fényforrások;

különálló vezérlőegységek.

„fényforrás”: elektromosan működtetett termék, amelynek rendeltetése, hogy fényt bocsásson ki, vagy nem izzólámpás fényforrás esetében beállítható legyen úgy, hogy fényt bocsásson ki, vagy mindkettő, és az alábbi optikai jellemzőkkel rendelkezik:

▼C1

▼B

világítástechnológiaként izzást, fluoreszkálást, nagy intenzitású kisülést, nem organikus fénykibocsátó diódákat (LED), organikus fénykibocsátó diódákat (OLED) vagy ezek kombinációját használja, és az adott technológia fényforrásként ellenőrizhető a IV. mellékletben szereplő eljárás alkalmazásával.

E rendelet alkalmazásában azok a nagynyomású nátrium fényforrások (HPS), amelyek nem tesznek eleget az a) feltételnek, fényforrásnak minősülnek.

A fényforrások nem foglalják magukban a következőket:

„vezérlőegység”: a fényforrásba fizikailag beépített vagy be nem épített egy vagy több eszköz, amelynek célja a hálózat előkészítése az egy vagy több konkrét fényforrás által igényelt villamos formátumra, az elektromos biztonság és az elektromágneses összeférhetőség szempontjából meghatározott peremfeltételek keretén belül. Magában foglalhatja a tápfeszültség és az indító feszültség átalakítását, az üzemi és előmelegítő áram korlátozását, a hidegindítás megelőzését, a teljesítménytényező korrigálását és/vagy a rádiózavarok csökkentését.

A „vezérlőegység” kifejezés nem foglalja magában a 278/2009/EK bizottsági rendelet ( 1 ) hatálya alá tartozó áramforrásokat. A kifejezés nem foglalja magában továbbá az (I. mellékletben meghatározott) világításvezérlő és nem világító alkotóelemeket, annak ellenére, hogy adott esetben ezeket az alkotóelemeket fizikailag beépítik a vezérlőegységbe, vagy azzal együtt egyetlen termékként hozzák forgalomba.

E rendelet értelmében a Power over Ethernet (PoE) kapcsolók nem minősülnek vezérlőegységnek. „Power-over-Ethernet kapcsoló” vagy „PoE kapcsoló”: áramellátásra és adatkezelésre szolgáló berendezés, amely a hálózat és az irodai berendezések és/vagy fényforrások között helyezkedik el adatátvitel és/vagy áramellátás biztosítása céljából;

„különálló vezérlőegység”: olyan vezérlőegység, amely fizikailag nincs beépítve a fényforrásba, és különálló termékként vagy egy fényforrást tartalmazó termék részeként hozzák forgalomba;

„fényforrást tartalmazó termék”: olyan termék, amely egy vagy több fényforrást vagy különálló vezérlőegységet vagy mindkettőt tartalmaz. Fényforrást tartalmazó termékekre példák a bennük található fényforrás(ok) külön ellenőrzése céljából szétszerelhető lámpatestek, a fényforrás(oka)t tartalmazó háztartási készülékek, illetve a fényforrás(oka)t tartalmazó bútorok (polcok, tükrök, pultok). Ha egy fényforrást tartalmazó termék nem szerelhető szét a fényforrás és a különálló vezérlőegység ellenőrzése céljából, akkor a teljes fényforrást tartalmazó termék fényforrásnak tekintendő;

„fény”: 380 nm és 780 nm közötti hullámhosszú elektromágneses sugárzás;

„hálózat” vagy „hálózati feszültség”: 230 (± 10 %) voltos, 50 Hz-es váltakozó áramú tápellátás;

„LED lapka” vagy „LED chip”: kisméretű fénykibocsátó félvezető tömb, amelyre egy funkcionális LED áramkör van építve;

„LED-csomag”: egyetlen villamos alkotóelem, amely elsősorban legalább egy LED lapkát tartalmaz. Nem tartalmaz vezérlőegységet vagy ahhoz tartozó alkotóelemeket, fejet vagy aktív elektronikai összetevőket, és nem kapcsolódik közvetlenül a hálózati feszültséghez. Tartalmazhat egyet vagy többet az alábbiak közül: optikai elemek, fényátalakítók (foszforok), termikus, mechanikus és elektromos interfészek vagy az elektrosztatikus kisülések kezelésére szolgáló alkotóelemek. A közvetlenül LED lámpatestben való használatra szolgáló fénykibocsátó eszközök fényforrásnak minősülnek;

„színérték”: egy színingernek a színkoordinátákkal (x és y) meghatározható tulajdonsága;

„fényáram” (Φ): az elektromágneses sugárzott teljesítményből az emberi szem spektrális érzékenységének figyelembevételével származtatott, lumenben (lm) kifejezett mennyiség. A fényforrás által egy 4π szteradián térszögben a vonatkozó szabványokban meghatározott feltételek mellett (pl. elektromos áram, feszültség, hőmérséklet) kibocsátott teljes fényáramra vonatkozik. A nem szabályozott fényforrás kezdeti, rövid üzemelési időt követő fényáramára vonatkozik, kivéve, ha egyértelműen meg van határozva, hogy szabályozott állapotban vagy egy bizonyos üzemelési idő után kibocsátott fényáramra van szükség. Állítható fényspektrumú és/vagy maximális fényerősségű fényforrások esetében az I. mellékletben meghatározott „referencia vezérlési beállítások” melletti fényáramra vonatkozik;

„színvisszaadási index (CRI)”: egy fényforrás által a tárgyak színének megjelenésére a referenciasugárzóval megvilágított színükhöz képest, tudatos vagy tudattalan összehasonlítás alapján gyakorolt hatást mennyiségileg kifejező mérőszám. Ez a mérőszám a szabványokban meghatározott első 8 vizsgálati szín (R1-R8) esetében elért színvisszaadás átlagos Ra értéke;

„izzás”: az a jelenség, amelynek során a fényforrásban hőből keletkezik fény, jellemzően egy szálszerű vezetőn („izzószál”) keresztül, amelyet az elektromos áram áthaladása hevít fel.

„halogén fényforrás”: olyan izzó fényforrás, amelyben a volfrám izzószálat halogéneket vagy halogénvegyületeket tartalmazó gáz veszi körül;

„fluoreszkálás” vagy „fluoreszkáló fényforrás (FL)”: olyan kisnyomású higanyos típusú elektromos gázkisülést alkalmazó jelenség vagy fényforrás, amelynek során vagy amelyben a fény legnagyobb részét a kisülésből származó ultraibolya sugárzás által gerjesztett egy vagy több fluoreszkáló réteg bocsátja ki. A fluoreszkáló fényforrások egy („egy végen fejelt”) vagy két („két végen fejelt”) csatlakozón („fejen”) keresztül kapcsolódnak az áramellátáshoz. E rendelet alkalmazásában a mágneses indukciós fényforrások szintén fluoreszkáló fényforrásnak minősülnek;

„nagy intenzitású kisülés” (HID): olyan elektromos gázkisülés, amelynek során a fényt előállító ívet a fal hőmérséklete stabilizálja, és az ívkamra által a búra falára kifejtett túltöltés meghaladja a négyzetcentiméterenkénti 3 W-ot. A nagy intenzitású kisülő fényforrások az I. mellékletben szereplő meghatározásnak megfelelően a fémhalogén és a nagynyomású nátrium- és a higanygőz típusokra korlátozódnak;

„gázkisülés”: olyan jelenség, amelynek során a fényt közvetlenül vagy közvetve gázban, plazmában, fémgőzben vagy gázok és gőzök elegyében bekövetkező elektromos kisülés állítja elő;

„nem organikus fénykibocsátó dióda (LED)”: olyan technológia, amelynek esetében a fényt egy szervetlen anyagú p-n átmenetet tartalmazó szilárdtest eszköz állítja elő. Az átmenet a gerjesztő elektromos áram hatására optikai sugárzást bocsát ki;

„organikus fénykibocsátó dióda (OLED)”: olyan technológia, amelynek esetében a fényt egy szerves anyagú p-n átmenetet tartalmazó szilárdtest eszköz állítja elő. Az átmenet a gerjesztő elektromos áram hatására optikai sugárzást bocsát ki;

„nagynyomású nátrium fényforrás” (HPS): olyan nagy intenzitású kisülő fényforrás, amelyben az előállított fényt túlnyomórészt 10 kilopascal nagyságrendű parciális nyomású nátriumgőz sugárzása adja; A nagynyomású nátrium fényforrások egy („egy végen fejelt”) vagy két („két végen fejelt”) csatlakozón („fejen”) keresztül kapcsolódnak az áramellátáshoz.

„egyenértékű modell”: olyan modell, amelynek a környezettudatos tervezésre vonatkozó követelmények tekintetében releváns műszaki jellemzői azonosak egy másik modellével, de azt ugyanazon szállító vagy importőr eltérő modellazonosítóval más modellként hozza forgalomba vagy helyezi üzembe;

„modellazonosító”: olyan, általában alfanumerikus kód, amely alapján a termékek egyazon védjeggyel vagy gyártői vagy importőri névvel forgalmazott különböző modelljei megkülönböztethetők egymástól;

„végfelhasználó”: az a természetes személy, aki kereskedelmi, ipari, kézműipari vagy szakmai tevékenységén kívül eső célból valamely terméket ténylegesen megvásárol vagy várhatóan meg fog vásárolni.

a rendelkezésre bocsátandó műszaki információk szempontjából lényeges műszaki jellemzőiben azonos, de egy másik gyártó által előállított modellét átvették;

a kialakítás alapján számításokat végeztek, vagy ugyanazon vagy egy másik gyártó másik modellje alapján extrapolációt végeztek,

szigorúbb energiahatékonysági követelmények megállapítása minden fényforrás típusra, de különösen a LED fényforrásoktól eltérő típusokra és a különálló vezérlőegységekre;

a világításvezérlő alkotóelemekre vonatkozó követelmények megállapítása;

szigorúbb követelmények megállapítása a villogásra és a stroboszkópos hatásokra vonatkozóan, valamint azok kiterjesztése a különálló vezérlőegységekre;

fényszabályozásra vonatkozó követelmények megállapítása, a villogással fennálló kapcsolatra is kiterjedően;

szigorúbb követelmények megállapítása a (hálózatba kapcsolt) készenléti energiafogyasztást illetően;

az állítható színű fényforrások fogyasztási bónuszának csökkentése vagy eltörlése és a nagy színtisztaságra vonatkozó mentesség megszüntetése;

az élettartamra vonatkozó követelmények megállapítása;

az egész élettartamra vonatkozó jobb tájékoztatási követelmények meghatározása többek között a vezérlőegységek esetében;

a CRI színvisszaadási mérőszám helyettesítése egy megfelelőbb mérőszámmal;

a lumen megfelelőségének ellenőrzése mint a látható fény mennyiségének egyedüli mérőszáma;

a mentességek;

a termékekre vonatkozó további erőforrás-hatékonysági követelmények megállapítása, a körforgásos gazdaság elveivel összhangban, különösen a fényforrások és a vezérlőegységek eltávolíthatóságát és cserélhetőségét illetően.

„hálózati fényforrás (MLS)”: olyan fényforrás, amely közvetlenül a hálózati áramellátásról működtethető. Azok a fényforrások, amelyek közvetlenül, de egy különálló vezérlőegység segítségével közvetett módon is működtethetők a hálózatról, hálózati fényforrásnak tekintendők;

„nem hálózati fényforrás (NMLS)”: olyan fényforrás, amely különálló vezérlőegységet igényel ahhoz, hogy a hálózatról működjön;

„irányított fényű fényforrás (DLS)”: olyan fényforrás, amely teljes fényáramának legalább 80 %-a a π sr térszögbe esik (120°-os kúpnak felel meg);

„nem irányított fényű fényforrás (NDLS)”: olyan fényforrás, amely nem minősül irányított fényű fényforrásnak;

„összekapcsolt fényforrás (CLS)”: olyan adatkapcsolati alkotóelemeket tartalmazó fényforrás, amelyek a „referencia vezérlési beállítások” fenntartása érdekében fizikailag vagy funkcionálisan nem választhatók külön a fénykibocsátó alkotóelemektől. A fényforrás rendelkezhet fizikailag beépített adatkapcsolati alkotóelemekkel egy egyetlen elválaszthatatlan burkolatban, vagy a fényforrás kombinálható fizikailag különálló adatkapcsolati alkotóelemekkel, amelyeket a fényforrással együtt egyetlen termékként hoznak forgalomba;

„összekapcsolt különálló vezérlőegység (CSCG)”: olyan adatkapcsolati alkotóelemeket tartalmazó különálló vezérlőegység, amelyek a „referencia vezérlési beállítások” fenntartása érdekében fizikailag vagy funkcionálisan nem választhatók külön a tényleges vezérlőegységet alkotó elemektől. A különálló vezérlőegység rendelkezhet fizikailag beépített adatkapcsolati alkotóelemekkel egy egyetlen elválaszthatatlan házban, vagy a különálló vezérlőegység kombinálható fizikailag különálló adatkapcsolati alkotóelemekkel, amelyeket a vezérlőegységgel együtt egyetlen termékként hoznak forgalomba.

„adatkapcsolati alkotóelemek”: az alábbi funkciók egyikét ellátó alkotóelemek:

„állítható színű fényforrás (CTLS)”: olyan fényforrás, amely beállítható a 2. cikkben meghatározott tartományon kívül eső különféle színű fények kibocsátására, ugyanakkor beállítható a 2. cikkben meghatározott tartományon belüli fehér fény kibocsátására is, amelynek esetében a fényforrás a jelen rendelet hatálya alá esik.

Azok a fehér fényt kibocsátó állítható fényforrások, amelyek csak a 2. cikkben meghatározott tartományon belüli, különböző korrelált színhőmérsékletű fények kibocsátására alkalmasak, valamint az úgynevezett „dim-to-warm” funkcióval rendelkező fényforrások, amelyek a fényerő csökkentésekor fehér fényről alacsonyabb korrelált színhőmérsékletre váltanak, az izzó fényforrások viselkedését szimulálva ezzel, nem tekintendők állítható színű fényforrásnak;

„gerjesztési tisztaság”: egy százalékérték, amelyet egy bizonyos szín kibocsátására beállított állítható színű fényforrásra vonatkozóan számítanak ki a szabványokban részletesebben meghatározott eljárással úgy, hogy egy (x és y) színtér grafikonon egyenes vonalat húznak az x = 0,333 és y = 0,333 színkoordinátájú pontból (akromatikus ingerpont) kiindulva, a fényforrás (x és y) színkoordinátáinak megfelelő ponton (2-es pont) áthaladva a színtér külső határáig (görbe; 3-as pont). A gerjesztési tisztaság kiszámításához az 1-es és a 2-es pont közötti távolságot elosztják az 1-es és 3-as pont közötti távolsággal. A vonal teljes hossza a 100 %-os színtisztaságnak felel meg (a görbén található pont). Az akromatikus ingerpont a 0 %-os színtisztaságnak felel meg (fehér fény);

„nagy fénysűrűségű fényforrás” (HLLS): olyan LED-es fényforrás, amelynek átlagos fénysűrűsége a maximális fényerősség irányában meghaladja a 30 cd/mm2-t;

„fénysűrűség”: (adott irányban, egy valódi vagy egy képzeletbeli felület egy adott pontján): az adott ponton áthaladó elemi sugár által kibocsátott fényáram, amely az adott irányt magában foglaló térszögben terjed, elosztva az adott fénynyaláb adott pontot magában foglaló metszetének területével (cd/m2);

„átlagos fénysűrűség” (fénysűrűség-HLLS): egy LED-es fényforrás esetében egy olyan fénykibocsátó terület átlagos fénysűrűsége, ahol a fénysűrűség meghaladja a maximális fénysűrűség 50 %-át (cd/mm2);

„világításvezérlő alkotóelemek”: a fényforrásba vagy a különálló vezérlőegységbe épített vagy fizikailag különálló, de a fényforrással vagy a különálló vezérlőegységgel együtt egyetlen termékként forgalmazott alkotóelemek, amelyekre nincs feltétlenül szükség ahhoz, hogy a fényforrás teljes terhelés mellett fényt bocsásson ki, vagy a különálló vezérlőegység biztosítsa a fényforrás(ok) számára a teljes terhelés melletti fénykibocsátáshoz szükséges villamosenergiát, azonban lehetővé teszik a fényerő, a színérték, a korrelált színhőmérséklet, a fényspektrum és/vagy a fénynyílásszög manuális vagy automatikus, illetve közvetlen vagy távoli vezérlését. A fényszabályozók szintén világításvezérlő alkotóelemnek számítanak.

A kifejezés magában foglalja az adatkapcsolati alkotóelemeket is, azonban nem foglalja magában az 1275/2008/EK rendelet hatálya alá tartozó termékeket;

„nem világító alkotóelemek”: a fényforrásba vagy a különálló vezérlőegységbe épített vagy fizikailag különálló, de a fényforrással vagy a különálló vezérlőegységgel együtt egyetlen termékként forgalmazott alkotóelemek, amelyekre nincs szükség ahhoz, hogy a fényforrás teljes terhelés mellett fényt bocsásson ki, vagy a különálló vezérlőegység biztosítsa a fényforrás(ok) számára a teljes terhelés melletti fénykibocsátáshoz szükséges villamosenergiát, és amelyek nem minősülnek világításvezérlő alkotóelemnek. Többek között ide tartoznak például a hangszórók, a kamerák, a kommunikációs jelek hatótávjának megnövelésére szolgáló jelismétlők (pl. WiFi), a hálózati egyensúlyt támogató alkotóelemek (szükség esetén átkapcsolnak a saját belső akkumulátorokra), az akkumulátortöltők, az eseményekről vizuálisan értesítő jelzések (e-mail érkezése, ajtócsengő csörgése, riasztás), Light Fidelity használata (Li-Fi, egy kétirányú, nagysebességű és teljesen hálózatba kapcsolt vezeték nélküli kommunikációs technológia).

A kifejezés magában foglalja az olyan adatkapcsolati alkotóelemeket is, amelyeket a fénykibocsátási funkció vezérlésétől eltérő funkciókhoz használnak;

„hasznos fényáram” (Φuse): egy fényforrás fényáramának azon része, amelyet az energiahatékonyság meghatározásakor figyelembe vesznek:

„fénynyílásszög”: irányított fényű fényforrásoknál az optikai sugár tengelyén áthaladó valamely síkra illeszkedő azon két képzeletbeli egyenes egymással alkotott hajlásszöge, amelyek a fényforrás elülső felületének középpontját összekötik azokkal a pontokkal, amelyekben a fényerősség a középponti sugárerősség 50 %-a, ahol a középponti sugárerősség a fényerősségnek az optikai sugár tengelye mentén mért értékét jelenti.

Olyan fényforrások esetében, amelyek különböző síkokban különböző fénynyílásszöget zárnak be, a legnagyobb fénynyílásszöget kell figyelembe venni.

A felhasználó által szabályozható fénynyílásszöggel rendelkező fényforrások esetében a „referencia vezérlési beállításnak” megfelelő fénynyílásszöget kell figyelembe venni;

„teljes terhelés”:

„terhelés nélküli üzemmód”: egy különálló vezérlőegység olyan állapota, amikor a bemenete csatlakoztatva van a hálózati áramforrásra, kimenete pedig szándékosan le van választva a fényforrásokról, és adott esetben a világításvezérlő alkotóelemekről és a nem világító alkotóelemekről. Ha ezek az alkotóelemek nem választhatók le, akkor ki kell kapcsolni ezeket, és energiafogyasztásukat a minimálisra kell csökkenteni a gyártó utasításainak megfelelően. A terhelés nélküli üzemmód csak azokra a különálló vezérlőegységekre alkalmazandó, amelyek esetében a gyártó vagy az importőr a műszaki dokumentációban megjelölte, hogy ilyen üzemmódra lettek tervezve;

„készenléti üzemmód”: egy fényforrás vagy egy különálló vezérlőegység azon állapota, amikor csatlakozik az áramforrásra, a fényforrás azonban szándékosan nem bocsát ki fényt, és a fényforrás vagy a különálló vezérlőegység a fénykibocsátással járó állapotra való visszatéréshez vezérlőjelre várakozik. A készenléti funkciót engedélyező világításvezérlő alkotóelemeknek vezérlés üzemmódban kell lenniük. A nem világító alkotóelemeknek leválasztott vagy kikapcsolt állapotban kell lenniük, vagy energiafogyasztásukat a minimálisra kell csökkenteni a gyártó utasításainak megfelelően;

„hálózatba kapcsolt készenléti üzemmód”: egy összekapcsolt fényforrás vagy egy összekapcsolt különálló vezérlőegység azon állapota, amikor csatlakozik az áramforrásra, azonban a fényforrás szándékosan nem bocsát ki fényt, vagy a vezérlőegység nem biztosítja a fényforrás(ok) számára a fény kibocsátásához szükséges villamosenergiát, és a fénykibocsátással járó állapotra való visszatéréshez egy távolról kiadott jelre várakozik. A világításvezérlő alkotóelemeknek vezérlés üzemmódban kell lenniük. A nem világító alkotóelemeknek leválasztott vagy kikapcsolt állapotban kell lenniük, vagy energiafogyasztásukat a minimálisra kell csökkenteni a gyártó utasításainak megfelelően;

„vezérlés üzemmód”: a világításvezérlő alkotóelemek azon állapota, amikor csatlakoznak a fényforráshoz és/vagy a különálló vezérlőegységhez, és oly módon látják el funkcióikat, hogy belsőleg egy vezérlőjel generálható, illetve vezetékes vagy vezeték nélküli kapcsolaton keresztül egy távolról kiadott jel fogadható és dolgozható fel oly módon, hogy az változást okozzon a fényforrás fénykibocsátásában, vagy a megfelelő kívánt változást okozza a vezérlőegység által biztosított áramellátásban;

„távolról kiadott jel”: a fényforráson vagy a különálló vezérlőegységen kívülről származó, hálózaton keresztül beérkező jel;

„vezérlőjel”: feszültségmoduláció útján külön vezérlőkábeleken vagy a tápfeszültséggel együtt eljuttatott modulált jel formájában a fényforrásnak vagy a különálló vezérlőegységnek vezeték nélkül vagy vezetéken keresztül továbbított analóg vagy digitális jel; A jeltovábbítás nem egy hálózaton keresztül történik, hanem a jel például egy belső forrásból vagy a termékkel szállított távvezérlőtől érkezik;

„hálózat”: olyan kommunikációs infrastruktúra, amelyet az infrastruktúra topológiáját kijelölő kapcsolatok, egy, a fizikai komponenseket is magában foglaló architektúra, szervezési elvek, valamint kommunikációs eljárások és formátumok (protokollok) határoznak meg;

„bekapcsolt üzemmód energiafogyasztása” (Pon): egy fényforrás teljes terhelés melletti villamosenergia-fogyasztásának wattban kifejezett értéke, amikor valamennyi világításvezérlő alkotóelem és nem világító alkotóelem le van választva. Ha leválasztásukra nincs lehetőség, akkor ezeket az alkotóelemeket ki kell kapcsolni, vagy energiafogyasztásukat a minimálisra kell csökkenteni a gyártó utasításainak megfelelően. Olyan nem hálózati fényforrás esetében, amelynek a működéshez egy különálló vezérlőegységre van szüksége, a Pon megmérhető közvetlenül a fényforrás bemeneténél, illetve a Pon meghatározható egy ismert hatékonyságú vezérlőegység használatával úgy, hogy ez utóbbi villamosenergia-fogyasztását kivonják a hálózati áramforrás mért bemeneti értékéből;

„terhelés nélküli energiafogyasztás” (Pno): egy terhelés nélküli üzemmódban lévő különálló vezérlőegység villamosenergia-fogyasztásának wattban kifejezett értéke;

„készenléti energiafogyasztás” (Psb): egy készenléti üzemmódban lévő fényforrás vagy különálló vezérlőegység villamosenergia-fogyasztásának wattban kifejezett értéke;

„hálózatba kapcsolt készenléti energiafogyasztás” (Psb): egy hálózatba kapcsolt készenléti üzemmódban lévő összekapcsolt fényforrás vagy összekapcsolt különálló vezérlőegység villamosenergia-fogyasztásának wattban kifejezett értéke;

„referencia vezérlési beállítások”: egy fényforrás jelen rendeletnek való megfelelésének ellenőrzéséhez használt vezérlési beállítás vagy ilyen vezérlési beállítások kombinációja. Ezek a beállítások olyan fényforrások esetében lényegesek, amelyek lehetővé teszik a végfelhasználó számára a kibocsátott fény fényerejének, színének, korrelált színhőmérsékletének, spektrumának és/vagy fénynyílásszögének manuális vagy automatikus, illetve közvetlen vagy távoli vezérlését.

Elvben a referencia vezérlési beállítások megegyeznek a gyártó által meghatározott gyári alapértelmezett értékekkel, amelyekkel a felhasználó az első üzembe helyezés alkalmával szembesül (gyári értékek). Ha az üzembe helyezési eljárás során az első üzembe helyezéskor automatikus szoftverfrissítésre kerül sor, vagy ha a felhasználónak lehetősége van arra, hogy ilyen frissítést végezzen, akkor adott esetben az ennek nyomán módosított beállításokat kell figyelembe venni.

Ha a gyári értékek szándékosan eltérnek a referencia vezérlési értékektől (például biztonsági okokból alacsony energiaszint van beállítva), akkor a gyártónak a műszaki dokumentációban tájékoztatást kell biztosítania arra vonatkozóan, hogy a megfelelés ellenőrzése érdekében hogyan állíthatók vissza a referencia vezérlési beállítások, valamint műszaki indokolást kell adnia arról, hogy a gyári érték miért van a referencia vezérlési értéktől eltérő értékre beállítva.

A fényforrás gyártójának az alábbiak figyelembevételével kell meghatároznia a referencia vezérlési beállításokat:

Olyan fényforrások esetében, amelyek egy fényforrást tartalmazó termék gyártója számára a fényforrás jellemzőit (pl. az üzemi áram(ok) meghatározása; termikus kialakítás) befolyásoló és a végfelhasználó által nem módosítható beépítési választásokat tesznek lehetővé, szükség van a referencia vezérlési beállítások meghatározására. Ebben az esetben a fényforrás gyártója által meghatározott névleges vizsgálati feltételek alkalmazandók;

„nagynyomású higany fényforrás”: olyan nagy intenzitású kisülő fényforrás, amelyben az előállított fény legnagyobb részét közvetlen vagy közvetett módon 100 kilopascalt meghaladó parciális nyomású, nagyrészt gőzzé alakított higany sugárzása adja;

„fémhalogén fényforrás (MH)”: olyan nagy intenzitású kisülő fényforrás, amelyben az előállított fényt fémgőzök, fémhalogének és fémhalogének bomlástermékeinek elegye által kibocsátott sugárzás adja. A fémhalogén fényforrások egy („egy végen fejelt”) vagy két („két végen fejelt”) csatlakozón („fejen”) keresztül kapcsolódnak az áramellátáshoz. A fémhalogén fényforrások kisülőcsövének anyaga kvarc (QMH) vagy kerámia (CMH);

„kompakt fluoreszkáló fényforrás (CFL)”: egy végen fejelt, hajlított cső kialakítású, kis helyigényű fluoreszkáló fényforrás. A kompakt fluoreszkáló fényforrások kialakításuk szerint lehetnek spirálisak (azaz csiga formájúak) vagy állhatnak több összekapcsolt párhuzamos csőből, másodlagos búraszerű burkolattal vagy anélkül. A kompakt fluoreszkáló fényforrások elérhetők beépített vezérlőegységgel (CFLi) vagy anélkül (CFLni);

„T2”, „T5”, „T8”, „T9” és „T12”: olyan cső alakú fényforrások, amelyek átmérője megközelítőleg 7, 16, 26, 29, illetve 38 mm, a szabványokban meghatározottak szerint. A cső lehet egyenes (lineáris) vagy hajlított (pl. U alakú, kör);

„LFL T5-HE”: nagy hatékonyságú lineáris T5 fluoreszkáló fényforrás, 0,2 A-nél kisebb áramfelvétellel;

„LFL T5-HO”: nagy hatékonyságú lineáris T5 fluoreszkáló fényforrás, 0,2 A-es vagy annál nagyobb áramfelvétellel;

„LFL T8 2-láb”, „LFL T8 4-láb” vagy „LFL T8 5-láb”: olyan lineáris T8 fluoreszkáló fényforrás, amelynek hossza a szabványokban meghatározottak szerint kb. 600 mm (2 láb), 1 200 mm (4 láb) vagy 1 500 mm (5 láb);

„mágneses indukciós fényforrás”: fluoreszkáló technológiát alkalmazó fényforrás, amelyben a gázkisüléshez helyezett elektródák használata helyett egy nagyfrekvenciás indukciós mágneses mező juttatja az energiát a gázkisüléshez. A mágneses induktor elhelyezkedhet a kisülőcső belsejében vagy azon kívül;

„G4”, „GY6.35” és „G9”: fényforrások olyan elektromos interfésze, amely a szabványokban meghatározottak szerint két kis méretű, egymástól 4, 6.35 és 9 mm-re található lábból áll;

„HL R7s”: hálózati feszültségről működő, két végen fejelt, lineáris halogén fényforrás, 7 mm-es fejátmérővel;

„K39d”: fényforrások olyan elektromos interfésze, amely 2, csavarokkal rögzíthető kábelsaruszemben végződő vezetéket foglal magában;

„G9.5”, „GX9.5”, „GY9.5”, „GZ9.5”, „GZX9.5”, „GZY9.5”, „GZZ9.5”, „G9.5HPL”, „G16”, „G16d”, „GX16d”, „GY16”, „G22”, „G38”, „GX38” és „GX38Q”: fényforrások olyan elektromos interfésze, amely a szabványokban meghatározottak szerint két darab, egymástól 9.5, 16, 22 és 38 mm-re található lábból áll; „G9.5HPL”: nagyteljesítményű halogénlámpák esetében használt meghatározott méretű hűtőbordát, és esetlegesen földelési célokat szolgáló további lábakat tartalmaz, a szabványokban meghatározottak szerint;

„P28s”, „P40s”, „PGJX28”, „PGJX36” és „PGJX50”: fényforrások olyan elektromos interfésze, amely a fényforrás fényszóróban való megfelelő elhelyezését (előzetes fókuszpontba állítás) szolgáló karimás érintkezőt használ, a szabványokban meghatározottak szerint;

„QXL (Quick eXchange Lamp)”: fényforrások olyan elektromos interfésze, amely a fényforrás felőli oldalon az elektromos érintkezőfelületeket magukban foglaló két oldalsó fülből, az ellentétes (hátsó) oldalon pedig a fényforrás két ujjal való megragadását lehetővé tevő központi kiálló részből áll. Kifejezetten egy meghatározott típusú színpadvilágításhoz való használatra fejlesztették ki, amelynél a fényforrást a lámpatest hátsó részénél helyezik be, és rögzítéshez vagy kioldáshoz egy negyed fordulattal elforgatják;

„akkumulátorról működtetett”: kizárólag egyenárammal működő termék, amelynek tápellátását egy ugyanazon termékben található forrás biztosítja, anélkül hogy közvetlen vagy közvetett módon csatlakozna a hálózati áramellátáshoz;

„második burkolat”: a nagy intenzitású kisülő fényforrások olyan második burkolata, amely nem szükséges a fény előállításához, mint például a fényforrás eltörése esetén a higany és az üveg környezetbe kerülésének megakadályozására szolgáló búra. A második burkolat jelenlétének meghatározásakor a nagy intenzitású kisülő fényforrások kisülőcsöve nem minősül burkolatnak;

„nem átlátszó burkolat”: a nagy intenzitású kisülő fényforrások olyan nem átlátszó külső burkolata vagy külső csöve, amelyen keresztül a fényt előállító kisülőcső nem látható;

„vakításgátló”: fényvisszaverő vagy nem fényvisszaverő tulajdonságú, a fény számára áthatolhatatlan mechanikai vagy optikai ernyő, amelynek célja az irányított fényű fényforrás által kibocsátott látható közvetlen sugárzás eltakarása annak érdekében, hogy a fényt közvetlenül szemlélő személynél megakadályozza az átmeneti részleges vakság (rontó káprázás) kialakulását. A fogalom az irányított fényű fényforrás fénykibocsátójára felhordott felületi bevonatra nem terjed ki;

„vezérlőegység hatékonysága”: a fényforrás ellátását biztosító kimenőteljesítmény és a különálló vezérlőegység által felvett teljesítmény hányadosának a szabványokban meghatározott feltételek és módszerek mellett kapott eredménye. Az érték mérésekor a világításvezérlő alkotóelemeket le kell választani, ki kell kapcsolni, vagy a fogyasztásukat a gyártó utasításainak megfelelően minimálisra kell állítani, és áramfogyasztásukat ki kell vonni a teljes felvett teljesítményből;

„tartóssági vizsgálat utáni funkcionalitás”: egy LED vagy OLED fényforrás működőképessége az V. mellékletben ismertetett tartóssági vizsgálat elvégzése után;

„villogás”: egy időben ingadozó fénysűrűség vagy spektrális eloszlás által jellemzett fényinger által előidézett vizuális instabilitás észlelése egy statikus szemlélő személy által egy statikus környezetben. Az ingadozások lehetnek időszakosak vagy nem időszakosak, és ezeket előidézheti a fényforrás, az áramforrás vagy bármilyen egyéb befolyásoló tényező.

E rendelet alkalmazásában a villogás mértékegysége a „Pst LM” paraméter, ahol az „st” a rövid távot, az „LM” pedig a fény villogásmérési módszerét jelenti, a szabványokban meghatározottak szerint. Egy Pst LM = 1 érték azt jelenti, hogy egy átlagos szemlélő személy 50 %-os valószínűséggel fog villogást észlelni;

„stroboszkópos hatás”: egy időben ingadozó fénysűrűség vagy spektrális eloszlás által jellemzett fényinger által előidézett mozgásváltozás észlelése egy statikus szemlélő személy által egy nem statikus környezetben. Az ingadozások lehetnek időszakosak vagy nem időszakosak, és ezeket előidézheti a fényforrás, az áramforrás vagy bármilyen egyéb befolyásoló tényező.

E rendelet alkalmazásában a stroboszkópos hatás mértékegysége az „SVM” (stroboszkópos láthatósági mérték), a szabványokban meghatározottak szerint. Az SVM = 1 érték a láthatósági küszöböt jelenti egy átlagos szemlélő személy számára;

„megadott érték”: paraméterek esetében a gyártó vagy az importőr által a 2009/125/EK irányelv IV. mellékletének 3. pontja szerinti műszaki dokumentációban megadott érték;

„fajlagos effektív UV-sugárzási teljesítmény (mW/klm)”: egy fényforrás UV-sugárzásának az általa kibocsátott fényáramhoz viszonyított, a spektrális korrekciós tényezővel súlyozott effektív teljesítménye;

„fényerősség (kandela vagy cd)”: a forrást elhagyó és az adott irányt tartalmazó elemi térszögben terjedő fényáramnak az elemi térszög szerinti hányadosa;

„korrelált színhőmérséklet (CCT [K])”: annak a Planck-sugárzónak (fekete testnek) a hőmérséklete, amelynek észlelt színe ugyanazon fényerő és meghatározott látási feltételek mellett a leginkább hasonlít az adott ingerére;

„színkonzisztencia”: egy adott fényforrás kezdeti (rövid idő eltelte után), térben átlagolt színkoordinátáinak (x és y) megengedett legnagyobb eltérése a gyártó vagy az importőr által megadott középponttól (cx és cy), a színdiagramon a középpont (cx és cy) körül rajzolható MacAdam-féle ellipszis méretével (egységek száma) kifejezve;

„eltolási tényező (cos φ1)”: a hálózati tápfeszültség alapharmonikusa és a hálózati áram alapharmonikusa közötti φ1 fázisszög koszinusza. A LED- vagy OLED-technológiát használó hálózati fényforrások esetében alkalmazzák. Az eltolási tényező mérését teljes terhelés és adott esetben a referencia vezérlési beállítások mellett végzik, vezérlés üzemmódban található világításvezérlő alkotóelemekkel és leválasztott, kikapcsolt vagy a gyártó utasításai alapján minimális energiafogyasztásra állított nem világító alkotóelemekkel;

„fényáram-stabilitási tényező” (XLMF): az adott időpontban a fényforrás által kibocsátott fényáram és a fényforrás kezdeti fényáramának hányadosa;

„élettartam-tényező”: azon fényforrásoknak az összes fényforráshoz viszonyított aránya, amelyek meghatározott feltételek és be- és kikapcsolási gyakoriság mellett a megadott idő elteltével továbbra is üzemképesek;

„élettartam”: LED és OLED fényforrások esetében a használat megkezdése, illetve azon időpont között eltelt órában kifejezett idő, amikor a fényforrások 50 %-ának esetében a fénykibocsátás fokozatosan a kezdeti fényáram 70 %-a alatti értékre csökken. L70B50 élettartam néven is ismert;

„fényérzékeny beteg”: fényérzékenységi tüneteket kiváltó egészségügyi problémával küszködő személyek, akiknél a természetes fény és/vagy bizonyos típusú mesterséges világítástechnológiák hatására mellékhatások jelentkeznek;

„fénykibocsátó felület vetülete (A)”: a fénykibocsátó felület legnagyobb fényerősségű irányt alapul vevő ortografikus vetületének négyzetmilliméterben (mm2) kifejezett területe, ahol a fénykibocsátó felület a fényforrás azon felülete, amely a megadott optimális jellemzőkkel rendelkező fényt bocsát ki, például egy ív megközelítőleges gömbfelülete (a), egy izzószál hengeres felülete (b), egy gázkisülésű lámpa (c, d) illetve egy fénykibocsátó dióda sík vagy félgömb burkolata (e).

Nem átlátszó burkolattal vagy vakításgátlóval rendelkező fényforrások esetében a fénykibocsátó felület az a teljes felület, amelyen keresztül fény távozik a fényforrásból.

Több mint egy fénykibocsátóval rendelkező fényforrások esetében az összes kibocsátót átfogó legkisebb bruttó térfogat vetülete tekintendő fénykibocsátó felületnek.

Nagy intenzitású kisülő fényforrások esetén az (a) meghatározás alkalmazandó, kivéve, ha a (d) pontban meghatározott méretek alkalmazandók L>D feltétellel, ahol az L az elektródacsúcsok közötti távolságot, a D pedig a kisülőcső belső átmérőjét jelöli.

2021. szeptember 1-jétől a fényforrások P on megadott energiafogyasztása nem haladja meg a Ponmax (W) maximálisan megengedett energiafogyasztást, amely meghatározás szerint a Φuse megadott hasznos fényáram (lm) és a megadott CRI (–) színvisszaadási index függvénye, az alábbiak szerint:

Ponmax = C × (L + Φuse/(F × η)) × R;

ahol:

Adott esetben a C korrekciós tényezőt megnövelő értékek közül egyszerre több is alkalmazható.

A nagy fénysűrűségű fényforrásokra vonatkozó bónuszt nem lehet kombinálni az irányított fényforrások alapvető C-értékével (ilyen esetben a nagy fénysűrűségű fényforrásokra a nem irányított fényforrások alapvető C-értékét kell alkalmazni).

Azoknak a fényforrásoknak az értékelését, amelyek lehetővé teszik a végfelhasználó számára a kibocsátott fény spektrumának és/vagy fénynyílásszögének módosítását, ezáltal pedig a hasznos fényáram, a színvisszaadási index és/vagy a korrelált színhőmérséklet megváltoztatását, és/vagy a fényforrás irányított/nem irányított fényű állapotának módosítását, a referencia vezérlési beállítások alkalmazásával kell elvégezni.

A fényforrások Psb készenléti energiafogyasztása nem haladhatja meg a 0,5 W értéket.

Az összekapcsolt fényforrások Pnet hálózatba kapcsolt készenléti energiafogyasztása nem haladhatja meg a 0,5 W értéket.

A Psb és Pnet megengedett értékeit nem kell összeadni.

2021. szeptember 1-jétől a teljes terhelés mellett működő különálló vezérlőegységek minimális energiahatékonyságára vonatkozóan a 3. táblázatban szereplő értékek alkalmazandók:

A több watt-teljesítmény leadására képes különálló vezérlőegységek az esetükben megadott legnagyobb teljesítményen kell eleget tenniük a 3. táblázatban szereplő követelményeknek.

A különálló vezérlőegységek Pno terhelés nélküli energiafogyasztása nem haladhatja meg a 0,5 W értéket. Ez csak azokra a különálló vezérlőegységekre alkalmazandó, amelyek esetében a gyártó vagy az importőr a műszaki dokumentációban megjelölte, hogy terhelés nélküli üzemmódra lettek tervezve;

A különálló vezérlőegységek Psb készenléti energiafogyasztása nem haladhatja meg a 0,5 W értéket.

Az összekapcsolt különálló vezérlőegységek Pnet hálózatba kapcsolt készenléti energiafogyasztása nem haladhatja meg a 0,5 W értéket. A Psb és Pnet megengedett értékeit nem kell összeadni.

A fényforráson feltüntetendő információk

A CTLS, LFL, CFLni, egyéb FL és HID típusok kivételével olvasható betűméret alkalmazásával valamennyi fényforrás felületén fel kell tüntetni a hasznos fényáram (lm) és a korrelált színhőmérséklet (K) értékét és mértékegységét, ha a biztonsági információk feltüntetését követően elegendő hely marad erre a célra a fénykibocsátás akadályozása nélkül.

irányított fényű fényforrások esetében a fénynyílásszöget (°) szintén fel kell tüntetni.

Ha csak két értéknek van hely, akkor a hasznos fényáramot és a korrelált színhőmérsékletet kell feltüntetni. Ha csak egy értéknek van hely, akkor a hasznos fényáramot kell feltüntetni.

A csomagoláson látható módon feltüntetendő információk

A gyártó, az importőr vagy a meghatalmazott képviselőjük szabad hozzáférésű weboldalán látható módon feltüntetendő információk

Műszaki dokumentáció

A III. melléklet 3. pontjában megjelölt termékekre vonatkozó információk

A III. melléklet 3. pontjában megjelölt fényforrások és különálló vezérlőegységek rendeltetését az e rendelet 5. cikke szerinti megfelelőségértékelés céljából összeállított műszaki dokumentációban, továbbá valamennyi csomagolástípuson, termékismertető adatlapon és reklámban fel kell tüntetni, annak egyértelmű megjelölésével, hogy a fényforrás vagy a különálló vezérlőegység nem alkalmas egyéb alkalmazásokban való felhasználásra.

Az e rendelet 5. cikke szerinti megfelelőségértékelés céljából összeállított műszaki dokumentációban meg kell adni azokat a műszaki paramétereket, amelyek miatt a termék kialakítása okán mentességre jogosult.

Különösen a III. melléklet 3.p) pontjában megjelölt fényforrásokra vonatkozóan fel kell tüntetni az alábbi tájékoztatást: „Ez a fényforrás csak fényérzékeny betegek általi használtra van szánva. Ennek a fényforrásnak a használata egy egyenértékű energiahatékonyabb termék használatához képest nagyobb energiaköltségekkel jár.”

a 2014/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 2 ) értelmében vett robbanásveszélyes légkörben;

a 2014/35/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 3 ) értelmében vett vészhelyzetekben;

a 2009/71/EURATOM tanácsi irányelv ( 4 ) 3. cikkének értelmében vett radiológiai és nukleáris medicinával kapcsolatos létesítményekben;

a tagállami rendeletek vagy az Európai Védelmi Ügynökség által kiadott dokumentumok értelmében vett katonai vagy az állampolgárok védelmét szolgáló létesítményekben vagy létesítményeken, felszerelésekben vagy felszereléseken, szárazföldi járművekben vagy járműveken, tengerészeti felszerelésekben vagy felszereléseken, légi járművekben vagy járműveken;

a 661/2009/EK rendelet ( 5 ), a 167/2013/EU rendelet ( 6 ) és a 168/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 7 ) értelmében vett gépjárművekben vagy gépjárműveken, azok pótkocsijaiban vagy pótkocsijain és rendszereiben vagy rendszerein, cserélhető vontatott berendezéseiben vagy berendezésein, alkotóelemeiben vagy alkotóelemein, illetve önálló műszaki egységeiben vagy egységein;

az (EU) 2016/1628 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 8 ) értelmében vett nem közúti mozgó gépekben vagy gépeken és azok pótkocsijaiban vagy pótkocsijain;

a 2006/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 9 ) meghatározott, olyan cserélhető berendezésekben vagy azok felületén, amelyeket vontatásra vagy úgy terveztek, hogy felszerelik, majd a földről teljes mértékben felemelik őket, vagy amelyek nem tudnak függőleges tengely körül elfordulni, amikor a jármű, amelyhez rögzítették őket, közúti forgalomban van, a 167/2013/EU rendeletben foglaltak szerint;

a 748/2012/EU bizottsági rendelet ( 10 ) értelmében vett polgári légi járművekben vagy járműveken;

a 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 11 ) értelmében vett vasúti járművek világítási rendszerében;

a 2014/90/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 12 ) értelmében vett tengerészeti felszerelésekben;

a 93/42/EGK tanácsi irányelv ( 13 ) vagy az (EU) 2017/745 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 14 ) értelmében vett orvostechnikai eszközökben és a 98/79/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 15 ) értelmében vett in vitro orvostechnikai eszközökben.

olyan két végen fejelt T5 fluoreszkáló fényforrások, amelyek esetében teljesül a P ≤ 13 W feltétel;

elektronikus kijelzők (pl. televíziókészülékek, számítógép-monitorok, noteszgépek, táblagépek, mobiltelefonok, e-könyv-olvasók, játékkonzolok), ideértve az (EU) 2019/2021 bizottsági rendelet ( 16 ) és a 617/2013/EU bizottsági rendelet ( 17 ) hatálya alá eső kijelzőket is;

elemről vagy akkumulátorról működő termékekben, többek között zseblámpákban, beépített zseblámpával rendelkező mobiltelefonokban, fényforrásokat tartalmazó játékokban, kizárólag elemről működő asztali lámpákban, világító kerékpáros karszalagokban, napelemes kerti lámpákban található fényforrások és különálló vezérlőegységek;

olyan spektroszkópiás és fotometriás alkalmazásokra használt fényforrások, mint például az UV-VIS spektroszkópia, a molekuláris spektroszkópia, az atomabszorpciós spektroszkópia, a nem diszperzív infravörös (NDIR) mérés, a Fourier-transzformációs infravörös (FTIR) mérés, az orvosi vizsgálat, az ellipszometria, a rétegvastagság-mérés, a folyamatmegfigyelés vagy a környezetvédelmi megfigyelés;

kerékpárokon és egyéb nem motorizált járműveken található fényforrások és különálló vezérlőegységek;

jelzés (többek között közúti, vasúti, tengeri vagy légiközlekedési jelzés, forgalomirányítás vagy repülőtéri világítás);

képrögzítés és képvetítés (többek között fénymásolás, nyomtatás (közvetlen vagy előzetes feldolgozás), litográfia, film- és videóvetítés, holográfia);

olyan fényforrások, amelyek fajlagos effektív UV-sugárzási teljesítménye > 2 mW/klm, és nagy mennyiségű UV-sugárzást igénylő alkalmazásokban való felhasználásra szolgálnak;

olyan fényforrások, amelyek sugárzási csúcsértéke kb. 253,7 nm, és baktériumölésre szolgálnak (DNS roncsolás);

olyan fényforrások, amelyek a 250–800 nm tartományba tartozó teljes sugárzási teljesítményük 5 %-át vagy nagyobb arányát a 250–315 nm tartományban bocsátják ki, és/vagy a 250–800 nm tartományba tartozó teljes sugárzási teljesítményük 20 %-át vagy nagyobb arányát a 315–400 nm tartományban bocsátják ki, és fertőtlenítésre vagy a rovarok csapdába ejtésére szolgálnak;

olyan fényforrások, amelyeket elsődlegesen kb. 185,1 nm értékű sugárzás kibocsátására terveztek, és rendeltetésük az ózon előállítása;

olyan fényforrások, amelyek a 250–800 nm tartományba tartozó teljes sugárzási teljesítményük 40 %-át vagy nagyobb arányát a 400–480 nm tartományban bocsátják ki, és a korall-zooxanthellae szimbiózis elősegítésére szolgálnak;

olyan fluoreszkáló fényforrások, amelyek a 250–800 nm tartományba tartozó teljes sugárzási teljesítményük 80 %-át vagy nagyobb arányát a 250–400 nm tartományban bocsátják ki, és barnításra szolgálnak;

olyan nagy intenzitású kisülő fényforrások, amelyek a 250–800 nm tartományba tartozó teljes sugárzási teljesítményük 40 %-át vagy nagyobb arányát a 250–400 nm tartományban bocsátják ki, és barnításra szolgálnak;

olyan fényforrások, amelyek fotoszintetizálási hatásossága > 1,2 μmol/J, és/vagy a 250–800 nm tartományba tartozó teljes sugárzási teljesítményük 25 %-át vagy nagyobb arányát a 700–800 nm tartományban bocsátják ki, és a kertészetben való felhasználásra szolgálnak;

olyan nagy intenzitású kisülő fényforrások, amelyek korrelált színhőmérséklete > 7 000 K, és ilyen magas CCT értéket igénylő alkalmazásokban való felhasználásra szolgálnak;

olyan fényforrások, amelyek fénynyílásszöge kevesebb mint 10°, és nagyon vékony fényáramú pontszerű világítást igénylő alkalmazásokban való felhasználásra szolgálnak;

G9.5, GX9.5, GY9.5, GZ9.5, GZX9.5, GZY9.5, GZZ9.5, K39d, G9.5HPL, G16d, GES/E40 (kisfeszültség (24 V) csak ezüst tükrős tetővel), GX16, GX16d, GY16, G22, G38, GX38, GX38Q, P28s, P40s, PGJX28, PGJX 36, PGJX50, R7s, amelynek fényárama > 12 000 lm, QXL típusú fejjel szerelt halogén fényforrások, amelyet a jelenetek filmstúdiókban, televízió stúdiókban és fényképész stúdiókban való megvilágítására, illetve a színpadok színházakban, diszkókban és koncerteken vagy egyéb szórakoztató eseményeken való megvilágítására terveztek és hoznak forgalomba;

olyan állítható színű fényforrások, amelyek legalább az e pontban megjelölt színekre beállíthatók, és jellemző hullámhosszon mérve minden ilyen szín esetében legalább az alábbi gerjesztési tisztasággal rendelkeznek:

és jó minőségű színes fényt igénylő alkalmazásokban való felhasználásra szolgálnak;

olyan fényforrások, amelyekhez a meghatározott feltételek melletti pontos radiometriás áramlást és/vagy spektrumot részletező egyedi kalibrálási tanúsítvány tartozik, és amelyeket fotometriai kalibrálásban (pl. a hullámhossz, a fényáram, a színhőmérséklet vagy a színvisszaadási index beállítása) vagy a színes felületek és anyagok normál látási körülmények (pl. normál világítás) között történő értékelésére irányuló laboratóriumi eljárásokban vagy minőség-ellenőrzési alkalmazásokban használnak;

kifejezetten fényérzékeny betegek általi használatra szánt fényforrások, amelyek gyógyszertárakból vagy egyéb engedélyezett értékesítési ponttól (pl. fogyatékkal élő személyeknek szánt termékek szállítói) szerezhetők be egy orvosi rendelvény bemutatásának feltételével

a következő feltételek mindegyikének eleget tevő izzó fényforrások (a halogén fényforrások kivételével): felvett teljesítmény ≤ 40 W, hosszúság ≤ 60 mm, átmérő ≤ 30 mm, legalább 300 °C környezeti hőmérsékleten való használatra alkalmasnak nyilvánított, magas hőmérsékletű alkalmazásokban, pl. sütőkben való használatra szánt termék;

a következő feltételek mindegyikének eleget tevő halogén fényforrások: G4, GY6.35 vagy G9 típusú fej, felvett teljesítmény ≤ 60 W, legalább 300 °C környezeti hőmérsékleten való használatra alkalmasnak nyilvánított, magas hőmérsékletű alkalmazásokban, pl. sütőkben való használatra szánt termék;

késes csatlakozóval, fém szemes saruval, kábellel, litze huzallal vagy nem szabványos egyéni elektromos interfésszel szerelt halogén fényforrások, amelyeket kifejezetten ipari vagy professzionális elektromos fűtőberendezésekhez (pl. nyújtásos fúvóformázási eljárások a PET ágazatban, 3D nyomtatás, ragasztás, tinták, festékek és bevonatok keményítése) terveztek és hoznak forgalomba;

a következő feltételek mindegyikének eleget tevő halogén fényforrások: R7s fej, CCT ≤ 2 500 K, 75–80 mm és 110–120 mm tartományokon kívül eső hosszúság, kifejezetten ipari vagy professzionális elektromos fűtőberendezésekhez (pl. nyújtásos fúvóformázási eljárások a PET ágazatban, 3D nyomtatás, ragasztás, tinták, festékek és bevonatok keményítése) tervezett és forgalomba hozott termék;

egy végen fejelt, 16 mm átmérőjű (T5), 2G11 4 lábas felépítésű fénycsövek (CFLni), amelyek eleget tesznek a következő feltételeknek: CCT = 3 200 K és x = 0,415 y = 0,377 színkoordináták, vagy CCT = 5 500 K és x = 0,330 y = 0,335 színkoordináták, hagyományos filmgyártásban használt stúdióbeli és videoalkalmazásokhoz tervezett és forgalomba hozott termék;

olyan LED vagy OLED fényforrások, amelyek megfelelnek a 2001/84/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 18 ) meghatározása szerinti „eredeti műalkotás” fogalomnak, és amelyet maga a művész készített 10-nél alacsonyabb darabszámban;

olyan fehér fényforrások, amelyeket

továbbá amelyek

A tagállami hatóságok a jelen melléklet 2. a) és 2. b) pontjait illetően az adott modellből egyetlen egységet vizsgálnak meg.

A tagállami hatóságok az adott fényforrás modellből 10 vagy az adott különálló vezérlőegység modellből 3 egységet vizsgálnak meg. Az ellenőrzési tűréseket a jelen melléklet 6. táblázata tartalmazza.

A modell akkor felel meg a vonatkozó követelményeknek, ha:

Ha a 2.a), b) vagy c) pontban foglalt feltételek nem teljesülnek, akkor úgy kell tekinteni, hogy sem maga a modell, sem az egyenértékű modellek nem teljesítik e rendelet követelményeit.

A modell nem megfelelő voltának a jelen melléklet 3. pontja szerinti megállapítását követően a tagállami hatóságok minden lényeges információt haladéktalanul átadnak a többi tagállam hatóságainak és a Bizottságnak.

Környezeti feltételek és a vizsgálat előkészítése:

Tartósságvizsgálati módszer: