31995R3073

A Tanács 3073/95/EK rendelete

(1995. december 22.)

a rizs szabványminőségének meghatározásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a rizs piacának közös szervezéséről szóló, 1995. december 22-i 3072/EK tanácsi rendeletre [1] és különösen annak 3. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel a hántolatlan rizsre vonatkozó intervenciós árnak összhangban kell lennie egy meghatározott szabványminőséggel; mivel e minőséget a rizs és a tört rizs szabványminőségének megállapításáról szóló, 1976. június 21-i 1423/76/EGK tanácsi rendelet [2] határozza meg;

mivel a minőség tekintetében a Közösség rizspiacán fellépő keresleti tendenciák és a piac közös szervezésének reformjában követett irányelvek, figyelembe véve mind a Közösség termelésének minőségi jellemzőit, mind az importált rizs legjellemzőbb minőségi jegyeit, szükségessé teszik a szabványminőség újbóli meghatározását; mivel e tényezőkből csakúgy, mint a piac közös szervezési reformja egyéb tényezőiből az következik, hogy a követelményeket szigorítani kell, és a fent említett rendelet által előírt rendszert fel kell váltani,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A hántolatlan rizs szabványminősége, amelyre vonatkozóan az intervenciós árat meghatározzák, a következő:

a) megbízható, kifogástalan kereskedelmi minőségű, szagmentes rizs;

b) nedvességtartalom: 1996/97-ben 14 %, 1997/98-tól kezdve 13 %;

c) a hántolt rizs terméshozamának 63 tömegszázalékát egész szemek alkotják (3 %-os tűréshatárral megengedhető vágott rizsszemek jelenléte), és ebben a nem sértetlen minőségű hántolt rizsszemek tömegszázalékos előfordulása a következő:

| | 1996/97 | 1997/98 -tól |

— fakó színű hántolatlan rizsszemek (KN 100610) | | |

— az 10061027 és 10061098 KN-kód alá tartozók | 2 % | 1,5 % |

— az 10061027 és 10061098 KN-kód alá tartozók kivételével | 2,5 % | 2 % |

—pirosan csíkozott szemek: | 1,00 % | | |

—pöttyös szemek: | 0,50 % | | |

—foltos szemek: | 0,25 % | | |

—sárga szemek: | 0,02 % | | |

—borostyánszínű szemek: | 0,05 % | | |

2. cikk

E rendelet alkalmazásában a nem sértetlen minőségű szemek meghatározása a mellékletben megadottak szerint történik.

3. cikk

Az 1423/76/EGK rendelet hatályát veszti. Az 1423/76/EGK rendeletre vonatkozó hivatkozásokat az e rendeletre vonatkozó hivatkozásoknak kell tekinteni.

4. cikk

Ez a rendelet 1996. szeptember 1-jén lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 1995. december 22-én.

a Tanács részéről

az elnök

L. Atienza Serna

[1] HL L 329., 1995.12.30., 18. o.

[2] HL L 166., 1976.6.25., 20. o. A 3290/94/EK rendelettel (HL L 349., 1994.12.31., 105. o.) módosított rendelet.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

A NEM SÉRTETLEN MINŐSÉGŰ EGÉSZ ÉS TÖRT RIZSSZEMEK MEGHATÁROZÁSA

A. Egész szemek:

olyan szemek, amelyeknek csupán a végük egy részét távolították el, tekintet nélkül a hántolás egyes fázisaiban létrejött jellemzőkre.

B. Vágott szemek:

olyan szemek, amelyeknek a végét teljes egészében eltávolították.

C. Tört szemek vagy tört rizs:

olyan szemek, amelyekből a végüknél nagyobb részt távolítottak el. A tört szemek közé a következők tartoznak:

- nagyméretű tört szemek (szemdarabkák, amelyek hossza nem kisebb, mint egy teljes szem fele, de amelyek nem alkotnak egy teljes egész szemet),

- közepes méretű tört szemek (szemdarabkák, amelyek hossza nem kisebb, mint egy teljes szem negyede, de amelyek kisebbek a "nagyméretű tört szemek" minimális méreténél),

- finom tört szemek (szemdarabkák, amelyek hossza kisebb, mint egy egész szem negyede, de amelyek túl nagyok ahhoz, hogy átférjenek egy 1,4 mm lyukméretű szitán),

- törmelék (apró szemdarabkák vagy -részecskék, amelyek átférnek egy 1,4 mm lyukméretű szitán); a hasított szemek (hosszirányú vágással létrejött szemdarabok) tartoznak e meghatározás alá.

D. Zöld szemek:

nem teljesen érett szemek.

E. Természetes módon deformálódott szemek:

a természetes deformálódás – örökletes vagy más típusú – elváltozás a fajtára jellemző alaktani jellemzőkkel összevetve.

F. Fakó színű rizsszemek:

olyan szemek, amelyek felszínének legalább háromnegyede nem átlátszó és fakó.

G. Pirosan csíkozott szemek:

a magház maradványai miatt különböző erősségű és árnyalatú hosszanti piros csíkozást mutató szemek.

H. Pöttyös szemek:

olyan szemek, amelyeken jól körülhatárolt, apró, sötét, többé-kevésbé szabályos alakú pöttyök vannak; a pöttyös szemek közé soroljuk a csak a felszínen halvány fekete csíkozást mutató rizsszemeket is; a csíkok és a pöttyök körül nem lehet sárga vagy sötét elszíneződés.

I. Foltos szemek:

olyan szemek, amelyek felületének kis részén természetes színüknek szembetűnő elváltozása észlelhető; a foltok különböző színűek lehetnek (feketés, pirosas, barna); a mély fekete csíkozások szintén foltoknak tekintendők. Ha a foltok színe elég feltűnő ahhoz, hogy azonnal észlelhetők legyenek (fekete, rózsaszín, vörösesbarna), és ha a szem felszínének nem kevesebb mint felét elfoglalják, akkor a szemeket sárga szemeknek kell tekinteni.

J. Sárga szemek:

a sárga szemek olyan rizsszemek, amelyek természetes színében részlegesen vagy teljes mértékben, nem szárítás következtében, változás történt és így citrom- vagy narancsárnyalatúakká váltak.

K. Borostyánszínű szemek:

a borostyánszínű szemek egész felületén, nem szárítás következtében, enyhe, egységes színváltozás következett be; amely a szemek színét világos borostyánsárgára változtatja.

--------------------------------------------------