16.6.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 150/24

(1)

2001. január 22-én a Tanács a 132/2001/EK rendelettel (3) 33,25 EUR/tonna összegű végleges dömpingellenes vámot (a továbbiakban: meglévő intézkedések) vetett ki többek között az Ukrajnából származó, a 3102 30 90 és a 3102 40 90 KN-kóddal bejelentett ammónium-nitrát behozatalára. Az ezen intézkedésekhez vezető vizsgálat a továbbiakban: eredeti vizsgálat.

(2)

2004. május 17-én, egy részleges időközi felülvizsgálatot követően a Tanács a 993/2004/EK rendelettel (4) mentesítette a 132/2001/EK tanácsi rendelettel kivetett dömpingellenes vám alól az olyan érintett terméknek a Közösségbe történő behozatalát, amelynek gyártóitól a Bizottság kötelezettségvállalást fogadott el. A legutóbb az 1996/2004/EK bizottsági rendelettel (5) módosított 1001/2004/EK bizottsági rendelet (6)2005. május 20-ig tartó kötelezettségvállalásokat fogadott el. E kötelezettségvállalások célja az volt, hogy figyelembe vegyék az Európai Unió 25 tagra történő bővülésének bizonyos következményeit.

(3)

Egy olyan időközi felülvizsgálatot követően, amelynek hatálya az érintett termék fogalommeghatározására korlátozódott, a Tanács a 945/2005/EK rendelettel (7) úgy határozott, hogy pontosítani kell az érintett termék meghatározását, a hatályos intézkedéseket pedig akkor kell alkalmazni az érintett termékre, amikor azt egyéb műtrágyákhoz keverik, ezek ammónium-nitrát tartalma, valamint az egyéb elhanyagolható anyagok és elemek arányában.

(4)

A 442/2007/EK rendelettel (8) egy lejárati felülvizsgálatot követően a Tanács úgy határozott, hogy a 945/2005/EK rendeletben foglaltaknak megfelelően két évvel meghoszszabbítja a hatályos intézkedéseket.

(5)

A 661/2008/EK rendelettel (9) a Tanács lejárati felülvizsgálatot követően végleges dömpingellenes vámot vetett ki az Oroszországból származó ammónium-nitrát behozatalára.

(6)

A 662/2008/EK rendelettel (10) a Tanács módosította a 442/2007/EK rendeletet, elfogadva az exportáló gyártó által ajánlott, árra vonatkozó kötelezettségvállalást.

(7)

A közelgő hatályvesztésről szóló értesítés 2008. október 17-i közzétételét (11) követően 2009. január 22-én az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerint lejárati felülvizsgálat iránti kérelmet nyújtottak be. A kérelmet az Európai Műtrágyagyártók Szövetsége (European Fertilizer Manufacturers Association, EFMA, a továbbiakban: kérelmező) nyújtotta be azon gyártók nevében, amelyek termelése az ammónium-nitrát teljes uniós gyártásának jelentős részét, ebben az esetben több mint 50 %-át teszi ki.

(8)

A kérelmező azt állította, és erre elegendő prima facie bizonyítékot is szolgáltatott, hogy valószínűleg megismétlődik az Ukrajnából (a továbbiakban: érintett ország) származó ammónium-nitrát dömpingelt behozatala, illetve az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár.

(9)

Minthogy a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a lejárati felülvizsgálat megindításához, a Bizottság 2009. április 23-án az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (12) közzétett értesítéssel bejelentette az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti lejárati felülvizsgálat megindítását.

(10)

A dömping és a károkozás folytatódására és megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2008. április 1. és 2009. március 31. közötti időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) vonatkozott. A károkozás folytatódása vagy megismétlődése valószínűségének felmérése szempontjából jelentőséggel bíró tendenciák vizsgálata a 2005-től a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: a figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(11)

A Bizottság a hatályvesztés felülvizsgálatának megindításáról hivatalosan értesítette az exportáló gyártókat, az importőröket, az ismert érintett felhasználókat és szervezeteiket, az exportáló ország képviselőit, a kérelmezőt, valamint az uniós gyártókat. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben megállapított határidőn belül írásban ismertessék álláspontjukat, vagy szóbeli meghallgatást kérjenek.

(12)

Minden olyan érdekelt fél lehetőséget kapott a meghallgatásra, aki azt kérte, és ismertette azokat a konkrét okokat, amelyek meghallgatását indokolják.

(13)

Tekintettel az uniós gyártók és az uniós importőrök nagy számára, az alaprendelet 17. cikkének megfelelően célszerűnek ítélték annak megvizsgálását, hogy kell-e mintavételt alkalmazni. A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte a fentiekben felsorolt feleket az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdése alapján, hogy a vizsgálat megindításától számított tizenöt napon belül jelentkezzenek, és bocsássák rendelkezésére az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat.

(14)

A benyújtott információkat megvizsgálva, és mivel 12 uniós gyártó jelezte együttműködési készségét, úgy határoztak, hogy az uniós gyártók tekintetében mintavétel szükséges. Egyetlen importőr sem jelentkezett, hogy benyújtsa az eljárás megindításáról szóló értesítésben előírt információkat.

(15)

Tizenkét uniós gyártó, amelyek termelése a felülvizsgálati időszak alatt az ammónium-nitrát teljes uniós gyártásának jelentős részét, ebben az esetben mintegy 80 %-át tette ki, a határidőn belül hiánytalanul kitöltötte a mintavételre vonatkozó formanyomtatványt, és hivatalosan is beleegyezett a vizsgálat során történő további együttműködésbe. Ennek alapján a Bizottság az alaprendelet 17. cikkének megfelelően az ammónium-nitrát legnagyobb reprezentatív uniós termelési és értékesítési volumene alapján kiválasztotta azt a reprezentatív mintát, amely a rendelkezésre álló időn belül ésszerűen megvizsgálható. A mintába öt uniós gyártót vettek fel, amelyek termelése a felülvizsgálati időszak alatt a teljes uniós termelés 57 %-át tette ki.

(16)

Az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdése szerint kiválasztott mintával kapcsolatban konzultáltak az érintett felekkel, akik nem emeltek kifogást.

(17)

A mintába felvett öt uniós gyártónak és az érintett ország minden ismert exportáló gyártójának kérdőívet küldtek.

(18)

A kitöltött kérdőívet a mintába felvett öt uniós gyártó és az érintett ország három exportáló gyártója küldte vissza.

(19)

A Bizottság felkutatott és ellenőrzött minden olyan információt, amelyet szükségesnek ítélt ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és az abból eredő kár folytatódásának vagy megismétlődésének a valószínűségét, továbbá ahhoz, hogy meghatározza az Unió érdekeit. A következő vállalatok telephelyén került sor ellenőrző látogatásokra:

(20)

Az érintett terméket az Ukrajnából származó, jelenleg a 3102 30 90, 3102 40 90, ex 3102 29 00, ex 3102 60 00, ex 3102 90 00, ex 3105 10 00, ex 3105 20 10, ex 3105 51 00, ex 3105 59 00 és ex 3105 90 91 KN-kóddal bejelentett, 80 tömegszázalékot meghaladó ammónium-nitrát tartalmú szilárd műtrágya alkotja. Az ammónium-nitrát a mezőgazdaságban általánosan alkalmazott szilárd nitrogénműtrágya. Ammóniából és salétromsavból gyártják, nitrogéntartalma szemcsézett vagy granulált formában meghaladja a 28 tömegszázalékot.

(21)

Megjegyzendő, hogy az érintett termék alkalmazási körét a 945/2005/EK rendeletben pontosították.

(22)

Amint az eredeti vizsgálatban megállapításra került, ez a felülvizsgálat megerősítette azt, hogy az ammónium-nitrát olyan árucikk, amelynek minősége és alapvető tulajdonságai a származási országtól függetlenül megegyeznek. Megállapításra került, hogy az érintett termék, az exportáló gyártó által gyártott és belföldi piacán eladott, illetve harmadik országba exportált termékek, valamint az uniós gyártók által gyártott és az uniós piacon eladott termékek ugyanazokkal az alapvető fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkeznek, és alapvetően ugyanaz a végső felhasználásuk, ezért az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló terméknek minősülnek.

(23)

Három ukrajnai exportáló gyártó együttműködését sikerült biztosítani. Egy negyedik ismert exportáló gyártó nem működött együtt a vizsgálatban.

(24)

A három együttműködő exportáló gyártó exportvolumenének az Ukrajnából az Unióba irányuló exportmenynyiség összvolumenével történő összehasonlítása megmutatta, hogy a felülvizsgálati időszakban a három együttműködő exportáló gyártó termelése tette ki az Unióba irányuló összes behozataltöbb mint 90 %-át. Az együttműködés szintje ezért magasnak tekinthető.

(25)

Az érintett termék Ukrajnából származó teljes importvolumene alacsony volt: a felülvizsgálati időszakban az uniós piac egészével összehasonlítva 1,1 % piaci részesedést jelentett.

(26)

Emlékeztetni kell arra, hogy az előző lejárati felülvizsgálatban Ukrajnát még nem tekintették piacgazdasági berendezkedésű országnak, ezért a rendes értéket az analóg országként szolgáló Amerikai Egyesült Államok egy együttműködő gyártójától kapott adatok alapján számították ki.

(27)

A jelenlegi felülvizsgálatban a rendes érték a három ukrajnai együttműködő gyártótól kapott és helyszínen is ellenőrzött adatokon alapul. A Bizottság megvizsgálta, hogy az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése értelmében tekinthető-e úgy, hogy a belföldi eladások a rendes kereskedelmi forgalom keretében valósultak meg. Ennek érdekében megvizsgálták az együttműködő gyártók által előállított és a belföldi piacon értékesített termék előállítási költségét.

(28)

A gázköltségeket illetően megállapították, hogy Ukrajna Oroszországból importálja az ammónium-nitrát előállítása során felhasznált gáz túlnyomó részét. Minden, a vizsgálat során rendelkezésre álló és ellenőrzött adat arra utalt, hogy Ukrajna olyan árszinten importál földgázt Oroszországból, amely a felülvizsgálati időszak alatt körülbelül 40 %-kal volt alacsonyabb az Oroszországból az Unióba exportált földgáz árának. Megállapították azonban, hogy a felülvizsgálati időszak utolsó negyedében az árak hasonlók voltak.

(29)

Megállapításra került, hogy az egyik gyártó által exportált egyik terméktípustól eltekintve a belföldi értékesítések a felülvizsgálati időszak során rendes kereskedelmi forgalom keretében valósultak meg. A rendes értéket ezért vagy az ukrán piacon a független vevők által fizetett vagy fizetendő ár alapján az alaprendelet 2. cikke (1) bekezdésének megfelelően, vagy a rendes kereskedelmi forgalomban nem értékesített termék esetén számtanilag képzett rendes érték alapján számították ki. Az alaprendelet 2. cikke (3) bekezdésének megfelelően a rendes érték kiszámítása úgy történt, hogy az exportált termékfajták előállítási költségeihez hozzáadták az eladási, általános és adminisztratív költségek, valamint a haszonkulcs ésszerű összegeit. Az eladási, általános és adminisztratív költségekre, valamint a nyereségre vonatkozó összegek az érintett gyártó által előállított hasonló termék gyártása és rendes kereskedelmi forgalomban megvalósuló értékesítése tényleges adatain alapulnak.

(30)

Meg kell jegyezni, hogy a rendes értéket az ukrajnai exportáló gyártók által fizetett gázköltségek az alaprendelet 2. cikke (5) bekezdése szerinti kiigazítása nélkül határozták meg. Ezt az indokolta, hogy a (32)–(34) preambulumbekezdésben foglaltaknak megfelelően az ukrajnai exportáló gyártók nem kiigazított belföldi költségei és árai a láthatóan torzított gázárak ellenére egyértelműen azt mutatják, hogy a felülvizsgálati időszakban dömpingre került sor. Ennek következtében és mivel a lejárati felülvizsgálat célja annak meghatározása, hogy – annak érdekében, hogy eldöntsék: a jelenleg alkalmazandó intézkedéseket célszerű-e fenntartani, vagy azokat hatályon kívül kell helyezni – az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén valószínű-e a dömping folytatódása vagy megismétlődése, úgy ítélték, hogy nem szükséges annak vizsgálata, hogy az alaprendelet 2. cikkének (5) bekezdése szerinti kiigazítás indokolt-e ebben az esetben.

(31)

Az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésének megfelelően az exportárat a Közösségbe exportra értékesített érintett termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő árra hivatkozva határozták meg. A három exportáló gyártó valamennyi értékesítése közvetlenül független unióbeli vevőkhöz irányult.

(32)

A rendes érték és az exportár összehasonlítása gyártelepi paritáson történt. A méltányos összehasonlítás biztosítása érdekében az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően az árakat befolyásoló különbségeket kiigazítások formájában megfelelően figyelembe vették. Ennek megfelelően adott esetben, és ha azt az ellenőrzött bizonyítékok alátámasztották, a szállítás, a kezelés, a berakodás és a járulékos költségek, a biztosítás, a jutalékok és a csomagolás terén jelentkező különbségek tekintetében kiigazításokra került sor.

(33)

A dömpingkülönbözet meghatározása az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésének megfelelően a rendes érték súlyozott átlagának és az exportár súlyozott átlagának összehasonlítása alapján történt.

(34)

A három érintett, együttműködő exportáló gyártó esetében 6-7 % súlyozott átlagú dömpingkülönbözetet állapítottak meg országos szinten.

(35)

A felülvizsgálati időszakban a három együttműködő gyártó belföldi értékesítése a termelési kapacitás átlagosan 46 %-át tette ki.

(36)

Annak ellenére, hogy a három együttműködő exportáló gyártó termelése nagy részét a belföldi piacon értékesítette, harmadik országokba irányuló exportoktól is függtek. A felülvizsgálati időszakban szabad kapacitásuk az uniós felhasználás mintegy 6 %-ának felelt meg.

(37)

A vizsgálatban együttműködést nem tanúsító, negyedik ukrajnai gyártóval kapcsolatos felülvizsgálati kérelemből származó információk alapján az ukrajnai szabad összkapacitás a felülvizsgálat idején a számítások szerint az uniós felhasználás mintegy 9 %-ának felelt meg.

(38)

Egyes ukrajnai együttműködő exportáló gyártók azt állították, hogy fokozatosan veszítenek piaci részesedésükből a belföldi piacon az orosz gyártók ellenében, akik a jóval alacsonyabb oroszországi gázköltségek miatt rendkívül alacsony árakkal jelentkeznek. Ezért nem tűnt valószínűnek, hogy az ukrán belföldi piac a szabad termelési kapacitás nagy részét fel tudná venni, így a termelés növekedése valószínűleg exporthoz vezetne.

(39)

A három együttműködő vállalat a felülvizsgálat alatt számos más harmadik országba, több kontinensre is exportált ammónium-nitrátot. Meg kell azonban jegyezni, hogy egyes harmadik országbeli hagyományos piacok zárva vannak az ukrán export előtt vagy hatályos dömpingellenes rendelkezések (pl. 100 %-ot meghaladó dömpingellenes intézkedések az Egyesült Államokban) és/vagy biztonsági korlátozások miatt (pl. Kínai Népköztársaság, Ausztrália). Mindenesetre az Unió a legnagyobb, legvonzóbb és ugyanakkor földrajzilag legelérhetőbb exportpiac. Vonzerejét növelik az ukrajnai alacsony vasúti szállítási költségekből következő logisztikai előnyök.

(40)

Tekintettel a fentiekre nem zárható ki, hogy az Ukrajnában rendelkezésre álló szabad kapacitást arra használnák, hogy dömpingellenes rendelkezések hiányában növeljék az Unióba irányuló export mennyiségét.

(41)

A három együttműködő ukrajnai exportáló gyártó harmadik országokba irányuló exportértékesítéseinek elemzése azt mutatta, hogy a felülvizsgálati időszak alatt a harmadik országokban felszámított exportárak (CIF-paritáson megállapítva a felülvizsgálati kérelemben szereplő nemzetközi szállítási tarifák alkalmazásával) akár 25 %-kal alacsonyabbak voltak, mint az Unióban jellemző piaci árak.

(42)

Ennek alapján valószínű, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése arra ösztönözné a harmadik országokba irányuló ukrajnai exportot, hogy az Unióba irányítsa át a kivitelt. Az uniós piac magasabb árai lehetővé tennék, hogy az ukrajnai gyártók jobb haszonkulcsot érvényesítsenek.

(43)

A három együttműködő exportáló gyártótól kapott számadatok alapján az is megállapítható, hogy országos szinten az Ukrajnából más harmadik országokba irányuló export a felülvizsgálati időszak alatt dömpingelt árakon valósult meg.

(44)

A fentiekben ismertetett megállapításokra tekintettel levonható az a következtetés, hogy az Ukrajnából származó export esetében továbbra is megvalósul a dömping gyakorlata, és fennáll a lehetőség, hogy a jelenlegi dömpingellenes intézkedések hatályon kívül helyezése esetén folytatódna a dömping az uniós piacon. Figyelembe véve a meglévő ukrajnai szabad kapacitást és az uniós piac vonzerejét, úgy tűnik, hogy az ukrajnai exportáló gyártókat több tényező is arra ösztönözné, hogy i. egyrészt növeljék az uniós piacra irányuló exportjukat, ii. másrészt pedig a más harmadik országbeli piacokról az uniós piacra irányítsák át az ammónium-nitrát dömpingelt árú exportját, legalábbis két exportáló gyártó esetében.

(45)

Továbbá megállapításra került, hogy az együttműködő exportáló gyártók harmadik országbeli piacokra irányuló exportárainak súlyozott átlaga szintén jelentősen alacsonyabb, mint az Unióban jellemző árszint. Ez növeli annak valószínűségét, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén megnövekedne az Ukrajnából az Unióba irányuló export volumene.

(46)

Az Unión belül 16 vállalat vagy vállalatcsoport állít elő hasonló terméket; e vállalatok termelése teszi ki az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdésének értelmében a hasonló termék teljes uniós gyártását.

(47)

A vizsgálatban tizenkét uniós gyártó működött együtt:

(48)

Mivel a felülvizsgálati időszakban a felsorolt 12 uniós gyártó termelése tette ki a teljes uniós termelés 80 %-át, az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdésének és 5. cikke (4) bekezdésének megfelelően úgy tekinthető, hogy ők alkotják az uniós gazdasági ágazatot. Ezért „uniós gazdasági ágazatként” kell hivatkozni rájuk.

(49)

A (14) és (15) preambulumbekezdésben jelzettek szerint az öt uniós gyártóból álló mintát e 12 gyártó alapján választott ák ki. A mintába felvett minden uniós gyártó együttműködést tanúsított, és a határidőkön belül elküldte a kitöltött kérdőívet. Ezenkívül a fennmaradó hét együttműködő gyártó rendben szolgáltatta a kárelemzéshez szükséges általános adatokat.

(50)

A látható uniós felhasználást az alábbi adatok alapján állapították meg: az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon értékesített volumenek, más uniós gyártók által az uniós piacon értékesített volumenek, az összes uniós importra vonatkozó Eurostat-statisztika, valamint az együttműködő vállalatoktól kapott kitöltött kérdőívek az Ukrajnából származó érintett termék behozatala tekintetében. Tekintettel arra, hogy az Európai Unió 2007-ben 27 tagúvá vált, az elemzés egyértelműségének és következetességének kedvéért az összes kármutatót a figyelembe vett időszak egészében a 27 tagból álló uniós piac alapján határozták meg.

(51)

2005 és a felülvizsgálati időszak között az uniós felhasználás 10 %-kal csökkent.

(52)

Az Ukrajnából származó behozatal volumene, a piaci részesedése és átlagos importárai az alábbi táblázatban meghatározottak szerint alakultak. A mennyiségre és árra vonatkozó tendenciák az együttműködő exportáló gyártók kitöltött kérdőíveiből, az importstatisztikákból (Eurostat) és az ukrán exportstatisztikákból származó információkon alapulnak.

(53)

Az Ukrajnából származó behozatalvolumene 2007-ig folyamatosan csökkent, de a felülvizsgálati időszakban csaknem a 2005. évi szintre tért vissza. Az ukrán piaci részesedés a 2005. évi 1 %-ról kismértékben, 1,1 %-ra nőtt a felülvizsgálati időszak alatt. Az egységárak a figyelembe vett időszakban 123 EUR/tonnáról 230 EUR/tonnára emelkedtek. A felülvizsgálat során bekövetkező növekedést az árak globális alakulásának és a fő nyersanyag árának alakulása tükrében kell figyelembe venni.

(54)

A felülvizsgálati időszakban tapasztalt alákínálási árszint kiszámítása céljából az uniós gazdasági ágazat kapcsolatban nem álló fogyasztóinak gyártelepi árait összehasonlították az érintett ország együttműködő exportáló gyártóinak CIF uniós határparitáson számított – megfelelően kiigazított – importáraival a kirakodási ár megjelenítése érdekében. Ennek alapján az összehasonlításból kiderült, hogy az Ukrajnából származó behozatal a felülvizsgálati időszak alatt átlagosan 22,5 %-kal kínált alá az uniós gazdasági ágazat árainak. Ha a dömpingellenes vámokat hozzáadták az ukrajnai exportőrök Unióba irányuló behozatalának áraihoz, továbbra is 11 % volt az áralákínálás szintje.

(55)

Az alábbi táblázat az érintett időszakban az egyéb harmadik országokból származó behozatali volument mutatja be. Az alábbi mennyiségi és ártendenciák az Eurostat adatain alapulnak.

(56)

Az uniós piacon jelentős áremelkedés következett be 2008 és a felülvizsgálati időszak között valamennyi harmadik ország esetében. A figyelembe vett időszak során a táblázatban szereplő valamennyi ország – Oroszország kivételével – növelte az Unióba irányuló kivitel volumenét. Az oroszországi behozatalt, amelyre 47,07 EUR/tonna rögzített dömpingellenes vámot kell alkalmazni, az ukrán behozatallal együtt az összes többi exportáló országhoz viszonyítva a legalacsonyabb áron valósult meg.

(57)

Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése alapján a Bizottság az uniós gazdasági ágazatot befolyásoló minden lényeges gazdasági tényezőt és mutatót megvizsgált.

(58)

Mivel a kár kivizsgálása céljából mintavételre került sor, egyes kármutatókat, mint például a termelés, termelési kapacitás, értékesítés, piaci részesedés, termelékenység és foglalkoztatás, az uniós gazdasági ágazat egészét tekintve elemeztek (az alábbi táblázatokban ezt az „Unió” megnevezés mutatja). Más kártényezőket, amelyek az egyes vállalatok egyéni teljesítményére vonatkoztak (pl. árak, készlet, termelési költségek, nyereségesség, bérek, beruházások, beruházások megtérülése, pénzforgalom, tőkebevonási képesség), a mintába felvett uniós gyártók szintjén gyűjtött információk alapján vizsgálták (a táblázatban: a mintába felvett gyártók).

(59)

Az uniós gazdasági ágazat termelése 2005 és a felülvizsgálati időszak között 18 %-kal csökkent, vagyis a 2005-ös mintegy 7 millió tonnás szintről a felülvizsgálati időszakra 5,8 millió tonnára esett vissza. A kötött felhasználásra termelés a figyelembe vett időszakban jelentéktelen maradt, és nem befolyásolta az uniós gazdasági ágazat helyzetét a felülvizsgálati időszakban.

(60)

A figyelembe vett időszakban a termelési kapacitás nagyrészt stabil volt. A termelésben bekövetkezett csökkenéssel összhangban az ebből adódó kapacitáskihasználás a 2005-ös 55 %-os szintről a felülvizsgálati időszakra 45 %-os szintre csökkent. Amint az az eredeti vizsgálatban már említésre került, az ammónium-nitrát termelésének kapacitáskihasználására hatással van egyéb termékek előállítása, amelyeket ugyanazon gyártóberendezésekkel állítanak elő. Ezért a kapacitáskihasználás alakulása kevésbé releváns az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének felméréséhez.

(61)

Az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon végzett értékesítései 2005-től a felülvizsgálati időszakig 14 %-kal csökkentek. Ezt a változást az uniós felhasználás ugyanazon időszakban bekövetkezett csökkenésének összefüggésében kell szemlélni.

(62)

Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 2005 és 2008 között stabil maradt, de 2008 és a felülvizsgálati időszak között három százalékponttal visszaesett.

(63)

Az uniós gazdasági ágazat foglalkoztatási szintje 2005 és a felülvizsgálati időszak között 8 %-kal csökkent.

(64)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazatban foglalkoztatottak egy főre jutó átlagos termelése 11 %-kal csökkent. Ez azzal magyarázható, hogy a teljesítmény viszonylagos visszaesése meghaladta a foglalkoztatásban bekövetkezett viszonylagos visszaesést.

(65)

A jelenlegi dömpingkülönbözet nagyságának az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatása az Ukrajnából származó behozatal jelenlegi kis mennyiségéből adódóan jelentéktelennek tekinthető, és a mutató nem mérvadó a kár elemzéséhez.

(66)

A mintába felvett uniós gyártók átlagos nettó eladási árai 2008-ban és a felülvizsgálati időszakban jelentősen emelkedtek, tükrözve az ammónium-nitrát kedvező nemzetközi piaci feltételeit ugyanezen időszakban.

(67)

Az uniós gazdasági ágazat zárókészleteinek szintje 2005 és a felülvizsgálati időszak között 26 %-kal csökkent. A 2006. évi jelentős emelkedés annak tudható be, hogy 2005 és 2006 között meredeken zuhant az értékesítés volumene.

(68)

2005 és a felülvizsgálati időszak között az alkalmazottankénti átlagbér 6 %-kal nőtt (lásd az alábbi táblázatot). Az inflációs rátát és az összességében csökkenő foglalkoztatást figyelembe véve ez a bérnövekedés mérsékeltnek tekinthető.

(69)

A mintába felvett öt gyártónak a hasonló termékbe eszközölt éves beruházása a figyelembe vett időszakban pozitívan alakult, és 70 %-kal nőtt. Ezek a beruházások főleg egyes gépek korszerűsítéséhez kapcsolódtak. Ez azt mutatja, hogy az uniós gazdasági ágazat folyamatosan javítani kívánta a versenyképességét

(70)

A mintába felvett gyártók nyereségessége 2006 óta jelentősen javult, és a felülvizsgálati időszak során 28,1 %-os szintet ért el. A beruházások megtérülése – a beruházások nettó könyv szerinti értékére jutó nyereség százalékában kifejezve – a teljes figyelembe vett időszak során nagyjából a pozitív jövedelmezőségi tendenciát követte.

(71)

A pénzforgalom a figyelembe vett időszakban jelentősen nőtt, és összhangban van az ugyanezen időszakban mutatkozó általános nyereségesség alakulásával.

(72)

A vizsgálat tanúsága szerint a mintába felvett uniós gyártók a tőkebevonás terén semmilyen nehézségbe sem ütköztek. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy mivel a vállalatok közül több valamilyen nagyobb csoportba tartozik, tevékenységüket a saját csoportjukon belül cash-pooling konstrukcióban vagy csoporton belül az anyavállalat által nyújtott kölcsönökkel finanszírozzák.

(73)

2005 és a felülvizsgálati időszak között a legtöbb mutató kedvezően alakult: az egységenkénti eladási ár és a nyereségesség jelentősen javult, és az utóbbi a felülvizsgálati időszakban 28,1 %-ot ért el. A beruházások, a beruházások megtérülése és a pénzforgalom szintén kedvezően alakult.

(74)

Habár a termelés és az értékesítési volumen a figyelembe vett időszakban jelentősen csökkent, ezt a mintegy -10 % zsugorodást elérő uniós piac tükrében kell figyelembe venni.

(75)

Általában elmondható, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzete – összehasonlítva az érintett országból származó ammónium-nitrát behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések 2001-ben történő bevezetése előtt fennálló helyzettel – jelentősen javult.

(76)

A károkozás megismétlődésének valószínűsége tekintetében két fő paramétert vizsgáltak meg: i. az érintett országból érkező export valószínű volumenét és árait és ii. az érintett ország feltételezett exportmennyiségének és árának az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatását.

(77)

Az együttműködő ukrajnai gyártók számára az 650 ezer tonna ismert szabad kapacitás áll rendelkezésre, ami az uniós piac 9 %-át teszi ki a (37) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően. A többletkapacitás azt jelzi, hogy az ukrajnai gyártóknak lehetőségük van jelenlegi ammóniumnitrát-termelésük, így -exportjuk gyors növelésére is.

(78)

A belföldi piac viszonylag kis mérete miatt ezenkívül az ukrajnai gyártók erősen függnek a harmadik országokba irányuló exportjukról. A (41) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően az exportárak jóval az uniós exportárak alatt maradtak.

(79)

A fenti tények és szempontok alapján az uniós piac az összes egyéb exportpiaccal összehasonlítva az árak tekintetében vonzónak tűnhet az ukrajnai exportáló gyártók számára. Ezen az alapon joggal lehet arra számítani, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén harmadik országokba irányuló exportvolumen jelentős részét nagy valószínűséggel átirányítják az uniós piacra. Az uniós piac közelsége (az egyéb exportpiacokhoz képest) szintén vonzóbbá tenné az uniós piacot, ami növelné annak valószínűségét, hogy az ukrajnai gyártók harmadik országokba irányuló jelenlegi exportjukat átirányítsák az Unióba.

(80)

Figyelembe véve az ukrajnai termékek jelenlegi gyenge piaci helyzetét az Unióban, az ukrajnai exportőröknek növelniük kellene a piaci részesedésüket, vagy ki kellene szélesíteniük vásárlói bázisukat, és valószínű, hogy ezt úgy valósítanák meg, hogy az ammónium-nitrátot a felülvizsgálati időszakban megállapított dömpingelt árakon kínálnák.

(81)

A fentiek alapján valószínű, hogy az intézkedés hatályvesztése esetén az Ukrajnában gyártott ammónium-nitrát jelentős mennyiségét irányítanák át az uniós piacra dömpingelt áron, amellyel jelentősen alákínálnának az uniós gazdasági ágazat árainak.

(82)

A vizsgálat feltárta, hogy az ammónium-nitrát olyan árucikk, amelynek árát jelentősen befolyásolhatja az uniós gazdasági ágazat árainak alákínáló, olcsó behozataljelenléte. Vagyis az ammónium-nitrát uniós piacára viszonylagos ingadozás jellemző. A figyelembe vett időszak alatti, az ammónium-nitrát szempontjából kedvező világpiaci feltételek jelentős szerepet játszottak abban, hogy az árszint magas maradt, a hatályos dömpingellenes intézkedések pedig csökkentették annak lehetőségét, hogy az uniós piacon ártorzító hatások érvényesüljenek. Az említett időszak alatt a kereslet és a kínálat egyensúlyban volt, ami magas árat eredményezett az összes nitrogéntartalmú műtrágya – amelyek árucikkek – esetében. Az ammónium-nitrát a többi nitrogéntartalmú műtrágyához hasonlóan olyan árucikk, amelynek árazását számos tényező befolyásolja: a gázár, amely a legfontosabb költségelemként jelentős hatást gyakorol a kínálatra, az időjárási feltételek, illetve a termény és a vetőmagkészlet szintje, amely csökkentheti vagy növelheti a műtrágyák iránti keresletet.

(83)

Különös tekintettel az uniós piacra, várható, hogy az ammónium-nitrát iránti kereslet a felülvizsgálati időszakban megfigyelt szinthez viszonyítva némileg növekedni fog. Mivel az ukrajnai exportáló gyártók árai jelentősen alákínáltak az uniós gazdasági ágazat árainak, az Ukrajnából származó importvolumen valószínűsíthető növekedése arra fogja kényszeríteni az uniós gazdasági ágazatot, hogy vagy jelentősen csökkentse árait (és így nyereségét is), vagy pedig jelentős piaci részesedést (és ezáltal bevételt) veszítsen, vagy esetleg mindkettőt tegye meg. Az uniós gazdasági ágazat sikeres helyreállítási folyamata valószínűleg csak részben tudná ellensúlyozni az ilyen valószínűsíthető árcsökkentést, és veszélybe kerülne az egész folyamat, amely a gazdasági ágazat helyreállítását célozta. Ezért az intézkedések hatályon kívül helyezése következtében az uniós gazdasági ágazat általános helyzete valószínűleg romlana.

(84)

A fenti tények és szempontok arra engednek következtetni, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén az érintett országból származó export nagy valószínűséggel jelentős mennyiségben és az uniós gazdasági ágazat árainak alákínáló dömpingelt árakon érkezne. Ennek minden valószínűség szerint az lenne a hatása, hogy a piacon árleszorító tendencia indulna el, és ez várhatóan negatív hatást gyakorolna az uniós gazdasági ágazat helyzetére. Ez különösen a figyelembe vett időszakban már megvalósult pénzügyi talpraállást gátolná, ami valószínűleg a kár megismétlődéséhez vezetne.

(85)

Megvizsgálták, hogy létezik-e olyan kényszerítő ok, amely ahhoz a következtetéshez vezethetne, hogy az Uniónak nem érdeke a hatályos dömpingellenes intézkedések megújítása. E célból az alaprendelet 21. cikkének megfelelően a benyújtott bizonyítékok alapján az eljárásban érintett valamennyi fél esetében mérlegelték az intézkedések megújításának hatását, illetve az intézkedések hatályon kívül helyezésének következményeit.

(86)

Az intézkedések esetleges fenntartása hatásának értékelése céljából az alaprendelet 21. cikkének (2) bekezdése alapján minden érdekelt félnek lehetőséget adtak álláspontja ismertetésére.

(87)

Emlékeztetni kell arra, hogy az eredeti vizsgálatban az intézkedések elfogadását nem tartották az Unió érdekeivel ellentétesnek. Továbbá az a tény, hogy a jelenlegi vizsgálat felülvizsgálat, tehát egy olyan helyzet elemzése, ahol dömpingellenes intézkedések vannak hatályban, lehetővé tette, hogy értékeljék a jelenlegi dömpingellenes intézkedéseknek az érintett felekre gyakorolt indokolatlanul hátrányos hatását is.

(88)

Az uniós gazdasági ágazat szerkezetileg életképes ágazatnak bizonyult. Ezt megerősítette gazdasági helyzetének a dömpingellenes intézkedések 2001-es bevezetése után megfigyelt kedvező alakulása. Az uniós gazdasági ágazat nyereségessége különösen 2005 és a felülvizsgálati időszak között javult, és sikeresen helyreállt.

(89)

Ezért ésszerűen várható, hogy az uniós gazdasági ágazat továbbra is élvezni fogja a jelenleg hatályos intézkedések előnyeit, és a nyereségesség megőrzésével és stabilizálásával további javulást fog elérni. Az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén valószínű, hogy az érintett országból egyre több, dömpingelt árú behozatalérkezik, az eladási árak leszorításával kárt okozva gazdasági ágazatnak, negatívan befolyásolva jelenlegi pozitív pénzügyi helyzetét.

(90)

A fenti (14) preambulumbekezdésben említettek szerint egy importőr sem jelezte, hogy hozzájárul a mintába való felvételéhez, és egy sem nyújtotta be a mintára vonatkozó formanyomtatványban kért alapinformációkat. Emlékeztetni kell az előző vizsgálatok megállapítására, miszerint az intézkedések elrendelésének nem lesz jelentős hatása, mivel az importőrök általában nemcsak ammónium-nitráttal, hanem jelentős mértékben egyéb műtrágyákkal is foglalkoznak. Az egyéb műtrágyák dömpingellenes intézkedéseinek hatályon kívül helyezése csak erősítheti az előzőeket. Ezzel összefüggésben az Oroszországból és Belaruszból, Horvátországból, Líbiából és Ukrajnából származó karbamidra alkalmazandó dömpingellenes intézkedéseket 2007 augusztusban, illetve 2008 márciusban hatályon kívül helyezték (13). Mivel nem jelentkeztek együttműködő importőrök, és így nem álltak rendelkezésre olyan meggyőző bizonyítékok sem, amelyek alapján az esetleges súlyosan negatív következményeket fel lehetett volna mérni, azt a következtetést lehetett levonni, hogy nem merült fel olyan kényszerítő ok, amely a jelenlegi dömpingellenes intézkedések hatályon kívül helyezése mellett szólna.

(91)

Nem áll rendelkezésre megbízható információ, amely azt mutatná, hogy az intézkedések fenntartása az importőrökre vagy a kereskedőkre súlyosan negatív hatást gyakorolna.

(92)

A ammónium-nitrát uniós felhasználói mezőgazdasági termelők. Az eredeti vizsgálatban azt a következtetést vonták le, hogy mivel az ammónium-nitrát költségének a mezőgazdasági termelőkre gyakorolt hatása elhanyagolható, kicsi a valószínűsége annak, hogy e költségek emelkedése jelentős kedvezőtlen hatással legyen rájuk.

(93)

A jelenlegi vizsgálat keretében két mezőgazdasági termelői szervezet benyújtotta észrevételeit, melyek az intézkedések hatályon kívül helyezését támogatták. Állításuk szerint a közös agrárpolitika 2003. évi reformja csökkentette a piaci beavatkozási mechanizmusok használatát, és megszüntette a kapcsolatot az uniós támogatás és a termelés között. Ennek következtében a liberalizációs folyamat arra kényszerítette az uniós mezőgazdasági termelőket, hogy világpiaci feltételek szerint működjenek. A mezőgazdasági termékek árának jelentős növekedését csak az előzheti meg, ha a termelők szabadon választhatnak az ammónium-nitrát kínálatából.

(94)

A jelenlegi dömpingellenes intézkedések fenntartása azonban nem akadályozza meg azt, hogy a felhasználók szabadon válasszanak az ammónium-nitrát kínálatából, viszont hozzájárul a méltányos feltételek megőrzéséhez az uniós piacon, erősítve a tényleges versenyt. Ezért az alábbiak alapján levonható az a következtetés, hogy az Ukrajnával szemben fennálló dömpingellenes intézkedések fenntartása nem gyakorolna jelentősen kedvezőtlen hatást az érintett termék felhasználóira.

(95)

A fentiekre figyelemmel azt a következtetést lehet levonni, hogy a jelenlegi dömpingellenes intézkedések fenntartásával szemben nem áll semmilyen kényszerítő ok.

(96)

Minden fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a meglévő intézkedések fenntartására vonatkozó ajánlást szándékoznak tenni. Határidőt is biztosítottak számukra, hogy a nyilvánosságra hozatalt követően ismertessék észrevételeiket. Az észrevételeket indokolt esetben megfelelően figyelembe vették.

(97)

A fentiekből következik, hogy az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésének megfelelően az Ukrajnából származó ammónium-nitrát behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani. Emlékeztetni kell arra, hogy ezek az intézkedések külön vámtételekből állnak.

(98)

A (28) preambulumbekezdésben jelzetteknek megfelelően a földgáz ukrán importárai a felülvizsgálat utolsó negyedében közeledtek az uniós piacon jellemző árakhoz. Ezért a dömping potenciálisan káros hatásaira befolyással lehet a belföldi gázárak alakulása (amennyiben az tartósnak bizonyul) által előidézett, a termelési költségekben bekövetkezett növekedésnek az exportárakra gyakorolt hatása. Ezért célszerű az intézkedések fenntartását két évre korlátozni.

(99)

A 2008/577/EK rendelettel (14) elfogadott kötelezettségvállalások hatályban maradnak,

—

azt az exportáló gyártó közvetlenül az első független közösségi vevő részére gyártotta, szállította és számlázta, és

—

a behozatalt kötelezettségvállalási számla kíséri, vagyis olyan kereskedelmi számla, amely tartalmazza legalább az e rendelet I. mellékletében meghatározott elemeket és nyilatkozatot, továbbá

—

a bejelentett és a vámhatóságoknak bemutatott áruk pontosan megfelelnek a kötelezettségvállalási számlán leírtaknak.

—

amennyiben megállapítják, hogy a (2) bekezdésben ismertetett behozatal tekintetében az említett bekezdésben felsorolt egy vagy több feltétele nem teljesül, vagy

—

ha a Bizottság az alaprendelet 8. cikkének (9) bekezdése alapján olyan rendelettel vagy határozattal, amely meghatározott ügyletekre vonatkozik, és a vonatkozó kötelezettségvállalási számlákat érvénytelennek nyilvánítja, visszavonja a kötelezettségvállalás elfogadását.