32002D0836

A Tanács határozata

(2002. szeptember 30.)

a Közös Kutatóközpont által végzett közvetlen cselekvések útján végrehajtandó egyedi kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs program elfogadásáról (2002–2006)

(2002/836/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 166. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel az Európai Parlament véleményére [2],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [3],

mivel:

(1) A Szerződés 166. cikkének (3) bekezdésével összhangban, az Európai Közösségnek az Európai Kutatási Térség létrehozását és az innovációt előmozdító hatodik kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogramjáról (2002–2006) szóló 1513/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozatot [4] – (a továbbiakban: keretprogram) – olyan egyedi programokon keresztül kell végrehajtani, amelyek meghatározzák a végrehajtás részletes szabályait, rögzítik a programok időtartamát és gondoskodnak a szükségesnek ítélt eszközökről.

(2) A keretprogram a következő három nagy tevékenységi blokkba szerveződik: "A közösségi kutatás összpontosítása és integrálása", "Az Európai Kutatási Térség szerkezetének kialakítása" és "Az Európai Kutatási Térség alapjainak megerősítése"; az elsőn belül a Közös Kutatóközpont (KKK) által végzett közvetlen cselekvéseket ezzel az egyedi programmal kell végrehajtani, részben hozzájárulva a másik kettő céljainak teljesüléséhez is.

(3) A közösségi politikák tudományos és technikai támogatására irányuló feladatának teljesítése során a KKK aktívan hozzájárul egy közösségi tudományos és technikai referenciarendszer létrehozásához, különösen az illetékes nemzeti intézmények alkotta hálózatokban való részvétel útján.

(4) E programnak a feladatával összhangban történő végrehajtása során a KKK különös hangsúlyt fektet a polgárok biztonságára, például a környezetvédelem, az egészségvédelem vagy a csalás elleni védelem terén.

(5) A kutatási eredményeknek ezen egyedi programon belüli terjesztésére a keretprogram azon szabályait kell alkalmazni, amelyek a vállalkozások, kutatóközpontok és egyetemek részvételére és a kutatási eredmények terjesztésére vonatkoznak (a továbbiakban: részvételi és terjesztési szabályok).

(6) E program végrehajtása során hangsúlyt kell helyezni a kutatók mobilitásának és képzésének, valamint az innováció Közösségen belüli előmozdítására.

(7) E program végrehajtása céljából, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás vagy valamilyen társulási szerződés hatálya alá tartozó együttműködésen kívül, ajánlatos lehet nemzetközi együttműködési tevékenységeket folytatni – elsősorban a Szerződés 170. cikke alapján – harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel.

(8) E program végrehajtása során különös figyelmet kell fordítani a jelölt országokra. A KKK aktívan hozzájárul a különböző közösségi politikákkal kapcsolatos közösségi vívmányok átadásához.

(9) Az e programon belül végzett kutatási tevékenységeknek tiszteletben kell tartaniuk az alapvető etikai elveket, beleértve az Európai Unió alapjogi chartájában megfogalmazottakat is.

(10) "A nők és a tudomány" című bizottsági közlemény, a nőkről és a tudományról szóló, 1999. május 20-i tanácsi állásfoglalás [5], valamint az ugyanerre a témára vonatkozó, 2000. február 3-i európai parlamenti állásfoglalás nyomán jelenleg a nők által a tudományban és a kutatásban betöltött szerep erősítését és fokozását célzó cselekvési tervet hajtanak végre, és további fokozott cselekvésre van szükség.

(11) E programot rugalmas, hatékony és átlátható módon kell végrehajtani, figyelembe véve a KKK felhasználóinak igényeit és a közösségi politikákat, valamint tiszteletben tartva a Közösség pénzügyi érdekeinek védelmével kapcsolatos célkitűzést. A program keretén belül végzett kutatási tevékenységeket lehetőség szerint ezekhez a szükségletekhez, valamint a tudományos és technológiai fejleményekhez kell igazítani.

(12) A KKK továbbra is betartja a közösségi politikák követelményeit, tekintettel a felhasználókra. Ennek hatékony biztosítása érdekében megfelelő egyensúlyt tart fenn a tudományos kiválóság eléréséhez szükséges kutatási tevékenységekkel.

(13) A KKK aktívan végzi tevékenységeit az innováció és a technológiatranszfer terén.

(14) E program végrehajtása során a Bizottságnak konzultálnia kell a KKK igazgatótanácsával, összhangban a Közös Kutatóközpont átszervezéséről szóló, 1996. április 10-i 96/282/Euratom bizottsági határozat [6] vonatkozó rendelkezéseivel.

(15) A Bizottságnak kellő időben kell gondoskodnia az e programba tartozó területeken végzett tevékenységek független kiértékelésének az elvégzéséről.

(16) A KKK igazgatótanácsával folytatott konzultációra került sor az ebben az egyedi programban foglalt tudományos és technológiai tartalommal kapcsolatban,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1) Az 1513/2002/EK határozattal összhangban (a továbbiakban: keretprogram), a 2002. szeptember 30. és 2006. december 31. közötti időszakra egyedi programot fogadnak el a Közös Kutatóközpont által közvetlenül végzendő kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs cselekvésekre vonatkozóan (a továbbiakban: egyedi program).

(2) Az egyedi program célkitűzéseit, valamint tudományos és technológiai prioritásait az I. melléklet tartalmazza.

2. cikk

A keretprogram II. mellékletével összhangban, az egyedi program végrehajtásához szükségesnek tartott összeg 760 millió euró. Ezen összeg tájékoztató jellegű felosztását e határozat II. melléklete tartalmazza.

3. cikk

(1) Az egyedi program végrehajtásáért a Bizottság felelős.

(2) Az egyedi programot a keretprogram I. és III. mellékletében, valamint az e határozat III. mellékletében meghatározott eszközökkel hajtják végre.

(3) A kutatási eredmények terjesztését illetően az egyedi programra a vállalkozások, kutatóközpontok és egyetemek részvételére és a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályokat (a továbbiakban: részvételi és terjesztési szabályok) kell alkalmazni.

4. cikk

(1) Az egyedi program végrehajtásához a Bizottságnak munkaprogramot kell kidolgoznia, amelyet az összes érintett fél megkap, és amely részletesen rögzíti az I. mellékletben meghatározott célkitűzéseket, valamint a tudományos és technológiai prioritásokat, továbbá a végrehajtás ütemezését és a végrehajtási szabályokat.

(2) A munkaprogramnak figyelembe kell vennie a tagállamok, a társult országok, az európai és a nemzetközi szervezetek által végzett vonatkozó kutatási tevékenységeket. Frissítésére szükség szerint kerül sor.

5. cikk

Az egyedi program végrehajtása céljából a Bizottságnak konzultálnia kell a KKK igazgatótanácsával, összhangban a 96/282/Euratom bizottsági határozattal.

Ezen egyedi program megvalósításáról a Bizottságnak rendszeresen tájékoztatnia kell az igazgatótanácsot.

6. cikk

(1) A keretprogram 4. cikkével összhangban, a Bizottságnak rendszeresen jelentést kell adnia az egyedi program megvalósításának előrehaladásáról, beleértve a pénzügyi vonatkozásokkal kapcsolatos információkat is.

(2) A Bizottságnak kell gondoskodnia az egyedi programba tartozó területeken végzendő tevékenységeknek a keretprogram 6. cikkében előírt független kiértékeléséről.

7. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2002. szeptember 30-án.

a Tanács részéről

az elnök

B. Bendtsen

[1] HL C 181. E, 2002.7.30., 94. o.

[2] 2002. június 12-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

[3] HL C 221., 2002.9.17., 97. o.

[4] HL L 232., 2002.8.29., 7. o.

[5] HL C 201., 1999.7.16., 1. o.

[6] HL L 107., 1996.4.30., 12. o.

--------------------------------------------------

1. MELLÉKLET

A TUDOMÁNYOS ÉS TECHNOLÓGIAI CÉLKITŰZÉSEK ÉS TEVÉKENYSÉGEK ÁLTALÁNOS ÁTTEKINTÉSE

1. BEVEZETÉS

Munkaprogramját a KKK azzal a céllal hajtja végre, hogy az ügyfelek igénye szerinti tudományos és technikai támogatást biztosítson az európai uniós politikák kidolgozásához, megvalósításához és figyelemmel kíséréséhez. A meghatározott – magán vagy nemzeti – érdekektől független KKK a tagállamok közös érdekét szolgálja, és mint ilyen, akkor biztosít támogatást, amikor európai beavatkozásra van szükség.

A KKK keretprogramhoz való hozzájárulása magában foglalja a KKK közelmúltbeli kiértékelésével kapcsolatos ajánlásokat és a Bizottság reformja által szükségessé tett követelményeket. A hozzájárulás különösen a következőkre terjed ki:

- fokozott felhasználó-központúság,

- hálózatépítési tevékenységek egy széles tudásalap megteremtése és – az Európai Kutatási Térség (EKT) szellemében – szorosabb kapcsolat kialakítása a tagállamok és a tagjelölt államok laboratóriumai, ipara és szabályozó hatóságai között az EU-politikákhoz biztosított tudományos és technológiai támogatás vonatkozásában,

- tevékenységek összpontosítása meghatározott témákra; kutatók képzése, elsősorban nagy létesítmények és különleges laboratóriumok igénybevételével.

A hozzájárulás megfelel a Bizottság részlegei által világosan megfogalmazott igényeknek és követelményeknek, amelyek aktualizálása módszeres és rendszeres kapcsolattartásokon keresztül történik [1].

Illetékességi területein a KKK hozzájárulásának az a célja, hogy egymást erősítő együttműködések alakuljanak ki a többi egyedi programban meghatározott témák prioritásaival, elsősorban a közvetlen és a közvetett cselekvések közötti komplementaritás keresésén és a közvetett cselekvésekben való részvételen keresztül, így növelve meg az értékét – az esettől függően – az ilyen környezetben végzett munkának (pl. a tesztek és módszerek összehasonlításán és hitelesítésén, vagy az eredmények politikaformálási célú integrálásán keresztül).

A KKK működésének politikai és intézményi környezete az utóbbi években jelentős változásokon ment keresztül. A gyors technológiai fejlődés eredményeként – különösen a biotechnológiában és az információs társadalomban – társadalmunk állandóan változik, a politika formálóival szemben pedig új igények jelennek meg: egyrészt védeniük kell a polgárt, ezzel párhuzamosan viszont egy globális gazdaságban kell a versenyképességet biztosítaniuk. Az ügyfelek bizalmának válsága és a technológiának a mindennapi életben való egyre erőteljesebb jelenléte Európa és a világ politikaformálóit arra kötelezi, hogy megbízható tudományos input alapján vigyék végig a politikaformálás teljes folyamatát. Ebbe beletartozik a váratlan helyzetekre való gyors reagálás képessége, továbbá egy felelősségteljesebb magatartás kialakítása a tudományos és technológiai fejlődés hosszabb távon lehetséges hatását illetően. Ezen az úton fontos lépést jelent az Európai Kutatási Térség által előirányzott közös európai tudományos és technikai referenciarendszer kialakítása.

A KKK megújított, az EU-politikák támogatására irányuló feladatának [2] végrehajtásával a keretprogram a KKK számára tevékenységei elvégzésének új fejezetét jelenti. A KKK önmagában nem képes lefedni az ebben a vonatkozásban szükséges tudományos és technikai támogatás teljes spektrumát. Tervezett munkaprogramja a következő három jellemzőre épül: i. koncentráció; ii. nyitottság és hálózatépítés; valamint iii. ügyfélközpontúság. Ezen célok elérését megfelelő eszközök segítik, különös figyelmet fordítva az egyes politikai területekhez tartozó projektek csoportokba rendezésére (lásd a III. mellékletet).

Mint a Bizottság házon belüli kutató és technológiafejlesztő részlege, a KKK

- saját illetékességi területein igény szerinti tudományos és technikai támogatást biztosít az európai politikák elgondolásához, kialakításához, végrehajtásához és figyelemmel kíséréséhez,

- hozzájárul a közös tudományos és technikai referenciarendszerek kialakításához az Európai Kutatási Térségen belül.

Az EU-politikákkal kapcsolatos KKK-támogatás lényegét a környezetvédelemmel, a polgárok biztonságával és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kérdésekben biztosított technikai támogatás jelenti. Ebbe beletartozik a legkülönbözőbb politikák (az élelmiszer-biztonságtól kezdve a vegyi anyagokon, a levegőminőségen és a nukleáris biztonságon át egészen a csalás elleni védelemig) alátámasztására szolgáló módszerek, anyagok és technológiák kockázatértékelése, tesztelése, hitelesítése és finomítása. E támogatás biztosítása csaknem teljes egészében a tagállamokban és máshol található laboratóriumokkal és kutatóközpontokkal szorosan együttműködve történik. Ennek érdekében nem nukleáris tevékenységeit a KKK a következő két – horizontális kompetenciákkal támogatott – főterületre helyezte át:

- élelmiszerek, vegyi termékek és egészség,

- környezet és fenntarthatóság.

Ezeket a főterületeket a következő horizontális tevékenységek egészítik ki:

- technológiai előrejelzések,

- referenciaanyagok és mérések,

- közbiztonsági és csalás elleni intézkedések.

2. A PROGRAM TARTALMA

2.1. Élelmiszerek, vegyi termékek és egészség

A fogyasztók egészségének védelme – elsősorban az élelmiszerekben található szennyező anyagok, valamint a kémiai termékek káros hatásaitól – az egyik legfontosabb európai politika. Ennek bizonyítéka az Európai Élelmiszerügyi Hatóság létrehozása és a vegyi anyagokra vonatkozó új közösségi politika kidolgozása.

A 2002–2006. évi keretprogramban a KKK a következő témákkal kapcsolatos meghatározott követelményekre reagál:

- az élelmiszerekkel és a vegyi anyagokkal kapcsolatos közösségi politikák gyors alakulása,

- az elővigyázatosság elvének célkitűzései,

- a polgárok egészséggel kapcsolatos aggályai.

Emellett megerősíti azt a szerepét, amelyet tudományos referencia- és hitelesítő-központként tölt be meghatározott területeken, így az élelmiszerek minősége és biztonsága, a vegyi termékek biztonsága, a közösségi szintű vegyi mérési/mérésügyi infrastruktúra és az egészséggel kapcsolatos információk terén. A KKK stratégiája nagymértékben támaszkodik a tagállamokban található laboratóriumokkal való kiterjedt kapcsolattartásra, a fejlett analitikai, referenciamérési és referenciaanyag-előállítási rendszerek fenntartására, valamint az életet kutató tudományok (így a proteomika és a bioinformatika) elmélyült ismeretére. A vonatkozó EU-politikák alátámasztását olyan szolgáltatások segítik, mint az információs rendszerek vagy az adatbankok (pl. molekularegiszter). Tekintettel számos kérdés újszerűségére és a szabályozási környezet összetettségére, a képzés szintén elsődleges szerepet kap. A munkavégzés prioritásai a következők:

- élelmiszerbiztonság és -minőség,

- géntechnológiával módosított szervezetek,

- vegyi termékek,

- biogyógyászati alkalmazások.

Élelmiszer-biztonság és -minőség

A hangsúly olyan megbízható módszerek és referenciaanyagok kialakításán és hitelesítésén van, amelyekkel kimutathatók az élelmiszerekben és a takarmányokban levő szennyező anyagok – akár a természetesek (pl. mycotoxinok), akár a mesterségesek (pl. PCB-k) –, szermaradványok (pl. növényvédő szerek, növekedési hormonok és állatgyógyszerek), összetevők és adalékok. A KKK elsődleges feladata az, hogy összehangolja a módszerek és anyagok tesztelését és benyújtsa a kockázatértékelést és -kezelést alátámasztó jóváhagyott eredményeket (szorosan együttműködve az Európai Közösség állatorvosi szermaradványokra vonatkozó referencialaboratóriumaival). Mivel az élelmiszerekkel terjedő betegségek többségét mikrobiológiai (többek között vírusos) fertőzés okozza, így fontos a gyors azonosítást és figyelemmel kísérést szolgáló új módszerek kiértékelése. A genomikai és proteomikai kutatások számos, élelmiszerekhez kapcsolódó probléma (így például az allergia és a TSE-betegségek) tanulmányozására irányulnak. A KKK továbbra is rugalmasan foglalkozik az újonnan felmerülő közegészségügyi kérdésekkel, és további erőfeszítéseket tesz a mikrobiológia terén.

A BSE és TSE észlelésére szolgáló tesztek standardizálásához és az új módszerek kiértékeléséhez be kell vezetni a vágóhidakon végzett nagyüzemi levágást követő húsvizsgálatok minőség-ellenőrzését, mégpedig a vonatkozó főigazgatóságokkal, a TSE-vel foglalkozó tudományos ad hoc bizottsággal és a legfontosabb TSE-kutatólaboratóriumokkal együttműködve. A KKK az egyes, kockázatot jelentő anyagok sorsát is vizsgálja. Mivel a tápláléklánc alapját az állati takarmány jelenti, így annak biztonsági vonatkozásaira külön hangsúlyt helyeznek.

Az egészség és az élelmiszerek közötti összefüggés miatt az élelmiszerek minősége egyre fontosabbá válik. A címkézési előírások betartásának (csalások és hamisítások) ellenőrzésén kívül jelentős igény mutatkozik az élelmiszer-kiegészítők és a tényleges élelmiszer hatékonyságának és/vagy mellékhatásainak a kiértékelésére is. A bioélelmiszerek egyre növekvő népszerűsége az eredetiség megvizsgálására alkalmas módszerek rendelkezésre állását teszi szükségessé. Az élelmiszerek eredetiségvizsgálata terén a KKK leginkább a "táplálékgyógyszerek" előfordulását és hatékonyságát figyeli.

Technológiai szempontból újszerű kutatásokat folytatnak az élelmiszertermékek kifejlesztése, a fenntartható gazdálkodási és élelmiszer-termelési módszerek, valamint az élelmiszer-biztonsági politikáknak az agrárélelmiszerek ágazatára gyakorolt hatása témájában.

Géntechnológiával módosított szervezetek (GMSZ)

A KKK számottevő tudományos és technikai támogatást biztosít az élelmiszerekben és a környezetben jelen levő GMSZ-ek terén. Ez a támogatás a tagállamok kérelmére a KKK által koordinált GMSZ-laboratóriumok európai hálózatán keresztül valósul meg. A feladatok között szerepel a GMSZ kimutatására, azonosítására és számszerűsítésére alkalmas módszerek kidolgozása és validálása, a tanúsított referenciaanyagok skálájának növelése (új fajok, feldolgozott élelmiszerek), biomolekuláris adatbázis kialakítása és a képzés. A szabályozás elősegítése és a páneurópai harmonizáció megteremtése érdekében (pl. mintavételi és nyomon követhetőségi) kutatási tevékenységekre kerül sor az új élelmiszerek és takarmányok esetében, illetve az EU által nem engedélyezett fajok problémájának megoldása témájában.

A környezetben előforduló GMSZ-ek vizsgálatához olyan új ismeretek kialakítására van szükség, amelyekkel tanulmányozhatók az új szervezetek környezetben való megjelenésének genetikai, biodiverzitási és agronómiai vonatkozásai.

Vegyi termékek

A vegyi anyagokra vonatkozó új közösségi politika komoly kihatással van az ezen keretprogram alapján a KKK-tól igényelt támogatásra [3]. A KKK szerepe a vegyi anyagok átfogóbb szabályozási rendszerének működtetésére terjed ki; ezáltal továbberősödnek a vonatkozó tagállami hatóságokkal, az iparral és a nemzetközi szervezetekkel (pl. OECD) már most is szoros kapcsolatok. Emellett a Vegyi Anyagok Európai Irodájának kockázatértékelési tapasztalata és szakértelme is szilárd alapot nyújt az e területen végzendő komoly kutatásokhoz.

Az állatkísérleteket kiváltó alternatív módszerek validálása egyre fontosabb a vegyi anyagokra vonatkozó új politikában szereplő új tesztprogram támogatása szempontjából. Emellett kutatást folytatnak a vakcinák biztonságát és a potenciálisan veszélyes anyagok ismételt kis dózisainak hosszú távú hatásait illetően is.

További tevékenységi terület az egészséggel és a gyógyszerekkel kapcsolatos hitelesített információk telematikus úton történő cseréje a tagjelölt országok szabályozó testületei között, és azoknak valamennyi felhasználói csoport (beleértve a fogyasztókat és a betegeket is) számára történő eljuttatása.

A KKK hozzájárul a már meglevő veszélyes anyagok kockázatértékeléséhez, különös tekintettel az emberekkel és élelmiszerekkel érintkező anyagokból származó veszélyes vegyületek (pl. képlékenyítő adalékok) migrációjára és a kozmetikumok káros hatásaira. Emellett a közösségi politikák és az európai vegyipar innovációja és versenyképessége közötti kapcsolat jövőjének elemzésére is sor kerül.

Biogyógyászati alkalmazások

A lakosság elöregedése miatt elkerülhetetlenül megváltozik az EU egészségügyi rendszereivel szemben támasztott igények jellege. A KKK azt tervezi, hogy az anyagok és az élettel foglalkozó tudományok terén meglevő szakértelmét az implantátumok biológiai kompatibilitásával és hosszú távú megbízhatóságával, valamint az optikai technikák minimálisan invazív jellegű gyógyászati rendszerekben való felhasználásával kapcsolatban fogja kamatoztatni. Ehhez a munkához kutatólaboratóriumokkal, kórházakkal, az iparral és a szabályozó hatóságokkal való kapcsolattartásra van szükség. Emellett a KKK a Nemzetközi Klinikai Kémiai Szövetséggel együttműködve a klinikai diagnosztikai mérés nemzetközileg elfogadott rendszerén is dolgozik (az in vitro diagnosztikáról és az orvostechnikai eszközökről szóló irányelvek).

A KKK nukleáris és izotópos létesítményei, valamint a radioaktív és stabil izotópok előállítása és felhasználása terén meglevő tapasztalatai orvosi célra is felhasználásra kerülnek, például a daganatellenes terápiák új típusainak (a-immunoterápia, bór-neutron befogásos terápia) és a klinikai referenciaanyagoknak a vizsgálatához.

2.2. Környezet és fenntarthatóság

A politika egyre nagyobb figyelemmel kíséri a víz, a levegő és a talaj minőségével és felhasználásával, az energia fenntartható fogyasztásával és a globális felmelegedés veszélyével kapcsolatos aggályokat. Az ezekre a területekre vonatkozó közösségi politikák fejleményei az okok, folyamatok, hatások és tendenciák megfelelő ismeretét teszik szükségessé. A KKK ezen követelmények közvetlen figyelembevételével határozza meg a programját. Ennek megfelelően meg kívánja szilárdítani azon szerepét, amelyet tudás- és referencia-központként tölt be az európai jelentőségű környezetvédelmi kérdéseket illetően. Ezt azáltal éri el, hogy egyre nagyobb mértékben vesz részt a tagállamokkal és a nemzetközi szinten – különösen a csatlakozni kívánó országokkal – kialakított kapcsolatokban. A politikaformálási folyamathoz való hozzájárulásának erősítése érdekében szorosabb partnerséget alakít ki a Bizottság megfelelő részlegeivel, és ágazatközi, technikai-gazdasági kutatásokat végez. Megerősítik továbbá az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel meglevő együttműködést, különös tekintettel a tudományos eredmények terjesztésére. A program a következő területeket foglalja magában:

- a kedvezőtlen globális változások felmérése és megelőzése,

- az európai környezet (levegő, víz és szárazföldi erőforrások) védelme,

- hozzájárulás a fenntartható fejlődéshez (új és megújítható energiaforrások, környezeti állapotfelmérés),

- a GMES (globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelés) támogatása.

A kedvezőtlen globális változások felmérése és megelőzése

Összetett technikai, társadalmi-gazdasági, modellezési és kutatási szakértelmét felhasználva a KKK támogatni fogja a globális felmelegedés elleni EU-stratégia kialakítását. A Kiotói Jegyzőkönyv végrehajtásához szükség van az üvegházhatást okozó gázciklusokat irányító okok és folyamatok ismeretére. A KKK egyik prioritását az EU üvegházhatást okozó gázok felügyelő rendszerének közvetlen támogatása jelenti (a Tanács 1999/296/EK határozata [4]. Ebben az összefüggésben a KKK szerepének egyik fontos részét képezi az ismeretekben meglevő hiányosságok meghatározott kutatás útján történő felszámolása. A munka egy olyan referenciarendszer létrehozására összpontosít, amely javítja az adatminőséget és csökkenti a bizonytalanságot. Ennek fontos része a talaj növényborításában, a földhasználatban és az erdőgazdálkodásban különböző szinteken bekövetkező változások figyelemmel kísérése (lásd még: GMES). A vonatkozó intézkedések végrehajtásához rendkívül fontosak továbbá a jövőbeli energiahelyzettel kapcsolatos forgatókönyvek és a szénkibocsátási előrejelzések. Vizsgálat tárgyát képezik a kibocsátások költséghatékony csökkentésére irányuló politikai alternatívák is. Erőfeszítéseinek maximalizálása érdekében a KKK egy célirányos csoport keretén belül végzi a globális változásokkal kapcsolatos tevékenységeit. Elképzelhető az éghajlati politika megvalósításával, a légköri szén-dioxid kivonásával, a légkörminőség mérésével, az ózondinamikával és az Európa feletti UV-sugárzással kapcsolatos kérdések vizsgálata is.

Az európai környezet védelme

– A levegőminőség megóvása

A légszennyezés egyrészt az európai polgár egyik legnagyobb aggálya, másrészt pedig a szabályozási eszközök nagy részének a központi kérdése is (pl. "Clean Air for Europe" program). A KKK erőfeszítéseinek lényeges pontjai a következők:

- a gépjárművekből és a helyhez kötött forrásokból származó kibocsátások felmérése (új emissziós irányelvek, dízel/gázolaj szabványok, szemcsés anyag és dioxin-kibocsátások; a nemzetközi referencia-tesztciklusok és az ipari kibocsátások mérési módszereinek harmonizálása/szabványosítása),

- referenciák a levegőminőségről szóló irányelvek végrehajtásához és kidolgozásához (a légszennyezettség kvantitatív elemzése, felügyelet, technikák, jogalkotást megelőző munka, módszerek a levegőminőségi politikák által az emberi expozícióra gyakorolt hatások kiértékelésére és modellezési eszközök az adatok kielemzésére és a csökkentést célzó szcenáriók összehasonlítására),

- a levegőszennyezés által a közegészségre gyakorolt hatás felmérése, különösen a városi térségekben.

A közlekedési, energetikai, egészségügyi és vállalati politikák ágazatok közötti integrált elemzésére kerül sor, meghatározandó azoknak a kibocsátásokra és a környezetszennyezés mértékére gyakorolt hatását. A munka elvégzése az autóipar és az energetikai ipar képviselőit magukban foglaló átfogó szakértői hálózatok keretén belül történik.

Vízminőség

A víz a jövő egyik létfontosságú erőforrása; a természetes vízforrások fenntartása és a jó minőségű ivóvíz biztosítása különös jelentőséggel bír. A vízről szóló keretirányelv értelmében az elkövetkező hat év során valamennyi közösségi szabályozási eszköz vonatkozásában kötelező feladat lesz a monitoring és a beszámolási folyamatok összehangolása és harmonizálása. Kutatások kezdődnek egy olyan közös adatbázis harmonizálása érdekében, amely a tagállamok által a különböző vízügyi (pl. városi maradványvíz, nitrátok, felszíni víz stb.) irányelvek végrehajtásával kapcsolatban benyújtott jelentéseket tartalmazza. A KKK munkájának lényegét az ökologikus vízminőség paramétereinek meghatározása (a meglevő általános európai mérésügyi infrastruktúra támogatásának kapcsán is), a legfontosabb szennyező anyagok és a belvizek és parti vizek minőségmutatóinak azonosítása, továbbá a mikrobiológiai veszélyek (különösen a szennyvizekben) feltárása és az új keretszabályok gazdasági hatásainak vizsgálata jelenti. Ebben a tekintetben a KKK tevékenységeinek hozzá kell járulniuk a vízminőség, a szennyvízkezelés és a talajminőség, valamint ezek egészségügyi hatásai javításának az integrálására irányuló kutatásokhoz. Az egészségügyi hatásokkal e program 2.1. része (Élelmiszerbiztonság és -minőség) foglalkozik. A parti övezetek integrált kezelésére vonatkozó kutatások célja az, hogy a Közösség számára referenciamódszereket biztosítsanak.

Szárazföldi erőforrások

Mivel a legtöbb emberi tevékenység színterét a talaj és a táj jelenti, így ezek jellemzőit a kezelési gyakorlat határozza meg. Az agrárpolitika környezetvédelmi eleme, valamint számos más közösségi jogszabály – pl. vízügyi, területfejlesztési, városrendezési, éghajlatváltozásról szóló és egyéb irányelvek – is számos ilyen kérdéssel foglalkozik. A KKK támogatja egy – a politikaformálás és a kiértékelés alapjául szolgáló – integrált területelemzési közös platform kialakítását. A különböző folyamatok és hatások kiértékelésének egységei a vízgyűjtő területek lesznek. Az Európai Talajtani Hivatal által kezelt kiterjedt adatbázis további bővítése hálózatépítésen keresztül valósul meg; emellett megerősítik az Eurostattal való folyamatos együttműködést is. Figyelmet kap továbbá az eszközök fejlesztése és a természeti tájakra vonatkozó információk biztosítása az erdőgazdálkodás, a földhasználat és a biodiverzitás megóvása vonatkozásában. A közös agrárpolitika környezetvédelmi eleme a tájelemzés és a mutatószámok használata terén kap támogatást. A városi és a vidéki környezet állapotával és változásaival kapcsolatban információkat gyűjtenek. A munka alapjául a fejlett távérzékelési technikák, a földrajzi információs rendszerek és a térbeli folyamatok modellezése szolgálnak.

Hozzájárulás a fenntartható fejlődéshez

A fenntartható fejlődéssel kapcsolatos munka a KKK egész programját áthatja, és külön figyelmet kap a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi vonatkozások integrálása. Ez az integrációs tevékenység elsősorban a fenntartható fejlődésre és az egyes szereplők által végzendő feladatokra összpontosít.

Ezen belül a KKK aktív programot dolgoz ki a fenntartható fejlődés hatékony megvalósítási gyakorlataival kapcsolatos ismeretek és információk terjesztésére (beleértve az ezen a téren tevékenykedő kutatók és egyéb szereplők támogatását is). A fejlődés és a biodiverzitás és/vagy tájmegóvás integrálására szolgáló módszerek és eszközök kialakítását szintén tekintetbe veszik.

Tapasztalataira támaszkodva a KKK továbbfejleszti az elmúlt évek során számos tagállamban létrehozott ökológiai helyszínek európai hálózatát.

– Energia és energiatakarékosság

A Kiotói Jegyzőkönyv jelentős módon felerősítette az energiaügyi vitát, hiszen az energiafogyasztás és a közlekedés – a gazdasági élet két sarokköve – roppant nagy hatást gyakorol az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására. Az új és a megújítható energiaforrások, valamint az energiahatékonyság és a biztonságos energiaszolgáltatási technológiák fontosságát az egyik legutóbbi zöld könyv és egy, a "Megújítható energiaforrások" címet viselő közlemény is kiemelte.

A KKK tapasztalatai a megújítható energiaforrások, az energiapolitika és az energetikai technológia terén hozzájárulnak a deregulált piacon megjelenő közösségi kérdések támogatásához; ez a munka várhatóan a következő területekre összpontosul:

- referenciarendszerek kialakítása – akkreditált laboratóriumokon és tanúsítási programokon keresztül – a megújítható energiaforrások előállítása (főleg a napenergiából nyert villamos áram), valamint az épületen belüli energiatárolás és felhasználás terén,

- technológiaértékelés, energiatakarékossági lehetőségek, hitelesítés, új és hagyományos energetikai technológiák modellezése, különös tekintettel a biztonságra, hatékonyságra, energiatakarékosságra, hulladék és biomassza alapú energiatermelési technológiákra, valamint a hulladékégetés hatásfokára,

- energetikai elképzelések és előrejelzések az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását illetően, valamint az új és megújítható energiaforrásokon alapuló technológiákra vonatkozó piaci tanulmányok az energiagazdaság versenyképessége szempontjából.

Környezeti állapotfelmérés

A környezetminőség "integrált" felmérésének szükségességét egyre inkább felismerik. A fenntartható fejlődésre vonatkozó EU-stratégiát a KKK megfelelő integrált politikaértékelési eszközök kidolgozásán és a környezetvédelmi aggályoknak az EU-politikákba való integrálását eredményező tevékenységeken keresztül támogatja. A környezetszennyezés integrált megelőzésével és csökkentésével foglalkozó európai iroda (European Integrated Pollution Prevention and Control Bureau) folytatja a rendelkezésre álló legjobb technológiák kiértékelésére irányuló, irányelvekhez kapcsolt munkáját, amelynek célja egyes ágazatok környezetszennyezésének a csökkentése. Komplex kibocsátási elképzelésekre van szükség a légszennyezettség és a globális változások közötti összefüggés igazolásához. A hulladékgazdálkodás olyan fontos terület, ahol integrált elemzésre van szükség a hulladéktermeléstől egészen a hulladékok kezeléséig és elhelyezésig. A környezet épsége és az emberi egészség az integrált vizsgálatok másik olyan területét jelenti, amelyhez a KKK hozzájárul. Az ökotoxikológia terén új kiértékelési eszközök és módszerek kidolgozására kerül sor az olyan kérdések kezelése érdekében, mint a légszennyezettség és a vizekben található szennyező anyagok (az endokrinrendszert károsító anyagok, biocidok és gyógyszerek). Emellett a KKK módszertani támogatást is biztosít a környezetvédelmi elemnek a fejlesztési támogatásokba történő beépítéséhez.

A KKK hozzájárul azon közösségi jogszabályok alkalmazásához is, amelyek a környezetvédelmi monitoring adatainak (beleértve a radioaktivitást is) és információknak a cseréjét írják elő (modellek összehasonlítása útján) normál és vészhelyzeti viszonyok között.

A fenntartható fejlődési gyakorlatok közösségi szintű végrehajtásához való meghatározott hozzájárulásként a KKK az egyes politikák közötti kapcsolatokra és kihatásokra összpontosít.

A GMES támogatása

A világ környezetvédelmét és a polgárok biztonságát érintő kérdésekkel kapcsolatos független tájékoztatás szükségességét egyre inkább felismerik. A GMES egy olyan európai kezdeményezés, amelynek célja egy operatív rendszer megvalósítása a környezetminőségben, a forrásgazdálkodásban és a forrásokhoz való hozzáférésben, valamint a természeti kockázatokban és veszélyekben bekövetkező változásokkal kapcsolatos információk összegyűjtése, elemzése és terjesztése érdekében. A GMES létrehozását egyrészt a globális környezet megóvásának, másrészt a polgárok biztonságát fenyegető veszélyek csökkentésének, illetve előrejelzésének az igénye hajtja. Elsősorban azon földi megfigyelési technikák használatára összpontosít, amelyekkel fenntartható a legfontosabb terepparaméterek (a talaj növényborítása, földhasználat, az erőforrások leromlása vagy kimerítése) különböző földrajzi szinteken való, kielégítő mértékű, hosszú távú figyelemmel kísérése. Szükségessé teszi továbbá olyan technikák alkalmazását, amelyekkel támogatható a természeti kockázatok felmérése és a katasztrófahelyzetek kezelése. A KKK olyan, az EU-politikák szempontjából fontos alkalmazások kidolgozására összpontosít, amelyek a következő három területen kapcsolódnak a GMES-koncepcióhoz: a nemzetközi környezetvédelmi megállapodások támogatása, a kockázatok és veszélyek felmérése, valamint a környezeti stressz kiértékelése.

2.3. Technológiai előretekintések

Az EU-politikák megfogalmazása egyre nagyobb mértékben függ a tudomány és technológia, illetve a társadalmi és gazdasági környezet fejleményeinek időbeni előrejelzésétől és megértésétől. A technológia és a társadalom kölcsönhatásának elemzésével kapcsolatos szakértelme, valamint az ágazatközi és több tudományágat érintő előretekintő kutatások nemzetközi szinten való összehangolása terén felhalmozott tapasztalata segítségével a KKK hozzájárul az Európai Kutatási Térség céljainak a megvalósításához. A 2002–2006. évi keretprogram során a KKK által az ezen a kutatási területen végzendő tevékenységek a Kutatási Főigazgatósággal és más felhasználói főigazgatóságokkal való szoros együttműködésen alapulnak. A tevékenység középpontjában a következők állnak:

- technikai-gazdasági előretekintés,

- az előretekintési tevékenységekkel kapcsolatos nemzetközi együttműködési fórum.

Technikai-gazdasági előretekintések

A KKK közép- és hosszú távú előretekintő vizsgálatokat végez az EU-t érintő legfontosabb technológiai fejlemények, valamint ezeknek a növekedésre, a fenntartható fejlődésre, a foglalkoztatásra, a szociális kohézióra és a versenyképességre gyakorolt hatása tárgyában. Az e tevékenységből származó háttérelemzések és információk KKK által a meghatározott illetékességi területeken végzendő munka végrehajtása során lesznek értékesek. Idetartozik a technológiai szűk keresztmetszetek és lehetőségek feltárására irányuló előretekintő elemzés (beleértve a számszaki becsléseket is), valamint az ígéretes technológiák és a bevezetésükhöz szükséges feltételek meghatározása.

Az előretekintési tevékenységekkel kapcsolatos nemzetközi együttműködési fórum

A KKK megerősíti munkakapcsolatát a legfontosabb nemzetközi tudásközpontokkal és a vezető tanácsadókkal, építve a múlt kedvező tapasztalataira (pl. európai tudományos és technológiai megfigyelőhálózat, vezető közgazdászok csoportja) és egy előretekintési célú nemzetközi együttműködési keret létrehozásán munkálkodva. Egy ilyen, a legfontosabb kihívásokkal kapcsolatos elemzések megosztására alkalmas mechanizmus főleg abban lehet hasznos, hogy előmozdítja Európa szerepét a tudományról és a kormányzásról folyó vita során. A politikaközpontú előretekintések vonatkozásában egy közös referenciarendszer jön létre a regionális gyakorlatokkal kapcsolatban, különös tekintettel a jelölt országokra.

2.4. Referenciaanyagok és -mérések

A terméknormák és -mérések elismerése fontos eleme a fogyasztói biztonsággal, a szabad kereskedelemmel, az európai ipar versenyképességével és a külkapcsolatokkal foglalkozó közösségi politikák végrehajtásának. A KKK továbbra is támogatja a meglevő és a kialakuló európai mérésügyi infrastruktúrát a bizonyított minőségű eredmények előállítása, a meghatározott referenciamérések kialakítása, a tanúsított referenciaanyagok (CRM) előállítása, azok globális elfogadásának javítása és nemzetközi méréskiértékelő programok szervezése érdekében, valamint országok közötti adatbázisokat hoz létre az EU-politikák támogatásához. A KKK munkaprogramjában jóváhagyott referenciamódszerekre és -anyagokra van szükség, akár a környezetvédelem, az élelmiszer-biztonság, a közegészségügy vagy a nukleáris ipar esetén. Az előző szakaszokban ismertetett munkán túlmenően a KKK tervei között szerepel egy európai hiteles mintaanyag-rendszer létrehozásának a támogatása is. Ezáltal a KKK olyan helyzetbe kerül, hogy az EU-jogszabályok és -gyakorlatok kérdésében megbízható tanácsokat adhat a Bizottság részlegeinek. A tevékenységek a következőkre terjednek ki:

- BCR (Közösségi Mérésügyi Hivatal) [5] és ipari hiteles anyagminták,

- kémiai és fizikai mérésügy.

BCR és hiteles mintaanyagok

E tevékenység keretén belül koncepciókat és technikákat dolgoznak ki referenciaanyagok előállításához és tanúsításához, hogy javítsák az anyagok általános elfogadását az Európai Unió és az Egyesült Államok között a kölcsönös elismerésre vonatkozó megállapodás alapján; e téren a KKK a Kereskedelmi Főigazgatóság számára ad tanácsokat. A KKK munkája az ipari folyamatok és termékek ellenőrzéséhez szükséges új hiteles mintaanyagok előállítására összpontosul. A Kutatási Főigazgatóság támogatásaként a KKK – lehetőség szerint – kiterjeszti a BCR tárolási és forgalmazási felelősségét a közvetett cselekvésekből származó új hiteles mintaanyagok előállításának és tanúsításának irányítására is. A biztonság-ellenőrzésre használt nukleáris referenciaanyagok és a nukleáris anyagokkal kapcsolatos elszámoltatás kiterjesztésébe a környezetvédelem is beletartozik.

Kémiai és fizikai mérésügy

A neutronok és az anyag kölcsönhatásainak tanulmányozásából nyert információk számos alkalmazási terület számára nélkülözhetetlenek. Infrastruktúrákat tartanak fenn a fizika terén nagy energiatartományban történő, módszeres mérésügyi alapkutatásokhoz, hangsúlyozva azok oktatásban betöltött fontos szerepét. A "radionuklides mérésügy" támogatja az élelmiszer-ipari, kémiai és környezetvédelmi biztonságot. A KKK továbbra is képviseli a Bizottságot azokban a nemzetközi testületekben, amelyek a kémiai mérések világméretű rendszerének kidolgozásáért felelősek. A stratégiai feladatok között szerepel az elsődleges mérési technikák kidolgozása, az izotópos referenciaanyagok előállítása és tanúsítása, valamint nemzetközi méréskiértékelési programok szervezése. A témakörök az EU politikai követelményeitől függenek, a kiértékelések alapja pedig a laboratóriumok – különösen a saját ágazatukban vagy régiójukban referenciaszerepet betöltők – nagy számban való részvétele. A tagjelölt országok és a földközi-tengeri országok hálózatok (PECOMet-Network és MetMED) létrehozása útján kapnak támogatást egy strukturált kémiai mérési rendszer kiépítéséhez.

2.5. Közbiztonsági és csalás elleni intézkedések

A közbiztonsági kérdések – a tömegpusztító fegyverek terjedése, a gazdaság globalizálódása, a magánélethez való jog megsértése és az internet sebezhetősége, a természeti vagy technológiai katasztrófák kockázata – összehangolt nemzetközi fellépést igényelnek. Az EU különböző mechanizmusokon keresztül biztosít keretet, ugyanakkor pedig kijelentette, hogy csalási ügyekben semmilyen toleranciát nem tanúsít. Ezek a politikai kezdeményezések és elkötelezettségek tudományos és technikai támogatást igényelnek, és a KKK jelenleg azon dolgozik, hogy a programja közvetlen módon is meg tudjon felelni egyes meghatározott követelményeknek. Az évek során a KKK széles körű és elismert szakértelemre tett szert az általános biztonság és csalásellenesség terén, a nagy informatikai infrastruktúrák kezelésében és az összetett rendszerek működtetésében. A 2002–2006. évi keretprogramban ezt a szakértelmet a prioritásoktól és a szükségletektől függően használhatják fel az európai felhasználói intézmények. Fokozott hangsúlyt helyeznek a hálózatok más kutatóintézetekkel és az érintett felekkel együtt történő kihasználására a támogatás elmélyítése és kiszélesítése érdekében. A KKK a következő kérdésekre összpontosít:

- nemzetközi humanitárius biztonság,

- természeti és technológiai veszélyek, kockázatok és vészhelyzetek,

- számítógépes biztonság,

- az EU-rendeletek betartásának figyelemmel kísérése és csalásellenőrzés.

Nemzetközi humanitárius biztonság

A KKK továbbra is figyelemmel kíséri az EU aknamentesítési erőfeszítéseinek technikai vonatkozásait, elsősorban azért, hogy javítsa az aknamező-felmérés és aknaészlelés jelenlegi technológiai ismereteit a tesztelés és teljesítményértékelés segítségével, másodsorban azért, hogy értékelje az új technológiákat, harmadsorban pedig azért, hogy fokozza az EU aknamentesítési tevékenységének átláthatóságát és hatékonyságát.

A GMES-kezdeményezéssel a KKK hozzájárul továbbá egy olyan európai lehetőség kialakításához, amellyel kellő időben lehet az európai biztonságpolitika – beleértve a humanitárius segítséget is – rendelkezésére bocsátani integrált, űrállomásról származó, környezetvédelmi és társadalmi-gazdasági adatokat.

Természeti és technológiai veszélyek, kockázatok és vészhelyzetek

A KKK továbbra is támogatja az erőfeszítéseket egy olyan európai keret kidolgozására, amelynek célja a kockázatok előrejelzése, felmérése, kezelése és csökkentése a Közösségben. A 2002–2006. évi keretprogramban a KKK kidolgoz továbbá egy megközelítési rendszert a természeti és technológiai veszélyek kezelésére. A technológiai kockázatok – repülőgép-balesetek és ipari veszélyek – kérdésében a KKK a tagjelölt országokra is kiterjesztendő összehangolt európai monitoringrendszerek (ECCAIRS [6], MAHB [7], EPERC [8] működtetésére és javítására összpontosít. A természeti kockázatok tekintetében a KKK hasonló lehetőséget próbál biztosítani Európa számára. Ugyanakkor az árvizekkel és erdőtüzekkel kapcsolatos közös európai fellépés kidolgozására irányuló erőfeszítések folytatódnak, leginkább a fejlett modellezés és a hagyományos és űrállomásról származó adatok integrálására összpontosítva. A GMES-kezdeményezéssel való kapcsolatot is kidolgozzák. Különböző hálózatok – például a földrengés-előrejelző laboratóriumok európai hálózata – esetében nemzetközi szintű kiterjesztésre kerül sor. Hasonló módon, a KKK az európai partnerekkel együttműködve kísérleti létesítmények hálózatát hozza létre, hogy kidolgozza a strukturális biztonság közös integrált kezdeményezését.

A KKK saját belső tudományos potenciálját és a tudományos hálózatokkal meglevő kapcsolatait használja fel, hogy hozzájáruljon a kockázatkezelési döntéshozatal támogatási mechanizmusának létrehozásához.

A számítógépes biztonság

A KKK azokra a tapasztalataira támaszkodik, amelyeket az EU megbízhatósági kezdeményezése, a jogviták peren kívüli rendezésével kapcsolatos rendszerek és az elektronikus fizetési rendszerek megfigyelésének támogatása során szerzett. A Bizottság illetékes részlegeivel és a tagállamok szervezeteivel szorosan együttműködve támogatja a számítógépes bűnözés, a magánélethez való jog megsértése és az internet sebezhetősége miatti kockázatokra adandó megfelelő EU-válasz kidolgozását. Az erőfeszítések ezen kockázatok pontosabb jellemzésére, a technikai ellenintézkedések kiértékelési kritériumaira és a KKK létesítményeiben való tesztelésükre, valamint – a többi érintett fél, így többek között az Europol bevonásával – megfelelő és összehangolt intézkedések, jelzések és statisztikák kidolgozására irányulnak. A KKK emellett egy internetes honlapot tart fenn a számítógépes bűnözés témájában, az előrehaladásról pedig a Bizottság "Biztonságosabb információs társadalom megteremtése az információs infrastruktúrák biztonságának fokozása és a számítógépes bűnözés elleni harc segítségével" című közleménye alapján létrehozott EU-fórumnak tesz jelentéseket.

Az EU-rendeletek betartásának figyelemmel kísérése és csalásellenőrzés

A KKK támogatja a Bizottság által a csalás elleni intézkedések hatékonyságának fokozására tett erőfeszítéseket, egyrészt az EU-szinten működő testületek fejlett technológiákkal történő ellátásával, másrészt úgy, hogy a tagállamokat támogatja a legfejlettebb technológiák alkalmazásában. A KKK a Bizottság illetékes részlegeivel szorosan együttműködve továbbra is megfelelő támogatást biztosít a közös agrárpolitika, a közös halászati politika és az OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal) számára. Amellett, hogy kutatja az új technológiák alkalmazását – az állatállomány azonosítását szolgáló DNS-elemzés, a növénytermesztési területek figyelését és a halászhajók azonosítását szolgáló műholdas képelemzés, az italok és élelmiszerek izotópos elemzésének keresztkorrelációja az alkotóelemek és az eredet meghatározásánál, információgyűjtés nyílt forrásokból, nyelvi technológia a többnyelvű dokumentumok elemzéséhez – a KKK továbbra is biztosítja a felhasználóknak azokat az integrált ismereteket, amelyek az adatgyűjtéstől kezdve az adategyesítésen át a megjelenítéssel és a kiértékeléssel bezárólag a teljes kört felölelik.

A KKK saját módszertani tapasztalataira támaszkodva biztosít aktuális, megbízható és társadalmi szempontból megalapozott információkat a politikaformálás folyamata számára. A hivatalos statisztikák esetében ezt a tematikus kutatási hálózatoknak az Eurostat bevonása melletti összehangolásával teszi, külön hangsúlyt helyezve a rövid távú mutatókra, az üzleti ciklusra és a pénzügyi elemzésre, valamint a kormányzás tudományos alapú támogatására vonatkozó minőségbiztosítási módszertan kidolgozásával.

Fokozott figyelmet fordítanak a korai figyelmeztető és a tendenciaészlelő rendszerekre, valamint a terjesztésre, a figyelemfelkeltésre és a tagállamokban működő partnerlaboratóriumokkal történő ismeretmegosztásra. A csalás problémájának rendezése nem egyedi alapon, hanem a rendszer szintjén történik – olyan eljárások és rendeletek kialakítása útján, amelyek kisebb bürokráciával járnak, és eleve kevésbé kedveznek a csalás lehetőségének.

[1] Évenkénti felhasználói munkaértekezletek, a felhasználó főigazgatóság szolgáltatásközi csoportja, kétoldalú megállapodások, a felhasználók felsőszintű csoportjával együtt.

[2] A KKK feladatának teljesítése az Európai Kutatási Térségben. A Bizottság közleménye a Tanács és az Európai Parlament felé.

[3] Beleértve a KKK Vegyi Anyagok Európai Irodája által végzett munkát is.

[4] HL L 117., 1999.5.5., 35. o.

[5] Bureau communautaire de référence.

[6] European Coordination Centre for Aircraft Mandatory Accident Reporting Systems (a repülőgép-balesetek kötelező jelentését végző rendszerek európai koordinációs központja).

[7] Major Accidents Hazard Bureau (komoly baleseti kockázatok hivatala).

[8] European Pressure Equipment Research Council (nyomástartó berendezések európai kutatási tanácsa).

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

AZ EGYEDI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGESNEK TARTOTT ÖSSZEG TÁJÉKOZTATÓ JELLEGŰ FELOSZTÁSA

Tevékenységtípusok | Összeg (millió euró) |

Élelmiszerek, vegyi termékek és egészség | 212 |

Környezet és fenntarthatóság | 286 |

Horizontális tevékenységek technológiai előretekintések; referenciaanyagok és -mérések; közbiztonsági és csalás elleni intézkedésekkutatási képzés; infrastruktúrákhoz való hozzáférés | 262 |

Összesen | 760 |

--------------------------------------------------

III. MELLÉKLET

A PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK MEGHATÁROZOTT SZABÁLYAI

1. A KKK igazgatótanácsával folytatott konzultációt követően a Bizottság az I. mellékletben leírt tudományos célkitűzések és tartalom alapján végrehajtja a közvetlen cselekvést. Az ehhez a cselekvéshez kapcsolódó tevékenységeket a KKK illetékes intézményei végzik el.

2. Tevékenységeinek végrehajtása során a KKK úgy támogatja az európai politikaformálási folyamatot, hogy – az esettől és a lehetőségektől függően – részt vesz a tagállamok vagy az európai kutatási konzorciumok állami és magántulajdonban lévő laboratóriumainak hálózataiban, vagy szervezi azokat. Különös figyelmet kap az iparral, ezen belül is a kis- és középvállalkozásokkal való együttműködés. A harmadik országokban létrehozott kutatási testületek szintén együttműködhetnek a projektekben, összhangban a keretprogram 6. cikkével és – adott esetben – a Közösség és az érintett harmadik ország közötti tudományos és technológiai együttműködési megállapodásokban foglalt rendelkezésekkel. Különös figyelmet kap a tagjelölt országokban, valamint a Középés Kelet-Európa és a volt Szovjetunió országaiban működő laboratóriumokkal és intézetekkel való együttműködés.

A KKK emellett folyamatos jelleggel olyan megfelelő mechanizmusokat alkalmaz, amelyekkel meghatározhatók ügyfeleinek és felhasználóinak a követelményei és igényei, illetve ők is bevonhatók a kapcsolódó tevékenységekbe.

A projektmegvalósításokból nyert ismeretek terjesztését a KKK maga végzi (a titkosság miatti esetleges korlátozások figyelembevételével).

3. A kísérő intézkedések a következőket foglalják magukban:

- a KKK-munkatársak nemzeti laboratóriumokba, ipari laboratóriumokba és egyetemekre történő látogatásainak megszervezése,

- a fiatal – elsősorban a tagjelölt országokban működő – tudósok mobilitásának előmozdítása, különös tekintettel a nők részvételének ösztönzésére,

- a multidiszciplinaritás elvét hangsúlyozó különleges képzés az európai politikák kidolgozásának és/vagy végrehajtásának támogatásához,

- a vendégtudósok és a kiküldött nemzeti szakértők KKK-intézetekbe történő látogatásainak megszervezése, különös tekintettel a nők részvételének ösztönzésére,

- rendszeres információcsere tudományos szemináriumok, munkaértekezletek és megbeszélések szervezésén, valamint tudományos közleményeken keresztül,

- a projektek és a programok eredményeinek független tudományos és stratégiai kiértékelése.

--------------------------------------------------