27.10.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 280/1

(1)

Az Európai Beruházási Bank (EBB), vagyis az Európai Unión belüli beruházások finanszírozására irányuló alapvető feladata mellett 1963 óta hajt végre az Unión kívüli, az Unió külső politikáit támogató finanszírozási műveleteket. Ez lehetővé teszi, hogy az Unió költségvetéséből az Unión kívüli régiók számára hozzáférhető eszközöket az EBB pénzügyi ereje révén a kedvezményezett országok számára előnyös módon egészítse ki. E finanszírozási műveletek végrehajtásával az EBB hozzájárul az Unió általános vezérelveinek és politikai célkitűzéseinek megvalósításához, és ezzel együtt a harmadik országok fejlődéséhez és az Unió jólétéhez is a megváltozott gazdasági világrendben. Az EBB-nek az Unió külső politikáit támogató finanszírozási műveleteit továbbra is a rendezett banki működés elveivel összhangban kell végrehajtani.

(2)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 208. cikkével együtt értelmezett 209. cikk (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az EBB az alapokmányában megállapított feltételek szerint hozzájárul azoknak az intézkedéseknek a végrehajtásához, amelyek az Unió fejlesztési együttműködési politikája tekintetében meghatározott célkitűzések eléréséhez szükségesek.

(3)

Az EBB alapokmányának 19. cikkével összhangban az EBB-nek közvetlenül benyújtott kérelmet az e határozat alapján végzett EBB finanszírozási műveleteire vonatkozóan véleményezés céljából a Bizottsághoz be kell nyújtani (a továbbiakban: EBB általi finanszírozás iránti kérelem).

(4)

Az Unió külső fellépéseinek támogatása, illetve annak biztosítása érdekében, hogy az EBB úgy tudjon Unión kívüli beruházásokat finanszírozni, hogy az ne befolyásolja hitelbesorolását, az EBB külső területeken végrehajtott műveleteinek többségére a Bizottság által kezelt európai uniós költségvetési garancia („uniós garancia”) vonatkozott.

(5)

A 2007 és 2011 közötti időszakra a Közösségen kívüli projektekhez adott hitelek és hitelgaranciák veszteségeinek fedezésére az Európai Beruházási Banknak nyújtott közösségi garanciáról szóló, 2009. július 13-i 633/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (2) állapította meg az uniós garanciát.

(6)

A külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap létrehozásáról szóló, 2009. május 25-i 480/2009/EK, Euratom tanácsi rendelettel (3) létrehozott, külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap („garanciaalap”) biztosítja az uniós költségvetés számára az EBB finanszírozási műveletei és az Unió más külső fellépései során keletkező veszteségek fedezéséhez szükséges likviditási tartalékot.

(7)

A 633/2009/EK határozattal összhangban a Bizottság és az EBB elkészítette az EBB külső hitelnyújtásának félidős felülvizsgálatát, amely egy, a „bölcsek” irányítóbizottsága által felügyelt független külső értékelésen, egy külső tanácsadó szolgálat által végzett felülvizsgálaton, valamint az EBB által készített egyedi értékeléseken alapult. Az irányítóbizottság 2010. február 12-én a következtetéseit és ajánlásait tartalmazó jelentést nyújtott be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és az EBB-nek.

(8)

Az irányítóbizottság jelentésében megállapította, hogy az uniós garancia hatékony és erőteljes szakpolitikai eszköz, amely jelentős pénzügyi és politikai hatással jár, és ezért a politikai vagy országjellegű kockázatok fedezése céljából fenn kell tartani. Az irányítóbizottság emellett javaslatot tett a 633/2009/EK határozat bizonyos módosításaira vonatkozóan annak érdekében, hogy az EBB külső műveletei a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosíthassák, illetve maximális hatékonysággal működhessenek.

(9)

Alapvető fontosságú megállapítani azoknak az országoknak a jegyzékét, amelyek potenciálisan jogosultak az EBB által az uniós garancia mellett nyújtott finanszírozásra. Ezen felül ki kell bővíteni az EBB által az uniós garancia mellett nyújtott finanszírozásra jogosult országoknak a jelenleg a 633/2009/EK határozat I. mellékletében szereplő jegyzékét.

(10)

A jelentős szakpolitikai változások tükrözése érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az e határozat III. mellékletének módosítása céljából. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(11)

Az egyes régiókban az uniós garancia által fedezett összegeknek továbbra is az EBB által az uniós garancia mellett végzett finanszírozás felső határait kell jelenteniük, és nem olyan célösszegeket, amelyeket az EBB-nek teljesítenie kell.

(12)

A harmadik országoknak a globális gazdasági és pénzügyi válság hatásainak kezelésére nyújtott uniós támogatás keretében az EBB jelenlegi megbízása keretein belül 2009-ben és 2010-ben külső hitelezési tevékenységét elsősorban a csatlakozás előtt álló, valamint a szomszédságpolitikai és partnerségi kapcsolatban álló országokra összpontosította. A földközi-tengeri térség déli részének 2011 eleji felbolydulása továbbá az érintett országoknak a gazdaságuk újjáépítéséhez és modernizálásához szükséges eszközökkel való ellátására irányuló uniós támogatást tesz szükségessé. A megbízás hátralévő időtartama tekintetében ezért felül kell vizsgálni az általános megbízás felső összeghatárát, és azt 1 684 000 000 EUR-val meg kell emelni annak érdekében, hogy lehetővé váljon az említett ideiglenes és rendkívüli körülmények kezelése, anélkül azonban, hogy ez érintené a következő többéves pénzügyi keret felső összeghatárait.

(13)

Az általános megbízás felső összeghatára említett összeggel történő megemelését követően az EBB által végzett finanszírozási műveleteknek alkalmasaknak kell lenniük arra, hogy kövessék az egyes partnerországok által vállalt politikai reformokat a Bizottság által az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) bevonásával, továbbá az Európai Parlament állásfoglalásainak, valamint a Tanács határozatainak és következtetéseinek figyelembevételével kialakított erről szóló értékelése szerint. Az említett értékelésnek tükröznie kell az európai szomszédságpolitika felülvizsgálatát és a differenciáltság ismételt hangsúlyosságát is. A csatlakozás előtt álló országokban az EBB általi finanszírozás továbbra is az uniós segítségnyújtást fogja kiegészíteni.

(14)

A regionális felső összeghatárok mellett a 2 000 000 000 EUR összegű opcionális megbízást is aktiválni kell, és keretösszegként kell rendelkezésre bocsátani az EBB által a megbízás által érintett régiókban az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése és az azokhoz való alkalmazkodás terén végzett finanszírozási műveletek támogatása céljából. Az EBB – a Bizottsággal szorosan együttműködve – szakértelmével és erőforrásaival segítheti a hatóságokat és a magánszektort az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívások kezelésében és a rendelkezésre álló források lehető legjobb hasznosításában. Az éghajlatváltozás hatásainak enyhítését és az azokhoz való alkalmazkodást célzó projektek esetében az EBB eszközeit – amennyiben ez lehetséges és helyénvaló – ki kell egészíteni az uniós költségvetésben rendelkezésre álló kedvezményes alapokkal, az Unió külső segítségnyújtása keretébe tartozó, éghajlatváltozással kapcsolatos finanszírozáshoz nyújtott támogatások és hitelek hatékony és következetes ötvözése révén. E tekintetben helyénvaló, hogy a Bizottság Európai Parlamentnek és Tanácsnak benyújtott éves jelentése részletes beszámolót tartalmazzon az e projektek finanszírozására igénybe vett pénzügyi eszközökről, feltüntetve azokat az összegeket, amelyeket az EBB opcionális megbízása alapján fordít finanszírozásra, valamint a támogatások megfelelő összegeit.

(15)

Azon országok esetében, amelyeket úgy tekintenek, hogy nem kötelezték el magukat a megfelelő, éghajlatváltozással kapcsolatos célok elérése iránt, az éghajlatváltozással kapcsolatos megbízás keretében korlátozható az EBB által az éghajlatváltozás hatásainak enyhítéséhez az uniós garancia mellett nyújtott finanszírozás. A finanszírozásra való jogosultság e korlátozásának összetett és átfogó politikai értékeléseken kell alapulnia. Ezért a Tanácsnak döntenie kell tudnia arról, hogy bizonyos országok esetében – a Bizottság javaslata alapján és az Európai Külügyi Szolgálat bevonásával– korlátozza az éghajlatváltozás hatásainak enyhítéséhez az uniós garancia mellett nyújtott finanszírozásra való jogosultságot. Ilyen korlátozás az EBB-nek csak azon finanszírozási műveletei esetében hozható, amelyekre vonatkozóan az EBB általi finanszírozás iránti kérelmet e határozat hatálybalépését követően nyújtják be, és amelyek aláírására 2012. január 1-je után kerül sor.

(16)

Az éghajlatváltozással kapcsolatos megbízás keretében bizonyos fokú rugalmassággal kell kezelni a rendelkezésre álló eszközök régiók közötti elosztását annak érdekében, hogy azokat a 2011 és 2013 közötti hároméves időszakban a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban lehessen igénybe venni, törekedve egyúttal a régiók közötti kiegyensúlyozott elosztás biztosítására ezen időszak alatt, az általános megbízás keretében a külső támogatásra vonatkozóan megállapított prioritások alapján.

(17)

Az EBB külső megbízatása végrehajtásának félidős felülvizsgálata megállapította, hogy bár az EBB által az értékelt időszakban (2000–2009) végrehajtott finanszírozási műveletek általában összhangban voltak az Unió külső politikáival, erősebbé, kifejezettebbé és strukturáltabbá kell tenni az Unió szakpolitikai célkitűzései és azoknak az EBB általi operatív végrehajtása közötti kapcsolatot.

(18)

A megbízás koherenciájának erősítése, az EBB külső finanszírozási tevékenységének fokozottabban az uniós szakpolitikák támogatására való összpontosítása, valamint a kedvezményezettek számára a lehető legtöbb előny biztosítása érdekében e határozatnak az EBB hitelnyújtási műveleteire vonatkozó megbízás keretében valamennyi jogosult régióra és országra kiterjedő magas szintű horizontális célokat kell megállapítania, alapul véve az EBB komparatív előnyeit azokon a területeken, amelyeken eddig is jó eredményeket ért el. Az EBB-nek így a határozat hatálya alá tartozó valamennyi régióban a következőket kell finanszíroznia: projektek az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése és az azokhoz való alkalmazkodás területén (ideértve ennek megvalósítását az új energiaforrásokhoz kapcsolódó technológiák átadása, a szociális és gazdasági infrastruktúra, így különösen a közlekedés, az energia és azon belül a megújuló energia, az energiabiztonság, az energetikai infrastruktúra, a környezetvédelmi infrastruktúra – beleértve a vízellátást és szennyvízkezelést –, valamint az információs és kommunikációs technológiák révén), továbbá a helyi magánszektor fejlesztését célzó – különösen a kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) támogató – projektek. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a kkv-k tőkéhez jutásának elősegítése alapvető szerepet tölthet be a gazdasági fejlődés élénkítésében és a munkanélküliség elleni küzdelemben. Ezeken a területeken az EBB hitelnyújtási műveleteit alátámasztó egyik célkitűzésnek a partnerországok közötti regionális integrációnak, így többek között a csatlakozás előtt álló országok, a szomszédos országok és az Unió közötti gazdasági integrációnak kell lennie. Az EBB-nek képesnek kell lennie arra, hogy a partnerországokban a technológia- és ismeretátadás elősegítéséhez hozzájáruló közvetlen külföldi befektetések formájában is támogathassa az uniós jelenlétet, akár – a fent említett területekre irányuló befektetések esetében – az uniós garancia mellett, akár saját kockázatára.

(19)

A kkv-k hatékony megszólítása céljából az EBB-nek együtt kell működnie a támogatásra jogosult régiókban és országokban működő helyi pénzügyi közvetítő intézményekkel, különösen annak biztosítása érdekében, hogy a pénzügyi támogatás egy része továbbkerüljön ezek ügyfeleihez, és hozzáadott értéket teremtsen az egyéb finanszírozási forrásokhoz képest. E hozzáadott érték előteremtése érdekében az EBB-nek adott esetben az ezen közvetítő intézményekkel kötött együttműködési megállapodásai révén kérnie kell annak ellenőrzését, hogy az ezen intézmények ügyfeleinek projektjei megfelelnek az uniós fejlesztési célokkal összhangban közösen elfogadott kritériumoknak. A kkv-k támogatásához kapcsolódó pénzügyi közvetítői tevékenységeknek teljes mértékben átláthatóaknak kell lenniük, és azokról rendszeresen jelentést kell tenni az EBB-nek.

(20)

Ezenfelül az EBB finanszírozási műveleteinek hozzá kell járulniuk az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 21. cikkében megfogalmazott, az Unió külső tevékenységét vezérlő alapelvek eléréséhez, így a demokrácia és a jogállamiság, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok előmozdításához és megszilárdításához, továbbá az olyan nemzetközi környezetvédelmi egyezmények végrehajtásához, amelyekben az Unió részes fél. Különösen a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által meghatározott, a hivatalos fejlesztési támogatás (ODA) kedvezményezettjeit tartalmazó jegyzék szerinti fejlődő országokkal kapcsolatban az EBB finanszírozási műveleteinek a következőket kell előmozdítaniuk: ezen országok – különösen a leghátrányosabb helyzetben lévők – fenntartható gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődését; gazdaságuk zökkenőmentes és fokozatos integrációját a világgazdaságba; a szegénység elleni küzdelmet; valamint az ENSZ-szel és egyéb érintett nemzetközi szervezetekkel összefüggésben az Unió által jóváhagyott célkitűzések teljesítését.

(21)

Jóllehet az EBB ereje továbbra is beruházási bank voltában nyilvánul meg, az EBB-nek e határozat alapján – a Bizottsággal folytatott szoros együttműködésben és az Európai Parlament demokratikus ellenőrzése alatt – értékelnie kell a külső műveletei fejlesztésre gyakorolt hatását, figyelembe véve a fejlesztési politikával kapcsolatos európai konszenzus elveit, az EUMSZ 208. cikkében szereplő elveket, a 2005-ös párizsi nyilatkozatban felvázolt, a támogatások hatékonyságára vonatkozó elveket, valamint a 2008-as accrai cselekvési programot. Ezt konkrét intézkedések révén kell megvalósítani, köztük különösen a projektek környezeti, szociális és fejlesztési vonatkozásainak értékelésére, és ennek keretében az emberi jogi és a konfliktusokkal kapcsolatos kockázatoknak a felmérésére szolgáló kapacitásai megerősítésével, valamint a hatóságokkal és a civil társadalommal folytatott helyi konzultáció előmozdításával. A projekt átvilágítása keretében az EBB-nek adott esetben – az Unió szociális és környezetvédelmi alapelveivel összhangban – elő kell írnia a projektgazda számára a helyi konzultációk megtartását és ezek eredményének közzétételét. Emellett az EBB-nek fokozottabban kell az olyan ágazatokra összpontosítania, amelyek terén az Unión belüli finanszírozási műveletek kapcsán komoly szakértelemre tett szert, és amelyek előmozdítják a szóban forgó ország fejlődését, így a következők terén: a kkv-k és a mikrovállalkozások finanszírozási forrásokhoz való hozzájutása; az ország környezetvédelmi infrastruktúrája és azon belül a vízellátás és a szennyvízkezelés; a fenntartható közlekedés; és az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése, különösen a megújuló energiaforrások révén. A finanszírozott projektek közé fel lehet venni az egészségügyi és oktatási infrastruktúra támogatását célzó projekteket is, amennyiben ez egyértelműen hozzáadott értéket jelent.

(22)

Az EBB-nek fokozatosan meg kell erősítenie az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást támogató tevékenységeit is, adott esetben más nemzetközi pénzügyi intézményekkel és európai kétoldalú pénzügyi intézményekkel együttműködve. Az e határozat által bevezetett további követelmények szükségessé tennék a kedvezményes forrásokhoz való hozzájutást és az emberi erőforrások fokozatos kiigazítását, és egyúttal hatékonyságot, eredményességet, valamint a szinergiák kihasználását igényelnék. Az EBB-nek arról is gondoskodnia kell, hogy tevékenységei az intézménykiépítéshez és az ágazati reformokhoz kapcsolódó uniós célkitűzéseket és prioritásokat kiegészítő jelleggel működjenek. Végül pedig, az EBB-nek olyan teljesítménymutatókat kell meghatároznia, amelyek kapcsolódnak a projektek és eredményeik fejlesztési és környezetvédelmi aspektusaihoz.

(23)

A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével létrejött az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (főképviselő) tisztsége az Unió külkapcsolatai nyomatékának és koherenciájának erősítése céljával.

(24)

Az utóbbi években az Unió külkapcsolatai is kiszélesedtek és megerősödtek. Ez érvényesült különösen az előcsatlakozási stratégia, az európai szomszédságpolitika, a Közép-Ázsiára vonatkozó uniós stratégia, a Latin-Amerikával és Délkelet-Ázsiával megújított partnerségek, valamint az Uniónak Oroszországgal, Kínával és Indiával fennálló stratégiai partnerségei esetében. Ez a helyzet az Unió fejlesztési szakpolitikái tekintetében is, amelyek ma már valamennyi fejlődő országra kiterjednek. Az Unió külkapcsolatait 2007 óta új pénzügyi eszközök is támogatják, nevezetesen az előcsatlakozási támogatási eszköz (IPA), az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz (ENPI), a fejlesztési együttműködési eszköz (DCI), az európai finanszírozási eszköz a demokráciáért és az emberi jogokért (EIDHR), valamint a Stabilitási Eszköz.

(25)

Az EKSZ létrejöttére tekintettel és e határozat hatálybalépését követően a Bizottságnak és az EBB-nek módosítania kell a Közösségen kívüli projektekhez adott hitelek és hitelgaranciák veszteségeinek fedezésére az Európai Beruházási Banknak nyújtott közösségi garanciáról szóló 2006. december 19-i 2006/1016/EK tanácsi határozatban (4) megnevezett régiók közötti együttműködésről és koordinációról szóló egyetértési megállapodást, és szükség szerint, a főképviselő egyetértésével ki kell terjesztenie az új egyetértési megállapodást az EKSZ-re, különösen a Bizottság és az EBB közötti, rendszeres időközönkénti és szisztematikus stratégiai szintű párbeszéd tekintetében, amelynek ki kell terjednie az EKSZ-re és az EKSZ hatáskörébe tartozó egyéb kérdésekre.

(26)

Az EUMSZ 209. cikkének (3) bekezdésével összhangban az EBB-nek – az uniós fejlesztési együttműködési politika végrehajtásához szükséges intézkedésként – törekednie kell a 2015-ös millenniumi fejlesztési célok megvalósításának közvetett támogatására mindazon régiókban, ahol tevékenységét folytatja.

(27)

Az érintett régiókban megvalósuló uniós támogatások átfogó összehangolásának elősegítése céljából törekedni kell arra, hogy az EBB finanszírozási tevékenységét, amikor és amennyiben szükséges – a projektek előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos technikai segítségnyújtás mellett például garancia, kockázatitőke- és kamattámogatás vagy beruházások társfinanszírozása formájában – össze lehessen kapcsolni az uniós költségvetési forrásokkal az IPA, az ENPI, a DCI , az EIDHR és a stabilitási eszköz révén. Az EBB általi finanszírozás és más uniós költségvetési források összekapcsolásakor a finanszírozási döntésben minden esetben világosan meg kell határozni a bevonandó erőforrásokat. A Bizottság által az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtott, az EBB által e határozat alapján végrehajtott finanszírozási műveleteiről szóló éves jelentésnek tartalmaznia kell az EBB általi finanszírozással együtt felhasznált költségvetési források és pénzügyi eszközök részletes lebontását.

(28)

Valamennyi szinten – így a felső szinteken megvalósuló stratégiai tervezés és a későbbi tényleges projektkidolgozás terén egyaránt – biztosítani kell, hogy az EBB külső finanszírozási műveletei megfeleljenek az Unió külső politikáinak és az ebben a határozatban megállapított magas szintű célkitűzéseknek, és támogassa azokat. Az Unió külső tevékenységének nagyobb fokú összehangoltsága érdekében, tovább kell erősíteni a Bizottság, az EKSZ és az EBB közötti szakpolitikai és stratégiai párbeszédet. Ugyanezért szükség van arra is, hogy a Bizottság, az EKSZ, és az EBB között operatív szinten szorosabb együttműködés és korai kölcsönös információcsere valósuljon meg. Az EBB Unión kívüli irodáinak elsősorban az Unió küldöttségein belül kellene elhelyezkedniük az említett együttműködés elősegítése és a működési költségek megosztása érdekében. Különösen fontos, hogy a Bizottság, az EKSZ és az EBB szükség esetén idejekorán megvitassa nézeteit a tervezési dokumentumok előkészítése során annak érdekében, hogy maximalizálni lehessen a szinergiákat e három uniós szerv tevékenységei között.

(29)

Az általános megbízás célkitűzéseit és azok végrehajtását összekapcsoló gyakorlati intézkedéseket a regionális operatív technikai iránymutatás határozza meg. Ezen iránymutatásnak összhangban kell lennie az e határozat egyik mellékletében meghatározott tágabb uniós regionális politikai kerettel. Az iránymutatásnak tükröznie kell továbbá az uniós országstratégiákat, és biztosítania kell, hogy az EBB általi finanszírozás kiegészítse a különböző régiókra vonatkozó megfelelő uniós segítségnyújtási szakpolitikákat, programokat és eszközöket.

(30)

Az EBB-nek a Bizottsággal konzultálva el kell készítenie a finanszírozási műveletei tervezett aláírásának indikatív többéves programját annak érdekében, hogy biztosítható legyen a garanciaalap feltöltésének megfelelő költségvetési tervezése, valamint az EBB finanszírozási előrejelzései és az e határozatban kijelölt felső összeghatárok közötti megfelelés. A Bizottságnak figyelembe kell vennie e költségvetési előrejelzést a költségvetési hatóság részére benyújtott rendes költségvetési tervében.

(31)

Meg kell vizsgálni egy „uniós együttműködési és fejlesztési platform” kialakításának lehetőségét a külső régióknak nyújtott vissza nem térítendő támogatások és kölcsönök ötvözését célzó mechanizmusok működésének optimalizálása érdekében. E célból a Bizottságnak létre kell hoznia egy, a tagállamok, az EKSZ és az EBB szakértőiből álló csoportot a platform költségeinek és hasznának felmérésére. Ezzel kapcsolatos vizsgálatai során a csoportnak célszerű lenne konzultálnia más érintett szereplőkkel, így például két- és többoldalú európai pénzügyi intézményekkel is. Egy ilyen platform hozzájárulna a különböző intézmények közötti szinergiák és a komparatív előnyeiken alapuló kölcsönös bizalmi megállapodások előmozdításához, tiszteletben tartva ugyanakkor a Bizottság és az EBB szerepét és jogköreit az uniós költségvetés és az EBB által nyújtott kölcsönök végrehajtása kapcsán. A Bizottságnak az említett szakértői csoport megállapításai alapján 2012 közepéig be kell számolnia az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, és adott esetben javaslatot kell előterjesztenie a platform számára.

(32)

Az EBB-t ösztönözni kell az Unión kívüli, az uniós garancia igénybevétele nélküli pénzügyi műveletei növelésére és az azok céljára szolgáló pénzügyi eszközei változatosabbá tételére, hogy ezáltal – az adósságfenntarthatósági megfontolások figyelembevételével – a garanciának az olyan, a piachoz csak kedvezőtlen feltételek mellett hozzáférő országok és projektek számára történő igénybevételére lehessen ösztönözni, amelyek esetében a garancia magas hozzáadott értéket képvisel. Következésképpen az EBB-t – minden esetben az Unió külső politikai célkitűzéseinek támogatása céljából – saját kockázatviselési kapacitását is figyelembe véve arra kell ösztönözni, hogy növelje a saját kockázatra nyújtott hitelek összegét, egyebek mellett az uniós gazdasági érdekeltségek támogatása révén is, különösen a csatlakozás előtt álló és a szomszédságpolitikai kapcsolatban álló országokban, valamint más régiók befektetési minősítésű országaiban, de a befektetési minősítésűnél alacsonyabb hitelminősítésű országokban is, ha az EBB megfelelő, harmadik fél által nyújtott garanciákkal rendelkezik. Az EBB-nek a Bizottsággal konzultálva megfelelő politikát kell kidolgoznia annak eldöntéséhez, hogy a projekteket az uniós garanciával biztosított megbízáshoz vagy az EBB saját kockázatú finanszírozásához sorolja-e. Ez a politika különösen az érintett országok és projektek hitelképességét venné figyelembe.

(33)

Az EBB-nek célszerű megfontolnia a központi közigazgatási szintnél alacsonyabb szintű közintézményekre irányuló, e határozat szerinti finanszírozási műveleteinek az élénkítésével kapcsolatos lehetőségeket azokban az esetekben, amikor az adott műveletre vonatkozóan az EBB általi megfelelő hitelkockázati értékelés áll rendelkezésre.

(34)

Az EBB-nek célszerű kibővítenie az általa kínált új és innovatív finanszírozási eszközök körét, többek között – a lehetséges mértékig és az EBB kockázati politikáját is figyelembe véve – nagyobb figyelmet fordítva a garanciák kidolgozására. Emellett az EBB-t ösztönözni kell arra, hogy helyi pénznemben nyújtson kölcsönt, valamint bocsásson ki kötvényeket a helyi piacokon, feltéve, hogy a partnerországok végrehajtják a szükséges strukturális reformokat – mindenekelőtt a pénzügyi ágazatban –, valamint az EBB tevékenységeit megkönnyítő egyéb intézkedéseket.

(35)

Annak biztosítása érdekében, hogy az EBB a régiókban és alrégiókban egyaránt megfeleljen a megbízás követelményeinek, a külső tevékenységeihez tartozó személyzeti és pénzügyi erőforrásoknak elegendő mértékben kell rendelkezésre állnia, és azokat fokozatosan növelni kell. Ennek magában kell foglalnia különösen az Unió fejlesztési együttműködési célkitűzéseinek támogatásához szükséges megfelelő kapacitásokat, az EBB tevékenységeivel kapcsolatos környezeti, szociális és fejlesztési szempontok előzetes értékelésére való összpontosítás fokozását és a projekteknek a végrehajtás során való hatékony nyomon követését. A hatékonyság és eredményesség további növelésére szolgáló lehetőségeket ki kell használni, és aktívan törekedni kell a szinergiák kialakítására.

(36)

Az e határozat hatálya alá tartozó, Unión kívüli finanszírozási műveletei során az EBB-nek törekednie kell arra, hogy tovább erősítse a koordinációt és az együttműködést a nemzetközi pénzügyi intézményekkel és az európai kétoldalú pénzügyi intézményekkel, beleértve adott esetben az ágazati feltételrendszerrel kapcsolatos együttműködést és az eljárások kölcsönös igénybevételét, a közös társfinanszírozás felhasználását és a globális kezdeményezésekben való részvételt, így például a segélyek összehangolásának és hatékonyságának előmozdítását. Az említett koordináció és együttműködés keretében törekedni kell arra, hogy minimálisra csökkenjen a költségek megkettőzésének és a szükségtelen átfedéseknek a lehetősége. Az ilyen irányú erőfeszítéseket a viszonosságra kell alapozni. Az e határozatban meghatározott elveket azokban az esetekben is alkalmazni kell, amikor az EBB általi finanszírozás végrehajtására egyéb nemzetközi pénzügyi intézményekkel, illetve európai kétoldalú pénzügyi intézményekkel kötött együttműködési megállapodások révén kerül sor.

(37)

Az Unión kívüli, közösen támogatott országokban az EBB-nek javítania kell az egyéb európai pénzügyi intézményekkel való együttműködését az olyan megállapodások révén, mint például a Bizottság, az EBB-csoport és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) közötti háromoldalú egyetértési megállapodás, valamint annak lehetővé tétele révén, hogy az EBB-csoport és az EBRD egymás tevékenységeit kiegészítve és egyéni komparatív előnyeiket kihasználva működjön.

(38)

Az EBB-nek a Bizottság felé irányuló jelentéstételi és információátadási gyakorlatát meg kell erősíteni annak érdekében, hogy a Bizottság szilárdabb alapokra építhesse az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett, az EBB e határozat keretében végrehajtott finanszírozási műveleteiről szóló éves jelentését. Az e preambulumbekezdésben említett további jelentéstételi követelményeket az EBB azon finanszírozási műveleteire kell alkalmazni, amelyek esetében az EBB általi finanszírozás iránti kérelmet e határozat hatálybalépését követően nyújtották be, és amelyeket 2012. január 1. után írtak alá. A jelentésnek mindenekelőtt értékelnie kell azt, hogy az EBB finanszírozási műveletei az operatív iránymutatás figyelembevételével megfelelnek-e ennek a határozatnak, és a következőkre vonatkozó szakaszokat kell tartalmaznia: az EBB által biztosított hozzáadott érték, így az Unió külső politikáinak támogatása; a megbízással kapcsolatos követelmények; a finanszírozott műveletek minősége; a pénzügyi támogatások ügyfeleknek való továbbadása; a Bizottsággal, más nemzetközi pénzügyi intézményekkel és kétoldalú adományozókkal folytatott együttműködésről, többek között társfinanszírozásról szóló szakaszok. A jelentésnek értékelnie kell továbbá, hogy az EBB milyen mértékben veszi figyelembe a finanszírozott projektek kidolgozása és nyomon követése során a gazdasági, pénzügyi, környezeti és társadalmi fenntarthatóságot. A jelentésben külön szakaszban kell részletesen értékelni, hogy milyen intézkedéseket tesz az EBB a 633/2009/EK határozat szerinti jelenlegi megbízás betartása érdekében, különös figyelmet fordítva az EBB azon finanszírozási műveleteire, amelyekben az EBB általi finanszírozáshoz nem együttműködő országban vagy területen vesznek igénybe pénzügyi eszközt. Az EBB-nek finanszírozási műveletei során megfelelően végre kell hajtania a gyengén szabályozott vagy nem együttműködő országokkal vagy területekkel szembeni politikáit, hogy ezzel hozzájáruljon az adócsalás és az adókijátszás elleni nemzetközi küzdelemhez. Ezenfelül a jelentésnek értékelést kell tartalmaznia a projektek társadalmi és fejlesztési szempontjairól. A jelentést nyilvánosságra kell hozni, ezzel lehetővé téve a civil társadalom, valamint a kedvezményezett országok számára a véleménynyilvánítást. A jelentésnek szükség esetén hivatkoznia kell a körülményekben bekövetkezett olyan jelentős változásokra, amelyek az időszak vége előtt indokolttá teszik a megbízás további módosítását. A jelentésnek tartalmaznia kell továbbá különösen az e határozat alapján, valamennyi uniós pénzügyi forrással és más adományozóval együttesen felhasznált EBB általi finanszírozás lebontását, és ezáltal áttekintést kell nyújtania a finanszírozási műveletek pénzügyi kitettségéről.

(39)

Az EBB finanszírozási műveleteit továbbra is az EBB saját szabályainak és eljárásainak – beleértve a megfelelő ellenőrzési intézkedéseket és az adókijátszás megakadályozását célzó intézkedéseket –, valamint a Számvevőszékkel és az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) kapcsolatos vonatkozó szabályoknak és eljárásoknak megfelelően kell irányítani.

(40)

Amikor a következő többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos uniós garanciára vonatkozó javaslat benyújtásra kerül, a Bizottságot fel kell kérni különösen arra, hogy – az EBB-vel szorosan együttműködve és a garanciaalap feltöltésével kapcsolatos szempontokat figyelembe véve – vizsgálja meg az uniós garanciával biztosított felső összeghatárokat, a potenciálisan jogosult országok listáját, és azt, hogy az EBB nyújthat-e mikrohitel-alapú finanszírozást, illetve egyéb típusú eszközöket. A Bizottságnak és az EBB-nek emellett meg kell vizsgálnia, hogyan lehet megerősíteni az IPA, az ENPI, a DCI, az EIDHR és a stabilitási eszköz révén történő finanszírozás és az EBB jövőbeni külső megbízása közötti szinergiát.

(41)

Ez a határozat nem érintheti a következő többéves finanszírozási kerettel kapcsolatos tárgyalásokat és döntéseket.

(42)

A jogbiztonság és az egyértelműség érdekében a 633/2009/EK határozatot hatályon kívül kell helyezni,

a)

a 27 484 000 000 EUR összegű általános megbízás;

b)

a 2 000 000 000 EUR összegű, éghajlatváltozással kapcsolatos megbízás.

a)

a helyi magánszektor, különösen a kkv-k támogatása;

b)

a társadalmi és gazdasági infrastruktúra – többek között a közlekedési, az energia- és a környezeti infrastruktúra, valamint az információs és kommunikációs technológia – fejlesztése;

c)

a 2. cikk (4) bekezdésének megfelelően az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése és az ahhoz való alkalmazkodás.

a)

adott esetben a Bizottság és/vagy az EKSZ által készített stratégiai dokumentumok, mint például országos és regionális stratégiai dokumentumok, indikatív programok, cselekvési tervek és előcsatlakozási dokumentumok;

b)

az EBB stratégiai tervezési dokumentumai és projektcsatornái;

c)

egyéb szakpolitikai és műveleti szempontok.

a)

elmaradt devizaátutalás;

b)

kisajátítás;

c)

háború vagy zavargások;

d)

szerződésszegés esetén az igazságszolgáltatás megtagadása.