23.6.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 164/10

(1)

2008. november 18-án a Bizottság e-mail útján olyan információt kapott, amely szerint a görög állam gabonatermelők és gabonabegyűjtést végző mezőgazdasági szövetkezetek szövetségei részére nyújtott támogatást. Az állítólagos támogatást kamatmentes kölcsönök formájában nyújtották. 2008. november 21-én kelt levelében a Bizottság tájékoztatást kért a görög hatóságoktól a szóban forgó támogatással kapcsolatban.

(2)

2008. november 24-én kelt levelében a Bizottság egy hiánytalanul kitöltött panaszbejelentő űrlap benyújtására kérte a panasz bejelentőjét. Az űrlap 2009. január 8-án érkezett be a Bizottsághoz.

(3)

A panaszbejelentő űrlap beérkezését követően, és tekintettel arra, hogy a görög hatóságok nem válaszoltak a Bizottság 2008. november 21-én kelt levelére, a Bizottság 2009. január 23-án újabb levelet küldött részükre, amelyben tájékoztatást kért a szóban forgó intézkedésről. A görög hatóságok nem válaszoltak az e levélben megjelölt határidőig, ezért a Bizottság 2009. március 24-én emlékeztetőt küldött részükre.

(4)

2009. május 14-én a görög hatóságok egy levelet küldtek a Bizottságnak, amely csupán igen kevés információt közölt a panasz tárgyát képező támogatásról. 2009. június 11-én a Bizottság másodszor is felszólította a görög hatóságokat az információk közlésére, konkrétabban is megfogalmazva az állítólagos állami támogatással kapcsolatos kérdéseit.

(5)

2009. július 20-án a görög hatóságok az érintett információk közlésére megjelölt határidő 2009. augusztus 30-ig történő meghosszabbítását kérték. 2009. július 23-án kelt levelében a Bizottság jóváhagyta a határidő meghosszabbítását. 2009. szeptember 1-jén a görög hatóságok e-mailben a határidő további egy hónappal történő meghosszabbítását kérték. Szeptember 14-én kelt levelében a Bizottság a határidőt másodszor is meghosszabbította 2009. szeptember 30-ig.

(6)

A megjelölt határidő letelte után több mint két hónappal a Bizottság még mindig nem kapott választ, és 2009. december 1-jén emlékeztetőt küldött a görög hatóságoknak, amelyben további egy hónapot adott az információk közlésére. Az emlékeztetőben a Bizottság felhívta a görög hatóságok figyelmét arra, hogy amennyiben az előírt határidőn belül nem válaszolnak, a Bizottság az EK-Szerződés 93. cikkének (2) alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet (3) 10. cikkének (3) bekezdése szerint („információnyújtási rendelkezés”) szerzi be az információt. Ezenkívül 2010. január 26-án az eset NN 3/10 számon bekerült a be nem jelentett támogatások nyilvántartásába.

(7)

A Bizottság által megjelölt határidő anélkül telt el, hogy a görög hatóságok bármiféle információt közöltek volna. Ezért 2010. március 10-én a Bizottság a 659/1999/EK rendelet 10. cikkének (3) bekezdése értelmében határozatban szólította fel a görög hatóságokat a kért információk közlésére.

(8)

A görög hatóságok 2010. március 19-én válaszoltak. Válaszukban arra hivatkoztak, hogy a Bizottság 2009. december 1-jén kelt levelére 2010. február 9-én kelt levelükben válaszoltak. A Bizottság 2010. május 17-én kelt levelében számos további kérdést tett fel a görög hatóságoknak. Ezenkívül annak igazolását is kérte tőlük, hogy 2010. február 9-én levelet küldtek a Bizottságnak. Időközben a Bizottság további információkat kapott a panasz bejelentőjétől a szóban forgó támogatással kapcsolatban. Ezért 2010. június 18-i keltezéssel újabb levelet küldött a görög hatóságoknak, amelyben lehetőséget adott számukra, hogy észrevételeket tegyenek az új információkat illetően. A görög hatóságok válaszoltak a Bizottság 2010. május 17-én kelt levelére, de nem nyújtottak bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy 2010. február 9-én levelet küldtek a Bizottságnak. 2010. szeptember 30-án a görög hatóságok válaszoltak a Bizottság 2010. június 18-án kelt levelére.

(9)

2010. december 15-én kelt levelében a Bizottság azzal kapcsolatos döntéséről értesítette Görögországot, hogy a szóban forgó támogatásra vonatkozóan megindítja a Szerződés 108. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eljárást. 2011. január 21-én kelt levelükben a görög hatóságok észrevételeket tettek a Bizottság 2010. december 15-i döntésével kapcsolatban. A Bizottság 2011. május 5-én kelt levelében néhány további kérdést tett fel a görög hatóságoknak, amelyekre azok 2011. június 6-án válaszoltak.

(10)

Az eljárás megindításáról szóló bizottsági határozatot közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (4). A Bizottság felkérte az érdekelt feleket a szóban forgó intézkedéssel kapcsolatos észrevételeik megtételére. A Bizottság egy érdekelt féltől kapott észrevételeket, amely fél jogellenesnek nevezte a szóban forgó intézkedéseket. Ezeket az észrevételeket továbbították a görög hatóságoknak, amelyek ezután megtették saját észrevételeiket 2011. december 1-jén kelt levelükben.

(11)

2008. november 18-án a Bizottság e-mail útján olyan információt kapott, amely szerint a görög állam gabonatermelők és mezőgazdasági szövetkezetek szövetségei részére nyújtott támogatást. E panasz szerint a támogatást kamatmentes kölcsönök formájában nyújtották összesen 150 millió EUR értékben a gabonaágazatban működő mezőgazdasági szövetkezetek szövetségei részére.

(12)

A görög hatóságok által nyújtott információk szerint 2008 folyamán a görög termelők az előző évhez képest 60 ezer hektárral (600 ezer stremmával) több kukoricát vetettek. Ez a kukorica jelentős túltermelését és ebből adódóan az árak zuhanását eredményezte. Ugyanez történt a búza esetében is. Ezért, illetve a gazdasági válságra való tekintettel a görög kormány úgy döntött, hogy támogatást nyújt a görög termelőknek.

(13)

A görög hatóságok szerint a támogatást a termelői szervezeteknek, azaz a mezőgazdasági szövetkezetek szövetségeinek (MSzSz-ek) folyósították. Az MSzSz-ek nem rendelkeztek a termelők jövedelemtámogatásához szükséges forrásokkal, és a pénzügyi válság következtében a pénzpiacokról sem tudtak hitelhez jutni. A görög hatóságok továbbá azzal érveltek, hogy ha 2008 telén a szövetkezetek értékesítették volna a begyűjtött gabonát, akkor az árak jelentősen zuhantak volna, és a termelők jelentős veszteséget szenvedtek volna el. Ezért a gabonaárak esésének megakadályozása, illetve a termelők minimális jövedelmének biztosítása érdekében a görög kormány úgy döntött, hogy támogatást nyújt az MSzSz-eknek és így közvetve a termelőknek (akik terményeiket a szövetkezeteknek szállították be), mégpedig kamattámogatású, állami kezességvállalással garantált kölcsön formájában. A görög hatóságok szerint az MSzSz-eknek nyújtott kölcsön összegét ezt követően a termelőknek adták tovább az MSzSz-ek által 2008-ban felvásárolt vagy átvett gabona mennyisége után. Tekintettel a gabonapiaci válság elhúzódására, a görög hatóságok 2010. szeptember 30-ig meghosszabbították a kölcsönök törlesztésére meghatározott határidőt.

(14)

A támogatás megvalósítása érdekében a görög hatóságok számos határozatot fogadtak el.

(15)

A görög gazdasági és pénzügyminiszter 2008. december 8-i 56700/B.3033 számú határozata többek között az alábbiakról rendelkezik:

„1. cikk. Ez a határozat jóváhagyja azokat a kamattámogatásokat, amelyeket a pénzintézetek által görögországi mezőgazdasági szövetkezetek szövetségei (MSzSz-ek) és elsődleges mezőgazdasági szövetkezetek részére 2008-ban nyújtott vagy nyújtandó olyan kölcsönökhöz biztosítanak, amelyek összegét a termelők kapják meg a 2008-ban felvásárolt vagy átvett gabona mennyisége után. A kamattámogatás a kölcsönök folyósításának napjától érvényes. […]

3. cikk. A szóban forgó kölcsönök futamideje a folyósítás napjától a törlesztés napjáig tart; ez utóbbi nem lehet 2009. szeptember 30-nál későbbi […].”

(16)

A görög gazdasági és pénzügyminiszter 2008. december 9-i 2/88675/0025 számú határozata többek között az alábbiakról rendelkezik:

(17)

A gazdasági és pénzügyminiszter 2009. szeptember 29-i 46825/B.2248 számú, illetve 2009. október 2-i 2/69591/0025 számú határozata alapján a kölcsönök törlesztésének határidejét 2010. december 30-ig meghosszabbították.

(18)

A görög területfejlesztési és élelmiszerügyi miniszter 2008. december 9-i 8264 számú határozata 57 mezőgazdasági szövetkezeteket képviselő szövetség között osztotta fel a 150 millió EUR összeget. E határozat utalt a kormányzati bizottság 2008. november 12-i határozatára is, amely a mezőgazdasági szövetkezetek szövetsége és azok tagjai részére összesen 150 millió EUR kölcsön nyújtásáról rendelkezett.

(19)

A görög hatóságok 2010. március 19-én küldött levele alapján a szóban forgó valamennyi kölcsönt (egy kivételével) a Görög Mezőgazdasági Bank (a továbbiakban: ATE Bank) folyósította. A görög hatóságok hozzátették, hogy a görögországi gabona-túltermelés által előidézett 2008-as árzuhanás kezelése érdekében a gabonaágazatban szükség volt az állami kamattámogatásra és kezességvállalásra. E levelükben a görög hatóságok úgy vélték, hogy az állam által nyújtott kis összegű hitel nem minősülhetett állami támogatásnak, mivel nem torzította a versenyt, nem fenyegetett a verseny torzításával, és a tagállamok közötti kereskedelmet sem befolyásolta. A görög hatóságok hozzátették, hogy a szóban forgó intézkedésből az egyéni termelőknek minimális hasznuk származott.

(20)

Az ATE Bank és az MSzSz-ek között létrejött kölcsönszerződés (a továbbiakban: Kölcsönszerződés) 1. cikke alapján az ATE Bank által nyújtott kölcsönt a hitelfelvevő kizárólag a 2008-ban termelt gabona felvásárlására vagy átvételére vehette igénybe.

(21)

A kölcsön nyújtásának feltételeit illetően a görög hatóságok közölték, hogy a kölcsön kamatlába a (kamatszámítás kezdetét megelőző napon kibocsátott) 12 hónapos görög kincstárjegy kamatlábának 30 %-kal növelt értéke volt. Ezenkívül azzal érveltek, hogy az ATE Bank és az MSzSz-ek között létrejött Kölcsönszerződésben szerepelt egy olyan feltétel, amely bizonyítja, hogy nem állami támogatásról volt szó. Ez a feltétel a következőképpen szólt: „A hitelfelvevő kötelezi magát arra, hogy a kölcsön folyósítását megelőzően a görög állammal – amelyet e rendelkezés tekintetében a Bank képvisel – biztosítéki szerződést ír alá, amelyben fedezetként ajánlja fel az általa e kölcsönből megvásárolandó termékeket, melléktermékeket és egyéb ingó javakat, továbbá a 2844/2000 törvény rendelkezései értelmében a tulajdonában vagy kezelése alatt álló valamennyi árut.” Másként fogalmazva, az MSzSz-ek fedezetként ajánlják fel az államnak (amelyet az ATE Bank képvisel) az általuk a kölcsönből megvásárolt termékeket.

(22)

2010. október 26-án a pénzügyminiszter-helyettes 2/21304/0025 számmal határozatot adott ki, amely szerint:

(23)

2011. január 21-én kelt válaszukban a görög hatóságok azzal érveltek, hogy a kölcsönökre vonatkozó kamattámogatást, illetve állami kezességvállalást egyaránt a szerint a közlemény szerint kell értelmezni, amelyet a Bizottság adott ki a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságban a finanszírozási lehetőségek elérésének támogatására irányuló állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes közösségi keretrendszerről (5) (a továbbiakban: ideiglenes keretrendszer). Érvelésükben kiemelték, hogy a szóban forgó kölcsönöket a 2008–2009-es pénzügyi és gazdasági válság idején nyújtották a válság kezelésének céljából.

(24)

Ezenkívül a görög hatóságok úgy vélték, hogy a végső kedvezményezettek (szövetkezeti tagok) nagy számából adódóan a kamatmentes kölcsönből az egyes kedvezményezetteknek olyan kevés hasznuk származott, hogy az nem tekinthető versenytorzító hatásúnak.

(25)

Végezetül a görög hatóságok azzal érveltek, hogy a 2/21304/0025/26.10.2010 számú miniszteri határozatban minden hitelfelvevő részére előírt, 2 %-os biztosítási díj megfizetésére vonatkozó kötelezettség is azt igazolja, hogy nem állami támogatásról volt szó.

(26)

2011. december 1-jén kelt levelükben a görög hatóságok megismételték számos, az eljárás során korábban előadott érvüket az intézkedések szükségességével és okaival kapcsolatban. Azzal is érveltek, hogy a 2/21304/0025/2010.10.26. számú miniszteri határozat kibocsátása és a (minden pénzintézet által az azonos típusú kölcsönöknél használt) kamatláb kölcsönátalakítás esetében való alkalmazása szintén arra utal, hogy a kamattámogatás nem minősül állami támogatásnak. Hozzátették, hogy a 2009-től a 2011. november 28-ig terjedő időszakban az állam által nyújtott kamattámogatások összege 7 762 113 EUR volt.

(27)

A Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy a verseny torzításával fenyeget, összeegyeztethetetlen a belső piaccal, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

(28)

Annak értékelése előtt, hogy a szóban forgó intézkedés kimeríti-e a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételeket, a Bizottság jelzi, hogy az intézkedés két területét kell megvizsgálni e rendelkezés fényében: a) a kamattámogatást, valamint b) az állami kezességvállalást.

(29)

A görög állam által a szövetkezeteknek az 56700/B.3033/2008.12.8. számú miniszteri határozat alapján nyújtott kamattámogatás kimeríti a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében meghatározott valamennyi feltételt. A támogatást a görög állam nyújtja és ezzel egyértelmű előnyt biztosít, hiszen valójában kamatmentes kölcsön igénybevételét teszi lehetővé. A támogatás közvetlen kedvezményezettjei a szövetkezetek. Tekintve azonban, hogy a kölcsön nyújtásával az állam a görög gazdák jövedelmét szándékozott növelni azáltal, hogy mesterségesen felhajtja a termelők által a szövetkezeteknek értékesített gabona árát, a gazdák (termelők) a támogatás közvetett kedvezményezettjei voltak. Végezetül a szelektivitásra vonatkozó feltétel szintén teljesült, mivel a támogatásban kizárólag azok a szövetkezetek, illetve végső soron azok a termelők részesültek, amelyek/akik 2008-ban gabonát vásároltak vagy termesztettek Görögországban. A kamattámogatást a 2/21304/0025/2010.10.26. számú miniszteri határozat alkalmazását, illetve a kölcsönátalakítást megelőzően nyújtották, amikor előírták, hogy az átalakított kölcsön kamatlába az egyes pénzintézetek által az azonos típusú kölcsönöknél alkalmazott kamatláb.

(30)

A verseny torzításával kapcsolatos feltételt illetően a Bíróság ítélkezési gyakorlatának megfelelően önmagában az a tény, hogy egy vállalkozás versenypozíciója erősödik más versenyző vállalkozásokéhoz képest azáltal, hogy olyan gazdasági előnyhöz juttatják, amelyet szokásos üzletmenete során másképpen nem szerezhetett volna meg, a verseny lehetséges torzítására utal (6). Egy vállalkozásnak nyújtott támogatás vélhetően befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet, amennyiben az adott vállalkozás olyan piacon működik, amely nyitott a Közösségen belüli kereskedelem előtt (7). Továbbá, a Bíróság ítélkezési gyakorlata alapján nincs olyan küszöbérték vagy százalékos arány, amely alatt egy intézkedés úgy tekinthető, hogy nem érinti a tagállamok közötti kereskedelmet. Még a viszonylag kis összegű támogatás vagy a támogatott vállalkozások viszonylag kis mérete sem enged önmagában arra következtetni, hogy az intézkedés nem érinti a tagállamok közötti kereskedelmet (8). A gabonaágazatban jelentős Közösségen belüli kereskedelem folyik. Ezért a jelenlegi intézkedés befolyásolhatja a tagállamok közötti kereskedelmet.

(31)

A fentiek fényében úgy tűnik, hogy a kamattámogatás kimeríti a 107. cikk (1) bekezdésében meghatározott valamennyi feltételt.

(32)

A 2/88675/0025/2008.12.9. számú miniszteri határozattal a görög kormány úgy döntött, hogy kezességet vállal a szövetkezeteknek az ATE Banknál felvett kölcsöneire. A Szerződés 107. cikk (1) bekezdésében foglalt feltételek általánosságban vonatkoznak a kezességvállalásra. Az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló bizottsági közlemény (9) (a továbbiakban: kezességvállalásról szóló közlemény) 2.1. pontja szerint az állam általi közvetlen kezességvállalás valóban minősülhet állami támogatásnak. Az állami kezességvállalásnak az az előnye, hogy a kezességvállaláshoz társuló kockázatot az állam viseli. A kockázatvállalást általában megfelelő felárral kell ellentételezni (lásd a kezességvállalásról szóló közlemény 2.2. pontját). Ha az állam lemond erről a felárról, az az állami kezességvállalásban részesülő vállalkozásnak előnyt, az állami költségvetésnek pedig elvonást jelent. A kezességvállalás tehát ebben az esetben állami forrásokon keresztül történik. A kezességvállalásról szóló közlemény továbbá kijelenti, hogy még abban az esetben is lehet szó állami támogatásról, ha kiderül, hogy az állam soha nem teljesített kifizetést kezességvállalás keretében.

(33)

Az MSzSz-ek, illetve végső soron a termelők állami kezességvállalásból származó előnye egyértelmű: a hitelfelvevőknek – legalábbis 2011. március 30-ig – (lásd a 22. preambulumbekezdést) nem kellett megfizetniük az adott kockázat vállalása ellenében általában fizetendő felárat. Továbbá, a kezességvállalás nélküli helyzethez viszonyítva az állami kezességvállalás jobb pénzügyi feltételeket teremt a hitelfelvevőknek, mint amelyek a pénzpiacokon egyébként elérhetők. A kezességvállalásról szóló közlemény 3.4. pontja felsorolja az összes olyan feltételt, amelyeknek teljesülniük kell ahhoz, hogy egy állami kezességvállalás ne minősüljön állami támogatásnak. Egyértelmű, hogy a jelenleg vizsgált intézkedés nem felel meg a szóban forgó valamennyi feltételnek. Például, ebben az esetben e feltételek közül legalább kettő láthatóan nem teljesül: a szóban forgó kezességvállalás a kölcsönök több mint 80 %-át fedezi, és a vizsgált kezességvállalási rendszerből láthatóan nincsenek kizárva a nehéz pénzügyi helyzetben lévő hitelfelvevők.

(34)

Ahogyan a 29. preambulumbekezdés említi, a támogatás közvetlen kedvezményezettjei a szövetkezetek. Tekintve azonban, hogy a kölcsön nyújtásával a görög állam a görög gazdák jövedelmét szándékozott növelni azáltal, hogy mesterségesen felhajtja a termelők által a szövetkezeteknek értékesített gabona árát, a gazdák (termelők) a támogatás közvetett kedvezményezettjei voltak. A szelektivitásra vonatkozó feltétel szintén teljesült, mivel a támogatásban kizárólag azok a szövetkezetek és termelők részesültek, amelyek/akik 2008-ban gabonát vásároltak vagy termesztettek Görögországban.

(35)

A „verseny torzítása” és a „kereskedelem befolyásolása” feltételek tekintetében pedig a (30) preambulumbekezdésben leírt szempontok érvényesülnek.

(36)

Végezetül a görög hatóságok azzal érveltek, hogy az MSzSz-ek által az államnak a Kölcsönszerződés értelmében nyújtott biztosíték ténye igazolja, hogy nem állami támogatásról van szó. A Bizottság azonban az eljárás megindításáról szóló határozatában megállapította, hogy nem ez a helyzet, mégpedig a következő okokból: a) Először is, ha a szövetkezetek nem fizetik vissza a kölcsönt, az állam megítélésétől függ, hogy él-e a biztosítéki szerződésben részére meghatározott jogokkal vagy sem. b) Másodszor, úgy tűnik, hogy a biztosíték nem fedezi a kölcsön teljes összegét, mivel az MSzSz-ek által a termelőknek a megvásárolt gabonáért fizetett ár (amelynek alapvetően meg kellene egyeznie a kölcsön összegével) magasabb a piaci árnál.

(37)

Megjegyzendő továbbá, hogy ezt a biztosítékot a 2/21304/0025/2010.10.26. számú miniszteri határozat eltörölte. Ahogyan a fenti 22. preambulumbekezdés említi, e biztosíték helyébe lépett a 2011. március 30-i első törlesztőrészlettel együtt esedékes 2 %-os felár. 2011. június 7-én kelt levelükben a görög hatóságok úgy vélték, hogy a kezességvállalásról szóló közleménynek megfelelően a felárról szóló rendelkezés biztonságos helyzetet teremt azoknak a kis- és középvállalkozásoknak, amelyek törlesztési képességére hatással lehetnek a kedvezőtlen feltételek. Ez az érvelés a 38., 39. és 40. preambulumbekezdésben kifejtett okokból elfogadhatatlan.

(38)

Először is, a 2 %-os garanciafelárról szóló rendelkezést csak 2010 októberében hozták, és az kizárólag a 2010 szeptemberében esedékes összegekre vonatkozott. Még ha el is fogadnánk, hogy ez a felár kiküszöbölte az állami támogatás valamely elemét (jóllehet nem ez a helyzet), az állami kezességvállalás eddig az időpontig akkor is állami támogatásnak minősült.

(39)

Másodszor, a 2/21304/0025/2010.10.26. számú miniszteri határozat szövegezéséből úgy tűnik, hogy az MSzSz-eknek lehetőségük van, de nem kötelesek a megfelelő rendelkezés szerint eljárni (lásd a 22. preambulumbekezdést). A görög hatóságok ezzel kapcsolatban megjegyezték, hogy a hitelfelvevők valójában kénytelenek voltak a szóban forgó rendelkezés szerint eljárni, hiszen – amint ezt a Kölcsönszerződés 13. cikke előírja – ha a kölcsönt 2009. szeptember 30-ig nem törlesztik, az esedékes összeget három hónapon belül az államnak kell megfizetnie, amiért ez utóbbi végrehajtási eljárást kezdeményez a hitelfelvevő ellen. Ez az érvelés szintén elfogadhatatlan: ha az állam visszafizeti az esedékes összegeket, nem biztos, hogy eljárást indít az eredeti adós ellen az érintett összegek behajtása érdekében: ettől bármikor lehetősége van eltekinteni.

(40)

Végezetül pedig a 2 %-os felár önmagában nem tűnik olyan elemnek, amely a kezességvállalásról szóló közlemény alapján, a görög hatóságok érvelése szerint bizonyítaná, hogy nincs szó állami támogatásról. Még ha el is fogadnánk, hogy az intézkedés valamennyi kedvezményezettje kis- és középvállalkozás – amivel a görög hatóságok érveltek –, erre az esetre akkor is a kezességvállalásról szóló közlemény 3.5. pontja irányadó. A közlemény e pontjának magyarázata szerint ahhoz, hogy egy egységes felár megfizetését előíró rendszer keretében vállalt kezesség ne minősüljön állami támogatásnak, a 3.4a), b), c), e), f) és g) pontokban foglalt valamennyi egyéb feltételnek teljesülnie kell. Ahogyan a 33. preambulumbekezdés már kifejtette, ezek a feltételek ebben az esetben nem teljesülnek: a szóban forgó kezességvállalás a kölcsönök több mint 80 %-át fedezi, és a vizsgált kezességvállalási rendszerből láthatóan nincsenek kizárva a nehéz pénzügyi helyzetben lévő hitelfelvevők.

(41)

A fentiek fényében úgy tűnik, hogy a kölcsönökre vonatkozó állami kezességvállalás kimeríti a 107. cikk (1) bekezdésében meghatározott valamennyi feltételt.

(42)

A Szerződés elismer néhány kivételt a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében meghatározott, az állami támogatásoknak a belső piaccal való összeegyeztethetetlenségére vonatkozó általános elv alól. Néhány ilyen kivétel erre az esetre egyértelműen nem alkalmazható. Ide tartoznak a 107. cikk (2) bekezdésében foglalt kivételek, vagyis a szociális jellegű támogatások, a természeti csapások által okozott károk helyreállítására nyújtott támogatások, valamint a Németország újraegyesítésével kapcsolatos támogatások.

(43)

Ugyanez vonatkozik a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a), b) és d) pontjában említett kivételekre, hiszen a szóban forgó támogatásnak nem volt célja sem a gazdasági fejlődés előmozdítása olyan térségekben, ahol rendkívül alacsony az életszínvonal vagy jelentős az alulfoglalkoztatottság, sem pedig a közös európai érdeket képviselő fontosabb projektek, illetve a kultúra és a kulturális örökség megőrzésének előmozdítása.

(44)

Az egyetlen, ebben az esetben alkalmazható kivételt ezért a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja tartalmazza, amely szerint a belső piaccal összeegyeztethető lehet az egyes gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlődését előmozdító támogatás, amennyiben nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben. Ez a kivétel csak abban az esetben alkalmazható egy adott támogatásra, ha az megfelel az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályoknak. A mezőgazdaság területén ezeket a szabályokat „Az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatások, 2007–2013” című dokumentum (10) (a továbbiakban: mezőgazdasági iránymutatások) tartalmazza.

(45)

A Bizottság rendelkezésére álló információk alapján a szóban forgó intézkedés célja a 2008-ban Görögországban termelt gabonatöbblet okozta helyzet kezelése volt. A görög hatóságok 2010. március 19-én kelt levelükben elismerik, hogy az intézkedés egyik célja „a termelők minimális jövedelmének biztosítása” volt.

(46)

Továbbá, mivel az összesen 150 millió EUR értékű kölcsön célja az volt, hogy az MSzSz-ek felvásárolhassák a tagjaik által termesztett gabonát (2008. december 9-i 8264 számú miniszteri határozat), úgy tűnik, a támogatást a termesztett mennyiség függvényében nyújtották.

(47)

A Görögország által nyújtott támogatás típusáról sem a mezőgazdasági iránymutatások, sem egyéb, a témával kapcsolatos uniós szabályok nem rendelkeztek, és maguk a görög hatóságok sem hivatkoztak erre. Ezért úgy tűnik, hogy itt olyan működési támogatásról van szó, amelynek célja a termelők jövedelmének növelése volt a gabonaárak mesterséges felhajtása révén. Az ilyen jellegű intézkedéseket az Unió állami támogatásokkal kapcsolatos jogszabályai szigorúan tiltják.

(48)

Emlékeztetőül, az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata alapján a működési támogatás, azaz a vállalkozások olyan költségektől való mentesítését célzó támogatás, amelyek egyébként szokásos üzletmenetük során felmerülnének, alapvetően versenytorzító hatású, amennyiben és amilyen mértékben nem segíti elő valamely gazdasági ágazat „fejlődését”, illetve a kedvezményezetteknek mesterséges pénzügyi támogatást nyújtva folyamatosan torzítja a versenyt, és a kereskedelmet a közös érdekkel ellentétes irányban befolyásolja.

(49)

Ami a mezőgazdasági termékeket illeti, ezek piacait a közös piacszervezés (KPSZ) keretében szigorúan szabályozzák az Európai Unióban. A KPSZ egyik feladata, hogy biztosítsa a tisztességes versenyt az Európai Unión belül az érintett ágazatban működő piaci szereplők között. A Görögország által bevezetett és finanszírozott intézkedésekhez hasonló piactámogatási intézkedések ellentmondani látszanak a gabonafélékre vonatkozó KPSZ célkitűzéseinek, és valószínűleg komoly zavart okoznak annak működésében.

(50)

Ahogyan a Bíróság több alkalommal is rámutatott, (11) egy tagállamnak a piaci mechanizmusokba történő beavatkozása – kivéve az uniós jogszabályokban kifejezetten említett eseteket – akadályozhatja a közös piacszervezés működését, és tisztességtelen előnyökhöz juttathat az Unión belül működő egyes gazdasági csoportokat. Egy nemrégiben hozott döntésben például (12) a Bíróság ismét rámutatott, hogy a közös piacszervezés hatálya alá tartozó ágazatokban – különösen akkor, ha ez a szervezés közös árrendszeren alapul – a tagállamok egyoldalúan hozott tagállami rendelkezések útján többé már nem avatkozhatnak be azon árak alakulásának mechanizmusába, amelyeket a közös szervezés a termelésnek ugyanazon a szintjén szabályozott.

(51)

Megjegyzendő, hogy ebben az esetben a szóban forgóhoz hasonló nemzeti ártámogatási mechanizmusok veszélyeztetik a közös árrendszer működését és általában a közös piacszervezésre vonatkozó uniós szabályozás révén kialakított mechanizmusok céljának megvalósulását, még akkor is, ha a céljuk a termelők jövedelemtámogatása.

(52)

Végezetül a Bizottság szintén megvizsgálta, hogy a támogatás összeegyeztethető lehet-e azzal a közleménnyel, amelyet a Bizottság adott ki a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatásokról (13). Azonban, még ha egy kedvezményezett a támogatás odaítélésének időpontjában az említett iránymutatások 2. részének meghatározása szerinti nehéz helyzetben lévő vállalkozás volt is (ami nem egyértelmű), a görög hatóságok nem jelezték, hogy az iránymutatásokban meghatározott számos, az adott kedvezményezett támogatását esetlegesen indokoló feltétel teljesült volna a szóban forgó esetben.

(53)

A támogatás nyújtásának igazolása céljából a görög hatóságok említést tesznek a gazdasági válságról és a szövetkezetek finanszírozáshoz való hozzáférésének hiányáról. 2009-ben a Bizottság, elismerve a pénzügyi válság komolyságát, elfogadta az „ideiglenes keretrendszert” (14), amely a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánította a támogatást, amelynek összege mezőgazdasági termékek elsődleges előállításával foglalkozó vállalkozás esetében a 15 000 EUR-t is elérheti.

(54)

2011. január 21-én kelt levelükben a görög hatóságok azzal érveltek, hogy a kölcsönökre vonatkozó kamattámogatás és az állami kezességvállalás egyaránt az ideiglenes keretrendszer rendelkezéseinek hatálya alá tartoztak. Érvelésükben kiemelték, hogy a szóban forgó kölcsönöket a 2008–2009-es pénzügyi és gazdasági válság idején nyújtották a válság kezelése érdekében. A görög hatóságok hozzátették, hogy a végső kedvezményezettek (szövetkezeti tagok) nagy számából adódóan a kamatmentes kölcsönből az egyes kedvezményezetteknek olyan kevés hasznuk származott, hogy az nem tekinthető versenytorzító hatásúnak. Végezetül a görög hatóságok úgy vélték, hogy az ideiglenes keretrendszer rendelkezései annak 7. cikke értelmében a be nem jelentett állami támogatási rendszerekre is vonatkoznak.

(55)

A Bizottság nem tudja elfogadni a görög hatóságok érvelését, és úgy véli, hogy az ideiglenes keretrendszer rendelkezései nem vonatkoznak a szóban forgó esetre. Először is, az ideiglenes keretrendszer hatályát csak 2009. október 31-én terjesztették ki az elsődleges mezőgazdasági termelésre (15). Ezért az említett kiterjesztés hatálybalépése előtt jóváhagyott állami támogatási rendszerekre az ideiglenes keretrendszer nem vonatkozhat. Ebben a konkrét esetben az 56700/B.3033/2008.12.8. számú miniszteri határozat 1. cikke előírja, hogy a kamattámogatás a 2008-ban nyújtott vagy nyújtandó kölcsönökre alkalmazható. Ebből következik, hogy az említett kölcsönöket és így az állami támogatást 2009. október 31-ét megelőzően nyújtották.

(56)

Másodszor, a Bizottság jelezni kívánja, hogy a szóban forgó intézkedések nem teljesítik az ideiglenes keretrendszerben rögzített azon feltételt, amely szerint a támogatás csak abban az esetben tekinthető a belső piaccal összeegyeztethetőnek, ha a teljes mezőgazdasági ágazatra kiterjed, nem csupán egy termék ágazatára, mint például a szóban forgó esetben érintett gabonaágazatra.

(57)

A Bizottság megállapítja, hogy Görögország jogellenesen alkalmazta a szóban forgó támogatási rendszert, megsértve ezzel a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdését. Tekintve, hogy a támogatás nem egyeztethető össze a belső piaccal, Görögországnak meg kell szüntetnie a rendszert, és vissza kell fizettetnie a nyújtott támogatást a kedvezményezettekkel.

(58)

Nem minősül támogatásnak a szóban forgó rendszer keretében nyújtott egyedi támogatás, amennyiben odaítélésének időpontjában megfelel az Európai Közösséget létrehozó szerződés 92. és 93. cikkének a horizontális állami támogatások bizonyos fajtáira történő alkalmazásáról szóló, 1998. május 7-i 994/98/EK tanácsi rendelet (16) 2. cikkével összhangban elfogadott, a támogatás odaítélésének időpontjában hatályos rendeletben meghatározott feltételeknek.

(59)

A szóban forgó rendszer keretében nyújtott egyedi támogatás, amennyiben odaítélésének időpontjában megfelel a 994/98/EK rendelet 1. cikkével összhangban elfogadott rendeletben vagy bármely egyéb jóváhagyott támogatási rendszerben meghatározott feltételeknek, az ilyen típusú támogatásra alkalmazott maximális támogatási intenzitás erejéig összeegyeztethető a belső piaccal,

a)

azon kedvezményezettek listája, amelyek az 1. cikkben említett támogatási rendszer keretében támogatásban részesültek, az egyes kedvezményezettek által kapott teljes összeg megjelölésével;

b)

az egyes kedvezményezettek által visszafizetendő teljes összeg (tőke és kamat);

c)

az e határozatnak való megfelelés érdekében már meghozott és tervezett intézkedések részletes bemutatása;

d)

az azt bizonyító dokumentumok, hogy a kedvezményezetteket felszólították a támogatás visszafizetésére.