Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32005D0191

A Tanács 2005/191/KKBP határozata (2004. október 18.) az Izlandi Köztársaságnak, a Norvég Királyságnak és Romániának az Európai Unió válságkezelési műveleteiben történő részvételének kereteit megállapító, az Európai Unió és az Izlandi Köztársaság, a Norvég Királyság és Románia közötti megállapodások megkötéséről

HL L 67., 2005.3.14, p. 1–1 (ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, SK, SL, FI, SV)

A dokumentum különkiadás(ok)ban jelent meg. (BG, RO, HR)

Legal status of the document In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2005/191/oj

Related international agreement
Related international agreement
Related international agreement

14.3.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 67/1


A TANÁCS 2005/191/KKBP HATÁROZATA

(2004. október 18.)

az Izlandi Köztársaságnak, a Norvég Királyságnak és Romániának az Európai Unió válságkezelési műveleteiben történő részvételének kereteit megállapító, az Európai Unió és az Izlandi Köztársaság, a Norvég Királyság és Románia közötti megállapodások megkötéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 24. cikkére,

tekintettel az elnökség ajánlására,

mivel:

(1)

A harmadik államoknak az EU válságkezelési műveleteiben történő részvételével kapcsolatos feltételeket az ilyen jövőbeli lehetséges részvétel kereteit megállapító megállapodásban kell rögzíteni, és nem esetenként, az egyes érintett műveletek vonatkozásában kell meghatározni.

(2)

A Tanács 2004. február 23-i felhatalmazását követően az elnökség a főtitkár/főképviselő segítségével tárgyalásokat folytatott az Európai Unió és az Izlandi Köztársaság, a Norvég Királyság és Románia közötti olyan megállapodásokról, melyek keretet biztosítanak az Izlandi Köztársaságnak, a Norvég Királyságnak és Romániának az Európai Unió válságkezelési műveleteiben történő részvételéhez.

(3)

E megállapodásokat jóvá kell hagyni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az Európai Unió és az Izlandi Köztársaság, a Norvég Királyság és Románia közötti, az Izlandi Köztársaságnak, a Norvég Királyságnak és Romániának az Európai Unió válságkezelési műveleteiben történő részvételéhez keretet biztosító megállapodások az Európai Unió nevében jóváhagyásra kerülnek.

A megállapodások szövege e határozat mellékletét képezi.

2. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje a megállapodásnak a Közösség nevében történő aláírására jogosult személyt vagy személyeket.

3. cikk

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

4. cikk

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Brüsszelben, 2004. október 18-án.

a Tanács részéről

az elnök

C. VEERMAN


MEGÁLLAPODÁS

Az Európai Unió és az Izlandi Köztársaság között, az Európai Unió válságkezelési műveleteiben történő részvétel kereteinek megállapításáról

Egyrészről

AZ EURÓPAI UNIÓ,

másrészről

AZ IZLANDI KÖZTÁRSASÁG

a továbbiakban együttesen: a felek,

MIVEL:

(1)

Az Európai Unió (EU) úgy határozhat, hogy fellép a válságkezelés területén.

(2)

Az Európai Unió határoz arról, hogy harmadik országokat felkér-e egy adott EU válságkezelési műveletben való részvételre. Az Izlandi Köztársaság elfogadhatja az Európai Unió felkérését és felajánlhatja hozzájárulását. Ebben az esetben az Európai Unió határoz az Izlandi Köztársaság által felajánlott hozzájárulás elfogadásáról.

(3)

Amennyiben az Európai Unió úgy határoz, hogy a NATO eszközeinek és képességeinek igénybevételével katonai válságkezelési műveletet hajt végre, az Izlandi Köztársaság értesítheti az Európai Uniót a műveletben való részvétele elvi szándékáról.

(4)

A 2002. október 24–25-i brüsszeli Európai Tanács egyetértett a nizzai Európai Tanács által 2000. december 7–9-én elfogadott, a NATO nem EU-tagállam európai tagjainak az EU által vezetett válságkezelésben való részvételére vonatkozó rendelkezések végrehajtásának részletes szabályaival.

(5)

Az Izlandi Köztársaságnak az EU válságkezelési műveletekben való részvétele feltételeit lehetőség szerint egy, a lehetséges jövőbeni részvétel kereteit megállapító megállapodásban kell meghatározni, és nem esetenként, az egyes érintett műveletek vonatkozásában kell meghatározni.

(6)

Egy ilyen megállapodás nem sértheti az Európai Unió döntéshozatali autonómiáját, és nem érintheti az Izlandi Köztársaság egy adott EU válságkezelési műveletben való részvételére vonatkozó határozatainak eseti jellegét.

(7)

Egy ilyen megállapodás kizárólag a jövőbeni EU válságkezelési műveletekre vonatkozhat, és nem érintheti az Izlandi Köztársaság egy már megindított EU válságkezelési műveletben való részvételét szabályozó esetlegesen létező megállapodásokat,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

I. SZAKASZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

A részvételre vonatkozó határozatok

(1)   Az Európai Unió arra vonatkozó határozatát követően, amelyben felkéri az Izlandi Köztársaságot valamely EU válságkezelési műveletben való részvételre, valamint azt követően, hogy az Izlandi Köztársaság úgy határoz, hogy abban részt vesz, az Izlandi Köztársaság tájékoztatja az Európai Uniót felajánlott hozzájárulásáról.

(2)   Amennyiben az Európai Unió úgy határoz, hogy a NATO eszközeinek és képességeinek igénybevételével katonai válságkezelési műveletet hajt végre, az Izlandi Köztársaság tájékoztatja az Európai Uniót a műveletben való részvételi szándékáról, valamint ezt követően tájékoztatást nyújt bármely felajánlott hozzájárulásáról.

(3)   Az Izlandi Köztársaság hozzájárulását az Európai Unió az Izlandi Köztársasággal folytatott konzultáció keretében értékeli.

(4)   Az Európai Unió a lehető leghamarabb értesíti az Izlandi Köztársaságot a művelet közös költségeihez való várható hozzájárulásáról annak érdekében, hogy segítséget nyújtson az Izlandi Köztársaság számára ajánlata meghatározásában.

(5)   Az Európai Unió írásban közli az Izlandi Köztársasággal az értékelés eredményét annak érdekében, hogy e megállapodás rendelkezéseivel összhangban biztosítsa az Izlandi Köztársaság részvételét.

2. cikk

Keretek

(1)   Az Izlandi Köztársaság e megállapodás rendelkezéseivel és bármely előírt végrehajtási rendelkezéssel összhangban csatlakozik ahhoz az együttes fellépéshez, amelynek elfogadásával az Európai Unió Tanácsa az EU által végrehajtandó válságkezelési művelet végrehajtásáról dönt, valamint bármely olyan együttes fellépéshez vagy határozathoz, amelynek elfogadásával az Európai Unió Tanácsa az EU válságkezelési művelet kiterjesztéséről határoz.

(2)   Az Izlandi Köztársaság valamely EU válságkezelési művelethez való hozzájárulása nem sértheti az Európai Unió döntéshozatali autonómiáját.

3. cikk

A állomány és a haderők jogállása

(1)   Az Izlandi Köztársaság részéről az EU polgári válságkezelési műveletéhez kirendelt állomány és/vagy az EU katonai válságkezelési műveletéhez biztosított haderők jogállására az Európai Unió és a művelet végrehajtásának helyszínéül szolgáló állam(ok) között megkötött, a haderő/misszió jogállásáról szóló megállapodást kell alkalmazni, amennyiben van ilyen megállapodás.

(2)   Az EU válságkezelési műveletének helyszínéül szolgáló állam(ok) területén kívül található parancsnokságokhoz vagy parancsnoki alakulatokhoz biztosított állomány jogállására az érintett parancsnokság és a parancsnoki alakulatok, valamint az Izlandi Köztársaság közötti megállapodásokat kell alkalmazni.

(3)   Az (1) bekezdésben említett haderők/misszió jogállásáról szóló megállapodás sérelme nélkül az Izlandi Köztársaság joghatóságot gyakorol az EU válságkezelési műveletben részt vevő állomány vonatkozásában.

(4)   Az Izlandi Köztársaság felel egy adott EU válságkezelési műveletben való részvétellel kapcsolatos bármely, a saját állományától érkező vagy vele kapcsolatos követelés kielégítéséért. Az Izlandi Köztársaság felel az állománya ellen irányuló – különösen jogi vagy fegyelmi – eljárások megindításáért, saját törvényeivel és rendeleteivel összhangban.

(5)   Az Izlandi Köztársaság vállalja, hogy a műveletben való részvételt megelőzően nyilatkozatot tesz arra vonatkozóan, hogy az EU válságkezelési műveletekben részt vevő bármely állam elleni követelésekről lemond. A nyilatkozatra vonatkozó iratminta e megállapodás mellékletét képezi.

(6)   Az Európai Unió tagállamai vállalják, hogy az Izlandi Köztársaság egy adott EU válságkezelési műveletben való bármely jövőbeni részvételét illetően a műveletben való részvételt megelőzően nyilatkozatot tesznek a követelésekről való lemondásra vonatkozólag. A nyilatkozatra vonatkozó iratminta e megállapodás mellékletét képezi.

4. cikk

Minősített információ

(1)   Az Izlandi Köztársaság megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az EU minősített információ a 2001. március 19-i 2001/264/EK tanácsi határozatban (1) foglalt biztonsági szabályoknak megfelelő, valamint az illetékes hatóságok által – ideértve az EU műveleti parancsnokát az EU katonai válságkezelési művelete, illetve az EU misszióvezetőjét az EU polgári válságkezelési művelete tekintetében – kibocsátott további iránymutatásoknak megfelelő védelemben részesüljön.

(2)   Amennyiben az EU és az Izlandi Köztársaság között megállapodás jön létre a minősített információ cseréjére vonatkozó biztonsági eljárásokat illetően, a megállapodás rendelkezéseit egy adott EU válságkezelési művelet keretében is alkalmazni kell.

II. SZAKASZ

A POLGÁRI VÁLSÁGKEZELÉSI MŰVELETEKBEN VALÓ RÉSZVÉTELRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

5. cikk

Az EU polgári válságkezelési művelethez kirendelt állomány

(1)   Az Izlandi Köztársaság biztosítja, hogy az EU polgári válságkezelési művelethez kirendelt állománya misszióját a következőkkel összhangban teljesítse:

e megállapodás 2. cikkének (1) bekezdésében említett együttes fellépés és annak további módosításai,

a műveleti terv,

végrehajtási intézkedések.

(2)   Az Izlandi Köztársaság bármely, az EU polgári válságkezelési művelethez való hozzájárulásában bekövetkezett változásról kellő időben tájékoztatja az EU polgári válságkezelési művelet misszióvezetőjét és az Európai Unió Tanácsának Főtitkárságát.

(3)   Az EU polgári válságkezelési művelethez kirendelt állomány számára kötelező az orvosi vizsgálat, valamint a védőoltás, és rendelkeznie kell az Izlandi Köztársaság illetékes hatósága által kiállított igazolással arra vonatkozólag, hogy a megbízatás teljesítéséhez szükséges megfelelő egészségügyi állapotban van. Az EU polgári válságkezelési művelethez kirendelt állománynak másolattal kell rendelkeznie erről az igazolásról.

6. cikk

A parancsnoklás rendje

(1)   Az Izlandi Köztársaság által kirendelt állomány megbízatását kizárólag az EU polgári válságkezelési művelet érdekeinek szem előtt tartásával végzi, és ezen érdekeknek megfelelő magatartást tanúsít.

(2)   Az állomány egésze teljes mértékben a saját nemzeti hatóságának a parancsnoksága alatt áll.

(3)   A nemzeti hatóságok a műveleti ellenőrzést átruházzák az EU polgári válságkezelési művelet misszióvezetőjére, aki a ráruházott parancsnokságot a parancsnoklás és ellenőrzés hierarchikus rendje szerint gyakorolja.

(4)   A misszió vezetője ellátja az EU polgári válságkezelési művelet vezetését és annak napi irányítását.

(5)   Az e megállapodás 2. cikkének (1) bekezdésében említett jogi eszközökkel összhangban, az Izlandi Köztársaságot a művelet napi működtetésének terén ugyanolyan jogok illetik meg és ugyanolyan kötelezettségek terhelik, mint az Európai Uniónak a műveletben részt vevő tagállamait.

(6)   Az EU polgári válságkezelési művelet misszióvezetője fegyelmi felügyeletet gyakorol az EU polgári válságkezelési művelet állománya fölött. Szükség esetén a fegyelmi eljárást az érintett nemzeti hatóság indítja meg.

(7)   Az Izlandi Köztársaságot saját nemzeti kontingensének a műveletben való képviseletére nemzeti kontingensképviselőt (NKK) nevez ki. Az NKK a nemzeti ügyekről jelentést tesz az EU polgári válságkezelési művelet misszióvezetőjének, továbbá felel a kontingens fegyelméért.

(8)   A művelet befejezésére vonatkozó határozatot az Európai Unió az Izlandi Köztársasággal folytatott konzultációt követően hozza meg, amennyiben az Izlandi Köztársaság a művelet befejezésének időpontjában még mindig hozzájárul az EU polgári válságkezelési művelethez.

7. cikk

Pénzügyi vonatkozások

(1)   Az Izlandi Köztársaság viseli a műveletben való részvételével kapcsolatos valamennyi költséget, azon költségek kivételével, amelyek – a művelet működési költségvetésében meghatározottaknak megfelelően – közös finanszírozás alá tartoznak. Ez nem érinti a 8. cikket.

(2)   A művelet végrehajtásának helyszínéül szolgáló állam(ok)ból származó természetes vagy jogi személyek halála, sérülése, vesztesége vagy kára esetén az Izlandi Köztársaság – felelőssége megállapítását követően – kártérítést fizet a megállapodás 3. cikke (1) bekezdésében említett, a misszió jogállására vonatkozó megállapodásban meghatározott feltételek szerint, amennyiben van ilyen megállapodás.

8. cikk

A működési költségvetéshez való hozzájárulás

(1)   Az Izlandi Köztársaság hozzájárul az EU polgári válságkezelési művelet működési költségvetésének finanszírozásához.

(2)   Az Izlandi Köztársaság működési költségvetéshez való pénzügyi hozzájárulása az alábbi két lehetőség közül az alacsonyabb összegűnek felel meg:

a)

a referenciaösszeg azon része, amely a művelet működési költségvetéséhez hozzájáruló valamennyi állam teljes bruttó nemzeti jövedelméhez viszonyítva az adott ország bruttó nemzeti jövedelmével arányos;

vagy

b)

a működési költségvetés referenciaösszegének azon része, amely a műveletben részt vevő valamennyi állam állományának teljes létszámához viszonyítva az adott ország műveletben részt vevő állományának létszámával arányos.

(3)   Az (1) és (2) bekezdéstől eltérve az Izlandi Köztársaságnak nem kell hozzájárulnia az Európai Unió tagállamainak állománya részére fizetett napidíj finanszírozásához.

(4)   Az (1) bekezdéstől eltérve az Európai Unió általában mentesíti a harmadik államokat egy adott EU polgári válságkezelési művelethez történő pénzügyi hozzájárulás alól, amennyiben:

a)

az Európai Unió úgy határoz, hogy a műveletben részt vevő harmadik állam jelentős, a művelet szempontjából létfontosságú hozzájárulást biztosít;

vagy

b)

a műveletben részt vevő harmadik állam egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme nem haladja meg az Európai Unió bármely tagállamának egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelmét.

(5)   Az EU polgári válságkezelési művelet misszióvezetője és az Izlandi Köztársaság illetékes közigazgatási hivatalai között az Izlandi Köztársaság által az EU polgári válságkezelési művelet működési költségvetéséhez nyújtott hozzájárulások tekintetében a kifizetés gyakorlati szabályaira vonatkozó megállapodás jön létre. Ez a megállapodás, többek között, az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

a)

az érintett összeg;

b)

a pénzügyi hozzájárulás kifizetésével kapcsolatos megállapodások;

c)

az ellenőrzési eljárás.

III. SZAKASZ

RENDELKEZÉSEK A KATONAI VÁLSÁGKEZELÉSI MŰVELETEKBEN VALÓ RÉSZVÉTELRŐL

9. cikk

Részvétel az EU katonai válságkezelési műveletben

(1)   Az Izlandi Köztársaság biztosítja, hogy az EU katonai válságkezelési műveletben részt vevő hadereje és állománya a következőkkel összhangban teljesíti misszióját:

az e megállapodás 2. cikkének (1) bekezdésében említett együttes fellépés és annak további módosításai,

a műveleti terv,

végrehajtási intézkedések.

(2)   Az Izlandi Köztársaság által kirendelt állomány megbízatását kizárólag az EU katonai válságkezelési művelet érdekeinek szem előtt tartásával végzi, és ezen érdekeknek megfelelő magatartást tanúsít.

(3)   Az Izlandi Köztársaság bármely, a műveletben való részvételében bekövetkezett változásról kellő időben tájékoztatja az EU műveleti parancsnokot.

10. cikk

A parancsnoklás rendje

(1)   Az EU katonai válságkezelési műveletben részt vevő haderő és állomány egésze teljes mértékben a nemzeti hatóságának parancsnoksága alatt áll.

(2)   A nemzeti hatóságok a haderejük és állományuk műveleti és harcászati parancsnokságát és/vagy ellenőrzését átruházzák az EU műveleti parancsnokra. Az EU műveleti parancsnok jogosult hatáskörét átruházni.

(3)   Az Izlandi Köztársaságot a művelet napi irányításának terén ugyanolyan jogok illetik meg és ugyanolyan kötelezettségek terhelik, mint az Európai Uniónak a műveletben részt vevő tagállamait.

(4)   Az EU műveleti parancsnok – az Izlandi Köztársasággal folytatott konzultációt követően – bármikor kérheti az Izlandi Köztársaság hozzájárulásának visszavonását.

(5)   Az Izlandi Köztársaság saját nemzeti kontingensének az EU katonai válságkezelési műveletben való képviseletére főképviselőt nevez ki. A főképviselő konzultál az EU haderőparancsnokával a műveletet érintő valamennyi kérdésben, továbbá felel a kontingens fegyelméért.

11. cikk

Pénzügyi vonatkozások

(1)   A 12. cikk sérelme nélkül az Izlandi Köztársaság visel a műveletben való részvételével kapcsolatos minden költséget, azon költségek kivételével, amelyek az e megállapodás 2. cikkének (1) bekezdésében említett jogi eszközök, valamint a katonai vagy védelmi vonatkozású EU-műveletek közös költségeinek finanszírozását szolgáló mechanizmus létrehozásáról szóló, 2004. február 23-i 2004/197/KKBP tanácsi határozat (2) értelmében közös finanszírozás alá tartoznak.

(2)   A művelet végrehajtásának helyszínéül szolgáló állam(ok)ból származó természetes vagy jogi személyek halála, sérülése, vesztesége vagy kára esetén az Izlandi Köztársaság – felelőssége megállapítását követően – kártérítést fizet a megállapodás 3. cikkének (1) bekezdésében említett, a haderők jogállására vonatkozó megállapodásban meghatározott feltételek szerint, amennyiben van ilyen megállapodás.

12. cikk

Hozzájárulás a közös költségekhez

(1)   Az Izlandi Köztársaság hozzájárul az EU katonai válságkezelési művelet közös költségeinek finanszírozásához.

(2)   Az Izlandi Köztársaság közös költségekhez való pénzügyi hozzájárulása az alábbi két lehetőség közül az alacsonyabb összegűnek felel meg:

a)

a közös költségek referenciaösszegének azon része, amely a művelet közös költségeihez hozzájáruló valamennyi állam teljes bruttó nemzeti jövedelméhez viszonyítva az adott állam bruttó nemzeti jövedelmével arányos;

vagy

b)

a közös költségek referenciaösszegének azon része, amely a műveletben részt vevő valamennyi állam állományának teljes létszámához viszonyítva az adott állam műveletben részt vevő állományának létszámával arányos.

A (2) bekezdés b) pontjában foglalt összeg kiszámításakor, amennyiben az Izlandi Köztársaság kizárólag a műveleti parancsnokság vagy a haderő parancsnoksága számára rendel ki állományt, az adott állam állományának az érintett parancsnokság állományának teljes létszámához viszonyított arányát kell alkalmazni. Egyéb esetekben az Izlandi Köztársaság által kirendelt állománynak a művelet állományának teljes létszámához viszonyított arányát kell alkalmazni.

(3)   Az (1) bekezdéstől eltérve az Európai Unió általában mentesíti a harmadik államokat egy adott EU katonai válságkezelési művelet közös költségeihez való pénzügyi hozzájárulás alól, amennyiben:

a)

az Európai Unió úgy határoz, hogy a műveletben részt vevő harmadik állam az eszközökhöz és/vagy képességekhez jelentős, a művelet szempontjából létfontosságú hozzájárulást biztosít;

vagy

b)

a műveletben részt vevő harmadik állam egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme nem haladja meg az Európai Unió bármely tagállamának egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelmét.

(4)   A katonai vagy védelmi vonatkozású EU-műveletek közös költségeinek finanszírozását szolgáló mechanizmus létrehozásáról szóló, 2004. február 23-i 2004/197/KKBP tanácsi határozatban meghatározott vezető tisztviselő és az Izlandi Köztársaság illetékes közigazgatási hatóságai között megállapodás jön létre. Ez a megállapodás, többek között, az alábbiakról rendelkezik:

a)

az érintett összeg;

b)

a pénzügyi hozzájárulás kifizetésével kapcsolatos rendelkezések;

c)

az ellenőrzési eljárás.

IV. SZAKASZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

13. cikk

A megállapodás végrehajtására vonatkozó rendelkezések

A 8. cikk (5) bekezdésének és a 12. cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül, az e megállapodás végrehajtása során szükséges bármely technikai és igazgatási megállapodások az Európai Unió főtitkára, a közös kül- és biztonságpolitika főképviselője és az Izlandi Köztársaság hatáskörrel rendelkező hatóságai között jönnek létre.

14. cikk

A szerződéses kötelezettségek nem teljesítése

Amennyiben az egyik fél nem teljesíti az előző cikkekben meghatározott kötelességeit, úgy a másik fél ezt a megállapodást egy hónappal korábban megküldött előzetes értesítéssel felmondhatja.

15. cikk

A jogviták rendezése

Az e megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos vitákat a felek egymás között diplomáciai úton rendezik.

16. cikk

Hatálybalépés

(1)   Ez a megállapodás az azt követő első hónap első napján lép hatályba, amely során a felek kölcsönösen értesítik egymást a hatálybalépéshez szükséges belső eljárások befejezéséről.

(2)   Ez a megállapodás az aláírás napjától ideiglenesen alkalmazandó.

(3)   Ezt a megállapodást 2008. június 1-jéig és ezt követően legalább minden harmadik évben felül kell vizsgálni.

(4)   Ezt a megállapodást a felek között létrejött írásos megállapodással lehet módosítani.

(5)   Ezt a megállapodást a másik félhez intézett írásbeli felmondó nyilatkozat útján bármely fél felmondhatja. A felmondás az előzetes értesítés másik fél által történő kézhezvételétől számított hat hónap elteltével lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2005. február 21-án, angol nyelven, négy példányban.

az Európai Unió részéről

az Izlandi Köztársaság részéről


(1)  HL L 101., 2001.4.11., 1. o.

(2)  HL L 63., 2004.2.28., 68. o.

MELLÉKLET

A NYILATKOZATOK SZÖVEGE

AZ EU-TAGÁLLAMOK NYILATKOZATA

Az EU válságkezelési műveletekre vonatkozó EU együttes fellépést alkalmazó EU-tagállamok a belső jogrendjük által megengedett mértékben lehetőség szerint igyekeznek lemondani az Izlandi Köztársasággal szemben – állományuk tagjainak sérülése, halála vagy a tulajdonukat képező és az EU válságkezelési művelet által használt bármely eszközt ért kár vagy veszteség kapcsán – felmerült igényekről, amennyiben az ilyen sérülést, halált, kárt vagy veszteséget:

az EU válságkezelési művelet állományának az Izlandi Köztársaságból származó tagja a művelettel kapcsolatos hivatali kötelessége teljesítése során okozta, kivéve a súlyos gondatlanság vagy szándékos kötelezettségszegés esetét,

vagy

Az Izlandi Köztársaság tulajdonát képező eszközök használata okozta, amennyiben az adott eszközöket a művelettel kapcsolatban használták, kivéve az ezen eszközöket használó EU válságkezelési művelet személyi állományának az Izlandi Köztársaságból származó tagjának súlyos gondatlansága vagy szándékos kötelezettségszegése esetét.

AZ IZLANDI KÖZTÁRSASÁG NYILATKOZATA

Az EU válságkezelési műveletekre vonatkozó EU együttes fellépést alkalmazó az Izlandi Köztársaság a belső jogrendje által megengedett mértékben lehetőség szerint igyekszik lemondani az EU válságkezelési műveletben részt vevő bármely más állammal szemben – állománya tagjainak sérülése, halála, vagy a saját tulajdonát képező és az EU válságkezelési művelet által használt bármely vagyontárgyat ért kár vagy veszteség kapcsán – felmerült igényekről, amennyiben az ilyen sérülést, halált, kárt vagy veszteséget:

az EU válságkezelési művelet állományának valamely tagja hivatali kötelessége teljesítése során, a művelettel kapcsolatban okozta, kivéve a súlyos gondatlanság vagy szándékos kötelezettségszegés esetét,

vagy

bármely, az EU válságkezelési műveletben részt vevő államok tulajdonában lévő eszköz használata okozta, amennyiben az eszközöket a művelettel kapcsolatban használták, kivéve az EU válságkezelési művelet ezen eszközöket használó állományának súlyos gondatlansága vagy szándékos kötelességszegése esetét.


MEGÁLLAPODÁS

Az Európai Unió és az Norvég Királyság között, az Európai Unió válságkezelési műveleteiben történő részvétel kereteinek megállapításáról

Egyrészről

AZ EURÓPAI UNIÓ,

másrészről

A NORVÉG KIRÁLYSÁG

a továbbiakban együttesen: a felek,

MIVEL:

(1)

Az Európai Unió (EU) úgy határozhat, hogy fellép a válságkezelés területén.

(2)

Az Európai Unió határoz arról, hogy harmadik országokat felkér-e egy adott EU válságkezelési műveletben való részvételre. A Norvég Királyság elfogadhatja az Európai Unió felkérését és felajánlhatja hozzájárulását. Ebben az esetben az Európai Unió határoz a Norvég Királyság által felajánlott hozzájárulás elfogadásáról.

(3)

Amennyiben az Európai Unió úgy határoz, hogy a NATO eszközeinek és képességeinek igénybevételével katonai válságkezelési műveletet hajt végre, a Norvég Királyság értesítheti az Európai Uniót a műveletben való részvétele elvi szándékáról.

(4)

A 2002. október 24–25-i brüsszeli Európai Tanács egyetértett a nizzai Európai Tanács által 2000. december 7–9-én elfogadott, a NATO nem EU-tagállam európai tagjainak az EU által vezetett válságkezelésben való részvételére vonatkozó rendelkezések végrehajtásának részletes szabályaival.

(5)

A Norvég Királyságnak az EU válságkezelési műveletekben való részvétele feltételeit lehetőség szerint egy, a lehetséges jövőbeni részvétel kereteit megállapító megállapodásban kell meghatározni, és nem esetenként, az egyes érintett műveletek vonatkozásában kell meghatározni.

(6)

Egy ilyen megállapodás nem sértheti az Európai Unió döntéshozatali autonómiáját, és nem érintheti a Norvég Királyság egy adott EU válságkezelési műveletben való részvételére vonatkozó határozatainak eseti jellegét.

(7)

Egy ilyen megállapodás kizárólag a jövőbeni EU válságkezelési műveletekre vonatkozhat, és nem érintheti a Norvég Királyság egy már megindított EU válságkezelési műveletben való részvételét szabályozó esetlegesen létező megállapodásokat,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

I. SZAKASZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

A részvételre vonatkozó határozatok

(1)   Az Európai Unió arra vonatkozó határozatát követően, amelyben felkéri a Norvég Királyságot valamely EU válságkezelési műveletben való részvételre, valamint azt követően, hogy a Norvég Királyság úgy határoz, hogy abban részt vesz, a Norvég Királyság tájékoztatja az Európai Uniót felajánlott hozzájárulásáról.

(2)   Amennyiben az Európai Unió úgy határoz, hogy a NATO eszközeinek és képességeinek igénybevételével katonai válságkezelési műveletet hajt végre, a Norvég Királyság tájékoztatja az Európai Uniót a műveletben való részvételi szándékáról, valamint ezt követően tájékoztatást nyújt bármely felajánlott hozzájárulásáról.

(3)   A Norvég Királyság hozzájárulását az Európai Unió a Norvég Királysággal folytatott konzultáció keretében értékeli.

(4)   Az Európai Unió a lehető leghamarabb értesíti a Norvég Királyságot a művelet közös költségeihez való várható hozzájárulásáról annak érdekében, hogy segítséget nyújtson a Norvég Királyság számára ajánlata meghatározásában.

(5)   Az Európai Unió írásban közli a Norvég Királysággal az értékelés eredményét annak érdekében, hogy e megállapodás rendelkezéseivel összhangban biztosítsa a Norvég Királyság részvételét.

2. cikk

Keretek

(1)   A Norvég Királyság e megállapodás rendelkezéseivel és bármely előírt végrehajtási rendelkezéssel összhangban csatlakozik ahhoz az együttes fellépéshez, amelynek elfogadásával az Európai Unió Tanácsa az EU által végrehajtandó válságkezelési művelet végrehajtásáról dönt, valamint bármely olyan együttes fellépéshez vagy határozathoz, amelynek elfogadásával az Európai Unió Tanácsa az EU válságkezelési művelet kiterjesztéséről határoz.

(2)   A Norvég Királyság valamely EU válságkezelési művelethez való hozzájárulása nem sértheti az Európai Unió döntéshozatali autonómiáját.

3. cikk

A állomány és a haderők jogállása

(1)   A Norvég Királyság részéről az EU polgári válságkezelési műveletéhez kirendelt állomány és/vagy az EU katonai válságkezelési műveletéhez biztosított haderők jogállására az Európai Unió és a művelet végrehajtásának helyszínéül szolgáló állam(ok) között megkötött, a haderő/misszió jogállásáról szóló megállapodást kell alkalmazni, amennyiben van ilyen megállapodás.

(2)   Az EU válságkezelési műveletének helyszínéül szolgáló állam(ok) területén kívül található parancsnokságokhoz vagy parancsnoki alakulatokhoz biztosított állomány jogállására az érintett parancsnokság és a parancsnoki alakulatok, valamint a Norvég Királyság közötti megállapodásokat kell alkalmazni.

(3)   Az (1) bekezdésben említett haderők/misszió jogállásáról szóló megállapodás sérelme nélkül a Norvég Királyság joghatóságot gyakorol az EU válságkezelési műveletben részt vevő állomány vonatkozásában.

(4)   A Norvég Királyság felel egy adott EU válságkezelési műveletben való részvétellel kapcsolatos bármely, a saját állományától érkező vagy vele kapcsolatos követelés kielégítéséért. A Norvég Királyság felel az állománya ellen irányuló – különösen jogi vagy fegyelmi – eljárások megindításáért, saját törvényeivel és rendeleteivel összhangban.

(5)   A Norvég Királyság vállalja, hogy a műveletben való részvételt megelőzően nyilatkozatot tesz arra vonatkozóan, hogy az EU válságkezelési műveletekben részt vevő bármely állam elleni követelésekről lemond. A nyilatkozatra vonatkozó iratminta e megállapodás mellékletét képezi.

(6)   Az Európai Unió tagállamai vállalják, hogy a Norvég Királyság egy adott EU válságkezelési műveletben való bármely jövőbeni részvételét illetően a műveletben való részvételt megelőzően nyilatkozatot tesznek a követelésekről való lemondásra vonatkozólag. A nyilatkozatra vonatkozó iratminta e megállapodás mellékletét képezi.

4. cikk

Minősített információ

(1)   A Norvég Királyság megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az EU minősített információ a 2001. március 19-i 2001/264/EK tanácsi határozatban (1) foglalt biztonsági szabályoknak megfelelő, valamint az illetékes hatóságok által – ideértve az EU műveleti parancsnokát az EU katonai válságkezelési művelete, illetve az EU misszióvezetőjét az EU polgári válságkezelési művelete tekintetében – kibocsátott további iránymutatásoknak megfelelő védelemben részesüljön.

(2)   Amennyiben az EU és a Norvég Királyság között megállapodás jön létre a minősített információ cseréjére vonatkozó biztonsági eljárásokat illetően, a megállapodás rendelkezéseit egy adott EU válságkezelési művelet keretében is alkalmazni kell.

II. SZAKASZ

A POLGÁRI VÁLSÁGKEZELÉSI MŰVELETEKBEN VALÓ RÉSZVÉTELRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

5. cikk

Az EU polgári válságkezelési művelethez kirendelt állomány

(1)   A Norvég Királyság biztosítja, hogy az EU polgári válságkezelési művelethez kirendelt állománya misszióját a következőkkel összhangban teljesítse:

e megállapodás 2. cikkének (1) bekezdésében említett együttes fellépés és annak további módosításai,

a műveleti terv,

végrehajtási intézkedések.

(2)   A Norvég Királyság bármely, az EU polgári válságkezelési művelethez való hozzájárulásában bekövetkezett változásról kellő időben tájékoztatja az EU polgári válságkezelési művelet misszióvezetőjét és az Európai Unió Tanácsának Főtitkárságát.

(3)   Az EU polgári válságkezelési művelethez kirendelt állomány számára kötelező az orvosi vizsgálat, valamint a védőoltás, és rendelkeznie kell a Norvég Királyság illetékes hatósága által kiállított igazolással arra vonatkozólag, hogy a megbízatás teljesítéséhez szükséges megfelelő egészségügyi állapotban van. Az EU polgári válságkezelési művelethez kirendelt állománynak másolattal kell rendelkeznie erről az igazolásról.

6. cikk

A parancsnoklás rendje

(1)   A Norvég Királyság által kirendelt állomány megbízatását kizárólag az EU polgári válságkezelési művelet érdekeinek szem előtt tartásával végzi, és ezen érdekeknek megfelelő magatartást tanúsít.

(2)   Az állomány egésze teljes mértékben a saját nemzeti hatóságának a parancsnoksága alatt áll.

(3)   A nemzeti hatóságok a műveleti ellenőrzést átruházzák az EU polgári válságkezelési művelet misszióvezetőjére, aki a ráruházott parancsnokságot a parancsnoklás és ellenőrzés hierarchikus rendje szerint gyakorolja.

(4)   A misszió vezetője ellátja az EU polgári válságkezelési művelet vezetését és annak napi irányítását.

(5)   Az e megállapodás 2. cikkének (1) bekezdésében említett jogi eszközökkel összhangban, a Norvég Királyságot a művelet napi működtetésének terén ugyanolyan jogok illetik meg és ugyanolyan kötelezettségek terhelik, mint az Európai Uniónak a műveletben részt vevő tagállamait.

(6)   Az EU polgári válságkezelési művelet misszióvezetője fegyelmi felügyeletet gyakorol az EU polgári válságkezelési művelet állománya fölött. Szükség esetén a fegyelmi eljárást az érintett nemzeti hatóság indítja meg.

(7)   A Norvég Királyságot saját nemzeti kontingensének a műveletben való képviseletére nemzeti kontingensképviselőt (NKK) nevez ki. Az NKK a nemzeti ügyekről jelentést tesz az EU polgári válságkezelési művelet misszióvezetőjének, továbbá felel a kontingens fegyelméért.

(8)   A művelet befejezésére vonatkozó határozatot az Európai Unió a Norvég Királysággal folytatott konzultációt követően hozza meg, amennyiben a Norvég Királyság a művelet befejezésének időpontjában még mindig hozzájárul az EU polgári válságkezelési művelethez.

7. cikk

Pénzügyi vonatkozások

(1)   A Norvég Királyság viseli a műveletben való részvételével kapcsolatos valamennyi költséget, azon költségek kivételével, amelyek – a művelet működési költségvetésében meghatározottaknak megfelelően – közös finanszírozás alá tartoznak. Ez nem érinti a 8. cikket.

(2)   A művelet végrehajtásának helyszínéül szolgáló állam(ok)ból származó természetes vagy jogi személyek halála, sérülése, vesztesége vagy kára esetén a Norvég Királyság – felelőssége megállapítását követően – kártérítést fizet a megállapodás 3. cikke (1) bekezdésében említett, a misszió jogállására vonatkozó megállapodásban meghatározott feltételek szerint, amennyiben van ilyen megállapodás.

8. cikk

A működési költségvetéshez való hozzájárulás

(1)   A Norvég Királyság hozzájárul az EU polgári válságkezelési művelet működési költségvetésének finanszírozásához.

(2)   A Norvég Királyság működési költségvetéshez való pénzügyi hozzájárulása az alábbi két lehetőség közül az alacsonyabb összegűnek felel meg:

a)

a referenciaösszeg azon része, amely a művelet működési költségvetéséhez hozzájáruló valamennyi állam teljes bruttó nemzeti jövedelméhez viszonyítva az adott ország bruttó nemzeti jövedelmével arányos;

vagy

b)

a működési költségvetés referenciaösszegének azon része, amely a műveletben részt vevő valamennyi állam állományának teljes létszámához viszonyítva az adott ország műveletben részt vevő állományának létszámával arányos.

(3)   Az (1) és (2) bekezdéstől eltérve a Norvég Királyságnak nem kell hozzájárulnia az Európai Unió tagállamainak állománya részére fizetett napidíj finanszírozásához.

(4)   Az (1) bekezdéstől eltérve az Európai Unió általában mentesíti a harmadik államokat egy adott EU polgári válságkezelési művelethez történő pénzügyi hozzájárulás alól, amennyiben:

a)

az Európai Unió úgy határoz, hogy a műveletben részt vevő harmadik állam jelentős, a művelet szempontjából létfontosságú hozzájárulást biztosít;

vagy

b)

a műveletben részt vevő harmadik állam egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme nem haladja meg az Európai Unió bármely tagállamának egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelmét.

(5)   Az EU polgári válságkezelési művelet misszióvezetője és a Norvég Királyság illetékes közigazgatási hivatalai között a Norvég Királyság által az EU polgári válságkezelési művelet működési költségvetéséhez nyújtott hozzájárulások tekintetében a kifizetés gyakorlati szabályaira vonatkozó megállapodás jön létre. Ez a megállapodás, többek között, az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

a)

az érintett összeg;

b)

a pénzügyi hozzájárulás kifizetésével kapcsolatos megállapodások;

c)

az ellenőrzési eljárás.

III. SZAKASZ

RENDELKEZÉSEK A KATONAI VÁLSÁGKEZELÉSI MŰVELETEKBEN VALÓ RÉSZVÉTELRŐL

9. cikk

Részvétel az EU katonai válságkezelési műveletben

(1)   A Norvég Királyság biztosítja, hogy az EU katonai válságkezelési műveletben részt vevő hadereje és állománya a következőkkel összhangban teljesíti misszióját:

az e megállapodás 2. cikkének (1) bekezdésében említett együttes fellépés és annak további módosításai,

a műveleti terv,

végrehajtási intézkedések.

(2)   A Norvég Királyság által kirendelt állomány megbízatását kizárólag az EU katonai válságkezelési művelet érdekeinek szem előtt tartásával végzi, és ezen érdekeknek megfelelő magatartást tanúsít.

(3)   A Norvég Királyság bármely, a műveletben való részvételében bekövetkezett változásról kellő időben tájékoztatja az EU műveleti parancsnokot.

10. cikk

A parancsnoklás rendje

(1)   Az EU katonai válságkezelési műveletben részt vevő haderő és állomány egésze teljes mértékben a nemzeti hatóságának parancsnoksága alatt áll.

(2)   A nemzeti hatóságok a haderejük és állományuk műveleti és harcászati parancsnokságát és/vagy ellenőrzését átruházzák az EU műveleti parancsnokra. Az EU műveleti parancsnok jogosult hatáskörét átruházni.

(3)   A Norvég Királyságot a művelet napi irányításának terén ugyanolyan jogok illetik meg és ugyanolyan kötelezettségek terhelik, mint az Európai Uniónak a műveletben részt vevő tagállamait.

(4)   Az EU műveleti parancsnok – a Norvég Királysággal folytatott konzultációt követően – bármikor kérheti a Norvég Királyság hozzájárulásának visszavonását.

(5)   A Norvég Királyság saját nemzeti kontingensének az EU katonai válságkezelési műveletben való képviseletére katonai főképviselőt nevez ki. A katonai főképviselő konzultál az EU haderőparancsnokával a műveletet érintő valamennyi kérdésben, továbbá felel a kontingens fegyelméért.

11. cikk

Pénzügyi vonatkozások

(1)   A 12. cikk sérelme nélkül a Norvég Királyság visel a műveletben való részvételével kapcsolatos minden költséget, azon költségek kivételével, amelyek az e megállapodás 2. cikkének (1) bekezdésében említett jogi eszközök, valamint a katonai vagy védelmi vonatkozású EU-műveletek közös költségeinek finanszírozását szolgáló mechanizmus létrehozásáról szóló, 2004. február 23-i 2004/197/KKBP tanácsi határozat (2) értelmében közös finanszírozás alá tartoznak.

(2)   A művelet végrehajtásának helyszínéül szolgáló állam(ok)ból származó természetes vagy jogi személyek halála, sérülése, vesztesége vagy kára esetén a Norvég Királyság – felelőssége megállapítását követően – kártérítést fizet a megállapodás 3. cikkének (1) bekezdésében említett, a haderők jogállására vonatkozó megállapodásban meghatározott feltételek szerint, amennyiben van ilyen megállapodás.

12. cikk

Hozzájárulás a közös költségekhez

(1)   A Norvég Királyság hozzájárul az EU katonai válságkezelési művelet közös költségeinek finanszírozásához.

(2)   A Norvég Királyság közös költségekhez való pénzügyi hozzájárulása az alábbi két lehetőség közül az alacsonyabb összegűnek felel meg:

a)

a közös költségek referenciaösszegének azon része, amely a művelet közös költségeihez hozzájáruló valamennyi állam teljes bruttó nemzeti jövedelméhez viszonyítva az adott állam bruttó nemzeti jövedelmével arányos;

vagy

b)

a közös költségek referenciaösszegének azon része, amely a műveletben részt vevő valamennyi állam állományának teljes létszámához viszonyítva az adott állam műveletben részt vevő állományának létszámával arányos.

A (2) bekezdés b) pontjában foglalt összeg kiszámításakor, amennyiben a Norvég Királyság kizárólag a műveleti parancsnokság vagy a haderő parancsnoksága számára rendel ki állományt, az adott állam állományának az érintett parancsnokság állományának teljes létszámához viszonyított arányát kell alkalmazni. Egyéb esetekben a Norvég Királyság által kirendelt állománynak a művelet állományának teljes létszámához viszonyított arányát kell alkalmazni.

(3)   Az (1) bekezdéstől eltérve az Európai Unió általában mentesíti a harmadik államokat egy adott EU katonai válságkezelési művelet közös költségeihez való pénzügyi hozzájárulás alól, amennyiben:

a)

az Európai Unió úgy határoz, hogy a műveletben részt vevő harmadik állam az eszközökhöz és/vagy képességekhez jelentős, a művelet szempontjából létfontosságú hozzájárulást biztosít;

vagy

b)

a műveletben részt vevő harmadik állam egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme nem haladja meg az Európai Unió bármely tagállamának egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelmét.

(4)   A katonai vagy védelmi vonatkozású EU-műveletek közös költségeinek finanszírozását szolgáló mechanizmus létrehozásáról szóló, 2004. február 23-i 2004/197/KKBP tanácsi határozatban meghatározott vezető tisztviselő és a Norvég Királyság illetékes közigazgatási hatóságai között megállapodás jön létre. Ez a megállapodás, többek között, az alábbiakról rendelkezik:

a)

az érintett összeg;

b)

a pénzügyi hozzájárulás kifizetésével kapcsolatos rendelkezések;

c)

az ellenőrzési eljárás.

IV. SZAKASZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

13. cikk

A megállapodás végrehajtására vonatkozó rendelkezések

A 8. cikk (5) bekezdésének és a 12. cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül, az e megállapodás végrehajtása során szükséges bármely technikai és igazgatási megállapodások az Európai Unió főtitkára, a közös kül- és biztonságpolitika főképviselője és a Norvég Királyság hatáskörrel rendelkező hatóságai között jönnek létre.

14. cikk

A szerződéses kötelezettségek nem teljesítése

Amennyiben az egyik fél nem teljesíti az előző cikkekben meghatározott kötelességeit, úgy a másik fél ezt a megállapodást egy hónappal korábban megküldött előzetes értesítéssel felmondhatja.

15. cikk

A jogviták rendezése

Az e megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos vitákat a felek egymás között diplomáciai úton rendezik.

16. cikk

Hatálybalépés

(1)   Ez a megállapodás az azt követő első hónap első napján lép hatályba, amely során a felek kölcsönösen értesítik egymást a hatálybalépéshez szükséges belső eljárások befejezéséről.

(2)   Ez a megállapodás az aláírás napjától ideiglenesen alkalmazandó.

(3)   Ezt a megállapodást 2008. június 1-jéig, és ezt követően legalább minden harmadik évben felül kell vizsgálni.

(4)   Ezt a megállapodást a felek között létrejött írásos megállapodással lehet módosítani.

(5)   Ezt a megállapodást a másik félhez intézett írásbeli felmondó nyilatkozat útján bármely fél felmondhatja. A felmondás az előzetes értesítés másik fél által történő kézhezvételétől számított hat hónap elteltével lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2004. december 3-én. angol nyelven, négy példányban.

az Európai Unió részéről

a Norvég Királyság részéről


(1)  HL L 101., 2001.4.11., 1. o.

(2)  HL L 63., 2004.2.28., 68. o.

MELLÉKLET

A NYILATKOZATOK SZÖVEGE

AZ EU-TAGÁLLAMOK NYILATKOZATA

Az EU válságkezelési műveletekre vonatkozó EU együttes fellépést alkalmazó EU-tagállamok a belső jogrendjük által megengedett mértékben lehetőség szerint igyekeznek lemondani a Norvég Királysággal szemben – állományuk tagjainak sérülése, halála vagy a tulajdonukat képező és az EU válságkezelési művelet által használt bármely eszközt ért kár vagy veszteség kapcsán – felmerült igényekről, amennyiben az ilyen sérülést, halált, kárt vagy veszteséget:

az EU válságkezelési művelet állományának a Norvég Királyságból származó tagja a művelettel kapcsolatos hivatali kötelessége teljesítése során okozta, kivéve a súlyos gondatlanság vagy szándékos kötelezettségszegés esetét,

vagy

a Norvég Királyság tulajdonát képező eszközök használata okozta, amennyiben az adott eszközöket a művelettel kapcsolatban használták, kivéve az ezen eszközöket használó EU válságkezelési művelet személyi állományának a Norvég Királyságból származó tagjának súlyos gondatlansága vagy szándékos kötelezettségszegése esetét.

A NORVÉG KIRÁLYSÁG NYILATKOZATA

Az EU válságkezelési műveletekre vonatkozó EU együttes fellépést alkalmazó a Norvég Királyság a belső jogrendje által megengedett mértékben lehetőség szerint igyekszik lemondani az EU válságkezelési műveletben részt vevő bármely más állammal szemben – állománya tagjainak sérülése, halála, vagy a saját tulajdonát képező és az EU válságkezelési művelet által használt bármely vagyontárgyat ért kár vagy veszteség kapcsán – felmerült igényekről, amennyiben az ilyen sérülést, halált, kárt vagy veszteséget:

az EU válságkezelési művelet állományának valamely tagja hivatali kötelessége teljesítése során, a művelettel kapcsolatban okozta, kivéve a súlyos gondatlanság vagy szándékos kötelezettségszegés esetét,

vagy

bármely, az EU válságkezelési műveletben résztvevő államok tulajdonában lévő eszköz használata okozta, amennyiben az eszközöket a művelettel kapcsolatban használták, kivéve az EU válságkezelési művelet ezen eszközöket használó állományának súlyos gondatlansága vagy szándékos kötelességszegése esetét.


MEGÁLLAPODÁS

Az Európai Unió és az Románia között, az Európai Unió válságkezelési műveleteiben történő részvétel kereteinek megállapításáról

Egyrészről

AZ EURÓPAI UNIÓ,

másrészről

ROMÁNIA

a továbbiakban együttesen: a felek,

MIVEL:

(1)

Az Európai Unió (EU) úgy határozhat, hogy fellép a válságkezelés területén.

(2)

Az Európai Unió határoz arról, hogy harmadik országokat felkér-e egy adott EU válságkezelési műveletben való részvételre. Románia elfogadhatja az Európai Unió felkérését és felajánlhatja hozzájárulását. Ebben az esetben az Európai Unió határoz a Románia által felajánlott hozzájárulás elfogadásáról.

(3)

Amennyiben az Európai Unió úgy határoz, hogy a NATO eszközeinek és képességeinek igénybevételével katonai válságkezelési műveletet hajt végre, Románia értesítheti az Európai Uniót a műveletben való részvétele elvi szándékáról.

(4)

A 2002. október 24–25-i brüsszeli Európai Tanács egyetértett a nizzai Európai Tanács által 2000. december 7–9-én elfogadott, a NATO nem EU-tagállam európai tagjainak az EU által vezetett válságkezelésben való részvételére vonatkozó rendelkezések végrehajtásának részletes szabályaival.

(5)

Romániának az EU válságkezelési műveletekben való részvétele feltételeit lehetőség szerint egy, a lehetséges jövőbeni részvétel kereteit megállapító megállapodásban kell meghatározni, és nem esetenként, az egyes érintett műveletek vonatkozásában kell meghatározni.

(6)

Egy ilyen megállapodás nem sértheti az Európai Unió döntéshozatali autonómiáját, és nem érintheti Románia egy adott EU válságkezelési műveletben való részvételére vonatkozó határozatainak eseti jellegét.

(7)

Egy ilyen megállapodás kizárólag a jövőbeni EU válságkezelési műveletekre vonatkozhat, és nem érintheti Románia egy már megindított EU válságkezelési műveletben való részvételét szabályozó esetlegesen létező megállapodásokat,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

I. SZAKASZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

A részvételre vonatkozó határozatok

(1)   Az Európai Unió arra vonatkozó határozatát követően, amelyben felkéri Romániát valamely EU válságkezelési műveletben való részvételre, valamint azt követően, hogy Románia úgy határoz, hogy abban részt vesz, Románia tájékoztatja az Európai Uniót felajánlott hozzájárulásáról.

(2)   Amennyiben az Európai Unió úgy határoz, hogy a NATO eszközeinek és képességeinek igénybevételével katonai válságkezelési műveletet hajt végre, Románia tájékoztatja az Európai Uniót a műveletben való részvételi szándékáról, valamint ezt követően tájékoztatást nyújt bármely felajánlott hozzájárulásáról.

(3)   Románia hozzájárulását az Európai Unió a Romániával folytatott konzultáció keretében értékeli.

(4)   Az Európai Unió a lehető leghamarabb értesíti Romániát a művelet közös költségeihez való várható hozzájárulásáról annak érdekében, hogy segítséget nyújtson Románia számára ajánlata meghatározásában.

(5)   Az Európai Unió írásban közli Romániával az értékelés eredményét annak érdekében, hogy e megállapodás rendelkezéseivel összhangban biztosítsa Románia részvételét.

2. cikk

Keretek

(1)   Románia e megállapodás rendelkezéseivel és bármely előírt végrehajtási rendelkezéssel összhangban csatlakozik ahhoz az együttes fellépéshez, amelynek elfogadásával az Európai Unió Tanácsa az EU által végrehajtandó válságkezelési művelet végrehajtásáról dönt, valamint bármely olyan együttes fellépéshez vagy határozathoz, amelynek elfogadásával az Európai Unió Tanácsa az EU válságkezelési művelet kiterjesztéséről határoz.

(2)   Románia valamely EU válságkezelési művelethez való hozzájárulása nem sértheti az Európai Unió döntéshozatali autonómiáját.

3. cikk

A állomány és a haderők jogállása

(1)   A Románia részéről az EU polgári válságkezelési műveletéhez kirendelt állomány és/vagy az EU katonai válságkezelési műveletéhez biztosított haderők jogállására az Európai Unió és a művelet végrehajtásának helyszínéül szolgáló állam(ok) között megkötött, a haderő/misszió jogállásáról szóló megállapodást kell alkalmazni, amennyiben van ilyen megállapodás.

(2)   Az EU válságkezelési műveletének helyszínéül szolgáló állam(ok) területén kívül található parancsnokságokhoz vagy parancsnoki alakulatokhoz biztosított állomány jogállására az érintett parancsnokság és a parancsnoki alakulatok, valamint Románia közötti megállapodásokat kell alkalmazni.

(3)   Az (1) bekezdésben említett haderők/misszió jogállásáról szóló megállapodás sérelme nélkül Románia joghatóságot gyakorol az EU válságkezelési műveletben részt vevő állomány vonatkozásában.

(4)   Románia felel egy adott EU válságkezelési műveletben való részvétellel kapcsolatos bármely, a saját állományától érkező vagy vele kapcsolatos követelés kielégítéséért. Románia felel az állománya ellen irányuló – különösen jogi vagy fegyelmi – eljárások megindításáért, saját törvényeivel és rendeleteivel összhangban.

(5)   Románia vállalja, hogy a műveletben való részvételt megelőzően nyilatkozatot tesz arra vonatkozóan, hogy az EU válságkezelési műveletekben részt vevő bármely állam elleni követelésekről lemond. A nyilatkozatra vonatkozó iratminta e megállapodás mellékletét képezi.

(6)   Az Európai Unió tagállamai vállalják, hogy Románia egy adott EU válságkezelési műveletben való bármely jövőbeni részvételét illetően a műveletben való részvételt megelőzően nyilatkozatot tesznek a követelésekről való lemondásra vonatkozólag. A nyilatkozatra vonatkozó iratminta e megállapodás mellékletét képezi.

4. cikk

Minősített információ

(1)   Románia megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az EU minősített információ a 2001. március 19-i 2001/264/EK tanácsi határozatban (1) foglalt biztonsági szabályoknak megfelelő, valamint az illetékes hatóságok által – ideértve az EU műveleti parancsnokát az EU katonai válságkezelési művelete, illetve az EU misszióvezetőjét az EU polgári válságkezelési művelete tekintetében – kibocsátott további iránymutatásoknak megfelelő védelemben részesüljön.

(2)   Amennyiben az EU és Románia között megállapodás jön létre a minősített információ cseréjére vonatkozó biztonsági eljárásokat illetően, a megállapodás rendelkezéseit egy adott EU válságkezelési művelet keretében is alkalmazni kell.

II. SZAKASZ

A POLGÁRI VÁLSÁGKEZELÉSI MŰVELETEKBEN VALÓ RÉSZVÉTELRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

5. cikk

Az EU polgári válságkezelési művelethez kirendelt állomány

(1)   Románia biztosítja, hogy az EU polgári válságkezelési művelethez kirendelt állománya misszióját a következőkkel összhangban teljesítse:

e megállapodás 2. cikkének (1) bekezdésében említett együttes fellépés és annak további módosításai,

a műveleti terv,

végrehajtási intézkedések.

(2)   Románia bármely, az EU polgári válságkezelési művelethez való hozzájárulásában bekövetkezett változásról kellő időben tájékoztatja az EU polgári válságkezelési művelet misszióvezetőjét és az Európai Unió Tanácsának Főtitkárságát.

(3)   Az EU polgári válságkezelési művelethez kirendelt állomány számára kötelező az orvosi vizsgálat, valamint a védőoltás, és rendelkeznie kell Románia illetékes hatósága által kiállított igazolással arra vonatkozólag, hogy a megbízatás teljesítéséhez szükséges megfelelő egészségügyi állapotban van. Az EU polgári válságkezelési művelethez kirendelt állománynak másolattal kell rendelkeznie erről az igazolásról.

6. cikk

A parancsnoklás rendje

(1)   A Románia által kirendelt állomány megbízatását kizárólag az EU polgári válságkezelési művelet érdekeinek szem előtt tartásával végzi, és ezen érdekeknek megfelelő magatartást tanúsít.

(2)   Az állomány egésze teljes mértékben a saját nemzeti hatóságának a parancsnoksága alatt áll.

(3)   A nemzeti hatóságok a műveleti ellenőrzést átruházzák az EU polgári válságkezelési művelet misszióvezetőjére, aki a ráruházott parancsnokságot a parancsnoklás és ellenőrzés hierarchikus rendje szerint gyakorolja.

(4)   A misszió vezetője ellátja az EU polgári válságkezelési művelet vezetését és annak napi irányítását.

(5)   Az e megállapodás 2. cikkének (1) bekezdésében említett jogi eszközökkel összhangban, Romániát a művelet napi működtetésének terén ugyanolyan jogok illetik meg és ugyanolyan kötelezettségek terhelik, mint az Európai Uniónak a műveletben részt vevő tagállamait.

(6)   Az EU polgári válságkezelési művelet misszióvezetője fegyelmi felügyeletet gyakorol az EU polgári válságkezelési művelet állománya fölött. Szükség esetén a fegyelmi eljárást az érintett nemzeti hatóság indítja meg.

(7)   Romániát saját nemzeti kontingensének a műveletben való képviseletére nemzeti kontingensképviselőt (NKK) nevez ki. Az NKK a nemzeti ügyekről jelentést tesz az EU polgári válságkezelési művelet misszióvezetőjének, továbbá felel a kontingens fegyelméért.

(8)   A művelet befejezésére vonatkozó határozatot az Európai Unió a Romániával folytatott konzultációt követően hozza meg, amennyiben Románia a művelet befejezésének időpontjában még mindig hozzájárul az EU polgári válságkezelési művelethez.

7. cikk

Pénzügyi vonatkozások

(1)   Románia viseli a műveletben való részvételével kapcsolatos valamennyi költséget, azon költségek kivételével, amelyek – a művelet működési költségvetésében meghatározottaknak megfelelően – közös finanszírozás alá tartoznak. Ez nem érinti a 8. cikket.

(2)   A művelet végrehajtásának helyszínéül szolgáló állam(ok)ból származó természetes vagy jogi személyek halála, sérülése, vesztesége vagy kára esetén Románia – felelőssége megállapítását követően – kártérítést fizet a megállapodás 3. cikke (1) bekezdésében említett, a misszió jogállására vonatkozó megállapodásban meghatározott feltételek szerint, amennyiben van ilyen megállapodás.

8. cikk

A működési költségvetéshez való hozzájárulás

(1)   Románia hozzájárul az EU polgári válságkezelési művelet működési költségvetésének finanszírozásához.

(2)   Románia működési költségvetéshez való pénzügyi hozzájárulása az alábbi két lehetőség közül az alacsonyabb összegűnek felel meg:

a)

a referenciaösszeg azon része, amely a művelet működési költségvetéséhez hozzájáruló valamennyi állam teljes bruttó nemzeti jövedelméhez viszonyítva az adott ország bruttó nemzeti jövedelmével arányos;

vagy

b)

a működési költségvetés referenciaösszegének azon része, amely a műveletben részt vevő valamennyi állam állományának teljes létszámához viszonyítva az adott ország műveletben részt vevő állományának létszámával arányos.

(3)   Az (1) és (2) bekezdéstől eltérve Romániának nem kell hozzájárulnia az Európai Unió tagállamainak állománya részére fizetett napidíj finanszírozásához.

(4)   Az (1) bekezdéstől eltérve az Európai Unió általában mentesíti a harmadik államokat egy adott EU polgári válságkezelési művelethez történő pénzügyi hozzájárulás alól, amennyiben:

a)

az Európai Unió úgy határoz, hogy a műveletben részt vevő harmadik állam jelentős, a művelet szempontjából létfontosságú hozzájárulást biztosít;

vagy

b)

a műveletben részt vevő harmadik állam egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme nem haladja meg az Európai Unió bármely tagállamának egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelmét.

(5)   Az EU polgári válságkezelési művelet misszióvezetője és Románia illetékes közigazgatási hivatalai között a Románia által az EU polgári válságkezelési művelet működési költségvetéséhez nyújtott hozzájárulások tekintetében a kifizetés gyakorlati szabályaira vonatkozó megállapodás jön létre. Ez a megállapodás, többek között, az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

a)

az érintett összeg;

b)

a pénzügyi hozzájárulás kifizetésével kapcsolatos megállapodások;

c)

az ellenőrzési eljárás.

III. SZAKASZ

RENDELKEZÉSEK A KATONAI VÁLSÁGKEZELÉSI MŰVELETEKBEN VALÓ RÉSZVÉTELRŐL

9. cikk

Részvétel az EU katonai válságkezelési műveletben

(1)   Románia biztosítja, hogy az EU katonai válságkezelési műveletben részt vevő hadereje és állománya a következőkkel összhangban teljesíti misszióját:

az e megállapodás 2. cikkének (1) bekezdésében említett együttes fellépés és annak további módosításai,

a műveleti terv,

végrehajtási intézkedések.

(2)   A Románia által kirendelt állomány megbízatását kizárólag az EU katonai válságkezelési művelet érdekeinek szem előtt tartásával végzi, és ezen érdekeknek megfelelő magatartást tanúsít.

(3)   Románia bármely, a műveletben való részvételében bekövetkezett változásról kellő időben tájékoztatja az EU műveleti parancsnokot.

10. cikk

A parancsnoklás rendje

(1)   Az EU katonai válságkezelési műveletben részt vevő haderő és állomány egésze teljes mértékben a nemzeti hatóságának parancsnoksága alatt áll.

(2)   A nemzeti hatóságok a haderejük és állományuk műveleti és harcászati parancsnokságát és/vagy ellenőrzését átruházzák az EU műveleti parancsnokra. Az EU műveleti parancsnok jogosult hatáskörét átruházni.

(3)   Romániát a művelet napi irányításának terén ugyanolyan jogok illetik meg és ugyanolyan kötelezettségek terhelik, mint az Európai Uniónak a műveletben részt vevő tagállamait.

(4)   Az EU műveleti parancsnok – a Romániával folytatott konzultációt követően – bármikor kérheti Románia hozzájárulásának visszavonását.

(5)   Románia saját nemzeti kontingensének az EU katonai válságkezelési műveletben való képviseletére katonai főképviselőt nevez ki. A katonai főképviselő konzultál az EU haderőparancsnokával a műveletet érintő valamennyi kérdésben, továbbá felel a kontingens fegyelméért.

11. cikk

Pénzügyi vonatkozások

(1)   A 12. cikk sérelme nélkül Románia visel a műveletben való részvételével kapcsolatos minden költséget, azon költségek kivételével, amelyek az e megállapodás 2. cikkének (1) bekezdésében említett jogi eszközök, valamint a katonai vagy védelmi vonatkozású EU-műveletek közös költségeinek finanszírozását szolgáló mechanizmus létrehozásáról szóló, 2004. február 23-i 2004/197/KKBP tanácsi határozat (2) értelmében közös finanszírozás alá tartoznak.

(2)   A művelet végrehajtásának helyszínéül szolgáló állam(ok)ból származó természetes vagy jogi személyek halála, sérülése, vesztesége vagy kára esetén Románia – felelőssége megállapítását követően – kártérítést fizet a megállapodás 3. cikkének (1) bekezdésében említett, a haderők jogállására vonatkozó megállapodásban meghatározott feltételek szerint, amennyiben van ilyen megállapodás.

12. cikk

Hozzájárulás a közös költségekhez

(1)   Románia hozzájárul az EU katonai válságkezelési művelet közös költségeinek finanszírozásához.

(2)   Románia közös költségekhez való pénzügyi hozzájárulása az alábbi két lehetőség közül az alacsonyabb összegűnek felel meg:

a)

a közös költségek referenciaösszegének azon része, amely a művelet közös költségeihez hozzájáruló valamennyi állam teljes bruttó nemzeti jövedelméhez viszonyítva az adott állam bruttó nemzeti jövedelmével arányos;

vagy

b)

a közös költségek referenciaösszegének azon része, amely a műveletben részt vevő valamennyi állam állományának teljes létszámához viszonyítva az adott állam műveletben részt vevő állományának létszámával arányos.

A (2) bekezdés b) pontjában foglalt összeg kiszámításakor, amennyiben Románia kizárólag a műveleti parancsnokság vagy a haderő parancsnoksága számára rendel ki állományt, az adott állam állományának az érintett parancsnokság állományának teljes létszámához viszonyított arányát kell alkalmazni. Egyéb esetekben a Románia által kirendelt állománynak a művelet állományának teljes létszámához viszonyított arányát kell alkalmazni.

(3)   Az (1) bekezdéstől eltérve az Európai Unió általában mentesíti a harmadik államokat egy adott EU katonai válságkezelési művelet közös költségeihez való pénzügyi hozzájárulás alól, amennyiben:

a)

az Európai Unió úgy határoz, hogy a műveletben részt vevő harmadik állam az eszközökhöz és/vagy képességekhez jelentős, a művelet szempontjából létfontosságú hozzájárulást biztosít;

vagy

b)

a műveletben részt vevő harmadik állam egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme nem haladja meg az Európai Unió bármely tagállamának egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelmét.

(4)   A katonai vagy védelmi vonatkozású EU-műveletek közös költségeinek finanszírozását szolgáló mechanizmus létrehozásáról szóló, 2004. február 23-i 2004/197/KKBP tanácsi határozatban meghatározott vezető tisztviselő és Románia illetékes közigazgatási hatóságai között megállapodás jön létre. Ez a megállapodás, többek között, az alábbiakról rendelkezik:

a)

az érintett összeg;

b)

a pénzügyi hozzájárulás kifizetésével kapcsolatos rendelkezések;

c)

az ellenőrzési eljárás.

IV. SZAKASZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

13. cikk

A megállapodás végrehajtására vonatkozó rendelkezések

A 12. cikk (4) bekezdésének és a 8. cikk (5) bekezdésének sérelme nélkül, az e megállapodás végrehajtása során szükséges bármely technikai és igazgatási megállapodások az Európai Unió főtitkára, a közös kül- és biztonságpolitika főképviselője és Románia hatáskörrel rendelkező hatóságai között jönnek létre.

14. cikk

A szerződéses kötelezettségek nem teljesítése

Amennyiben az egyik fél nem teljesíti az előző cikkekben meghatározott kötelességeit, úgy a másik fél ezt a megállapodást egy hónappal korábban megküldött előzetes értesítéssel felmondhatja.

15. cikk

A jogviták rendezése

Az e megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos vitákat a felek egymás között diplomáciai úton rendezik.

16. cikk

Hatálybalépés

(1)   Ez a megállapodás az azt követő első hónap első napján lép hatályba, amely során a felek kölcsönösen értesítik egymást a hatálybalépéshez szükséges belső eljárások befejezéséről.

(2)   Ezt a megállapodást a felek között létrejött írásos megállapodással lehet módosítani.

(3)   Ezt a megállapodást a másik félhez intézett írásbeli felmondó nyilatkozat útján bármely fél felmondhatja. A felmondás az előzetes értesítés másik fél által történő kézhezvételétől számított hat hónap elteltével lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2004. november 22-án, angol nyelven, négy példányban.

az Európai Unió részéről

Románia részéről


(1)  HL L 101., 2001.4.11., 1. o.

(2)  HL L 63., 2004.2.28., 68. o.

MELLÉKLET

A NYILATKOZATOK SZÖVEGE

AZ EU-TAGÁLLAMOK NYILATKOZATA

Az EU válságkezelési műveletekre vonatkozó EU együttes fellépést alkalmazó EU-tagállamok a belső jogrendjük által megengedett mértékben lehetőség szerint igyekeznek lemondani a Romániával szemben – állományuk tagjainak sérülése, halála, vagy a tulajdonukat képező és az EU válságkezelési művelet által használt bármely eszközt ért kár vagy veszteség kapcsán – felmerült igényekről, amennyiben az ilyen sérülést, halált, kárt vagy veszteséget:

az EU válságkezelési művelet állományának Romániából származó tagja a művelettel kapcsolatos hivatali kötelessége teljesítése során okozta, kivéve a súlyos gondatlanság vagy szándékos kötelezettségszegés esetét,

vagy

Románia tulajdonát képező eszközök használata okozta, amennyiben az adott eszközöket a művelettel kapcsolatban használták, kivéve az ezen eszközöket használó EU válságkezelési művelet személyi állományának Romániából származó tagjának súlyos gondatlansága vagy szándékos kötelezettségszegése esetét.

ROMÁNIA NYILATKOZATA

Az EU válságkezelési műveletekre vonatkozó EU együttes fellépést alkalmazó Románia a belső jogrendje által megengedett mértékben lehetőség szerint igyekszik lemondani az EU válságkezelési műveletben részt vevő bármely más állammal szemben – állománya tagjainak sérülése, halála, vagy a saját tulajdonát képező és az EU válságkezelési művelet által használt bármely vagyontárgyat ért kár vagy veszteség kapcsán – felmerült igényekről, amennyiben az ilyen sérülést, halált, kárt vagy veszteséget:

az EU válságkezelési művelet állományának valamely tagja hivatali kötelessége teljesítése során, a művelettel kapcsolatban okozta, kivéve a súlyos gondatlanság vagy szándékos kötelezettségszegés esetét,

vagy

bármely, az EU válságkezelési műveletben részt vevő államok tulajdonában lévő eszköz használata okozta, amennyiben az eszközöket a művelettel kapcsolatban használták, kivéve az EU válságkezelési művelet ezen eszközöket használó állományának súlyos gondatlansága vagy szándékos kötelességszegése esetét.


Top