A TANÁCS VÉLEMÉNYE

(2004. július 5.)

Szlovákia konvergenciaprogramjáról (2004–2007)

(2004/C 320/10)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének, valamint a gazdaságpolitikák felügyeletének és összehangolásnak megerősítéséről szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 9. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság ajánlására,

a Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal folytatott konzultációt követően,

ELFOGADTA EZT A VÉLEMÉNYT:

2004. július 5-én a Tanács megvizsgálta Szlovákia konvergenciaprogramját, amely a 2004-től 2007-ig terjedő időszakra szól, és emellett jelzésértékűen 2010-ig ad prognózisokat. A program nagymértékben eleget tesz a stabilitási és konvergenciaprogramok tartalmáról és formájáról szóló, felülvizsgált magatartási kódex adatszolgáltatási követelményeinek.

A program alapját képező költségvetési stratégia célja, hogy az államháztartás hiányát a 2003-as GDP 3,6 %-áról 2007-re a GDP 3,0 %-ára csökkentse – a vonatkozó maastrichti kritériumnak való megfelelés céljából – a következő köztes célértékek mentén: 2004-ben a GDP 4,0 %-a, 2005-ben és 2006-ban a GDP 3,9 %-a. A hiánycsökkentés mértéke így előreláthatólag 2007-ben lesz a legjelentősebb.

A programban előirányzott korrekció alapját a GDP arányában meghatározott elsődleges kiadások 1,5 százalékpontos csökkentése jelenti. E célok megvalósítását nagymértékben támogatják azok, az elsősorban az egészségügyi ellátást és a szociális védelmet érintő strukturális reformok, amelyek többségét már törvénybe iktatták, és hatályba léptették. A bevételi oldalon tervezett reformokra az átfogó, de várhatóan alapvetően jövedelem-semleges adóreform-csomag kontextusában kerül sor (amely 2004 eleje óta van hatályban); a reform az adóterhekben alapvetően a közvetlen adóztatástól a közvetett adóztatás felé történő elmozdulást jelent. Emellett 2005-re tervezik a nyugdíjrendszer tőkefedezeti pillérének bevezetését, ami az államháztartás bevételeinek csökkenését vonja maga után, az előrejelzések szerint a 2005-ös GDP százalékpontjáról indulva a program végére elérve az 1 százalékpontot.

A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján a program alapját képező makrogazdasági forgatókönyv valószínűsíthető növekedési feltételezéseket tükröz: 2004-ben és 2005-ben kevéssel 4 % feletti növekedési ütemet, majd annak felgyorsulását 2006-ban és 2007-ben közel 5 %-ra – az FDI beáramlásával bővülő exportkapacitások mellett az export további erősödésének köszönhetően. Mivel Szlovákiát még mindig igen magas munkanélküliségi ráta jellemzi, a munkanélküliség várható mérséklődése ellenére a jövőben is folytatni kell a munkaerőpiac mélyen gyökerező, strukturális problémáinak megoldását célzó politikákat. A 2004 utáni gyors dezinflációra vonatkozó prognózis – amikor is a hatósági árkiigazítások és a közvetett adók emelkedése egyre kevésbé érezteti hatását – megvalósítható, amennyiben a másodlagos hatásokat szigorúan kézben tartják. Különösen az állami szektor béreinek alakulását nem befolyásolhatják a korábbi inflációs folyamatok.

A program előrejelzése szerint az államháztartás hiánya 2007-re a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértékre csökken, majd azt követően tovább mérséklődik. Tekintettel a szlovák gazdaság prognosztizált, igen erőteljes növekedésére, a hiánycsökkentés mértéke és pályája nem tűnik kimondottan ambiciózusnak. Mindazonáltal nem lehet figyelmen kívül hagyni a következő befolyásoló tényezőket sem: az elsődleges kiadások tervezett visszafogása; a nyugdíjreformmal járó bevételcsökkenés; valamint a részben egyszeri, 2003-ban végrehajtott korrekció. A programban ismertetett költségvetési politika hatása elégségesnek tűnik ahhoz, hogy a program időtartamának végére a hiányt a GDP 3 %-ában meghatározott küszöbértékre csökkentse. A költségvetési prognózisokat érintő kockázatok a program teljes időtartamában előreláthatólag kiegyensúlyozzák egymást. 2004-ben a pozitív kockázatok kerülnek túlsúlyba, amikorra a hiánynak csak kismértékű növekedését prognosztizálják. A negatív kockázatok, úgy tűnik, a kiadási oldalra koncentrálódnak, és alapvetően a tervezett egészségügyi reform késlekedő végrehajtását, illetve az állami szektor további racionalizálásának elmaradását kell alattuk érteni.

A deficitcélok elérése függ attól, hogy a kormány mennyiben képes az elsődleges kiadások kézbentartására, amit a kiadások kötelező, középtávú felső értékeinek rögzítése is támogatna. Amennyiben a végrehajtott strukturális reformok nagyobb mértékű növekedést eredményeznek, mint ahogy az a 2004. májusi konvergenciaprogram alapján várható volt, ezt a lehetőséget a költségvetési kiigazítások felgyorsítására kell használni különösen oly módon, hogy a tervezett bevételeket meghaladó minden összeget elsődlegesen a gyorsabb hiánycsökkentésre fordítanak. Ez amellett, hogy elősegítené a hiánynak mielőbbi, de legkésőbb 2007-re bekövetkező, a GDP 3 %-os küszöbértéke alá történő csökkentését, utat nyitna a program másik jelentős fiskális célkitűzésének megvalósítása felé, nevezetesen az egyensúly közeli vagy többletet mutató strukturális költségvetési helyzet felé, még a programban előirányzott 2010-es időpontot megelőzően; ugyanakkor elegendő biztonsági tartalékot nyújtana ahhoz, hogy a rendes makrogazdasági fluktuációk mellett a hiányt a Szerződés által a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéken belül tartsák. Emellett biztosabb alapot teremtene az esetleges nagymértékű tőkebeáramlás kezeléséhez.

A program 2003 és 2005 között az adósságráta 2 százalékpontos növekedését prognosztizálja, amely így elérné a 46,4 %-ot, mielőtt 2007-re ismét 45,5 %-ra mérséklődne. Szlovákia, úgy tűnik, viszonylag jó helyzetben van ahhoz, hogy viselje a népesség elöregedésének költségeit. A hosszú távú fenntarthatóság egyaránt függ a fiskális konszolidációs célok szigorú követésétől és a tervezett politikák maradéktalan végrehajtásától. Különösen a termékenységi ráta tekintetében a vonatkozó prognózisok alapjául szolgáló demográfiai feltételezések túl optimisták lehetnek. A hosszú távú fenntarthatóságra nézve a legnagyobb kockázatot a reformok elmaradása vagy késlekedő végrehajtása, illetve a már végrehajtott reformokban való visszalépés jelenti.

A Bizottság ajánlásai alapján a Tanács 2004. július 5-én határozott arról, hogy a Szerződés 104. cikke (6) bekezdésének megfelelően Szlovákiában túlzott hiány áll fenn, és a 104. cikk (7) bekezdése alapján ajánlásokat fogalmazott meg Szlovákiának a hiány megszüntetésére és a követendő stratégiára nézve.

Szlovákia konvergencia-programjának legfontosabb előrejelzései:

(1)  HL L 209., 1997.8.2., 1. o. A szövegben említett dokumentumok az alábbi internetes címen érhetők el:

http://europa.eu.int/comm/economy_finance/about/activities/sgp/main_en.htm