11.2.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 37/2

(1)

2010. május 20-án az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítésben (2) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette a Thaiföldről (a továbbiakban: érintett ország) származó egyes gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek Európai Unióba történő behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindítását.

(2)

A dömpingellenes eljárás megindítására azt követően került sor, hogy a Ring Alliance Ringbuchtechnik GmbH (a továbbiakban: panaszos) 2010. április 6-án panaszt nyújtott be azon gyártók nevében, amelyeknek a termelése az egyes gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek teljes uniós termelésének jelentős részét, ebben az esetben több mint 50 %-át teszi ki. A panasz nyilvánvaló bizonyítékot tartalmazott az említett termék dömpingjére és az ebből eredő jelentős kárra vonatkozóan, és ez elegendőnek bizonyult az eljárás megindításához.

(3)

A Bizottság az eljárás megindításáról hivatalosan értesítette a panaszost, más ismert uniós gyártókat, az ismert thaiföldi exportáló gyártókat, az érintett ország képviselőit, valamint az ismert importőröket és felhasználókat. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül álláspontjukat írásban ismertessék és meghallgatást kérjenek. A Bizottság minden olyan érdekelt fél számára lehetővé tette a meghallgatást, aki azt kérelmezte, és aki ismertette azokat a különleges okokat, amelyek meghallgatását indokolják.

(4)

A Bizottság kérdőívet küldött az összes ismerten érintett félnek és minden olyan egyéb félnek, aki ezt az eljárás megindításáról szóló értesítésben megjelölt határidőn belül kérte, azaz a panaszosnak, más ismert uniós gyártóknak, az ismert thaiföldi exportáló gyártónak, az érintett ország képviselőinek, az ismert importőröknek és az ismert felhasználóknak. A Bizottság minden olyan fél számára lehetővé tette a meghallgatást, aki azt a határidőn belül kérelmezte, és ismertette azokat a különleges okokat, amelyek meghallgatását indokolják.

(5)

Egy thaiföldi exportáló gyártó, a panaszos uniós gyártó, öt független importőr és kereskedő (ideértve egy kereskedőt, aki uniós gyártó is egyben) és egy felhasználó küldte vissza a kitöltött kérdőívet és az egyéb beadványokat.

(6)

A Bizottság megvizsgálta és ellenőrizte az uniós érdek tekintetében kárt okozó dömping ideiglenes megállapításához szükséges valamennyi információt. A következő vállalatok telephelyén került sor ellenőrző látogatásra:

(7)

A dömping és a kár vizsgálata a 2009. április 1-jétől2010. március 31-ig terjedő időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) vonatkozott. A kár felmérése szempontjából fontos tendenciák vizsgálata a 2006. január 1. és a vizsgálati időszak vége közötti időszakot (a továbbiakban: kárvizsgálati időszak) foglalta magában.

(8)

Az érintett termék a Thaiföldről származó, jelenleg az ex 8305 10 00 KN-kód alá sorolt gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek, amelyek legalább két négyszögletű acéllapból vagy -huzalból állnak, amelyekre legalább négy, acélhuzalból készült félgyűrűt rögzítettek, és amelyeket acél bevonat tart össze. A szerkezet a félgyűrűk széthúzásával vagy a gyűrűs iratgyűjtő szerkezethez rögzített kis méretű, acélból készült kioldó szerkezettel nyitható (a továbbiakban: érintett termék vagy gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek). Az ugyanezen KN-kód alá tartozó emelőkaros szerkezetek nem tartoznak az érintett termékek körébe.

(9)

A gyűrűs iratgyűjtő szerkezeteket különböző okmányok és iratok rendezésére használják. Többek között gyűrűs iratrendezők, műszaki kézikönyvek, fénykép- és bélyegalbumok, katalógusok és brosúrák gyártói használják.

(10)

A gyűrűs iratgyűjtő szerkezetekből a vizsgálati időszak során számos különböző típust értékesítettek az EU-ban. Az egyes típusok méretben, a gyűrűk alakjában és számában, az alaplap méretében és a gyűrűk nyitásának módjában (széthúzással vagy kioldószerkezettel) különböztek. Tekintettel arra, hogy az alapvető fizikai és műszaki tulajdonságok minden típus esetében megegyeznek, valamint hogy bizonyos határokon belül a gyűrűs iratrendező szerkezetek egyes típusai egymással felcserélhetők, a Bizottság azt állapította meg, hogy a jelenlegi vizsgálat alkalmazásában valamennyi gyűrűs iratgyűjtő szerkezet egyetlen terméknek tekintendő.

(11)

Megállapították, hogy a thaiföldi piacon, továbbá az Unióban az uniós gyártók által előállított és értékesített termékek és az érintett termék alapvető fizikai és műszaki jellemzői és felhasználási formái megegyeznek. Ezért ezeket a termékeket az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében ideiglenesen hasonló terméknek tekintik.

(12)

Tekintettel arra, hogy sok független importőr van, a Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételre kerül sor. Ahhoz, hogy a Bizottság el tudja dönteni, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, akkor össze tudja állítani a mintát, minden ismert független importőrt felkért arra, hogy jelentkezzen a Bizottságnál, és az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározottak szerint adjon alapinformációkat az (a fenti 2.1. szakaszban meghatározott) érintett termékkel kapcsolatban a 2009. április 1. és 2010. március 31. közötti időszakban folytatott tevékenységeiről.

(13)

A benyújtott tájékoztatások vizsgálatát követően, és azt figyelembe véve, hogy kevés importőr jelezte együttműködési szándékát, a Bizottság úgy határozott, hogy nincs szükség mintavételre.

(14)

Az exportáló gyártóknak küldött kérdőívre egy thaiföldi vállalat adott választ. Ennek az exportáló gyártónak az érintett termék értékesítésében közreműködő, Hong Kongban lévő kapcsolt vállalata szintén válaszolt a kérdőívre. Az Eurostat által jelentett behozatali adatok szerint a Thaiföldről származó Unióba irányuló behozatalt (kapcsolt vállalatával együtt) teljes egészében az exportáló gyártó bonyolította le.

(15)

A vizsgálat során kiderült, hogy az exportáló gyártó az előállítási költségeinek olyan lényeges elemei tekintetében, mint a nyilvánvaló nikkelfelhasználás és a nyilvánvaló egyéb más nyersanyagok felhasználása, hiányos és pontatlan információkkal szolgált. Ezenkívül az előállítási költségekre és a gyártókapacitásra vonatkozó más adatok sem voltak következetesek és összeegyeztethetők. A vizsgálat során végül kiderült, hogy – az exportáló gyártó eredeti állításával ellentétben – a Kínai Népköztársaságban van még egy kapcsolt vállalat, amely részt vesz az érintett termék értékesítésében és az azzal kapcsolatos ügyintézésben. A bejelentett költségek nem tartalmazták ennek a kapcsolt vállalatnak az ezzel összefüggő költségeit, ezért azokat hiányosnak tekintették.

(16)

A fentiek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a bejelentett költségadatok nem biztosítanak megfelelően pontos alapot a rendes érték meghatározásához. Ezért úgy ítélték meg, hogy az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a megállapításokat legalább részben a rendelkezésre álló adatokra alapozzák.

(17)

A vállalatot azonnal tájékoztatták és az alaprendelet 18. cikkének (4) bekezdésével összhangban lehetőséget biztosítottak számára, hogy további magyarázattal szolgáljon. A vállalat által adott indoklások azonban nem voltak kielégítőek, mivel nem tisztázták a feltárt következetlenségeket. A vállalat azt a bizonyítékot sem tudta cáfolni, amely azt igazolta, hogy hiányos, pontatlan és félrevezető információkat szolgáltattak. A vállalat ezenkívül nem közölt lényeges információkat az érintett termék gyártásában és értékesítésében közreműködő, a Kínai Népköztársaságban alapított fent említett kapcsolt vállalkozásról.

(18)

A fentiekre tekintettel megállapították, hogy az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendes értéket az exportáló gyártó vonatkozásában átmenetileg a rendelkezésre álló tények alapján határozzák meg.

(19)

A rendes értéket más egyéb megbízhatóbb információ hiányában átmenetileg a panaszban benyújtottak szerint a thaiföldi gyártási költségre vonatkozó információk alapján számítják ki. Ezt az információt az alaprendelet 18. cikkének (5) bekezdésével összhangban összevetették a vizsgálat során szerzett hiteles információkkal, többek között a thaiföldi személyzeti és energiaköltségekkel. A panaszban szereplő információkat szükség esetén a vizsgálat során szerzett hiteles információkkal helyesbítették.

(20)

A panaszban benyújtott információk alapján a fentiek szerint megállapított gyártási költségeket méltányos összegű, 16 %-os értékesítési, általános és igazgatási (SG&A-) költséggel, illetve 8 %-os nyereséggel növelték.

(21)

Az exportáló gyártó az Unión kívül található kapcsolt kereskedelmi vállalatán keresztül exportálta termékeit az Unióba.

(22)

Az exportárat azon árak alapján állapították meg, amelyeken a kapcsolatban álló kereskedelmi vállalat az Unióba, azaz egy független fogyasztó részére értékesítette a terméket, összhangban az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével, a ténylegesen kifizetett vagy fizetendő árak alapján.

(23)

A rendes érték és az exportár közötti összehasonlítást gyártelepi (ex-works) alapon végezték el.

(24)

A rendes értéket és az exportár közötti tisztességes összehasonlítás érdekében az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban kiigazítások formájában figyelembe vették az árakat és azok összehasonlíthatóságát érintő tényezők eltéréseit. A fuvarozási, biztosítási és hitelköltségek különbségeit – adott és indokolt esetben – kiigazították.

(25)

Az alaprendelet 2. cikke (11) és (12) bekezdésének megfelelően az együttműködő exportáló gyártó esetében a dömpingkülönbözet megállapítására úgy került sor, hogy árutípusonként összehasonlították a súlyozott átlaggal számított rendes értéket az érintett termék fentiek szerint meghatározott terméktípusonkénti exportárának súlyozott átlagával.

(26)

A fenti módszertan alapján megállapított ideiglenes dömpingkülönbözetek a vámfizetés nélkül, uniós határparitáson kiszámított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:

(27)

Mivel az együttműködő exportáló gyártó bonyolította le az érintett terméknek az Unióba irányuló összes thaiföldi kivitelét, ezért úgy ítélték meg, hogy a dömpingkülönbözetet az ezen együttműködő exportáló gyártónál talált dömpingkülönbözet szintjén, azaz 17,2 %-ban kell megállapítani.

(28)

A vizsgálati időszak során gyűrűs iratgyűjtő szerkezeteket a következő gyártók állítottak elő az EU-ban:

(29)

Az első gyártó kérelmezte a vizsgálatot, és abban együtt is működött. A vizsgálat megállapította, hogy a kérelmező a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek teljes uniós gyártásának több mint 50 %-át képviselte a vizsgálati időszak során.

(30)

A másik (kisebb) gyártó importál is gyűrűs iratgyűjtő szerkezeteket Thaiföldről, és ellenezte az eljárást. A vállalat által szolgáltatott információk alapján megállapították, hogy a kárelemzés céljából figyelembe vett teljes időszak alatt a vállalat által Thaiföldről vásárolt termékek mennyisége átlagosan hasonló volt, mint az általa gyártott termékek volumene.

(31)

A fentiek alapján megállapították, hogy a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján a második gyártót az uniós gazdasági ágazat meghatározásakor ki kell zárni, ezért az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése és 5. cikkének (4) bekezdése értelmében csak a kérelmező gyártó képviseli az uniós gazdasági ágazatot. A továbbiakban rá az „uniós gazdasági ágazat”-ként történik hivatkozás.

(32)

Meg kell jegyezni, hogy régen az uniós gazdasági ágazat eredetileg két különálló gyártóból állt (Koloman Handler – Ausztria és Robert Krause – Németország), amelyek csődbe mentek, és egy osztrák csoport vette át őket. Ezek a vállalatok jelentős szerkezetátalakításon mentek keresztül, és a „Ring Alliance Ringbuchtechnik GmbH” elnevezésű jelenlegi struktúrát 2003-ban hozták létre. A központ Ausztriában található, míg a gyártás Magyarországon folyik.

(33)

A fogyasztást a következő adatok alapján állapították meg:

(34)

Ezek alapján a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek uniós fogyasztása a következőképpen alakult:

(35)

A teljes kárvizsgálati időszak során a fogyasztás 5 %-kal csökkent (3). Meg kell azonban jegyezni, hogy a 2006 és 2008 közötti időszakban bekövetkezett 10 %-os emelkedés után a fogyasztás a következő időszakban 15 %-kal esett vissza.

(36)

A Thaiföldről származó behozatal adatai 2008 és a vizsgálati időszak között az exportáló gyártó – az egyedüli ismert thaiföldi exportőr – kérdőívre adott válaszain és az Eurostat más évekre vonatkozó adatain alapulnak. Ennek alapján megállapították, hogy a Thaiföldről behozott gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek teljes mennyisége 2006 és a vizsgálati időszak között mintegy 20 %-kal nőtt. A behozatal mennyisége azonban ez alatt az időszak alatt jelentősen ingadozott, és a legnagyobb növekedés 2007 és 2008 között következett be, amikor a behozatal mennyisége több mint kétszeresére nőtt.

(37)

A thaiföldi piaci részesedés általában véve emelkedő tendenciát mutatott; 2006 és a vizsgálati időszak között 3 ponttal emelkedett. Az értékesítési volumenhez hasonlóan a piaci részesedés is 2008-ban érte el a csúcspontját, 16,5 %-os szinten.

(38)

A behozatali árak először 20 %-kal emelkedtek 2006 és 2008 között, majd csökkentek.

(39)

A thaiföldi árak a kárvizsgálati időszak során bekövetkezett 13 %-os általános emelkedés ellenére a vizsgálati időszak folyamán jelentősen alákínáltak az uniós gyártók árainak. A megfeleltethető termékek szükség esetén megfelelően kiigazított áraival történt összehasonlítás valóban azt mutatta, hogy a vizsgálati időszak során a behozatali árak az uniós gazdasági ágazat eladási árainál átlagosan több mint 30 %-kal voltak alacsonyabbak. Más évek átlagos árszínvonalának összevetése hasonló alákínálási mértékre utal a 2006 és 2009 közötti időszak vonatkozásában.

(40)

A Thaiföldről érkező behozatal abszolút árszintje rendszeresen más behozatali árak alatt és – még jelentősebb mértékben – más uniós gyártók árai alatt maradt.

(41)

A teljes időszak során mind a gyártás, mind a gyártókapacitás mintegy 20 %-kal, illetve 25 %-kal visszaesett. A növekvő kapacitáskihasználást a gyártókapacitás ugyanezen időszak alatt bekövetkezett 25 %-os csökkentésének eredményeként kell értékelni. Ez főként a leépítések következménye (lásd a foglalkoztatást lentebb).

(42)

Meg kell azonban jegyezni, hogy a gyártási volumen és a gyártókapacitás először 2008-ig emelkedett, majd ezt követően jelentős mértékben csökkent.

(43)

A kárvizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazat készletei összességében 26 %-kal nőttek. A gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek gyártásának jelentős része szabványos termékekből áll, és az uniós gazdasági ágazatnak bizonyos készletszintet biztosítania kell, hogy zökkenőmentesen ki tudja elégíteni az ügyfelei igényeit. Amennyiben a zárókészlet az átlagos szint fölé emelkedik, az a termék értékesítési nehézségeire utal.

(44)

Az uniós gazdasági ágazat által az EU piacán realizált forgalom 23 %-kal csökkent az elemzett időszakban, ami a piaci részesedés 29,6 %-ról 24,0 %-ra történt visszaesésének, azaz több mint 5 százalékpontos csökkenésének felelt meg. Az értékesítési volumen és a piaci részesedés 2008-tól ténylegesen visszaesett.

(45)

A fenti fejlemények általában véve azt mutatják, hogy az uniós gazdasági ágazat 2006 és a vizsgálati időszak között nem fejlődött.

(46)

Az uniós gazdasági ágazat súlyozott átlagos eladási ára 2008-ig viszonylag stabil maradt. Ezt követően 2009-ben 10 %-kal emelkedett, majd a vizsgálati időszakban 3 százalékponttal esett vissza. Az áremelkedés két tényező együttes hatására következett be: csökkent a szabványosabb – és olcsóbb – termékek értékesítési volumene és ennek hatására változott a termékösszetétel, illetve az uniós gazdasági ágazat próbálta kompenzálni a 2008-ban bekövetkezett veszteségeit. Ez utóbbit azonban nem sikerült elérni, mivel az uniós gazdasági ágazat a következő időszakban is veszteségesen működött (lásd lentebb).

(47)

Az uniós gazdasági ágazat a kárvizsgálati időszakban végig veszteséges volt, és a fenti tendencia a veszteségesség mértékének általános növekedését mutatja. A helyzet 2007-ben némiképp javult (majdnem sikerült elérni a nyereségküszöböt), 2008-tól azonban kedvezőtlenül alakult. A pénzáramlás visszaesését sikerült ugyan valamelyest kordában tartani, 2007-től kezdődően azonban az is negatívba fordult. A nettó eszközállomány megtérülése az egész időszakban negatív volt és 2006 valamint a vizsgálati időszak között folyamatosan csökkent.

(48)

A beruházások meredeken csökkenő tendenciát mutattak, azaz az egész kárvizsgálati időszakban 75 %-kal csökkentek.

(49)

A fent említetteknek megfelelően az uniós gazdasági ágazat gyenge pénzügyi helyzetére való tekintettel azt a következtetést lehet levonni, hogy mindez súlyosan érintette az ágazat azon képességét, hogy független forrásból tőkét tudjon bevonni.

(50)

A (teljes munkaidős egységekben kifejezett) foglalkoztatás az egész időszak során 13 %-kal csökkent, és a legjelentősebb visszaesés a csúcspontot jelentő 2008-as év után következett be. A bérek többnyire ugyanezt a tendenciát követték.

(51)

Ezen időszak alatt az egy munkavállaló által előállított ezer darabban kifejezett termelékenység általában a foglalkoztatáshoz hasonló tendenciát követte, a visszaesést azonban a vizsgálati időszakban korlátozni lehetett.

(52)

A rendelkezésre álló legmegbízhatóbb adatok alapján a vizsgálat 17,2 %-os mértékű dömping meglétét állapította meg a vizsgálati időszakban, ami igen jelentős.

(53)

Az uniós gazdasági ágazat évek óta szenved a dömpingelt behozatal hatásaitól. Noha 2008-ig kihasználhatták a viszonylag hatékony intézkedések előnyeit, a helyzet azonban ezután ismét kedvezőtlenül alakult. Ez az uniós érdekkel kapcsolatos bekezdésben részletesebben kifejtésre kerül.

(54)

Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete 2006 és a vizsgálati időszak között egyértelműen kedvezőtlenül alakult. Ezt különösen a gyártási és értékesítési volumen jelentős (17, illetve 13 %-os) visszaesése jellemezte, ami maga után vonta a piaci részesedés 29,6 %-ról 24 %-ra történő csökkenését is. Mindez érintette az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzetét is. A vállalat által realizált veszteség mértéke ténylegesen emelkedett, és a pénzáramlás, valamint a nettó eszközállomány megtérülése ugyanezt a negatív tendenciát követte. Nem volt sikeres az uniós gazdasági ágazat arra irányuló kísérlete, hogy áremeléssel mérsékelje a veszteségesség mértékét 2009-ben, sőt a helyzet tovább romlott.

(55)

Ennek következtében a beruházásokat minimális szintre csökkentették, és a vállalatnak nem volt más választása, mint hogy jelentős létszámleépítéssel kezelje a helyzetet.

(56)

Mindazonáltal meg kell jegyezni, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzete az egész kárvizsgálati időszakot tekintve 2006 és 2008 között némiképp javult. Ezen időszak során a gyártás, az értékesítés volumene és a foglalkoztatás valóban javuló tendenciát mutatott. 2009 óta ezek a mutatók azonban jelentős mértékben visszaestek. Másrészről a nyereségesség mutatói az egész időszak során negatív értéket mutattak, bár a nyereségesség 2007-ben majdnem elérte a nyereségküszöböt.

(57)

A fentiek alapján ideiglenesen megállapítható, hogy az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésének értelmében az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte.

(58)

A Bizottság az alaprendelet 3. cikkének (6) és (7) bekezdésével összhangban megvizsgálta, hogy az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kárt az érintett országból származó dömpingelt behozatal okozta-e. Azokat a dömpingelt behozataltól eltérő ismert tényezőket is megvizsgálták, amelyek kárt okozhattak az uniós gazdasági ágazatnak, annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen egyéb tényezők által okozott esetleges károkat ne tulajdonítsák a dömpingelt behozatalnak.

(59)

Meg kell jegyezni, hogy az uniós piac viszonylag kevés beszerzési forrással rendelkezik (két beszállító van az Unióban, egy Indiában, egy Thaiföldön, továbbá néhány beszállító Kínában), és hogy a piac így az árak vonatkozásában – az árajánlatok alapján – jól áttekinthető. Ezenkívül az uniós kereslet jelentős része szabványos típusú gyűrűs iratgyűjtő szerkezetekre irányul, amelyek vásárlásakor az ár a legfontosabb szempont.

(60)

A vizsgálat ebben a tekintetben arra mutatott rá, hogy a kárvizsgálati időszakban a Thaiföldről származó gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek behozatali volumene csaknem 20 %-kal emelkedett és a vizsgálati időszakban 15 %-os piaci részesedést ért el. Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene ugyanezen időszakban jelentős mértékben csökkent. Megállapították továbbá, hogy a Thaiföldről érkező gyűrűs iratgyűjtő szerkezeteket a vizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazat áraihoz képest több mint 30 %-os áralákínálással értékesítették, ami egy ilyen termék vonatkozásában igen jelentős.

(61)

A nagy mennyiségű behozatal és az alacsony árszint együttesen jelentős árleszorító hatást eredményezett az Unió piacán. Dömping hiányában a thaiföldi árak – legalább a vizsgálati időszakban – mintegy 20 %-kal lettek volna magasabbak, mint a tényleges értékesítési árszint, ami általában véve magasabb uniós piaci árakat jelentett volna.

(62)

Figyelembe véve a dömpingelt behozatal volumenét és árszínvonalát megállapítható, hogy a dömpingelt behozatal meghiúsította az uniós gazdasági ágazat arra irányuló törekvését, hogy a vizsgálati időszakban az értékesítési volumen megfelelő növelésével és/vagy kellő mértékű áremeléssel ismét nyereséges legyen, vagy legalábbis csökkentse veszteségeit. A Thaiföldről származó olcsó dömpingelt behozatal által az uniós piacra folyamatosan kifejtett nyomás azt eredményezte, hogy csökkent az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése, az árak nyomottá váltak, és ennek eredményeként a nyereségesség csökkent.

(63)

Emlékeztetni kell arra, hogy a nemrég lefolytatott hatályvesztési felülvizsgálat (5) megállapította, hogy az iparág 2008-ban változatlanul igen bizonytalan helyzetben volt, és továbbra is különösen érzékeny bármilyen további dömpingelt behozatalra.

(64)

A fentieket figyelembe véve ideiglenesen megállapították, hogy a Thaiföldről származó dömpingelt behozatal kedvezőtlen hatással volt az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetére.

(65)

A kereslet az uniós piacon 2008-ban 10 %-kal emelkedett, majd a következő évben jelentősen, mintegy 15 %-kal visszaesett. Ezt a pénzügyi válsággal összefüggésben kell vizsgálni, valamint annak fényében, hogy sok vállalat úgy döntött: csökkenti az általános költségeit, ideértve az irodaszerekre fordított kiadásokat. Az egész gyűrűs iratgyűjtő ágazat számára igen nehéz volt ez az időszak: az Indiából és Thaiföldről származó behozatal abszolút mértékben csökkent, csakúgy, mint az uniós gazdasági ágazat eladásai.

(66)

Meg kell azonban jegyezni, hogy ez az uniós gazdasági ágazatot arányaiban nagyobb mértékben sújtotta, mint más gazdasági szereplőket, mivel 2008 és 2009 között a piaci részesedése 30,2 %-ról 25,2 %-ra esett vissza. Figyelemmel arra, hogy a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek gyártása során a fix költségek jelentősek, az értékesítési volumen csökkenése kedvezőtlenül befolyásolta a kérelmező pénzügyi helyzetét. A fogyasztás csökkenését ugyanakkor a Thaiföldről származó dömpingelt behozatal növekedésével összefüggésben kell vizsgálni. A Thaiföldről származó behozatal jelentős piaci részesedésre tett szert, ami mennyiségben a fogyasztás visszaesése mintegy háromszorosának felel meg.

(67)

Ezt figyelembe véve megállapítható, hogy a fogyasztás gazdasági válság okozta visszaesése hozzájárulhatott az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kárhoz. Amennyiben volt ilyen hatás, akkor az mindenképpen jelentős mértékben fokozta a vizsgálat tárgyát képező behozatalt.

(68)

Gyűrűs iratgyűjtő szerkezeteket Indiában és Kínában is gyártanak és exportálnak. Ezek a behozatalok a következőképpen alakultak:

(69)

Indiában mindössze egyetlen exportáló gyártó állít elő gyűrűs iratgyűjtő szerkezeteket, és importvolumene a kárvizsgálati időszak során mintegy 10 %-kal csökkent. India uniós piaci részesedése mindazonáltal jelentős, mivel a kárvizsgálati időszakban átlagosan 45 %-os piaci részesedéssel rendelkezett. Az indiai behozatali árak továbbá átlagosan 13 %-kal emelkedtek, a thaiföldi árakat éppen meghaladó szintre. India – az uniós piacon betöltött vezető szerepét, illetve versenyképes behozatali árait figyelembe véve – az uniós gazdasági ágazat jelentős versenytársának tekinthető. Ugyanakkor a fent említett tendenciát tekintve, azaz hogy csökkent a behozatal mennyisége, az árak viszont emelkedtek, semmi nem utal arra, hogy India hozzájárult volna az uniós gazdasági ágazat helyzetének a vizsgálati időszakban bekövetkezett romlásához. Végül meg kell jegyezni, hogy az indiai behozatal bizonyos részét, azaz hozzávetőleg egyharmadát, az uniós gazdasági ágazattal kapcsolatban álló forgalmazó közvetlenül vásárolta meg és értékesítette az Unió piacán.

(70)

A kínai behozatalra 2004-től kezdődően 51,2 %-tól 78,8 %-ig terjedő mértékű dömpingellenes vám van érvényben. A kínai behozatal mennyisége 2006 és a vizsgálati időszak között mintegy 50 %-kal nőtt, vagyis piaci részesedése 3,5 %-ról 5,5 %-ra, azaz 2 százalékponttal emelkedett. Még ha a Kínából származó behozatal árai csökkenő tendenciát mutattak is az egész kárvizsgálati időszak során, általános árszintjük még akkor is jóval a thaiföldi árak felett maradt. A dömpingellenes vámok alkalmazása itt még nem is lett figyelembe véve. Így megállapítható, hogy ezek a behozatalok nem járultak hozzá az uniós gazdasági ágazat helyzetének a vizsgálati időszakban bekövetkezett romlásához.

(71)

A fentiek alapján ideiglenesen megállapították, hogy az ezekből a harmadik országokból származó behozatal nem, vagy csak nagyon elhanyagolható mértékben járult hozzá az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős károkhoz.

(72)

Az exportteljesítményt mint a dömpingelt behozatalon kívüli egyik ismert tényezőt is vizsgálták, mivel szintén kárt okozhatott az uniós gazdasági ágazatnak.

(73)

A gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek uniós gazdasági ágazatának exportja az összes értékesítésének átlagosan hozzávetőleg 5 %-át képviselte a kárvizsgálati időszakban, és viszonylag stabil szinten maradt. Így ideiglenes megállapítható, hogy ez semmiféle kárt nem okozhatott az uniós gazdasági ágazatnak.

(74)

A fenti elemzés rámutatott arra, hogy a Thaiföldről származó behozatal – volumenét és árszínvonalát tekintve – a vizsgálati időszak során jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak. A behozatal abszolút értelemben véve nőtt, megállapítható a dömping ténye, és az árszínvonalát tekintve jelentősen alatta maradt az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon hasonló terméktípusok esetében érvényesített áraknak. Ezen az árérzékeny piacon, ahol viszonylag kevés a beszállító és a piac jól áttekinthető, 30 %-ot meghaladó mértékű áralákínálás egyértelműen jelentős hatást gyakorol a piaci árakra.

(75)

Megvizsgálva azokat az egyéb ismert tényezőket, amelyek kárt okozhattak az uniós gazdasági ágazatnak, kiderült, hogy a kereslet visszaesése is szerepet játszhatott. Annak ellenére azonban, hogy a kereslet visszaesése kedvezőtlen hatást gyakorolt az uniós piacra, ideiglenesen megállapítható, hogy ez a tényező nem olyan jelentőségű, hogy megszüntetné a Thaiföldről származó dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért kár közötti okozati összefüggést. A kereslet visszaesését a dömpingelt behozatallal összefüggésben kell vizsgálni, amely ténylegesen súlyosbította a pénzügyi válság kedvezőtlen hatását.

(76)

A fenti elemzés alapján – amely egyértelműen elkülönítette az összes ismert tényező uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásait a dömpingelt behozatal káros hatásaitól –, ideiglenesen azt a következtetést lehet levonni, hogy a Thaiföldről származó behozatal az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdése értelmében jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak.

(77)

A Bizottság az alaprendelet 21. cikke alapján megvizsgálta, hogy a kárt okozó dömpingre vonatkozó ideiglenes következtetés ellenére fennáll-e olyan kényszerítő erejű ok, amely alapján azt kellene megállapítani, hogy ebben a konkrét esetben az ideiglenes dömpingellenes intézkedések elfogadása nem szolgálná az Unió érdekét. A Bizottság e célból az alaprendelet 21. cikkének (1) bekezdése szerint az előterjesztett összes bizonyíték alapján az eljárásban érintett valamennyi fél esetében megvizsgálta a lehetséges intézkedések, illetve az intézkedések elmaradásának várható hatását.

(78)

Az intézkedések várható hatásának értékelése céljából az alaprendelet 21. cikkének (2) bekezdése alapján minden érdekelt félnek lehetőséget biztosítottak álláspontja ismertetésére. A kérdőívre a kérelmező uniós gyártó és négy független importőr adott választ. A másik uniós gyártó, amely importőr is egyben, adott némi tájékoztatást, és egy felhasználó is küldött be kitöltött kérdőívet.

(79)

A különböző érdekek jobb megértése érdekében fontosnak találták először a piac főbb jellemzőinek ismertetését.

(80)

Dömpingellenes intézkedéseket először 1997-ben vezettek be Kínából származó egyes gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek behozatalára (6). Az eredeti vámtételt három évvel később egy időközi felülvizsgálatot követően felemelték. Az intézkedéseket nemrég egy hatályvesztési felülvizsgálat után másodszor is meghosszabbították, mivel a felülvizsgálat megállapította, hogy a dömpingelt, kárt okozó behozatal ellenkező esetben folytatódna (7).

(81)

Számos vizsgálat megállapította, hogy a Kína elleni intézkedéseket kijátszották, és ezért azokat 2004-ben Vietnámra és 2006-ban a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságra is kiterjesztették, és az intézkedések alkalmazási körét egyes, kis mértékben módosított gyűrűs iratgyűjtő szerkezetekre is kibővítették (8). Végül meg kell említeni, hogy a Thaiföldről származó gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek behozatalára vonatkozóan a kijátszások feltárása érdekében két vizsgálatot is indítottak, 2004-ben, illetve 2008-ban, valamint egy új vizsgálatot szintén 2008-ban. Mivel e vizsgálatok után nem vezettek be intézkedéseket, a jelenlegi vizsgálat egyértelműen megállapította, hogy a thaiföldi exportőr a kitöltött kérdőívében hamis információkat adott meg.

(82)

Meg kell jegyezni, hogy a gyűrűs iratgyűjtő szerkezeteket az uniós piacra forgalmazók, ügynökök vagy közvetlenül a felhasználók hozzák be, azaz az iratgyűjtők gyártói.

(83)

Végül emlékeztetni kell arra, hogy viszonylag alacsony az uniós piacot ellátó, gyűrűs iratgyűjtő szerkezeteket gyártó vállalatok száma. A két európai uniós gyártó mellett valójában csak egy ismert thaiföldi gyártó van, illetve egy indiai és néhány kínai vállalat, de ez utóbbiakra a fentiek szerint dömpingellenes intézkedések vannak érvényben. Mind a thaiföldi, mind az indiai exportáló gyártó hongkongi székhelyű vállalat tulajdonában van: az előbbi a kínai telephellyel rendelkező, gyűrűs iratgyűjtő szerkezeteket forgalmazó Wah Hing Stationary, a másik az uniós gazdasági ágazat tulajdonában lévő forgalmazóval, a Bensons vállalattal beszállítói jogviszonyban lévő World Wide Stationary tulajdonában áll.

(84)

A Bizottság emlékeztet arra, hogy az uniós gazdasági ágazat néhány évvel ezelőtt, többek között a behozatalt jellemző tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt már súlyos nehézségekkel került szembe, és a fennmaradása érdekében a fent említettek szerint át kellett szerveznie a tevékenységét.

(85)

Amikor az első dömpingellenes panaszt 1995-ben benyújtották, az uniós gazdasági ágazatot valójában két gyártó alkotta: a Koloman Handler GmbH osztrák vállalat és a Robert Krause GmbH & Co német vállalat. Ez a két vállalat már régóta jelen volt a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek uniós piacán, a gazdasági helyzetük azonban annyira kritikussá vált, hogy mindkettőjüknek csődöt kellett jelentenie. Míg a Robert Krause GmbH 1998-ban indított csődeljárást, utódvállalata pedig 2002-ben kényszerült ugyanerre a lépésre, addig a Koloman Handler 2001-ben vált fizetésképtelenné. Mindkét vállalatot egy másik vállalat, az SX Bürowaren Produktions- und Handels GmbH vásárolta meg, amelyet pedig a Ring Alliance Ringbuchtechnik GmbH szerzett meg, amely ebben az eljárásban a kérelmező szerepét tölti be.

(86)

A kérelmező azóta átszervezte tevékenységét, hogy világszerte, de különösen fő piacán, az EU-ban versenyképesebbé váljon. Ennek az átszervezésnek a keretében felvásárolta a Bensons vállalatot, amely a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek nagy múltú forgalmazója, és amelynek Hollandiában, Szingapúrban, az Egyesült Királyságban és az USA-ban vannak vállalatai.

(87)

A gazdasági ágazatnak a helyzete javítására tett erőfeszítéseit azonban aláásta, hogy a tisztességtelen behozatal ellen hozott intézkedések jótékony hatását csökkentették az intézkedések kijátszását és az abszorpciót célzó fent említett gyakorlatok. Ennek következtében a gazdasági ágazat különösen a 2008-ig elért jelentős javulás ellenére is sebezhető, mint azt a Kínával szemben bevezetett dömpingellenes intézkedések meghosszabbítását eredményező vizsgálat is megállapította.

(88)

A jelenlegi vizsgálat során arra a következtetésre jutottak, hogy az uniós gazdasági ágazatot az elmúlt években jelentős kár érte, és ezt a Thaiföldről származó dömpingelt behozatal okozta.

(89)

Az uniós gazdasági ágazat a szerkezetátalakításra tett erőfeszítéseivel bizonyította, hogy életképes gazdasági ágazat, amely még mindig képes arra, hogy az EU piacának jelentős részét kiszolgálja. További hatékony védelmet igényel azonban a különböző forrásokból származó dömpingelt behozatallal szemben, hogy életképessége javuljon és helyzete megszilárduljon. 2008 és a vizsgálati időszak között mintegy hatvan állás szűnt meg és az uniós gazdasági ágazat az elmúlt években jelentős veszteséget szenvedett. A thaiföldi behozatalt jellemző tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal szembeni intézkedések nélkül nem zárható ki annak lehetősége, hogy a kérelmezőnek meg kell szüntetnie a tevékenységét és további 160 állás kerül veszélybe.

(90)

Tekintettel arra, hogy megállapítást nyert az a tény, hogy a Thaiföldről származó behozatal miatt az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár éri, továbbá arra, hogy az uniós gazdasági ágazat megtett minden szükséges erőfeszítést a szerkezetátalakítás érdekében, és versenyképes egy olyan piacon, ahol a behozatalt tisztességes kereskedelmi gyakorlat jellemzi, azt a következtetést lehet levonni, hogy a Thaiföldről származó gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek behozatalára vonatkozó ideiglenes intézkedések elrendelése az uniós gazdasági ágazat érdekeit szolgálná.

(91)

A vizsgálat megindítását követően öt importőr, többek között a második uniós gyártó jelentkezett a Bizottságnál és küldött be kitöltött kérdőívet vagy szolgáltatott egyéb módon információt. A vizsgálati időszakban ezek a vállalatok bonyolították le a Thaiföldről származó gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek behozatalának 75 %-át.

(92)

A Thaiföldről származó teljes behozatal mintegy 20 %-át lebonyolító egyik importőr úgy döntött, hogy a vizsgálati időszakot követően beszünteti a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetekkel kapcsolatos összes tevékenységét. Egy másik importőr esetében a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek értékesítési volumenét a teljes kárvizsgálati időszak során három részre osztották, és az a vizsgálati időszak során lebonyolított összes forgalmának mindössze igen csekély részét (hozzávetőleg 1 %-át) jelentette. Ezenkívül az utóbbi vállalat 2008-ban beszüntette a thaiföldi vásárlásait és uniós beszerzési forrás mellett döntött. Így megállapítható, hogy az intézkedések elrendelése nem befolyásolná ennek a két importőrnek a helyzetét.

(93)

A teljes Thaiföldről származó behozatal 10 %-át képviselő másik importőr azt állította, hogy amennyiben Thaifölddel szemben intézkedéseket vezetnének be, úgy nem maradna más beszerzési forrásuk, és be kellene szüntetniük a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetekkel kapcsolatos tevékenységüket. Ebben a vonatkozásban először is emlékeztetni kell arra, hogy a dömpingellenes intézkedéseknek nem az a célja, hogy kizárják az uniós piacra érkező behozatalt, hanem az, hogy lehetővé tegyék a behozatal folytatását, azonban nem dömpingelt áron. Ez az importőr így továbbra is hozhatna be Thaiföldről gyűrűs iratgyűjtő szerkezeteket, viszont meg kell fizetnie a dömpingellenes vámot, a költségnövekedést azonban részben vagy egészben átháríthatja a vásárlóira.

(94)

El kell azonban ismerni, hogy a termék árérzékenységére, valamint a más országokból, például Indiából származó behozatallal folytatott versenyre tekintettel ezt nem lesz könnyű elérni. Ráadásul – figyelembe véve az uniós piac szerkezetét és azt a tényt, hogy ezt a terméket a világon igen kevés gyártó állítja elő – ez az importőr valószínűleg nehézségekkel találja majd szembe magát, ha más beszerzési forrást szeretne találni. Meg kell azonban jegyezni, hogy ennél a vállalatnál a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek értékesítése a vállalat teljes forgalmához viszonyítva 40 %-ról 25 %-ra esett vissza a kárvizsgálati időszakban, és ami még fontosabb: a vizsgálat rávilágított arra, hogy a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetekkel kapcsolatos tevékenysége az elmúlt években jelentős veszteségeket okozott. Más szóval már így is kétséges ezen importőr gyűrűs iratgyűjtő szerkezetekkel kapcsolatos üzleti tevékenységének életképessége.

(95)

A negyedik importőr szintén azt állította, hogy az intézkedések elrendelése esetén egyéb beszerzései forrás hiányában ő is beszüntetné a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek forgalmazását. Ezen importőr esetében a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek értékesítése a vállalat vizsgálati időszakban lebonyolított teljes forgalmához képest elenyésző volt, mindössze egyetlen személy foglalkozott az érintett termékkel, és nagyon valószínű, hogy a vállalat a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek forgalmazása nélkül is viszonylag könnyen fenn tudná tartani az egész tevékenységét, ha ezt az intézkedések elrendelése elkerülhetetlenné tenné.

(96)

Így megállapítható, hogy az intézkedések elrendelése még akkor sem érintené jelentősen a fenti két importőr teljes gazdasági tevékenységét, ha az kedvezőtlen hatást gyakorol is a helyzetükre.

(97)

Az utolsó importőr helyzete kevésbé egyértelmű, mivel az általa értékesített gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek forgalmának felét a thaiföldi termékek teszik ki (és ez a Thaiföldről származó gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek teljes uniós behozatalának is jelentős része), a másik felét pedig az Unióban állítják elő. A gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek értékesítése a vállalat teljes forgalmának nem elhanyagolható részét (mintegy 15 %-át) jelenti, még akkor is, ha a vállalat elsősorban emelőkaros szerkezetek értékesítésével foglalkozik. A gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek értékesítése azért is nagyon fontos a vállalat számára, mert a vásárlók gyakran igénylik, hogy a beszállítók a termékek teljes körét kínálják.

(98)

A vállalat tevékenységének jelentős részét így a Thaiföldről származó gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek, különösen a kevésbé bonyolult típusok behozatala teszi ki, ami a teljes árukínálat biztosításához szükséges, és ami a megfelelően széles ügyfélkör fenntartásának egyik fontos feltétele. A vállalat szerint bármilyen intézkedés elrendelése a teljes tevékenység megszűnését, és mintegy 170 állás elvesztését eredményezheti. Meg kell azonban jegyezni, hogy ez a vállalat teljes alkalmazotti állománya, és becslések szerint a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetekkel kapcsolatos tevékenység harmincnál is kevesebb embert érint.

(99)

Ebben a vonatkozásban először is ki kell emelni, hogy ez a vállalat az elmúlt években javítani tudott a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek piacán elfoglalt helyén – a teljes piaci részesedése a behozott termékek, illetve a saját gyártása tekintetében 9 %-ről 15 %-ra nőtt a kárvizsgálati időszak folyamán –, mivel az olcsó, dömpingelt behozatal előnyeit élvezte.

(100)

Másodsorban azzal is lehet érvelni, hogy a vállalat – legalább részben – folytathatja a Thaiföldről történő behozatalt, noha már nem dömpingelt áron, vagy egy lehetőségnek is tekintheti az intézkedéseket arra, hogy növelje a gyártását és/vagy gyártókapacitását, és a saját gyártású gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek értékesítését. A vállalat maga is elismerte ezt a lehetőséget, de hozzátette, hogy még akkor is erős versenyre kell számítania az indiai termékek miatt, amelyeket nem csak az uniós gazdasági ágazattal kapcsolatban álló kereskedő, hanem számos egyéb vállalat is importál.

(101)

Egyértelmű, hogy a vállalatnak erős konkurenciát jelentenek az indiai termékek, amelyek árai a vizsgálati időszakban átlagban csak csekély mértékben (6 %-kal) haladták meg a Thaiföldről behozott termékek árait. Ameddig azonban az indiai behozatal vonatkozásában nem bizonyítható a dömping ténye, addig ezt a tisztességes verseny következményének kell tekinteni.

(102)

Végül a Thaifölddel szemben bevezetendő intézkedések kedvezőtlen hatását némiképp enyhíteni lehetne azáltal, ha egyfajta egyensúlyt lehetne teremteni a vállalat saját gyártásának növelése és egy bizonyos mértékű behozatal nem dömpingelt áron történő folytatása között. Emlékeztetni kell arra is, hogy a vállalat forgalmának 75 %-át egyéb termékek értékesítése jelenti.

(103)

A fentiekre tekintettel ideiglenesen megállapítható, hogy az ideiglenes intézkedések elrendelése mindössze az utolsó importőr, azaz a másik uniós gyártó helyzetét befolyásolná jelentősebb mértékben kedvezőtlenül, ez utóbbi vállalat azonban korábban jócskán élvezte a Thaiföldről származó olcsó, dömpingelt behozatal előnyeit, és a kedvezőtlen hatást alapvetően az Indiából származó behozatal okozta verseny eredményezné, amelyet nem lehet tisztességtelen versenynek tekinteni.

(104)

Egyetlen felhasználó küldött be kitöltött kérdőívet, amelyből kiderült, hogy a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek 75 %-át Thaiföldön kívüli egyéb országokból szerzi be, a fennmaradó részt pedig többé-kevésbé egyenlő arányban az uniós gazdasági ágazattól és Thaiföldről.

(105)

Ez a felhasználó azt állította, hogy az intézkedések elrendelése esetén kevés beszerzési forrás állna rendelkezésre, és monopolisztikus helyzet jönne létre. Ezt az állítását arra alapozza, hogy az uniós gazdasági ágazat és a vele kapcsolatban álló kereskedő, az indiai termékeket importáló Bensons úgymond egyedüli beszerzési forrássá válna az uniós piacon. Néhány importőr szintén alátámasztotta ezt az érvet.

(106)

Ebben a vonatkozásban először is meg kell jegyezni, hogy az a tény, hogy az uniós piacon kevés a beszállító, még nem indokolja a tisztességtelen kereskedelem orvoslására elrendelendő dömpingellenes intézkedések elmaradását. Ténylegesen feltételezhető, hogy az intézkedések hiányában az uniós gazdasági ágazat valószínűleg megszűnne, ez a gyártó azonban továbbra is az uniós piacon történő értékesítés 25 %-át képviselné, valamint különleges és szabványos termékeket is forgalmazna az Unióban. Így tehát a felhasználók érdekét is szolgálná, ha ez az ágazat továbbra is működne a piacon.

(107)

Másodsorban az intézkedések bevezetése ellenére sem lehet kizárni, hogy a Thaiföldről behozott termékek, ha csökkenő volumenben is, de továbbra is jelen lesznek az uniós piacon. A második uniós gyártó a fent említettek szerint valószínűleg hasonlóan fenntarthatja, vagy akár ki is bővítheti a gyűrűs iratgyűjtő szerkezetekkel kapcsolatos tevékenységét.

(108)

Végül az indiai behozatal tovább folytatódik és a felhasználók, ideértve az egyedüli együttműködő felhasználót, továbbra is ebből az országból szerezhetik be a gyűrűs iratgyűjtő szerkezeteket. Még ha az uniós gazdasági ágazattal kapcsolatban álló kereskedő kötött is szállítási szerződést az indiai gyártókkal, az még nem jelenti azt, hogy ő az indiai termékek kizárólagos importőre/forgalmazója. Éppen ellenkezőleg. Más vállalatok is forgalmaznak indiai gyűrűs iratgyűjtő szerkezeteket az uniós piacon, és a felhasználók közvetlenül is vásárolhatnak ilyen terméket Indiából. Ebben az összefüggésben ki kell emelni, hogy az Európai Unióba behozott indiai termékek mintegy kétharmadát az uniós gazdasági ágazattal kapcsolatban álló Bensons vállalaton kívüli egyéb cégek hozták be és vásárolták meg.

(109)

A fentiek alapján ideiglenesen megállapították, hogy a Thaiföldről származó gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek behozatala elleni dömpingellenes intézkedéseknek általában véve nagy valószínűséggel nem lesznek majd kedvezőtlen hatásai az érintett termék felhasználóira.

(110)

A fenti szempontokat figyelembe véve ideiglenesen megállapították, hogy az uniós érdekre vonatkozó, rendelkezésre álló információk alapján nincsenek kényszerítő erejű okok a Thaiföldről származó gyűrűs iratgyűjtő szerkezetek behozatalára vonatkozó ideiglenes intézkedések elrendelése ellen. Még ha az intézkedések elrendelése kedvezőtlenül is befolyásolná annak az uniós gyártónak a helyzetét (lásd fentebb az importőrökről szóló bekezdésben), amelyik korábban élvezte a dömpingelt behozatal előnyeit, megállapítható, hogy ez nem ellensúlyozza a tisztességtelen behozatal által az uniós gazdasági ágazat helyzetére gyakorolt kedvezőtlen hatás orvoslására irányuló igényt.

(111)

A dömpinggel, az ebből származó kárral, az okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatban levont következtetéseket figyelembe véve ideiglenes intézkedéseket kell bevezetni annak megakadályozása érdekében, hogy a dömpingelt behozatal további kárt okozzon az uniós gazdasági ágazatnak.

(112)

Ezen intézkedések mértékének megállapításához a meglévő dömpingkülönbözeteket és az uniós gyártókat ért kár megszüntetéséhez szükséges vám összegét vették figyelembe.

(113)

A káros dömping hatásainak felszámolásához szükséges vám mértékének kiszámításakor úgy ítélték meg, hogy az intézkedéseknek lehetővé kell tenni, hogy az uniós gazdasági ágazat fedezze gyártási költségeit és olyan adózás előtti nyereségre tegyen szert, amelyet egy hasonló ágazatban működő gyártó hasonló termék Unióban történő értékesítése során rendes versenyfeltételek mellett, vagyis dömpingelt behozatal nélkül elérhetne. Ideiglenesen megállapították, hogy a forgalom alapján számított 5 %-os haszonkulcs az a lehető legkisebb arány, amelyet az uniós gazdasági ágazat a káros dömping hiányában elérhetett volna. Ez ugyanaz a százalékarány, amelyet az ugyanerre a termékre vonatkozó korábbi eljárásokban alkalmaztak, és nem áll rendelkezésre olyan információ, amely arra utalna, hogy a körülmények ebben a tekintetben megváltoztak volna, és hogy ez az arány ebben az esetben nem lenne megfelelő. Ennek alapján kiszámították az uniós gyártók és a hasonló termék vonatkozásában kárt nem okozó árat.

(114)

Ezt követően terméktípusonként összehasonlították a thaiföldi exportáló gyártó importárának súlyozott átlagát az uniós piacon az uniós gyártók által a vizsgálati időszakban értékesített terméktípusok kárt nem okozó árával, és ennek alapján állapították meg a szükséges áremelkedést. Az összehasonlításból származó különbséget az összehasonlított típusok átlagos CIF-importértékének százalékában fejezték ki. A kialakult kárkülönbözet magasabb lett, mint a dömpingkülönbözet.

(115)

A fentiek alapján és az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Thaiföldről származó behozatalra ideiglenes dömpingellenes intézkedéseket kell bevezetni, a dömping- és kárkülönbözet szintje közül az alacsonyabbat figyelembe véve – a kisebb vámtétel szabályával összhangban. Ebben az esetben a vámtételt ennek megfelelően a megállapított dömpingkülönbözet szintjén kell meghatározni.

(116)

Az alábbi táblázatban a kár megszüntetéséhez használt különbözet, a dömpingkülönbözet és a Thaifölddel szemben javasolt ideiglenes dömpingellenes vámtétel CIF uniós határparitáson – vámfizetés nélkül – számított értéke szerepel százalékban kifejezve:

(117)

A gondos ügyintézés érdekében meg kell határozni azt az időszakot, amelyen belül az eljárás megindításáról szóló értesítésben megadott határidőn belül jelentkező érdekelt felek írásban ismertethetik álláspontjukat, és meghallgatást kérhetnek. Ki kell jelenteni továbbá, hogy az e rendelet céljait szolgáló vámkivetést érintő megállapítások ideiglenesek, amelyeket végleges vám meghatározása esetén valószínűleg újra mérlegelni kell,