6.8.2008

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 210/1

---

A TANÁCS 2008/615/IB HATÁROZATA

(2008. június 23.)

a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 30. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjára, 31. cikke (1) bekezdésének a) pontjára, 32. cikkére és 34. cikke (2) bekezdésének c) pontjára,

tekintettel a Belga Királyság, a Bolgár Köztársaság, a Német Szövetségi Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Szlovén Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, az Olasz Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Portugál Köztársaság, Románia és a Svéd Köztársaság kezdeményezésére,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

mivel:

(1)

A Belga Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság és az Osztrák Köztársaság között létrejött, különösen a terrorizmus, a határokon átnyúló bűnözés, valamint az illegális migráció elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló szerződés (a Prümi Szerződés) hatálybalépését követően e kezdeményezés előterjesztésére – a Bizottsággal való konzultációt követően, az Európai Unióról szóló szerződés rendelkezéseivel összhangban – abból a célból kerül sor, hogy a Prümi Szerződés rendelkezéseinek tartalmát beépítsék az Európai Unió jogi keretrendszerébe.

(2)	Az Európai Tanács 1999. októberi tamperei ülésének következtetései megerősítették, hogy a bűncselekmények felderítése és kivizsgálása céljából fokozottabb információcserére van szükség a tagállamok illetékes hatóságai között.

(3)

A 2004 novemberében elfogadott, az Európai Unióban a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése megerősítéséről szóló hágai programban az Európai Tanács kinyilvánította azon meggyőződését, hogy e cél érdekében innovatív megközelítésre van szükség a bűnüldözéssel kapcsolatos információk határokon átnyúló cseréje terén.

(4)

Az Európai Tanács ennek megfelelően megállapította, hogy ezen információk cseréjének meg kell felelnie a hozzáférhetőség elvére vonatkozó feltételeknek. Ez azt jelenti, hogy amennyiben egy bűnüldözési tisztviselőnek az Unió egyik tagállamában feladatainak végrehajtásához információkra van szüksége, megkaphatja azokat egy másik tagállamból, és a másik tagállam azon bűnüldözési hatóságai, amelyeknek a szóban forgó információk a birtokában vannak, a kérvényezett célra rendelkezésre fogják azokat bocsátani, figyelembe véve az adott tagállamban zajló nyomozások szükségleteit.

(5)	Az Európai Tanács 2008. január 1-jében határozta meg a hágai program e célkitűzésének elérésére vonatkozó határidőt.

(6)

Az Európai Unió tagállamainak bűnüldözési hatóságai közötti, információk és bűnüldözési operatív információk cseréjének leegyszerűsítéséről szóló, 2006. december 18-i 2006/960/IB tanácsi kerethatározat (2) már meghatározza azokat a szabályokat, amelyek szerint a tagállamok bűnüldözési hatóságai a bűnügyi nyomozás vagy bűnüldözési operatív műveletek végrehajtása céljából gyorsan és hatékonyan kicserélhetik a meglévő információkat és bűnüldözési operatív információkat.

(7)

A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének erősítéséről szóló hágai program szintén kimondja, hogy az új technológiákat teljes mértékben fel kell használni, és a nemzeti adatbázisokhoz is kölcsönösen biztosítani kell a hozzáférést, és előírja egyúttal, hogy új, központosított európai adatbázisokat kell létrehozni azon tanulmányok alapján, amelyek igazolták, hogy azok hozzáadott értéket képviselnek.

(8)

A hatékony nemzetközi együttműködés szempontjából alapvető fontosságú, hogy gyorsan és hatékonyan kerülhessen sor pontos információk kicserélésére. A cél olyan eljárások bevezetése, amelyek révén elősegíthető a gyors, hatékony és költségkímélő adatcsereeszközök alkalmazása. Az adatok közös felhasználása keretében ezen eljárásokban érvényesülnie kell az elszámoltathatóságnak, valamint azoknak megfelelő garanciákat kell tartalmazniuk az adatok pontosságára és biztonságára vonatkozóan a továbbítás és tárolás során, továbbá tartalmazniuk kell az adatcsere rögzítésére és az átadott információk felhasználási korlátozásaira vonatkozó eljárásokat.

(9)

A Prümi Szerződés teljesíti ezeket a követelményeket. Annak érdekében, hogy minden tagállam vonatkozásában teljesülhessenek a hágai program alapvető követelményei, a program által meghatározott időkeretben, a Prümi Szerződés lényegi részei tartalmának alkalmazása minden tagállamra nézve kötelezővé kell, hogy váljon.

(10)

E határozat ennélfogva olyan, a Prümi Szerződés főbb rendelkezésein alapuló és az információcsere javítására irányuló rendelkezéseket tartalmaz, amelyek alapján a tagállamok hozzáférést biztosítanak egymás számára automatizált DNS-elemzési állományaikhoz, automatizált daktiloszkópiai azonosítási rendszereikhez és gépjármű-nyilvántartási adataikhoz. A nemzeti DNS-elemzési állományokból és automatizált daktiloszkópiai azonosítási rendszerekből származó adatok esetében a „találat/nincs találat” rendszernek lehetővé kell tennie a keresést végző tagállam számára, hogy – második lépésként – az adott dokumentációhoz kapcsolódó konkrét személyes adatokat kérjen az azt kezelő tagállamtól, és szükség esetén a kölcsönös segítségnyújtási eljárások – többek között a 2006/960/IB kerethatározat alapján elfogadott eljárások – révén további információkat kérjen.

(11)	Ez jelentősen felgyorsítja a jelenlegi eljárásokat azáltal, hogy a tagállamok számára láthatóvá válik, hogy van-e olyan másik tagállam – és ha van, melyik az –, amely rendelkezik a számára szükséges információkkal.

(12)

A határokon átnyúló adat-összehasonlítás várhatóan új dimenziót nyit majd a bűnözéssel szembeni küzdelemben. Az adatok összehasonlítása révén szerzett információk új nyomozási megközelítéseket nyithatnak meg a tagállamok számára, és így kulcsfontosságú szerepet játszhatnak a tagállami bűnüldöző szervek és igazságügyi hatóságok segítésében.

(13)	A szabályok a tagállamok nemzeti adatbázisainak hálózatba kapcsolásán alapulnak.

(14)

Bizonyos feltételek mellett lehetővé kell tenni a tagállamok számára a személyes és nem személyes adatok átadását a határon átnyúló dimenzióval rendelkező nagyszabású eseményekkel kapcsolatos, a bűncselekmények megelőzése, valamint a közrend és a közbiztonság fenntartása céljából való információcsere javítása érdekében.

(15)	A 12. cikk alkalmazásában a tagállamok határozhatnak úgy, hogy elsőbbséget biztosítanak a súlyos bűncselekmények elleni küzdelemnek, szem előtt tartva az adattovábbításhoz rendelkezésre álló korlátozott technikai kapacitást.

(16)	Az információcsere javítása mellett szükség van a rendőri szervek közötti szorosabb együttműködés egyéb formáinak szabályozására is, különösen közös biztonsági műveletek (pl. közös járőrszolgálatok) révén.

(17)

A büntetőügyekben folytatott szorosabb rendőrségi és igazságügyi együttműködéshez szorosan kapcsolódnia kell az alapvető jogok tiszteletben tartásának, különösen a magánélet és a személyes adatok védelme tiszteletben tartása jogának, amelyet különleges adatvédelmi szabályokkal kell garantálni, amelyeknek igazodniuk kell az adatcsere különböző formáinak egyedi jellegéhez. Az ilyen adatvédelmi rendelkezéseknek figyelembe kell venniük különösen az adatbázisokhoz való, határokon átnyúló, online hozzáférés egyedi jellegét. Mivel az online hozzáférés esetében a dokumentációt kezelő tagállamnak nem áll módjában előzetes ellenőrzést végezni, gondoskodni kell egy utólagos ellenőrzést biztosító rendszerről.

(18)

A „találat/nincs találat” rendszer struktúrát ad az anonim profilok összehasonlításához, amelynek esetében a további személyes adatok cseréjére csak találatot követően kerül sor, és amely adatok átadására és átvételére a nemzeti jog az irányadó, a jogsegélyre vonatkozó szabályokat is beleértve. Ez a megoldás megfelelő adatvédelmi rendszert biztosít, leszögezve, hogy a személyes adatok más tagállamnak való átadása megfelelő szintű adatvédelmet igényel a fogadó tagállam részéről.

(19)

A szorosabb rendőrségi és igazságügyi együttműködésből következő átfogó információ- és adatcserére figyelemmel ez a határozat megfelelő szintű adatvédelem biztosítására törekszik. Figyelembe veszi a személyes adatok feldolgozására vonatkozóan az Európa Tanácsnak az egyének személyes adataik gépi feldolgozása során való védelméről szóló, 1981. január 28-i egyezményében és az egyezmény 2001. november 8-i kiegészítő jegyzőkönyvében megállapított védelmi szintet, valamint az Európa Tanácsnak a személyes adatoknak a rendőrségi ágazatban való felhasználása szabályozására irányuló R (87) 15. ajánlásában megfogalmazott elveket.

(20)

Az e határozatban található adatvédelmi rendelkezések olyan adatvédelmi elveket is tartalmaznak, amelyek a harmadik pillérbeli adatvédelemről szóló kerethatározat hiányában szükségesek. Ezt a kerethatározatot a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés egész területére alkalmazni kell, azzal a feltétellel, hogy adatvédelmi szintje nem alacsonyabb, mint az Európa Tanácsnak az egyének személyes adataik gépi feldolgozása során való védelméről szóló, 1981. január 28-i egyezményében és annak 2001. november 8-i kiegészítő jegyzőkönyvében megállapított védelem, valamint a kerethatározat figyelembe veszi a Miniszteri Bizottságnak a tagállamoknak szóló, a személyes adatoknak a rendőrségi ágazatban való felhasználása szabályozására irányuló, 1987. szeptember 17-i R (87) 15. ajánlását, abban az esetben is, ha az adatok feldolgozása nem gépi úton történik.

(21)

Mivel e határozat céljait, nevezetesen az Európai Unión belüli információcsere javítását a tagállamok egymástól elszigetelten nem tudják kielégítően megvalósítani a bűnözéssel szembeni küzdelem és a biztonsági ügyek határon átnyúló jellegéből adódóan, és ezekben az ügyekben rászorulnak egymás munkájának alapul vételére, ezért azok európai uniós szinten jobban megvalósíthatók, a Tanács intézkedéseket hozhat az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződés 5. cikkében meghatározottak szerinti szubszidiaritás elvének megfelelően, amelyre az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke hivatkozik. Az EK-Szerződés 5. cikkében meghatározott arányosság elvének megfelelően e határozat nem lépi túl az e célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(22)	E határozat tiszteletben tartja azokat az alapvető jogokat és megfelel azoknak az alapelveknek, amelyeket különösen az Európai Unió alapjogi chartája ismer el,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. FEJEZET

ÁLTALÁNOS SZEMPONTOK

1. cikk

Cél és hatály

A tagállamok e határozat által meg akarják erősíteni a Szerződés VI. címe által szabályozott ügyekben folytatott határokon átnyúló együttműködést és különösen a bűncselekmények megelőzéséért és kivizsgálásáért felelős hatóságok közötti információcserét. E cél érdekében e határozat az alábbi területekre vonatkozóan tartalmaz szabályokat:

a)	a DNS-profilok, daktiloszkópiai adatok és bizonyos nemzeti gépjármű-nyilvántartási adatok automatizált továbbítására vonatkozó feltételekkel és eljárásokkal kapcsolatos rendelkezések (2. fejezet);

b)	a határon átnyúló dimenzióval rendelkező nagyszabású eseményekkel kapcsolatos adatok átadásának feltételeire vonatkozó rendelkezések (3. fejezet);

c)	a terrorcselekmények megelőzése érdekében történő információátadás feltételeire vonatkozó rendelkezések (4. fejezet);

d)	a határon átnyúló rendőrségi együttműködés különböző intézkedésekkel való megerősítésére vonatkozó feltételekkel és eljárásokkal kapcsolatos rendelkezések (5. fejezet).

2. FEJEZET

ONLINE HOZZÁFÉRÉSI ÉS NYOMONKÖVETÉSI KÉRÉSEK

1. SZAKASZ

DNS-profilok

2. cikk

Nemzeti DNS-elemzési állományok létrehozása

(1)   A tagállamok nemzeti DNS-elemzési állományokat nyitnak és vezetnek a bűncselekmények tekintetében végzett nyomozás céljára. Az ezen állományokban tárolt adatok e határozat keretében történő feldolgozását e határozat rendelkezéseivel összhangban, a feldolgozásra vonatkozó nemzeti jog betartásával kell végrehajtani.

(2)   E határozat végrehajtása érdekében a tagállamok biztosítják az (1) bekezdés első mondatában említett nemzeti DNS-elemzési állományokból származó referenciaadatok rendelkezésre állását. A referenciaadatok kizárólag a DNS nem kódoló szakaszai alapján létrehozott DNS-profilokat és egy hivatkozási számot tartalmaznak. A referenciaadatok nem tartalmazhatnak olyan adatokat, amelyek alapján az adatalany közvetlenül azonosítható. A konkrét személyekhez nem kapcsolható referenciaadatok (nem azonosított DNS-profilok) e minőségének felismerhetőnek kell lennie.

(3)   Minden egyes tagállam a 36. cikkel összhangban tájékoztatja a Tanács Főtitkárságát azokról a nemzeti DNS-elemzési állományokról, amelyekre a 2–6. cikk vonatkozik, valamint a 3. cikk (1) bekezdésében említett automatizált keresés feltételeiről.

3. cikk

DNS-profilok automatizált keresése

(1)   Bűncselekmények esetében folytatott nyomozások érdekében a tagállamok lehetővé teszik más tagállamok – 6. cikkben említett – nemzeti kapcsolattartó pontjai számára a DNS-elemzési állományaikban lévő referenciaadatokhoz való hozzáférést, és felhatalmazzák őket a DNS-profilok összehasonlításával történő automatizált keresés végzésére. Keresést csak egyedi esetekben és a keresést végző tagállam nemzeti jogával összhangban lehet folytatni.

(2)   Amennyiben az automatizált keresés eredményeként valamely átadott DNS-profil egyezést mutat a fogadó tagállam állományában rögzített DNS-profilokkal, a keresést végző tagállam nemzeti kapcsolattartó pontja automatizált módon megkapja azokat a referenciaadatokat, amelyek alapján a találatot elérték. Egyezés hiányában a kapcsolattartó egy arról szóló automatizált értesítést kap.

4. cikk

DNS-profilok automatizált összehasonlítása

(1)   Bűncselekmények esetében folytatott nyomozások érdekében a tagállamok kölcsönös beleegyezés alapján és nemzeti kapcsolattartó pontjaikon keresztül összehasonlítják azonosítatlan DNS-profiljaikat az egyéb nemzeti DNS-elemzési állományok referenciaadatain alapuló valamennyi DNS-profillal. A profilokat automatizált módon kell átadni és összehasonlítani. Azonosítatlan DNS-profilokat összehasonlítás céljára kizárólag akkor kell átadni, amennyiben arról a megkereső tagállam nemzeti joga rendelkezik.

(2)   Amennyiben valamely tagállam az (1) bekezdésben említett összehasonlítás eredményeként úgy találja, hogy a részére átadott DNS-profilok bármelyike megegyezik valamely, a saját DNS-elemzési állományában lévővel, haladéktalanul átadja a másik tagállam kapcsolattartó pontjának azokat a referenciaadatokat, amelyek alapján az egyezést találták.

5. cikk

További személyes adatok és egyéb információk átadása

Amennyiben a 3. és 4. cikkben említett eljárás DNS-profilok egyezését mutatja, a referenciaadatokkal kapcsolatos további rendelkezésre álló személyes adatok és egyéb információk átadására a megkeresett tagállam nemzeti joga az irányadó, a jogsegélyre vonatkozó szabályokat is beleértve.

6. cikk

Nemzeti kapcsolattartó pont és végrehajtási intézkedések

(1)   A 3. és 4. cikkben említett adatok átadása céljából minden egyes tagállam nemzeti kapcsolattartó pontot jelöl ki. A nemzeti kapcsolattartó pont hatáskörére az alkalmazandó nemzeti jog az irányadó.

(2)   A 3. és 4. cikkben meghatározott eljárásokra vonatkozó technikai rendelkezések részleteit a 33. cikkben említett végrehajtási intézkedések tartalmazzák.

7. cikk

Sejtanyagok gyűjtése és DNS-profilok átadása

Amennyiben folyamatban lévő nyomozások vagy büntetőeljárások során valamely – a megkeresett tagállam területén tartózkodó – konkrét személy tekintetében nem áll rendelkezésre DNS-profil a megkeresett tagállam területén, a megkeresett tagállam az érintett személytől származó sejtanyag gyűjtését és vizsgálatát, valamint az így kapott DNS-profil átadását magában foglaló jogsegélyt nyújt, amennyiben

a)	a megkereső tagállam meghatározza a kérelem célját;

b)

a megkereső tagállam saját jogának megfelelően nyomozást elrendelő határozatot vagy az illetékes hatóság által kiadott nyilatkozatot mutat be, amely igazolja, hogy a sejtanyag gyűjtésére és vizsgálatára vonatkozó követelmények teljesülnének, amennyiben az érintett személy a megkereső tagállam területén tartózkodna; és

c)	a megkeresett tagállam joga szerint a sejtanyag gyűjtésére és vizsgálatára, valamint az így kapott DNS-profil átadására vonatkozó követelmények teljesülnek.

2. SZAKASZ

Daktiloszkópiai adatok

8. cikk

Daktiloszkópiai adatok

E határozat végrehajtása érdekében a tagállamok biztosítják a bűncselekmények megelőzése és kivizsgálása céljából létrehozott nemzeti automatizált ujjlenyomat-azonosító rendszer állományából származó referenciaadatok rendelkezésre állását. A referenciaadatok csak az ujjlenyomatok adatait és egy hivatkozási számot tartalmaznak. A referenciaadatok nem tartalmazhatnak olyan adatokat, amelyek alapján az adatalany közvetlenül azonosítható. A konkrét személyekhez nem kapcsolható referenciaadatok (nem azonosított daktiloszkópiai adatok) e minőségének felismerhetőnek kell lennie.

9. cikk

Daktiloszkópiai adatok automatizált keresése

(1)   Bűncselekmények megelőzése és vizsgálata érdekében a tagállamok lehetővé teszik más tagállamok – 11. cikkben említett – nemzeti kapcsolattartó pontjai számára az általuk e célra létrehozott automatizált daktiloszkópiai azonosító rendszerben lévő referenciaadatokhoz való hozzáférést, és felhatalmazzák őket daktiloszkópiai adatok összehasonlításával történő automatizált keresés végzésére. Keresést csak egyedi esetekben és a keresést végző tagállam nemzeti jogával összhangban lehet folytatni.

(2)   Daktiloszkópiai adatoknak az állományt kezelő tagállam kezelésében lévő referenciaadatokkal való megfelelésének megerősítését a fogadó tagállam nemzeti kapcsolattartó pontja végzi az egyértelmű egyezéshez szükséges referenciaadatok automatizált átadása révén.

10. cikk

További személyes adatok és egyéb információk átadása

Amennyiben a 9. cikkben említett eljárás daktiloszkópiai adatok egyezését mutatja, a referenciaadatokkal kapcsolatos további rendelkezésre álló személyes adatok és egyéb információk átadására a megkeresett tagállam nemzeti joga az irányadó, a jogsegélyre vonatkozó szabályokat is beleértve.

11. cikk

Nemzeti kapcsolattartó pont és végrehajtási intézkedések

(1)   A 9. cikkben említett adatok átadása céljából minden egyes tagállam nemzeti kapcsolattartó pontot jelöl ki. A nemzeti kapcsolattartó pont hatáskörére az alkalmazandó nemzeti jog az irányadó.

(2)   A 9. cikkben meghatározott eljárásra vonatkozó technikai rendelkezések részleteit a 33. cikkben említett végrehajtási intézkedések tartalmazzák.

3. SZAKASZ

Gépjármű-nyilvántartási adatok

12. cikk

Gépjármű-nyilvántartási adatok automatizált keresése

(1)   Bűncselekmények megelőzése és vizsgálata, valamint a keresést végző tagállam bíróságainak vagy ügyészségi hatóságainak a hatáskörébe tartozó egyéb jogsértések kezelése, továbbá a közbiztonság fenntartása érdekében a tagállamok lehetővé teszik más tagállamok – (2) bekezdésben említett – nemzeti kapcsolattartó pontjai számára az alábbi nemzeti gépjármű-nyilvántartási adatokhoz való hozzáférést, és felhatalmazzák őket egyedi esetekben automatizált keresés végzésére:

a)	tulajdonosokra vagy üzemeltetőkre vonatkozó adatok; és

b)	gépjárművekre vonatkozó adatok.

Keresés kizárólag teljes alvázszám vagy teljes rendszám alapján végezhető. Keresést csak a keresést végző tagállam nemzeti jogával összhangban lehet folytatni.

(2)   Az (1) bekezdésben említett adatok átadása céljából minden egyes tagállam kijelöl egy beérkező kérelmekkel foglalkozó nemzeti kapcsolattartó pontot. A nemzeti kapcsolattartó pont hatáskörére az alkalmazandó nemzeti jog az irányadó. Az eljárásra vonatkozó technikai rendelkezések részleteit a 33. cikkben említett végrehajtási intézkedések tartalmazzák.

3. FEJEZET

NAGYSZABÁSÚ ESEMÉNYEK

13. cikk

Nem személyes adatok átadása

Bűncselekmények megelőzése, valamint határon átnyúló dimenziójú, nagyszabású események – különösen sportrendezvények vagy az Európai Tanács ülései – során a közrend és biztonság fenntartása érdekében a tagállamok kérelemre, illetve saját kezdeményezésükre és az átadó tagállam nemzeti jogának megfelelően átadják egymás részére az e célból szükséges nem személyes adatokat.

14. cikk

Személyes adatok átadása

(1)   Bűncselekmények megelőzése, valamint határon átnyúló dimenziójú, nagyszabású események – különösen sportrendezvények vagy az Európai Tanács ülései – során a közrend és biztonság fenntartása érdekében a tagállamok kérelemre, illetve saját kezdeményezésükre és az átadó tagállam nemzeti jogának megfelelően – ha az az ilyen adatok átadását lehetővé teszi – személyes adatokat adnak át egymás részére, amennyiben jogerős ítélet vagy egyéb körülmények alapján arra lehet következtetni, hogy az adatalanyok az eseményeken bűncselekményt fognak elkövetni vagy veszélyt jelentenek a közrendre és a biztonságra.

(2)   Személyes adatok kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott célok, és az adatátadás tárgyát képező konkrét események tekintetében dolgozhatók fel. Az átadott adatokat az (1) bekezdésben említett célok elérését követően vagy ha azok már nem elérhetők, haladéktalanul törölni kell. Az átadott adatokat legkésőbb egy év elteltével minden esetben törölni kell.

15. cikk

Nemzeti kapcsolattartó pont

A 13. és 14. cikkben említett adatok átadása céljából minden egyes tagállam nemzeti kapcsolattartó pontot jelöl ki. A nemzeti kapcsolattartó pont hatáskörére az alkalmazandó nemzeti jog az irányadó.

4. FEJEZET

TERRORCSELEKMÉNYEK MEGAKADÁLYOZÁSÁRA IRÁNYULÓ INTÉZKEDÉSEK

16. cikk

Információk átadása terrorcselekmények megakadályozása érdekében

(1)   Terrorcselekmények megakadályozása érdekében a tagállamok egyedi esetekben, nemzeti joguknak megfelelően, – akár kérelem hiányában is – a (2) bekezdésben meghatározott személyes adatokat és információkat adhatnak át más tagállamok (3) bekezdésben említett nemzeti kapcsolattartó pontjai számára, amennyiben ez azért szükséges, mert bizonyos körülmények alapján joggal feltételezhető, hogy az adatalany a terrorizmus elleni küzdelemről szóló, 2002. június 13-i 2002/475/IB tanácsi kerethatározat (3) 1–3. cikkében említett bűncselekményeket fog elkövetni.

(2)   Az átadandó adatok magukban foglalják a vezetéknevet, keresztneve(ke)t, a születési helyet és a születési időt, valamint az (1) bekezdésben említett feltételezés kialakulásához vezető körülmények leírását.

(3)   Minden egyes tagállam nemzeti kapcsolattartó pontot jelöl ki a más tagállamok nemzeti kapcsolattartó pontjaival való információcsere céljából. A nemzeti kapcsolattartó pont hatáskörére az alkalmazandó nemzeti jog az irányadó.

(4)   Az átadó tagállam a nemzeti jognak megfelelően meghatározhatja az ilyen adatok és információk átvevő tagállam általi felhasználásának feltételeit. Az átvevő tagállam köteles ezen feltételeket betartani.

5. FEJEZET

AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS EGYÉB FORMÁI

17. cikk

Közös műveletek

(1)   A rendőrségi együttműködés megerősítése érdekében a tagállamok által kijelölt illetékes hatóságok a közrend és a biztonság fenntartása, valamint a bűncselekmények megelőzése érdekében közös őrjáratokat és egyéb közös műveleteket hajthatnak végre, amelyekben a tagállamok által kijelölt tisztviselők vagy egyéb állami alkalmazottak (a továbbiakban: tisztviselők) vesznek részt valamely másik tagállam területén végrehajtott műveletekben.

(2)   Fogadó tagállamként és saját nemzeti jogával összhangban, valamint a kirendelő tagállam hozzájárulásával minden egyes tagállam végrehajtó hatáskörrel ruházhatja fel a kirendelő tagállam közös műveletben részt vevő tisztviselőit, vagy – amennyiben a fogadó tagállam joga azt lehetővé teszi – lehetővé teheti a kirendelő tagállamok tisztviselői számára, hogy a végrehajtó hatáskörüket a kirendelő tagállam jogának megfelelően gyakorolják. Az ilyen végrehajtó hatáskört kizárólag a fogadó tagállam felügyelete mellett és – főszabályként – tisztviselőinek jelenlétében lehet gyakorolni. A kirendelő tagállamok tisztviselői a fogadó tagállam nemzeti jogának hatálya alá tartoznak. A fogadó tagállam felelősséggel tartozik tevékenységükért.

(3)   A kirendelő tagállam közös műveletekben részt vevő tisztviselőinek követniük kell a fogadó tagállam illetékes hatósága által adott utasításokat.

(4)   A tagállamok benyújtják a 36. cikkben említett nyilatkozatot, amelyben meghatározzák az együttműködés gyakorlati szempontjait.

18. cikk

Nagy tömegeket vonzó eseményekkel, katasztrófákkal és súlyos balesetekkel kapcsolatos segítségnyújtás

A tagállamok illetékes hatóságai kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak, a nemzeti joggal összhangban, nagy tömegeket vonzó eseményekkel és hasonló nagyszabású eseményekkel, katasztrófákkal, valamint súlyos balesetekkel kapcsolatosan, azáltal, hogy törekednek megelőzni a bűncselekményeket, és fenntartani a közrendet és a biztonságot

a)	egymás lehető leghamarabb történő értesítésével az ilyen határokon átnyúló hatásokkal járó eseményekről, valamint a vonatkozó információk cseréjével;

b)	saját területükön a szükséges rendőrségi intézkedések meghozatalával és összehangolásával a határokon átnyúló hatásokkal járó események esetén;

c)	lehetséges mértékben tisztviselők, szakértők és tanácsadók küldésével, valamint felszerelés biztosításával azon tagállam kérelmére, amelynek területén az esemény bekövetkezett.

19. cikk

Fegyver, lőszer és egyéb felszerelés használata

(1)   A kirendelő tagállam azon tisztviselői, akik a 17. vagy a 18. cikk alapján részt vesznek egy másik tagállam területén zajló közös műveletben, annak során viselhetik nemzeti egyenruhájukat. Maguknál tarthatják továbbá az őket kirendelő tagállam nemzeti joga szerint számukra engedélyezett fegyvereket, lőszert és egyéb felszerelést. A fogadó tagállam megtilthatja egyes fegyverek, lőszer vagy felszerelés viselését valamely kirendelő tagállam tisztviselői számára.

(2)   A tagállamok benyújtják a 36. cikkben említett nyilatkozatokat, amelyben felsorolják azokat a fegyvereket, lőszert és egyéb felszerelést, amelyeket kizárólag jogos önvédelemre vagy mások védelmére lehet használni. A fogadó tagállamnak a művelet tényleges irányítását végző tisztviselője egyedi esetekben – a nemzeti jognak megfelelően – engedélyezheti a fegyvereknek, a lőszernek és a felszerelésnek az első mondatban meghatározottakat meghaladó használatát is. A fegyverek, lőszer és felszerelés használatára a fogadó tagállam joga az irányadó. Az illetékes hatóságok tájékoztatják egymást az engedélyezett fegyverekről, lőszerről és felszerelésről, valamint azok használatának feltételeiről.

(3)   Amennyiben valamely tagállam tisztviselői az e határozat keretében folytatott intézkedés során valamely másik tagállam területén gépjárműveket vesznek igénybe, ugyanazon közúti közlekedési szabályok hatálya alá tartoznak, mint a fogadó tagállam tisztviselői, az elsőbbségadásra és a különös kiváltságokra vonatkozó szabályokat is beleértve.

(4)   A tagállamok benyújtják a 36. cikkben említett nyilatkozatokat, amelyekben meghatározzák a fegyverek, lőszer és felszerelés használatának gyakorlati szempontjait.

20. cikk

Védelem és segítségnyújtás

A tagállamok kötelesek más tagállamok határokat átlépő tisztviselői számára azok feladatai ellátása során a saját tisztviselőik részére biztosítottal megegyező védelmet és segítséget nyújtani.

21. cikk

A polgári felelősségre vonatkozó általános szabályok

(1)   Amikor valamely tagállam tisztviselői a 17. cikk alapján egy másik tagállam területén tevékenykednek, tagállamuk az általuk eljárásuk során okozott károkért annak a tagállamnak a joga szerint felel, amelynek területén e tevékenységet végzik.

(2)   Az a tagállam, amelynek területén az (1) bekezdésben említett kár bekövetkezett, a kárt ugyanolyan feltételek mellett téríti meg, mintha azt a saját tisztviselői okozták volna.

(3)   Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az a tagállam, amelynek tisztviselői egy másik tagállam területén valakinek kárt okoztak, teljes mértékben megtéríti ez utóbbi tagállamnak az általa a károsultaknak, illetve a károsult személyek jogán jogosult más személyeknek kifizetett kártérítés összegét.

(4)   Amikor valamely tagállam tisztviselői a 18. cikk alapján egy másik tagállam területén tevékenykednek, ez utóbbi tagállam az általuk eljárásuk során okozott károkért nemzeti joga szerint felel.

(5)   Amennyiben a (4) bekezdésben említett kár súlyos gondatlanság vagy szándékos kötelezettségszegés eredménye, akkor a fogadó tagállam a kirendelő tagállamhoz fordulhat annak érdekében, hogy ez utóbbi visszatérítse számára az általa a sértetteknek vagy a nevükben eljárni jogosult személyeknek kifizetett összegeket.

(6)   Az (1) bekezdésben szabályozott esetben –– harmadik személyekkel szemben fennálló jogai gyakorlásának sérelme nélkül és a (3) bekezdésben foglalt rendelkezés kivételével –– minden tagállam lemond az olyan károk megtérítésének igényléséről, amelyet egy másik tagállamtól szenvedett el.

22. cikk

Büntetőjogi felelősség

Az e határozat keretében másik tagállam területén tevékenykedő tisztviselők az általuk vagy velük szemben esetleg elkövetett bűncselekmények tekintetében a fogadó tagállam tisztviselőivel azonos elbánásban részesülnek, amennyiben az érintett tagállamokra nézve kötelező bármely más megállapodás másként nem rendelkezik.

23. cikk

Munkaviszony

Az e határozat keretében másik tagállam területén tevékenykedő tisztviselőkre továbbra is a saját tagállamukban alkalmazandó munkajogi rendelkezések vonatkoznak, különösen a fegyelmi szabályok tekintetében.

6. FEJEZET

AZ ADATVÉDELEMRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

24. cikk

Fogalommeghatározások és hatály

(1)   E határozat alkalmazásában:

a)

„személyes adatok feldolgozása”: a személyes adatokkal automatikus vagy nem automatikus módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, úgymint adatok gyűjtése, rögzítése, rendszerezése, tárolása, átalakítása vagy megváltoztatása, szétválogatása, visszakeresése, az azokba való betekintés, adatok felhasználása, közlése átadás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel révén, adatok összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése vagy megsemmisítése. Az e határozat szerinti feldolgozás magában foglalja továbbá a találatok meglétéről szóló értesítést;

b)	„automatizált keresési eljárás”: egy másik szerv automatizált állományaihoz való közvetlen hozzáférés, amely eljárás során a válasz is teljesen automatizált módon érkezik;

c)	„megjelölés”: a tárolt személyes adatok megjelölése a jövőbeni feldolgozásuk korlátozásának szándéka nélkül;

d)	„zárolás”: a tárolt személyes adatok megjelölése a jövőbeni feldolgozásuk korlátozásának céljából.

(2)   Az e határozat keretében továbbított adatokra az alábbi rendelkezések vonatkoznak, amennyiben a megelőző fejezetek másként nem rendelkeznek.

25. cikk

Az adatvédelem szintje

(1)   Az e határozat keretében átadott személyes adatok tekintetében minden tagállam biztosítja nemzeti jogában a személyes adatok védelemének legalább az Európa Tanácsnak az egyének személyes adataik gépi feldolgozása során való védelméről szóló, 1981. január 28-i egyezménye és annak 2001. november 8-i kiegészítő jegyzőkönyve szerinti védelmével megegyező szintjét, és ennek során figyelembe veszi az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a tagállamoknak szóló, a személyes adatoknak a rendőrségi ágazatban való felhasználása szabályozására irányuló, 1987. szeptember 17-i R (87) 15. ajánlását, abban az esetben is, ha az adatok feldolgozása nem automatizált módon történik.

(2)   E határozat keretében nem kerülhet sor személyes adatok átadására mindaddig, amíg ezen fejezet rendelkezéseit végre nem hajtották az ilyen adatátadásban érintett tagállamok területeinek nemzeti jogában. A Tanács egyhangúlag határoz arról, hogy e feltétel teljesült-e.

(3)   A (2) bekezdés nem vonatkozik azokra a tagállamokra, amelyekben már megkezdődött a személyes adatok e határozatban előírt átadása a Belga Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság és az Osztrák Köztársaság között létrejött, a különösen a terrorizmus, a határokon átnyúló bűnözés, valamint az illegális migráció elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló, 2005. május 27-i szerződés (Prümi Szerződés) értelmében.

26. cikk

Cél

(1)   Az átvevő tagállam a személyes adatokat kizárólag az adatok átadásának e határozaton alapuló célja érdekében dolgozhatja fel. Bármilyen más célból való felhasználás csak az állományt kezelő tagállam előzetes engedélyével megengedett, és az kizárólag a fogadó tagállam nemzeti jogának hatálya alá tartozik. Ilyen engedély abban az esetben adható, ha az egyéb célokat szolgáló feldolgozás az állományt kezelő tagállam nemzeti joga szerint megengedett.

(2)   A 3., 4. és 9. cikk értelmében átadott adatok feldolgozása a keresést vagy összehasonlítást végző tagállam által kizárólag az alábbiak érdekében engedélyezett:

a)	az összehasonlított DNS-profilok vagy daktiloszkópiai adatok egyezésének megállapítása;

b)	az adatok egyezése esetén jogsegély iránti rendőrségi vagy igazságügyi kérelem előkészítése és benyújtása a nemzeti jognak megfelelően;

c)	a 30. cikk szerinti jegyzőkönyvbe vétel.

Az állományt kezelő tagállam kizárólag akkor dolgozhatja fel a részére a 3., 4. és 9. cikknek megfelelően átadott adatokat, amennyiben az az összehasonlítás, a keresésre való automatizált válaszadás vagy a 30. cikk szerinti jegyzőkönyvbe vétel céljából szükséges. Az átadott adatokat azok összehasonlítását vagy a keresésre való automatizált válaszadást követően haladéktalanul törölni kell, amennyiben nincs szükség azok további, az első albekezdés b) és c) pontjában említett célokat szolgáló feldolgozására.

(3)   A 12. cikk értelmében átadott adatokat az állományt kezelő tagállam kizárólag a keresési eljárásokra való automatizált válaszadás vagy a 30. cikkben meghatározott jegyzőkönyvbe vétel céljából használhatja fel. Az átadott adatokat a keresésre való automatizált válaszadást követően haladéktalanul törölni kell, amennyiben nincs szükség azok további, a 30. cikk szerinti jegyzőkönyvbe vétel célját szolgáló feldolgozására. A válaszadás során a keresést végző tagállam az eljárás eredményeként kapott adatokat kizárólag a keresési eljárás során meghatározott célra használhatja fel.

27. cikk

Illetékes hatóságok

Az átadott személyes adatok kizárólag a 26. cikkben említett célok elvégzéséért felelős hatóságok, szervek és bíróságok által dolgozhatók fel. Különösen, adatokat más szervek részére csak az átadó tagállam előzetes engedélyével, és kizárólag az átvevő tagállam nemzeti jogának megfelelően lehet átadni.

28. cikk

Az adatok pontossága, aktualitása és tárolási ideje

(1)   A tagállamoknak biztosítaniuk kell a személyes adatok pontosságát és aktualitását. Ha például a hivatali eljárás során vagy az adatalanytól származó értesítésből kiderül, hogy helytelen adatok vagy olyan adatok kerültek átadásra, amelyeket nem lett volna szabad átadni, erről haladéktalanul értesíteni kell az átvevő tagállamot vagy tagállamokat. Az érintett tagállam vagy tagállamok kötelesek kijavítani vagy törölni az adatokat. Továbbá a helytelennek talált személyes adatokat is ki kell javítani. Ha az átvevő szerv okkal feltételezi, hogy az átadott adatok helytelenek, vagy azokat törölni kellene, akkor erről haladéktalanul tájékoztatnia kell az átadó szervet.

(2)   Azokat az adatokat, amelyek pontosságát az adatalany kétségbe vonja, valamint amelyek pontossága vagy pontatlansága nem állapítható meg, a tagállamok nemzeti jogának megfelelően az adatalany kérésére meg kell jelölni. Amennyiben létezik egy ilyen megjelölés, azt a tagállamok nemzeti jogának figyelembevételével kizárólag az adatalany engedélyével vagy az illetékes bíróság vagy a független adatvédelmi hatóság határozata alapján lehet eltávolítani.

(3)   Azokat az átadott személyes adatokat, amelyeket nem lett volna szabad átadni vagy átvenni, törölni kell. A jogszerűen átadott és átvett adatokat törölni kell:

a)	ha az adatok nem vagy már nem szükségesek az átadás céljának szempontjából; amennyiben személyes adatok kérés nélkül kerültek átadásra, az átvevő szervnek haladéktalanul ellenőriznie kell, hogy azok szükségesek-e az átadás céljának szempontjából;

b)	az átadó tagállam nemzeti jogában az adatok megőrzése tekintetében megállapított maximális időtartam lejáratát követően, amennyiben az átadó szerv az átvevő szervet az említett maximális időtartamról az adatok átadásakor tájékoztatta.

Amennyiben joggal feltételezhető, hogy az adatok törlése hátrányosan befolyásolná az adatalany érdekeit, az adatokat a nemzeti jog figyelembevételével a törlés helyett zárolni kell. A zárolt adatokat kizárólag arra a célra szabad átadni vagy felhasználni, amely miatt az adatok nem kerültek törlésre.

29. cikk

Az adatvédelem és adatbiztonság biztosítása érdekében hozott technikai és szervezési intézkedések

(1)   Az átadó és az átvevő szervek lépéseket tesznek annak biztosítására, hogy a személyes adatok hatékony védelemben részesüljenek a véletlen vagy jogosulatlan megsemmisítés, véletlen elvesztés, jogosulatlan hozzáférés, jogosulatlan vagy véletlen változtatás és jogosulatlan közzététel ellen.

(2)   Az automatizált keresési eljárás technikai kialakításának jellemzőit a 33. cikkben említett végrehajtási intézkedések szabályozzák, amelyek garantálják, hogy:

a)	az adatvédelem és adatbiztonság biztosítása céljából sor kerüljön a technika jelenlegi állásának megfelelő olyan intézkedések meghozatalára, amelyek különösen az adatok titkosságát és sérthetetlenségét szavatolják;

b)	általánosan hozzáférhető hálózatok használata esetén az illetékes hatóságok által elismert kódolási és engedélyezési eljárásokat alkalmazzanak; és

c)	a 30. cikk (2), (4) és (5) bekezdésével összhangban ellenőrizhető legyen a keresések megengedhetősége.

30. cikk

Dokumentáció és jegyzőkönyvezés; az automatizált és a nem automatizált átadásra vonatkozó különleges szabályok

(1)   Az átadás megengedhetőségének ellenőrzése érdekében minden tagállam garantálja, hogy az állományt kezelő szerv és a keresést végző szerv a személyes adatok minden egyes nem automatizált átadását és nem automatizált átvételét dokumentálja. A dokumentáció a következő információkat tartalmazza:

a)	az átadás indoka;

b)	az átadott adatok;

c)	az átadás dátuma; és

d)	a keresést végző szerv és az állományt kezelő szerv neve vagy hivatkozási kódja.

(2)   A 3., 9. és a 12. cikken alapuló automatizált adatkeresésre és a 4. cikk szerinti automatizált összehasonlításra a következők vonatkoznak:

a)

automatizált kereséseket vagy összehasonlításokat kizárólag a nemzeti kapcsolattartó pontok különleges engedéllyel rendelkező tisztviselői hajthatnak végre. Az automatizált keresések vagy összehasonlítások végrehajtására jogosult tisztviselők jegyzékét kérésre az (5) bekezdésben említett felügyeleti hatóságok és az egyéb tagállamok rendelkezésére kell bocsátani;

b)

minden tagállam biztosítja, hogy az állományt kezelő szerv és a keresést végző szerv jegyzőkönyvet készítsen a személyes adatok minden egyes átadásáról és átvételéről, a találatról vagy annak hiányáról való értesítést is beleértve. A jegyzőkönyv a következő információkat tartalmazza: i. az átadott adatok; ii. az átadás dátuma és pontos időpontja; és iii. a keresést végző szerv és az állományt kezelő szerv neve vagy hivatkozási kódja. A keresést végző szerv jegyzőkönyvbe veszi továbbá a keresés vagy az átadás indokát, valamint a keresést végrehajtó tisztviselő és a keresést vagy az átadást elrendelő tisztviselő ismertetőjelét.

(3)   A jegyzőkönyvező szerv kérésre haladéktalanul közli a jegyzőkönyvbe vett adatokat az érintett tagállam illetékes adatvédelmi hatóságaival, legkésőbb a kérelem kézhezvételétől számított négy héten belül. A jegyzőkönyvbe vett adatokat kizárólag a következő célokra lehet felhasználni:

a)	az adatvédelem ellenőrzése;

b)	az adatbiztonság biztosítása.

(4)   A jegyzőkönyvbe vett adatokat megfelelő intézkedések segítségével védeni kell a nem megfelelő felhasználással és a helytelen felhasználás egyéb formáival szemben, valamint két évig meg kell őrizni azokat. A megőrzési idő lejárta után a jegyzőkönyvbe vett adatokat haladéktalanul törölni kell.

(5)   A személyes adatok átadásának vagy átvételének jogi ellenőrzése a tagállamok független adatvédelmi hatóságainak, vagy adott esetben igazságügyi hatóságainak a feladata. A nemzeti jog figyelembevételével bárki felkérheti ezeket a hatóságokat arra, hogy azok ellenőrizzék a személyükre vonatkozó adatok feldolgozásának jogszerűségét. Ezek és a jegyzőkönyvezésért felelős hatóságok az ilyen kérésektől függetlenül az érintett állományok alapján szúrópróbaszerűen is ellenőrzik az átadás jogszerűségét.

A független adatvédelmi hatóságok ellenőrzés céljából 18 hónapig megőrzik az ilyen ellenőrzések eredményeit. Ezen időtartam lejárta után haladéktalanul törlik ezeket. A nemzeti joggal összhangban minden adatvédelmi hatóság felkérést kaphat egy másik tagállam független adatvédelmi hatóságától hatáskörei gyakorlására. A tagállamok független adatvédelmi hatóságai – különösen a célirányos információk cseréje révén – elvégzik a kölcsönös együttműködéshez szükséges ellenőrzési feladatokat.

31. cikk

Az adatalanyok tájékoztatáshoz és kártérítéshez fűződő jogai

(1)   Az adatalany részére személyazonossága igazolása után a nemzeti jog szerinti adatalany kérésére a nemzeti jog figyelembevételével, indokolatlan költségek nélkül, közérthető formában és elfogadhatatlan késedelem nélkül tájékoztatást kell nyújtani a személye tekintetében feldolgozott adatokról, az adatok eredetéről, az átvevőről vagy az átvevők kategóriáiról, a feldolgozás tervezett céljáról és – amennyiben a nemzeti jog előírja – a feldolgozás jogalapjáról. Ezen túlmenően az adatalanynak jogában áll a téves adatokat kijavíttatni és a jogszerűtlenül feldolgozott adatokat töröltetni. A tagállamok biztosítják továbbá, hogy az adatalany az adatvédelemmel kapcsolatos jogainak megsértése esetén panaszt nyújthat be egy, az emberi jogokról szóló európai egyezmény 6. cikke (1) bekezdésének értelmében vett független bírósághoz vagy törvényszékhez, vagy a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) 28. cikkének értelmében vett független felügyelő hatósághoz, valamint biztosítják, hogy az adatalanynak lehetősége legyen arra, hogy kártérítést követeljen, vagy egyéb típusú jogi elégtétellel éljen. Az ezen jogok érvényesítésére irányuló eljárás részleteire és a tájékoztatáshoz való jog korlátozásának indokaira azon tagállam vonatkozó nemzeti jogi rendelkezései az irányadóak, amelyben az adatalany jogait érvényesíti.

(2)   Amennyiben valamely tagállam egy szerve e határozat értelmében személyes adatot adott át, a másik tagállam fogadó szervezete nem használhatja fel az átadott adatok pontatlanságát jogalapként a sértett féllel szembeni, nemzeti jog szerinti felelőssége elhárításához. Ha a tévesen továbbított adatok felhasználása miatt az átvevő szervvel szemben kártérítést ítélnek meg, a kártérítésként kifizetett összeget az adatokat átadó szerv teljes mértékben megtéríti az átvevő szervnek.

32. cikk

A tagállamok által kért információ

Az átvevő tagállam kérelemre tájékoztatja az átadó tagállamot az átadott adatok feldolgozásáról és az ezáltal elért eredményekről.

7. FEJEZET

VÉGREHAJTÁSI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

33. cikk

Végrehajtási intézkedések

A Tanács – minősített többséggel és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően – elfogadja az e határozat uniós szintű végrehajtásához szükséges intézkedéseket.

34. cikk

Költségek

Minden egyes tagállam viseli az e határozat alkalmazásával kapcsolatosan saját hatóságai számára felmerülő műveleti költségeket. Különleges esetekben az érintett tagállamok eltérő szabályozást fogadhatnak el.

35. cikk

Más jogi eszközökkel való kapcsolat

(1)   Az érintett tagállamokra e határozat vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni a Prümi Szerződésben foglalt megfelelő rendelkezések helyett. A Prümi Szerződés bármilyen egyéb rendelkezését alkalmazni kell a Prümi Szerződés szerződő felei között.

(2)   A Szerződés VI. címe alapján elfogadott egyéb aktusokban vállalt kötelezettségeik sérelme nélkül:

a)

a tagállamok továbbra is alkalmazhatják a határon átnyúló együttműködésre vonatkozó, e határozat elfogadásának időpontjában érvényben lévő két- vagy többoldalú megállapodásokat vagy megegyezéseket, amennyiben e megállapodások vagy megegyezések nem összeegyeztethetetlenek e határozat célkitűzéseivel;

b)	a tagállamok e határozat hatálybalépését követően megköthetnek vagy hatályba léptethetnek határon átnyúló együttműködésre vonatkozó, két- vagy többoldalú megállapodásokat vagy megegyezéseket, amennyiben ezek e határozat céljainak kiterjesztéséről vagy kibővítéséről rendelkeznek.

(3)   Az (1) és (2) bekezdésben említett megállapodások és megegyezések nem befolyásolhatják az e megállapodásokban vagy megegyezésekben nem részes tagállamokkal fennálló kapcsolatokat.

(4)   A tagállamok e határozat hatálybalépését követően négy héten belül tájékoztatják a Tanácsot és a Bizottságot a (2) bekezdés a) pontja szerinti azon meglévő megállapodásokról és megegyezésekről, amelyeket továbbra is alkalmazni kívánnak.

(5)   A tagállamok továbbá tájékoztatják a Tanácsot és a Bizottságot a (2) bekezdés b) pontja szerinti valamennyi új megállapodásról vagy megegyezésről azok aláírását követően három hónapon belül, vagy az e határozat elfogadását megelőzően aláírt eszközök esetében azok hatálybalépését követően három hónapon belül.

(6)   E határozat egyetlen rendelkezése sem érinti a tagállamok és harmadik államok közötti két- vagy többoldalú megállapodásokat vagy megegyezéseket.

(7)   E határozat nem sérti a jogsegélyre, illetve a bírósági határozatok kölcsönös elismerésére vonatkozó érvényes megállapodásokat.

36. cikk

Végrehajtás és nyilatkozatok

(1)   A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy e határozat rendelkezéseinek egy évvel a határozat hatálybalépését követően eleget tegyenek, a 2. fejezet rendelkezéseinek kivételével, amelyek tekintetében a szükséges intézkedéseket három évvel a határozat és az e határozat végrehajtásáról szóló tanácsi határozat hatálybalépését követően kell meghozni.

(2)   A tagállamok tájékoztatják a Tanács Főtitkárságát és a Bizottságot arról, hogy az e határozatból eredő kötelezettségeket végrehajtották, és benyújtják az e határozatban előírt nyilatkozatokat. Ennek során az egyes tagállamok jelezhetik, hogy haladéktalanul alkalmazzák e határozatot azoknak a tagállamoknak a viszonylatában, amelyek ugyanilyen közlést tettek.

(3)   Az (2) bekezdéssel összhangban tett nyilatkozatokat a Tanács Főtitkárságának továbbított nyilatkozat révén tetszőleges időpontban lehet módosítani. A Tanács Főtitkársága valamennyi kézhez vett nyilatkozatot a tagállamok és a Bizottság rendelkezésére bocsátja.

(4)   Ennek és a tagállamok által kérelem alapján szolgáltatott egyéb információk alapján a Bizottság 2012. július 28-ig a Tanács elé terjeszti az e határozat végrehajtásáról szóló jelentését, a további fejlesztésre vonatkozóan általa célszerűnek tartott javaslatokkal együtt.

37. cikk

Alkalmazás

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

---

(1)  2007. június 10-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2)  HL L 386., 2006.12.29., 89. o.

(3)  HL L 164., 2002.6.22., 3. o.

(4)  HL L 281., 1995.11.23., 31. o. A legutóbb az 1882/2003/EK rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.

---