15.12.2007

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 330/1

---

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1482/2007/EK HATÁROZATA

(2007. december 11.)

a belső piac adózási rendszerei működésének javítását célzó közösségi program létrehozásáról (Fiscalis 2013 program) és a 2235/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2),

mivel:

(1)

A belső piac közvetett adózási rendszereinek javítását célzó közösségi program létrehozásáról (Fiscalis program) szóló, 1998. március 30-i 888/98/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (3) (a továbbiakban: a 2002-es program), valamint a belső piac adózási rendszerei működésének javítását célzó program elfogadásáról (Fiscalis program 2003–2007) szóló, 2002. december 3-i 2235/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (4) (a továbbiakban: a 2007-es program) jelentős mértékben hozzájárultak a Szerződés célkitűzéseinek megvalósításához. Ezért helyénvaló az említett programok égisze alatt elkezdett tevékenységeket folytatni. Az e határozat alapján létrehozott programot (a továbbiakban: a program) hat évre kellene létrehozni annak érdekében, hogy időtartama igazodjon a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2006. május 17-i intézményközi megállapodásban (5) foglalt többéves pénzügyi keret időtartamához.

(2)

A belső piacon a Közösségi jogszabályok hatékony, egységes és eredményes alkalmazása elengedhetetlen az adózási rendszer működéséhez, különösen a nemzeti pénzügyi érdekek adókijátszás és adókikerülés elleni küzdelem révén történő védelme, a verseny torzulásának elkerülése, valamint a közigazgatási terhek és az adófizetők terheinek csökkentése. A közösségi jogszabályok ilyen hatékony, egységes és eredményes módon történő végrehajtása a Közösség feladata a tagállamokkal partnerségben. Az adózási rendszerek működéséhez és a csalás elleni küzdelemhez kulcsfontosságú a jelenlegi és a lehetséges leendő tagállamok hatékony és eredményes együttműködése egymással és a Bizottsággal. A program segít azon jogi és közigazgatási gyakorlatok azonosításában, amelyek akadályozhatják az együttműködést, és javaslatot tehet az együttműködés akadályainak lehetséges megszüntetésére.

(3)

A tagjelölt országok csatlakozási folyamatának támogatása érdekében gyakorlati eszközöket kell biztosítani, amelyekkel az érintett országok adóhatóságai képesek csatlakozásuk időpontjától ellátni a közösségi jogalkotás által megkövetelt feladatok teljes körét. Ezért a programnak nyitva kell állnia a tagjelölt országok számára. Hasonló megközelítést kell alkalmazni a lehetséges tagjelölt országok esetében is.

(4)

A 2007-es program keretében finanszírozott transzeurópai biztonságos, számítógépes kommunikációs és információcsere-rendszerek lényeges szerepet töltenek be a Közösségen belüli adózási rendszerek megerősítésében, ezért finanszírozásukat folytatni kell. Emellett lehetővé kell tenni, hogy a program további adózással kapcsolatos információcsere-rendszereket tartalmazzon, mint például a jövedéki termékek szállításának és felügyeletének számítógépesítéséről szóló, 2003. június 16-i 1152/2003/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (6) létrehozott, a jövedéki árumozgást ellenőrző rendszert (EMCS), valamint bármely, a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló, 2003. június 3-i 2003/48/EK tanácsi irányelv (7) alkalmazásához szükséges rendszert.

(5)

A Közösség által a 2002-es és 2007-es programokból szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a különböző nemzeti igazgatások vámtisztviselőinek olyan közös szakmai tevékenységekben való részvétele, mint a munkalátogatások, szemináriumok, projektcsoportok és többoldalú ellenőrzések, hozzájárul az ilyen programok célkitűzéseinek megvalósításához. Ezért ezeket a tevékenységeket folytatni kell. Továbbra is lehetőség kell legyen új típusú tevékenységek kidolgozására a felmerülő igények eredményesebb kielégítése érdekében.

(6)

A 2002-es és 2007-es programokból szerzett tapasztalat rámutatott arra, hogy egy közös képzési program összehangolt kidolgozása és végrehajtása eredményesen járul hozzá az ilyen programok célkitűzéseinek megvalósításához, különösen a közösségi jog magas szintű ismeretének elsajátítása által. Az elektronikus tanulási környezet kínálta lehetőségek ebből a szempontból teljes körű vizsgálatot igényelnek.

(7)	Az adózás terén dolgozó tisztviselőknek megfelelő szintű nyelvtudással kell rendelkezniük a programban való együttműködéshez és részvételhez. Tisztviselőik megfelelő nyelvi képzésének biztosításáért a részt vevő országok felelnek.

(8)	Helyénvaló lehetőséget biztosítani egyes tevékenységek szervezésére harmadik országok szakértőinek, úgy mint tisztviselőknek, vagy nemzetközi szervezetek képviselőinek részvételével.

(9)	A 2007-es program időközi értékelése megerősítette, hogy a programtevékenységekből származó információkat, valamennyi részt vevő ország és a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani.

(10)	Bár a program céljainak megvalósításáért elsősorban a részt vevő országok felelnek a program keretében folytatott tevékenységek összehangolásához, valamint az infrastruktúra és a szükséges ösztönzés biztosításához közösségi fellépésre van szükség.

(11)

Mivel e határozat céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az intézkedés léptéke és hatása miatt azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a határozat nem lép túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(12)

E határozat a program teljes időtartamára meghatároz egy olyan pénzügyi keretösszeget, amely a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 37. pontja értelmében elsődleges hivatkozási alapot jelent a költségvetési hatóság számára az éves költségvetési eljárás során.

(13)	Az e határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (8) összhangban kell elfogadni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

I.   FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

A Fiscalis 2013 program

(1)   A 2008. január 1. és 2013. december 31. közötti időszakra egy többéves közösségi cselekvési program (Fiscalis 2013) (a továbbiakban: a program) jön létre az adózási rendszerek belső piaci működésének javítására.

(2)   A program a következő tevékenységekből áll:

a)	kommunikációs és információcsere-rendszerek;

b)	többoldalú ellenőrzések a 2. cikk (4) bekezdésében meghatározottak szerint;

c)	szemináriumok és projektcsoportok;

d)	munkalátogatások;

e)	képzési tevékenységek; és

f)	más hasonló, a program célkitűzéseinek megvalósításához szükséges tevékenységek.

A (b)–(f) pontokban említett tevékenységekben való részvétel önkéntes alapon történik.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1.

„adózás”: a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint részt vevő országokban alkalmazott következő adók: a) hozzáadottérték-adó; b) az alkoholra a 92/83/EGK irányelvben (9), a dohánytermékekre a 95/59/EK irányelvben (10), valamint az energiatermékekre és a villamos energiára a 2003/96/EK irányelvben (11) előírt jövedéki adók illetve adók; c) jövedelem- és tőkeadó a 77/799/EGK rendelet (12) 1. cikke (2) bekezdésében megfogalmazottak szerint; d) biztosítási díjak adója, a 76/308/EGK rendelet (13) 3. cikkében meghatározottak szerint;

2.	„igazgatás”: a részt vevő országok azon állami hatóságai és egyéb szervei, amelyek az adózás és az adózással kapcsolatos tevékenységek igazgatásáért felelősek;

3.	„tisztviselő”: az igazgatás alkalmazottja;

4.	„többoldalú ellenőrzés”: közös vagy kiegészítő érdekeltséggel rendelkező, két vagy több részt vevő ország – amelyek közül legalább egy tagállam – által szervezett, egy vagy több érintett adóalany adójogi felelősségével kapcsolatban végzett összehangolt ellenőrzés.

3. cikk

A programban való részvétel

(1)   A részt vevő országok a tagországok és a (2) bekezdésben említett országok.

(2)   A programban való részvétel nyitva áll a következők számára:

a)	az előcsatlakozási stratégiákból részesülő tagjelölt országok, a megfelelő keretmegállapodás és a társulási tanácsi határozatok által az ezen országoknak a közösségi programokban való részvételére megállapított általános alapelvekkel és feltételekkel összhangban; és

b)	lehetséges tagjelölt országok, a közösségi programokban való részvételükre vonatkozó keretmegállapodások létrehozását követően az ezen országokkal meghatározandó rendelkezésekkel összhangban.

(3)   A részt vevő országokat tisztviselők képviselik.

4. cikk

Célkitűzések

(1)   A program általános célkitűzése az adózási rendszerek belső piacon való szabályszerű működésének javítása a részt vevő országok, azok közigazgatásai és tisztviselői közötti együttműködés fokozása által.

(2)   A program konkrét célkitűzései:

a)

a hozzáadottérték-adó, valamint a jövedéki adók tekintetében: i. a hatékony, eredményes és átfogó információcsere és igazgatási együttműködés biztosítása; ii. lehetővé teszi a tisztviselők számára, hogy magas szintű ismereteket szerezzenek a közösségi jogszabályokra, valamint azoknak a tagállamokban történő végrehajtására vonatkozóan; és iii. az igazgatási eljárások állandó tökéletesítésének biztosítása a jó igazgatási gyakorlat kialakítása és elterjesztése révén, az igazgatások és az adóalanyok igényeinek figyelembevétele céljából;

b)

a jövedelem- és tőkeadók tekintetében: i. biztosítja a hatékony és eredményes információcserét, valamint az igazgatási együttműködés, beleértve a jó igazgatási gyakorlat megosztását is; illetve ii. lehetővé teszi a tisztviselők számára, hogy magas szintű ismereteket szerezzenek a közösségi jogszabályokra, valamint azoknak a tagállamokban történő végrehajtására vonatkozóan;

c)	a biztosítási díjakra kivetett adók tekintetében az igazgatások közötti együttműködés fejlesztése, biztosítva a meglévő szabályok jobb alkalmazását; és

d)	a tagjelölt és lehetséges tagjelölt országok tekintetében ezen országok különleges igényeinek kielégítése az adójog és az igazgatási kapacitás területén, annak érdekében, hogy azok megtegyék a csatlakozáshoz szükséges intézkedéseket.

5. cikk

Munkaprogram és mutatók

A Bizottság évente meghatározza a munkaprogramot a 17. cikk (2) bekezdésében említett irányítóbizottsági eljárással összhangban. A munkaprogram az érintett költségvetési évre előirányzott menetrend szerinti tevékenységeken, valamint az anyagi eszközök várható felosztásán alapul. A munkaprogramot közzéteszik a Bizottság honlapján.

A munkaprogram a 4. cikk (2) bekezdésében meghatározott konkrét célkitűzésekre vonatkozó mutatókat tartalmaz, amelyeket a program középtávú és végső értékelésénél használnak fel összhangban a 19. cikkel.

II.   FEJEZET

PROGRAMTEVÉKENYSÉGEK

6. cikk

Kommunikáció és információcsere-rendszerek

(1)   A Bizottság és a tagállamok biztosítják, hogy a (2) bekezdésben említett kommunikációs és információcsere-rendszerek működőképesek.

(2)   A kommunikációs és információcsere-rendszerek a következőket foglalják magukba:

a)	közös kommunikációs hálózat/közös rendszerinterfész (CCN/CSI);

b)	HÉA-információcsere-rendszer (VIES);

c)	jövedéki rendszerek;

d)	jövedéki árumozgást ellenőrző rendszer (EMCS); és

e)	bármely új, adózással kapcsolatos kommunikációs és információcsere-rendszer, amely közösségi jogalkotással jött létre és amelyet az 5. cikkben említett munkaprogram ír elő.

(3)   A kommunikációs és információcsere-rendszer közösségi elemei azok a hardver, szoftver és hálózati kapcsolatok, amelyek minden tagállamban egységesek.

A Bizottság a Közösség nevében megköti a szükséges szerződéseket, hogy biztosítsa ezen elemek működőképességét.

(4)   A kommunikációs és információcsere-rendszerek nem közösségi elemei magukban foglalják az e rendszerek részét képező nemzeti adatbázisokat, a közösségi és a nem közösségi elemek közötti hálózati kapcsolatokat, valamint mindazon szoftvert és hardvert, amelyet az egyes tagállamok az e rendszerek teljes körű működéséhez egész igazgatásukra kiterjedően szükségesnek tartanak.

A tagállamok biztosítják a nem közösségi elemek működőképességének üzemben tartását és azoknak a közösségi elemekkel való interoperabilitását.

(5)   A Bizottság, a tagállamokkal együttműködve, koordinálja a (2) bekezdésben említett rendszerek és infrastruktúra közösségi és nem közösségi elemei létrehozásának és működésének aspektusait, amelyek szükségesek azok működőképességének, összekapcsolhatóságának és folyamatos fejlesztésének biztosítása érdekében. Az e célból megállapított ütemterveket és határidőket a tagállamoknak be kell tartaniuk.

7. cikk

Többoldalú ellenőrzések

A részt vevő országok az általuk szervezett többoldalú ellenőrzésekből kiválasztják azokat, amelynek költségeit a 14. cikkel összhangban a Közösség viseli. Minden egyes ilyen ellenőrzést követően értékelő jelentést nyújtanak be a Bizottsághoz.

8. cikk

Szemináriumok és projektcsoportok

A Bizottság és a részt vevő országok közösen szerveznek szemináriumokat és projektcsoportokat.

9. cikk

Munkalátogatások

(1)   A részt vevő országok munkalátogatásokat szervezhetnek tisztviselők számára. A munkalátogatások nem haladják meg az egy hónapot. Minden munkalátogatás egy konkrét szakmai tevékenységre irányul, és azt az érintett tisztviselők és igazgatások kellőképpen előkészítik, figyelemmel kísérik és utólag értékelik.

(2)   A részt vevő országok lehetővé teszik a tisztviselők számára, hogy hatékony szerepet játsszanak a fogadó igazgatás tevékenységeiben. E cél érdekében a munkalátogatást végző tisztviselőket felhatalmazzák, hogy hajtsák végre azon kötelezettségekkel kapcsolatos feladatokat, amelyeket a fogadó igazgatás a jogrendszerével összhangban rájuk bízott.

(3)   A munkalátogatás időtartamára a látogató tisztviselőre feladatai ellátása során ugyanazon polgári jogi felelősségről szóló szabályok vonatkoznak, mint amelyek a fogadó igazgatás tisztviselőire érvényesek. A látogató tisztviselőkre ugyanazon szakmai titoktartási és átláthatósági szabályok érvényesek, mint a fogadó ország tisztviselőire.

10. cikk

Képzési tevékenységek

(1)   A Bizottsággal együttműködésben a részt vevő országok ösztönzik a nemzeti képzési testületek és az igazgatásoknál az adózással kapcsolatos képzésért felelős tisztviselők közötti strukturált együttműködést, különösen a következő eszközökkel:

a)	a meglévő képzési programok fejlesztése, és szükség esetén új programok kidolgozása, hogy ezzel a tisztviselők képzéséhez közös törzsanyagot hozzanak létre, és így lehetővé tegyék számukra a szükséges szakmai képességek és ismeretek egységes elsajátítását;

b)	szükség esetén az adózással kapcsolatos képzés indítása valamennyi részt vevő ország tisztviselői számára, ha az ilyen képzéseket egy adott ország rendezi saját tisztviselői számára;

c)	adott esetben a közös adózási képzéshez szükséges eszközök kialakítása.

(2)   A részt vevő országok, adott esetben beépítik az (1) bekezdés a) pontjában említett közösen kifejlesztett képzési programokat a nemzeti képzési programokba.

A részt vevő országok gondoskodnak arról, hogy tisztviselőik megkapják azon alap- és továbbképzést, amely szükséges ahhoz, hogy egységes szakmai képességeket és ismereteket szerezzenek összhangban a képzési programokkal, és hogy részesüljenek a tisztviselők számára a programban való részvételhez szükséges, megfelelő szintű nyelvtudás eléréséhez szükséges nyelvi képzésben.

11. cikk

Részvétel a program keretében rendezett tevékenységekben

A szakértők, mint például nemzetközi szervezetek képviselői és harmadik országok tisztviselői, részt vehetnek a program keretében szervezett tevékenységekben, amennyiben ez elengedhetetlen a 4. cikkben meghatározott célkitűzések eléréséhez.

12. cikk

Információcsere

Az 1. cikk (2) bekezdésében említett tevékenységekből származó információkat annyiban cserélik ki a részt vevő országok és a Bizottság között, amennyiben az hozzájárul a program célkitűzéseinek eléréséhez.

III.   FEJEZET

PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

13. cikk

Pénzügyi keret

(1)   A program végrehajtására megállapított pénzügyi keretösszeg a 2008. január 1. és 2013. december 31. közötti időszakra 156 900 000 EUR.

(2)   Az éves előirányzatokat a költségvetési hatóság a többéves pénzügyi keret keretein belül engedélyezi, összhangban a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 37. pontjával.

14. cikk

Kiadások

(1)   A program végrehajtásához szükséges kiadásokat a Közösség és a részt vevő országok a (2)–(6) bekezdéssel összhangban viselik.

(2)   A Közösség a következő kiadásokat viseli:

a)	a 6. cikk (3) bekezdésében említett kommunikációs és információcsere-rendszerek közösségi elemei beszerzésének, fejlesztésének, telepítésének, karbantartásának és napi üzemeltetésének a költségei;

b)	a részt vevő országok tisztviselőinél a többoldalú ellenőrzésekkel, munkalátogatásokkal, szemináriumokkal, és projektcsoportokkal kapcsolatosan felmerülő utazási és ellátási költségek;

c)	a szemináriumok szervezési költségei;

d)	a 11. cikkben említett, tevékenységekben részt vevőszakértőknél felmerülő utazási és megélhetési költségek,

e)	a képzési rendszerek és modulok beszerzésének, fejlesztésének, telepítésének, karbantartásának költsége annyiban, amennyiben ezek valamennyi részt vevő ország számára közösek; és

f)	az 1. cikk (2) bekezdésének f) pontjában említett egyéb tevékenységek költségei a program teljes költségének legfeljebb 5 %-áig.

(3)   A tagállamok együttműködnek a Bizottsággal annak biztosítására, hogy az előirányzatokat a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel összhangban használják fel.

A Bizottság az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelettel (14) (a továbbiakban: „a költségvetési rendelet”) összhangban meghatározza a költségek kifizetésének szabályait, és azokat közli a részt vevő országokkal.

(4)   A Bizottság a 17. cikk (2) bekezdésében említett irányítóbizottsági eljárással összhangban meghozza a program költségvetésének igazgatásához szükséges intézkedéseket.

(5)   A program pénzügyi támogatása fedezheti a program irányításához és céljainak megvalósításához közvetlenül szükséges előkészítő, figyelemmel kísérési, ellenőrzési, pénzügyi vizsgálati és értékelő tevékenységhez kapcsolódó költségeket is, különösen a tanulmányok, értekezletek, tájékoztatási és közzétételi tevékenységek kiadásait, az információcserére összpontosító informatikai hálózatokhoz kapcsolódó kiadásokat, továbbá minden olyan technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadást, amely a Bizottságnál merül fel a program irányításakor.

Az adminisztratív költségek aránya általában nem lépheti túl a program teljes költségének 5 %-át, beleértve a Bizottság igazgatási költségeit is.

(6)   A részt vevő országok a következő költségeket viselik:

a)	a 6. cikk (4) bekezdésében említett kommunikációs és információcsere-rendszerek nem közösségi elemei beszerzésének, fejlesztésének, telepítésének, karbantartásának és napi üzemeltetésének költségei; és

b)	az alap- és továbbképzéssel kapcsolatos költségek, beleértve a tisztviselőik nyelvi képzését.

15. cikk

A költségvetési rendelet alkalmazhatósága

A költségvetési rendelet előírásai valamennyi olyan támogatásra alkalmazandók, amelyeket az e határozat alapján, a költségvetési rendelet 108–120. cikkei rendelkezéseinek értelmében ítéltek oda. Mindenekelőtt a költségvetési rendelet 108. cikke, valamint az annak alapján kiadott végrehajtási rendelkezések értelmében előzetes írásbeli megállapodást kell kötni a kedvezményezettekkel, akik egyben kifejezik hozzájárulásukat ahhoz, hogy az odaítélt támogatások felhasználását a Számvevőszék ellenőrizze. Ilyen ellenőrzések előzetes értesítés nélkül is végezhetők.

16. cikk

Pénzügyi ellenőrzés

Az ebből a határozatból eredő finanszírozási határozatok, illetve megállapodások vagy szerződések pénzügyi ellenőrzés, és szükség esetén a Bizottság – beleértve az Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF) – és a Számvevőszék által végzett helyszíni ellenőrzés tárgyát képezik.

IV.   FEJEZET

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

17. cikk

A bizottság

(1)   A Bizottság tevékenységét a Fiscalis bizottság segíti.

(2)   Amennyiben hivatkozás történik e bekezdésre, az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkében meghatározott eljárást kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott határidő három hónap.

18. cikk

Nyomon követés

A programot a részt vevő országok és a Bizottság folyamatosan, közösen figyelemmel kísérik.

19. cikk

Félidős és végső értékelés

(1)   A program félidős és végső értékelését a Bizottság felelőssége mellett kell elvégezni, a (2) bekezdésben említett jelentések, illetve bármely egyéb, releváns információ felhasználásával. A programot a 4. cikkben ismertetett célkitűzések szempontjából értékelik.

A félidős értékelés az eredményesség és hatékonyság szempontjából a program tartamának félidejében elért eredményeket, valamint a program eredeti céljainak további relevanciáját és tevékenységei hatását vizsgálja felül. Ezenkívül felméri a finanszírozási források felhasználását, valamint a nyomon követés és a végrehajtás területén elért előrehaladást.

A végső értékelés a program tevékenységeinek eredményességére és hatékonyságára összpontosít. A félidős és a végső értékeléseket közzéteszik a Bizottság honlapján.

(2)   A részt vevő országok a következő értékelő jelentéseket nyújtják be a Bizottságnak:

a)	2011. március 31-ig félidős értékelő jelentést, amelynek tárgya a program relevanciája, eredményessége és hatékonysága; és

b)	2014. március 31-ig a végső értékelő jelentést, amelynek tárgya a program eredményessége és hatékonysága.

(3)   A (2) bekezdésben említett jelentések és bármilyen más információ alapján a Bizottság a következő jelentéseket nyújtja be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz:

a)	2011. július 31-ig a félidős értékelő jelentést, valamint egy közleményt arról, hogy kívánatos-e a program folytatása, amelyet adott esetben egy javaslat kísér; és

b)	legkésőbb 2014. július 31-ig a végső értékelő jelentést.

Ezeket a jelentéseket tájékoztatásul megküldik az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának.

20. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2235/2002/EK határozat 2008. január 1-jétől hatályát veszti.

Az említett határozat alapján folytatott tevékenységekhez kapcsolódó pénzügyi kötelezettségekre – a tevékenységek teljesítése pillanatáig – azonban továbbra is az említett határozat irányadó.

21. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a határozatot 2008. január 1-jétől kell alkalmazni.

22. cikk

Címzettek

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

---

(1)  HL C 93., 2007.4.27., 1. o.

(2)  Az Európai Parlament 2007. június 20-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2007. november 22-i határozata.

(3)  HL L 126., 1998.4.28., 1. o.

(4)  HL L 341., 2002.12.17., 1. o. A legutóbb a 885/2004/EK tanácsi rendelettel (HL L 168., 2004.5.1., 1. o.) módosított határozat.

(5)  HL C 139., 2006.6.14., 1. o.

(6)  HL L 162., 2003.7.1., 5. o.

(7)  HL L 157., 2003.6.26., 38. o. A legutóbb a 2006/98/EK irányelvvel (HL L 363., 2006.12.20., 129. o.) módosított irányelv.

(8)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o. A 2006/512/EK határozattal (HL L 200., 2006.7.22., 11. o.) módosított határozat.

(9)  A Tanács 1992. október 19-i 92/83/EGK irányelve az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról (HL L 316., 1992.10.31., 21. o.). A legutóbb a 2005-ös csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.

(10)  A Tanács 1995. november 27-i 95/59/EK irányelve a dohánygyártmányok fogyasztását érintő, a forgalmi adón kívüli egyéb adókról (HL L 291., 1995.12.6., 40. o.). A legutóbb a 2002/10/EK irányelvvel (HL L 46., 2002.2.16., 26. o.) módosított irányelv.

(11)  A Tanács 2003. október 27-i 2003/96/EK irányelve az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről (HL L 283., 2003.10.31., 51. o.). A legutóbb a 2004/75/EK irányelvvel (HL L 157., 2004.4.30., 100. o.) módosított irányelv.

(12)  A Tanács 1977. december 19-i 77/799/EGK irányelve a tagállamok illetékes hatóságainak kölcsönös segítségnyújtásáról a közvetlen adóztatás területén (HL L 336., 1977.12.27., 15. o.). A legutóbb a 2006/98/EK irányelvvel módosított irányelv.

(13)  A Tanács 1976. március 15-i 76/308/EGK irányelve az egyes lefölözésekből, vámokból, adókból és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról (HL L 73., 1976.3.19., 18. o.). A legutóbb a 2003-as csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.

(14)  HL L 248., 2002.9.16., 1. o. Az 1995/2006/EK, Euratom rendelettel (HL L 390., 2006.12.30., 1. o.) módosított rendelet.

---