MELLÉKLET

Az 1. cikk (2) bekezdésében említett, a közösségi célkitűzés elérésének ellenőrzéséhez szükséges vizsgálati program

1.   A mintavétel gyakorisága és státusa

a)	A mintavételi rendszer tartalmazza a 2160/2003/EK rendelet hatálya alá tartozó valamennyi brojlerállományt.

b)

Az illetékes hatóság az élelmiszer-ipari vállalkozó kezdeményezésére mintát vesz a brojlerállományokból. — Az élelmiszer-ipari vállalkozó kezdeményezésére elvégzett mintavételt a 2160/2003/EK rendelet 5. cikkének (3) bekezdésével összhangban három héttel a brojlercsirkéknek a vágóhídra történő szállítását megelőzően kell elvégezni. — Az illetékes hatóság által elvégzett mintavételnek minden évben az 5 000 egyeddel rendelkező gazdaságok 10 %-ának legalább egy brojlerállományára ki kell terjednie. A mintavételt kockázati alapon minden alkalommal végre kell hajtani, ha az illetékes hatóság szükségesnek tartja. Az illetékes hatóság által elvégzett mintavétel helyettesítheti az élelmiszer-ipari vállalkozó kezdeményezésére történő egyik mintavételt.

c)

Azonban az a) ponttól eltérően az illetékes hatóság úgy határozhat, hogy a több állománnyal rendelkező gazdaságokban minden mintavételi körben legalább egy brojlerállományból mintát vesz, amennyiben: i. csoportos mozgatást (all in all out rendszer) alkalmaznak; ii. valamennyi állományt ugyanúgy nevelik; iii. valamennyi állomány etető- és itatóberendezése közös; iv. egy éven keresztül és a gazdaságban található valamennyi állományból legalább hat mintavételi körben vizsgálták a Salmonella spp. előfordulását a b) pontban meghatározott monitoringrendszernek megfelelően, és az illetékes hatóság minden állományból legalább egy mintavételi körben vett mintát; valamint v) a Salmonella enteritidisre vagy a Salmonella typhimuriumra vonatkozó vizsgálatok eredménye minden esetben negatív volt.

2.   Mintavételi jegyzőkönyv

Legalább két pár csizma-, illetve zoknitampon segítségével kell mintát venni. A szabadtartású brojlerállomány esetében csak az istállón belül kell mintát gyűjteni. Minden csizma-/zoknitampont egy mintában kell egyesíteni.

A legfeljebb 100 egyedből álló brojlerállományok esetében, ahol a csizma-/zoknitamponok nem használhatók, mert az istállókba nem lehet bejutni, ezek a mintavételi eszközök helyettesíthetők kézzel húzott tamponokkal. Ilyen esetben a csizma-/zoknitampont egy kesztyűre rögzítik, és azt kézzel friss bélsárral szennyezett felületekhez dörzsölik, illetve amennyiben ez nem lehetséges, más, a célnak megfelelő bélsár-mintavételi módszert alkalmaznak.

A csizma-/zoknitampon felhúzása előtt felületét maximális kinyerést biztosító oldószerrel (MRD: 0,8 % nátrium-klorid, 0,1 % pepton steril ionmentes vízben), fertőtlenített vízzel vagy a 2160/2003/EK rendelet 11. cikkében említett nemzeti referecialaboratórium által jóváhagyott más oldószerrel kell benedvesíteni. Meg kell tiltani az antibiotikus hatású vagy egyéb fertőtlenítő szereket tartalmazó, a gazdaság területén belüli víz használatát. A csizmatamponok benedvesítésének javasolt módja az, ha folyadékot öntünk beléjük mielőtt azokat felhúznánk. Alternatív megoldásként a csizma-, illetve zoknitamponok használat előtt oldószerrel autoklávozhatók autokláv tasakban vagy edényben. Az oldószert a csizma felvétele után is fel lehet vinni a felületre szóró- vagy mosópalack segítségével.

Gondoskodni kell arról, hogy a vett mintában az istálló valamennyi része arányosan szerepeljen. Minden csizma-/zoknitamponpárnak az istálló területének kb. 50 %-át kell lefednie.

A mintavétel befejezésekor a csizma-/zoknitamponokat óvatosan kell lehúzni úgy, hogy a rátapadó anyagot ne távolítsák el. A zoknitamponokat ki kell fordítani, hogy a minta a tamponokon maradjon. A tamponokat egy tasakba vagy edénybe kell tenni és címkével kell ellátni.

Az illetékes hatóságnak felügyelnie kell az élelmiszer-ipari vállalkozók oktatását annak érdekében, hogy biztosítsák a mintavételi jegyzőkönyvek helyes alkalmazását.

Azokban az esetekben, amikor a szalmonellafertőzés gyanúja miatt az illetékes hatóság végzi az ellenőrzést, valamint minden más indokolt esetben, az illetékes hatóságnak szükség esetén további vizsgálatok elvégzése által meg kell bizonyosodnia arról, hogy a brojlerállományok szalmonellafertőzöttségére vonatkozó vizsgálatok eredményeit nem befolyásolja az antimikrobiális készítményeknek az állományokban történő alkalmazása.

Amennyiben a Salmonella enteritidis és a Salmonella typhimurium jelenlétét nem mutatják ki, de az antimikrobális készítményeket vagy azoknak a baktériumok szaporodását gátló hatását igen, az 1. cikk (2) bekezdésében említett közösségi célkitűzés elérésének érdekében a brojlerállomány fertőzött állománynak tekintendő.

3.   A minták vizsgálata

3.1.   A minták szállítása és előkészítése

A mintákat a mintavételt követő 25 órán belül expressz küldeményként vagy futárszolgálattal kell elküldeni a 2160/2003/EK rendelet 11. és 12. cikkében említett laboratóriumokba. A laboratóriumban a mintákat hűtve kell tárolni a vizsgálatig, amelyet a beérkezéstől számított 48 órán belül el kell végezni.

Az egy pár csizma- vagy zoknitamponmintát gondosan ki kell csomagolni, elkerülve a hozzátapadt bélsár leválását, egyesíteni kell, és szobahőmérsékletre előmelegített 225 ml pufferolt peptonvízbe (BPW) kell helyezni.

A mintát meg kell keverni, hogy a víz teljesen átigya, és a 3.2. pontbeli kimutatási módszer használatával folytatni kell a minta kitenyésztését.

Amennyiben megegyezés születik a szalmonella kimutatására szolgáló bélsár előkészítésére vonatkozó ISO szabványokról, alkalmazni kell azokat, és fel kell váltani az e pontban ismertetett, a minták előkészítésével kapcsolatos rendelkezéseket.

3.2.   Kimutatási módszer

A hollandiai bilthoveni Közösségi Szalmonella Referencialaboratórium (CRL) által ajánlott kimutatási módszert kell használni.

E módszert az ISO 6579:2002 D. melléklete tervezetének jelenlegi változata ismerteti: „A Salmonella spp.-nek az állati bélsárban, valamint az elsődleges termelés szintjén vett mintákban történő kimutatása.”

E kimutatási módszerben egy félfolyékony közeget (módosított félfolyékony Rappaport-Vassiladis közeg, MSRV) használnak egyedi szelektív táptalajként.

3.3.   Szerotipizálás

Minden pozitív mintából legalább egy izolátumot szerotipizálni kell a Kaufmann-White módszer szerint.

3.4.   Alternatív módszerek

Az élelmiszer-ipari vállalkozó kezdeményezésére vett minták esetében az e melléklet 3.1., 3.2. és 3.3. pontjában előírt mintaelőkészítési módszerek, kimutatási módszerek és szerotipizálás helyett használhatók a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 11. cikkében előírt vizsgálati módszerek, amennyiben azokat az EN/ISO 16140:2003 szabványnak megfelelően validálják.

3.5.   A törzsek tárolása

Az illetékes hatóságnak évente istállónként legalább egy izolált törzset kell vennie, és azt a törzsek épségét legalább két évig biztosító szokásos tenyészettárolási módszert alkalmazva kell tárolnia a jövőbeli fágtipizáláshoz és az antimikrobiális rezisztencia vizsgálatához.

4.   Eredmények és jelentés

4.1.   Az előfordulás kiszámítása a közösségi célkitűzés felülvizsgálata céljából

A közösségi célkitűzés elérésének felülvizsgálata céljából egy brojlerállományt fertőzöttnek kell tekinteni, ha a (vakcinatörzstől eltérő) vizsgált Salmonella enteritidist és Salmonella typhimuriumot bármikor kimutatták az állományban.

Függetlenül a mintavételi és vizsgálati műveletek számától, a fertőzött állományokat körönként csak egyszer kell számításba venni, és csak a kimutatás első évében kell jelentést készíteni róluk.

4.2.   Jelentéstétel

A jelentés a következőket tartalmazza:

a)	az illetékes hatóság vagy az élelmiszer-ipari vállalkozó által mintavétellel vizsgált brojlercsirke-állományok teljes száma;

b)	a fertőzött brojlercsirke-állományok teljes száma;

c)	valamennyi izolált szalmonellaszerotípus (beleértve a Salmonella enteritidisen és a Salmonella typhimuriumon kívüli szerotípusokat is);

d)	az eredmények magyarázata, különösen a kivételes esetek tekintetében.

Az eredményeket és a további vonatkozó információkat a 2003/99/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 9. cikke (1) bekezdésében előírt, a rezisztencia tendenciáiról és forrásairól szóló jelentés részeként jelenteni kell a Bizottságnak.

4.3.   További információk

A nemzeti szinten, vagy nemzeti szintű kérésre az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság által vizsgált minden egyes brojlercsirke-állományról legalább az alábbi információkat rendelkezésre kell bocsátani:

a)	az illetékes hatóság vagy az élelmiszer-ipari vállalkozó által vett minta;

b)	a gazdaság egyedi hivatkozási száma;

b)	az istálló egyedi hivatkozási száma;

d)	a mintavétel hónapja.

---

(1)  HL L 165., 2004.4.30., 1. o., helyesbítve: HL L 191., 2004.5.28., 1. o.

(2)  HL L 325., 2003.12.12., 31. o.