN-ből történő kivonását közvetlenül a tagállam finanszírozta. A BPN-ből kivont tételek mindegyikét vagy könyv szerinti értéken ruházzák át a kizárólagos tagállami tulajdonban lévő különleges célú gazdasági egységekre, vagy azok mindenesetre a tagállam pénzügyi felelősségi körébe fognak tartozni. Így az ilyen eszközök és kötelezettségek kezelésének és kivonásának pénzügyi terheit a tagállam viselné. A tagállamnak finanszíroznia kellene továbbá a betétekre alkalmazandó kamat és a referencia-kamatlábat […] bázisponttal meghaladó árképzési küszöb közötti különbözetet.

(138)

A Bizottság megítélése szerint az eszközök és kötelezettségek értékesítés előtti átruházása a különleges célú gazdasági egységekre előnyben részesíti a BPN-t és az egyesüléssel létrejövő gazdasági egységet, mivel nem volt biztosított az előzetes átláthatóság, az eszközöket nem piaci áron értékelték, és az átruházás keretében nem nyújtottak ellentételezést az állam számára.

(139)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy az eszközök könyv szerinti, és nem piaci értéken történő átruházása gazdasági előnyhöz juttatja a BPN-t és az egyesüléssel létrejövő gazdasági egységet versenytársaival szemben. A BIC a keretszerződés vonatkozó feltétele értelmében szabadon kiválaszthatta a kivonandó eszközöket, amelyeket később nem piaci áron értékeltek, és amelyeket nem fizettek vissza az államnak. Ellenkezőleg, amilyen mértékben csökkenti ez a lehetőség a BPN kockázattal súlyozott eszközeinek arányát, olyan mértékben növeli a bank tőkemegfelelési mutatóját, és így kapacitását az új hitelek nyújtására és piaci tevékenységének folytatására. Az értékesítést követően az előny átkerül az egyesüléssel létrejövő gazdasági egységhez.

(140)

A betétekre alkalmazandó kamat és a referencia-kamatlábat […] bázisponttal meghaladó árképzési küszöb közötti különbözet állam általi ellentételezése olyan költségtől kíméli meg a BPN-t, amelyet annak rendes körülmények között viselnie kellene, ennélfogva előnyhöz juttatja a bankot.

(141)

Az érintett intézkedések szelektívnek minősülnek, mivel azok kizárólag egy adott vállalat, a BPN, valamint az értékesítést követően folytatott gazdasági tevékenység számára biztosítanak előnyt.

(142)

Az intézkedések torzítják a versenyt vagy azzal fenyegetnek, mivel a BIC-nek történő értékesítést követően előnyös helyzetbe juttatják a BPN-t és az egyesüléssel létrejövő gazdasági egységet a többi versengő bankkal szemben azáltal, hogy versenytársaitól eltérően a BPN nem kényszerül hitelállomány-leépítésre, és azáltal, hogy lehetővé teszik a BPN és az egyesüléssel létrejövő gazdasági egység számára, hogy további hiteleket nyújtsanak a gazdaság számára.

(143)

Tekintettel a BPN portugál pénzügyi ágazatban elfoglalt helyére és arra, hogy a pénzügyi ágazatban uniós szinten fokozott a verseny, valamint arra, hogy a BPN Portugáliában jelentős számú külföldi bank leányvállalatával verseng, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az állami forrásokból származó bármely előny a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében potenciálisan érinti az Unión belüli kereskedelmet és torzítja a versenyt.

(144)

A további eszközök és kötelezettségek (köztük betétek) értékesítést megelőző áthelyezése a BPN mérlegéből a különleges célú gazdasági egységekhez állami támogatásnak minősül.

(145)

a BIC jogosult […] hónapon belül visszaadni a legalább […] napig nemteljesítő hiteleket (a BIC által kiválasztott, a meglévő betétekkel kompenzált teljes hitelportfólió névértékének legfeljebb […] %-áig) a céltartalékok ([…] millió EUR) szintjét meghaladó összegben;

(146)

A BIC azon jogát, hogy az értékesítést követően további eszközöket és kötelezettségeket vonjon ki a BPN mérlegéből, közvetlenül a tagállam finanszírozza. A BPN-ből kivont tételek mindegyikét vagy könyv szerinti értéken ruházzák át a kizárólagos tagállami tulajdonban lévő különleges célú gazdasági egységekre, vagy azok mindenképpen a tagállam pénzügyi felelősségi körébe fognak tartozni. Így az ilyen eszközök kezelésének és kivonásának pénzügyi terheit a tagállam viseli.

(147)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a nemteljesítő hitelek értékesítés utáni kivonása lehetővé teszi, hogy a BPN és az egyesüléssel létrejövő gazdasági egység kiterjessze tevékenységét, és több hitelt nyújtson egy olyan gazdasági környezetben, amelyben a Portugáliában tevékenykedő versenytársak hitelállomány-leépítésre kényszerülnek. Ha a saját tőke szintje változatlan marad, a nemteljesítő hitelek és a kockázattal súlyozott eszközök kivonása révén növekszik a bank tőkemegfelelési mutatója. Ennélfogva növekszik az új hitelek nyújtására és piaci tevékenységének folytatására vonatkozó kapacitása is.

(148)

Az egyesüléssel létrejövő gazdasági egység szintén előnybe kerül majd a gyengébb minőségű eszközeik értékvesztését elviselni kényszerülő versenytársaival szemben, akiknek ezt a veszteséget fel kell szívniuk, ami korlátozza az új kölcsönök kihelyezésére szolgáló tőkéjük mennyiségét. Ezzel szemben az egyesüléssel létrejövő gazdasági egység saját tőkéjét nem érintik kedvezőtlenül az ilyen értékcsökkenések és a hitelportfólió csökkenő értéke.

(149)

Ezenfelül a BIC azon lehetősége, hogy az értékesítés napjától számított legkésőbb […] belül visszaadja a nemteljesítő hiteleket az államnak, megváltoztathatja a bank kockázattal súlyozott eszközeit, és a BIC 2011. július 20-i ajánlatában megjelölt [10-18] %-os szintnél magasabb alapvető tőkét eredményezhet. A Bizottság e tekintetben megemlíti Portugália arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy ha a Banco BIC vagy az egyesüléssel létrejövő gazdasági egység úgy dönt, hogy az értékesítést követően visszaadja a hiteleket az államnak vagy bármely állami irányítás alatt álló egységnek, az ezekhez a hitelekhez kapcsolódó tőkét a hitelek kockázattal súlyozott eszközértéke [10-18] %-ának erejéig visszafizeti az államnak, továbbá a nemteljesítő hiteleket és az ezekhez a hitelekhez kapcsolódó tőkét csak akkor ruházza át az államra, ha a BPN elszámolásaiban az értékesítés napján rendelkezésre álló valamennyi céltartalékot kimerítette.

(150)

Az érintett intézkedés szelektívnek minősül, mivel az kizárólag egy adott vállalat, a BPN, valamint az értékesítést követően folytatott gazdasági tevékenység számára biztosít előnyt.

(151)

Az intézkedés torzítja a versenyt vagy azzal fenyeget, mivel a BIC-nek történő értékesítést követően előnyös helyzetbe hozza a BPN-t és az egyesüléssel létrejövő gazdasági egységet a többi versengő bankkal szemben azáltal, hogy versenytársaitól eltérően a BPN nem kényszerül hitelállomány-leépítésre, és így lehetővé teszi, hogy a BPN és az egyesüléssel létrejövő gazdasági egység további hiteleket nyújtson a gazdaság számára.

(152)

Tekintettel a BPN portugál pénzügyi ágazatban elfoglalt helyére és arra, hogy a pénzügyi ágazatban uniós szinten fokozott a verseny, valamint arra, hogy a BPN Portugáliában jelentős számú külföldi bank leányvállalatával verseng, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az állami forrásokból származó bármely előny a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében potenciálisan érinti az Unión belüli kereskedelmet és torzítja a versenyt.

(153)

Az intézkedés lehetővé teheti, hogy a BPN és az egyesüléssel létrejövő gazdasági egység a hitelekhez kapcsolódó tőke visszaadására vonatkozó kötelezettségvállalás hiányában az értékesítést követően visszamenőleges hatállyal módosítsa a bank kockázattal terhelt eszközeit. Ez a bank nagyobb arányú tőkésítéséhez vezet. Ennélfogva előnyhöz juttatja a bankot és torzítja a többi versenytárssal folytatott versenyt. Az intézkedés állami támogatásnak minősül.

(154)

A BPN perei kockázatának az államra történő átruházása olyan kötelezettségnek minősül, amelyet az állam vállal át.

(155)

A kötelezettség BPN-től történő átvállalásával az állam előnyhöz juttatja a BPN-t és az egyesüléssel létrejövő gazdasági egységet versenytársaikkal szemben, akik saját mérlegük terhére kénytelenek ilyen kötelezettségeket vállalni.

(156)

Az érintett intézkedés szelektívnek minősül, mivel az kizárólag egy adott gazdasági egység (a BPN és a BIC-nek történő értékesítés nyomán egyesüléssel létrejövő gazdasági egység) számára biztosít előnyt.

(157)

Az intézkedés tőkeátvételt biztosít a BPN és az egyesüléssel létrejövő gazdasági egység számára akkor, amikor nem áll rendelkezésre alternatíva a piacon, és amikor a versenytársak saját mérlegük terhére kénytelenek ilyen kötelezettségeket vállalni.

(158)

Tekintettel a BPN portugál pénzügyi ágazatban elfoglalt helyére és arra, hogy a pénzügyi ágazatban uniós szinten fokozott a verseny, valamint arra, hogy a BPN Portugáliában jelentős számú külföldi bank leányvállalatával verseng, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az állami forrásokból származó bármely előny a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében potenciálisan érinti az Unión belüli kereskedelmet és torzítja a versenyt.

(159)

Az intézkedés tőkeátvételt biztosít és állami támogatásnak minősül.

(160)

A CGD azon intézkedéseit, hogy az értékesítést követően [150-350] millió EUR-s likviditási hitelkeret nyújtott az egyesüléssel létrejövő gazdasági egységnek és az értékesítést követően fenntartotta a kereskedelmi kötvényekre vonatkozó [150-500] millió EUR-s hitelkeretet a BPN javára, az államnak tulajdoníthatónak kell tekinteni, figyelembe véve végrehajtásuk pontos körülményeit.

(161)

Először is, a CGD kizárólagos állami tulajdonban van; igazgatóságának tagjait az állam jelöli ki. Amint az a (100) bekezdésben szerepel, a CGD-t jogszabályban jelölték ki a BPN irányítására, és az államosításról szóló törvény 2. cikkének (9) bekezdése értelmében állami kezességvállalásban is részesült valamennyi olyan hitel és likviditás tekintetében, amelyet az államosítással összefüggésben és „az állam nevében” nyújt a BPN-nek. Ez a kezességvállalás a [150-500] millió EUR-s hitelkeretre továbbra is érvényes.

(162)

Másodszor, a CGD nem önállóan határozott a likviditási hitelkeret és a hitelkeret nyújtásáról; a döntések a BIC és a portugál hatóságok által tárgyalt értékesítés feltételeinek részét képezték.

(163)

Ennélfogva a CGD által az értékesítést követően az egyesüléssel létrejövő gazdasági egységnek nyújtott [200-400] millió EUR-s likviditási hitelkeret, valamint a kereskedelmi kötvényekre vonatkozó [150-500] millió EUR-s hitelkeretének az értékesítést követő fenntartása is közvetlenül a tagállamnak tulajdonítható.

(164)

Az intézkedés lehetővé teszi, hogy a BPN és az egyesüléssel létrejövő gazdasági egység könnyen és olcsón jusson likviditáshoz.

(165)

A CGD által a BIC-nek nyújtott [200-400] millió EUR-s hitelkeretet illetően a Bizottság megállapítja, hogy az értékesítést követő esetleges betétkiáramlás esetén az védőernyőt biztosít majd az egyesüléssel létrejövő gazdasági egység számára finanszírozási helyzete tekintetében. A CGD az egyesüléssel létrejövő gazdasági egységen kívül más gazdasági egységnek nem nyújtott ilyen hitelkeretet. A hitelkeret ennélfogva előnynek minősül az egyesüléssel létrejövő gazdasági egység javára.

(166)

A jelenlegi kereskedelmikötvény-programra vonatkozó [150-500] millió EUR-s hitelkeret állami kezességvállalással történő fenntartása […]-ig a likviditáshoz való hozzáférés tekintetében szintén előnyhöz juttatja a BPN-t és az egyesüléssel létrejövő gazdasági egységet versenytársaival szemben.

(167)

Az érintett intézkedések szelektívnek minősülnek, mivel azok kizárólag egy adott gazdasági egység (a BPN, és a BIC-nek történő értékesítés nyomán egyesüléssel létrejövő gazdasági egység) számára biztosítanak előnyt.

(168)

A BPN-nek és az értékesítést követően az egyesüléssel létrejövő gazdasági egységnek juttatott előny torzítja a versenyt, különösen akkor, ha figyelembe vesszük a pénzügyi piacokon jelenleg tapasztalható magas hitelköltséget

(169)

Tekintettel a BPN portugál pénzügyi ágazatban elfoglalt helyére és arra, hogy a pénzügyi ágazatban uniós szinten fokozott a verseny, valamint arra, hogy a BPN Portugáliában jelentős számú külföldi bank leányvállalatával verseng, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az állami forrásokból származó bármely előny a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében potenciálisan érinti az Unión belüli kereskedelmet és torzítja a versenyt.

(170)

A CGD által az értékesítést követően az egyesüléssel létrejövő gazdasági egységnek nyújtott [200-400] millió EUR-s likviditási hitelkeret és a kereskedelmi kötvényekre vonatkozó [150-500] millió EUR-s hitelkeret fenntartása a BPN javára állami támogatásnak minősül.

(171)

A bankokról szóló közlemény 49. pontja szerint annak biztosítása érdekében, hogy az állam által értékesített pénzintézet vásárlói támogatásban ne részesülhessenek, igen fontos bizonyos értékesítési feltételek, és különösen az alábbiak tiszteletben tartása: az értékesítési eljárás nyílt, átlátható, megkülönböztetésektől és feltételektől mentes, az értékesítés piaci feltételek mellett történik, és az állam a lehető legmagasabban rögzíti az érintett eszközök és kötelezettségek eladási árát.

(172)

Az első követelményt illetően, míg az értékesítési eljárás nyílt és feltételektől mentes ajánlattételi eljárásként indult, a BIC által benyújtott kötelező erejű ajánlat nem volt végleges a javasolt tranzakció számos lényeges vonatkozása tekintetében, beleértve a BPN BIC által felvásárolni kívánt eszközeinek és kötelezettségeinek végső összegét, valamint az átvenni kívánt bankfiókok és alkalmazottak pontos számát. E vonatkozásokat a portugál hatóságok és a BIC között később folytatott kétoldalú tárgyalások során vitatták meg, és a 2011. december 9-i keretszerződésben véglegesítették azokat. Még a keretszerződés sem végleges abban a tekintetben, hogy a bank pontosan mekkora részét kívánják felvásárolni. Különösen nem határozza meg azokat az eszközöket és kötelezettségeket, amelyeket a BIC át fog venni, annak ellenére, hogy pontosan megjelöli, hogy a BPN az értékesítés pillanatában [200-400] millió EUR saját tőkével fog rendelkezni. Ez azt jelenti, hogy sem a BIC 2011. július 20-i ajánlata, sem a keretszerződés nem tartalmazza pontosan, hogy mit vásárol meg a BIC, azonban mindkettő rögzíti annak pontos árát.

(173)

Ebben az összefüggésben fontos megjegyezni, hogy a keretszerződés nem térhet el a BIC 2011. július 20-i kötelező erejű ajánlatának feltételeitől azáltal, hogy további előnyöket biztosít a BIC és/vagy az egyesüléssel létrejövő gazdasági egység számára. Tekintettel a BIC 2011. július 20-i kötelező erejű ajánlatának igen rugalmas feltételeire, a BIC akár további kedvezményeket is kiszoríthatott volna az államtól, például azáltal, hogy csökkenti a ténylegesen felvásárolt eszközök és kötelezettségek összegét. Az ilyen további kedvezmények a BIC 2011. július 20-i ajánlatában megjelöltnél magasabb alapvető tőkemegfelelési mutatót eredményeznének anélkül, hogy megszegnék az értékesítési eljárás feltételeit.

(174)

A Bizottság ennélfogva üdvözli Portugália arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a BPN feltőkésítésének felső határát az értékesítés napján a BIC ajánlatának megfelelően az alapvető tőkemegfelelési mutató [10-18] %-ában állapítja meg. Portugália arra vonatkozó további kötelezettségvállalása, hogy a BIC visszaadja az államnak vagy más állami tulajdonban lévő gazdasági egységnek visszaadni kívánt nemteljesítő hitelekhez kapcsolódó tőkét, biztosítja, hogy az alapvető tőke nem fog aránytalanul megemelkedni az értékesítést követően.

(175)

Amint az a 6.1.1.3. pont kimondja, a BIC értékesítésével kapcsolatos valamennyi intézkedés állami forrást érint.

(176)

Mivel a BIC 2011. július 20-i ajánlata és a keretszerződés sem határozza meg a BPN alapvető tőkemegfelelési mutatóját (mindkettő mindössze a BPN értékesítés pillanatában meglévő tőkéjének abszolút értékét adja meg anélkül, hogy figyelembe venné a bank kockázattal terhelt eszközeit vagy a BIC azon jogát, hogy az értékesítés előtt kiválaszthatja a különleges célú gazdasági egységekre átruházandó eszközöket és kötelezettségeket), a Bizottság lehetségesnek tartja, hogy a BPN alapvető tőkemegfelelési mutatója végül meghaladja az ajánlatban szereplő értéket. A portugál hatóságok által benyújtott tájékoztatás értelmében a BIC 2011. július 20-i ajánlatában megjelölt tőkeszint a [10-18] %-os alapvető tőkemegfelelési mutató.

(177)

A Bizottság azonban megállapítja, hogy Portugália kötelezettséget vállalt arra, hogy a BPN feltőkésítésének felső határát az értékesítés napján a BIC ajánlatának megfelelően az alapvető tőkemegfelelési mutató [10-18] %-ára korlátozza. Ez lehetővé teszi a tagállam számára, hogy a lehető legmagasabban rögzítse az érintett eszközök és kötelezettségek eladási árát. Ez a kötelezettségvállalás biztosítja, hogy a BIC nem jut előnyhöz.

(178)

Ezenfelül azon jogának érvényesítésével, hogy az értékesítés után további nemteljesítő hiteleket ruházhat át az államra, a BIC tovább csökkentheti a bank méretét, így a BIC 2011. július 20-i ajánlatában megjelöltnél magasabb szintre növelheti az egyesüléssel létrejövő gazdasági egység tőkemegfelelési mutatóját. Ez újabb előnyhöz juttathatja a BIC-t Portugália arra vonatkozó további kötelezettségvállalása, hogy a BIC visszaadja az államnak vagy más állami tulajdonban lévő gazdasági egységnek visszaadni kívánt nemteljesítő hitelekhez kapcsolódó tőkét, biztosítja, hogy az alapvető tőke nem fog tovább emelkedni az értékesítést követően. E további kötelezettségvállalás szükséges ahhoz, hogy elkerülhető legyen a BIC előnyhöz juttatása.

(179)

Az érintett intézkedések szelektívnek minősülnek, mivel azok egy adott gazdasági egység, azaz a BIC, és értelemszerűen az egyesüléssel létrejövő gazdasági egység számára biztosítanak előnyt.

(180)

Tekintettel a BPN portugál pénzügyi ágazatban elfoglalt helyére és arra, hogy a pénzügyi ágazatban uniós szinten fokozott a verseny, valamint arra, hogy a BPN Portugáliában jelentős számú külföldi bank leányvállalatával verseng, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az állami forrásokból származó bármely előny a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében potenciálisan érinti az Unión belüli kereskedelmet és torzítja a versenyt.

(181)

Tekintettel a Portugália által vállalt kötelezettségekre, a Bizottság megállapítja, hogy az eljárás végső eredménye, beleértve azokat az elemeket, amelyekről keretszerződésben történt megállapodás a BIC-vel, nem módosította volna az ajánlattételi eljárás végeredményét, és az értékesítési eljárás nem juttatta előnyhöz a BIC-t.

(182)

A BPN, valamint a BPN gazdasági tevékenységét folytató, egyesüléssel létrejövő gazdasági egység számos állami támogatási intézkedésből jutott előnyhöz, amelyek összefoglalása a következő:

1.   táblázat

A BPN-nek és az egyesüléssel létrejövő gazdasági egységnek nyújtott támogatási intézkedések

(183)

Először is megjegyzendő, hogy e támogatási intézkedések közül nem mindegyik tekintendő kumulatívnak, mivel a portugál hatóságok szerint néhány intézkedés másokat helyettesített (például a CGD által az államosítás előtt nyújtott kezdeti hiteleket az államosítás után a BPN által kibocsátott kereskedelmi kötvények váltották fel).

(184)

A b. és c. jelű intézkedések vagy tőkeinjekciót érintenek, vagy a tőkeinjekcióval egyenértékűek. Ezek legalább 3 milliárd EUR-nak vagy a BPN államosítás előtti mérlege mintegy 50 %-ának felelnek meg. Továbbá a Portugália által az államosítás óta a BPN-nek nyújtott kereskedelmi kötvények kibocsátási programjára vonatkozó állami kezességvállalások teljes összege 5 milliárd EUR, amelyből 2011. december 31-ig 4,5 milliárd EUR-t használtak fel.

(185)

Ezenfelül a BIC jogosult a(z) […] bázispontnál magasabb árképzésű betétek átruházására vagy arra, hogy a különbözet ellentételezését kérje az államtól, amelynek becsült költsége Portugália szerint hozzávetőleg […] EUR. Végül a peres ügyekkel kapcsolatos költségek átruházása az államra és az értékesítési folyamattal összefüggésben további eszközök és kötelezettségek, köztük nemteljesítő hitelek áthelyezése a BPN mérlegéből a különleges célú gazdasági egységekhez újabb támogatást érintenek, amelyet Portugália nem számszerűsíthetőnek ítélt.

(186)

A Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy a támogatást a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítsa, ha azt „egy tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetésére” szánták.

(187)

A Bizottság elismerte, hogy a pénzügyi világválság komoly zavart okozhat egy tagállam gazdaságában, és hogy a bankokat támogató intézkedések alkalmasak lehetnek e zavar orvoslására. Ezt a nézőpontot alátámasztotta a bankokról szóló közlemény, a feltőkésítési közlemény (42), az értékvesztett eszközökről szóló közlemény (43) és a szerkezetátalakítási közlemény (44) is. A Bizottság továbbra is azon a véleményen van, hogy a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja értelmében, a pénzügyi piacokon újfent jelentkező feszültségre tekintettel állami támogatás jóváhagyható. A Bizottság megerősítette véleményét a 2011. évi meghosszabbítási közlemény elfogadásával, amely az állami támogatási szabályoknak a pénzügyi válsággal összefüggésben nyújtott bankmentő intézkedések alkalmazását 2011. december 31. után is meghosszabbítja (45).

(188)

Portugáliát különösen súlyosan érintette a pénzügyi és gazdasági válság. Hatásait számos bizottsági határozat megerősítette (46), jóváhagyva a portugál hatóságoknak a válságkezelésre irányuló intézkedéseit. Ezenfelül figyelembe kell venni a komoly kihívást jelentő gazdasági és pénzügyi helyzetet, amelynek következtében Portugália 2011. április 7-én nemzetközi szintre irányuló, hivatalos külső segítség iránti kérést tett, amelynek eredményeként 2011. május 17-én aláírták az egyetértési megállapodást.

(189)

A Bizottság úgy véli, hogy a BPN szabálytalan csődje komoly következményekkel járna a portugál gazdaság számára. Ennélfogva az intézkedések a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja értelmében értékelhetők.

(190)

A szerkezetátalakítási közlemény a pénzügyi intézmények jelenlegi válságban történő szerkezetátalakítására vonatkozó állami támogatási szabályokat írja elő. A szerkezetátalakítási közlemény szerint annak érdekében, hogy a pénzügyi intézmény jelenlegi pénzügyi válságban történő szerkezetátalakítása a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontjával összeegyeztethető legyen, a szerkezetátalakításnak:

(191)

A szerkezetátalakítási közlemény 9. és 10. pontja előírja, hogy a tagállamoknak átfogó és részletes szerkezetátalakítási tervet kell benyújtaniuk, amelyben az üzleti modellre vonatkozó valamennyi információ megtalálható. A tervnek meg kell neveznie a pénzintézet nehéz helyzetét okozó tényezőket és a javasolt szerkezetátalakítási terv alternatíváit.

(192)

A tervnek bizonyítania kell, hogy a bank stratégiája koherens és be kell mutatnia, hogy a bank visszaállította hosszú távú életképességét állami támogatás nélkül és a lehető legrövidebb időn belül.

(193)

A szerkezetátalakítási közlemény 17. pontja megerősíti, hogy egy pénzintézet (vagy egy része) harmadik félnek történő értékesítése segíthet a hosszú távú életképesség helyreállításában. A jelenlegi esetben a Bizottság megjegyzi, hogy a portugál hatóságok úgy döntöttek, hogy ajánlattételi eljárás során értékesítik a BPN-t. Ennek következtében a banki üzletágat módosításokat követően értékesítik a BIC részére, és a kiválasztott eszközöket a különleges célú gazdasági egységekre ruházzák át azzal a céllal, hogy idővel felszámolják azokat. A Bizottságnak ennélfogva meg kell állapítania, hogy a BPN banki üzletága, amely a vevő üzleti vállalkozásának (az egyesüléssel létrejövő gazdasági egység) részévé válik, életképes lesz-e.

(194)

A Bizottság 2011. október 24-i határozatában jelezte, hogy nem kapott a BPN mint a BIC-vel egyesült gazdasági egység életképességét ténylegesen bemutató üzleti tervet, így e tekintetben nem tudott következtetéseket levonni. Portugália a BIC-vel egyesített BPN-re vonatkozó részletes üzleti tervet nyújtott be a 2012. januári szerkezetátalakítási terv formájában (beleértve az üzletre és az életképességre vonatkozó, 2012. február 3-i kiegészítő információkat).

(195)

A 2012. januári szerkezetátalakítási terv szerint a BPN BIC számára értékesített része hozzávetőleg […] milliárd EUR-s, a BPN államosításkori mérlegéhez képest jelentősen kisebb mérleggel rendelkezik.

(196)

A BIC eszközeivel együtt az egyesüléssel létrejövő gazdasági egység teljes eszközállománya hozzávetőleg […] milliárd EUR lesz.

(197)

A BPN mérlege a BIC-nek történt értékesítés pillanatában csak az életképesebb tevékenységeket és a bank legértékesebb eszközeit tartalmazza. Különösen a BIC-re átruházott hitelportfóliót megtisztították és az illikvid eszközök többségét a különleges célú gazdasági egységekre ruházták át.

(198)

A BPN kötelezettségei javarészt 1,669 milliárd EUR összértékű lakossági betéteket és 246 millió EUR összértékű alárendelt kölcsönt tartalmaznak.

2.   táblázat

A BPN az értékesítés és a tőkeinjekció után (Pro forma)  (47)

(199)

Az ideiglenes vezetés által kezdeményezett szerkezetátalakítási intézkedéseket a BIC folytatja, orvosolva a BPN problémáinak pontos okait.

(200)

Amint az a fenti (24) bekezdésben szerepel, a vezetését teljesen lecserélték. Figyelembe véve a BPN államosításához vezető sajátos körülményeket, és különösen a bank korábbi vezetése által elkövetett számos állítólagos csalást, az új vezetés számos bírósági eljárást (48) kezdeményezett a bank érdekeinek megóvása céljából. A bank kockázatértékelési eljárásait teljes mértékben átalakították a bevált gyakorlatok végrehajtása céljából.

(201)

A BPN új vezetése a költségszerkezet optimalizálására is összpontosított és számos, a működési költségek csökkentésére irányuló kezdeményezést fogadott el 2008 decembere és 2010 decembere között a működési költségek hozzávetőleg […] millió EUR-val, a személyzeti költségek pedig hozzávetőleg […] millió EUR-val csökkentek.

(202)

A 2012. januári szerkezetátalakítási terv szerint a BIC a stratégiájának megfelelően a lakossági alaptevékenységekre és a BPN hálózatában rejlő lehetőségek kihasználására összpontosít, hogy a Portugália és Angola közötti kereskedelmi és pénzügyi tranzakciók támogatása tekintetében referenciabankká váljon.

(203)

Ez a terv ésszerű mögöttes makrogazdasági feltételezéseken alapul, amelyek során figyelembe veszik a portugáliai piacok jelenlegi helyzetét, amelyek recessziója a gazdasági előrejelzés szerint 2014-ig fennmarad.

(204)

A pénzügyi előrejelzések azt mutatják, hogy a szerkezetátalakítási időszak végére (2016. december 31-re) az egyesüléssel létrejövő gazdasági egység még várhatóan a stresszforgatókönyv szerint is képes lesz fedezni költségeit és hozzávetőleg [1-10] %-os tőkearányos jövedelmezőséget elérni.

(205)

Az állami tőkeinjekciónak köszönhetően a várt kezdeti tőkealap [10-18] %-os alapvető tőkemegfelelési mutatóval jóval meghaladja majd a minimális tőkekövetelményeket.

(206)

A jelentős állami tőkeinjekció nyomán a bank szerkezetátalakítási időszak közepére és végére előre jelzett tőkemegfelelési mutatója várhatóan a minimális követelmények felett marad, és így biztosítja a bank fizetőképességét. A Portugália által benyújtott és a 2012. januári szerkezetátalakítási tervben ismertetett üzleti terv értelmében alapforgatókönyv esetén a szerkezetátalakítási időszak végére (2016. december 31-re) az alapvető tőkemegfelelési mutató [8-12] % lesz, kevéssel meghaladva a Portugál Nemzeti Bank által 2012 decemberére meghatározott 10 %-os minimális szabályozási követelményt (49), stresszforgatókönyv esetén pedig alig marad majd el attól ([7-11] %), amint az a (207) bekezdésben található 1. ábrában olvasható.

(207)

E változás fő oka várhatóan az lesz, hogy a gazdaság számára nyújtott fokozott hitelezés formájában végre kell hajtani a 2012. januári szerkezetátalakítási tervben meghatározott üzleti tervet, valamint a szerkezetátalakítási terv első évének negatív eredményeiből eredő hatások. A negatív eredmények főként a bank üzleti volumenéhez képest továbbra is magas költségszerkezetének lesznek köszönhetők, amelyhez hozzájárul a BIC által vállalt szerkezetátalakítás költsége.

1.   ábra

A BPN/BIC egyesüléssel létrejövő gazdasági egységre vonatkozó előrejelzések alapforgatókönyv esetén, 2012-2016

[…]

(208)

A likviditást illetően az üzleti terv főként a betétekre támaszkodik, hozzávetőleg [1-10] %-os éves tervezett betétnövekedéssel. A Bizottság úgy véli, hogy az egyesüléssel létrejövő gazdasági egység betétek útján történő stabil finanszírozása a szerkezetátalakítási terv fontos eleme. Figyelembe véve az egyesüléssel létrejövő gazdasági egység kis méretét és növekedési potenciálját, a betétnövekedésre vonatkozó előrejelzések hitelesek.

(209)

A Bizottság ugyanakkor úgy véli, hogy az egyesüléssel létrejövő gazdasági egység életképességének biztosítása érdekében nem kellene kezdeményezni a betétek nagykereskedelmi finanszírozással való helyettesítését. Ebben az értelemben fontos, hogy a BIC által egy esetleges betétkiáramlás ellensúlyozása céljából igényelt likviditási hitelkeretért fizetendő ellentételezés mértékét legalább a(z) […] bázisponttal növelt Euribor-kamatlábra emeljék. Portugália kötelezettségvállalása e tekintetben elengedhetetlen annak biztosításához, hogy a szerkezetátalakítási terv a belső piaccal összeegyeztethető legyen, figyelembe véve, hogy […] jelentős összegű betéttel rendelkezik, amelyek ellentételezése jelenleg a […] bázisponttal növelt Euribor-kamatlábnál magasabb szinten történik, amely szint mellett a BIC dönthet úgy, hogy nem tartja meg a szóban forgó betéteket. Amennyiben az új hitelkeret ellentételezése nem olyan szinten történne, amely a BIC-t arra ösztönzi, hogy betétjeinek szintjét a 2012. januári szerkezetátalakítási tervben előirányzottnak megfelelő szinten tartsa, ez arra sarkallhatná a BIC-t, hogy a betéteket a CGD-től származó olcsóbb finanszírozással helyettesítse. Az ilyen helyettesítés talán növelné az egyesüléssel létrejövő gazdasági egység rövid távú jövedelmezőségét, ugyanakkor azonban aláásná az életképességre vonatkozó kilátásait.

(210)

E tekintetben fontos megjegyezni azt is, hogy a(z) […] bázisponttal növelt Euribor-kamatlábbal nyújtott hitelkeret feltételei még így is kedvezőbbek azoknál, amelyekhez a BIC a piacon jutna. Addig, amíg a Bizottság nem rendelkezik a piacon történő hasonló tranzakciókra vonatkozó összehasonlítható referenciaértékkel, a Bizottság megállapítja, hogy egy ilyen lejárati idejű és nagyságú hitelkeret valószínűleg nem lenne elérhető a piacon, még magasabb kamatszintekkel sem. A Bizottság továbbá útmutató jellegűnek tekinti, hogy a CGD által nyújtott hitelek ellentételezésének mértékét a(z) […] bázisponttal növelt […] havi Euribor kamatláb szintjén rögzítették.

(211)

Az előbbiek alapján a Bizottság kételyei eloszlottak a BPN életképességével kapcsolatban.

(212)

A szerkezetátalakítási közlemény jelzi, hogy a támogatás minimumra történő korlátozása, valamint a versenytorzulás és az erkölcsi kockázat kiküszöbölése érdekében a kedvezményezett részéről megfelelő mértékű hozzájárulásra van szükség. Ebből a célból: a) a szerkezetátalakítás költségeit és a támogatás összegét egyaránt korlátozni kell és b) jelentős saját hozzájárulás szükséges.

(213)

A szerkezetátalakítási időszakban a kedvezményezett bank saját hozzájárulására vonatkozó elveket a szerkezetátalakítási közlemény 3. szakasza határozza meg. Ez előírja, hogy i. a szerkezetátalakítási támogatásnak az életképesség helyreállításához szükséges minimális költségekre kell korlátozódnia, ii. a kedvezményezett banknak a lehetséges mértékig saját forrásaiból, például eszközértékesítés révén kell finanszíroznia a szerkezetátalakítást és iii. a szerkezetátalakítás költségeit a banki befektetők is viselik, akik a rendelkezésre álló tőke segítségével vállalják át a veszteségeket, valamint ellentételezik az állami beavatkozást. A terhek megosztása kettős célt szolgál: a versenytorzulás mértékének korlátozását és az erkölcsi kockázat kiküszöbölését (50).

(214)

A szerkezetátalakítási tervnek világosan bizonyítania kell, hogy a támogatást a minimálisan szükséges szinten tartották. A szerkezetátalakítás költségeit nem csak az állam, de a lehető legnagyobb mértékben a banki befektetők is viselik. Ez azt jelenti, hogy a banknak és tőketulajdonosainak a lehetséges mértékig hozzá kell járulniuk saját forrásaikból a szerkezetátalakításhoz. A szerkezetátalakítás költségeit az életképesség helyreállításához szükséges mértékre kell korlátozni. Ennek megfelelően a vállalkozásoknak nem szabad olyan mértékben állami forrásokat juttatni, hogy a szerkezetátalakítási folyamathoz nem kapcsolódó, piactorzító tevékenységeket finanszírozhassanak. (51).

(215)

A támogatás minimumra történő korlátozását illetően a szerkezetátalakítási közlemény 23. pontja kimondja, hogy a szerkezetátalakítási támogatásnak azokra a költségekre kell korlátozódnia, amelyek az életképesség helyreállításához szükségesek.

(216)

E célból a Bizottságnak először is a portugál hatóságok azon kijelentését kell értékelnie, amely szerint a BPN BIC-nek való értékesítésével kapcsolatos költségek alacsonyabbak, mint amely a BPN felszámolása esetén terhelné Portugáliát; másodszor pedig azt, hogy a BPN szerkezetátalakításához nyújtott támogatás a minimálisan szükségesre korlátozódott-e.

(217)

A Bizottság 2011. október 24-i határozatában több pontban megkérdőjelezte a Portugália által akkor ismertetett két forgatókönyv mennyiségi összehasonlítását.

(218)

A 2012. januári szerkezetátalakítási tervben Portugália benyújtotta a két forgatókönyv naprakész összehasonlítását és módosította kezdeti feltevését, hogy reagáljon a Bizottság 2011. október 24-i határozatban megfogalmazott fő aggodalmaira, amelyek a szabályos felszámolás esetében érvényes költségekre vonatkoztak. Portugália különösen kitért a hitelekre alkalmazott levonásokra és a másodrangú hitelezőkkel szembeni bánásmódra.

(219)

Portugália különösen további adatokkal és alternatív referenciaértékkel szolgált a hitelek értékesítésekor a könyv szerinti értékre alkalmazott 30–50 %-os levonással kapcsolatos feltevésére vonatkozóan. Portugália a BIC által végül átvett hitelekkel kapcsolatos végleges adatokat is benyújtotta, amelyek összege a 2012. február 17-i első összehasonlítás idején nem volt ismert. Továbbá a szabályos felszámolás forgatókönyvéből is eltávolított egyes másodrangú hitelezők számára történő visszafizetéssel kapcsolatos költségeket, a (221) bekezdésben foglaltak szerint.

(220)

A Bizottság úgy véli, hogy figyelembe véve a jelenlegi gazdasági helyzetet és a banki ágazatban történő jelentős mértékű hitelállomány-leépítést, a hitelportfólió értékesítésekor indokolt levonás alkalmazása. Továbbá, ha a hiteleket lejáratukig meg kellene tartani, lejáratig az államnak kellene viselnie a finanszírozás költségeit és a hitelkockázatot. A Bizottság ennélfogva elfogadhatónak tartja a Portugália által a levonásra vonatkozóan benyújtott alacsonyabb becsült értéktartományt, azaz a [20-50] %-os levonást.

(221)

A másodrangú hitelezőket illetően a Bizottság megállapítja, hogy a 245 millió EUR-s teljes összeg különböző kibocsátások eredménye. Lehetséges, hogy […]. Az egyes kibocsátások feltételeinek jogi értékelését követően Portugália úgy ítéli meg, hogy […].

(222)

A 3. táblázat áttekintést nyújt a beáramlások/kiáramlások becsült mértékéről, figyelembe véve a (219)-(221) bekezdésben említett felülvizsgált feltételezéseket. A becslés mindössze a két forgatókönyvhöz kapcsolódó határköltségeket veszi figyelembe (a már felmerült költségeket pedig nem), és a BPN BIC-nek történt értékesítése idején érvényes mérlegének adatain alapul (52).

3.   táblázat

A BIC-nek történt értékesítés és a szabályos felszámolás forgatókönyvének összehasonlítása (adatok millió EUR-ban).

(223)

Összességében a szabályos felszámolás lehetősége, amelynél az állam fizetne valamennyi betétet (kivéve a lejárat nélküli kötvényekkel rendelkező másodrangú hitelezőkéit), és amelynél az állam fizetné a hitelintézetekkel szembeni kitettség teljes összegét, költségesebb lenne, mint a BIC-nek történt értékesítés.

(224)

A Bizottság elismeri, hogy számos feltevést bizonytalanság övez, különösen azt, amely szerint lehetőség van a BIC-re átruházott hitelek visszatéríttetésére. Figyelembe kell venni továbbá azt a tényt, hogy a szabályos felszámolásnak kedvezőtlen továbbgyűrűző hatásai lehetnek a teljes banki ágazatba vetett bizalom és a tagállamok államadósság szerinti minősítése tekintetében

(225)

A rendelkezésre álló adatok alapján a Bizottság megállapítja, hogy a bank szerkezetátalakításának lehetősége, azaz a BIC-nek történt értékesítés hozzájárul a támogatás összegének minimumra korlátozásához.

(226)

A BPN az államosítás előtt és után is jelentős összegű támogatást kapott, amint az a (182)–(183) bekezdésben szerepel. A támogatás nélkülözhetetlen volt a bank tevékenységének fenntartásához a választott szerkezetátalakítás, azaz az életképes részek BIC-nek történő értékesítésének és az értékvesztett eszközök későbbi felszámolásának végrehajtásához szükséges időszakban. A szerkezetátalakítási folyamat következtében a BPN mint önálló bank megszűnik. A BIC által átvenni kívánt lakossági banki üzletág mérlege a BPN államosítás előtti mérlegének kevesebb mint 35 %-a. A fennálló piaci feltételek mellett ezek az intézkedések (és különösen a nem lakossági jellegű banki eszközök elkülönítése a különleges célú gazdasági egységekbe) szorosan összefüggnek a piacon maradó bank életképességével. A lakossági banki szolgáltatásoktól eltérő üzletágakat és tevékenységeket átruházták a különleges célú gazdasági egységekre, hogy idővel felszámolják azokat. A Bizottság elismeri, hogy a BPN szerkezetátalakításának végrehajtásával kapcsolatos jelentős késedelmek a portugál gazdaságot sújtó, és a 2011. május 17-i egyetértési megállapodás aláírásához vezető kivételes körülményekből eredtek.

(227)

Amint azt a Bizottság 2011. október 24-i határozatában jelezte, a BPN-nek értékesítése előtt nyújtott intézkedéseken felül a BIC további intézkedésekre tart igényt, amelyeket az (56) bekezdés tartalmaz.

(228)

2011. október 24-i határozatában a Bizottság felvetette azt a kérdést, hogy vajon a BIC által igényelt tőkeinjekció összege az életképesség biztosításához szükséges minimum volt-e. Figyelembe véve a BIC 2011. július 20-i ajánlatában és a BPN 2011. júniusi pénzügyi kimutatásaiban kért, mérlegre vonatkozó módosításokat, Portugália becslése szerint a [200–400] millió EUR-s szint [10–18] %-os alapvető tőkemegfelelési mutatónak felel meg.

(229)

Portugália kijelenti, hogy ez a tőkeszint az ajánlattételi eljárás eredménye, ha figyelembe vesszük a BIC által az államnak később fizetendő árat (40 millió EUR) is. Ezt a tőkeszintet a bank alaptevékenységének ismételt középpontba állításával kapcsolatos költségek és a megfelelő további tőketartalék fenntartásának szükségessége indokolja. Portugália úgy véli, hogy a tartalék megfelelő a saját tőke elégséges szintjének fenntartásához, különösen az egyesülés kezdeti éveiben, ha figyelembe vesszük a BPN kedvezőtlen hírnevét és Portugália nehéz gazdasági helyzetét is.

(230)

Megjegyzendő, hogy a 2012. januári szerkezetátalakítási terv szerint a tőkemegfelelési mutató az értékesítést követő negyedik év végére várhatóan eléri a [8–12] %-ot, stresszforgatókönyv esetén pedig a [7–11] %-ot (amely kevéssel elmarad a Portugáliában jogszabályban előírt 10 %-os minimumtól).

(231)

A Bizottság ennélfogva megállapítja, hogy a 2012. januári szerkezetátalakítási terv alapján a [10–18] %-os alapvető tőkemegfelelési mutatóval egyenértékű tőkeszint az ajánlattételi eljárás eredménye és szükséges a bank életképességének biztosításához.

(232)

A Bizottság szintén kedvezően ítéli meg azt a tényt, hogy a BIC-vel kötött keretszerződésben a BIC kötelezettséget vállal arra, hogy öt évig nem fizet a BPN-hez kötődő osztalékot vagy azzal egyenértékű juttatást a részvényesek számára. E kötelezettségvállalás célja annak biztosítása, hogy a BPN-be befektetett tőke ne kerüljön ki azonnal a bankból a részvényeseknek kifizetett források formájában.

(233)

A BIC által végül átvett végleges eszközök azonban eltérnek a BIC 2011. július 20-i ajánlatától, és a BIC fenntartja a jogot arra is, hogy a nemteljesítő hiteleket visszaadja. A Bizottság ezért úgy ítéli meg, hogy a támogatás minimumra korlátozása érdekében a kockázattal súlyozott eszközök azon csökkenését, amely a hitelek államnak történő visszaadásából ered, megfelelő mértékű, a kockázattal súlyozott eszközök csökkentésének [10–18] %-ával megegyező tőkecsökkentéssel kell együtt járnia. A tőkecsökkentés történhet az államnak visszaadott hitelek könyv szerinti értékére alkalmazott levonás formájában.

(234)

A Bizottság megjegyzi, hogy a BIC javaslata szerint az egyesüléssel létrejövő gazdasági egység a nemteljesítő hitelek visszaadása esetén úgy is fenntarthatja a [10–18] %-os alapvető tőkemegfelelési mutatót, hogy új hiteleket nyújt a gazdaság számára. A Bizottság úgy véli, hogy ez az intézkedés nem korlátozná a minimumra a támogatást a következő okok miatt: Először is, a BIC értékesítés előtti sajáttőke-aránya az értékesítés napján [10-18] %-nál alacsonyabb lesz. Ennélfogva amint a BPN egyesül a BIC-vel, az egyesüléssel létrejövő gazdasági egység alapvető tőkemegfelelési mutatója azonnal csökkenni fog (a 2012. januári szerkezetátalakítási tervben foglaltak szerint). Ennek megfelelően, ha az egyesüléssel létrejövő gazdasági egység az egyesülés után fenntartaná a [10-18] %-os alapvető tőkemegfelelési mutatót, a BIC által előre jelzettnél magasabb tőkével rendelkezne. Másodszor, a 2012. januári szerkezetátalakítási terv számításai már figyelembe veszik az új kölcsönök kihelyezését, és e célból a BPN értékesítés pillanatában érvényes (nagyon magas) [10–18] %-os alapvető tőkemegfelelési mutatóját elégségesnek ítéli. Ennélfogva nem szükséges a 2012. januári szerkezetátalakítási tervben előirányzottnál több tőkét fordítani új hitelek létrehozására. E tekintetben a Bizottság kedvezően ítéli meg Portugália kötelezettségvállalását arra, hogy a BPN alapvető tőkemegfelelési mutatója a Banco BIC-nek történő értékesítés pillanatában nem fogja meghaladni a [10–18] %-ot és arra, hogy amennyiben nemteljesítő hiteleket ruháznak át az államra vagy más állami irányítás alatt álló gazdasági egységre, a Banco BIC vagy az egyesüléssel létrejövő gazdasági egység az ezekhez a hitelekhez kapcsolódó tőkét a hitelek kockázattal súlyozott eszközértéke [10–18] %-ának erejéig visszafizeti az államnak vagy más állami irányítás alatt álló gazdasági egységnek.

(235)

Ezenfelül a szerkezetátalakítási közlemény kijelenti, hogy a vállalkozások felvásárlásának tilalma szükséges a támogatás minimumra korlátozása érdekében. A szerkezetátalakítási közlemény 23. pontja kifejezetten tartalmazza, hogy „a vállalkozásoknak […] nem szabad olyan mértékben állami forrásokat juttatni, hogy a szerkezetátalakítási folyamathoz nem kapcsolódó, piactorzító tevékenységeket finanszírozhassanak. Nem finanszírozható állami támogatásból pl. más vállalkozásban történő részesedésvásárlás vagy új beruházás, kivéve, ha ez a vállalkozás életképességének helyreállításához szükséges”.

(236)

A Bizottság megjegyzi, hogy már a 2012. januári szerkezetátalakítási terv jelezte, hogy az egyesüléssel létrejövő gazdasági egység életképes gazdasági egység lesz, amelynek elfogadható tőkearányos jövedelmezőséget kell megvalósítania, ezenfelül még nyereséget is várnak tőle. Az életképesség helyreállítása nem felvásárlásokon múlik. Ellenkezőleg, a Bizottság úgy véli, hogy a felvásárlási tilalom biztosítani fogja, hogy a szerkezetátalakításhoz szükségesnek ítélt tőke a bankon belül maradjon, tehát elősegíti az életképesség helyreállítását. E tekintetben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy Portugália kötelezettségvállalása a felvásárlási tilalom érvényesítésére szükséges ahhoz, hogy a szerkezetátalakítási terv a belső piaccal összeegyeztethető legyen.

(237)

A saját hozzájárulás tekintetében a szerkezetátalakítási közlemény előírja, hogy a szerkezetátalakítás költségeit az állam, valamint a bank befektetői és korábbi részvényesei közösen viselik. E követelmény biztosítja, hogy a megmentett bankok felelősséget vállaljanak múltbeli viselkedésük következményeiért, és hogy jövőbeli magatartásukat megfelelő ösztönzők irányítsák.

(238)

A jelenlegi esetben a Bizottság kedvezőnek ítéli azt, hogy a részvényesek kártérítés nélkül elveszítették banki részesedésüket. Ennélfogva megfelelően részt vállaltak egy olyan bankkal kapcsolatos tehermegosztásban, amelynek értékét két, Portugália által kijelölt független intézet is negatívnak ítélte. A Bizottság kedvezőnek ítéli azt is, hogy az államosítási eljárással összefüggésben lecserélték a BPN igazgatóságát.

(239)

Megállapítja azonban, hogy a 245 millió EUR-val rendelkező másodrangú hitelezőket megtartják a bankban, amelyet privatizálnak, és amely továbbra is kaphat kamatszelvényeket.

(240)

A szerkezetátalakítási közlemény 26. pontjában foglaltak szerint „a bankok […] nem használhatják az állami támogatást a saját pénzeszközök (tőke és alárendelt kölcsön) ellentételezésére, ha ezek a tevékenységek nem termelnek elegendő nyereséget”.

(241)

A BPN szerkezetátalakítási időszakát illetően a BPN nem felelt meg a Bizottság hibrid eszközökkel kapcsolatos politikájának, a szerkezetátalakítási közlemény 26. pontjában foglaltak szerint. A Bizottság ebben egyértelműsíti, hogy szerkezetátalakítás esetén nem összeegyeztethető a tehermegosztás célkitűzésével az, hogy a kedvezményezett bank belátása szerint (például tartalék felszabadítása vagy tőkecsökkentés révén) ellensúlyozza a veszteségeket annak érdekében, hogy garantálhassa az osztalékfizetést vagy a fennálló alárendelt kölcsönre kibocsátott kamatszelvényeket. A Bizottság megállapítja, hogy a kamatfizetés nem a fenti elvnek megfelelően történt; ezt mélyrehatóbb szerkezetátalakítással kell ellensúlyozni (55).

(242)

A Bizottság úgy véli, hogy a bank széles körű szerkezetátalakítása megfelelően ellensúlyozhatja a tehermegosztás hiányát.

(243)

Mivel azonban a bankot eladják, 2016. december 31-ig felvásárlási tilalom szükséges ahhoz, hogy biztosítani lehessen a bank tőketulajdonosainak minimális tehervállalását.

(244)

E tekintetben a Bizottság számba veszi Portugália arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a BPN szerkezetátalakítási folyamatának elősegítése céljából a Banco BIC, az egyesüléssel létrejövő gazdasági egység és Portugália 2016. december 31-ig nem érvényesíthet semmilyen vételi opciós jogot a BPN által az értékesítés napját megelőzően kibocsátott alárendelt kölcsönökkel kapcsolatban.

(245)

A Bizottság megállapítja, hogy a fenti (182) és (185) bekezdésben felsorolt valamennyi támogatási intézkedés, és különösen a kezességvállalások, a tőkeinjekció és a különleges célú gazdasági egységekre történt eszközátruházás ellentételezése nincs összhangban a Bizottság vonatkozó közleményeivel.

(246)

Az állami kezességvállalás árát 20 bázispontban állapították meg, amely jóval alacsonyabb a pénzintézetek által kibocsátott kötelezettségekre vonatkozó állami kezességvállalás ellentételezésére vonatkozó bizottsági szabályok alkalmazásából eredő szintnél.

(247)

A BPN 2012. februári 600 millió EUR-s tőkeinjekciójához egyértelműen nem jár a szerkezetátalakítási közleménynek megfelelő ellentételezés. A portugál hatóságok nem várnak ellentételezést a tőkeinjekcióért. A tőkejuttatás célja valójában az volt, hogy lehetővé tegye a bank negatív áron történő értékesítését.

(248)

A különleges célú gazdasági egységekre könyv szerinti értéken történt eszközátruházás tekintetében, míg a Bizottság elismeri, hogy az eszközök különleges célú gazdasági egységekre történő átruházása elméletileg a BPN életképességét hivatott védeni, és lehetővé kívánja tenni annak értékesítését, a könyv szerinti értéken való átruházás olyan támogatást tartalmaz, amely nincs összhangban az értékvesztett eszközökről szóló közlemény követelményeivel. Az átruházás a tényleges gazdasági értéket jóval meghaladó könyv szerinti értéken történik, és nem irányoztak elő az államnak járó ellentételezést. Az értékvesztett eszközökről szóló közlemény elismeri, hogy a széles körű szerkezetátalakítás ellensúlyozhatja a közlemény fő követelményeinek esetleges be nem tartását, beleértve az árképzésre vonatkozó követelményeket. A BPN széles körű szerkezetátalakítása lehetővé tenné a Bizottság számára, hogy megállapítsa, a kérdéses intézkedés összhangban van az értékvesztett eszközökről szóló közleménnyel. A különleges célú gazdasági egységekre történt eszközátruházás tehát a BPN javára tett egyéb intézkedésekkel közösen, és egy széles körű szerkezetátalakítás részeként értékelhető.

(249)

A szerkezetátalakítási közlemény 25. pontja meghatározza, hogy a megfelelő mértékű tehermegosztástól való bármely előzetes eltérést, amelyet a pénzügyi stabilitás követelménye miatt a megmentési szakaszban kivételesen engedélyeztek, kompenzálni kell a szerkezetátalakítás későbbi szakaszában, például visszakövetelési rendelkezés formájában és/vagy nagyobb mértékű szerkezetátalakítás révén, ideértve a versenytorzulást korlátozó kiegészítő intézkedéseket.

(250)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a BPN szerkezetátalakítása megfelelően széles körű. Először is megállapítja, hogy a bank kisméretű. A szerkezetátalakítási folyamat következtében a BPN mint önálló bank megszűnik. A BIC által átvenni kívánt lakossági banki üzletág mérlege a BPN államosítás előtti mérlegének kevesebb mint 35 %-a. A lakossági banki szolgáltatásoktól eltérő üzletágakat és tevékenységeket végleg megszüntették.

(251)

A Bizottság ennélfogva megállapíthatja, hogy a BPN széles körű szerkezetátalakításának fényében a tehermegosztás megfelelő.

(252)

A versenytorzulást korlátozó intézkedések tekintetében a szerkezetátalakítási közlemény előírja, hogy az ilyen intézkedések jellegét és formáját a támogatási összeg, valamint a nyújtási feltételek és körülmények, és a kedvezményezett bank működési piaca(i) határozzák meg.

(253)

Míg a BPN által kapott támogatás összege jelentős, figyelembe kell venni a bank kis méretét. A szerkezetátalakítási közlemény 32. pontjában foglaltak szerint a Bizottság megvizsgálja, hogy milyen valószínűsíthető hatást gyakorol a támogatás azokra a piacokra, amelyeken a kedvezményezett bank a szerkezetátalakítást követően működik majd. Először is megvizsgálják a banknak az életképesség helyreállítását követően a piacon elért méretét és relatív fontosságát.

(254)

E tekintetben a Bizottság megállapítja, hogy a BPN már nem ugyanaz a gazdasági vállalkozás lesz, mint az állami beavatkozást megelőzően volt (56). Államosításon és mélyreható, széles körű szerkezetátalakításon ment keresztül. Ebből adódóan egy jóval kisebb bank fog versengeni a piacon.

(255)

Mérlegfőösszege alapján a BPN 2008 végén a hetedig legnagyobb pénzintézet volt Portugáliában. Államosítása óta mérete különösen betétkiáramlás eredményeként csökkent. 2011 közepén a 12. helyen áll, piaci részesedése a betétek és a hitelek tekintetében is kevesebb mint 1 %. 2008 és 2011 között a betétek és hitelek mennyisége közel a felére csökkent.

(256)

A 2011. október 24-i határozattal kapcsolatos észrevételeiben Portugália először is kijelentette, hogy a BPN piaci részesedése már az államosítás előtt hozzávetőleg [1-2] % volt. Másodszor, az államosítást követően a BPN jelentős szerkezetátalakításon ment keresztül, mérete pedig tovább csökkent. Harmadszor, még a BIC-vel való egyesülést követően is az új, egyesüléssel létrejövő gazdasági egység kevesebb mint [< 1] %-os piaci részesedéssel fog rendelkezni Portugáliában, mivel a BPN piaci részesedése jelenleg az ügyfeleknek nyújtott hitelek és a betétek tekintetében is hozzávetőleg [< 1] %, valamint a BIC is [< 1] %-os piaci részesedéssel rendelkezik a hitelek, és [< 1] %-kal a betétek tekintetében.

(257)

A Bizottság megállapítja továbbá, hogy a banki üzletág ajánlattételi eljárásban történő értékesítése lehetővé tette a versenytársak számára, hogy megszerezzék a BPN márkáját és üzletágát, ami korlátozta a verseny torzulását.

(258)

A Bizottság kedvezőnek ítéli továbbá a v. iii. bekezdésben bemutatott, osztalékkal kapcsolatos politikát.

(259)

Ezenfelül a szerkezetátalakítási közlemény 44. pontja szintén megemlíti, hogy a bankok pénzügyi ajánlataik értékesítésekor nem alkalmazhatják az állami támogatást versenyelőnyként. A Bizottság kedvezőnek ítéli Portugália arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a BIC nem utal az állami támogatás igénybevételére a reklámkampányaiban és a befektetőkkel folytatott kommunikáció során.

(260)

2011. október 24-i határozatában a Bizottság kétségbe vonta, hogy a tervezett intézkedések elegendőek, ha figyelembe vesszük a jelentős mennyiségű támogatást és azt, hogy olyan tőkeinjekciót, kezességvállalást és értékvesztett eszközökkel kapcsolatos intézkedéseket nyújtottak a BPN számára, amelyeket nem ellentételeztek a vonatkozó közlemények követelményeinek megfelelően.

(261)

A Bizottság különösen megállapította, hogy a bank [10–18] %-os alapvető tőkemegfelelési mutatóval fogja folytatni piaci tevékenységét, amely jóval magasabb a 2011 végén előírt 9 %-os, és a 2012 végén előírt 10 %-os minimális szintnél.

(262)

Ezenfelül a BIC lehetőséget kért arra, hogy […] hónapon belül visszaadhassa a legalább […] napig nemteljesítő hiteleket (a hitelportfólió nominális összértékének legfeljebb […] %-áig). Kérte továbbá a CGD-től két formában kapott likviditási támogatás fenntartását. Az első a kereskedelmikötvény-programra vonatkozó, állami kezességvállalás hatálya alá tartozó, [150-500] millió EUR-s hitelkeret fenntartása három évig, a CGD kötelezettségvállalása mellett arra, hogy […]-ig fenntartja a hitelkeret feltételeit. A második a CGD által nyújtott új, [150–350] millió EUR-s hitelkeret a betétösszeg 1,8 milliárd EUR alá történő csökkenésének ellensúlyozása céljából, a(z) […] bázisponttal növelt Euribor-kamatlábnak megfelelő mértékű ellentételezéssel.

(263)

Ez biztosítja, hogy az egyesüléssel létrejövő gazdasági egység nem használja az állami támogatást versenytársai kárára, és hogy a támogatás által okozott versenytorzulást megfelelően ellensúlyozzák.

(264)

Tekintettel a feszült piaci helyzetre és a Portugália által az egyetértési megállapodás aláírásához vezető események nyomán a banki ágazatra kiszabott szigorú feltételekre, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy ezek a likviditási hitelkeretek jelentősen befolyásolnák azt, hogy az egyesüléssel létrejövő gazdasági egység milyen mértékben lesz képes versengeni a piacon a többi, állami támogatásban nem részesült szereplővel.

(265)

Az állami támogatás tehát csak abban az esetben nyilvánítható összeegyeztethetőnek, ha olyan megfelelő intézkedéseket léptetnek életbe, amelyek biztosítják, hogy az állami támogatást nem használják olyan versenytársak kárára, akik közül némelyek nem kaptak hasonló állami támogatást. Az állami támogatást kapó bankok és a támogatásban nem részesülő bankok között azonos versenyfeltételeket kell fenntartani. Az állami támogatás továbbá nem gyengítheti a támogatásban nem részesülők versenyzési, befektetési és innovációs kedvét, valamint nem hozhat létre olyan belépési korlátokat, amelyek alááshatják a tagállamok közötti tevékenységek folytatását.

(266)

Biztosítani kell továbbá azt, hogy az egyesüléssel létrejövő gazdasági egység nem jut a likviditási kockázat államra történő átruházásából és a tőkejuttatásból származó versenyelőnyhöz.

(267)

Először is, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a bank minimális követelményt meghaladó tőkeszintjéből eredő versenytorzulás (lásd a (261) bekezdést) korlátozása érdekében a kockázattal súlyozott eszközök azon csökkenését, amely a hitelek államnak történő visszaadásából ered, megfelelő mértékű tőkecsökkentéssel kell együtt járnia. Ennélfogva Portugáliának a BPN maximális tőkeszintjével kapcsolatos kötelezettségvállalása szükséges ahhoz, hogy a szerkezetátalakítási terv a belső piaccal összeegyeztethető legyen.

(268)

Másodszor, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a BPN kereskedelmikötvény-programjához kapcsolódó, [150–500] millió EUR-s hitelkeret lejárati idejét […] évre kell korlátozni. Ezenfelül a második likviditási hitelkeretre vonatkozó ellentételezés mértékének közelebb kell állnia a piaci feltételekhez, és a(z) […] bázisponttal növelt Euribor-kamatlábon kell megállapítani azt. Ugyanakkor Portugáliának 2016. december 31-ig kérvényeznie kell a Bizottság előzetes jóváhagyását a CGD vagy az állam által nyújtott bármely hitelkeret vagy kezességvállalás odaítélése előtt, hogy biztosítsa, hogy az említett korlátozásokat nem kerülik meg. E tekintetben a Bizottság tudomásul veszi Portugália likviditási hitelkeretekkel kapcsolatos kötelezettségvállalásait; ezek szükségesek annak biztosításához, hogy a szerkezetátalakítási támogatás a belső piaccal összeegyeztethető legyen.

(269)

Harmadszor, a szerkezetátalakítási közlemény is összefüggésbe hozza a felvásárlási tilalmat a verseny torzulásával. A közlemény 39. és 40. pontja kifejti, hogy „az állami támogatás nem használható a közpénzekből folyósított támogatásban nem részesülő versenytársak károsítására” és hogy „a bankok nem fordíthatják az állami támogatást versenytársaik felvásárlására”. A Bizottság üdvözli Portugália (236) bekezdésben említett, a 2016. december 31-ig tartó felvásárlási tilalommal kapcsolatos kötelezettségvállalását.

(270)

Végül, a BIC joga a nemteljesítő hitelek államnak történő visszaadására […]-n és nem az értékesítés napját követő […] hónappal szűnik meg. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy az ajánlattételi eljárás megindítása, és különösen a 2011. december 9-i keretszerződés aláírása óta a BIC-nek volt lehetősége a BPN hiteleinek felülvizsgálatára. Ezenfelül a hitelportfóliót két alkalommal már megtisztították: a legkevésbé teljesítő hitelek különleges célú gazdasági egységekre történő átruházásával 2010 decemberében, majd ezt követően a BIC vevőként lehetőséget kért arra, hogy további hiteleket adhasson vissza az államnak annak érdekében, hogy teljesíteni tudja a [110–150] %-os hitel-betét arányt.

(271)

A Bizottság megállapítja, hogy a további visszatérítési lehetőségek védelmet biztosítanak a BIC számára a romló gazdasági helyzet kockázataival szemben. A további „nemteljesítések” minden valószínűség szerint a gazdasági helyzet romlását tükröznék, így a teljes banki ágazatra hatással lennének. A BIC jogosultsága a nemteljesítő hitelek államnak történő visszaadására versenytorzító hatású, és egyetlen másik bank sem jut ilyen lehetőséghez. Ennélfogva a hitelek visszaadásának végső határideje […]. E tekintetben a Bizottság üdvözli Portugália arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy tiszteletben tartja a […] határidőt.

(272)

Amennyiben pontosan végrehajtják az 5.2. pontban szereplő kötelezettségvállalásokat, a 2012. januári szerkezetátalakítási terv elegendő bizonyítékot szolgáltat arra, hogy az egyesüléssel létrejövő gazdasági egység hosszú távú életképességét helyreállították, hogy megvalósul a megfelelő tehermegosztás, és hogy a verseny indokolatlan torzulásait megfelelő módon korlátozó intézkedéseket hoznak. A Bizottság ennélfogva a szerkezetátalakítási közleménnyel összhangban lévőnek nyilvánítja a 2012. januári szerkezetátalakítási tervet.

(273)

A szerkezetátalakítási közlemény 46. pontja kimondja, hogy a szerkezetátalakítási terv megfelelő végrehajtásának ellenőrzése érdekében a tagállamoknak rendszeresen részletes jelentést kell küldeniük. Ennek megfelelően Portugáliának e határozat napjától számítva félévente be kell nyújtania ilyen jelentést a Bizottsághoz.

(274)

A Bizottság sajnálattal veszi tudomásul, hogy Portugália jogszerűtlenül, az EUMSZ 108. cikke (3) bekezdésének megsértésével végrehajtotta a 6.1.2., „A támogatás mértékének vizsgálata” című pontban felsorolt állami támogatásokat. Ezek a támogatások azonban a határozatban figyelembe vett további támogatási intézkedésekkel együtt összeegyeztethetőnek minősülnek, amennyiben az 5.2. pontban szereplő kötelezettségvállalásokat végrehajtják,

i.

a CGD által az államosítás előtt nyújtott hitelek;

ii.

a CGD által az államosítás után és az értékesítés előtt a BPN-nek – állami kezességvállalással vagy anélkül – biztosított hitelek és likviditási hitelkeretek;

iii.

könyv szerinti értéken történő eszközátruházás a BPN-ről a különleges célú gazdasági egységekre az értékesítés előtt és után;

iv.

az állam 2012. február 15-i tőkeinjekciója;

v.

a BIC által az egyesüléssel létrejövő gazdasági egység számára a CGD-től igényelt likviditási hitelkeretek;

vi.

a BIC joga a(z) […] bázispontnál magasabb árképzésű betétek államra történő átruházásához vagy ahhoz, hogy a különbözet ellentételezését kérje az államtól; valamint

vii.

a peres ügyekkel kapcsolatos költségek átruházása az államra.