32001D0490

A Bizottság határozata

(2001. június 18.)

a Közösségen belüli, valamint a Közösség és a harmadik országok közötti áruforgalomra vonatkozó statisztikai adatok begyűjtésének, feldolgozásának és terjesztésének transzeurópai hálózatával kapcsolatos intézkedéscsomagról (Edicom) szóló 507/2001/EK határozat végrehajtásáról

(az értesítés a C(2001) 1529. számú dokumentummal történt)

(2001/490/EK)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a Közösségen belüli, valamint a Közösség és a harmadik országok közötti áruforgalomra vonatkozó statisztikai adatok begyűjtésének, feldolgozásának és terjesztésének transzeurópai hálózatával kapcsolatos intézkedéscsomagról (Edicom) szóló, 2001. március 12-i 507/2001/EK határozatára [1], és különösen annak 3. cikkére,

mivel:

(1) Az 507/2001/EK határozat megállapítja a Közösségen belüli és a Közösség és a harmadik országok közötti áruforgalomra vonatkozó statisztikák begyűjtése, feldolgozása és terjesztése céljából létrehozott informatikai hálózat referenciakeretét.

(2) Az e határozatban foglalt intézkedések megfelelnek az 507/2001/EK határozatban meghatározott céloknak és feltételeknek.

(3) Egyes intézkedések központi szinten történnek, míg mások közvetlenül azokban a tagállamokban, ahol statisztikai adatokat gyűjtenek és állítanak elő. A célkitűzések minden esetben ugyanazok maradnak.

(4) Az 507/2001/EK határozattal összhangban a Bizottság jóváhagyja az éves munkaprogramot, amely magában foglalja az éves kiadások elosztását.

(5) Az e határozatban foglalt intézkedések összhangban állnak a 3330/91/EGK rendelettel [2] és az 1172/95/EK rendelettel [3] létrehozott, a tagállamok közötti áruforgalommal kapcsolatos statisztikákkal foglalkozó bizottság és a harmadik országok áruforgalmával kapcsolatos statisztikákkal foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2001. évi munkaprogram vonatkozásában a közösségi finanszírozásra vonatkozó intézkedéseket az I. melléklet tartalmazza az e határozat II. mellékletében meghatározott összegek erejéig.

2. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2001. június 18-án.

a Bizottság részéről

Pedro Solbes Mira

a Bizottság tagja

[1] HL L 76., 2001.3.16., 1. o.

[2] HL L 316., 1991.11.16., 1. o.

[3] HL L 118., 1995.5.25., 10. o.

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

EDICOM INTÉZKEDÉSEK – ÁLTALÁNOS MUNKAPROGRAM

A jobb minőségű, kevésbé költséges és gyorsabban hozzáférhető, a közösségi politika követelményeivel összhangban álló információs hálózat létrehozásával kapcsolatos intézkedések

A 2001. évi munkaprogram célja a következő célkitűzések elérése:

1. Magasabb szintű becslési eljárások kidolgozása

A tervezett intézkedések általános célkitűzése olyan európai szintű (EU- és euróövezeti) előzetes eredmények előállítása, amelyek feldolgozottsági szintje megfelel a minőségi minimumkövetelményeknek. A felülvizsgálatot megelőzően és azt követően közzétett havi statisztikák összehasonlításával megfelelő ökonometriai modellezés vagy más alkalmas módszerek alkalmazása útján lehetőség nyílik a rendszeresen felülvizsgált adatok végső értékeinek előzetes meghatározására.

2. A külkereskedelmi alapstatisztikák minőségének fejlesztése

A Bizottság (Eurostat) által a közelmúltban kifejlesztett külső hibakimutatásra szolgáló eszköz szerint az EU-n belüli és kívüli kereskedelmi alapstatisztikák minősége ellenőrzésének integrált és csatlakoztatható megközelítési módja hatékonyabb lenne. Úgy tűnik ugyanis, hogy az értékek, mennyiségek és egységenkénti értékek ellenőrzését jobban kell integrálni e három statisztikai típus előállítása során. A tagállamokban és a Bizottság (Eurostat) által az alapstatisztikák minőségellenőrzésére kidolgozott módszereket szintetizálni kell, és azokat közös alapokra kell helyezni. Ez az eszköz elvégezné a szerkesztést, lehetővé tenné a kétséges vagy hibás statisztikai adatokat nyújtó gazdasági egységek nyomon követését, összekapcsolódna az adatgyűjtés kezelésével, és elvégezné a hiányzó adatok szükséges beszámítását.

A tervezett intézkedések célja ezért a statisztikai adatok minőségének javítása és a tagállamokban a gazdasági egységektől érkező egyéni adatok/nyilvántartások ellenőrzésére kidolgozott eljárások, valamint a tagállamokban és a Bizottság (Eurostat) által a termékekre és a földrajzi besorolásra vonatkozó adatok magasabb feldolgozottsági szinten való ellenőrzésére kifejlesztett módszerek elemzése. Az eredmény a jelenleg használatban lévő módszerek mélyreható értékelése és EU szinten való közös megvalósíthatóságuk felmérése lesz.

3. A minőségmérés fejlesztése és a külkereskedelmi statisztikák ellenőrzése

Hagyományosan a saját szervezeti kultúrával rendelkező vámigazgatás illetékességi körébe tartozik a külső forgalom mérése. Mivel a vámigazgatás az adóigazgatás részeként a könyvelési eljárásokat széles körben alkalmazza, nyilvánvalóan egyértelmű különbséget tesz a valós értékek és a hibák között. Ezért sok államban nincsen hagyománya a minőségellenőrzésnek, a hibafelmérésnek és a külkereskedelmi statisztikai adatok megbízhatóságáról szóló tájékoztatásnak. Ez a helyzet a továbbiakban nem kielégítő, különösen az Intrastat (az adatokat a gazdasági egységektől közvetlenül begyűjtő rendszer) bevezetése után, amelyben statisztikai célú adatgyűjtés történik – a HÉA-rendszerrel való szoros összefüggés alapján.

A tervezett intézkedések célja, hogy a minőségmérés, az ellenőrzés és a minőségbiztosítás fokozásával reagáljon erre a nem kielégítő helyzetre.

4. A statisztikai eredmények frissítési eljárásának fejlesztése

A tervezett intézkedések célja harmonizált frissítési eljárás meghatározása a statisztikai adatok minőségét érintő tényezők hatásának csökkentése érdekében. A havi adatokra alkalmazott frissítési eljárások nagyfokú változatossága csökkenti a külkereskedelmi statisztikai adatok harmonizációjának szintjét. A legjobb eljárások meghatározása érdekében ezért a tagállamokban alkalmazott valamennyi frissítési eljárást módszertani szempontból és a közzétételi politika (milyen gyakran, melyik időszakra stb. történjen) szempontjából egyaránt tanulmányozni kell. Ezután uniós szinten javasolnak eljárást/megközelítést (az egy vagy több tagország által alkalmazott "legjobb" gyakorlatot vagy teljesen új megközelítést).

5. A statisztikai eredmények kiigazítási módszereinek fejlesztése

Az Intrastatban éppúgy, mint az Extrastatban, a tagállamok adatgyűjtési küszöböket alkalmaznak a kereskedők terheinek csökkentésére. Jelenleg a szükséges kiigazítások módszerei és eszközei nem harmonizáltak. A tagállamok különböző kiigazítási módszereket dolgoztak ki a külkereskedelmi statisztikai adatok alulértékelésének ellensúlyozására – különösen az EU-n belüli kereskedelemben. Jóllehet ezek a kiigazítások a válaszadások elmulasztása és az asszimilációs küszöb alatti kereskedelem miatti kevesebb bejelentés okozta hézagok megszüntetésével a statisztikai adatok minőségének javítását segítik elő, a tagállamok statisztikai adatai között jelentős különbségeket eredményeznek, mivel e módszerek nem harmonizáltak. Első lépésként tanulmány készült a tagállamok által alkalmazott leíró és összehasonlító módszerekről, amely elemzi az alkalmazott módszerek hasonlóságait és különbségeit. Megállapítást nyert, hogy bár ezek a módszerek tagállamonként változnak, mégis jelentős hasonlóságokkal rendelkeznek.

A legjobb gyakorlatok kiválasztása és a jelenlegi módszerek javítása érdekében lényeges, hogy a gazdasági egységek adataival, amelyek az egyes tagállamokból származnak, szimulációkat végezzenek annak érdekében, hogy egy olyan, a tagállamok és a Bizottság (Eurostat) által alkalmazandó eljárás/intézkedéscsomag legyen ajánlható, mely a módszertan, az igazgatás, az információtechnológia és az emberi erőforrások szempontjából harmonizáltabb. A tervezett intézkedések célja a legjobb kiigazítási módszerek kialakítása, valamint felhasználóbarát és csatlakoztatható alkalmazás kidolgozása a tagállamok alternatív módszereinek tesztelésére.

6. Az Intrastat aszimmetriáinak kezelése

Az EU-n belüli statisztikai gyűjtőrendszer – az Intrastat – által előállított statisztikák összessége az EU-n belüli kereskedelem szintjén nem koherens. A tükörértékektől való eltérések két fő oka magában az Intrastat rendszerben rejlik:

1. az adatgyűjtési rendszer küszöböt alkalmaz a kiskereskedők bejelentés alóli felmentésére;

2. nem történik válaszadás, mivel az Intrastat már nem a vámellenőrzésen, hanem a közvetlenül az illetékes nemzeti hatóságoknak nyilatkozó gazdasági egységeken alapul.

Az eltérésekhez a következő egyéb tényezők járulnak hozzá: a titoktartási szabályok, az áruk besorolása, a késedelmes jelentések, az ideiglenes eredmények és a frissítési eljárások, a háromoldalú kereskedelem stb.

Az aszimmetriák igen fontosak, mivel érintik az euróövezet kereskedelmi mérlegének, valamint a fizetési mérlegek és nemzeti számlák (a világ többi részének számlái) megbízhatóságát. Az aszimmetriák nem korlátozódnak az EU-n belüli kereskedelemre, és az EU-n kívüli partnerek esetében is felmerülhetnek.

E problémák megfogalmazása és a felhasználók helyzetének európai szintű (EU-, euróövezet) javítása érdekében a tervezett intézkedések célja az eltérő adatok összeegyeztetésére irányuló egyedi modellek több módszer alapján történő összehasonlítása és végrehajtása.

7. A külkereskedelmi statisztikák egyeztetése

A külkereskedelmi statisztika a statisztika olyan területe, amely abban egyedülálló, hogy két kereskedelmi partner egymásnak megfelelő adatcsoportokat állít össze. Az "A" országban nyilvántartásba vett "A" országból a "B" országba irányuló exportforgalomnak azonosnak kell lennie a "B" országban nyilvántartásba vett "A" országból származó importforgalommal. A valóság azonban ettől teljesen eltér. A két ország közötti, ugyanazon árura és ugyanazon időszakra vonatkozó export- és importforgalom eltéréseket mutat.

A különbségek azonosítása a behozatal és a kivitel összehasonlítása, azaz úgynevezett "tükörstatisztikák" révén történik. A következő lépés – amennyiben lehetséges – a megállapított ellentmondásokra vonatkozó magyarázat megkeresése és a kiigazítások elvégzése, azaz egyeztető művelet lefolytatása. A végcél természetesen a kereskedelmi statisztikák minőségének javítása.

A partnerországok közötti külkereskedelmi statisztikák egyeztetése fontos tevékenység a statisztikai együttműködési programok keretein belül. Emellett a jelentős kereskedelmi partnerekkel meglehetősen rendszeresen végeznek egyeztető műveleteket a rendelkezésre álló források nagyságától és más változó körülményektől függően.

A statisztikusok kihívást jelentő feladattal állnak szemben a tüköradatoknak a kereskedelmi statisztikákkal való egyeztetése érdekében végzett elemzése során. Sok kiigazítási módszert kell alkalmazni ugyanis a közös alap eléréséhez egy ilyen egyeztető munka kapcsán, például a szállítási és biztosítási költségeknél, az újrakivitel hatásánál, az alulértékeltségi problémáknál, stb.

A partnerországokkal folytatott egyeztetés a kereskedelmi statisztikák minőségellenőrzésének és -javításának nagyon hatékony módja. A tervezett intézkedések célja ezért olyan statisztikai módszerek kidolgozása és olyan számítógépes eszköz kifejlesztése, amelyek a két vagy több partner közötti kereskedelmi adatok egyeztetése során különböző körülmények között alkalmazhatók. A kifejlesztett eszközkészletet az EU és két jelentős kereskedelmi partnere, Kanada és az USA közötti kereskedelmi statisztikák egyeztetése útján tesztelik majd. A kereskedelmi tárgyalások során a pontos, nem vitatott és egyeztetett külkereskedelmi statisztikák alapvető fontossággal bírnak.

A felhasználók változó igényeihez igazodó, a Gazdasági és Monetáris Unió és a nemzetközi gazdasági környezet keretén belüli releváns és megfelelő információs hálózat létrehozásával kapcsolatos intézkedések

A 2001. évi munkaprogram célja a következő célkitűzések elérése:

1. A külkereskedelmi statisztikai adatok bizalmas kezelésének fejlesztése

A külkereskedelmi statisztikák gyűjtése és terjesztése igen aprólékos folyamat, amely több mint 10000 terméket érint. Sok esetben ez a részletesség nem egyeztethető össze azokkal a titoktartási szabályokkal, amelyek a gazdasági egységek által szolgáltatott egyes adatokat védik. Ha szükséges, a tagállamok nemzeti szinten az adatok bizalmas kezelésére vonatkozó saját szabályaikat alkalmazzák, a kezdeti adatokat és az ezekhez kapcsolódó jóváhagyott közzétételi szinteket pedig továbbítják a Bizottságnak (Eurostat).

Az adatok bizalmas kezelésének jelenlegi technikáit tagállami szinten határozzák meg, és közvetlenül alkalmazzák az Európai Unió és a Monetáris Unió összességére. Statisztikai algoritmusok alkalmazásával lehetővé válik az adatok uniós szinten való terjesztése az egyéni adatok közzététele nélkül. Ezenkívül a COMEXT adatbázis felhasználói még nincsenek tisztában az ebből az adatbankból származó adatokra vonatkozóan a közzététel akadályozásának lehetséges következményeivel: az értékelési hiba felmerülésének veszélye nagy, mivel a felhasznált adatok a legjobb esetben sem teljesek.

A nemzeti szinten meghatározott módszerek közösségi szinten nem lehetnek koherensek. Így a kétoldalú forgalom titkos lehet az egyik tagállamban, ugyanakkor nyilvános lehet a partnerországban. Másrészt az egyik tagállamra vonatkozó részletes titkos adatokat nem veszik figyelembe az EU és a Monetáris Unió szintjén kiszámított összesítésben, mivel az európai összesítés gyakran tartalmazhat nemzeti adatokat az egyéni adatok nyilvánosságra hozatalának veszélye nélkül.

A tervezett intézkedések célja ezért a tagállamok és a Bizottság (Eurostat) által bevezetett módszerek fejlesztése és szabványosítása az egyéni adatok titkos jellegének figyelembevételével, biztosítva ugyanakkor a leglényegesebb adatok terjesztését.

2. A külkereskedelmi árindex fejlesztése

A külkereskedelmi árak rövid- és középtávú ellenőrzése nagyon fontos a gazdasági és monetáris politika szempontjából, különösen a következő okok miatt:

kivitel esetében az Európai Unió és az euróövezet termékei a külső piacok versenytársaival való versenyképességének felmérésénél,

behozatal esetében a begyűrűző infláció kockázatának felmérésénél,

kivitel és behozatal esetében a külkereskedelem megfelelő deflációs eszközeinek kidolgozására, például a gazdasági számlákban történő felhasználásnál.

A külkereskedelmi árak felmérése mindeddig nem volt tárgya a közösségi szintű módszertani harmonizációnak. Az áradatok forrásai, éppúgy mint az árindexek számításának technikái, változatosak. Csak az euróövezet néhány országa végez közvetlen mintafelméréseket a kiviteli és/vagy behozatali árak követésére. Ez az információ nem elégséges az EU-ra vagy az euróövezetre vonatkozó európai összesített adatok meghatározására.

A kiviteli és behozatali árat legjobban megközelítő árindexek a kereskedelmi adatokból származó egységértékindexek. Ezek az indexek mindkét irányra, a behozatalra és a kivitelre is vonatkoznak, és információt nyújtanak az áruforgalom kiindulási és célországairól is. Így ezek az adatok az EU-ra vagy az euróövezetre vonatkozó európai árindexekben vonhatók össze. Az egységértékindexek azonban néhány olyan hiányosságot rejtenek magukban, amelyek súlyosan korlátozzák a gazdasági és monetáris elemzés fentiekben meghatározott célkitűzéseinek érdekében történő lehetséges felhasználásukat.

Ebben az összefüggésben a tervezett intézkedés célja a részletes kiviteli és behozatali árindexekkel kapcsolatban létező nemzeti módszerek feltárása és elemzése.

Az általános statisztikai rendszerbe jobban illeszkedő, a közigazgatási környezet fejlődéséhez igazodó információs hálózat megvalósításával kapcsolatos intézkedések

A 2001. évi munkaprogram célja a következő célkitűzések elérése:

1. A kereskedelmi cégjegyzék fejlesztése és a globalizáció figyelemmel kísérése

Az EU nyitott gazdaságai számára a külkereskedelmi statisztikák jelentős információforrást jelentenek, amelyet a közgazdászok, a politikai döntéshozók és a gazdasági szervezetek széles körben alkalmaznak. Az ilyen adatok teljes körű alkalmazása érdekében azonban a legtöbb felhasználónak vállalati statisztikákkal összekötve van rájuk szüksége, mely okból EU szinten már a változók teljes köre hozzáférhető.

Másrészt fontos, hogy a felhasználókat további adatokkal lássák el a nemzetközi csoportoknak a kereskedelmi statisztikákra gyakorolt hatásának felmérésére vonatkozóan. Ebben a tekintetben a kereskedelmi és a gazdasági szervezetek regiszterei közötti kapcsolódások kulcsszerepet játszanak. Amennyiben a gazdasági egységek csoportjai a gazdasági szervezetek regisztereiben azonosíthatók, a kereskedelmi statisztikákkal való kapcsolat alapján felbecsülhető a külkereskedelemnek az a része, amelyet transznacionális csoportok bonyolítanak le.

E célok elérése érdekében a Bizottság (Eurostat) intézkedési tervet javasolt a következő öt évre vonatkozóan, amely a következő két témából áll: a cégjegyzékek és a globalizáció. E munka folytatása javasolt.

- Cégjegyzékek

A tervezett intézkedések célja a cégjegyzékek és a gazdasági szervezetek regiszterei közötti kapcsolatok létrehozása a külkereskedelmi statisztikák új elemzésének széles körű megvalósítása érdekében. Lehetséges lenne például a kereskedelemnek az egyes gazdasági ágazatok által folytatott részének felmérése bármely jelentéstevő/partner/árucikk kombináció esetében. Elemezhetőek lennének a kereskedelmi statisztikák és a vállalkozások szerkezeti statisztikái közötti kapcsolatok, például a kereskedelem foglalkoztatottságra gyakorolt hatása is.

- Globalizáció

A globalizáció alapvető következménye, hogy a gazdasági egységek tevékenységét mind globális, mind nemzeti összefüggésben elemezni kell, és fel kell mérni. A statisztikai adatok hagyományosan a nemzetközi kereskedelem területére összpontosultak, jóval kevesebb figyelmet fordítva egyéb jelentős határokon átnyúló gazdasági kapcsolatokra, pl. a multinacionális vállalatok tevékenységeire és a cégen belüli forgalomra. Ennek eredményeként a statisztika esetleg nem alkalmas a határokon átnyúló gazdasági tevékenységek teljes körének felölelésére.

A tervezett intézkedések célja annak megvizsgálása, hogy a meglévő külkereskedelmi statisztikák milyen mértékben járulhatnak hozzá ezeknek az adatoknak a begyűjtéséhez és határozhatják meg a meglévő, az adatgyűjtést elősegítő rendszerek lehetséges technikai módosításait.

2. Az Extrastat kiigazítása és modernizálása

A vámáru-nyilatkozatok (egységes adminisztratív okmányok) az EU és a harmadik országok közötti árukereskedelemre vonatkozó statisztikai adatok fő forrásai. Az egységes adminisztratív okmányok (SAD) statisztikai alkalmazásának azonban egyértelmű korlátai vannak. Szerepel a tervben a felhasználói igények felmérése és a vámáru-nyilatkozatok szélesebb körű felhasználása a több területen is kielégítőbb statisztikai adatok beszerzése érdekében: pl. a pénzügyi statisztika, az adózás, a vámintézkedések alkalmazása, az ügylet típusa stb. területén. Ezeket az adatokat harmonizált módszerek alkalmazásával kell összegyűjteni, ellenőrizni, és feldolgozni, továbbá az általános adatbázisban tárolni, amelyből szükség esetén különböző típusú statisztikák állíthatóak össze. Különös figyelmet kapnának a szállítási módokról készült külkereskedelmi statisztikák és a közlekedési statisztikai rendszerrel való kapcsolataik. A kereskedelemi tárgyalásokhoz szükséges adatokat, különösen a TARIC (az Európai Közösségek Integrált Vámtarifája) adatbázisának statisztikai funkcióit elemezni és tökéletesíteni kell.

A tervezett intézkedések célkitűzései ezért a következők:

- a statisztikai célokra fel nem használt vámáru-nyilatkozatokról rendelkezésre álló adatokról leltár készítése, és a vámáru-nyilatkozatok szélesebb körű alkalmazása következményeinek elemzése az adatoknak a nemzeti hatóságok által történő begyűjtésének és feldolgozásának rendszerével és a terjesztési rendszerrel kapcsolatban,

- a kereskedelmi tárgyalásokkal kapcsolatban felmerülő pontos adatigények felmérése,

- a TARIC-adatbázis statisztikai potenciáljának növelése.

3. Az Intrastat rendszer által a statisztikai adatszolgáltatókra rótt teher újraértékelése

1995/1996-ban a Bizottság (Eurostat) két felmérést végzett, egyet az Intrastat-adatok felhasználói, egy másikat pedig az Intrastat statisztikai adatszolgáltatók között. Körülbelül 4700 adatszolgáltatót kérdeztek meg abban a 12 tagállamban, amelyek az Intrastat-rendszer 1993. évi bevezetésekor az Európai Uniót alkották. A közvélemény-kutatás megállapításait 1996 áprilisában elemezték és tették közzé. A közzétételt követő hónapokban a SLIM kezdeményezés (a belső piaci jogszabályok egyszerűsítése) részeként az Intrastat-rendszer egyszerűsítésére vonatkozó javaslatokat megvizsgálták, és ez a közösségi szabályok módosítását eredményezte.

A tervezett intézkedések célja az Intrastat rendszer által a statisztikai adatszolgáltatókra rótt teher újraértékelése az 1995/1996. évi értékelés alapján annak megvizsgálása céljából, van-e igény a rendszer további kiigazítására.

A közigazgatási szerveknek, felhasználóknak és adatszolgáltatóknak nyújtott statisztikai szolgáltatásokat fejlesztő hálózat megvalósításával kapcsolatos intézkedések

A 2001. évi munkaprogram célja a következő célkitűzések elérése:

1. Az adatok terjesztése

A külkereskedelmi statisztikák felhasználói a helyes adatokhoz gyors hozzáférést igényelnek. A lehető legnaprakészebb adatoknak a különböző felhasználók igényeihez igazított gyors terjesztése az STSZ-t az EU és az euróövezet külső és belső kereskedelmére vonatkozó adatok kedvelt szolgáltatójává teszi. Míg a munkaprogram más részei új mutatók kidolgozását és a meglévő adatok fejlesztését irányozzák elő, ez a rész a fenti adatok gyors terjesztésének biztosításához szükséges rendszereket és eszközöket vezeti be. Az 1999/1719/EK határozattal összhangban – ha szükséges – az IDA céljaira kifejlesztett közös általános szolgáltatásokat és eszközöket kell alkalmazni. 2001-re e cél elérése érdekében számos projekt szerepel a tervekben.

A meglévő és új adattípusok gyors terjesztését az EKB és a külkereskedelmi adatok más felhasználói által igényelt fő termék- és partnerösszesítésekre vonatkozó adatokat egybefoglaló makrogazdasági adatbázis biztosítja majd. Az adatok lehető legteljesebb biztosítása érdekében az egyéb intézkedések során kidolgozott előrejelzési és becslési módszereket alkalmazzák. A nyers értékadatok mellett az adatbázis időszakosan kiigazított és indexadatokat is tartalmaz.

A második projekt modern, rugalmas terjesztési anyagokat állít elő ebből az adatbázisból szabványos formátumok és eszközök, pl. az XML alkalmazásával. Ezek az adatok gyors terjesztését teszik lehetővé akár nyomtatásban, akár a világháló alkalmazásával.

Annak biztosítása érdekében, hogy az adatbázis teljes mértékben megfeleljen az olyan felhasználók elvárásainak, mint az EKB, alapvető fontosságú az előzményekre vonatkozó, például az egyes tagállamok csatlakozás előtti adatainak hozzáférhetetlensége miatt hiányzó történeti adatok pótlása. Egy harmadik projekt felkutatja és kidolgozza az adatbázis történeti részének teljességéhez szükséges adatokat.

Egy negyedik projekt az EU és az euróövezet külkereskedelméről tömör, informatív és érdekes elemzést dolgoz ki táblázatok, grafikonok és szöveges részek együttes alkalmazásával. Ez két típusú közzétételhez: a legújabb kereskedelmi adatok rendszeres rövid elemzéséhez, illetve az EU és az euróövezet kereskedelme szerkezetének és fejlődésének hosszabb éves áttekintéséhez vezet.

2. Az áruk besorolására szolgáló eszköz fejlesztése

Az Edicom 2 program részeként több projekt szerepel a tervekben, amelyeket a számítógépes rendszerek és hálózatok közötti interoperabilitás biztosítására terveztek, ideértve a statisztikai adatgyűjtés eszközeinek és szoftvereinek fejlesztését a közigazgatási szervek és az adatszolgáltatók munkájának elősegítése céljából.

A projektek magukban foglalják a számítógépes adatcserét alkalmazó adatgyűjtési módszerek kiigazítását az áruk tagállamok közötti kereskedelmére vonatkozó statisztikai adatszolgáltatás begyűjtésére és átadására.

mivel az adatgyűjtés kódolt statisztikai adatok alapján történik, fontos a piaci résztvevők számára egy, az árukat a meglévő nómenklatúrák szerint besoroló megfelelő eszközt biztosítani.

A tervezett intézkedések fő célja az áruk automatikus besorolását lehetővé tevő közös szoftvertermék megtervezése és kifejlesztése.

A terméknek közösségi szinten zárt egységként működőképesnek és interoperábilisnak kell lennie, hogy a meglévő adatgyűjtési eszközökhöz igazítható legyen, és alkalmasnak kell lennie a Közösség valamennyi hivatalos nyelvén történő használatra. Hosszabb távon az internetszerveren keresztül történő on-line használatot is elő kell irányozni.

3. A metaadatok terjesztése

Az Edicom 2 program részeként több projekt szerepel a tervekben, amelyeket a számítógépes rendszerek és hálózatok közötti interoperabilitás biztosítására terveztek, ideértve a közigazgatási szerveknek, adatszolgáltatóknak és adatfelhasználóknak kínált statisztikai szolgáltatásokat fejlesztő hálózat kiépítését.

A projektek jelentős elemei a külkereskedelmi alapstatisztikákra vonatkozó alapinformációk, ideértve a metaadatokat, pl. a nómenklatúrákat, besorolásokat és származékos termékeket.

A tervezett intézkedések célja olyan számítógépes modulok megtervezése és kifejlesztése, amelyek lehetővé teszik a kereskedelmi nómenklatúrákra és az azokban szereplő különböző kapcsolódó termékekre vonatkozó információkhoz (magyarázó megjegyzésekhez, kulcsszavakhoz, betűrendes indexhez, átszámítási és megfelelési táblázatokhoz stb.) való hozzáférést és azok terjesztésének tökéletesítését.

A projektet elsődlegesen a külkereskedelmi statisztikák azon felhasználói számára tervezték, akik hozzáférést igényelnek a statisztikai fogalmakhoz és módszerekhez, de még inkább a tagállamok azon közigazgatási szervei számára, amelyek a közösségi szinten meghatározott külkereskedelmi besorolásokat (KN, az országok és területek nómenklatúrája stb.) és azok kapcsolódó termékeit használják és terjesztik, valamint a nómenklatúrák és kapcsolódó termékeik számítógépes fájl formájában történő rögzítése iránt érdeklődő valamennyi személy vagy szervezet számára.

Adatgyűjtő eszközökön alapuló hálózat megvalósítására vonatkozó intézkedések a legújabb technológiai fejlesztések figyelembevételével az adatszolgáltatók számára elérhető funkciók tökéletesítése érdekében

A 2001. évi munkaprogram célja a statisztikai adatgyűjtés eszközeinek fejlesztése.

Az adatoknak a gazdasági egységektől való begyűjtése és azok kezdeti kezelése a külkereskedelmi statisztikai rendszer alapvető eleme. Az Edicom 1 program egyik sikere a gazdasági egységek által az Intrastat rendszerben nagy számban használt adatgyűjtési eszközök (az IDEP/CN8 és az IRIS elektronikus nyomtatványok, webes nyomtatványok) kifejlesztése és alkalmazása volt. A technológiai környezet változásaira tekintettel – a szerzett tapasztalatok figyelembevételével – a tervezett intézkedések célja a program első szakaszában:

- a fenti eszközök fejlesztésének és folyamatos alkalmazásának biztosítása a szükséges technológiai és funkcionális változtatások elvégzésével,

- az új módszertani követelmények figyelembevétele,

- az üzenetszabványosítás fejlődésének figyelembevétele,

- a modern adatgyűjtési eszközök kifejlesztésének biztosítása.

Az integrált és interoperábilis hálózat megvalósításával kapcsolatos intézkedések

A 2001. évi munkaprogram célja a következő célkitűzések elérése:

Az Edicom-programnak módszertani, szervezeti, jogi és informatikai elemei vannak, amelyekhez koherens, integrált és együttműködő megközelítésre van szükség. Az első évre ezért a következő intézkedések javasoltak:

1. Módszertani információs rendszer kifejlesztése

Minden javasolt módszertani intézkedést koordinálni kell azok összhangjának biztosítása érdekében, és ezeknek az áruforgalomra vonatkozó statisztikáknak az európai statisztikai rendszerbe való jobb integrációját kell szolgálniuk. Kapcsolódniuk kell a meglévő módszertanhoz (ideértve a közösségi vívmányokat), és oktatási anyagokkal kell kiegészíteni azokat.

Szintén javasolt elkezdeni egy átfogó, koherens és összehangolt dokumentációs bázis kialakítását az egész projekt támogatása, illetőleg a módszertani információk interaktív, felhasználóbarát módon történő terjesztésének lehetővé tétele érdekében, a legújabb technológiák felhasználásával.

2. A meglévő rendszer elemzése

Az Edicom-program az áruk Közösségen belüli, valamint a Közösség és a harmadik országok közötti áruforgalomra vonatkozó statisztikák begyűjtésének, feldolgozásának és terjesztésének transzeurópai hálózatával kapcsolatos intézkedések széles körét foglalja magában. A program kezdetétől javasolt elemzést végezni a meglévő hálózatot alkotó valamennyi elemről (azok szerkezetéről, szabványairól, módszereiről és eljárásairól stb.) a program intézkedései közötti összhang és együttműködés biztosítása és annak megvizsgálása érdekében, hogy az IDA általános szolgáltatások milyen mértékben alkalmazhatók. Ezzel az intézkedéssel együtt, a jövőbeli igények megelőlegezéseként a külkereskedelmi statisztikai adatok terjesztésére szolgáló szoftver (Comext) memóriakapacitása és funkciói bővülnek, a hálózat használói pedig az új funkciókról szóló képzésben részesülnek.

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

EDICOM-INTÉZKEDÉSEK – JAVASOLT KÖLTSÉGMEGOSZTÁS

(1000 euró) |

| 2001. év |

A jobb minőségű, kevésbé költséges és gyorsabban hozzáférhető, a közösségi politika követelményeivel összhangban álló információs hálózat létrehozásával kapcsolatos intézkedések

– központi intézkedések: | 1556 |

– a tagállamokban végrehajtandó intézkedések: | 1683 |

Belgium | 167 |

Dánia | 210 |

Németország | 155 |

Görögország | 50 |

Spanyolország | 271 |

Olaszország | 121 |

Luxemburg | 4 |

Hollandia | 84 |

Portugália | 154 |

Finnország | 132 |

Svédország | 115 |

Egyesült Királyság | 220 |

A felhasználók változó igényeihez igazodó, a Gazdasági és Monetáris Unió és a nemzetközi gazdasági környezet keretén belüli releváns és megfelelő információs hálózat létrehozásával kapcsolatos intézkedések

– központi intézkedések: | 481 |

– a tagállamokban végrehajtandó intézkedések: | 673 |

Belgium | 19 |

Dánia | 55 |

Németország | 80 |

Görögország | 142 |

Ausztria | 64 |

Olaszország | 25 |

Portugália | 28 |

Finnország | 86 |

Svédország | 99 |

Egyesült Királyság | 75 |

Az általános statisztikai rendszerbe jobban illeszkedő, a közigazgatási környezet változásaihoz jobban igazodó információs hálózat létrehozásával kapcsolatos intézkedések

– központi intézkedések: | 531 |

– a tagállamokban végrehajtandó intézkedések: | 318 |

Németország | 60 |

Görögország | 56 |

Olaszország | 30 |

Portugália | 79 |

Finnország | 63 |

Svédország | 30 |

A közigazgatási szerveknek, felhasználóknak és adatszolgáltatóknak nyújtott statisztikai szolgáltatásokat fejlesztő hálózat megvalósításával kapcsolatos intézkedések

– központi intézkedések: | 1038 |

Adatgyűjtő eszközökön alapuló hálózat megvalósítására vonatkozó intézkedések a legújabb technológiai fejlesztések figyelembevételével az adatszolgáltatók számára elérhető funkciók tökéletesítése érdekében

– központi intézkedések: | 629 |

– a tagállamokban végrehajtandó intézkedések: | 1155 |

Belgium | 5 |

Dánia | 29 |

Görögország | 148 |

Spanyolország | 91 |

Franciaország | 73 |

Írország | 92 |

Luxemburg | 6 |

Hollandia | 268 |

Portugália | 132 |

Finnország | 101 |

Svédország | 102 |

Egyesült Királyság | 108 |

Az integrált és interoperábilis hálózat megvalósításával kapcsolatos intézkedések

– központi intézkedések: | 1220 |

Technikai és közigazgatási segítségnyújtással kapcsolatos intézkedések; támogató intézkedések | 630 |

Összesen | 9914 |

--------------------------------------------------