Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32010Q0702(01)

A Bíróság 1991. június 19-i eljárási szabályzatának egységes szerkezetbe foglalt változata

HL C 177., 2010.7.2, p. 1–36 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

2.7.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 177/1


A BÍRÓSÁG ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT ÁNAK EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT VÁLTOZATA

(2010/C 177/01)

Ez a kiadás egységes szerkezetbe foglalja:

Az Európai Közösségek Bíróságának 1991. június 19-i eljárási szabályzatát (HL L 176., 1991.7.4., 7. o., a következő helyesbítéssel: HL L 383., 1992.12.29., 117. o.), és a következő jogi aktusokból adódó módosításokat:

1.

Az Európai Közösségek Bírósága eljárási szabályzatának 1995. február 21-i módosításai (HL L 44., 1995.2.28., 61. o.),

2.

Az Európai Közösségek Bírósága eljárási szabályzatának 1997. március 11-i módosításai (HL L 103., 1997.4.19., 1. o., a következő helyesbítéssel: HL L 351., 1997.12.23., 72. o.),

3.

Az Európai Közösségek Bírósága eljárási szabályzatának 2000. május 16-i módosításai (HL L 122., 2000.5.24., 43. o.),

4.

Az Európai Közösségek Bírósága eljárási szabályzatának 2000. november 28-i módosításai (HL L 322., 2000.12.19., 1. o.),

5.

Az Európai Közösségek Bírósága eljárási szabályzatának 2001. április 3-i módosításai (HL L 119., 2001.4.27., 1. o.),

6.

Az Európai Közösségek Bírósága eljárási szabályzatának 2002. szeptember 17-i módosításai (HL L 272., 2002.10.10., 24. o., a következő helyesbítéssel: HL L 281., 2002.10.19.),

7.

Az Európai Közösségek Bírósága eljárási szabályzatának 2003. április 8-i módosításai (HL L 147., 2003.6.24., 17. o.),

8.

Az eljárási szabályzathoz mellékelt, a munkaszüneti napokról szóló 2003. június 10-i módosított határozat (HL L 172., 2003.7.10., 12. o.),

9.

Az Európai Közösségek Bírósága eljárási szabályzatának 2004. április 19-i módosításai (HL L 132., 2004.4.29., 2. o.),

10.

Az Európai Közösségek Bírósága eljárási szabályzatának 2004. április 20-i módosításai (HL L 127., 2004.4.29.),

11.

Az Európai Közösségek Bírósága eljárási szabályzatának 2005. július 12-i módosításai (HL L 203., 2005.8.4., 19. o.),

12.

Az Európai Közösségek Bírósága eljárási szabályzatának 2005. október 18-i módosításai (HL L 288., 2005.10.29., 51. o.),

13.

Az Európai Közösségek Bírósága eljárási szabályzatának 2006. december 18-i módosításai (HL L 386., 2006.12.29., 44. o., a következő helyesbítéssel: HL L 332., 2007.12.18., 108. és 109. o.),

14.

Az Európai Közösségek Bírósága eljárási szabályzatának 2008. január 15-i módosításai (HL L 24., 2008.1.29., 39. o.),

15.

Az Európai Közösségek Bírósága eljárási szabályzatának 2008. június 23-i módosításai (HL L 200., 2008.7.29., 20. o.),

16.

Az Európai Közösségek Bírósága eljárási szabályzatának 2008. július 8-i módosításai (HL L 200., 2008.7.29., 18. o.),

17.

Az Európai Közösségek Bírósága eljárási szabályzatának 2009. január 13-i módosításai (HL L 24., 2009.1.28., 8. o.),

18.

Az eljárási szabályzat 2010. március 23-i módosításai (HL L 92., 2010.4.13., 12. o.).

Ez a kiadás jogilag nem kötelező erejű. Következésképpen a bevezető hivatkozások és a preambulumbekezdések elhagyásra kerültek.

 


A BÍRÓSÁG ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT ÁNAK EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT VÁLTOZATA

1991. június 19. (1)

TARTALOMJEGYZÉK

Értelmező rendelkezések (1. cikk)

 

I. cím

A Bíróság szervezete

1. fejezet

–Bírák és főtanácsnokok (2–6. cikk)

2. fejezet

–A Bíróság elnöke és a tanácsok megalakítása (7–11. cikk)

2a. fejezet

–Ítélkező testületek (11a–11e. cikk)

3. fejezet

–Hivatal

1. szakasz

–Hivatalvezető és hivatalvezető-helyettesek (12–19. cikk)

2. szakasz

–A Bíróság egyéb szervezeti egységei (20–23. cikk)

4. fejezet

–Segédelőadók (24. cikk)

5. fejezet

–A Bíróság működése (25–28. cikk)

6. fejezet

–A nyelvhasználat szabályai (29–31. cikk)

7. fejezet

–A meghatalmazottak, tanácsadók és ügyvédek jogai és kötelezettségei (32–36. cikk)

II. cím

Eljárás

1. fejezet

–Írásbeli szakasz (37–43. cikk)

1a. fejezet

–Előzetes jelentés és az ügyek ítélkező testületek elé utalása (44–44a. cikk)

2. fejezet

–Bizonyításfelvétel és előkészítő intézkedések

1. szakasz

–Bizonyításfelvétel (45–46. cikk)

2. szakasz

–A tanú és a szakértő idézése és kihallgatása, illetve meghallgatása (47–53. cikk)

3. szakasz

–A bizonyításfelvétel lezárása (54. cikk)

4. szakasz

–Előkészítő intézkedések (54a. cikk)

3. fejezet

–Szóbeli szakasz (55–62. cikk)

3a. fejezet

–Gyorsított eljárás (62a. cikk)

4. fejezet

–Ítéletek (63–68. cikk)

5. fejezet

–Költségek (69–75. cikk)

6. fejezet

–Költségmentesség (76. cikk)

7. fejezet

–Egyezség és elállás (77–78. cikk)

8. fejezet

–Kézbesítés (79. cikk)

9. fejezet

–Határidők (80–82. cikk)

10. fejezet

–Az eljárás felfüggesztése (82a. cikk)

III. cím

Különleges eljárások

1. fejezet

–A végrehajtás felfüggesztése és egyéb ideiglenes intézkedések (83–90. cikk)

2. fejezet

–Kifogás és közbenső kérdés (91–92. cikk)

3. fejezet

–Beavatkozás (93. cikk)

4. fejezet

–Mulasztási ítélet és ellentmondás (94. cikk)

5. fejezet

–(A 95. és 96. cikk hatályon kívül helyezve)

6. fejezet

–Rendkívüli jogorvoslatok

1. szakasz

–Harmadik személy jogorvoslati joga (97. cikk)

2. szakasz

–Perújítás (98–100. cikk)

7. fejezet

–A Választottbírósági Bizottság határozatai ellen előterjesztett jogorvoslati kérelmek (101. cikk)

8. fejezet

–Az ítéletek értelmezése (102. cikk)

9. fejezet

–Előzetes döntéshozatalra utalás és egyéb értelmezési eljárások (103–104b. cikk)

10. fejezet

–Az EAK 103–105. cikk alapján lefolytatott különleges eljárások (105. és 106. cikk)

11. fejezet

–Vélemények (107. és 108. cikk) (a 109. cikk hatályon kívül helyezve)

12. fejezet

–(a 109a. cikk hatályon kívül helyezve)

13. fejezet

–Az EUSZ 35. cikknek a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése előtt hatályban volt változatában említett viták rendezése (109b. cikk)

IV. cím

Fellebbezések a Törvényszék határozatai ellen (110–123. cikk)

IVa. cím

A Törvényszék határozatainak felülvizsgálata (123a–123e. cikk)

V. cím

Az EGT-megállapodás szerinti eljárások (123f. és 123g. cikk)

Záró rendelkezések (124–127. cikk)

 

MELLÉKLET

–Határozat a munkaszüneti napokról

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

1. cikk

E szabályzatban:

az Európai Unióról szóló szerződés rendelkezéseinek hivatkozása a cikk számának megjelölésével, a szám előtt pedig az „EUSZ” rövidítés feltüntetésével történik,

az Európai Unió működéséről szóló szerződés rendelkezéseinek hivatkozása az e szerződés vonatkozó cikke számának megjelölésével, a szám előtt pedig az „EUMSZ” rövidítés feltüntetésével történik,

az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés rendelkezéseinek hivatkozása a cikk számának megjelölésével, a szám előtt pedig az „EAK” rövidítés feltüntetésével történik,

az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló jegyzőkönyv megjelölése: „Alapokmány”,

az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás megjelölése: „EGT-megállapodás”.

E szabályzat alkalmazásában:

„intézmények” az uniós intézmények és azok a szervek, amelyeket a szerződések vagy az azok végrehajtására elfogadott jogi aktusok hoztak létre, és amelyek a Bíróság előtt félként járhatnak el;

az „EFTA Felügyeleti Hatóság” az EGT-megállapodásban említett felügyeleti hatóság.

I. CÍM

A BÍRÓSÁG SZERVEZETE

1. fejezet

BÍRÁK ÉS FŐTANÁCSNOKOK

2. cikk

A bíró megbízási ideje a kinevezési okiratban megjelölt napon kezdődik. Kezdőnapra vonatkozó rendelkezés hiányában a megbízási idő a kinevezési okirat kiállításának napján kezdődik.

3. cikk

Hivatalba lépése előtt a bíró a Bíróság első nyilvános ülésén, amelyen kinevezését követően részt vesz, a következő esküt teszi:

„Esküszöm, hogy feladataimat pártatlanul és lelkiismeretesen fogom ellátni; esküszöm, hogy a tanácskozások titkosságát megőrzöm.”

Közvetlenül az eskü letételét követően a bíró nyilatkozatot ír alá, amellyel ünnepélyesen kötelezettséget vállal arra, hogy megbízási ideje alatt és megbízatásának megszűnése után is tiszteletben tartja a tisztségéből eredő kötelezettségeket, különösen azt, hogy megbízatásának megszűnését követően feddhetetlenül és tartózkodóan jár el egyes megbízatások és előnyök elfogadásával kapcsolatban.

4. cikk

Ha a Bíróság arról határoz, hogy a bíró továbbra is megfelel-e az előírt feltételeknek, illetve továbbra is eleget tesz-e a tisztségéből eredő kötelezettségeknek, az elnök felhívja az érintett bírót arra, hogy zárt ülésen, a hivatalvezető távollétében adja elő észrevételeit.

5. cikk

E szabályzat 2., 3. és 4. cikke megfelelően alkalmazandó a főtanácsnokokra.

6. cikk

A bírák és főtanácsnokok különbségtétel nélkül, a hivatalukban eltöltött idő szerint helyezkednek el a rangsorban.

Ha a hivatalukban eltöltött idejük egyenlő, a rangsor az életkor alapján kerül megállapításra.

Azok a távozó bírák és főtanácsnokok, akiket újra kineveznek, megtartják korábbi helyüket a rangsorban.

2. fejezet

A BÍRÓSÁG ELNÖKE ÉS A TANÁCSOK MEGALAKÍTÁSA

7. cikk

A bírák közvetlenül a bírói karnak az EUMSZ 253. cikkben előírt részleges megújítását követően megválasztják maguk közül a Bíróság elnökét hároméves időtartamra.

Ha a Bíróság elnökének megbízatása a rendes megbízási idő lejártát megelőzően megszűnik, a Bíróság a megbízási idő hátralévő részére új elnököt választ.

Az e cikkben előírt választások titkos szavazással történnek. Azt a bírót kell megválasztottnak tekinteni, aki megkapta a Bíróság bírái több mint felének szavazatát. Ha egy bíró sem éri el ezt a többséget, annak eléréséig további fordulókat tartanak.

8. cikk

Az elnök irányítja a Bíróság munkáját és szervezeti egységeit; elnököl a tárgyalásokon és a zárt tanácskozásokon.

9. cikk

A Bíróság az Alapokmány 16. cikkének megfelelően öt és három bíróból álló tanácsokat hoz létre, és a bírákat beosztja azokba.

A Bíróság egyéves időtartamra kijelöli azt az öt bíróból álló tanácsot vagy tanácsokat, amely vagy amelyek a 104b. cikk szerinti ügyekben eljár, vagy eljárnak.

A tanácsok összetételét, valamint a 104b. cikk szerinti ügyekben eljáró tanács vagy tanácsok kijelölését közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

A Bíróság elnöke közvetlenül a keresetlevélnek egy ügyben történő benyújtását követően kijelöli az előadó bírót.

A 104b. cikk szerinti ügyekben az előadó bírót az 1. §-nak megfelelően kijelölt tanács bírái közül – e tanács elnökének javaslatára – jelölik ki. Ha a tanács úgy határoz, hogy az ügyet nem sürgősségi eljárásban bírálja el, a Bíróság elnöke újra kioszthatja az ügyet valamely másik tanácsba beosztott előadó bírónak.

Az előadó bíró távolléte vagy akadályoztatása esetén a Bíróság elnöke teszi meg a szükséges intézkedéseket.

Azokban az ügyekben, amelyeket a 44. cikk 3. §-ának megfelelően a Bíróság egyik ítélkező testülete elé utaltak, e szabályzat „Bíróság” kifejezésen ezt a testületet kell érteni.

Azokban az ügyekben, amelyeket öt vagy három bíróból álló tanács elé utaltak, a Bíróság elnökének hatáskörét a tanácselnök gyakorolja.

10. cikk

A bírák – közvetlenül a Bíróság elnökének megválasztását követően – hároméves időtartamra megválasztják az öt bíróból álló tanácsok elnökeit.

A bírák a három bíróból álló tanácsok elnökeit egyéves időtartamra választják meg.

A Bíróság egyéves időtartamra első főtanácsnokot jelöl ki.

A 7. cikk 2. és 3. §-a megfelelően alkalmazandó.

Az e § alapján lefolytatott választások és a kijelölés eredményét közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

Amint az elnök kijelölte az előadó bírót, az első főtanácsnok kijelöli az ügyben a főtanácsnokot. Főtanácsnok távolléte vagy akadályoztatása esetén az első főtanácsnok teszi meg a szükséges intézkedéseket.

11. cikk

A Bíróság elnökének távolléte vagy akadályoztatása esetén, illetve ha az elnöki tisztség betöltetlen, az elnök feladatait – az e szabályzat 6. cikkében megállapított rangsor szerint – az egyik öt bíróból álló tanács elnöke látja el.

A Bíróság elnökének és az öt bíróból álló tanácsok elnökeinek egyidejű távolléte vagy akadályoztatása esetén, illetve ha tisztségük egyidejűleg betöltetlen, az elnök feladatait – az e szabályzat 6. cikkében megállapított rangsor szerint – az egyik három bíróból álló tanács elnöke látja el.

A Bíróság elnökének és a tanácselnökök egyidejű távolléte vagy akadályoztatása esetén, illetve ha tisztségük egyidejűleg betöltetlen, az elnök feladatait – az e szabályzat 6. cikkében megállapított rangsor szerint – másik bíró látja el.

2a. fejezet

ÍTÉLKEZŐ TESTÜLETEK

11a. cikk

A Bíróság a következő ítélkező testületekben ülésezik:

a Bíróság teljes ülése, amelyet a bírák összessége alkot;

a tizenhárom bíróból álló nagytanács, a 11b. cikknek megfelelően;

az öt vagy három bíróból álló tanácsok a 11c. cikknek megfelelően.

11b. cikk

A nagytanács minden ügyben a Bíróság elnökéből, az öt bíróból álló tanácsok elnökeiből, az előadó bíróból, valamint annyi bíróból áll, amennyi ahhoz szükséges, hogy számuk a tizenhármat elérje. Ez utóbbi bírákat a 2. §-ban említett listáról – az ott meghatározott sorrend szerint – jelölik ki. A nagytanács elé utalt minden egyes ügyben a lista kiindulópontja az ezen ítélkező testület elé előzőleg utalt ügyben a listáról utolsóként kijelölt bírót közvetlenül követő bíró neve.

A Bíróság elnökének és az öt bíróból álló tanácsok elnökeinek megválasztását követően el kell készíteni a többi bíró nevét tartalmazó listát a nagytanács összetételének meghatározása céljából. Ez a lista felváltva követi az e szabályzat 6. cikkében megállapított és az azzal ellentétes sorrendet: ezen a listán az említett cikkben meghatározott rangsor szerinti első bíró az első, a rangsor szerinti utolsó bíró a második, a rangsor szerinti második bíró a harmadik, a rangsor szerinti utolsó előtti bíró a negyedik, és így tovább.

A listát közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

Két helyettesítő bíró vesz részt azoknak az ügyeknek az elbírálásában, amelyeket a bírák részleges megújítása évének elejétől a megújítás megtörténtéig a nagytanács elé utalnak. Az a két bíró jár el helyettesítő bíróként, akik a 2. § szerinti listán közvetlenül azt a bírót követik, akit utolsóként jelöltek ki az ügyben eljáró nagytanácsba.

A helyettesítő bírák a 2. § szerinti lista szerinti sorrendben helyettesítik azokat a bírákat, akik adott esetben nem tudnak részt venni az ügy elbírálásában.

11c. cikk

Az öt és három bíróból álló tanácsok minden ügyben a tanácselnökből, az előadó bíróból, valamint annyi bíróból állnak, amennyi ahhoz szükséges, hogy számuk az ötöt vagy a hármat elérje. Ez utóbbi bírákat a 2. §-ban említett listáról – az ott meghatározott sorrend szerint – jelölik ki. A tanács elé utalt minden egyes ügyben e listák kiindulópontja az érintett tanács elé előzőleg utalt ügyben a listáról utolsóként kijelölt bírót közvetlenül követő bíró neve.

Az öt bíróból álló tanácsok összeállításához e tanácsok elnökeinek megválasztását követően listákat kell készíteni, amelyeken az elnök kivételével az érintett tanácshoz tartozó valamennyi bíró neve szerepel. A listákat ugyanúgy kell összeállítani, mint a 11b. cikk 2. §-ában említett listát.

A három bíróból álló tanácsok összeállításához e tanácsok elnökeinek megválasztását követően listákat kell készíteni, amelyeken az elnök kivételével az érintett tanácshoz tartozó valamennyi bíró neve szerepel. A listákat az e szabályzat 6. cikke szerinti sorrend szerint kell összeállítani.

Az e §-ban említett listákat közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

11d. cikk

Ha a Bíróság véleménye szerint ugyanazon ítélkező testületnek több ügyről együtt kell határoznia, e testület összetétele annak az ítélkező testületnek az összetételével egyezik meg, amelyet annak az ügynek az elbírálására jelöltek ki, amelynek az előzetes jelentését elsőként vizsgálták meg.

Ha az a tanács, amelynek az ügyet kiosztották a 44. cikk 4. §-a alapján visszautalja az ügyet a Bíróság elé annak érdekében, hogy az ügyet nagyobb létszámú ítélkező testületnek újra kiossza, az ügyet visszautaló tanács tagjai e testület tagjai lesznek.

11e. cikk

Az ítélkező testület egyik tagjának akadályoztatása esetén őt az e szabályzat 11b. cikkének 2. §-ában vagy 11c. cikkének 2. §-ában említett listák szerinti sorrendben kell helyettesíteni.

A Bíróság elnökének akadályoztatása esetén a nagytanács elnökének feladatait a 11. cikk rendelkezéseinek megfelelően kell ellátni.

Az öt bíróból álló tanács elnökének akadályoztatása esetén a tanácselnök feladatait valamely három bíróból álló tanács elnöke látja el – adott esetben az e szabályzat 6. cikkében meghatározott rangsor szerint –, illetve ha az adott tanácsban nincs olyan bíró, aki három bíróból álló tanács elnöke lenne, akkor egy másik bíró, a 6. cikkben meghatározott rangsor szerint.

A három bíróból álló tanács elnökének akadályoztatása esetén a tanácselnök feladatait az adott tanács egyik bírája látja el – az e szabályzat 6. cikkében meghatározott rangsor szerint.

3. fejezet

HIVATAL

1. szakasz – Hivatalvezető és hivatalvezető-helyettesek

12. cikk

A hivatalvezetőt a Bíróság nevezi ki.

A kinevezés kitűzött időpontja előtt két héttel a Bíróság elnöke ismerteti a Bíróság tagjaival a benyújtott pályázatokat.

A pályázatok tartalmazzák a pályázók életkorára, állampolgárságára, egyetemi végzettségére, nyelvtudására, jelenlegi és korábbi tevékenységére, valamint a pályázók igazságügyi és nemzetközi területen szerzett esetleges tapasztalataira vonatkozó valamennyi adatot.

A kinevezés az e szabályzat 7. cikkének 3. §-ában meghatározott eljárás szerint történik.

A hivatalvezetőt hatéves időtartamra nevezik ki. A hivatalvezető újra kinevezhető.

E szabályzat 3. cikkének rendelkezései megfelelően alkalmazandók a hivatalvezetőre.

A hivatalvezetőt csak akkor lehet tisztségéből elmozdítani, ha már nem felel meg az előírt feltételeknek, vagy már nem tesz eleget a tisztségéből eredő kötelezettségeknek; a Bíróság azt követően határoz, hogy lehetőséget biztosított a hivatalvezetőnek arra, hogy észrevételeit előadja.

Ha a hivatalvezető megbízatása rendes megbízási idejének lejárta előtt megszűnik, a Bíróság hatéves időtartamra új hivatalvezetőt nevez ki.

13. cikk

A Bíróság a hivatalvezető kinevezésére megállapított eljárás szerint egy vagy több hivatalvezető-helyettest nevezhet ki – az e szabályzat 15. cikkében említett, a hivatalvezetőnek szóló szolgálati utasítások által megszabott keretek között – a hivatalvezető munkájának segítése, illetve a hivatalvezető helyettesítése céljából.

14. cikk

Az elnök kijelöli azokat a tisztviselőket vagy egyéb alkalmazottakat, akik a hivatalvezető és a hivatalvezető-helyettesek távolléte, akadályoztatása esetén, vagy ha tisztségük betöltetlen, a hivatalvezető feladatait ellátják.

15. cikk

A hivatalvezetőnek szóló szolgálati utasításokat az elnök javaslata alapján a Bíróság fogadja el.

16. cikk

A Hivatalban a hivatalvezető felügyelete alatt nyilvántartást vezetnek, amelybe benyújtásuk sorrendjében bejegyeznek minden eljárási iratot és az ezekhez tartozó mellékleteket.

A hivatalvezető a nyilvántartásba vétel tényét feljegyzi az eredeti példányra és – a felek kérelmére – az e célból bemutatott másolatokra is.

A nyilvántartásba tett bejegyzések és az előző §-ban előírt feljegyzések közokiratnak minősülnek.

A nyilvántartás vezetésére vonatkozó szabályokat az e szabályzat 15. cikkében említett, a hivatalvezetőnek szóló szolgálati utasítások határozzák meg.

Az érdekeltek a Hivatalban betekinthetnek a nyilvántartásba, és a Bíróság által a hivatalvezető javaslatára megállapított hivatali díjszabás szerinti díj megfizetése ellenében másolatokat és kivonatokat kaphatnak.

A felek a hivatali díjszabás szerinti díj megfizetése ellenében az eljárási iratok másolatait, valamint az ítéletek és végzések hiteles másolatait is megkaphatják.

Az Európai Unió Hivatalos Lapjában közleményt tesznek közzé, amely tartalmazza a keresetlevél nyilvántartásba való bejegyzésének napját, a felek nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, a jogvita tárgyát, a felperes kérelmeit, valamint a felhozott jogalapok és főbb érvek megjelölését.

Ha a Tanács vagy az Európai Bizottság nem vesz részt félként az ügyben, a Bíróság a keresetlevélről és az ellenkérelemről – ezek mellékleteinek kivételével – másolatot küld részükre, hogy lehetővé tegye számukra annak megállapítását, hogy – EUMSZ 277. cikk alapján – nem valamely jogi aktusuk alkalmazhatatlanságára hivatkoznak-e. A keresetlevél és az ellenkérelem másolatát ugyanígy az Európai Parlamentnek is meg kell küldeni, hogy lehetővé tegyék számára annak megállapítását, hogy nem valamely általa és a Tanács által közösen elfogadott jogi aktus alkalmazhatatlanságára hivatkoznak-e EUMSZ 277. cikk alapján alapján.

17. cikk

A hivatalvezető – az elnök felügyelete alatt – felelős a dokumentumok átvételéért, megküldéséért és őrzéséért, valamint a kézbesítések e szabályzatban előírtak szerinti teljesítéséért.

A hivatalvezető segíti a Bíróságot, az elnököt, a tanácselnököt és a bírákat valamennyi hivatali feladatuk ellátásában.

18. cikk

A hivatalvezető őrzi a pecséteket. Ő felel az irattárért, és gondozza a Bíróság kiadványait.

19. cikk

Ha e szabályzat 4. és 27. cikke másként nem rendelkezik, a hivatalvezető részt vesz a Bíróság és a tanácsok ülésein.

2. szakasz – A Bíróság egyéb szervezeti egységei

20. cikk

A Bíróság tisztviselőit és egyéb alkalmazottait a személyzeti szabályzat rendelkezéseinek megfelelően nevezik ki.

Hivatalba lépésük előtt a tisztviselők az elnök előtt, a hivatalvezető jelenlétében a következő esküt teszik:

„Esküszöm, hogy az Európai Unió Bírósága által reám bízott feladatokat teljes hivatali hűség és titoktartás mellett, lelkiismeretesen látom el.”

21. cikk

A Bíróság szervezeti egységeinek felépítését a hivatalvezető javaslatára a Bíróság határozza meg, illetve módosítja.

22. cikk

A Bíróság nyelvi szolgálatot hoz létre, amelynek tagjai megfelelő jogi képzettséggel és a Bíróság több hivatalos nyelvének alapos ismeretével rendelkező szakértők.

23. cikk

A hivatalvezető – a Bíróság elnökének felügyelete alatt – felelős a Bíróság igazgatásáért, pénzügyeiért és számviteléért; ebben a tevékenységében tanácsos segíti.

4. fejezet

SEGÉDELŐADÓK

24. cikk

Ha a Bíróság az előtte folyamatban lévő ügyek vizsgálata és előkészítése érdekében szükségesnek tartja, az Alapokmány 13. cikke alapján segédelőadók kinevezését javasolja.

A segédelőadók feladata különösen:

 

az elnök segítése az ideiglenes intézkedések meghozatalával kapcsolatos eljárásokban, és

 

az előadó bírák munkájának segítése.

Feladataik ellátása során a segédelőadók – az esettől függően – a Bíróság elnökének, a tanácselnöknek vagy az előadó bírónak vannak alárendelve.

Hivatalba lépésük előtt a segédelőadók a Bíróság előtt leteszik az e szabályzat 3. cikkében előírt esküt.

5. fejezet

A BÍRÓSÁG MŰKÖDÉSE

25. cikk

A nagytanács üléseinek, valamint a Bíróság teljes üléseinek napját és időpontját az elnök tűzi ki.

Az öt és három bíróból álló tanácsok üléseinek napját és időpontját azok elnökei tűzik ki.

A Bíróság úgy is dönthet, hogy egy vagy több ülést a Bíróság székhelyén kívül tart.

26. cikk

Ha egy bíró távolléte vagy akadályoztatása miatt a bírák páros számban vannak jelen, e szabályzat 6. cikke értelmében a rangsorban leghátul álló bíró a tanácskozáson nem vesz részt, kivéve, ha ő az előadó bíró. Ebben az esetben a rangsorban közvetlenül előtte álló bíró nem vesz részt a tanácskozáson.

Ha a nagytanács vagy a Bíróság teljes ülésének összehívását követően megállapítják, hogy nincs jelen az Alapokmány 17. cikkének harmadik vagy negyedik bekezdésében említett határozatképességhez szükséges számú bíró, az elnök a határozatképesség biztosításáig elnapolja az ülést.

Ha az öt vagy három bíróból álló tanácsban nincs jelen az Alapokmány 17. cikkének második bekezdésében említett határozatképességhez szükséges számú bíró, és az akadályoztatott bírákat a 11e. cikknek megfelelően nem lehet helyettesíteni, erről a tanácselnök tájékoztatja a Bíróság elnökét, aki a tanács létszámának kiegészítése érdekében másik bírót jelöl ki.

27. cikk

A Bíróság tanácskozásai zártak.

A tanácskozáson kizárólag azok a bírák vehetnek részt, akik a szóbeli szakaszban közreműködtek, valamint esetenként még az ügy vizsgálatával megbízott segédelőadó.

A tanácskozáson részt vevő valamennyi bíró kifejti és indokolja véleményét.

Ha valamelyik bíró azt kéri, szavazásra bocsátás előtt a kérdést az általa választott nyelven megfogalmazzák, és írásban átadják a Bíróságnak.

A Bíróság határozatát a bírák többsége által a végső vitát követően elfogadott álláspont határozza meg. A szavazatokat az e szabályzat 6. cikkében megállapított rangsorral ellentétes sorrendben kell leadni.

A kérdések tárgyával, megfogalmazásával vagy sorrendjével, illetve a szavazás értelmezésével kapcsolatos véleménykülönbségek esetén a Bíróság határoz.

Amikor a Bíróság tanácskozása igazgatási kérdéseket érint, a főtanácsnokok szavazati joggal vesznek részt. A hivatalvezető szintén jelen van, kivéve, ha a Bíróság másként határoz.

Amikor a Bíróság a hivatalvezető jelenléte nélkül ülésezik, szükség esetén megbízza az e szabályzat 6. cikke szerinti rangsorban leghátul álló bírót, hogy készítsen jegyzőkönyvet, amelyet az elnök és ez a bíró ír alá.

28. cikk

Ha a Bíróság másként nem határoz, a törvénykezési szünetek a következők:

 

december 18-tól január 10-ig,

 

a húsvétot megelőző vasárnaptól a húsvétot követő második vasárnapig,

 

július 15-től szeptember 15-ig.

A törvénykezési szünetek alatt az elnök hatáskörét a Bíróság székhelyén – a hivatalvezetővel kapcsolatot tartva – az elnök gyakorolja, vagy pedig az a tanácselnök, illetve másik bíró, akit az elnök saját helyettesítésére felkér.

Sürgős esetben az elnök a törvénykezési szünet alatt is összehívhatja a bírákat és a főtanácsnokokat.

A Bíróság megtartja a székhelye szerinti hivatalos munkaszüneti napokat.

A Bíróság indokolt esetben a bírák és a főtanácsnokok részére szabadságot engedélyezhet.

6. fejezet

A NYELVHASZNÁLAT SZABÁLYAI

29. cikk

Az eljárás nyelve angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák vagy szlovén.

Az eljárás nyelvét a felperes választja meg, a következő rendelkezésekre is figyelemmel:

a)

ha az alperes tagállam, illetve tagállambeli természetes vagy jogi személy, az eljárás nyelve ennek az államnak a hivatalos nyelve; ha ennek az államnak több hivatalos nyelve is van, a felperes választhat közülük;

b)

a felek együttes kérelmére az 1. §-ban említett valamely másik nyelv használata engedélyezhető az eljárás egészére vagy annak egy részére;

c)

az a) és b) pont rendelkezéseitől eltérve – a fél kérelmére, valamint a másik fél és a főtanácsnok meghallgatását követően – az 1. §-ban említettek közül másik nyelv használata engedélyezhető az eljárás egészére vagy annak egy részére; ilyen kérelmet az Európai Unió intézményei nem terjeszthetnek elő.

Az e szabályzat 103. cikkében említett esetekben az eljárás nyelve annak a nemzeti bíróságnak a nyelve, amely a Bírósághoz fordult. Az alapeljárásban részt vevő fél kellően megalapozott kérelmére, valamint az alapeljárásban részt vevő másik fél és a főtanácsnok meghallgatását követően a szóbeli szakaszban engedélyezhető az 1. §-ban említett más nyelv használata.

A fenti kérelmekről az elnök határozhat; az elnök e kérelmeket a Bíróság elé utalhatja, illetve ha a felek hozzájárulása nélkül kíván helyt adni a kérelemnek, köteles azt a Bíróság elé utalni.

Az eljárás nyelvét kell használni különösen a felek beadványaiban és szóbeli előadásaiban, valamint az azokhoz mellékelt iratokban és dokumentumokban, továbbá a Bíróság jegyzőkönyveiben és határozataiban.

Minden más nyelven megfogalmazott, benyújtott vagy mellékelt irathoz és dokumentumhoz csatolni kell azoknak az eljárás nyelvén készített fordítását is.

Nagy terjedelmű iratok és dokumentumok esetében azonban a fordítás kivonatokra korlátozódhat. A Bíróság – hivatalból vagy a fél kérelmére – bármikor részletesebb vagy teljes fordítást követelhet meg.

Az előző rendelkezésektől eltérően a tagállamoknak joguk van saját hivatalos nyelvüket használni, ha a Bíróság előtt folyamatban lévő eljárásba beavatkoznak, vagy ha a 103. cikkben említett előzetes döntéshozatali eljárásban vesznek részt. Ezt a rendelkezést mind az írásban előadottakra, mind a szóbeli nyilatkozatokra alkalmazni kell. A hivatalvezető minden esetben gondoskodik arról, hogy ezeket lefordítsák az eljárás nyelvére.

Azok az EGT-megállapodásban részes államok, amelyek nem tagállamok, valamint az EFTA Felügyeleti Hatóság engedélyt kaphatnak arra, hogy az eljárás nyelve helyett az 1. §-ban említett másik nyelvet használjanak, amikor a Bíróság előtt folyamatban lévő eljárásba beavatkoznak, vagy amikor az Alapokmány 23. cikkében említett előzetes döntéshozatali eljárásban vesznek részt. Ezt a rendelkezést mind az írásban előadottakra, mind a szóbeli nyilatkozatokra alkalmazni kell. A hivatalvezető minden esetben gondoskodik arról, hogy ezeket lefordítsák az eljárás nyelvére.

Azok a harmadik államok, amelyek az Alapokmány 23. cikke negyedik bekezdésének megfelelően előzetes döntéshozatali eljárásban vesznek részt, engedélyt kaphatnak arra, hogy az eljárás nyelve helyett az 1. §-ban említett másik nyelvet használjanak. Ezt a rendelkezést mind az írásban előadottakra, mind a szóbeli nyilatkozatokra alkalmazni kell. A hivatalvezető minden esetben gondoskodik arról, hogy ezeket lefordítsák az eljárás nyelvére.

Ha a tanú vagy szakértő úgy nyilatkozik, hogy nem képes megfelelően kifejezni magát az e cikk 1. §-ában említett nyelvek egyikén, a Bíróság engedélyezi számára, hogy nyilatkozatait másik nyelven adja elő. A hivatalvezető gondoskodik az eljárás nyelvére történő fordításról.

A Bíróság elnöke és a tanácselnökök a tárgyalás vezetése során, az előadó bíró mind az előzetes jelentésében, mind a tárgyalásra készített jelentésében, a bírák és a főtanácsnokok a kérdések feltevésekor, valamint a főtanácsnokok az indítványaikban használhatnak az eljárás nyelvétől eltérő, az e cikk 1. §-ában említett valamely más nyelvet is. A hivatalvezető gondoskodik az eljárás nyelvére történő fordításról.

30. cikk

A hivatalvezető – bármely bíró, a főtanácsnok vagy a fél kérelmére – intézkedik az iránt, hogy a Bíróság előtti eljárás során elhangzottakat vagy írásban rögzítetteket lefordítsák a 29. cikk 1. §-ában említett nyelvek közül az általuk választott nyelvre.

A Bíróság kiadványai a Tanács 1. rendeletének 1. cikkében említett nyelveken jelennek meg.

31. cikk

Az eljárás nyelvén vagy – adott esetben – az e szabályzat 29. cikke alapján engedélyezett más nyelven megfogalmazott szövegek hitelesek.

7. fejezet

A MEGHATALMAZOTTAK, TANÁCSADÓK ÉS ÜGYVÉDEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

32. cikk

Azok a meghatalmazottak, tanácsadók és ügyvédek, akik a Bíróság vagy a Bíróság által jogsegély nyújtása iránt megkeresett igazságügyi hatóság előtt jelennek meg, az általuk az üggyel vagy a felekkel kapcsolatban, szóban vagy írásban tett nyilatkozatok miatt nem vonhatók felelősségre (mentesség).

A meghatalmazottak, tanácsadók és ügyvédek ezenkívül a következő kiváltságokban és kedvezményekben részesülnek:

a)

az eljárással kapcsolatos valamennyi irat és dokumentum mentes mind az átvizsgálás, mind a lefoglalás alól; vita esetén azokat a vámhatóság vagy a rendőrség pecséttel láthatja el, majd a Bírósághoz késedelem nélkül megküldi annak érdekében, hogy azokat a hivatalvezető és az érdekelt jelenlétében megvizsgálhassák;

b)

a meghatalmazottak, tanácsadók és ügyvédek jogosultak arra, hogy a feladataik ellátásához szükséges külföldi fizetőeszközöket számukra kiutalják;

c)

a meghatalmazottak, tanácsadók és ügyvédek a feladatuk ellátásához szükséges mértékben szabadon utazhatnak.

33. cikk

Az előző cikkben meghatározott kiváltságok, mentességek és kedvezmények igénybevételéhez az ezekre jogosult személyek előzetesen igazolják jogosultságukat:

a)

a meghatalmazottak olyan hivatalos dokumentumot mutatnak fel, amelyet meghatalmazójuk állított ki, aki ennek másolati példányát haladéktalanul megküldi a hivatalvezetőnek;

b)

a tanácsadók és ügyvédek a hivatalvezető által aláírt igazolást mutatnak fel. Ennek érvényessége meghatározott időtartamra korlátozódik, amely az eljárás időtartamától függően meghosszabbítható vagy lerövidíthető.

34. cikk

Az e szabályzat 32. cikkében meghatározott kiváltságokat, mentességeket és kedvezményeket kizárólag az eljárás megfelelő lefolytatása érdekében biztosítják.

A Bíróság megvonhatja a mentességet, ha úgy ítéli meg, hogy ez nem akadályozza az eljárás megfelelő lefolytatását.

35. cikk

Ha a Bíróság úgy ítéli meg, hogy a tanácsadónak vagy az ügyvédnek a Bírósággal vagy valamelyik bíróval, főtanácsnokkal vagy a hivatalvezetővel szemben tanúsított magatartása sérti a Bíróság tekintélyét vagy a gondos igazságszolgáltatás követelményeit, illetve ha ez a tanácsadó vagy ügyvéd a feladatai ellátásának céljára biztosított jogaival visszaél, erről értesíti az érintettet. Ha a Bíróság az érintett tekintetében illetékes hatóságot tájékoztatja, az érintettnek megküldik az e hatóságoknak címzett levél másolatát.

Ugyanezen indokok alapján a Bíróság az érintett és a főtanácsnok meghallgatását követően végzéssel bármikor kizárhatja az érintettet az eljárásból. Ez a végzés azonnal végrehajtható.

Ha a tanácsadót vagy az ügyvédet kizárják az eljárásból, az eljárást az elnök által meghatározott időtartamra fel kell függeszteni, hogy az érintett fél másik tanácsadót vagy ügyvédet bízhasson meg.

Az e cikk rendelkezései alapján hozott határozatok visszavonhatók.

36. cikk

E fejezet rendelkezései azokra az egyetemi tanárokra is megfelelően alkalmazandók, akik az Alapokmány 19. cikkének megfelelően a Bíróság előtt eljárhatnak.

II. CÍM

ELJÁRÁS

1. fejezet

ÍRÁSBELI SZAKASZ

37. cikk

A fél meghatalmazottja vagy ügyvédje köteles minden eljárási irat eredeti példányát aláírni.

Az eredeti eljárási iratot – a benne említett összes melléklettel együtt – öt másolati példánnyal a Bíróság részére, továbbá annyi másolati példánnyal együtt kell benyújtani, ahány fél az eljárásban részt vesz. A másolatokat az azokat benyújtó fél hitelesíti.

Az intézmények ezen kívül a Bíróság által megállapított határidőn belül benyújtják valamennyi eljárási irat fordítását a Tanács 1. rendeletének 1. cikkében említett többi nyelven is. Az előző § utolsó bekezdése megfelelően alkalmazandó.

Valamennyi eljárási iratot keltezéssel kell ellátni. Az eljárási határidők számításánál kizárólag a Hivatalhoz történt benyújtás napja irányadó.

Valamennyi eljárási irathoz irattartót kell mellékelni, amely tartalmazza a fél által hivatkozott iratokat és dokumentumokat, valamint ezek jegyzékét.

Ha az irat vagy dokumentum terjedelmére való tekintettel abból kizárólag kivonatokat mellékelnek az eljárási irathoz, a Hivatalhoz az egész iratot vagy dokumentumot, illetve annak teljes másolatát be kell nyújtani.

Az 1–5. § rendelkezéseinek sérelme nélkül az eljárási határidők számításának szempontjából az a nap irányadó, amelyen az eljárási irat aláírással ellátott eredeti példányának másolata – a 4. §-ban említett jegyzékkel együtt – faxon vagy a Bíróságnál rendelkezésre álló más távközlési eszköz útján a Hivatalhoz beérkezik, feltéve hogy az eljárási irat aláírással ellátott eredeti példányát és az 1. § második bekezdésében említett mellékleteket és másolatokat ezt követően legkésőbb tíz napon belül benyújtják a Hivatalhoz. A 81. cikk 2. §-a nem alkalmazható e tíznapos határidőre.

Az 1. § első bekezdésének és a 2–5. §-ok sérelme nélkül, a Bíróság határozatban állapíthatja meg azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén a Hivatalhoz elektronikus úton megküldött eljárási irat eredeti példánynak minősül. Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzé kell tenni.

38. cikk

Az Alapokmány 21. cikkében említett keresetlevél tartalmazza a következőket:

a)

a felperes neve és lakóhelye vagy székhelye;

b)

annak a félnek a megjelölése, aki ellen a keresetet benyújtották;

c)

a jogvita tárgya és a felhozott jogalapok rövid ismertetése;

d)

a felperes kérelmei;

e)

szükség estén a felajánlott bizonyítékok megjelölése.

A keresetlevélben az eljárás céljára kézbesítési címet kell megjelölni a Bíróság székhelyén. Meg kell jelölni továbbá annak a személynek a nevét, aki felhatalmazást kapott a kézbesítendő iratok átvételére és ehhez hozzájárult.

Az első bekezdésben említett kézbesítési cím mellett vagy helyett a keresetlevélben jelezni lehet, hogy az ügyvéd vagy a meghatalmazott hozzájárul ahhoz, hogy a kézbesítést részére faxon vagy más távközlési eszköz útján teljesítsék.

Ha a keresetlevél nem felel meg az első és második bekezdésben említett követelményeknek, a hiány pótlásáig az érintett félnek szánt valamennyi – az eljárással kapcsolatos – kézbesítést e fél meghatalmazottjának vagy ügyvédjének címzett ajánlott levélként kell teljesíteni. Ebben az esetben a 79. cikk 1. §-ától eltérően az ajánlott levélnek a Bíróság székhelye szerinti postahivatalnál történő feladásával a kézbesítést szabályszerűen teljesítettnek kell tekinteni.

A felet segítő vagy képviselő ügyvéd köteles igazolást benyújtani a Hivatalhoz arról, hogy jogosult eljárni valamely tagállam bírósága, illetve az EGT-megállapodás valamely más részes államának bírósága előtt.

Ha szükséges, a keresetlevéllel együtt az Alapokmány 21. cikkének második bekezdésében meghatározott iratokat is be kell nyújtani.

A magánjog hatálya alá tartozó jogi személyek által benyújtott keresetlevélhez a következőket kell csatolni:

a)

az említett jogi személyt létesítő vagy szabályozó okirat, illetve a cégjegyzékből vagy az egyesületek nyilvántartásából származó újabb keletű kivonat, illetve a jogi személy jog szerinti létezésének bármely más bizonyítéka;

b)

bizonyíték arról, hogy a jogi személy ügyvédje számára adott meghatalmazás erre felhatalmazott személy által, szabályszerűen lett kiállítva.

Az EUMSZ 273. cikk alapján benyújtott keresetlevélhez csatolni kell az érintett tagállamok között megkötött külön megállapodás egy példányát.

Ha a keresetlevél nem felel meg az e cikk 3–6. § -ában meghatározott követelményeknek, a hivatalvezető a hiánypótlásra vagy a fent említett iratok benyújtására ésszerű határidőt állapít meg a felperes számára. Ha a felperes az előírt határidőn belül elmulasztja a hiánypótlást vagy a szükséges iratok benyújtását, a főtanácsnok meghallgatását követően a Bíróság határoz arról, hogy e követelmények be nem tartása miatt a keresetlevél alaki okból elfogadhatatlan-e.

39. cikk

A keresetlevelet kézbesítik az alperes részére. Az előző cikk 7. § -ában említett esetben a kézbesítést haladéktalanul teljesíteni kell, amint a hiánypótlás megtörtént, illetve amint a Bíróság megállapította, hogy a keresetlevél – az előző cikkben említett formai követelmények be nem tartása ellenére – elfogadható.

40. cikk

A keresetlevél kézbesítését követő egy hónapon belül az alperes ellenkérelmet terjeszt elő. Ez tartalmazza a következőket:

a)

az alperes neve és lakóhelye vagy székhelye;

b)

a felhozott ténybeli és jogi érvek;

c)

az alperes kérelmei;

d)

a felajánlott bizonyítékok megjelölése.

Az ellenkérelemre e szabályzat 38. cikkének 2–5. § -a megfelelően alkalmazandó.

Az előző § -ban megállapított határidőt az elnök az alperes indokolással ellátott kérelmére meghosszabbíthatja.

41. cikk

A keresetlevelet és az ellenkérelmet ki lehet egészíteni a felperes válaszával és az alperes viszonválaszával.

Az elnök állapítja meg ezeknek az eljárási iratoknak a benyújtási határidejét.

42. cikk

A válaszban, illetve a viszonválaszban a felek további bizonyítékokat ajánlhatnak fel érveik alátámasztására. A bizonyítékok késedelmes felajánlását indokolni kell.

Az eljárás további részében semmilyen új jogalapot nem lehet felhozni, kivéve, ha az olyan jogi vagy ténybeli helyzetből származik, amely az eljárás során merült fel.

Ha az eljárás során a fél az előző bekezdésben említett új jogalapot hoz fel, az elnök – a rendes eljárási határidő lejárta után, az előadó bíró jelentése alapján és a főtanácsnok meghallgatását követően – a másik fél számára határidőt állapíthat meg a jogalap megválaszolására.

A jogalap elfogadhatóságáról az eljárást befejező ítéletben döntenek.

43. cikk

Az elnök a felek és – ha a 10. cikk 2. §-ában említett kijelölés már megtörtént – a főtanácsnok meghallgatását követően az eljárás bármely szakaszában elrendelheti, hogy az írásbeli vagy a szóbeli szakasz lefolytatása vagy az eljárást befejező ítélet meghozatala céljából két vagy több, azonos tárgyat érintő ügyet a közöttük lévő összefüggés miatt egyesítsenek. Az ügyeket az elnök később újra elkülönítheti. Az elnök ezeket a kérdéseket a Bíróság elé utalhatja.

1a. fejezet

ELŐZETES JELENTÉS ÉS AZ ÜGYEK ÍTÉLKEZŐ TESTÜLETEK ELÉ UTALÁSA

44. cikk

Az elnök kitűzi azt a határnapot, amikor az előadó bírónak be kell nyújtania előzetes jelentését a Bíróság általános értekezletének, az esettől függően

a)

a viszonválasz előterjesztését követően;

b)

ha választ vagy viszonválaszt nem terjesztettek elő, azt követően, hogy a 41. cikk 2. §-ának megfelelően megállapított határidő lejárt;

c)

azt követően, hogy az érdekelt fél kijelentette, hogy a válasz vagy a viszonválasz előterjesztésének jogáról lemond;

d)

a 62a. cikkben említett gyorsított eljárás alkalmazása esetén, amikor az elnök kitűzi a tárgyalási határnapot.

Az előzetes jelentés javaslatokat tartalmaz arra nézve, hogy szükséges-e bizonyításfelvétel vagy egyéb előkészítő intézkedés, valamint arra nézve, hogy az ügyet melyik ítélkező testület elé utalják. A jelentésnek tartalmaznia kell továbbá az előadó bíró javaslatát arra vonatkozóan, hogy a 44a. cikknek megfelelően eltekintsenek-e a tárgyalástól, illetve az Alapokmány 20. cikkének ötödik bekezdése alapján eltekintsenek-e a főtanácsnok indítványától.

A Bíróság a főtanácsnok meghallgatását követően határoz az előadó bíró javaslatairól.

A Bíróság minden ügyet öt vagy három bíróból álló tanácsok elé utal, ha az ügy bonyolultsága vagy jelentősége, illetve egyéb különleges körülmények nem követelik meg a nagytanács elé történő utalást.

Nem lehet azonban öt vagy három bíróból álló tanács elé utalni az ügyet, ha az eljárásban félként részt vevő tagállam vagy uniós intézmény kérte, hogy az ügyben a nagytanács határozzon. E rendelkezés értelmében az eljárásban félnek tekintendő minden olyan tagállam vagy intézmény, amely az eljárásban félként vagy beavatkozóként vesz részt, vagy amely az e szabályzat 103. cikkében említett előzetes döntéshozatali eljárás keretében írásbeli észrevételeket terjesztett elő. Az e bekezdésben említett kérelmet az Unió és alkalmazottai közötti jogvitákban nem lehet előterjeszteni.

A Bíróság teljes ülésben jár el az Alapokmány 16. cikke negyedik bekezdése alapján elé terjesztett ügyekben. A Bíróság a teljes ülés elé utalhatja azt az ügyet, amelyet az Alapokmány 16. cikke ötödik bekezdésének megfelelően kivételes jelentőségűnek ítél.

Az az ítélkező testület, amelynek az ügyet kiosztották, az eljárás bármely szakaszában visszautalhatja az ügyet a Bírósághoz annak érdekében, hogy az ügyet nagyobb létszámú ítélkező testületnek osszák ki.

Ha az ítélkező testület bizonyításfelvételt rendel el, és azt nem maga folytatja le, ezzel a feladattal az előadó bírót bízhatja meg.

Ha a szóbeli szakaszt bizonyításfelvétel nélkül nyitják meg, az ítélkező testület elnöke tűzi ki a szóbeli szakasz megnyitásának határnapját.

44a. cikk

Az e szabályzatban megállapított különleges rendelkezések sérelme nélkül a Bíróság előtti eljárás szóbeli szakaszt is magában foglal. A 40. cikk 1. §-ában és – adott esetben – a 41. cikk 1. §-ában említett beadványok benyújtását követően azonban a Bíróság – az előadó bíró jelentése alapján eljárva és a főtanácsnok meghallgatását követően – másként is határozhat, ha egyik fél sem terjesztett elő meghallgatására irányuló, indokolással ellátott kérelmet. A kérelmet attól számított három héten belül lehet előterjeszteni, hogy a felet értesítették az írásbeli szakasz befejezéséről. Az elnök ezt a határidőt meghosszabbíthatja.

2. fejezet

BIZONYÍTÁSFELVÉTEL ÉS ELŐKÉSZÍTŐ INTÉZKEDÉSEK

1. szakasz – Bizonyításfelvétel

45. cikk

A Bíróság a főtanácsnok meghallgatását követően végzéssel határozza meg az általa megfelelőnek tartott bizonyítási eszközöket, és megjelöli a bizonyítandó tényeket. A Bíróság, mielőtt a 2. § c), d) és e) pontjában említett bizonyítási eszközökről határoz, a feleket meghallgatja.

A végzést kézbesítik a felek részére.

Az Alapokmány 24. és 25. cikkének sérelme nélkül a bizonyítási eszközök a következők:

a)

a felek személyes megjelenése,

b)

tájékoztatás kérése és dokumentumok benyújtása,

c)

tanúvallomás,

d)

szakértői vélemény,

e)

helyszíni szemle.

A bizonyításfelvételben a főtanácsnok is részt vesz.

Ellenbizonyítás és a felajánlott bizonyítékok kiegészítése megengedett.

46. cikk

A felek a bizonyításfelvételnél jelen lehetnek.

2. szakasz – A tanú és a szakértő idézése és kihallgatása, illetve meghallgatása

47. cikk

A Bíróság hivatalból vagy a felek indítványára a főtanácsnok meghallgatását követően bizonyos tények tekintetében tanúbizonyítás lefolytatását rendelheti el. A Bíróság végzésének meg kell jelölnie a bizonyítandó tényeket.

A Bíróság a tanút hivatalból vagy a felek indítványára, illetve a főtanácsnok javaslatára idézi meg.

A fél által előterjesztett, tanúkihallgatásra irányuló indítványnak pontosan meg kell jelölnie, hogy mely tényekre vonatkozóan, és milyen okokból szükséges a tanút kihallgatni.

A tanút, akinek kihallgatása szükséges, a Bíróság végzéssel idézi, amely tartalmazza a következőket:

a)

a tanú vezetékneve, utóneve(i), foglalkozása és lakcíme;

b)

azoknak a tényeknek a megjelölése, amelyekkel kapcsolatban a tanút ki fogják hallgatni;

c)

szükség esetén utalás azokra a rendelkezésekre, amelyeket a Bíróság a tanúnál felmerülő költségek megtérítéséről hozott, továbbá a meg nem jelenő tanúval szemben kiszabható bírságokra való utalás.

Ezt a végzést kézbesítik a felek és a tanú részére.

A Bíróság az olyan tanú idézését, akinek a kihallgatását a fél indítványozta, a kihallgatás várható költségeit fedező összegnek a Bíróság pénztáránál történő letétbe helyezésétől teheti függővé; ezt az összeget a Bíróság állapítja meg.

A Bíróság pénztára megelőlegezi a hivatalból idézett tanú kihallgatásához szükséges pénzösszeget.

A tanút – személyazonosságának megállapítását követően – az elnök tájékoztatja arról, hogy tanúvallomását e szabályzat rendelkezéseinek megfelelően meg kell erősítenie.

A tanút a Bíróság hallgatja ki; erről a feleket – megjelenésük érdekében – előzetesen értesítik. A tanúvallomást követően az elnök – a felek indítványára vagy hivatalból – kérdéseket tehet fel a tanúnak.

Ugyanez a jogosultság megilleti a többi bírót és a főtanácsnokot is.

Az elnök engedélyével a felek képviselői is tehetnek fel kérdéseket a tanúnak.

Tanúvallomását követően a tanú a következő esküt teszi:

„Esküszöm, hogy az igazat, a teljes igazat és csakis az igazat mondtam.”

A Bíróság a felek meghallgatását követően felmentheti a tanút az eskütétel alól.

A hivatalvezető a tanúvallomásról jegyzőkönyvet vesz fel.

A jegyzőkönyvet az elnök vagy a tanú kihallgatásával megbízott előadó bíró és a hivatalvezető írja alá. Ezeket az aláírásokat megelőzően biztosítani kell azt, hogy a tanú ellenőrizhesse a jegyzőkönyv tartalmát, és azt aláírja.

A jegyzőkönyv közokiratnak minősül.

48. cikk

A szabályszerűen megidézett tanú köteles az idézésnek eleget tenni, és a tárgyaláson megjelenni.

Ha a szabályszerűen megidézett tanú nem jelenik meg a Bíróság előtt, a Bíróság 5 000 euróig (2) terjedő pénzbírságot szabhat ki vele szemben, és – a tanú költségére – újabb idézését rendelheti el.

Ugyanilyen pénzbírságot lehet kiszabni azzal a tanúval szemben, aki a tanúvallomást vagy az eskütételt, illetve – adott esetben – az esküvel egyenértékű ünnepélyes nyilatkozat megtételét alapos ok nélkül megtagadja.

Ha a tanú elfogadható kimentéssel él a Bíróság előtt, mentesíthető a vele szemben kiszabott pénzbírság megfizetése alól. A kiszabott pénzbírság összegét a tanú kérelmére mérsékelni lehet, ha bizonyítja, hogy az jövedelmével nem áll arányban.

Az e cikk alapján kiszabott büntetéseket és egyéb elrendelt intézkedéseket az EUMSZ 280. és EUMSZ 290. cikk, valamint az EAK 164. cikk rendelkezéseinek megfelelően kell végrehajtani.

49. cikk

A Bíróság szakértői vélemény beszerzését rendelheti el. A szakértő kirendeléséről szóló végzésben meghatározzák a szakértő feladatát és a szakvélemény előterjesztésére rendelkezésre álló határidőt.

A szakértő a végzésről és a feladata ellátásához szükséges valamennyi iratról másolatot kap. A szakértő az előadó bíró felügyelete alatt áll, aki a szakértő által végzett vizsgálatok során jelen lehet, és akit a szakértő folyamatosan tájékoztat feladata teljesítésének előrehaladásáról.

A Bíróság elrendelheti, hogy a felek vagy valamely fél a szakértői vélemény költségeit fedező összeget helyezzen letétbe.

A szakértő kérelmére a Bíróság tanú kihallgatását rendelheti el; a tanú kihallgatása e szabályzat 47. cikkének rendelkezései szerint történik.

A szakértő kizárólag olyan kérdésekről adhat véleményt, amelyeket kifejezetten elé terjesztettek.

Miután a szakértő előterjesztette szakvéleményét, a Bíróság elrendelheti meghallgatását, amelyről a feleket – megjelenésük érdekében – értesíti.

Az elnök engedélyével a felek képviselői kérdéseket tehetnek fel a szakértőnek.

Szakvéleményének előterjesztését követően a szakértő a következő esküt teszi a Bíróság előtt:

„Esküszöm, hogy feladatomat lelkiismeretesen és pártatlanul láttam el.”

A Bíróság a felek meghallgatását követően felmentheti a szakértőt az eskütétel alól.

50. cikk

Ha a fél kifogást emel a tanúval vagy a szakértővel szemben annak alkalmatlansága, méltatlansága vagy egyéb ok miatt, vagy ha a tanú, illetve a szakértő megtagadja a vallomástételt, illetve a szakértői vélemény adását, az eskütételt vagy az esküvel egyenértékű ünnepélyes nyilatkozat megtételét, az ügyben a Bíróság határoz.

A tanúval vagy szakértővel szemben a tanút idéző vagy a szakértőt kirendelő végzés kézbesítését követő két héten belül lehet kifogást emelni; a kifogást tartalmazó iratnak meg kell jelölnie a kifogás okait és a felajánlott bizonyítékokat.

51. cikk

A tanú és a szakértő jogosult útiköltsége és tartózkodási költségei megtérítésére. A Bíróság pénztára ezeket megelőlegezheti számára.

A tanú jogosult jövedelemkiesése megtérítésére, a szakértő pedig munkája díjazására. A költségtérítést vagy a díjat a Bíróság pénztára azt követően fizeti ki a tanú vagy a szakértő részére, hogy az kötelességének, illetve feladatának eleget tett.

52. cikk

Az e szabályzat 125. cikkében említett kiegészítő szabályzatban meghatározott feltételek szerint a Bíróság – a fél kérelmére vagy hivatalból – jogsegély iránti megkeresést terjeszthet elő tanú kihallgatása vagy szakértő meghallgatása céljából.

53. cikk

A hivatalvezető minden tárgyalásról jegyzőkönyvet készít. E jegyzőkönyvet az elnök és a hivatalvezető írja alá. A jegyzőkönyv közokiratnak minősül.

A felek a Hivatalnál minden jegyzőkönyvbe és szakértői véleménybe betekinthetnek, és azokról saját költségükre másolatokat kaphatnak.

3. szakasz – A bizonyításfelvétel lezárása

54. cikk

Ha a Bíróság a felek írásbeli észrevételeinek előterjesztésére nem állapít meg határidőt, az elnök a bizonyításfelvétel befejezését követően kitűzi a szóbeli szakasz megnyitásának határnapját.

Ha az írásbeli észrevételek előterjesztésére határidőt állapítanak meg, az elnök e határidő lejárta után tűzi ki a szóbeli szakasz megnyitásának határnapját.

4. szakasz – Előkészítő intézkedések

54a. cikk

Az előadó bíró és a főtanácsnok felhívhatja a feleket, hogy megadott határidőn belül szolgáltassanak minden olyan, a tényekre vonatkozó információt és minden olyan dokumentumot vagy más adatot, amelyet lényegesnek tartanak. Az így szolgáltatott információkat és dokumentumokat a többi félnek is meg kell küldeni.

3. fejezet

SZÓBELI SZAKASZ

55. cikk

Ha az e szabályzat 85. cikke szerinti soronkívüliség mást nem tesz szükségessé, a Bíróság az előtte folyamatban lévő ügyeket a bizonyításfelvételek lezárásának sorrendjében bírálja el. Ha a bizonyításfelvételt több ügyben egyszerre zárják le, a sorrend annak alapján kerül meghatározásra, hogy a keresetleveleket mikor jegyezték be a nyilvántartásba.

Az elnök különleges körülmények esetén elrendelheti, hogy valamely ügyet soron kívül bíráljanak el.

Az elnök különleges körülmények esetén hivatalból vagy a fél kérelmére – a felek és a főtanácsnok meghallgatását követően – az ügy elbírálását későbbre halaszthatja. Ha az ügyben érintett felek együttesen kérik a halasztást, az elnök kérelmüknek helyt adhat.

56. cikk

A tárgyalást az elnök nyitja meg és vezeti; ő gondoskodik a tárgyalás rendjének fenntartásáról.

A nyilvánosság kizárásának elrendelése esetén a tárgyaláson elhangzottak nem tehetők közzé.

57. cikk

Az elnök a tárgyalás során kérdéseket tehet fel a felek meghatalmazottainak, tanácsadóinak vagy ügyvédeinek.

Ugyanez a jogosultság megilleti a többi bírót és a főtanácsnokot is.

58. cikk

A felek kizárólag meghatalmazottjuk, tanácsadójuk vagy ügyvédjük útján járhatnak el a tárgyaláson.

59. cikk

A főtanácsnok a szóbeli szakasz befejezése előtt szóban ismerteti indokolt indítványát.

A főtanácsnok indítványának ismertetését követően az elnök a szóbeli szakaszt befejezettnek nyilvánítja.

60. cikk

A Bíróság a főtanácsnok meghallgatását követően a 45. cikk 1. §-ának megfelelően bármikor elrendelhet bizonyításfelvételt, illetve elrendelheti bármely bizonyítási cselekmény megismétlését vagy kiegészítését. A Bíróság ezeknek az intézkedéseknek a végrehajtásával az előadó bírót bízhatja meg.

61. cikk

A Bíróság a főtanácsnok meghallgatását követően elrendelheti a szóbeli szakasz újbóli megnyitását.

62. cikk

A hivatalvezető minden tárgyalásról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvet az elnök és a hivatalvezető írja alá. A jegyzőkönyv közokiratnak minősül.

A felek a Hivatalban minden jegyzőkönyvbe betekinthetnek, és azokról saját költségükre másolatokat kaphatnak.

3a. fejezet

GYORSÍTOTT ELJÁRÁS

62a. cikk

A felperes vagy az alperes kérelmére az elnök – az előadó bíró javaslatára és a másik fél valamint a főtanácsnok meghallgatását követően – kivételesen úgy dönthet, hogy e szabályzat rendelkezéseitől eltérve az ügyet gyorsított eljárásban bírálják el, ha az ügy rendkívüli sürgőssége azt követeli, hogy a Bíróság a lehető legrövidebb időn belül határozzon.

Az ügy gyorsított eljárásban történő elbírálása iránti kérelmet a keresetlevél, illetve az ellenkérelem előterjesztésével egy időben, külön iratban kell benyújtani.

Gyorsított eljárásban a keresetlevelet és az ellenkérelmet kizárólag abban az esetben lehet válasszal és viszonválasszal kiegészíteni, ha azt az elnök szükségesnek tartja.

Beavatkozó kizárólag akkor nyújthat be beavatkozási beadványt, ha azt az elnök szükségesnek tartja.

Közvetlenül az ellenkérelem előterjesztését – illetve, ha a gyorsított eljárásban történő elbírálásról szóló határozatot az ellenkérelem előterjesztése után hozták meg, e határozat meghozatalát – követően az elnök kitűzi a tárgyalási határnapot, amelyet azonnal közölni kell a felekkel. Az elnök a tárgyalást elhalaszthatja, ha a bizonyításfelvétel lefolytatása vagy egyéb előkészítő intézkedések végrehajtása ezt megköveteli.

A 42. cikk sérelme nélkül a szóbeli szakasz során a felek kiegészíthetik érveiket, és bizonyítékokat ajánlhatnak fel. A bizonyítékok késedelmes felajánlását indokolni kell.

A Bíróság a főtanácsnok meghallgatását követően határoz.

4. fejezet

ÍTÉLETEK

63. cikk

Az ítélet tartalmazza a következőket:

 

annak feltüntetése, hogy azt a Bíróság hozta,

 

az ítélet kihirdetésének napja,

 

a határozathozatalban részt vevő elnök és bírák neve,

 

a főtanácsnok neve,

 

a hivatalvezető neve,

 

a felek megnevezése,

 

a felek meghatalmazottainak, tanácsadóinak és ügyvédeinek neve,

 

a felek kérelmei,

 

annak feltüntetése, hogy a főtanácsnokot meghallgatták,

 

a tényállás rövid ismertetése,

 

az indokolás,

 

az ítélet rendelkező része, amely magában foglalja a költségekről való döntést is.

64. cikk

Az ítéletet nyilvános ülésen hirdetik ki, amelyről a feleket – megjelenésük érdekében – értesítik.

Az ítélet eredeti példányát – amelyet az elnök, a tanácskozáson részt vett bírák és a hivatalvezető írnak alá – lepecsételik, és a Hivatalban helyezik el; a feleknek az ítélet hiteles másolati példányát kézbesítik.

A hivatalvezető az ítélet kihirdetésének napját feljegyzi az ítélet eredeti példányára.

65. cikk

Az ítélet kihirdetésének napjától rendelkezik kötelező erővel.

66. cikk

Az ítéletek értelmezésére vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül a Bíróság – hivatalból vagy a félnek az ítélet kihirdetésétől számított két héten belül előterjesztett kérelmére – kijavíthatja az elírásokat, számítási hibákat és a nyilvánvaló pontatlanságokat.

A felek, akiket a hivatalvezető megfelelő módon értesít, az elnök által megállapított határidőn belül írásbeli észrevételeket terjeszthetnek elő.

A Bíróság a főtanácsnok meghallgatását követően zárt ülésen határoz.

A kijavító végzés eredeti példányát a kijavított ítélet eredeti példányához mellékelik. Erről a végzésről a kijavított ítélet eredeti példányára széljegyzetet kell vezetni.

67. cikk

Ha a Bíróság a kérelmek valamely pontjáról vagy a költségekről nem határozott, az érdekelt fél az ítélet kézbesítését követő egy hónapon belül kérheti a Bíróságtól az ítélet kiegészítését.

A kérelmet kézbesítik a másik fél részére, aki az elnök által megállapított határidőn belül terjesztheti elő írásbeli észrevételeit.

Ezeknek az észrevételeknek az előterjesztése után a Bíróság – a főtanácsnok meghallgatását követően – egyidejűleg határoz a kérelem elfogadhatóságáról és megalapozottságáról.

68. cikk

A Bíróság határozatai tárának kiadásáról a hivatalvezető gondoskodik.

5. fejezet

KÖLTSÉGEK

69. cikk

A költségekről az eljárást befejező ítéletben vagy végzésben kell határozni.

A Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte.

Több pervesztes fél esetén a Bíróság határoz a költségek megosztásáról.

Részleges pernyertesség esetén, illetve kivételes okból a Bíróság elrendelheti a költségeknek a felek közötti megosztását, vagy határozhat úgy, hogy mindegyik fél maga viselje saját költségeit.

A Bíróság a pernyertes felet is kötelezheti az olyan költségek megfizetésére, amelyeket megítélése szerint ez a fél szükségtelenül vagy rosszhiszeműen okozott a másik félnek.

Az eljárásba beavatkozó tagállamok és intézmények maguk viselik saját költségeiket.

Azok az EGT-megállapodásban részes államok, amelyek nem tagállamok, valamint az EFTA Felügyeleti Hatóság, ha beavatkoznak az eljárásba, szintén maguk viselik saját költségeiket.

A Bíróság elrendelheti, hogy az előző bekezdésben nem említett beavatkozók maguk viseljék saját költségeiket.

A Bíróság a keresetétől vagy a kérelmétől elálló felet kötelezi a költségek viselésére, ha a másik fél ezt az elállásra vonatkozó észrevételeiben kéri. A keresetétől vagy a kérelmétől elálló fél kérelmére azonban a Bíróság a másik felet kötelezi a költségek viselésére, ha ez a másik fél magatartása alapján indokoltnak látszik.

Ha a felek a költségekről megállapodtak, a Bíróság e megállapodás szerint határoz.

A költségviselésre irányuló kérelmek hiányában a felek maguk viselik saját költségeiket.

Ha az eljárás okafogyottá válik, a költségekről a Bíróság szabad mérlegelése szerint határoz.

70. cikk

E szabályzat 69. cikke 3. §-a második bekezdésének sérelme nélkül az Unió és alkalmazottai közötti jogvitákban az intézmények maguk viselik saját költségeiket.

71. cikk

Azokat a költségeket, amelyek a félnél a végrehajtás céljából merültek fel, a másik fél téríti meg a végrehajtás helye szerinti állam hatályos díjszabása szerint.

72. cikk

A Bíróság előtti eljárás ingyenes, a következő rendelkezésekre is figyelemmel:

a)

a Bíróság a főtanácsnok meghallgatását követően kötelezheti a Bíróságnak elkerülhető költségeket okozó felet azok megtérítésére;

b)

azoknak a másolási vagy fordítási munkáknak a költségét, amelyeket a fél kérelmére végeztek, és amelyek a hivatalvezető megítélése szerint a szokásos mértéket meghaladják, a fél az e szabályzat 16. cikkének 5. §-ában említett díjszabás szerint köteles megtéríteni.

73. cikk

Az előző cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül a következőket kell megtérítendő költségeknek tekinteni:

a)

a tanúnak és a szakértőnek az e szabályzat 51. cikke értelmében fizetendő összegek;

b)

a feleknél az eljárással kapcsolatban szükségszerűen felmerült költségek, különösen az utazási és tartózkodási költségek, valamint a meghatalmazottak, tanácsadók vagy ügyvédek díjazása.

74. cikk

A megtérítendő költségek vitatása esetén az ítélkező testület, amely elé az ügyet utalták – az érintett fél kérelmére, az ellenérdekű fél észrevételeinek és a főtanácsnok indítványának meghallgatását követően – végzéssel határoz.

A felek végrehajtás céljából a végzés hiteles másolatát igényelhetik.

75. cikk

A Bíróság pénztára és adósai a fizetési kötelezettségeiket euróban teljesítik.

Ha a megtérítendő költségek nem euróban keletkeztek, vagy ha a kifizetésre okot adó cselekmények olyan országban történtek, amelynek az euró nem pénzneme, a valutákat az Európai Központi Bank által meghatározott, a kifizetés napján érvényes hivatalos árfolyamon kell átváltani.

A valutákat a kifizetés napján a Bíróság székhelye szerinti országban érvényes hivatalos árfolyamon kell átváltani.

6. fejezet

KÖLTSÉGMENTESSÉG

76. cikk

Ha a fél az eljárás költségeit teljes egészében vagy részben nem képes viselni, bármikor költségmentességet kérelmezhet.

A kérelemhez csatolni kell a kérelmező rászorultságát igazoló iratokat, különösen az illetékes hatóság által kiállított, a kérelmező kedvezőtlen anyagi körülményeit tanúsító okiratot.

Ha a kérelmet a kérelmező által indítani kívánt eljárást megelőzően terjesztik elő, a kérelemben röviden le kell írni a kereset tárgyát.

A kérelem benyújtásánál nem kötelező az ügyvédi képviselet.

Az elnök kijelöli az előadó bírót. A Bíróság az előadó bíró javaslatára – a főtanácsnok meghallgatását követően – a kérelmet ítélkező testület elé utalja, amely határoz arról, hogy engedélyezi-e a teljes vagy részleges költségmentességet, vagy megtagadja azt. Az ítélkező testület megvizsgálja, hogy a kereset nem nyilvánvalóan megalapozatlan-e.

Az ítélkező testület indokolás nélküli végzéssel határoz. A költségmentesség teljes vagy részleges megtagadása esetén a végzést indokolni kell.

Az ítélkező testület hivatalból vagy kérelemre bármikor visszavonhatja a költségmentességet, ha az eljárás során az engedélyezés alapjául szolgáló körülmények megváltoznak.

A költségmentesség engedélyezése esetén a Bíróság pénztára a költségeket megelőlegezi.

A Bíróság a költségekre vonatkozó határozatában elrendelheti a költségmentesség címén megelőlegezett összegeknek a Bíróság pénztárába történő visszafizetését.

Ezeknek az összegeknek a megfizetésükre kötelezett féltől való behajtása iránt a hivatalvezető intézkedik.

7. fejezet

EGYEZSÉG ÉS ELÁLLÁS

77. cikk

Ha a felek a Bíróság határozatának meghozatala előtt egyezségre jutnak a jogvita megoldását illetően, és közlik a Bírósággal, hogy igényeik érvényesítéséről lemondanak, az elnök elrendeli, hogy az ügyet töröljék a nyilvántartásból, és a 69. cikk 5. §-ának megfelelően – adott esetben a felek erre vonatkozó javaslatainak figyelembevételével – határoz a költségekről.

Ez a rendelkezés nem alkalmazható az EUMSZ 263. és EUMSZ 265. cikkben említett keresetekre.

78. cikk

Ha a felperes írásban tájékoztatja a Bíróságot, hogy keresetétől eláll, az elnök elrendeli, hogy az ügyet töröljék a nyilvántartásból, és a 69. cikk 5. §-ának megfelelően határoz a költségekről.

8. fejezet

KÉZBESÍTÉS

79. cikk

Az e szabályzat által előírt kézbesítés teljesítéséről a hivatalvezető gondoskodik oly módon, hogy az irat másolatát ajánlott, tértivevényes postai küldeményként juttatja el a címzett választott kézbesítési címére, vagy úgy, hogy az irat másolatát – elismervény ellenében – személyesen adják át.

A hivatalvezető készíti el és hitelesíti a kézbesítendő iratok másolati példányait, kivéve, ha azokat a felek e szabályzat 37. cikke 1. §-ának megfelelően maguk nyújtják be.

Ha a címzett a 38. cikk 2. §-a második bekezdésének megfelelően hozzájárult ahhoz, hogy a kézbesítést részére faxon vagy más távközlési eszköz útján teljesítsék, a Bíróság ítéletének vagy végzésének kivételével minden eljárási irat másolatát így küldhetik meg részére.

Ha technikai okokból, illetve az irat természete vagy terjedelme miatt a megküldés ily módon nem lehetséges, az iratot a címzettnek – megadott kézbesítési cím hiányában – az 1. §-ban meghatározott eljárás szerint lakóhelyére vagy székhelyére kézbesítik. A címzettet faxon vagy más távközlési eszköz útján értesítik erről. Az ajánlott levélnek a Bíróság székhelye szerinti postahivatalnál történő feladását követő tizedik napon a kézbesítést teljesítettnek kell tekinteni, kivéve, ha a tértivevényen más dátum szerepel, vagy ha a címzett a faxon vagy más távközlési eszköz útján történt értesítést követő három héten belül tájékoztatja a hivatalvezetőt, hogy a kézbesítést részére nem teljesítették.

9. fejezet

HATÁRIDŐK

80. cikk

A Szerződések, az Alapokmány és az e szabályzat által előírt eljárási határidőket a következő módon kell számítani:

a)

a napokban, hetekben, hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon kezdődik, amikor az esemény bekövetkezett, vagy a cselekményt végrehajtották; az esemény bekövetkezésének vagy a cselekmény végrehajtásának napja a kérdéses határidőbe nem számít bele;

b)

a hetekben, hónapokban vagy években megállapított határidő annak a napnak az elteltével jár le, amelyik az utolsó héten, hónapban vagy évben ugyanazt a megjelölést vagy számot viseli, mint az a nap, amelyen a határidő kezdetére okot adó esemény bekövetkezett, vagy cselekmény végrehajtásra került. Ha a hónapokban vagy években megállapított határidő utolsó hónapjában nem fordul elő a lejáratra meghatározott nap, akkor a határidő ennek a hónapnak az utolsó napján jár le;

c)

ha a határidőt hónapokban és napokban állapították meg, azt először teljes hónapokban, majd napokban számítják;

d)

a határidők magukban foglalják a hivatalos munkaszüneti napokat, vasárnapokat és szombatokat;

e)

a törvénykezési szünetek a határidők folyását nem érintik.

Ha a határidő utolsó napja szombatra, vasárnapra vagy hivatalos munkaszüneti napra esik, a határidő az azt követő első munkanap végén jár le.

A hivatalos munkaszüneti napoknak a Bíróság által összeállított jegyzékét közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

81. cikk

Ha intézmény által hozott jogi aktus elleni eljárás kezdeményezésére nyitva álló határidő a jogi aktus kihirdetésével kezdődik, a határidőt a 80. cikk 1. §-ának a) pontja értelmében a jogi aktusnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésétől számított tizennegyedik nap végétől kell számítani.

Az eljárási határidők a távolságra tekintettel tíznapos átalányhatáridővel meghosszabbodnak.

82. cikk

Az e szabályzat alapján megállapított határidőket az hosszabbíthatja meg, aki a határidőt megállapította.

Az elnök és a tanácselnökök a hivatalvezetőre ruházhatják az e szabályzat alapján általuk megállapítandó határidők megállapításának, illetve meghosszabbításának jogát.

10. fejezet

AZ ELJÁRÁS FELFÜGGESZTÉSE

82a. cikk

Az eljárást fel lehet függeszteni:

a)

az Alapokmány 54. cikkének harmadik bekezdésében meghatározott esetekben a főtanácsnok meghallgatását követően a Bíróság végzésével;

b)

minden más esetben az elnök határozatával, amelyet az elnök a főtanácsnok és – a 103. cikkben említett előzetes döntéshozatali eljárás kivételével – a felek meghallgatását követően hozott.

Az eljárás folytatását ugyanilyen eljárással hozott végzéssel vagy határozattal lehet elrendelni.

Az e §-ban említett végzésekről vagy határozatokról értesítik a feleket.

Az eljárás felfüggesztése az azt elrendelő végzésben vagy határozatban megjelölt naptól, ennek hiányában pedig a végzés vagy a határozat meghozatalának napjától hatályos.

A felfüggesztés tartama alatt a felek tekintetében az eljárási határidők nem járnak le.

Ha a felfüggesztő végzés vagy határozat nem határozza meg a felfüggesztés tartamát, a felfüggesztés az eljárás folytatását elrendelő végzésben vagy határozatban megjelölt napon, ennek hiányában pedig az eljárás folytatását elrendelő végzés vagy határozat meghozatalának napján ér véget.

Az eljárás folytatásának napjától az eljárási határidők újra kezdődnek.

III. CÍM

KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK

1. fejezet

A VÉGREHAJTÁS FELFÜGGESZTÉSE ÉS EGYÉB IDEIGLENES INTÉZKEDÉSEK

83. cikk

Intézmény által hozott jogi aktus végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelem, amelyet az EUMSZ 278. cikk és az EAK 157. cikk alapján terjesztettek elő, csak akkor fogadható el, ha a kérelmező ezt a jogi aktust a Bíróság előtt megtámadta.

Bármilyen más, az EUMSZ 279. cikkben említett ideiglenes intézkedés iránti kérelem csak akkor fogadható el, ha azt a Bíróság előtti ügyben részt vevő fél terjesztette elő, és ha az az üggyel kapcsolatos.

Az előző §-ban említett kérelemben meg kell jelölni a jogvita tárgyát, a sürgősségre okot adó körülményeket, valamint azokat a ténybeli és jogi alapokat, amelyek valószínűsítik a kért ideiglenes intézkedés szükségességét.

A kérelmet külön beadványban, e szabályzat 37. és 38. cikke rendelkezéseinek megfelelően kell benyújtani.

84. cikk

A kérelmet kézbesítik a másik fél részére, aki számára az elnök rövid határidőt állapít meg írásbeli vagy szóbeli észrevételei előterjesztésére.

Az elnök dönt arról, hogy szükséges-e bizonyításfelvételt elrendelni.

Az elnök a másik fél észrevételeinek előterjesztését megelőzően is helyt adhat a kérelemnek. Ezt a határozatot később – akár hivatalból is – módosíthatja vagy visszavonhatja.

85. cikk

Az elnök a kérelemről maga határoz, vagy a Bíróság elé utalja azt.

Az elnök távolléte vagy akadályoztatása esetén e szabályzat 11. cikke megfelelően alkalmazandó.

Ha a kérelmet a Bíróság elé utalták, az minden más ügyet megelőzően – a főtanácsnok meghallgatását követően – soron kívül határoz. Az előző cikk rendelkezései megfelelően alkalmazandók.

86. cikk

A kérelemről indokolt végzéssel kell határozni, amely ellen fellebbezésnek helye nincs. A végzést haladéktalanul kézbesítik a feleknek.

A végzés végrehajtása függővé tehető attól, hogy a kérelmező nyújt-e a körülmények figyelembevételével meghatározott összegű és fajtájú biztosítékot.

A végzés meghatározhatja azt a napot, amelytől kezdve az ideiglenes intézkedés hatályát veszti. Ennek hiányában az intézkedés az eljárást befejező ítélet kihirdetésével veszti hatályát.

A végzés csupán ideiglenes jellegű, és semmilyen tekintetben nem dönti el előre a Bíróságnak az ügy érdemében hozandó határozata tartalmát.

87. cikk

A körülmények megváltozása esetén a végzés a fél kérelmére bármikor módosítható vagy visszavonható.

88. cikk

Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elutasítása nem akadályozza meg az azt előterjesztő felet abban, hogy új tények alapján újabb kérelmet terjesszen elő.

89. cikk

E fejezet rendelkezései megfelelően alkalmazandók a Bíróság határozatai, illetve más intézmények jogi aktusai végrehajtásának felfüggesztése iránt, az EUMSZ 280. és EUMSZ 299. cikk, illetve az EAK 164. cikk alapján előterjesztett kérelmekre.

A kérelemnek helyt adó végzés adott esetben meghatározza azt a napot, amelytől kezdve az ideiglenes intézkedés hatályát veszti.

90. cikk

Az EAK 81. cikk harmadik és negyedik bekezdésében említett kérelem tartalmazza a következőket:

a)

az ellenőrizendő személyek vagy vállalkozások neve és lakóhelye vagy székhelye;

b)

az ellenőrzés tárgya és célja.

Az elnök végzéssel határoz. E szabályzat 86. cikke megfelelően alkalmazandó.

Az elnök távolléte vagy akadályoztatása esetén e szabályzat 11. cikke megfelelően alkalmazandó.

2. fejezet

KIFOGÁS ÉS KÖZBENSŐ KÉRDÉS

91. cikk

Ha a fél azt kéri, hogy a Bíróság az ügy érdemét nem érintve döntsön kifogás vagy közbenső kérdés tárgyában, kérelmét külön beadványban kell benyújtania.

A beadványnak tartalmaznia kell a felhozott ténybeli és jogi alapokat, a kérelmeket és – mellékletként – az ezek alátámasztására szolgáló iratokat.

Közvetlenül a kérelmet tartalmazó beadvány benyújtását követően az elnök határidőt állapít meg, amelyen belül a másik fél írásban előterjesztheti a jogalapokat és kérelmeit.

Ha a Bíróság másként nem határoz, az eljárás a továbbiakban szóbeli.

A Bíróság – a főtanácsnok meghallgatását követően – érdemben dönt a kérelemről, vagy úgy határoz, hogy arról az eljárást befejező határozatban dönt.

Ha a Bíróság a kérelmet elutasítja, vagy arról az eljárást befejező határozatban dönt, az elnök az eljárás folytatására új határidőket állapít meg.

92. cikk

Ha a Bíróságnak nyilvánvalóan nincs hatásköre a kereset elbírálására, vagy ha a kereset nyilvánvalóan elfogadhatatlan, a Bíróság a főtanácsnok meghallgatását követően – az eljárás folytatása nélkül – indokolt végzéssel határozhat az ügyben.

A Bíróság hivatalból – a felek meghallgatását követően – bármikor határozhat arról, hogy a kereset eljárásgátló okok fennállása miatt nem elfogadhatatlan-e, illetve megállapíthatja, hogy a kereset okafogyottá vált, és már nincs szükség határozathozatalra; ezt a határozatát e szabályzat 91. cikke 3. és 4. §-ának megfelelően hozza meg.

3. fejezet

BEAVATKOZÁS

93. cikk

A beavatkozási kérelmet az e szabályzat 16. cikkének 6. §-ában említett közlemény közzétételétől számított hat héten belül kell előterjeszteni.

A beavatkozási kérelem tartalmazza a következőket:

a)

az ügy megjelölése;

b)

az eljárás feleinek megjelölése;

c)

a beavatkozó neve és lakóhelye vagy székhelye;

d)

a beavatkozó kézbesítési címe a Bíróság székhelyén;

e)

azok a kérelmek, amelyek támogatása végett a beavatkozó a beavatkozás megengedését kéri;

f)

azoknak a körülményeknek az ismertetése, amelyek a beavatkozáshoz való jogot megalapozzák, ha a kérelmet az Alapokmány 40. cikkének második vagy harmadik bekezdése alapján terjesztették elő.

A beavatkozó képviseletére az Alapokmány 19. cikkének rendelkezései vonatkoznak.

E szabályzat 37. és 38. cikke megfelelően alkalmazandó.

A beavatkozási kérelmet kézbesítik a feleknek.

Mielőtt a kérelemről határozna, az elnök lehetőséget biztosít a feleknek, hogy írásbeli vagy szóbeli észrevételeiket megtegyék.

Az elnök a kérelemről végzéssel határoz, vagy azt a Bíróság elé utalja.

Ha az elnök megengedi a beavatkozást, a beavatkozó másolatot kap a felek részére kézbesített valamennyi eljárási iratról. Az elnök azonban a fél kérelmére a titkos vagy bizalmas iratokat visszatarthatja.

A beavatkozó a jogvitát beavatkozáskori állásában fogadja el.

Az elnök a beavatkozó számára a beavatkozási beadvány benyújtására határidőt állapít meg.

A beavatkozási beadvány tartalmazza a következőket:

a)

a beavatkozó kérelmei, amelyek valamelyik fél kérelmeinek teljes vagy részleges támogatására vagy azok ellen irányulnak;

b)

a beavatkozó által felhozott jogalapok és érvek;

c)

szükség esetén a felajánlott bizonyítékok megjelölése.

A beavatkozási beadvány benyújtása után az elnök adott esetben határidőt állapít meg, amelyen belül a felek e beadványra válaszolhatnak.

Az a beavatkozási kérelem, amelyet az 1. §-ban említett határidő lejárta után, de a 44. cikk 3. §-ában előírt szóbeli szakasz megnyitásáról szóló határozat meghozatala előtt terjesztettek elő, figyelembe vehető. Ebben az esetben, ha az elnök megengedi a beavatkozást, a beavatkozó észrevételeit a szóbeli szakasz során adhatja elő, ha a szóbeli szakaszra sor kerül.

4. fejezet

MULASZTÁSI ÍTÉLET ÉS ELLENTMONDÁS

94. cikk

Ha az alperes, akinek a keresetlevelet szabályszerűen kézbesítették, ellenkérelmét elmulasztja az előírt formában és határidőn belül előterjeszteni, a felperes kérheti a Bíróságtól, hogy a kérelmeinek adjon helyt.

Ezt a kérelmet kézbesítik az alperes részére. A Bíróság a kérelem tárgyában elrendelheti a szóbeli szakasz megnyitását.

A mulasztási ítélet meghozatala előtt a Bíróság – a főtanácsnok meghallgatását követően – megvizsgálja a keresetlevél elfogadhatóságát, és ellenőrzi, hogy betartották-e a vonatkozó alaki követelményeket, illetve hogy a kérelmek megalapozottnak látszanak-e. A Bíróság bizonyításfelvételt rendelhet el.

A mulasztási ítélet végrehajtható. A Bíróság azonban a 4. § szerinti ellentmondásról szóló határozatáig a végrehajtást felfüggesztheti, illetve a végrehajtást biztosíték nyújtásától teheti függővé, amelynek összegét és nyújtásának módját a körülmények figyelembevételével állapítja meg; a biztosítékot vissza kell adni, ha nem terjesztenek elő ellentmondást, vagy ha az ellentmondást a Bíróság elutasítja.

A mulasztási ítélet ellen ellentmondást lehet előterjeszteni.

Az ellentmondást az ítélet kézbesítésétől számított egy hónapon belül, az e szabályzat 37. és 38. cikkében előírt formában kell előterjeszteni.

Az ellentmondás kézbesítését követően az elnök a másik fél számára írásbeli észrevételei előterjesztésére határidőt állapít meg.

Az eljárást e szabályzat 44. cikke és az azt követő cikkek rendelkezéseinek megfelelően kell lefolytatni.

A Bíróság ítélettel határoz, amely ellen további ellentmondásnak helye nincs.

Ennek az ítéletnek az eredeti példányát a mulasztási ítélet eredeti példányához mellékelik. Az ellentmondásról hozott ítéletről a mulasztási ítélet eredeti példányára széljegyzetet kell vezetni.

5. fejezet

95. cikk

(hatályon kívül helyezve)

96. cikk

(hatályon kívül helyezve)

6. fejezet

RENDKÍVÜLI JOGORVOSLATOK

1. szakasz – Harmadik személy jogorvoslati joga

97. cikk

A harmadik személy jogorvoslati kérelmére e szabályzat 37. és 38. cikke megfelelően alkalmazandó. Az ilyen kérelem továbbá:

a)

megjelöli a megtámadott ítéletet;

b)

ismerteti, hogy ez az ítélet mennyiben sérti a harmadik személy jogait;

c)

megjelöli azokat az okokat, amelyek miatt a harmadik személy nem tudott részt venni az alapeljárásban.

A kérelmet az alapeljárásban részt vevő valamennyi fél ellen kell előterjeszteni.

Ha az ítéletet közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a kérelmet a közzétételtől számított két hónapon belül kell előterjeszteni.

A Bíróság a harmadik személy kérelmére elrendelheti a megtámadott ítélet végrehajtásának felfüggesztését. E szabályzat III. címe 1. fejezetének rendelkezései megfelelően alkalmazandók.

A megtámadott ítéletet módosítani kell annyiban, amennyiben a harmadik személy jogorvoslati kérelmének helyt adtak.

A harmadik személy jogorvoslati kérelme alapján indult eljárásban hozott ítélet eredeti példányát a megtámadott ítélet eredeti példányához mellékelik. A harmadik személy jogorvoslati kérelme alapján indult eljárásban hozott ítéletről a megtámadott ítélet eredeti példányára széljegyzetet kell vezetni.

2. szakasz – Perújítás

98. cikk

A perújítási kérelmet attól a naptól számított három hónapon belül lehet előterjeszteni, amikor a kérelmező a kérelme alapjául szolgáló tényről tudomást szerzett.

99. cikk

A perújítási kérelemre e szabályzat 37. és 38. cikke megfelelően alkalmazandó. Az ilyen kérelem továbbá:

a)

megjelöli a megtámadott ítéletet;

b)

jelzi azokat a pontokat, amelyeken az ítéletet megtámadják;

c)

megjelöli azokat a tényeket, amelyeken a kérelem alapul;

d)

megnevezi a perújításra okot adó tények létezésének, valamint az előző cikkben megállapított határidő betartásának bizonyítékait.

A perújítási kérelmet az abban az ügyben részt vevő valamennyi fél ellen kell előterjeszteni, amelyben a megtámadott ítéletet hozták.

100. cikk

A Bíróság – a főtanácsnok meghallgatását követően és a felek írásbeli észrevételeinek figyelembevételével – zárt ülésen hozott ítélettel határoz a kérelem elfogadhatóságáról; ez semmilyen tekintetben nem dönti el előre az ügy érdemét.

Ha a Bíróság a kérelmet elfogadhatónak nyilvánítja, eljárását a kérelem érdemi vizsgálatával folytatja, és e szabályzat rendelkezéseinek megfelelően ítélettel határoz.

A változtató ítélet eredeti példányát a megváltoztatott ítélet eredeti példányához mellékelik. A változtató ítéletről a megváltoztatott ítélet eredeti példányára széljegyzetet kell vezetni.

7. fejezet

A VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI BIZOTTSÁG HATÁROZATAI ELLEN ELŐTERJESZTETT JOGORVOSLATI KÉRELMEK

101. cikk

Az EAK 18. cikk második bekezdése szerinti jogorvoslati kérelem tartalmazza a következőket:

a)

a kérelmező neve és lakóhelye vagy székhelye;

b)

az aláíró állása;

c)

a Választottbírósági Bizottság megtámadott határozatának megjelölése;

d)

a felek megjelölése;

e)

a tényállás rövid ismertetése;

f)

a kérelmező által felhozott jogalapok és kérelmek.

E szabályzat 37. cikke 3. és 4. §-ának, valamint 38. cikke 2., 3. és 5. §-ának rendelkezései megfelelően alkalmazandók.

Ezenkívül a kérelemhez mellékelni kell a megtámadott határozat hiteles másolatát is.

A Bíróság hivatalvezetője – közvetlenül a kérelem előterjesztését követően – felkéri a Választottbírósági Bizottság hivatalát, hogy küldje meg a Bíróságnak az ügy iratait.

Ezekre az eljárásokra e szabályzat 39., 40., 55. és azt követő cikkei megfelelően alkalmazandók.

A Bíróság ítélettel határoz. Ha a Bíróság a Választottbírósági Bizottság határozatát megsemmisíti, az ügyet szükség esetén visszautalja a Választottbírósági Bizottság elé.

8. fejezet

AZ ÍTÉLETEK ÉRTELMEZÉSE

102. cikk

Az értelmezés iránti kérelmet e szabályzat 37. és 38. cikkének megfelelően kell előterjeszteni. A kérelem megjelöli továbbá a következőket:

a)

az értelmezendő ítélet;

b)

azok a szövegrészek, amelyek értelmezését kérik.

A kérelmet az abban az ügyben részt vevő valamennyi fél ellen kell előterjeszteni, amelyben az ítéletet hozták.

A Bíróság – miután lehetővé tette a felek számára, hogy észrevételeiket előterjesszék, és a főtanácsnok meghallgatását követően – ítélettel határoz.

Az értelmező ítélet eredeti példányát az értelmezett ítélet eredeti példányához mellékelik. Az értelmező ítéletről az értelmezett ítélet eredeti példányára széljegyzetet kell vezetni.

9. fejezet

ELŐZETES DÖNTÉSHOZATALRA UTALÁS ÉS EGYÉB ÉRTELMEZÉSI ELJÁRÁSOK

103. cikk

Az Alapokmány 23. cikke által említett esetekben az eljárást e szabályzat rendelkezései szerint, az előzetes döntéshozatali eljárás sajátosságaiból adódó kiigazításokat is figyelembe véve kell lefolytatni.

Az 1. § rendelkezései alkalmazandók azokra az előzetes döntéshozatalra utalásokra, amelyekről a Luxembourgban 1971. június 3-án aláírt, a társaságok és jogi személyek kölcsönös elismeréséről szóló, 1968. február 29-én aláírt egyezménynek a Bíróság általi értelmezéséről szóló jegyzőkönyv, valamint a Luxembourgban 1971. június 3-án aláírt, a polgári és kereskedelmi ügyekben irányadó bírósági joghatóságról és a bírósági határozatok végrehajtásáról szóló, 1968. szeptember 27-i egyezménynek a Bíróság általi értelmezéséről szóló jegyzőkönyv rendelkezik, továbbá az utóbbi jegyzőkönyv 4. cikke szerinti eljárásokra.

Az 1. § rendelkezései azokra az utalásokra is megfelelően alkalmazandók, amelyekről más megállapodásokban rendelkezhetnek.

104. cikk

A nemzeti bíróságoknak a 103. cikkben említett határozatait a tagállamok részére eredeti változatban küldik meg, amelyhez csatolják a határozatoknak a címzett állam hivatalos nyelvére való fordítását is. Ha a nemzeti bíróság határozatának terjedelme miatt indokolt, ezt a fordítást a határozatról készített összefoglalásnak a címzett állam hivatalos nyelvére fordított szövege helyettesíti, amely ezen állam álláspontja kialakításának alapját képezi majd. Az összefoglalás magában foglalja az előzetes döntéshozatalra terjesztett kérdés vagy kérdések teljes szövegét. Ez az összefoglalás – amennyiben ezek az elemek szerepelnek a nemzeti bíróság határozatában – tartalmazza különösen az alapeljárás tárgyát, az alapeljárás feleinek alapvető érveit, az előzetes döntéshozatalra utalás indokainak rövid bemutatását, továbbá a hivatkozott ítélkezési gyakorlatot valamint a hivatkozott uniós és nemzeti rendelkezéseket.

Az Alapokmány 23. cikkének harmadik bekezdésében említett esetekben a nemzeti bíróságok határozatait eredeti változatban – a határozatnak vagy adott esetben az összefoglalásnak a 29. cikk 1. §-ában említett nyelvek közül a címzett által választott nyelvre való fordításával együtt – küldik meg azoknak az EGT-megállapodásban részes államoknak, amelyek nem tagállamok, valamint az EFTA Felügyeleti Hatóságnak.

Amennyiben egy harmadik állam az Alapokmány 23. cikke negyedik bekezdésének megfelelően jogosult részt venni az előzetes döntéshozatali eljárásban, a nemzeti bíróság határozatát eredeti változatban – a határozatnak vagy adott esetben az összefoglalásnak a 29. cikk 1. §-ában említett nyelvek közül az érintett harmadik állam által választott nyelvre való fordításával együtt – küldik meg részére.

Az alapeljárásban részt vevő feleknek az előzetes döntéshozatali eljárásban történő képviseletét és személyes megjelenését illetően a Bíróság figyelembe veszi az ügyben előzetes döntésért folyamodó nemzeti bíróság eljárási szabályait.

Amennyiben a Bíróság elé előzetes döntéshozatalra terjesztett kérdés azonos egy olyan kérdéssel, amelyről a Bíróság már határozatot hozott, vagy az ilyen kérdésre a válasz egyértelműen levezethető az ítélkezési gyakorlatból, a Bíróság – a főtanácsnok meghallgatását követően – indokolt végzéssel bármikor határozhat, amelyben utal a korábbi ítéletre vagy a vonatkozó ítélkezési gyakorlatra.

A Bíróság – a kérdést előterjesztő bíróság tájékoztatását, az Alapokmány 23. cikkében meghatározott érdekeltek által előadott esetleges észrevételek és a főtanácsnok meghallgatását követően – abban az esetben is indokolt végzéssel határozhat, ha az előzetes döntéshozatalra elé terjesztett kérdésre adandó válasz nem enged teret semmilyen ésszerű kétségnek.

Az előző § rendelkezéseinek sérelme nélkül a Bíróság előtti eljárás előzetes döntéshozatalra utalás esetén szóbeli szakaszt is magában foglal. Az Alapokmány 23. cikkében említett beadványok vagy írásbeli észrevételek előterjesztését követően azonban a Bíróság – az előadó bíró jelentése alapján eljárva, azoknak az érdekelteknek a tájékoztatása után, akik a fent említett rendelkezéseknek megfelelően jogosultak e beadványok vagy észrevételek előterjesztésére, valamint a főtanácsnok meghallgatását követően – másként is határozhat, ha egyetlen érdekelt sem terjesztett elő meghallgatására irányuló, indokolással ellátott kérelmet. A kérelmet az előterjesztett beadványoknak és írásbeli észrevételeknek a fél vagy az érintett részére történő kézbesítését követő három héten belül lehet előterjeszteni. Az elnök ezt a határidőt meghosszabbíthatja.

A Bíróság a főtanácsnok meghallgatását követően felvilágosítást kérhet a nemzeti bíróságtól.

Az előzetes döntéshozatali eljárás költségeiről a nemzeti bíróság határoz.

Különleges esetekben a Bíróság költségmentesség címén a fél képviseletének vagy személyes megjelenésének megkönnyítése érdekében támogatást nyújthat.

104a. cikk

A nemzeti bíróság kérésére az elnök – az előadó bíró javaslatára és a főtanácsnok meghallgatását követően – kivételesen úgy határozhat, hogy az előzetes döntéshozatal tekintetében e szabályzat vonatkozó rendelkezéseitől eltérve gyorsított eljárást alkalmaz, ha a felhozott körülmények alátámasztják az előzetes döntéshozatalra utalt ügy rendkívüli sürgősségét.

Ebben az esetben az elnök haladéktalanul kitűzi a tárgyalási határnapot, amelyről az előzetes döntéshozatalra utaló határozat kézbesítésével értesíti az alapeljárás feleit, valamint az Alapokmány 23. cikke szerinti egyéb érdekelteket.

A felek és az előző bekezdésben említett egyéb érdekeltek beadványokat vagy írásbeli észrevételeket terjeszthetnek elő az elnök által előírt, legalább tizenöt napos határidőn belül. Az elnök felhívhatja a feleket és egyéb érdekelteket arra, hogy a beadványukat vagy az írásbeli észrevételeiket az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés lényeges jogkérdéseire korlátozzák.

A beadványokat vagy írásbeli észrevételeket a tárgyalás előtt meg kell küldeni a fent említett feleknek és egyéb érdekelteknek.

A Bíróság a főtanácsnok meghallgatását követően határoz.

104b. cikk

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik részének V. címe szerinti területek vonatkozásában egy vagy több kérdést felvető előzetes döntéshozatalra utalás – a nemzeti bíróság kérelmére vagy kivételesen hivatalból – az e szabályzat vonatkozó rendelkezéseitől eltérve sürgősségi eljárásban is elbírálható.

A nemzeti bíróság kérelme ismerteti a sürgősség fennállását alátámasztó és ezen eltérő eljárás alkalmazását igazoló jogi és ténybeli körülményeket, valamint lehetőség szerint megjelöli az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekre a nemzeti bíróság által javasolt választ.

Ha a nemzeti bíróság nem nyújtott be sürgősségi eljárás lefolytatása iránti kérelmet, a Bíróság elnöke – ha valószínűsíthető, hogy ezt az eljárást kell alkalmazni – felkérheti a fent említett tanácsot, hogy vizsgálja meg az előzetes döntéshozatalra utalás említett eljárásban történő elbírálásának szükségességét.

Az előzetes döntéshozatalra utalás sürgősségi eljárásban történő elbírálásáról szóló határozatot a kijelölt tanács hozza meg, az előadó bíró jelentése alapján és a főtanácsnok meghallgatását követően. A tanács összetételének meghatározására a 11c. cikknek megfelelően az ügy előadó bíró részére történő kiosztásának napján kerül sor, ha a sürgősségi eljárás alkalmazását a nemzeti bíróság kérte, ha pedig az eljárás alkalmazását a Bíróság elnökének felkérésére vizsgálják, akkor a felkérés napján.

A hivatalvezető haladéktalanul gondoskodik arról, hogy az előző § szerinti előzetes döntéshozatalra utalást – amennyiben a nemzeti bíróság sürgősségi eljárás alkalmazását kérte, illetve ha az elnök felkérte a kijelölt tanácsot az utalás ezen eljárásban történő elbírálása szükségességének vizsgálatára – közöljék a nemzeti bíróság előtti eljárás feleivel, az e bíróság székhelye szerinti tagállammal, valamint az Alapokmány 23. cikkének első bekezdése szerinti intézményekkel, az e rendelkezésben előírt feltételek szerint.

Az előzetes döntéshozatalra utalás sürgősségi eljárásban történő elbírálásáról vagy annak megtagadásáról szóló határozatot haladéktalanul kézbesítik a nemzeti bíróságnak, a feleknek, a tagállamnak és az előző bekezdés szerinti intézményeknek. Az előzetes döntéshozatalra utalás sürgősségi eljárásban történő elbírálásáról szóló határozat megállapítja az előbb említettek számára a beadványok vagy írásbeli észrevételek benyújtására rendelkezésre álló határidőt. A határozat megjelölheti azokat a jogkérdéseket, amelyekre e beadványokban vagy írásbeli észrevételekben ki kell térni, és meghatározhatja ezek maximális terjedelmét.

Az előzetes döntéshozatalra utalást, közvetlenül az első bekezdés szerinti kézbesítést követően, ezenkívül közlik az Alapokmány 23. cikkében meghatározott – az említett kézbesítés címzettjein kívüli – érdekeltekkel, és az előzetes döntéshozatalra utalás sürgősségi eljárásban történő elbírálásáról vagy annak megtagadásáról szóló határozatot közvetlenül a második bekezdés szerinti kézbesítést követően közlik ugyanezekkel az érdekeltekkel.

Az Alapokmány 23. cikke szerinti feleket és egyéb érdekelteket – amint lehetséges – tájékoztatják a tárgyalás előrelátható időpontjáról.

Ha az előzetes döntéshozatalra utalást nem sürgősségi eljárásban bírálják el, az eljárás az Alapokmány 23. cikke rendelkezéseinek és az e szabályzat vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően folytatódik.

A sürgősségi eljárásban elbírálandó előzetes döntéshozatalra utalást, valamint a benyújtott beadványokat vagy írásbeli észrevételeket kézbesítik az Alapokmány 23. cikkében meghatározott – az előző § első bekezdésében említett feleken és érdekelteken kívüli – egyéb érdekelteknek. Az előzetes döntéshozatalra utaláshoz csatolják a fordítást, valamint adott esetben az összefoglalást, a 104. cikk 1. §-ában előírt feltételek szerint.

A benyújtott beadványokat vagy írásbeli észrevételeket ezenkívül kézbesítik a feleknek és az előző § első bekezdésében említett érdekelteknek.

Az előző bekezdések szerinti kézbesítésekkel egyidejűleg közlik a felekkel és az egyéb érdekeltekkel a tárgyalási határnapot.

A tanács – kivételesen sürgős esetben – úgy határozhat, hogy mellőzi az e cikk 2. §-ának második bekezdése szerinti eljárás írásbeli szakaszát.

A kijelölt tanács a főtanácsnok meghallgatását követően határoz.

A kijelölt tanács úgy is határozhat, hogy három bíróból álló tanácsban jár el. Ebben az esetben a kijelölt tanács a kijelölt tanács elnökéből, az előadó bíróból és a kijelölt tanács összetételének meghatározásakor a 11c. cikk 2. §-a szerinti listáról kijelölt első, illetve adott esetben első és második bíróból áll.

A kijelölt tanács úgy is határozhat, hogy visszautalja az ügyet a Bírósághoz annak érdekében, hogy az ügyet nagyobb létszámú ítélkező testületnek osszák ki. A sürgősségi eljárás az új testület előtt – adott esetben a szóbeli szakasz újbóli megnyitását követően – folytatódik.

Az e cikk szerinti eljárási iratok akkortól tekinthetők benyújtottnak, amikor az aláírással ellátott eredeti példány másolatát, valamint a hivatkozott iratokat és dokumentumokat a 37. cikk 4. §-ában meghatározott jegyzékkel együtt – faxon vagy a Bíróságnál rendelkezésre álló más távközlési eszköz útján – megküldték a Hivatalnak. Az irat eredeti példányát és a fent említett mellékleteket meg kell küldeni a Bíróság Hivatalához.

Az e cikk szerinti kézbesítések és közlések a dokumentum másolatának faxon vagy a Bíróságnál és a címzettnél rendelkezésre álló más távközlési eszköz útján történő megküldésével is teljesíthetők.

10. fejezet

AZ EAK 103–105. CIKK SZERINTI KÜLÖNLEGES ELJÁRÁSOK

105. cikk

Az EAK 103. cikk harmadik bekezdésében említett esetben a kérelmet négy hitelesített példányban kell benyújtani. A kérelmet az Európai Bizottság részére kézbesítik.

A kérelemmel együtt be kell nyújtani a kérdéses megállapodás vagy szerződés tervezetét, az Európai Bizottságnak az érintett államhoz intézett észrevételeit és minden egyéb, a kérelmet alátámasztó iratot.

Az Európai Bizottság tíznapos határidőn belül terjeszti észrevételeit a Bíróság elé; ezt a határidőt az elnök – az érintett állam meghallgatását követően – meghosszabbíthatja.

A fenti észrevételek egy hiteles példányát kézbesítik az érintett államnak.

Közvetlenül a kérelem előterjesztését követően az elnök kijelöli az előadó bírót. Az előadó bíró kijelölését követően az első főtanácsnok haladéktalanul főtanácsnokot jelöl ki.

A határozatot zárt ülésen, a főtanácsnok meghallgatását követően hozzák meg.

Az érintett állam és az Európai Bizottság meghatalmazottait és tanácsadóit kérelmükre meg kell hallgatni.

106. cikk

Az EAK 104. cikk utolsó bekezdésében és 105. cikkének utolsó bekezdésében említett esetekben e szabályzat 37. és azt követő cikkeinek rendelkezései megfelelően alkalmazandók.

A kérelmet kézbesítik annak az államnak, amelynek az ellenérdekű személy állampolgára, vagy ahol az ellenérdekű vállalkozás honos.

11. fejezet

VÉLEMÉNYEK

107. cikk

Ha az EUMSZ 218. cikkben említett előzetes vélemény iránti kérelmet az Európai Parlament terjeszti elő, azt kézbesítik a Tanács, az Európai Bizottság és a tagállamok részére. A Tanács kérelmét az Európai Bizottság és az Európai Parlament részére kézbesítik. Az Európai Bizottság kérelmét a Tanács, az Európai Parlament és a tagállamok részére kézbesítik. Tagállam kérelmét a Tanács, az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a többi tagállam részére kézbesítik.

Az elnök határidőt állapít meg, amelyen belül azok az intézmények és tagállamok, amelyek részére a kérelmet kézbesítették, előterjeszthetik írásbeli észrevételeiket.

A vélemény foglalkozhat mind azzal a kérdéssel, hogy a tervezett megállapodás összeegyeztethető-e a Szerződések rendelkezéseivel, mind pedig azzal, hogy az Unió vagy valamely uniós intézmény hatásköre kiterjed-e ilyen megállapodás megkötésére.

108. cikk

Közvetlenül az előző cikkben említett előzetes vélemény iránti kérelem előterjesztését követően az elnök kijelöli az előadó bírót.

A Bíróság zárt ülésen – a főtanácsnokok meghallgatását követően – indokolt véleményt ad.

Az elnök, a tanácskozáson részt vevő bírák és a hivatalvezető által aláírt véleményt kézbesítik a Tanács, az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a tagállamok részére.

109. cikk

(hatályon kívül helyezve)

12. fejezet

AZ EK-SZERZŐDÉS 68. CIKKE SZERINTI ÉRTELMEZÉS IRÁNTI KÉRELMEK

109a. cikk

(hatályon kívül helyezve)

13. fejezet

AZ EUSZ 35. CIKKNEK A LISSZABONI SZERZŐDÉS HATÁLYBALÉPÉSE ELŐTT HATÁLYBAN VOLT VÁLTOZATÁBAN EMLÍTETT VITÁK RENDEZÉSE

109b. cikk

Az EUSZ 35. cikk (7) bekezdésének a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése előtt hatályban volt, a Szerződésekhez csatolt 36. Jegyzőkönyvvel hatályban tartott változata szerinti, tagállamok közötti viták esetében a Bíróság eljárását a vitában részes fél kezdeményezi kérelmével. A kérelmet kézbesítik a többi tagállam és az Európai Bizottság részére.

Az EUSZ 35. cikk (7) bekezdésének a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése előtt hatályban volt, a szerződésekhez csatolt 36. Jegyzőkönyvvel hatályban tartott változata szerinti, a tagállamok és az Európai Bizottság közötti viták esetében a Bíróság eljárását a vitában részes fél kezdeményezi kérelmével. Ha a kérelmet tagállam terjesztette elő, akkor azt a többi tagállam, a Tanács és az Európai Bizottság részére kézbesítik. Ha a kérelmet az Európai Bizottság terjesztette elő, akkor azt a tagállamok és a Tanács részére kézbesítik.

Az elnök határidőt állapít meg, amelyen belül azok az intézmények és tagállamok, amelyek részére a kérelmet kézbesítették, előterjeszthetik írásbeli észrevételeiket.

Közvetlenül az előző §-ban említett kérelem előterjesztését követően az elnök kijelöli az előadó bírót. Az első főtanácsnok ezután a kérelmet haladéktalanul kiosztja az egyik főtanácsnoknak.

A Bíróság – a főtanácsnok indítványának ismertetését követően – ítélettel határoz.

A kérelem alapján indult eljárás szóbeli szakaszt is tartalmaz, ha tagállam vagy az 1. §-ban említett intézmény ezt kéri.

Ugyanez az eljárás alkalmazandó, ha a tagállamok között létrejött valamely megállapodás azt a hatáskört ruházza a Bíróságra, hogy tagállamok közötti, illetve tagállamok és intézmények közötti vitákban határozzon.

IV. CÍM

FELLEBBEZÉSEK A TÖRVÉNYSZÉK HATÁROZATAI ELLEN

110. cikk

Az e szabályzat 29. cikke 2. §-ának b) és c) pontja, valamint 29. cikke 3. §-ának negyedik bekezdése szerinti rendelkezések sérelme nélkül a Törvényszék határozatai elleni, az Alapokmány 56. és 57. cikkében említett fellebbezésekben az eljárás nyelve a Törvényszék fellebbezéssel megtámadott határozatának a nyelve.

111. cikk

A fellebbezés a Bíróság vagy a Törvényszék Hivatalához előterjesztett kérelemmel történik.

A Törvényszék Hivatala haladéktalanul megküldi a Bíróság Hivatala számára az elsőfokú eljárás iratanyagát és – adott esetben – a fellebbezést.

112. cikk

A fellebbezés tartalmazza a következőket:

a)

a fellebbező neve és lakóhelye vagy székhelye;

b)

a Törvényszék előtti eljárás egyéb feleinek megjelölése;

c)

a felhozott jogalapok és jogi érvek;

d)

a fellebbező kérelmei.

A fellebbezésekre e szabályzat 37. cikke és 38. cikkének 2. és 3. §-a megfelelően alkalmazandó.

A Törvényszék fellebbezéssel megtámadott határozatát mellékelni kell a fellebbezéshez. A fellebbezésben meg kell jelölni azt a napot, amelyen a fellebbezéssel megtámadott határozatot a fellebbezőnek kézbesítették.

Ha a fellebbezés nem felel meg a 38. cikk 3. §-ának vagy e cikk 2. §-ának, e szabályzat 38. cikkének 7. §-a megfelelően alkalmazandó.

113. cikk

A fellebbezési kérelmek arra irányulhatnak, hogy:

 

egészben vagy részben helyezzék hatályon kívül a Törvényszék határozatát;

 

egészben vagy részben adjanak helyt az első fokon előterjesztett kérelmeknek; új kérelmeket nem lehet előterjeszteni.

A Törvényszék előtti jogvita tárgyát a fellebbezésben nem lehet megváltoztatni.

114. cikk

A fellebbezést a Törvényszék előtti eljárásban részt vett valamennyi fél részére kézbesítik. E szabályzat 39. cikke megfelelően alkalmazandó.

115. cikk

A fellebbezés kézbesítésétől számított két hónapon belül a Törvényszék előtti eljárásban részt vevő felek válaszbeadványt nyújthatnak be. A válaszadás határideje nem hosszabbítható meg.

A válaszbeadvány tartalmazza a következőket:

a)

a benyújtó fél neve és lakóhelye vagy székhelye;

b)

a nap, amikor a fellebbezést kézbesítették részére;

c)

a felhozott jogalapok és jogi érvek;

d)

a kérelmek.

E szabályzat 37. cikke és 38. cikkének 2. és 3. §-a megfelelően alkalmazandó.

116. cikk

A válaszbeadvány kérelmei arra irányulhatnak, hogy:

 

egészben vagy részben utasítsák el a fellebbezést, illetve egészben vagy részben helyezzék hatályon kívül a Törvényszék határozatát;

 

egészben vagy részben adjanak helyt az első fokon előterjesztett kérelmeknek; új kérelmeket nem lehet előterjeszteni.

A Törvényszék előtti jogvita tárgyát a válaszbeadványban nem lehet megváltoztatni.

117. cikk

A fellebbezést és a válaszbeadványt ki lehet egészíteni válasszal és viszonválasszal, ha az elnök – a fellebbezőnek a válaszbeadvány kézbesítésétől számított hét napon belül előterjesztett kérelmére – úgy ítéli meg, hogy szükség van a válaszra, és azt kifejezetten engedélyezi abból a célból, hogy lehetővé tegye a fellebbező számára álláspontjának előterjesztését, vagy hogy előkészítse a fellebbezésről szóló határozatot. Az elnök állapítja meg azt a határidőt, amelyen belül a választ elő kell terjeszteni és azt a határidőt, amelyen belül e beadvány kézbesítését követően viszonválaszt lehet előterjeszteni.

Ha a válaszbeadvány kérelmei a Törvényszék határozatának teljes vagy részleges hatályon kívül helyezésére irányulnak olyan jogalapra támaszkodva, amelyet a fellebbezésben nem hoztak fel, a kérdéses válaszbeadvány kézbesítésétől számított két hónapon belül a fellebbező vagy bármely más fél erre a jogalapra korlátozódó választ terjeszthet elő. Az ilyen választ követő valamennyi kiegészítő beadványra az 1. § alkalmazandó.

118. cikk

A következő rendelkezésekre is figyelemmel e szabályzat 42. cikkének 2. §-a, illetve a 43., 44., 55–90., 93., 95–100. és 102. cikke megfelelően alkalmazandó a Bíróság előtti olyan eljárásban, amelynek tárgya a Törvényszék határozata elleni fellebbezés.

119. cikk

Ha a fellebbezés teljes egészében vagy részben nyilvánvalóan elfogadhatatlan, illetve nyilvánvalóan megalapozatlan, azt a Bíróság – az előadó bíró jelentése alapján és a főtanácsnok meghallgatását követően – indokolt végzéssel teljes egészében vagy részben bármikor elutasíthatja.

120. cikk

Az e szabályzat 115. cikkének 1. §-ában és – adott esetben – 117. cikkének 1. és 2. §-ában említett beadványok benyújtását követően a Bíróság – az előadó bíró jelentése alapján eljárva, a főtanácsnok és a felek meghallgatását követően – az eljárás szóbeli szakaszának mellőzésével határozhat a fellebbezésről kivéve, ha a fél meghallgatására irányuló, indokolással ellátott kérelmet terjeszt elő. A kérelmet attól számított három héten belül lehet előterjeszteni, hogy a felet értesítették az írásbeli szakasz befejezéséről. Az elnök ezt a határidőt meghosszabbíthatja.

121. cikk

A 44. cikk 2. §-a szerinti jelentést az e szabályzat 115. cikkének 1. §-ában és – adott esetben – 117. cikkének 1. és 2. §-ában említett beadványok benyújtása után terjesztik a Bíróság elé. Ugyanez az eljárás alkalmazandó a benyújtásra előírt határidő letelte után akkor is, ha ilyen beadványokat nem nyújtottak be.

122. cikk

Ha a fellebbezés megalapozatlan, vagy ha a fellebbezés megalapozott, és a Bíróság maga hoz a jogvita kapcsán végleges határozatot, a Bíróság határoz a költségekről.

Az Unió és alkalmazottai közötti jogvitában:

 

e szabályzat 70. cikke kizárólag az intézmények által előterjesztett fellebbezésekre alkalmazandó;

 

e szabályzat 69. cikkének 2. §-ától eltérve a Bíróság – valamely intézmény tisztviselője vagy egyéb alkalmazottja által előterjesztett fellebbezés esetén, amennyiben a méltányosság azt megköveteli – elrendelheti a költségeknek a felek közötti megosztását.

Ha a fellebbezést visszavonják, a 69. cikk 5. §-a megfelelően alkalmazandó.

Ha a Törvényszék előtti eljárásba be nem avatkozó tagállam vagy intézmény által előterjesztett fellebbezés megalapozott, a Bíróság elrendelheti a költségeknek a felek közötti megosztását, illetve azt, hogy a pernyertes fellebbező térítse meg azokat a költségeket, amelyek a pervesztes félnél a fellebbezés következtében merültek fel.

123. cikk

A fellebbezési eljárásban a Bírósághoz intézett beavatkozási kérelmet a 16. cikk 6. §-ában említett közzétételtől számított egyhónapos határidőn belül kell előterjeszteni.

IVa. CÍM

A TÖRVÉNYSZÉK HATÁROZATAINAK FELÜLVIZSGÁLATA

123a. cikk

Ha a Bíróság úgy határoz, hogy az Alapokmány 62. cikke második bekezdésének megfelelően felülvizsgálja a Törvényszék határozatát, az eljárás nyelve – az e szabályzat 29. cikke 2. §-ának b) és c) pontja, valamint 29. cikke 3. §-ának negyedik és ötödik bekezdése szerinti rendelkezések sérelme nélkül – a Törvényszék felülvizsgálat tárgyát képező határozatának a nyelve.

123b. cikk

Különtanács jön létre, amely a 123d. cikkben meghatározott feltételek szerint dönt arról, hogy szükséges-e a Törvényszék határozatának a felülvizsgálata az Alapokmány 62. cikkének megfelelően.

E tanács a Bíróság elnökéből és az öt bíróból álló tanácsok elnökei közül négyből áll, akik az e szabályzat 6. cikkében megállapított rangsor szerint kerülnek kijelölésre.

123c. cikk

Az EUMSZ 256. cikk (2) vagy (3) bekezdése értelmében hozandó határozat kihirdetése napjának kitűzésekor a Törvényszék Hivatala erről értesíti a Bíróság Hivatalát. A Törvényszék Hivatala ezt a határozatot a kihirdetésekor megküldi a Bíróság Hivatalának.

123d. cikk

Az első főtanácsnok a Törvényszék határozatának felülvizsgálatára vonatkozó indítványát megküldi a Bíróság elnökének, ezzel egyidejűleg tájékoztatja erről a hivatalvezetőt. Ha a Törvényszék a határozatát az EUMSZ 256. cikk (3) bekezdése alapján hozta, a hivatalvezető haladéktalanul értesíti a Törvényszéket, a nemzeti bíróságot, a nemzeti bíróság előtt lévő ügyben részt vevő feleket, valamint az Alapokmány 62a. cikkének második bekezdésében említett egyéb érdekelteket a felülvizsgálati indítványról.

Az elnök a felülvizsgálati indítvány kézhezvételekor a 123b. cikk szerinti tanács bírái közül kijelöli az előadó bírót.

E tanács az előadó bíró jelentése alapján dönt arról, hogy szükséges-e a Törvényszék határozatának felülvizsgálata. A Törvényszék határozatának felülvizsgálatát elrendelő határozat megjelöli a felülvizsgálat tárgyát képező kérdéseket.

Ha a Törvényszék a határozatát az EUMSZ 256. cikk (2) bekezdése alapján hozta, a hivatalvezető haladéktalanul értesíti a Törvényszéket, az előtte lefolytatott eljárás feleit, valamint az Alapokmány 62a. cikkének második bekezdésében említett egyéb érdekelteket a Bíróság azon határozatáról, hogy felülvizsgálja a Törvényszék határozatát.

Ha a Törvényszék a határozatát az EUMSZ 256. cikk (3) bekezdése alapján hozta, a hivatalvezető haladéktalanul értesíti a Törvényszéket, a nemzeti bíróságot, a nemzeti bíróság előtt lévő ügyben részt vevő feleket, valamint az Alapokmány 62a. cikkének második bekezdésében említett egyéb érdekelteket a Bíróság azon határozatáról, hogy felülvizsgálja, illetve hogy nem vizsgálja felül a Törvényszék határozatát. A Törvényszék határozatának felülvizsgálatát elrendelő határozatról az Európai Unió Hivatalos Lapjában közleményt tesznek közzé.

123e. cikk

A Törvényszék határozatának felülvizsgálatát elrendelő határozatot kézbesítik az Alapokmány 62a. cikkének második bekezdésében említett feleknek és egyéb érdekelteknek. A tagállamoknak és az EGT-megállapodásban részes államoknak, amelyek nem tagállamok, valamint az EFTA Felügyeleti Hatóságnak történő kézbesítés során csatolják a Bíróság határozatának fordítását az e szabályzat 104. cikke 1. §-ának első és második bekezdésében meghatározott feltételek szerint. A Bíróság határozatát ezenkívül megküldik a Törvényszéknek, és ha a Törvényszék a határozatát az EUMSZ 256. cikk (3) bekezdése alapján hozta, az érintett nemzeti bíróságnak.

Az előző bekezdés szerinti kézbesítéstől számított egy hónapon belül a felek és egyéb érdekeltek, akiknek a Bíróság határozatát kézbesítették, a felülvizsgálat tárgyát képező kérdésekkel kapcsolatban beadványokat vagy írásbeli észrevételeket nyújthatnak be.

Az első főtanácsnok a Törvényszék határozatának felülvizsgálatát elrendelő határozat meghozatalakor kijelöli az ügyben a főtanácsnokot.

Az elnök – az előadó bíró kijelölését követően – kitűzi azt a határnapot, amikor az előadó bírónak be kell nyújtania előzetes jelentését a Bíróság általános értekezletének. E jelentés javaslatokat tartalmaz arra nézve, hogy szükség van-e előkészítő intézkedések esetleges elrendelésére, a felülvizsgálatot melyik ítélkező testület elé utalják, szükség van-e tárgyalás tartására, továbbá arra nézve, hogy mi legyen a főtanácsnok álláspontja ismertetésének módja. A Bíróság a főtanácsnok meghallgatását követően határoz az előadó bíró javaslatairól.

Ha a Törvényszék a felülvizsgálat tárgyát képező határozatát az EUMSZ 256. cikk (2) bekezdése alapján hozta, a Bíróság határoz a költségekről.

V. CÍM

AZ EGT-MEGÁLLAPODÁS SZERINTI ELJÁRÁSOK

123f. cikk

Az EGT-megállapodás 111. cikkének (3) bekezdésében (3) említett esetben az ügyet a vitában részt vevő szerződő felek által előterjesztett kérelemmel terjesztik a Bíróság elé. A kérelmet kézbesítik a többi szerződő fél, az Európai Bizottság, az EFTA Felügyeleti Hatóság és – adott esetben – az egyéb olyan érdekeltek részére, akiknek az uniós jogszabályok értelmezésének azonos kérdését felvető előzetes döntéshozatal iránti kérelmet kézbesítenék.

Az elnök határidőt állapít meg, amelyen belül a szerződő felek és az egyéb olyan érdekeltek, akiknek a kérelmet kézbesítették, írásbeli észrevételeket terjeszthetnek elő.

A kérelmet a 29. cikk 1. §-ában említett nyelvek egyikén kell előterjeszteni. A 29. cikk 3–5. §-a megfelelően alkalmazandó. A 104. cikk 1. §-ának rendelkezései mutatis mutandis alkalmazandók.

Közvetlenül az előző §-ban említett kérelem előterjesztését követően az elnök kijelöli az előadó bírót. Ezt követően az első főtanácsnok a kérelmet haladéktalanul kiosztja az egyik főtanácsnoknak.

A Bíróság – a főtanácsnok meghallgatását követően – zárt ülésen indokolt határozatot hoz a kérelemről.

A Bíróság határozatát, amelyet az elnök, a tanácskozáson részt vevő bírák és a hivatalvezető írnak alá, kézbesítik a szerződő felek és az 1. §-ban említett egyéb érdekeltek részére.

123g. cikk

Az EGT-megállapodás 34. jegyzőkönyvének 1. cikkében említett esetben a nemzeti bíróság kérelmét kézbesítik az ügyben részt vevő felek, a szerződő felek, az Európai Bizottság, az EFTA Felügyeleti Hatóság és – adott esetben – az egyéb olyan érdekeltek részére, akiknek az uniós jogszabályok értelmezésének azonos kérdését felvető előzetes döntéshozatal iránti kérelmet kézbesítenék.

Ha a kérelmet nem a 29. cikk 1. §-ában említett nyelvek egyikén terjesztik elő, csatolni kell a kérelem fordítását e nyelvek valamelyikén.

Az ügyben részt vevő felek, a szerződő felek valamint az első bekezdésben említett egyéb érdekeltek a kézbesítéstől számított két hónapon belül terjeszthetnek elő az ügyre vonatkozó beadványokat vagy írásbeli észrevételeket.

Az eljárásra – a kérelem sajátossága miatt szükséges kiigazításokra is figyelemmel – e szabályzat rendelkezései megfelelően alkalmazandók.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

124. cikk

Az elnök felszólít minden olyan személyt, akinek tanúként vagy szakértőként a Bíróság előtt esküt kell tennie, hogy az igazat mondja, illetve feladatát lelkiismeretesen és pártatlanul lássa el, valamint figyelmezteti őket azokra a büntetőjogi jogkövetkezményekre, amelyeket nemzeti joguk e kötelességük megszegése esetére előír.

A tanú e szabályzat 47. cikke 5. §-a első bekezdésének megfelelően vagy a nemzeti joga által megállapított formában teszi le az esküt.

Ha a tanú nemzeti joga bírósági eljárásokban lehetővé teszi az eskütétel mellett vagy helyett az esküvel egyenértékű nyilatkozat megtételét, a tanú a nemzeti joga által előírt feltételek szerint és formában ilyen nyilatkozatot is tehet.

Ha a nemzeti jog nem rendelkezik sem eskü, sem ilyen nyilatkozat tételéről, az 1. § szerinti eljárás megfelelően alkalmazandó.

A 2. § megfelelően alkalmazandó a szakértőre; ebben az esetben azonban az e szabályzat 47. cikke 5. §-ának első bekezdésére történő hivatkozás helyébe a 49. cikk 6. §-ának első bekezdésére történő hivatkozás lép.

125. cikk

Az EUMSZ 253. cikk rendelkezéseire is figyelemmel, a Bíróság – az érintett kormányokkal történt egyeztetést követően – kiegészítő szabályzatot fogad el a következő területeken követendő eljárás vonatkozásában:

a)

jogsegély iránti megkeresések;

b)

költségmentesség iránti kérelmek;

c)

a Bíróság feljelentése a tanú hamis vallomása vagy a szakértő hamis szakvéleménye miatt, az Alapokmány 30. cikke alapján.

125a. cikk

A Bíróság gyakorlati útmutatót adhat ki különösen a tárgyalás előkészítéséről és menetéről, valamint az írásbeli beadványok és észrevételek benyújtásáról.

126. cikk

Ez a szabályzat az Európai Közösségek Bíróságának 1974. december 4-én elfogadott (Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 350., 1974. december 28., 1. o.), és legutóbb 1991. május 15-én módosított eljárási szabályzatának helyébe lép.

127. cikk

Ezt a szabályzatot, amely e szabályzat 29. cikkének 1. §-ában említett nyelveken hiteles, az Európai Unió Hivatalos Lapjában kell kihirdetni, és a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba.


(1)  HL L 176., 1991.7.4., 7. o., a következő helyesbítéssel: HL L 383., 1992.12.29., 117. o., az 1995. február 21-i (HL L 44., 1995.2.28., 61. o.), 1997. március 11-i (HL L 103., 1997.4.19., 1. o., a következő helyesbítéssel: HL L 351., 1997.12.23., 72. o.), 2000. május 16-i (HL L 122., 2000.5.24., 43. o.), 2000. november 28-i (HL L 322., 2000.12.19., 1. o.), 2001. április 3-i (HL L 119., 2001.4.27., 1. o.), 2002. szeptember 17-i (HL L 272., 2002.10.10., 24. o., a következő helyesbítéssel: HL L 281., 2002.10.19.), 2003. április 8-i (HL L 147., 2003.6.14., 17. o.), 2004. április 19-i (HL L 132., 2004.4.29., 2. o.), 2004. április 20-i (HL L 127., 2004.4.29., 107. o.), 2005. július 12-i (HL L 203., 2005. augusztus 4., 19. o.), 2005. október 18-i (HL L 288., 2005.10.29., 51. o.), 2006. december 18-i (HL L 386., 2006.12.29., 44. o.), 2008. január 15-i (HL L 24., 2008.1.29., 39. o.), 2008. június 23-i (HL L 200., 2008.7.29., 20. o.), 2008. július 8-i (HL L 200., 2008.7.29., 18. o.), 2009. január 13-i (HL L 24., 2009.1.28., 8. o.) és 2010. március 23-i (HL L 92., 2010.4.13., 12. o.) módosításokkal.

(2)  Lásd az az euró bevezetésével kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló, 1997. június 17-i 1103/97/EK tanácsi rendelet (HL L 162., 1997.6.19., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 10. fejezet, 1. kötet, 81. o.) 2. cikkét.

(3)  HL L HL L 1., 1994.1.3., 27. o.


MELLÉKLET

HATÁROZAT A MUNKASZÜNETI NAPOKRÓL

AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA,

tekintettel az eljárási szabályzat 80. cikkének 2. §-ára, amely előírja a Bíróságnak, hogy készítse el a hivatalos munkaszüneti napok jegyzékét,

A KÖVETKEZŐ HATÁROZATOT HOZZA:

1. cikk

Az eljárási szabályzat 80. cikke 2. §-ának alkalmazásában a hivatalos munkaszüneti napok a következők:

 

újév,

 

húsvéthétfő,

 

május 1-je,

 

áldozócsütörtök,

 

pünkösdhétfő,

 

június 23.,

 

augusztus 15.,

 

november 1-je,

 

december 25.,

 

december 26.

Az e cikk első bekezdésében említett hivatalos munkaszüneti napok azok, amelyeket a Bíróság székhelyén megtartanak.

2. cikk

Az eljárási szabályzat 80. cikke 2. §-ának rendelkezéseit kizárólag a jelen határozat 1. cikkében említett hivatalos munkaszüneti napokra lehet alkalmazni.

3. cikk

Az eljárási szabályzathoz mellékelt jelen határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.


Top