This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 02017R0565-20220802
Commission Delegated Regulation (EU) 2017/565 of 25 April 2016 supplementing Directive 2014/65/EU of the European Parliament and of the Council as regards organisational requirements and operating conditions for investment firms and defined terms for the purposes of that Directive (Text with EEA relevance)Text with EEA relevance
Consolidated text: A Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. április 25.) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő kiegészítéséről (EGT-vonatkozású szöveg)EGT-vonatkozású szöveg
A Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. április 25.) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő kiegészítéséről (EGT-vonatkozású szöveg)EGT-vonatkozású szöveg
02017R0565 — HU — 02.08.2022 — 005.002
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül
A BIZOTTSÁG (EU) 2017/565 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2016. április 25.) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 087, 2017.3.31., 1. o) |
Módosította:
|
|
Hivatalos Lap |
||
Szám |
Oldal |
Dátum |
||
A BIZOTTSÁG (EU) 2017/2294 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2017. augusztus 28.) |
L 329 |
4 |
13.12.2017 |
|
A BIZOTTSÁG (EU) 2019/1011 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2018. december 13.) |
L 165 |
1 |
21.6.2019 |
|
A BIZOTTSÁG (EU) 2021/527 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2020. december 15.) |
L 106 |
30 |
26.3.2021 |
|
A BIZOTTSÁG (EU) 2021/1253 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2021. április 21.) |
L 277 |
1 |
2.8.2021 |
|
A BIZOTTSÁG (EU) 2021/1254 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2021. április 21.) |
L 277 |
6 |
2.8.2021 |
Helyesbítette:
A BIZOTTSÁG (EU) 2017/565 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2016. április 25.)
a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő kiegészítéséről
(EGT-vonatkozású szöveg)
I. FEJEZET
HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
1. cikk
Tárgy és alkalmazási kör
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
1. |
„releváns személy” : a befektetési vállalkozás összefüggésében a következők valamelyike:
a)
a vállalkozás igazgatója, társa vagy annak megfelelője, ügyvezetője vagy függő ügynöke;
b)
a vállalkozás függő ügynökének igazgatója, társa vagy annak megfelelője, vagy ügyvezetője;
c)
a vállalkozás vagy függő ügynöke alkalmazottja, illetve bármely más természetes személy, aki szolgálatait a vállalkozás vagy függő ügynöke rendelkezésére és ellenőrzése alá bocsátja, és aki részt vesz a vállalkozás befektetési szolgáltatásainak és tevékenységeinek végzésében;
d)
olyan természetes személy, aki közvetlenül részt vesz a befektetési vállalkozás vagy függő ügynöke számára nyújtott szolgáltatásban, kiszervezési megoldással, amelynek célja a vállalkozás befektetési szolgáltatásainak és tevékenységeinek elvégzése; |
2. |
„pénzügyi elemző” : a befektetéssel kapcsolatos kutatások érdemi részét előállító releváns személy; |
3. |
„kiszervezés” : olyan, bármely formát öltő megállapodás egy befektetési vállalkozó és egy szolgáltató között, amelynek keretében a szolgáltató elvégez a vállalkozás nevében egy olyan folyamatot, szolgáltatást vagy tevékenységet, amelyet egyébként a befektetési vállalkozás maga hajtana végre; |
3a. |
„olyan személy, akivel a releváns személy családi kapcsolatban áll” : a következők valamelyike:
a)
a releváns személy házastársa vagy olyan partnere, aki a nemzeti törvények értelmében a házastárssal egyenértékűnek számít;
b)
a releváns személy eltartott gyermeke vagy nevelt gyermeke;
c)
a releváns személy bármely olyan rokona, aki az adott személyes ügylet időpontjában legalább egy éve egy háztartásban él vele; |
4. |
„értékpapír-finanszírozási ügylet” : az (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 2 ) 3. cikkének (11) bekezdése szerinti értékpapír-finanszírozási ügylet; |
5. |
„javadalmazás” : a vállalkozások által közvetlen vagy közvetett módon a releváns személyeknek nyújtott fizetés vagy pénzügyi vagy nem pénzügyi juttatás minden formája, az ügyfelek számára nyújtott befektetési vagy kiegészítő szolgáltatások teljesítése során; |
6. |
„áru” : minden olyan helyettesíthető termék, amelyet le lehet szállítani, beleértve a fémeket és érceiket, valamint ötvözeteiket, a mezőgazdasági termékeket és az energiát, például a villamos energiát; |
7. |
„fenntarthatósági preferenciák” : az ügyfél vagy potenciális ügyfél arra vonatkozó döntése, hogy a következő pénzügyi eszközök közül egyet vagy többet belefoglal-e befektetésébe, és ha igen, milyen mértékben:
a)
olyan pénzügyi eszköz, amelynek esetében az ügyfél vagy potenciális ügyfél megállapítja, hogy egy minimális arányt az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 3 ) 2. cikkének 1. pontjában meghatározott, környezeti szempontból fenntartható befektetésekbe kell fektetni;
b)
olyan pénzügyi eszköz, amelynek esetében az ügyfél vagy potenciális ügyfél megállapítja, hogy egy minimális arányt az (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 4 ) 2. cikkének 17. pontjában meghatározott, fenntartható befektetésekbe kell fektetni;
c)
olyan pénzügyi eszköz, amely figyelembe veszi a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat, ahol az ezt a figyelembevételt igazoló minőségi vagy mennyiségi elemeket az ügyfél vagy potenciális ügyfél határozza meg; |
8. |
„fenntarthatósági tényezők” : az (EU) 2019/2088 rendelet 2. cikkének 24. pontjában meghatározott fenntarthatósági tényezők; |
9. |
„fenntarthatósági kockázatok” : az (EU) 2019/2088 rendelet 2. cikkének 22. pontjában meghatározott fenntarthatósági kockázatok. |
3. cikk
A tájékoztatásra alkalmazandó feltételek
Amennyiben e rendelet alkalmazásában a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 62. pontja szerinti tartós adathordozón kell tájékoztatást adni, a befektetési vállalkozások csak akkor jogosultak nem papír tartós adathordozón szolgáltatni az információkat, ha:
az ezen az adathordozón nyújtott tájékoztatás összhangban van a vállalkozás és az ügyfél között meglévő vagy kialakítandó üzletvitellel; és
a tájékoztatást fogadó személy a papíron vagy a másik tartós adathordozón kapott tájékoztatás lehetősége közül kifejezetten a másik adathordozót választja.
Amennyiben e rendelet 46., 47., 48., 49., 50. cikke vagy 66. cikkének (3) bekezdése értelmében a befektetési vállalkozás weboldal segítségével tájékoztatja ügyfelét, és a tájékoztatás nem személyesen az ügyfélnek szól, a befektetési vállalkozások gondoskodnak a következő feltételek teljesüléséről:
az ezen az adathordozón nyújtott e tájékoztatás összhangban van a vállalkozás és az ügyfél között meglévő vagy kialakítandó üzletvitellel;
az ügyfélnek kifejezetten beleegyezését kell adnia az adott információról való ilyen formájú tájékoztatáshoz;
az ügyfelet elektronikus úton értesíteni kell a weboldal címéről és a tájékoztatás weboldalon belüli elérhetőségéről;
a tájékoztatásnak naprakésznek kell lennie;
a tájékoztatásnak folyamatosan hozzáférhetőnek kell lennie a weboldalon mindaddig, amíg az ügyfélnek indokolt igénye lehet a megtekintésre.
4. cikk
Eseti jelleggel nyújtott befektetési szolgáltatások
(A 2014/65/EU irányelv 2. cikkének (1) bekezdése)
A 2014/65/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett mentesség esetében a befektetési szolgáltatást akkor tekintendő szakmai tevékenység keretében eseti jelleggel nyújtott szolgáltatásnak, ha teljesülnek az alábbi feltételek:
szoros és tényszerű kapcsolat áll fenn a szakmai tevékenység és az azonos ügyfélnek nyújtott befektetési szolgáltatás teljesítése között, és a befektetési szolgáltatást a fő szakmai tevékenység kiegészítésének lehet tekinteni;
a fő szakmai tevékenység ügyfelei számára nyújtott befektetési szolgáltatások nem kívánnak rendszeres bevételi forrást kínálni a szakmai tevékenységet végző személynek; és
a szakmai tevékenységet nyújtó személy a befektetési szolgáltatások nyújtására vonatkozó képességét nem forgalmazza vagy nem hirdeti egyéb módon, kivéve, ha az ügyfelekkel közli, hogy ezt fő szakmai tevékenység kiegészítéseként végzi.
5. cikk
Természetben kiegyenlítendő nagykereskedelmi energiatermékek
(A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 2. pontja)
A 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 6. pontja alkalmazásában a nagykereskedelmi energiaterméket az alábbi feltételek mindegyikének teljesülése esetén kell természetben kiegyenlíteni:
olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek biztosítják, hogy az ügylet felei arányos intézkedéseket hoznak az alapul szolgáló áru leszállításának és átvételének biztosítására; a villamos energia és gáz területén az átvitelirendszer-működtetővel kötött kiegyenlítő megállapodás akkor tekinthető arányosnak, ha a feleknek biztosítaniuk kell a villamos energia vagy gáz fizikai szállítását;
a szerződő felek számára feltétel nélküli, korlátozás nélküli és érvényesíthető kötelezettségeket állapít meg az adott alapul szolgáló áru szállítására és fogadására;
nem teszi lehetővé, hogy a természetben történő teljesítést bármely fél készpénzes elszámolásra váltsa;
a szerződés keretében fennálló kötelezettségeket nem lehet beszámítani az érintett felek között létrejött egyéb szerződésekből eredő kötelezettségekbe, ez azonban nem sértheti a felek készpénzes fizetési kötelezettségek nettósítására vonatkozó szerződéses jogait.
A d) pont alkalmazásában az áram- és gázpiacokon az operatív nettósítás nem tekinthető a szerződéses kötelezettségek más szerződésekből eredő kötelezettségekkel történő ellentételezésének.
A 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 6. pontja szerinti „természetben kiegyenlített” szerződések teljesítésének módjai legalább az alábbiakat foglalják magukban:
maguknak az érintett áruknak a fizikai leszállítása;
olyan okmány átadása, amely tulajdonjog jellegű jogot biztosít az érintett áru vagy az érintett áru adott mennyisége tekintetében;
az áru adott mennyisége tekintetében tulajdonjog jellegű jogok átruházásának egyéb módjai az áru fizikai leszállítása nélkül, ideértve az értesítést, ütemezést vagy az energiaellátó hálózat működtetőjének adott jelölést, amely jogosultságot biztosít a címzettnek az áru adott mennyiségére.
6. cikk
Olajjal, szénnel és nagykereskedelmi energiatermékekkel kapcsolatos származtatott ügyletek
(A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 2. pontja)
7. cikk
Egyéb származtatott pénzügyi eszközök
(A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 2. pontja)
A 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakasza 7. pontjának alkalmazásában a (2) bekezdés szerint nem azonnali ügyletnek minősülő és a (4) bekezdés szerint nem üzleti célt szolgáló szerződés az egyéb származtatott pénzügyi eszközök tulajdonságaival rendelkezőnek minősül, ha teljesíti az alábbi feltételeket:
teljesíti az alábbi kritériumok egyikét:
az ügyletet harmadik ország szabályozott piachoz, MTF-hez vagy OTF-hez hasonló funkciót betöltő kereskedési helyszínén kötik;
az ügyletet kimondottan szabályozott piacon, MTF-en, OTF-en vagy harmadik országbeli ilyen kereskedési helyszínen kötik meg, vagy ezek szabályai alá tartozik;
az ügylet az árat, a mennyiséget, a szállítási dátumot és egyéb szerződéses feltételeket tekintve egyenértékű a szabályozott piacon, MTF-en, OTF-en vagy harmadik országbeli ilyen kereskedési helyszínen kötött ügylettel;
az ügyletet egységesítik, így az árfolyamot, a mennyiséget, a szállítási határidőt és az egyéb feltételeket elsősorban a rendszeresen közzétett árfolyamok, szabványmennyiségek vagy szabványos szállítási határidők említésével határozzák meg.
Az (1) bekezdés alkalmazásában azonnali ügylet az áru, eszköz vagy jog eladására vonatkozó ügylet, amelynek feltételei szerint a teljesítésre az alábbi határidők közül a hosszabbat figyelembe véve kerül sor:
két kereskedési nap;
a piacon az adott áru, eszköz vagy jog esetében szabványos teljesítési határidőként általánosan elfogadott határidő.
Az ügylet nem tekinthető azonnali ügyletnek, ha – függetlenül a kifejezett feltételektől – az ügylet résztvevői megállapodnak, hogy az alaptermék átadását elhalasztják, és nem hajtják végre a (2) bekezdésben említett határidőn belül.
A 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 6 ) I. melléklete C. szakaszának 10. pontja alkalmazásában az említett szakaszban vagy e rendelet 8. cikkében említett alaptermékkel összefüggő származtatott ügylet az egyéb származtatott pénzügyi eszközök tulajdonságaival rendelkezőnek minősül, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül:
készpénzben teljesítik vagy teljesíthetik egy vagy több fél választása alapján, de nemteljesítésen vagy egyéb felmondási eseményen kívüli okból;
szabályozott piacon, MTF-en, OTF-en vagy harmadik országbeli, ezekhez hasonló funkciót betöltő kereskedési helyszínen kötik;
teljesülnek az (1) bekezdésben említett, ügylettel kapcsolatos feltételek.
Az ügylet akkor minősül üzleti célúnak a 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakasza 7. pontjának alkalmazásában, illetve az egyéb származtatott pénzügyi eszközök tulajdonságaival nem rendelkezőnek az említett melléklet C. szakasza 7. és 10. pontjának alkalmazásában, amennyiben teljesülnek az alábbi feltételek:
a villamosenergia-átviteli hálózat, villamosenergia-kiegyenlítő mechanizmus vagy csővezetékes hálózat üzemeltetője vagy kezelője köti;
szükség van rá a villamos energia kínálatának és használatának adott időszakban történő kiegyensúlyozásához, ideértve azt az esetet is, amikor a 2009/72/EK irányelv 2. cikkének (4) bekezdése szerinti átvitelirendszer-működtető által lekötött tartalék kapacitás az átvitelirendszer-működtető beleegyezésével átadásra kerül valamely előre minősített kiegyensúlyozó szolgáltatótól egy másiknak.
8. cikk
A 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 10. pontjában meghatározott származtatott ügyletek
(A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 2. pontja)
A 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 10. pontjában kifejezetten említett származtatott ügyleteken kívül azokra a származtatott ügyletekre érvényesek az említett szakasz rendelkezései, amelyek teljesítik az említett szakaszban és a jelen rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében meghatározott kritériumokat, és az alábbiak valamelyikére vonatkoznak:
telekommunikációs sávszélesség;
árutárolási kapacitás;
árukkal kapcsolatos továbbítási vagy szállítási kapacitás, akár kábelen, csővezetéken vagy egyéb módon, kivéve a villamos energia továbbításának övezetközi kapacitásaival kapcsolatos kapacitásjogokat, amikor azokra az elsődleges piacon az átvitelirendszer-működtető vagy az ő nevében szolgáltatóként eljáró személy köt szerződést, a továbbítási kapacitás kiosztása érdekében;
olyan egység, jóváírás, engedély, jog vagy hasonló eszköz, amely közvetlenül kapcsolódik a megújuló forrásokból nyert energia szállításához, elosztásához vagy fogyasztásához, kivéve, ha a szerződés már a 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának hatálya alá tartozik;
geológiai, környezeti vagy egyéb fizikai változó, kivéve, ha a szerződés olyan egységgel kapcsolatos, amely elismerten megfelel a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 7 ) megfogalmazott előírásoknak;
bármely helyettesíthető eszköz vagy jog – szolgáltatás fogadásának jogát kivéve –, amely átruházható;
index vagy mérőszám, amely valamilyen eszköz, jog, szolgáltatás vagy kötelezettség ügyletének árához, értékéhez vagy mennyiségéhez kapcsolódik;
aktuáriusi statisztikákon alapuló index vagy mérőszám.
9. cikk
Befektetési tanácsadás
(A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 4. pontja)
A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdése 4. pontjának a „befektetési tanácsadásra” vonatkozó fogalommeghatározása alkalmazásában a személyre szóló ajánlás olyan ajánlás, amelyet valakinek befektetői vagy potenciális befektetői minőségében vagy a befektető vagy potenciális befektető ügynökekénti minőségében adnak.
Az ajánlást az adott személy számára megfelelőként kell bemutatni, vagy az ajánlásnak a személy körülményeinek figyelembe vételére kell alapulnia, és az alábbi lépések valamelyikének megtételére vonatkozó ajánlást kell képeznie:
adott pénzügyi eszköz vétele, eladása, jegyzése, cseréje, visszaváltása, tartása vagy garantálása;
pénzügyi eszköz vételére, eladására, jegyzésére, cseréjére vagy visszaváltására vonatkozó, adott pénzügyi eszköz által biztosított jog gyakorlása vagy nem gyakorlása.
Az ajánlás nem tekinthető személyre szóló ajánlásnak, ha kizárólag a nyilvánosságnak szól.
10. cikk
Devizához kapcsolódó egyéb származtatott ügyletek jellemzői
A 2014/65/EU irányelv I. melléklete C. szakaszának 4. pontja alkalmazásában a devizához kapcsolódó egyéb származtatott ügyletek nem pénzügyi eszközök, ha a szerződésre igaz az alábbiak valamelyike:
azonnali ügylet e cikk (2) bekezdése értelmében;
olyan fizetési mód, amelyet:
természetben kell kiegyenlíteni, de nemteljesítésen vagy egyéb felmondási eseményen kívüli okból;
legalább egy olyan személy köt, aki nem pénzügyi szerződő fél a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 8 ) 2. cikkének 8. pontja szerint;
azzal a céllal kötnek, hogy elősegítsék az azonosítható áruk, szolgáltatások vagy közvetlen befektetés kifizetését; és
nem kereskednek vele kereskedési helyszínen.
Az (1) bekezdés alkalmazásában az azonnali ügylet egy deviza másik devizára történő átváltására vonatkozó ügylet, amelynek feltételei szerint a teljesítésre az alábbi határidők közül a hosszabbat figyelembe véve kerül sor:
a (3) bekezdésben meghatározott bármely fő devizapár vonatkozásában 2 kereskedési nap;
minden olyan devizapárnál, ahol legalább az egyik deviza nem fő deviza, vagy 2 kereskedési nap, vagy – amennyiben ez hosszabb – a piacon az adott devizapárra szabványos teljesítési határidőként általánosan elfogadott határidő;
amennyiben a devizák átváltására kötött szerződés fő célja egy átruházható értékpapír vagy egy kollektív befektetési vállalkozás befektetési jegyének adásvétele, a piacon az adott átruházható értékpapír vagy kollektív befektetési vállalkozás befektetési jegyének elszámolására szabványos teljesítési határidőként általánosan elfogadott határidő, vagy – amennyiben ez rövidebb – 5 kereskedési nap.
Az ügylet azonban nem azonnali ügylet, ha – függetlenül a feltételektől – az ügylet résztvevői megállapodnak, hogy a deviza átváltásának teljesítését elhalasztják, és nem hajtják végre az első albekezdésben meghatározott határidőn belül.
A (2) bekezdés alkalmazásában a kereskedési nap a szokásos kereskedés bármelyik napja az átváltási szerződés szerint átváltásra kerülő mindkét deviza joghatóságában, valamint – amennyiben teljesül az alábbi feltételek bármelyike – harmadik deviza joghatóságában:
a devizák átváltását harmadik devizán keresztül hajtják végre, a likviditás miatt;
a devizák átváltására vonatkozó szabványos teljesítési határidő a harmadik deviza joghatóságához igazodik.
11. cikk
Pénzpiaci eszközök
(A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 17. pontja)
A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 17. pontja szerinti pénzpiaci eszközök magukban foglalják az államkötvényeket, letéti igazolásokat, kereskedelmi papírokat és egyéb, lényegében azonos jellemzőkkel bíró eszközöket, amennyiben az alábbi tulajdonságokkal rendelkeznek:
az értéküket bármikor meg lehet határozni;
nem származtatott termékek;
kibocsátáskori lejárati idejük legfeljebb 397 nap.
12. cikk
Rendszeres internalizálók részvények, letéti igazolások, tőzsdén kereskedett alapok, certifikátok és egyéb hasonló pénzügyi eszközök esetében
(A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 20. pontja)
A befektetési vállalkozás a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 20. pontja értelmében vett rendszeres internalizálónak minősül minden egyes részvény, letéti igazolás, tőzsdén kereskedett alap, certifikát vagy egyéb hasonló pénzügyi eszköz vonatkozásában, amennyiben az alábbi kritériumok szerint internalizál:
gyakori és rendszeres alapon abban a pénzügyi eszközben, amelynek likvid piaca van a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontjának b) alpontjában meghatározottak szerint, ha az elmúlt 6 hónapban:
az általa az ügyfélmegbízások teljesítése során saját számlára végzett tőzsdén kívüli ügyletek száma egyenlő vagy nagyobb volt, mint az adott pénzügyi eszközben az Unióban bármely kereskedési helyszínen vagy tőzsdén kívül ugyanabban az időszakban végrehajtott ügyletek teljes számának 0,4 % a;
az általa az ügyfélmegbízások teljesítése során saját számlára végzett tőzsdén kívüli ügyletek az adott pénzügyi eszközben átlagosan napi gyakorisággal történtek;
gyakori és rendszeres alapon abban a pénzügyi eszközben, amelynek nincs likvid piaca a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontjának b) alpontjában meghatározottak szerint, ha az elmúlt 6 hónapban az általa az ügyfélmegbízások teljesítése során saját számlára végzett tőzsdén kívüli ügyletek átlagosan napi gyakorisággal történtek;
jelentős mértékben abban a pénzügyi eszközben, amelyben az általa az ügyfélmegbízások teljesítése során saját számlára végzett tőzsdén kívüli kereskedés mérete az elmúlt 6 hónapban elérte vagy meghaladta az alábbiak valamelyikét:
a befektetési vállalkozás saját számlára vagy az ügyfelei nevében kereskedési helyszínen vagy tőzsdén kívül az adott pénzügyi eszköz tekintetében bonyolított teljes forgalmának 15 %-a;
az adott pénzügyi eszköz Unión belüli, kereskedési helyszínen vagy tőzsdén kívül bonyolított teljes forgalmának 0,4 %-a.
13. cikk
Rendszeres internalizálók kötvények esetében
(A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 20. pontja)
A befektetési vállalkozás a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 20. pontja értelmében vett rendszeres internalizálónak minősül az ugyanazon szervezet vagy ugyanazon csoporthoz tartozó szervezet által kibocsátott kötvények osztályához tartozó minden kötvény vonatkozásában, amennyiben e kötvények tekintetében az alábbi kritériumok szerint internalizál:
gyakori és rendszeres alapon abban a kötvényben, amelynek likvid piaca van a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontjának a) alpontjában meghatározottak szerint, ha az elmúlt 6 hónapban:
az általa az ügyfélmegbízások teljesítése során saját számlára végzett tőzsdén kívüli ügyletek száma egyenlő vagy nagyobb volt, mint az adott kötvényben az Unióban bármely kereskedési helyszínen vagy tőzsdén kívül ugyanabban az időszakban végrehajtott ügyletek teljes számának 2,5 %-a;
az általa az ügyfélmegbízások teljesítése során saját számlára végzett tőzsdén kívüli ügyletek az adott pénzügyi eszközben átlagosan heti egyszeri gyakorisággal történtek;
gyakori és rendszeres alapon abban a kötvényben, amelynek nincs likvid piaca a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontjának a) alpontjában meghatározottak szerint, ha az elmúlt 6 hónapban az általa az ügyfélmegbízások teljesítése során saját számlára végzett tőzsdén kívüli ügyletek átlagosan heti egyszeri gyakorisággal történtek;
jelentős mértékben abban a kötvényben, amelyben az általa az ügyfélmegbízások teljesítése során saját számlára végzett tőzsdén kívüli kereskedés mérete az elmúlt 6 hónapban elérte vagy meghaladta a következők bármelyikét:
a befektetési vállalkozás saját számlára vagy az ügyfelei nevében kereskedési helyszínen vagy tőzsdén kívül az adott kötvény tekintetében bonyolított teljes forgalmának 25 %-a;
az adott kötvény Unión belüli, kereskedési helyszínen vagy tőzsdén kívül bonyolított teljes forgalmának 1 %-a.
14. cikk
Rendszeres internalizálók strukturált pénzügyi termékek esetében
(A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 20. pontja)
A befektetési vállalkozás a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 20. pontja értelmében vett rendszeres internalizálónak minősül az ugyanazon szervezet vagy ugyanazon csoporthoz tartozó szervezet által kibocsátott strukturált pénzügyi termékek osztályához tartozó minden strukturált pénzügyi termék vonatkozásában, amennyiben e strukturált pénzügyi termékek tekintetében az alábbi kritériumok szerint internalizál:
gyakori és rendszeres alapon abban a strukturált pénzügyi termékben, amelynek likvid piaca van a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontjának a) alpontjában meghatározottak szerint, ha az elmúlt 6 hónapban:
az általa az ügyfélmegbízások teljesítése során saját számlára végzett tőzsdén kívüli ügyletek száma egyenlő vagy nagyobb volt, mint az adott strukturált pénzügyi termékben az Unióban bármely kereskedési helyszínen vagy tőzsdén kívül ugyanabban az időszakban végrehajtott ügyletek teljes számának 4 %-a;
az általa az ügyfélmegbízások teljesítése során saját számlára végzett tőzsdén kívüli ügyletek az adott pénzügyi eszközben átlagosan heti egyszeri gyakorisággal történtek;
gyakori és rendszeres alapon abban a strukturált pénzügyi termékben, amelynek nincs likvid piaca a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontjának a) alpontjában meghatározottak szerint, ha az elmúlt 6 hónapban az általa az ügyfélmegbízások teljesítése során saját számlára végzett tőzsdén kívüli ügyletek átlagosan heti egyszeri gyakorisággal történtek;
jelentős mértékben abban a strukturált pénzügyi termékben, amelyben az általa az ügyfélmegbízások teljesítése során saját számlára végzett tőzsdén kívüli kereskedés mérete az elmúlt 6 hónapban elérte vagy meghaladta a következők bármelyikét:
a befektetési vállalkozás saját számlára vagy az ügyfelei nevében kereskedési helyszínen vagy tőzsdén kívül az adott strukturált pénzügyi termék tekintetében bonyolított teljes forgalmának 30 %-a;
az adott strukturált pénzügyi termék Unión belüli, kereskedési helyszínen vagy tőzsdén kívül bonyolított teljes forgalmának 2,25 %-a.
15. cikk
Rendszeres internalizálók származtatott termékek esetében
(A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 20. pontja)
A befektetési vállalkozás a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 20. pontja értelmében vett rendszeres internalizálónak minősül a származtatott termékek egy adott osztályához tartozó minden származtatott termék vonatkozásában, amennyiben e származtatott termékek tekintetében az alábbi kritériumok szerint internalizál:
gyakori és rendszeres alapon abban a származtatott termékben, amelynek likvid piaca van a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontjának a) alpontjában meghatározottak szerint, ha az elmúlt 6 hónapban:
az általa az ügyfélmegbízások teljesítése során saját számlára végzett tőzsdén kívüli ügyletek száma egyenlő vagy nagyobb volt, mint a származtatott termékek adott osztályában az Unióban bármely kereskedési helyszínen vagy tőzsdén kívül ugyanabban az időszakban végrehajtott ügyletek teljes számának 2,5 %-a;
az általa az ügyfélmegbízások teljesítése során saját számlára végzett tőzsdén kívüli ügyletek a származtatott termékek adott osztályában átlagosan heti egyszeri gyakorisággal történtek;
gyakori és rendszeres alapon abban a származtatott termékben, amelynek nincs likvid piaca a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontjának a) alpontjában meghatározottak szerint, ha az elmúlt 6 hónapban az általa a származtatott termék adott osztályában az ügyfélmegbízások teljesítése során saját számlára végzett tőzsdén kívüli ügyletek átlagosan heti egyszeri gyakorisággal történtek;
jelentős mértékben abban a származtatott termékben, amelyben az általa az ügyfélmegbízások teljesítése során saját számlára végzett tőzsdén kívüli kereskedés mérete az elmúlt 6 hónapban elérte vagy meghaladta a következők bármelyikét:
a befektetési vállalkozás saját számlára vagy az ügyfelei nevében kereskedési helyszínen vagy tőzsdén kívül a származtatott termék adott osztálya tekintetében bonyolított teljes forgalmának 25 %-a;
a származtatott termék adott osztálya Unión belüli, kereskedési helyszínen vagy tőzsdén kívül bonyolított teljes forgalmának 1 %-a.
16. cikk
Rendszeres internalizálók kibocsátási egységek esetében
(A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 20. pontja)
A befektetési vállalkozás a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 20. pontja értelmében vett rendszeres internalizálónak minősül a kibocsátási egységek vonatkozásában, amennyiben az ilyen eszközök tekintetében az alábbi kritériumok szerint internalizál:
gyakori és rendszeres alapon abban a kibocsátási egységben, amelynek likvid piaca van a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontjának a) alpontjában meghatározottak szerint, ha az elmúlt 6 hónapban:
az általa az ügyfélmegbízások teljesítése során saját számlára végzett tőzsdén kívüli ügyletek száma egyenlő vagy nagyobb volt, mint a kibocsátási egység adott típusában az Unióban bármely kereskedési helyszínen vagy tőzsdén kívül ugyanabban az időszakban végrehajtott ügyletek teljes számának 4 %-nál;
az általa az ügyfélmegbízások teljesítése során saját számlára végzett tőzsdén kívüli ügyletek a kibocsátási egység e típusában átlagosan heti egyszeri gyakorisággal történtek;
gyakori és rendszeres alapon abban a kibocsátási egységben, amelynek nincs likvid piaca a 600/2014/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése 17. pontjának a) alpontjában meghatározottak szerint, ha az elmúlt 6 hónapban az általa az ügyfélmegbízások teljesítése során saját számlára végzett tőzsdén kívüli ügyletek a kibocsátási egység adott típusában átlagosan heti egyszeri gyakorisággal történtek;
jelentős mértékben a kibocsátási egységben, ha az általa az ügyfélmegbízások teljesítése során saját számlára végzett tőzsdén kívüli kereskedés mérete az elmúlt 6 hónapban elérte vagy meghaladta a következők bármelyikét:
a befektetési vállalkozás saját számlára vagy az ügyfelei nevében kereskedési helyszínen vagy tőzsdén kívül a kibocsátási egység adott típusában bonyolított teljes forgalmának 30 %-a;
a kibocsátási egység adott típusa Unión belüli, kereskedési helyszínen vagy tőzsdén kívül bonyolított teljes forgalmának 2,25 %-a.
16a. cikk
Megbízáspárosító konstrukciókban való részvétel
A befektetési vállalkozás tevékenysége nem minősül a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 20. pontja szerinti saját számlás kereskedésnek, amennyiben a szóban forgó befektetési vállalkozás a saját csoportján kívüli jogalanyokkal megbízáspárosító konstrukciókban vesz részt, és a részvétel célja vagy következménye pénzügyi eszközökre vonatkozó, kereskedési helyszínen kívüli de facto kockázatmentes back-to-back tranzakciók végrehajtása.
17. cikk
Vonatkozó értékelési időszakok
(A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 20. pontja)
A 12–16. cikkben meghatározott feltételeket negyedévente értékelni kell az előző 6 hónap adatai alapján. Az értékelési időszak január, április, július és október első munkanapján kezdődik.
Az újonnan kibocsátott eszközöket csak akkor kell figyelembe venni az értékelésben, amikor a visszamenőleges adatok legalább három hónapos időszakot lefednek a részvények, letéti igazolások, tőzsdén kereskedett alapok, certifikátok és egyéb hasonló pénzügyi eszközök esetében, illetve hat hetet a kötvények, strukturált pénzügyi termékek és származtatott termékek esetében.
18. cikk
Algoritmikus kereskedés
(A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 39. pontja)
Az algoritmikus kereskedés a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 39. pontja szerinti fogalommeghatározásának alkalmazásában azt a rendszert tekintjük emberi beavatkozást nem, vagy csak korlátozottan igénylő rendszernek, amelyben a megbízásokat vagy ajánlatokat generáló folyamat vagy a megbízások végrehajtását optimalizáló folyamat során automatizált rendszer hoz döntéseket a megbízások vagy ajánlatok indításának, generálásának, irányításának vagy végrehajtásának bármely fázisában, előre meghatározott paraméterek szerint.
19. cikk
Nagy sebességű algoritmikus kereskedési technika
(A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 40. pontja)
A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 40. pontja szerinti magas napi üzenetforgalom átlagosan az alábbiak bármelyikének benyújtásából fog állni:
másodpercenként legalább 2 üzenet bármely adott, kereskedési helyszínen forgalmazott pénzügyi eszköz vonatkozásában;
másodpercenként legalább 4 üzenet az összes, kereskedési helyszínen forgalmazott pénzügyi eszköz vonatkozásában.
20. cikk
Közvetlen elektronikus hozzáférés
(A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 41. pontja)
II. FEJEZET
SZERVEZETI KÖVETELMÉNYEK
1. SZAKASZ
Szervezet
21. cikk
Általános szervezeti követelmények
(A 2014/65/EU irányelv 16. cikke (2)–(10) bekezdése)
A befektetési vállalkozás megfelel az alábbi szervezeti követelményeknek:
olyan döntéshozatali eljárásokat és szervezeti felépítést alakít ki, vezet be és tart fenn, amely világos és dokumentált módon meghatározza az alá- és fölérendeltségi viszonyokat, és kiosztja a feladat- és a felelősségi köröket;
biztosítja, hogy a vállalkozás releváns személyei tudják, hogy felelősségi körük megfelelő ellátása érdekében milyen eljárásokat kell követniük;
megfelelő belsőkontroll-mechanizmusokat alakít ki, vezet be és tart fenn annak érdekében, hogy a befektetési vállalkozás minden szintje megfeleljen a döntéseknek és eljárásoknak;
alkalmazottai rendelkeznek a számukra kijelölt felelősségi körök ellátásához szükséges jártassággal, tudással és szakértelemmel;
a befektetési vállalkozás minden szintjén kialakítja, bevezeti és fenntartja a hatékony belső jelentéstételt és információközlést;
megfelelő és rendezett nyilvántartást vezet üzleti tevékenységéről és szervezeti rendszeréről;
biztosítja, hogy az a tény, hogy releváns személyei többféle funkciót töltenek be, ne akadályozza őket az egyes funkciók megalapozott, becsületes és szakszerű ellátásában, és ne is járjon ennek kockázatával.
A befektetési vállalkozások az ebben a bekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelés során figyelembe veszik a fenntarthatósági kockázatokat.
Az ezen bekezdésben meghatározott követelmények teljesítése során a befektetési vállalkozások figyelembe veszik a vállalkozás üzletmenetének jellegét, nagyságrendjét és összetettségét, valamint az üzletmenet keretében végzett befektetési szolgáltatások és tevékenységek jellegét és körét.
22. cikk
Megfelelés
(A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (2) bekezdése)
A befektetési vállalkozás figyelembe veszi a vállalkozás üzletmenetének jellegét, nagyságrendjét és összetettségét, valamint az üzletmenet keretében végzett befektetési szolgáltatások és tevékenységek jellegét és körét.
A befektetési vállalkozás állandó és hatékony megfelelési funkciót hoz létre és tart fenn, amely függetlenül működik, és következő felelősségekkel rendelkezik:
folyamatosan felügyeli és rendszeresen értékeli az (1) bekezdés első albekezdésének megfelelően létrehozott intézkedések és eljárások megfelelőségét és eredményességét, valamint a vállalkozás kötelezettségeknek való megfelelésben észlelt hiányosságainak kezelését célzó intézkedéseket;
tanácsokkal látja el és segíti a befektetési szolgáltatások és tevékenységek elvégzéséért felelős releváns személyeket annak érdekében, hogy elősegítsék a vállalkozás megfelelését a 2014/65/EU irányelvben előírt kötelezettségeknek;
legalább éves gyakorisággal jelentést tesz a vezető testületnek a befektetési szolgáltatások és tevékenységek átfogó ellenőrzési környezetének megvalósításáról és hatékonyságáról, az azonosított kockázatokról és a panaszok kezeléséről, valamint az elvégzett vagy elvégzendő jogorvoslati intézkedésekről;
nyomon követi a panaszkezelő folyamat működését, és a panaszokat releváns információforrásnak tekinti az általános ellenőrzési feladatai kontextusában.
E bekezdés a) és b) pontjának való megfelelés érdekében a megfelelési funkció értékelést végez, és ennek alapján kockázatalapú monitoringprogramot hoz létre, amely figyelembe veszi a befektetési vállalkozás befektetési szolgáltatásainak, tevékenységeinek és kiegészítő szolgáltatásainak minden területét, ideértve a panaszkezelés nyomon követésével kapcsolatban gyűjtött lényeges információkat is. A monitoringprogram kialakítja a megfelelési kockázatértékelés által meghatározott prioritásokat, és biztosítja a megfelelési kockázatok átfogó nyomon követését.
Annak érdekében, hogy a (2) bekezdésben említett megfelelési funkció a feladatait megfelelően és függetlenül láthassa el, a befektetési vállalkozások gondoskodnak a következő feltételek teljesítéséről:
a megfelelési funkció rendelkezik a szükséges felhatalmazással, erőforrásokkal és szakértelemmel, valamint valamennyi lényeges információhoz hozzáfér;
a vezető testület a megfelelési funkcióért és a 2014/65/EU irányelv és e rendelet 25. cikkének (2) bekezdése szerinti megfeleléssel kapcsolatos jelentéstételért felelős tisztviselőt jelöl ki és vált le;
a megfelelési funkció eseti alapon közvetlenül a vezető testületnek jelenti, ha komoly kockázatát észleli annak, hogy a vállalkozás nem teljesíti a 2014/65/EU irányelvben leírt kötelezettségeit;
a megfelelési funkcióban részt vevő releváns személyek nem vesznek részt az általuk nyomon követett szolgáltatások vagy tevékenységek elvégzésében;
a megfelelési funkcióban részt vevő releváns személyek díjazását meghatározó módszer nem veszélyezteti az objektivitásukat, és nem is jár ennek kockázatával.
23. cikk
Kockázatkezelés
(A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (5) bekezdése)
A befektetési vállalkozás a kockázatkezeléssel kapcsolatban a következő intézkedéseket hozza:
megfelelő kockázatkezelési politikákat és eljárásokat alakít ki, vezet be, és tart fenn, amelyek azonosítják a vállalkozás tevékenységeivel, folyamataival és rendszereivel összefüggő kockázatokat, és adott esetben megállapítják a befektetési vállalkozás által eltűrt kockázati szintet. Ennek során a befektetési vállalkozás figyelembe veszi a fenntarthatósági kockázatokat;
hatékony megoldásokat, folyamatokat és mechanizmusokat dolgoz ki a vállalkozás tevékenységeivel összefüggő kockázatok kezelésére, a megállapított kockázattűrési szint figyelembevételével;
felügyeli:
a befektetési vállalkozás kockázatkezelési politikáinak és eljárásainak megfelelőségét és eredményességét;
a befektetési vállalkozás és releváns személyei b) pontnak megfelelően kidolgozott megoldásoknak, folyamatoknak és mechanizmusoknak való megfelelési szintjét;
a politikák, eljárások, megoldások, folyamatok és mechanizmusok megvalósítása során tapasztalt hiányosságok kezelésére szolgáló intézkedések megfelelőségét és eredményességét, e hiányosságok közé értve azt is, amikor a releváns személyek nem felelnek meg a megoldásoknak, folyamatoknak vagy mechanizmusoknak, vagy nem követik a politikákat és eljárásokat.
Amennyiben az üzletmenet jellegét, hatókörét és összetettségét, valamint az üzletmenet keretében végzett befektetési szolgáltatások és tevékenységek jellegét és körét figyelembe véve megfelelő és arányos, a befektetési vállalkozás független kockázatellenőrzési funkciót hoz létre és tart fenn, amely a következő feladatokat végzi el:
végrehajtja az (1) bekezdésben említett politikákat és eljárásokat;
a 25. cikk (2) bekezdésének megfelelően jelentést tesz és tanácsot ad a felső vezetésnek.
Amennyiben a befektetési vállalkozás nem hoz létre és nem tart fenn kockázatkezelő funkciót az első albekezdés szerint, képesnek kell lennie arra, hogy kérésre bizonyítsa, hogy az általa az (1) bekezdés szerint elfogadott politikák és eljárások megfelelnek az ott leírt követelményeknek.
24. cikk
Belső ellenőrzés
(A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (5) bekezdése)
Amennyiben az üzletmenetének jellegét, hatókörét és összetettségét, valamint a befektetési szolgáltatások és tevékenységek jellegét és körét figyelembe véve megfelelő és arányos, a befektetési vállalkozás belső ellenőrzési funkciót hoz létre és tart fenn, amely elkülönül és független a befektetési vállalkozás többi funkciójától és tevékenységétől, és amely a következő felelősségi körökkel rendelkezik:
ellenőrzési tervet hoz létre, hajt végre és tart fenn a befektetési vállalkozás rendszerei, belsőkontroll-mechanizmusai és megoldásai megfelelőségének és eredményességének vizsgálata és értékelése érdekében;
ajánlásokat bocsát ki az a) ponttal összhangban végzett munka eredményére alapozva, és ellenőrzi az ajánlások teljesítését;
a 25. cikk (2) bekezdésével összhangban elkészíti a belső ellenőrzéssel kapcsolatos jelentéseket.
25. cikk
A felső vezetés felelőssége
(A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (2) bekezdése)
A jelentős funkciók felső vezetők között történő kiosztásának világosan meg kell mutatnia, hogy kinek a feladata a vállalkozás szervezeti előírásainak ellenőrzése és fenntartása. A jelentős funkciók kiosztásáról szóló nyilvántartásokat naprakészen kell tartani.
26. cikk
Panaszkezelés
(A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (2) bekezdése)
A panaszkezelési politikának egyértelmű, pontos és naprakész információkat kell szolgáltatnia a panaszkezelési folyamatról. A politikát a vállalkozás vezető testülete fogadja el.
27. cikk
Javadalmazási politikák és gyakorlatok
(A 2014/65/EU irányelv 16., 23. és 24. cikke)
A javadalmazási politikákat és gyakorlatokat oly módon kell kidolgozni, hogy ne alakuljon ki olyan összeférhetetlenség vagy ösztönző hatás, amely a releváns személyeket bármely ügyfél esetleges hátrányára saját érdekeik vagy a vállalkozás érdekeinek előtérbe helyezésére készteti.
A javadalmazás rögzített és változó elemei közötti egyensúlyt mindenkor biztosítani kell oly módon, hogy a javadalmazás szerkezete ne részesítse előnyben a befektetési vállalkozás vagy releváns személyeinek érdekeit bármely ügyfél érdekével szemben.
28. cikk
A személyes ügyletek köre
(A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (2) bekezdése)
A 29. és a 37. cikk alkalmazásában személyes ügylet a releváns személy által vagy nevében a pénzügyi eszközben végrehajtott olyan ügylet, amely megfelel a következő feltételek közül legalább egynek:
a releváns személy szakmai tevékenységi körén kívül jár el;
a kereskedés a következő személyek valamelyikének számlájára történik:
a releváns személy;
olyan személy, akivel családi vagy egyéb szoros kapcsolatban áll;
olyan személy, akinek a releváns személlyel való kapcsolata folytán a releváns személynek közvetlen vagy közvetett anyagi érdeke fűződik az ügylethez (az ügylet végrehajtásáért kapott díjon vagy kezelési költségen kívül).
29. cikk
Személyes ügyletek
(A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (2) bekezdése)
A befektetési vállalkozás biztosítja, hogy a releváns személy nem köt olyan ügyletet, amely a következő kritériumok közül legalább egyet teljesít:
az 596/2014/EU rendelet értelmében tilos az érintett személy számára;
a bizalmas információ jogszerűtlen használatával vagy nem megfelelő feltárásával jár;
összeférhetetlen vagy összeférhetetlen lehet a befektetési vállalkozás 2014/65/EU irányelvből eredő kötelezettségeivel.
Az 596/2014/EU rendelet 10. cikke (1) bekezdésének sérelme nélkül a befektetési vállalkozás biztosítja, hogy a releváns személy – kivéve, ha ez a munkaköréből vagy szolgáltatási szerződéséből adódik – ne közöljön információt vagy véleményt más személyekkel, amennyiben a releváns személy tudja vagy az ésszerűséget figyelembe véve tudnia kellene, hogy e közlés eredményeként a másik személy biztosan vagy valószínűsíthetően a következő lépések valamelyikét teszi:
pénzügyi eszközökkel olyan ügyletet köt, amely, ha az a releváns személy személyes ügylete lenne, a (2) vagy (3) bekezdésnek, a 37. cikk (2) bekezdése a) vagy b) pontjának vagy a 67. cikk (3) bekezdésének a hatálya alá tartozna;
más személyt ilyen ügylet megkezdésére késztet vagy ilyen értelmű tanácsot ad.
Az (1) bekezdésben előírt intézkedéseket úgy kell kialakítani, hogy azok biztosítsák a következőket:
az (1), (2), (3) és (4) bekezdés hatálya alá tartozó minden releváns személy ismeri a személyes ügyletekkel kapcsolatos korlátozásokat, valamint az (1), (2), (3) és (4) bekezdés alapján a befektetési vállalkozás által létrehozott, a személyes ügyletekre és a feltárásra vonatkozó korlátozásokat és intézkedéseket;
a vállalkozást haladéktalanul értesítik a releváns személyek által kötött személyes ügyletekről az ügyletről küldött értesítés, vagy a vállalkozást az ilyen ügyletek azonosításában segítő egyéb eljárások útján;
nyilvántartást vezetnek azokról a személyes ügyletekről, amelyekről a vállalkozás értesítést kapott vagy amelyeket maga azonosított, beleértve az ilyen ügyletekkel összefüggő engedélyt vagy tiltást.
Kiszervezés esetében a befektetési vállalkozásnak biztosítania kell, hogy a vállalkozás, amelyhez a tevékenység kiszervezése történt nyilvántartást készít a releváns személyek által kötött személyes ügyletekről, és kérelemre ezen információt haladéktalanul eljuttatja a befektetési vállalkozásnak.
Az (1)–(5) bekezdés nem alkalmazandó a következő személyes ügyletekre:
diszkrecionális portfóliókezelési szolgáltatás keretében végrehajtott személyes ügyletek, amennyiben a portfólió kezelője és a releváns személy – vagy bármely más személy, akinek a számlájára az ügyletet végrehajtják – között nincs előzetes kommunikáció az ügyletről;
ÁÉKBV-kra vagy alternatív befektetési alapokra vonatkozó személyes ügyletek, amelyek a tagállam joga szerint olyan felügyelet alatt állnak, amely az eszközeik tekintetében egyenértékű szintű kockázatmegosztást ír elő, ha a releváns személy és bármely más személy, akinek a számlájára az ügyletet végzik, nem vesz részt az adott vállalkozás irányításában.
2. SZAKASZ
Kiszervezés
30. cikk
Kritikus és fontos operatív funkciók köre
(A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (2) bekezdése és 16. cikke (5) bekezdésének első albekezdése)
A többi funkció státusának sérelme nélkül a következő funkciók nem tekinthetők kritikusnak vagy fontosnak az (1) bekezdés alkalmazásában:
a vállalkozásnak nyújtott tanácsadói szolgáltatások és egyéb, a vállalkozás befektetési tevékenységének részét nem képező szolgáltatások, beleértve a vállalkozásnak nyújtott jogi tanácsadást, a vállalkozás alkalmazottainak képzését, a számlázási szolgáltatásokat és a vállalkozás helyiségeinek és alkalmazottainak biztonságát is;
szabványosított szolgáltatások megvásárlása, beleértve a piaci információs szolgáltatásokat és árfolyamok szolgáltatását.
31. cikk
A kritikus vagy fontos operatív funkciók kiszervezése
(A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (2) bekezdése és 16. cikke (5) bekezdésének első albekezdése)
A kritikus vagy fontos operatív funkciókat kiszervező befektetési vállalkozás a 2014/65/EU irányelv szerinti valamennyi kötelezettsége teljesítéséért továbbra is teljes mértékben felelős marad és megfelel a következő feltételeknek:
a kiszervezés nem eredményezi a felelősség felső vezetés által történő átruházását;
nem módosul a befektetési vállalkozásnak a 2014/65/EU irányelv értelmében az ügyfelekkel fennálló kapcsolata vagy a feléjük meglévő kötelezettsége;
nem ássa alá azokat a feltételeket, amelyeknek egy befektetési vállalkozásnak meg kell felelnie annak érdekében, hogy a 2014/65/EU irányelv 5. cikkének megfelelően engedélyezzék és engedélye megmaradjon;
nem szűnik meg és nem módosul semmilyen más feltétel, amelynek meglétéhez kötötték a vállalkozás engedélyének megadását.
A befektetési vállalkozás kellő szakértelemmel, gondossággal és körültekintéssel köti meg, kezeli és szünteti meg a kritikus vagy fontos operatív funkciók más szolgáltatónak történő kiszervezésére irányuló megállapodásokat és megteszi a szükséges lépéseket a következő feltételek teljesülésének biztosítására:
a szolgáltató a kiszervezett funkciók teljesítését támogató megfelelő képességgel, kapacitással, elégséges erőforrással, megfelelő szervezeti felépítéssel és törvényben előírt engedéllyel rendelkezik a kiszervezett funkciók megbízható és szakmai szintű elvégzéséhez;
a szolgáltató a kiszervezett szolgáltatásokat hatékonyan és az alkalmazandó törvényeknek és szabályozási követelményeknek megfelelően végzi és a vállalkozás e célból módszereket és eljárásokat dolgozott ki a szolgáltató teljesítményének értékelésére és a szolgáltató által nyújtott szolgáltatások folyamatos felülvizsgálatára;
a szolgáltató megfelelően felügyeli a kiszervezett funkciók elvégzését, és kielégítően kezeli a kiszervezéssel összefüggő kockázatokat;
megfelelő intézkedéseket hoznak, amennyiben a szolgáltató a jelek szerint esetleg nem hatékonyan vagy nem az alkalmazandó jogszabályoknak és szabályozási követelményeknek megfelelően látja el a funkciókat;
a befektetési vállalkozás hatékonyan felügyeli a kiszervezett funkciókat vagy szolgáltatásokat és kezeli a kiszervezéshez kapcsolódó kockázatokat, és ennek érdekében megtartja a kiszervezett funkciók hatékony felügyeletéhez és a kockázatok kezeléséhez szükséges szakértelmet és forrásokat;
a szolgáltató minden olyan fejleményről tájékoztatja a befektetési vállalkozást, amely lényeges hatással lehet a kiszervezett funkciók hatékony és az alkalmazandó törvényeknek és szabályozási követelményeknek megfelelő elvégzésére való képességére;
a befektetési vállalkozás szükség esetén meg tudja szüntetni a kiszervezési megállapodást, akár azonnali hatállyal, amennyiben az ügyfél érdeke ezt kívánja, anélkül, hogy sérülne az ügyfeleknek általa nyújtott szolgáltatás folyamatossága és színvonala;
a szolgáltató együttműködik a befektetési vállalkozás illetékes hatóságaival a kiszervezett funkciók vonatkozásában;
a befektetési vállalkozás, annak könyvvizsgálói és az érintett illetékes hatóságok ténylegesen hozzáférnek a kiszervezett funkciókhoz kapcsolódó adatokhoz és a szolgáltató telephelyéhez, amennyiben ez e cikk értelmében a hatékony felügyelethez szükséges, és az illetékes hatóságok gyakorolni tudják e hozzáférési jogokat;
a szolgáltató megvédi a befektetési vállalkozásra és ügyfeleire vonatkozó bizalmas információkat;
a befektetési vállalkozás és a szolgáltató vészhelyzeti helyreállítási tervet hoz létre, hajt végre és tart fenn és rendszeresen teszteli a tartalékrendszereket, amennyiben erre a kiszervezett funkcióra, szolgáltatásra vagy tevékenységre tekintettel szükség van;
a befektetési vállalkozás biztosítja, hogy a kiszervezett funkciók vagy szolgáltatások folyamatossága és minősége abban az esetben is fennmaradjon, ha a kiszervezés megszűnik a kiszervezett funkcióknak vagy szolgáltatásoknak további harmadik fél részére történő átadásával, vagy azáltal, hogy azokat maga a vállalkozás látja el.
32. cikk
Harmadik országokban elhelyezkedő szolgáltatók
(A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (2) bekezdése és 16. cikke (5) bekezdésének első albekezdése)
A 31. cikkben megállapított követelmények mellett, amennyiben a befektetési vállalkozás kiszervezi az ügyfeleknek nyújtott portfóliókezelési befektetési szolgáltatáshoz kapcsolódó funkciókat egy harmadik országban elhelyezkedő szolgáltatónak, az említett befektetési vállalkozás biztosítja a következő feltételek teljesülését:
a szolgáltató a szóban forgó szolgáltatás nyújtására a székhelye szerinti országban kapott engedélyt vagy van bejegyezve és az adott harmadik országbeli illetékes hatóság ténylegesen felügyeli;
a befektetési vállalkozás illetékes hatósága és a szolgáltató felügyeleti hatósága megfelelő együttműködési megállapodást köt.
Az (1) bekezdés b) pontjában említett együttműködési megállapodás biztosítja, hogy a befektetési vállalkozás illetékes hatóságai képesek legyenek legalább arra, hogy:
kérésre megkapják a 2014/65/EU irányelv és a 600/2014/EU rendelet szerinti felügyeleti feladataik elvégzéséhez szükséges információkat;
hozzáférést nyerjenek a felügyeleti feladataik ellátása tekintetében releváns, harmadik országban tartott dokumentumokhoz;
a lehető leghamarabb információt kapjanak a harmadik ország felügyeleti hatóságától a 2014/65/EU irányelvben, annak végrehajtási intézkedéseiben valamint a 600/2014/EU rendeletben előírt követelmények nyilvánvaló megsértésével kapcsolatos vizsgálatok céljából;
a harmadik ország felügyeleti hatóságára és az unióbeli illetékes hatóságokra alkalmazandó nemzeti és nemzetközi jognak megfelelően együttműködjenek a jogérvényesítés során a 2014/65/EU irányelvben és annak végrehajtási intézkedéseiben, valamint a vonatkozó nemzeti jogban előírt követelmények megsértése esetén.
Az illetékes hatóságok az e rendelet alkalmazása kezdetének napja előtt megkötött együttműködési megállapodásokat attól a naptól számított hat hónapon belül aktualizálják.
3. SZAKASZ
Összeférhetetlenség
33. cikk
Az ügyfelekre potenciálisan hátrányos hatást gyakorló összeférhetetlenségek
(a 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (3) bekezdése és 23. cikke)
A befektetési és kiegészítő szolgáltatások, illetve ezek kombinációjának nyújtása során felmerülő, az ügyfél érdekét – beleértve fenntarthatósági preferenciáit is – esetleg sértő összeférhetetlenség-típusok azonosítása érdekében a befektetési vállalkozásnak minimumkritériumok alkalmazásával figyelembe kell vennie, hogy a befektetési vállalkozás, vagy egy releváns személy, vagy a vállalkozáshoz ellenőrzés révén közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó személy nincs-e a következő helyzetek valamelyikében, akár a befektetési vagy kiegészítő szolgáltatások nyújtásából, vagy befektetési tevékenységek végzéséből, akár valami egyéb okból adódóan:
a vállalkozás vagy az említett személy valószínűsíthetően pénzügyi nyereséghez jut vagy pénzügyi veszteséget kerül el az ügyfél kárára;
a befektetési vállalkozásnak vagy az említett személynek érdeke fűződik az ügyfélnek nyújtott szolgáltatás eredményéhez vagy az ügyfél nevében teljesített ügylethez, amely érdek különbözik az ügyfél eredményhez fűződő érdekétől;
a befektetési vállalkozás vagy az említett személy pénzügyi vagy egyéb ösztönző miatt egy másik ügyfél vagy ügyfélcsoport érdekét részesíti előnyben az ügyfél érdekével szemben;
a befektetési vállalkozás vagy az említett személy ugyanabban az üzletben érdekelt, mint az ügyfél;
a befektetési vállalkozás vagy az említett személy egy az ügyféltől eltérő személytől pénzbeli vagy nem pénzbeli juttatás, vagy szolgáltatás formájában ösztönzőt kap vagy fog kapni az ügyfélnek nyújtott szolgáltatással összefüggésben.
34. cikk
Összeférhetetlenségi politika
(A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (3) bekezdése és 23. cikke)
Amennyiben a vállalkozás egy csoport tagja, a politika figyelembe veszi azokat a körülményeket, amelyekről a vállalkozás tud vagy tudnia kellene és amelyek a csoport többi tagjának struktúrájából és üzleti tevékenységéből következően összeférhetetlenséghez vezethetnek.
Az (1) bekezdésnek megfelelően kidolgozott összeférhetetlenségi politika a következőket tartalmazza:
a befektetési vállalkozás által vagy nevében elvégzett konkrét befektetési szolgáltatások és tevékenységek és kiegészítő szolgáltatások tekintetében azonosítja azokat a körülményeket, amelyek az ügyfél vagy ügyfelek érdekeiben okozott kár kockázatát hordozó összeférhetetlenséget jelentenek vagy ahhoz vezethetnek;
megállapítja az összeférhetetlenség megelőzése vagy kezelése érdekében követendő eljárásokat és meghozandó intézkedéseket.
A (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásában a követendő eljárásoknak és a meghozandó intézkedéseknek tartalmazniuk kell legalább a következő lista azon tételeit, amelyek a megfelelő mértékű függetlenség biztosításához szükségesek:
az összeférhetetlenség kockázatát hordozó tevékenységben részt vevő releváns személyek közötti információcsere megelőzését vagy ellenőrzését szolgáló hatékony eljárások, amennyiben az ilyen információcsere kárt okozhat az ügyfél vagy ügyfelek érdekeiben;
azon releváns személyek elkülönülő felügyelete, akiknek elsődleges funkciói közé tartozik tevékenységek elvégzése olyan ügyfelek nevében vagy szolgáltatások nyújtása olyan ügyfelek számára, akiknek érdekei ütközhetnek, vagy akik más módon esetleg ütköző, különböző érdekeket képviselnek, beleértve a vállalkozás érdekeit is;
minden közvetlen kapcsolat megszüntetése a főként egy adott tevékenységet végző releváns személyek javadalmazása és más olyan releváns személyek javadalmazása vagy az általuk termelt bevételek között, akik főként egy másik tevékenységet folytatnak, amennyiben e tevékenységek között összeférhetetlenség merülhet fel;
intézkedések annak megelőzésére vagy korlátozására, hogy bármely személy illetéktelen befolyást gyakoroljon azon mód felett, ahogyan egy releváns személy a befektetési vagy kiegészítő szolgáltatásokat vagy tevékenységeket végzi;
intézkedések annak megelőzésére vagy ellenőrzésére, hogy egy releváns személy egy időben vagy egymás után vegyen részt különböző befektetési vagy kiegészítő szolgáltatásokban vagy tevékenységekben, amennyiben az ilyen részvétel akadályozhatja az összeférhetetlenségek megfelelő kezelését.
A tájékoztatásnak egyértelműen tartalmaznia kell, hogy a befektetési vállalkozás által az összeférhetetlenségek megelőzésére vagy kezelésére kidolgozott szervezeti és igazgatási megoldások nem elegendőek annak kellő megbízhatósággal való biztosítására, hogy megelőzzék az ügyfél érdekei sérelmének kockázatát. A tájékoztatásnak konkrét leírást kell tartalmaznia a befektetési és/vagy kiegészítő szolgáltatások nyújtásakor felmerülő összeférhetetlenségekről, figyelembe véve a tájékoztatásban részesülő ügyfél jellegét. A leírás kifejti az összeférhetetlenségek általános jellegét és forrásait, valamint az összeférhetetlenségek eredményeként az ügyfél számára felmerülő kockázatokat és az e kockázatok csökkentésére tett lépéseket; mindezt kellő részletességgel ahhoz, hogy az ügyfél képes legyen megalapozott döntést hozni a befektetési vagy kiegészítő szolgáltatással kapcsolatban, amelyre nézve az összeférhetetlenségek felmerülnek.
35. cikk
A hátrányt okozó összeférhetetlenséghez vezető szolgáltatások és tevékenységek nyilvántartása
(A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (6) bekezdése)
A befektetési vállalkozásnak nyilvántartást kell vezetnie – annak rendszeres frissítésével – a vállalkozás által vagy nevében nyújtott befektetési vagy kiegészítő szolgáltatásokról vagy végzett befektetési tevékenységekről, amelyek során az ügyfél vagy ügyfelek érdekei sérülésének kockázatával járó összeférhetetlenség merült fel vagy – folyamatban lévő szolgáltatás vagy tevékenység esetén – merülhet fel.
A felső vezetés gyakori rendszerességgel, de legalább évente írásbeli jelentéseket kap ez e cikkben említett helyzetekről.
36. cikk
Befektetéssel kapcsolatos kutatás és marketingközlemények
(A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (3) bekezdése)
A 37. cikk alkalmazásában a befektetéssel kapcsolatos kutatás olyan kutatás vagy egyéb információ, amely – kifejezetten vagy közvetett módon – egy vagy több pénzügyi eszközre vagy pénzügyi eszközök kibocsátóira vonatkozóan befektetési stratégiát ajánl vagy javasol, ideértve az ilyen eszközök jelenlegi vagy jövőbeni értékére vagy árára vonatkozó véleményt is, amelyet terjesztésre vagy a nyilvánosságnak szánnak, és amely kapcsán teljesülnek a következő feltételek:
a kutatást vagy információt befektetéssel kapcsolatos kutatásként vagy ehhez hasonló kifejezéssel jelölik vagy írják le, vagy más módon az ajánlásban lévő ügyek objektív vagy független magyarázataként szerepel;
amennyiben a szóban forgó ajánlást befektetési vállalkozás készíti az ügyfél számára, akkor a 2014/65/EU irányelv alkalmazásában nem minősül befektetési tanácsadásnak.
Ezenkívül a befektetési vállalkozásoknak biztosítaniuk kell, hogy az ilyen ajánlás világos és szembetűnő nyilatkozatot tartalmazzon arról (vagy szóbeli ajánlás esetén jelezze), hogy nem a befektetéssel kapcsolatos kutatás függetlenségének előmozdítását célzó jogi követelményeknek megfelelően készült, és nem érinti a befektetéssel kapcsolatos kutatás terjesztését megelőző kereskedésre vonatkozó tiltás.
37. cikk
További szervezeti követelmények a befektetéssel kapcsolatos kutatással vagy a marketingközleményekkel kapcsolatban
(A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (3) bekezdése)
Az első albekezdésben előírt kötelezettségeket a 36. cikk (2) bekezdésében meghatározott ajánlásokkal kapcsolatban is alkalmazni kell.
Az (1) bekezdés első albekezdésében említett befektetési vállalkozásoknak megfelelő megoldásokkal kell rendelkezniük a következő feltételek teljesítésének biztosítására:
a pénzügyi elemzők és más releváns személyek addig nem folytathatnak személyes ügyleteket vagy kereskedést – kivéve ha árjegyzőként jóhiszeműen eljárva és az árjegyzés szokásos menete szerint vagy egy kéretlen ügyfélmegbízás végrehajtásaként teszik – bármely más személy (ideértve a befektetési vállalkozást is) nevében eljárva olyan pénzügyi eszközzel, amelyre vonatkozóan befektetéssel kapcsolatos kutatás létezik, vagy bármely kapcsolódó pénzügyi eszközzel, amennyiben ismerik a befektetéssel kapcsolatos kutatás várható időzítését vagy tartalmát, amely nem áll a nyilvánosság vagy az ügyfelek rendelkezésére és nem következtethető ki a rendelkezésre álló információk alapján, amíg a befektetéssel kapcsolatos kutatás fogadóinak nem volt ésszerű ideje az arra való reagálásra;
az a) pont által le nem fedett körülmények között a befektetéssel kapcsolatos kutatás előállításában részt vevő pénzügyi elemzők és releváns személyek nem végeznek személyes ügyletet olyan pénzügyi eszközzel, amelyre a befektetéssel kapcsolatos kutatás vonatkozik, sem bármely kapcsolódó pénzügyi eszközzel, a jelen ajánlásokkal ellentétesen, kivéve rendkívüli körülmények esetén és a vállalkozás jogi vagy megfelelési funkciója egy tagjának előzetes jóváhagyásával;
fizikai elkülönítés történik a befektetéssel kapcsolatos kutatás előállításában részt vevő pénzügyi elemzők és más olyan releváns személyek tekintetében, akiknek felelősségi körei vagy üzleti érdekei ütközhetnek azon személyek érdekeivel, akik között a befektetéssel kapcsolatos kutatást terjesztik, vagy amennyiben ez a vállalkozás méretéhez és szervezetéhez, illetve tevékenységének jellegéhez, nagyságrendjéhez és összetettségéhez mérten nem indokolt, a megfelelő alternatív információs korlátok felállítása és bevezetése;
maguk a befektetési vállalkozások, a pénzügyi elemzők és más, a befektetéssel kapcsolatos kutatásban részt vevő releváns személyek nem fogadnak el ösztönzőket azoktól, akiknek anyagi érdekük fűződik a befektetéssel kapcsolatos kutatás tárgyához;
maguk a befektetési vállalkozások, a pénzügyi elemzők és más, a befektetéssel kapcsolatos kutatásban részt vevő releváns személyek nem ígérnek a kibocsátóknak kedvező elbírálást a kutatásban;
a befektetési kutatás terjesztése előtt a kibocsátók, a releváns személyek – ha nem pénzügyi elemzők – és egyéb személyek nem vizsgálhatják meg a befektetéssel kapcsolatos kutatás tervezetét az említett kutatás során tett tényszerű megállapítások pontosságának ellenőrzése céljából vagy bármely más célból – kivéve, ha annak ellenőrzéséről van szó, hogy a vállalkozás teljesíti-e jogi kötelezettségeit –, ha a tervezet ajánlást vagy irányárat tartalmaz.
E bekezdés alkalmazásában a „kapcsolódó pénzügyi eszköz” olyan pénzügyi eszköz, amelynek árát közelről érinti a befektetéssel kapcsolatos kutatás tárgyát képező másik pénzügyi eszköz ármozgása, és amely a másik pénzügyi eszközből származtatott ügyletet is tartalmaz.
A másik személy által készített, befektetéssel kapcsolatos kutatást a nyilvánosság vagy az ügyfelek körében terjesztő befektetési vállalkozások mentességet kapnak az (1) bekezdésnek történő megfelelés alól a következő kritériumok teljesítése esetén:
a befektetéssel kapcsolatos kutatást előállító személy nem tagja a csoportnak, amelyhez a befektetési vállalkozás tartozik;
a befektetési vállalkozás nem módosítja jelentősen a befektetéssel kapcsolatos kutatásban szereplő ajánlásokat;
a befektetési vállalkozás nem a saját munkájaként vezeti elő a befektetéssel kapcsolatos kutatást;
a befektetési vállalkozás ellenőrzi, hogy a kutatás előállítása tekintetében a kutatás előállítójára az ezen rendelet szerinti követelményekkel egyenértékű követelmények vonatkoznak, vagy létrehozott egy ilyen követelményeket meghatározó politikát.
38. cikk
További általános követelmények a jegyzési garanciavállalással vagy az elhelyezéssel kapcsolatban
(A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (3) bekezdése, 23. és 24. cikke)
Az I. melléklet B. szakaszának 3. pontjában meghatározottak szerinti, vállalati pénzügyi stratégiával kapcsolatos tanácsadást nyújtó, és pénzügyi eszközök jegyzési garanciavállalására vagy elhelyezésére irányuló szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozás a kibocsátás-kezelési megbízások elfogadása előtt megfelelő szabályozással kell rendelkeznie, hogy tájékoztassa a kibocsátó ügyfelet a következőkről:
a vállalkozásnál elérhető különböző finanszírozási lehetőségek és az egyes lehetőségekhez kapcsolódó ügyleti díjak összegének megjelölése;
a kibocsátás árképzésére vonatkozó vállalati pénzügyi tanácsadás ütemezése és folyamata;
a elhelyezésre vonatkozó vállalati pénzügyi tanácsadás ütemezése és folyamata;
a célzott befektetőkre vonatkozó részletek, akik számára a vállalkozás fel kívánja kínálni a pénzügyi eszközöket;
a pénzügyi eszközök árára és allokációjára vonatkozó vállalati pénzügyi tanácsadás nyújtásában részt vevő releváns személyek munkaköri megnevezése és osztálya; valamint
a vállalkozás megoldásai azon összeférhetetlenségek megelőzésére vagy kezelésére, amelyek akkor merülhetnek fel, amikor a vállalkozás a befektetési ügyfeleinél vagy saját számlás kereskedései portfóliójába helyezi el az adott pénzügyi eszközöket.
39. cikk
További követelmények a pénzügyi eszközök kibocsátásához kapcsolódó ajánlatok árképzésével kapcsolatban
(A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (3) bekezdése, 23. és 24. cikke)
A befektetési vállalkozás rendelkezik a kibocsátás lehetséges alulárazásából vagy felülárazásából, illetve az érintett feleknek a folyamatban való részvételéből származó összeférhetetlenségek azonosítására és megelőzésére vagy kezelésére szolgáló rendszerekkel, ellenőrzési mechanizmusokkal és eljárásokkal. A befektetési vállalkozás minimumkövetelményként mindenekelőtt belső megoldásokat alakít ki, vezet be és tart fenn a következő két feltétel mindegyikének biztosítására:
az ajánlat árképzése ne részesítse előnyben más ügyfelek érdekeit vagy a vállalkozás saját érdekeit oly módon, hogy az összeütközésbe kerüljön a kibocsátó ügyfél érdekeivel; és
az olyan helyzet megelőzése vagy kezelése, amelyben a vállalkozás befektetési ügyfeleinek nyújtandó szolgáltatásokért felelős személyek közvetlenül részt vesznek a kibocsátó ügyfél számára az árképzéshez kapcsolódóan nyújtott vállalati tanácsadásra vonatkozó döntésekben.
40. cikk
További követelmények az elhelyezéssel kapcsolatban
(A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (3) bekezdése, 23. és 24. cikke)
A befektetési vállalkozás nem fogad el harmadik felektől pénzösszeget vagy juttatást, amennyiben a pénzösszeg vagy a juttatás nem felel meg a 2014/65/EU irányelv 24. cikkében lefektetett, ösztönzőkkel kapcsolatos követelményeknek. Különösen a következő gyakorlatokat kell e követelmények szerint nem megfelelőnek és ezáltal elfogadhatatlannak tekinteni:
olyan allokáció, amely aránytalanul magas díjak fizetésére ösztönöz a befektetési vállalkozás által nyújtott nem kapcsolódó szolgáltatásokért („laddering”), mint például a befektetési ügyfél által fizetett aránytalanul magas díjak vagy jutalékok, vagy a befektetési ügyfél által szokásos szintű jutalék mellett biztosított aránytalanul nagy volumenű ügylet a kibocsátásból való allokáció elnyerésének kompenzálásaként;
egy létező vagy potenciális kibocsátó ügyfél felső vezető munkatársának vagy tisztségviselőjének juttatott allokáció, a vállalati pénzügyi ügyletek jövőbeli vagy múltbeli odaítélésének ellentételezéseként („spinning”);
olyan allokáció, amely kifejezetten vagy közvetetten olyan jövőbeli megbízástól, vagy egyéb szolgáltatástól függ, amelyet a befektetési ügyfél vagy bármely olyan szervezet, amelynek a befektető vezető tisztségviselője, ad vagy rendel meg a befektetési vállalkozástól.
41. cikk
További követelmények a tanácsadással, forgalmazással és a saját elhelyezéssel kapcsolatban
(A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (3) bekezdése, 23. és 24. cikke)
42. cikk
További követelmények a jegyzés és elhelyezés összefüggésében történő kölcsönzéssel vagy hitelnyújtással kapcsolatban
(A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (3) bekezdése, 23. és 24. cikke)
43. cikk
A jegyzési garanciavállalással vagy az elhelyezéssel kapcsolatos nyilvántartás
(A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (3) bekezdése, 23. és 24. cikke)
A befektetési vállalkozás nyilvántartja az ügyfelektől érkező utasítások tartalmát és ütemezését. Az egyes műveletekre vonatkozó allokációs döntéseket nyilván kell tartani annak érdekében, hogy teljes ellenőrzési nyomvonalat szolgáltassanak az ügyfélszámlákon regisztrált mozgások és a befektetési vállalkozás által kapott utasítások között. Különösen az egyes befektető ügyfeleknek juttatott végső allokációt kell világosan indokolni és nyilvántartani. A jegyzési garanciavállalás és az elhelyezés folyamatának fontos lépéseit tartalmazó teljes ellenőrzési nyomvonalat kérésre az illetékes hatóságok rendelkezésére kell bocsátani.
III. FEJEZET
A BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK MŰKÖDÉSI FELTÉTELEI
1. SZAKASZ
Ügyfeleknek és potenciális ügyfeleknek nyújtott tájékoztatás
44. cikk
A tisztességes, egyértelmű és nem félrevezető tájékoztatásra vonatkozó követelmények
(A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (3) bekezdése)
A befektetési vállalkozásoknak biztosítaniuk kell, hogy az (1) bekezdésben említett tájékoztatás eleget tegyen a következő feltételeknek:
a tájékoztatás tartalmazza a befektetési vállalkozás nevét;
a tájékoztatás pontos és minden esetben tisztességesen és szembetűnően megjelöli a releváns kockázatokat a befektetési szolgáltatás vagy pénzügyi eszköz potenciális előnyeinek bemutatásakor;
a tájékoztatás a releváns kockázatok megjelöléséhez olyan betűméretet használ, amely legalább ugyanolyan nagyságú, mint a szolgáltatott tájékoztatásban túlnyomórészt használt betűméret, valamint a megjelölés jó láthatóságát elősegítő elrendezést;
a tájékoztatás elégséges ahhoz és oly módon mutatják be, hogy a megcélzott vagy várhatóan elért csoport átlagos tagja valószínűleg megértse;
a tájékoztatás nem rejt el, nem kisebbít vagy nem homályosít el fontos részleteket, jelentéseket vagy figyelmeztetéseket;
a tájékoztatást teljes egészében ugyanazon a nyelven kell megfogalmazni az egyes ügyfeleknek szolgáltatott információs és marketinganyagok mindegyikében, kivéve, ha az ügyfél elfogadta, hogy több nyelven kapjon tájékoztatást;
a tájékoztatás naprakész és megfelel az alkalmazott kommunikációs eszközöknek.
Amennyiben a tájékoztatás befektetési vagy kiegészítő szolgáltatásokat, pénzügyi eszközöket, illetve befektetési vagy kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó személyeket hasonlít össze, a befektetési vállalkozás biztosítja a következő feltételek teljesülését:
az összehasonlítást érdemi, valamint tisztességes és kiegyensúlyozott módon mutatják be;
megnevezik az összehasonlításhoz használt információs forrásokat;
belefoglalják az összehasonlításhoz használt legfontosabb tényeket és feltételezéseket.
Ha a tájékoztatás pénzügyi eszköz, pénzügyi index vagy befektetési szolgáltatás múltbeli teljesítményére vonatkozó utalást tartalmaz, a befektetési vállalkozás biztosítja a következő feltételek teljesülését:
ez az utalás nem a tájékoztatás leghangsúlyosabb eleme;
a tájékoztatás megfelelő teljesítményinformációkat tartalmaz a előző öt évről, illetve ha ez több annál az időszaknál, mint amióta a pénzügyi eszközt ajánlják, a pénzügyi index létezik vagy a befektetési szolgáltatást nyújtják, akkor a teljes időszakról; vagy a vállalkozás által választott hosszabb időszakról, de a teljesítményinformációk minden esetben teljes 12 havi időszakokra épülnek;
egyértelműen megnevezésre kerül a referencia-időszak és az információforrás;
a tájékoztatás egyértelműen figyelmeztet arra, hogy az adatok a múltra vonatkoznak és a múltbeli teljesítmény nem megbízható mutatója a jövőbeli eredményeknek;
ha az utalás adatai a lakossági ügyfél vagy potenciális lakossági ügyfél lakóhelyétől eltérő tagállam pénznemében szerepelnek, egyértelműen megnevezi a pénznemet és figyelmeztet arra, hogy a megtérülés növekedhet vagy csökkenhet az árfolyamingadozások következtében;
ha az utalás bruttó teljesítményen alapul, bemutatja a jutalékok, díjak és egyéb költségek hatását.
Amennyiben a tájékoztatás múltbeli teljesítmény szimulációját vagy erre vonatkozó utalást tartalmaz, a befektetési vállalkozás biztosítja, hogy a tájékoztatás pénzügyi eszközre vagy pénzügyi indexre vonatkozzon, valamint biztosítja a következő feltételek teljesülését:
a múltbeli teljesítmény szimulációja egy vagy több, az érintett pénzügyi eszközzel megegyező vagy lényegében megegyező vagy annak alapjául szolgáló pénzügyi eszköz vagy pénzügyi index tényleges múltbeli teljesítményén alapszik;
az a) pontban említett tényleges múltbeli teljesítmény tekintetében teljesülniük kell a (4) bekezdés a)–c), e) és f) pontjában megállapított feltételeknek;
a tájékoztatás egyértelműen figyelmeztet arra, hogy az adatok szimulált múltbeli teljesítményre vonatkoznak, és hogy a múltbeli teljesítmény nem megbízható mutatója a jövőbeli teljesítménynek.
Amennyiben a tájékoztatás a jövőbeli teljesítményre vonatkozó információt tartalmaz, a befektetési vállalkozás biztosítja a következő feltételek teljesülését:
a tájékoztatás nem szimulált múltbeli teljesítményen alapul és nem utal ilyenre;
a tájékoztatás ésszerű, objektív adatokra támaszkodó feltételezéseken alapul;
ha a tájékoztatás bruttó teljesítményen alapul, bemutatja a jutalékok, díjak és egyéb költségek hatását;
a tájékoztatás különböző piaci feltételeken alapuló teljesítmény-forgatókönyveket tartalmaz (mind kedvező, mind kedvezőtlen forgatókönyveket), és tükrözi az elemzésbe foglalt specifikus eszköztípusok jellegét és kockázatait;
a tájékoztatás egyértelműen figyelmeztet arra, hogy az ilyen előrejelzések nem megbízható mutatói a jövőbeli teljesítménynek.
45. cikk
Az ügyfelek besorolására vonatkozó tájékoztatás
(A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (4) bekezdése)
A befektetési vállalkozás saját kezdeményezésére vagy az érintett ügyfél kérésére a következő módon kezelheti az ügyfelet:
szakmai vagy lakossági ügyfélként kezelheti az egyébként a 2014/65/EU irányelv 30. cikkének (2) bekezdése szerint elfogadható partnerként besorolható ügyfelet;
lakossági ügyfélként kezelheti a 2014/65/EU irányelv II. mellékletének I. szakasza szerint szakmai ügyfélnek tekintett ügyfelet.
46. cikk
Az ügyfelek tájékoztatására vonatkozó általános követelmények
(A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (4) bekezdése)
A befektetési vállalkozás az ügyféllel vagy a potenciális ügyféllel való, befektetési szolgáltatások vagy kiegészítő szolgáltatások nyújtásáról szóló megállapodások megkötése előtt, vagy az említett szolgáltatások nyújtása előtt – a korábbi időpontot kell figyelembe venni – kellő időben tájékoztatja az ügyfélet vagy a potenciális ügyfelet a következőkről:
az említett megállapodások feltételei;
a 47. cikkben előírt, az említett megállapodásokra vagy a befektetési vagy kiegészítő szolgáltatásokra vonatkozó tájékoztatást.
Amennyiben a marketingközlemény az alábbiakban ismertetett jellegű ajánlatot vagy felhívást tartalmaz, és meghatározza a válaszadás módját vagy nyomtatványt mellékel a válaszadáshoz, tartalmaznia kell a 47–50. cikkben előírt információk közül az ajánlatra vagy felhívásra vonatkozókat:
ajánlat pénzügyi eszközzel vagy befektetési vagy kiegészítő szolgáltatással kapcsolatos megállapodás megkötésére a közlemény megválaszolójával;
felhívás a közlemény megválaszolójának, hogy tegyen ajánlatot pénzügyi eszközzel vagy befektetési vagy kiegészítő szolgáltatással kapcsolatos megállapodás megkötésére.
Az első albekezdés azonban nem alkalmazandó, ha a marketingközleményben szereplő ajánlatra vagy felhívásra történő válaszadáshoz a potenciális ügyfélnek másik, az információkat egyenként vagy együttesen tartalmazó dokumentumra vagy dokumentumokra kell hivatkoznia.
47. cikk
Tájékoztatás a befektetési vállalkozásról és az ügyfeleknek és potenciális ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásairól
(A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (4) bekezdése)
A befektetési vállalkozás, amennyiben releváns, a következő általános tájékoztatást bocsátja ügyfelei vagy potenciális ügyfelei rendelkezésére:
a befektetési vállalkozás neve és címe, valamint ahhoz szükséges elérhetőségi adatai, hogy az ügyfél hatékonyan kapcsolatot tudjon tartani a vállalkozással;
a nyelvek, amelyeken az ügyfél kommunikálhat a befektetési vállalkozással, és amelyen dokumentumokat és egyéb tájékoztatást kaphat a vállalkozástól;
a befektetési vállalkozás és az ügyfél közötti kapcsolattartásnak – és adott esetben a megbízások küldésének és fogadásának – módjai;
nyilatkozat arról, hogy a befektetési vállalkozás engedéllyel rendelkezik, és az engedélyező illetékes hatóság neve és címe;
ha a befektetési vállalkozás függő ügynök útján tevékenykedik, erre vonatkozó nyilatkozat, azon tagállam megadásával, amelyben a függő ügynököt bejegyezték;
a 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (6) bekezdésével összhangban a befektetési vállalkozás által az ügyfélnek nyújtandó szolgáltatás teljesítéséről szóló jelentések jellege, gyakorisága és időzítése;
ha a befektetési vállalkozás az ügyfél pénzügyi eszközei vagy pénzeszközei felett rendelkezik, a befektetési vállalkozás által az ügyfélvagyon védelmére tett lépések összefoglaló leírása, beleértve bármely érintett befektetőkártalanítási rendszert vagy betétbiztosítási rendszert, amely az egy adott tagállamban folytatott tevékenysége okán a vállalkozásra vonatkozik;
a 34. cikkel összhangban a vállalkozás összeférhetetlenségi politikájának leírása, amely összefoglaló formában is megadható;
az ügyfél kérésére az említett összeférhetetlenségi politika további részletei tartós adathordozón, vagy weboldal segítségével (ahol ez nem minősül tartós adathordozónak), feltéve hogy teljesülnek a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételek.
Az a)–i) pontban felsorolt tájékoztatást a befektetési vagy kiegészítő szolgáltatások ügyfeleknek vagy potenciális ügyfeleknek történő nyújtása előtt kellő időben át kell adni.
Ha a befektetési vállalkozás portfóliókezelési szolgáltatás nyújtását kínálja egy ügyfélnek vagy potenciális ügyfélnek, az (1) bekezdésben előírt tájékoztatáson kívül a következőkre vonatkozó tájékoztatást nyújt – adott esetben – az ügyfélnek:
az ügyfél portfóliójában szereplő pénzügyi eszközök értékelésének módszere és gyakorisága;
az ügyfél portfóliójában szereplő pénzügyi eszközök vagy pénzeszközök egésze vagy része feletti teljes körű kezelési jogok átruházásának részletei;
annak a referenciaértéknek a meghatározása, amelyhez az ügyfél portfóliójának teljesítményét viszonyítják;
a pénzügyi eszközök azon típusai, amelyek az ügyfélportfólió részét képezhetik és azok az ügylettípusok, amelyeket ilyen eszközökkel kapcsolatban végrehajthatnak, beleértve az esetleges korlátozásokat;
a kezelési célok, a kezelő számára a teljes körű jogok gyakorlása közben szem előtt tartandó kockázati szint, továbbá a teljes körű jogok esetleges konkrét korlátja.
Az a)–e) pontban felsorolt tájékoztatást a befektetési vagy kiegészítő szolgáltatások ügyfeleknek vagy a potenciális ügyfeleknek történő nyújtása előtt kellő időben át kell adni.
48. cikk
A pénzügyi eszközökre vonatkozó tájékoztatás
(A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (4) bekezdése)
Az (1) bekezdésben említett kockázatok leírásának – amennyiben az érintett eszköztípus, illetve az ügyfél státusa és ismeretei megkívánják – a következő elemeket kell tartalmaznia:
az adott típusú pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kockázatok, beleértve a tőkeáttételnek és hatásainak magyarázatát és a teljes befektetés elvesztésének kockázatát, ideértve a kibocsátó fizetésképtelenségéhez kapcsolódó kockázatokat vagy az ezekhez kapcsolódó eseményeket, mint például a hitelezői feltőkésítést;
az ilyen eszközök árfolyamának volatilitása és rendelkezésre álló piacának korlátai;
tájékoztatás a tőkekivonás akadályairól vagy korlátairól, mint például nem likvid pénzügyi eszközök vagy rögzített befektetési futamidővel rendelkező pénzügyi eszközök esetében, amely megvilágítja a lehetséges kilépési módszereket és a kilépés következményeit, a lehetséges hátrányokat és a pénzügyi eszköznek az eredeti tranzakció költségeinek megtérülése előtti eladásához szükséges becsült időtartamot az adott típusú pénzügyi eszköz esetében;
annak a lehetősége, hogy a befektető az ilyen eszközökkel folytatott ügyletekből eredően az eszközök megvásárlásának költsége mellett – függő kötelezettségeket is magában foglaló – pénzügyi kötelezettségvállalásokat és egyéb kötelezettségeket is magára vállal;
a szóban forgó típusú eszközökre vonatkozó letéti követelmények és hasonló kötelezettségek.
49. cikk
Az ügyfél pénzügyi eszközeinek vagy pénzeszközeinek védelmével kapcsolatos tájékoztatás
(A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (4) bekezdése)
50. cikk
Tájékoztatás a költségekről és a kapcsolódó díjakról
(A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (4) bekezdése)
A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kötelezettségek sérelme nélkül a szakmai ügyfeleknek befektetési szolgáltatásokat nyújtó befektetési vállalkozásnak joga van megállapodni ezen ügyfelekkel az ebben a cikkben meghatározott részletes követelmények korlátozott alkalmazásáról. A befektetési vállalkozás nem fogadhatja el ilyen korlátozást befektetési tanácsadási vagy portfólió kezelési szolgáltatás nyújtása esetén, illetve amennyiben – a nyújtott befektetési szolgáltatástól függetlenül – az érintett pénzügyi eszközök származékos elemet tartalmaznak.
A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kötelezettségek sérelme nélkül az elfogadható partnereknek befektetési szolgáltatásokat nyújtó befektetési vállalkozásnak joga van megállapodni ezen ügyfelekkel az ebben a cikkben meghatározott részletes követelmények korlátozott alkalmazásáról, kivéve akkor, ha – a nyújtott befektetési szolgáltatástól függetlenül – az érintett pénzügyi eszközök származékos elemet tartalmaznak és az elfogadható partner ügyfeleinek kívánja felkínálni ezeket.
Az ügyfeleknek szóló, költségekre és díjakra vonatkozó tájékoztatás előzetes és utólagos közzétételéhez a befektetési vállalkozás a következő elemeket összegzi:
a befektetési vállalkozás vagy amennyiben az ügyfelet egyéb felekhez irányították, az egyéb felek által az ügyfélnek nyújtott befektetési és/vagy kiegészítő szolgáltatásokért felszámított minden költség és kapcsolódó díj; és
a pénzügyi eszközök előállításával és kezelésével összefüggő minden költség és kapcsolódó díj.
Az a) és b) pontban hivatkozott költségek felsorolása e rendelet II. mellékletében szerepel. Az a) pont alkalmazásában a befektetési vállalkozás által az ügyfélnek nyújtott befektetési szolgáltatással kapcsolatban harmadik felektől kapott pénzösszegeket külön, tételesen kell feltüntetni, és az összesített költségeket és díjakat összegezni kell, és mind összegszerűen, mind százalékként be kell mutatni.
A pénzügyi eszközhöz és a nyújtott befektetési vagy kiegészítő szolgáltatáshoz kapcsolódó összesített költségekről és díjakról szóló teljes körű információk előzetes közzétételének kötelezettsége a következő helyzetekben alkalmazandó a befektetési vállalkozásokra:
amennyiben a befektetési vállalkozás pénzügyi eszközöket ajánl vagy értékesít az ügyfelek számára; vagy
amennyiben a befektetési szolgáltatásokat nyújtó befektetési vállalkozásnak ÁÉKBV-re vonatkozó kiemelt befektetői információkat vagy lakossági befektetési csomagtermékekre, illetve biztosítási alapú befektetési termékekre vonatkozó kiemelt befektetői információkat kell szolgáltatnia az ügyfeleknek az adott pénzügyi eszközökhöz kapcsolódóan, a vonatkozó uniós jogszabályokkal összhangban.
A befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatások és a pénzügyi eszközök költségeiről és díjairól szóló összefoglaló tájékoztatást bármely létező időszaki jelentéssel együtt átadhatja az ügyfél számára.
A befektetési vállalkozás illusztrációt szolgáltat ügyfelei számára, amelyben bemutatja a költségek hozamra kifejtett halmozott hatását a befektetési szolgáltatások nyújtása során. Ezen illusztrációt mind előzetesen, mind utólagosan kidolgozott formában rendelkezésre kell bocsátani. A befektetési vállalkozás biztosítja, hogy az illusztráció megfelel a következő követelményeknek:
az illusztráció bemutatja az átfogó költségeknek és díjaknak a befektetés hozamára kifejtett hatását;
az illusztráció bemutatja a költségek előzetesen becsült növekedéseit vagy ingadozásait; és
az illusztrációt magyarázó leírás kíséri.
51. cikk
A 2009/65/EK irányelvvel és az 1286/2014/EU rendelettel összhangban nyújtott tájékoztatás
(A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (4) bekezdése)
A kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeit vagy lakossági befektetési csomagtermékeket, illetve biztosítási alapú befektetési termékeket forgalmazó befektetési vállalkozás további tájékoztatást nyújt ügyfeleinek a termékre vonatkozó valamennyi egyéb költségről és kapcsolódó díjról, amelyet az ÁÉKBV-re vonatkozó kiemelt befektetői információk vagy a lakossági befektetési csomagtermékekre, illetve a biztosítási alapú befektetési termékekre vonatkozó kiemelt befektetői információk nem tartalmaztak, és azokról a költségekről és díjakról, amelyek a pénzügyi eszközhöz kapcsolódó befektetési szolgáltatások nyújtásakor merültek fel.
2. SZAKASZ
Befektetési tanácsadás
52. cikk
A befektetési tanácsadásról szóló tájékoztatás
(A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (4) bekezdése)
Amennyiben a befektetési vállalkozás ugyanannak az ügyfélnek egyszerre ajánl fel vagy ad tanácsot független és nem független alapon, kifejti mindkét szolgáltatás tárgykörét, hogy lehetővé tegye a befektetők számára a köztük lévő különbségek megértését és nem tünteti fel magát független befektetési tanácsadóként a teljes tevékenység vonatkozásában. Az ügyfelekkel folytatott kommunikációs során a vállalkozás nem adhat indokolatlan hangsúlyt független befektetési tanácsadási szolgáltatásainak a nem független befektetési szolgáltatásokkal szemben.
A befektetési vállalkozás ismerteti:
a figyelembe vehető pénzügyi eszközök típusait;
a pénzügyi eszközök és – a szolgáltatás tárgykörébe tartozó eszköztípusonként – a szolgáltatók körét;
adott esetben a pénzügyi eszközök kiválasztási folyamata során figyelembe vett fenntarthatósági tényezőket;
független tanácsadás nyújtása esetén azt, hogy milyen módon elégíti ki a nyújtott szolgáltatás a független alapon történő befektetési tanácsadás feltételeit, továbbá a pénzügyi eszközök ajánlásával összefüggésben a befektetési vállalkozás által alkalmazott kiválasztási folyamat során figyelembe vett tényezőket, például a pénzügyi eszközök kockázatait, költségeit és összetettségét.
A nyújtott ajánlások megfelelőségéről az 54. cikk (12) bekezdése szerint rendszeres értékelést nyújtó befektetési vállalkozás közzéteszi a következőket:
a rendszeres alkalmassági értékelés gyakorisága és terjedelme, valamint amennyiben releváns, az értékelést kiváltó feltételek;
hogy a korábban összegyűjtött információk mennyiben lesznek újraértékelve; továbbá
az aktualizált ajánlás ügyfél felé történő közvetítésének módja.
53. cikk
Független alapon nyújtott befektetési tanácsadás
(A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (4) bekezdése és 24. cikkének (7) bekezdése)
A befektetési tanácsadást független alapon nyújtó befektetési vállalkozás a piacon elérhető pénzügyi eszközök 2014/65/EU irányelv 24. cikke (7) bekezdésének a) pontja szerinti kellően nagy körének értékelése és összehasonlítása céljából kiválasztási folyamatot határoz meg és vezet be. A kiválasztási folyamatnak tartalmaznia kell a következő elemeket:
a figyelembe vett pénzügyi eszközök száma és változatossága arányban áll a független befektetési tanácsadó által kínált befektetési tanácsadási szolgáltatások tárgykörével;
a figyelembe vett pénzügyi eszközök száma és változatossága megfelelően reprezentálja a piacon elérhető pénzügyi eszközöket;
a befektetési vállalkozás vagy a befektetési vállalkozással szoros kapcsolatban lévő szervezetek által kibocsátott pénzügyi eszközök mennyisége arányban áll a figyelembe vett pénzügyi eszközök teljes összegével; továbbá
a különböző pénzügyi eszközök kiválasztását célzó szempontrendszer magában foglal minden releváns körülményt, így a kockázatokat, a költségeket és az összetettséget, valamint a befektetési vállalkozás ügyfeleinek jellemzőit, és biztosítja, hogy az ajánlható pénzügyi eszközök kiválasztása nem részrehajló.
Amennyiben az üzleti modellnek vagy a nyújtott szolgáltatás egyedi tárgykörének betudhatóan nem lehetséges összehasonlítást végezni, a befektetési tanácsadást nyújtó befektetési vállalkozás nem tüntetheti fel magát függetlenként.
A bizonyos kategóriájú vagy meghatározott körű pénzügyi eszközökre fókuszáló, a befektetési tanácsadást független alapon nyújtó befektetési vállalkozásnak meg kell felelnie az alábbi követelményeknek:
a vállalkozás oly módon prezentálja magát, hogy kizárólag az adott kategóriájú vagy körű pénzügyi eszközök iránt érdeklődő ügyfeleket vonzza;
a vállalkozás megköveteli ügyfeleitől annak jelzését, hogy kizárólag a meghatározott kategóriájú vagy körű pénzügyi eszközökbe történő befektetés iránt érdeklődnek és továbbá
a szolgáltatás nyújtása előtt a vállalkozás biztosítja, hogy szolgáltatása minden új ügyfél számára megfelelő legyen: üzleti modellje illeszkedik az ügyfél igényeihez és céljaihoz, és a pénzügyi eszközök köre is alkalmas az ügyfél számára. Amennyiben ez nem áll fenn, a vállalkozás nem nyújthat ilyen szolgáltatást az ügyfél számára.
A befektetési tanácsadást független és nem független alapon is nyújtó befektetési vállalkozásnak meg kell felelnie az alábbi követelményeknek:
a befektetési vállalkozás a szolgáltatásnyújtás előtt kellő időben tartós adathordozó segítségével tájékoztatja az ügyfeleket arról, hogy a tanácsadás a 2014/65/EU irányelv 24. cikke (4) bekezdésének a) pontjával és a vonatkozó végrehajtási jogszabályokkal összhangban függetlennek vagy nem függetlennek minősül-e;
a befektetési vállalkozás függetlennek nevezi magát azon szolgáltatások kapcsán, amelyek esetében független alapon nyújt befektetési tanácsadást;
a befektetési vállalkozás megfelelő szervezeti követelményekkel és kontrollmechanizmusokkal rendelkezik, amelyek biztosítják a tanácsadási szolgáltatások és a tanácsadók két típusának az egyértelmű elkülönítését, és azt, hogy az ügyfelek biztosak lehessenek a tanácsadás típusában, és a megfelelő típusú tanácsadást kapják. A befektetési vállalkozás nem teszi lehetővé természetes személy számára, hogy független és nem független tanácsadást is nyújtson.
3. SZAKASZ
Az alkalmasság és a megfelelőség értékelése
54. cikk
Az alkalmasság értékelése és az alkalmassági jelentések
(A 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (2) bekezdése)
Amennyiben a befektetési tanácsadás vagy a portfóliókezelési szolgáltatások összessége vagy egy része automatizált vagy félig automatizált rendszerben zajlik, az alkalmassági értékelés elvégzése a szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozás felelősségébe tartozik, és a személyes ajánlás megadása vagy a kereskedésre vonatkozó döntéshozatal tekintetében nem korlátozódhat egy elektronikus rendszer használatára.
A befektetési vállalkozás az ügyféltől begyűjtendő információk körét az ügyfélnek nyújtandó befektetési tanácsadás vagy portfóliókezelési szolgáltatás fényében határozza meg. A befektetési vállalkozás beszerzi az ügyféltől vagy potenciális ügyféltől mindazon információkat, amelyek számára az ügyféllel kapcsolatos lényeges tények megértéséhez és ahhoz szükségesek, hogy ésszerű alapon – a nyújtott szolgáltatás jellegét és méretét kellően figyelembe véve – meg tudja határozni azt, hogy az ajánlandó, illetve portfóliókezelési szolgáltatás keretében kötendő konkrét ügylet megfelel a következő kritériumoknak:
az ügylet megfelel az adott ügyfél befektetési céljainak, ideértve az ügyfél kockázattűrését és esetleges fenntarthatósági preferenciáit is;
az ügylet jellegénél fogva az ügyfél pénzügyileg viselni tudja a befektetési céljainak megfelelő kapcsolódó befektetési kockázatokat;
az ügylet jellegénél fogva az ügyfél rendelkezik az ahhoz szükséges tapasztalatokkal és ismeretekkel, hogy megértse az ügylettel vagy a portfóliója kezelésével kapcsolatos kockázatokat.
Ha a befektetési szolgáltatás a 2014/65/EU irányelv II. mellékletének 1. szakasza szerinti szakmai ügyfélnek nyújtott befektetési tanácsadást jelent, a befektetési vállalkozás a (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásában feltételezheti, hogy az ügyfél pénzügyileg viselni tudja a befektetési céljainak megfelelő befektetési kockázatokat.
Amennyiben az alkalmassági értékelés egy természetes személy által képviselt természetes személyre vagy a 2014/65/EU irányelv II. mellékletének II. szakasza szerinti szakmai ügyfélként való kezelését kérő jogi személyre vonatkozik, úgy a jogi személynek, vagy a természetes személy esetében a mögöttes ügyfélnek – és nem a képviselőnek – a pénzügyi helyzetét és befektetési céljait kell vizsgálni. Az ismeretek és a tapasztalatok a természetes személy képviselőjére vagy a mögöttes ügyfél nevében ügyletek végrehajtására felhatalmazott személyre vonatkoznak.
A befektetési vállalkozás ésszerű lépéseket tesz az ügyfeleitől vagy potenciális ügyfeleitől begyűjtött információk megbízhatóságának biztosítására. Ez többek között a következőket foglalja magában:
biztosítja, hogy az ügyfelek tudatában legyenek a pontos és naprakész információszolgáltatás fontosságának;
biztosítja, hogy az eszközök – így például az alkalmassági értékelő folyamat során használt kockázatértékelési és profilalkotási eszközök vagy az ügyfél ismereteinek és tapasztalatának értékelését szolgáló eszközök – a célnak megfelelőek és az ügyfelekre alkalmazható kialakításúak legyenek, továbbá esetleges korlátozásaikat feltárják és az alkalmassági értékelő folyamat során aktívan enyhítsék;
biztosítja, hogy a folyamat során feltett kérdések az ügyfelek számára valószínűleg érthetők legyenek, pontosan tükrözzék az ügyfelek céljait és igényeit, valamint rávilágítsanak az alkalmassági értékelés elvégzéséhez szükséges információkra; továbbá
adott esetben lépéseket tesz az ügyfél-információk konzisztenciájának biztosítása érdekében, például megvizsgálja, hogy az ügyfél által szolgáltatott információk tartalmaznak-e nyilvánvaló pontatlanságokat.
Az ügyfelekkel folyamatosan kapcsolatban álló, például folyamatos tanácsadást vagy portfóliókezelési szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozásoknak a (2) bekezdésben foglalt követelmények teljesítése érdekében bizonyíthatóan rendelkezniük kell a helytálló és naprakész ügyfél-információk fenntartását célzó megfelelő politikákkal és eljárásokkal.
A befektetési vállalkozás nem ajánlhat az ügyfél vagy potenciális ügyfél fenntarthatósági preferenciáit teljesítőként pénzügyi eszközöket vagy hozhat ilyen eszközökkel való ügyletkötésre vonatkozó döntést, ha az említett pénzügyi eszközök nem teljesítik a szóban forgó preferenciákat. A befektetési vállalkozásnak el kell magyaráznia az ügyfél vagy potenciális ügyfél számára ennek okait, és az okokról nyilvántartást kell vezetnie.
Ha egyetlen pénzügyi eszköz sem felel meg az ügyfél vagy potenciális ügyfél fenntarthatósági preferenciáinak, és az ügyfél úgy dönt, hogy kiigazítja fenntarthatósági preferenciáit, a befektetési vállalkozásnak nyilvántartást kell vezetnie az ügyfél döntéséről, beleértve döntésének indokait is.
A befektetési vállalkozás az alkalmassági jelentésbe foglalja, hogy az ajánlott szolgáltatások vagy eszközök valószínűleg indokolják-e, hogy a lakossági ügyfél a rendelkezések rendszeres felülvizsgálatát kérje, és felhívja erre az ügyfelek figyelmét.
Amennyiben a befektetési vállalkozás által nyújtott szolgáltatás rendszeres alkalmassági értékeléseket és jelentéseket tesz szükségessé, úgy a kezdeti szolgáltatás meghatározását követő jelentéseknek elegendő csupán az érintett szolgáltatások és eszközök és/vagy az ügyfél körülményeinek változásait bemutatniuk, vagyis nem szükséges megismételniük az első jelentés minden részletét.
Az adott esetben az ügyfelek vagy potenciális ügyfelek fenntarthatósági preferenciáinak teljesítésére vonatkozó követelmények nem változtathatják meg az első albekezdésben meghatározott feltételeket.
55. cikk
Az alkalmasság és a megfelelőség értékelésére vonatkozó közös rendelkezések
(A 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (2) bekezdése és 25. cikkének (3) bekezdése)
A befektetési vállalkozások biztosítják, hogy az ügyfél vagy potenciális ügyfél befektetési ismereteivel és tapasztalataival kapcsolatos tájékoztatás a következőket tartalmazza, az ügyfél jellegének, a nyújtott szolgáltatás jellegének és terjedelmének, valamint a tervezett termék vagy ügylet típusának – egyben összetettségének és kapcsolódó kockázatainak – megfelelő mértékben:
az ügyfél által ismert szolgáltatások, ügyletek és pénzügyi eszközök típusai;
az ügyfél pénzügyi eszközökkel kapcsolatos ügyleteinek jellege, nagyságrendje, és gyakorisága, valamint a végrehajtásukra szolgáló időszak hossza;
az ügyfél vagy potenciális ügyfél végzettsége és foglalkozása vagy releváns korábbi foglalkozása.
56. cikk
A megfelelőség értékelése és a kapcsolódó nyilvántartási kötelezettségek
(A 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (3) bekezdése és 25. cikkének (5) bekezdése)
A befektetési vállalkozás feltételezheti, hogy a szakmai ügyfél rendelkezik a szükséges tapasztalatokkal és ismeretekkel az azon befektetési szolgáltatásokkal vagy ügyletekkel, illetve ügylet- vagy terméktípusokkal összefüggő kockázatok megértéséhez, amelyekkel kapcsolatban szakmai ügyfélnek minősül.
A befektetési vállalkozás nyilvántartást vezet az elvégzett megfelelőségi értékelésekről, amely a következő elemeket tartalmazza:
a megfelelőségi értékelés eredménye;
az ügyfélnek adott figyelmeztetés, amennyiben a befektetési szolgáltatás vagy termékbeszerzés az értékelés szerint potenciálisan nem megfelelő az ügyfél számára, továbbá az, hogy kérte-e az ügyfél az ügylet elvégzését a figyelmeztetés ellenére, és ha igen, a vállalkozás elfogadta-e az ügyfél kérését az ügylet elvégzésére vonatkozóan;
az ügyfélnek adott figyelmeztetés, amennyiben az ügyfél nem szolgáltatott elegendő információt ahhoz, hogy a vállalkozás elvégezze a megfelelőségi értékelést, továbbá az, hogy kérte-e az ügyfél az ügylet elvégzését a figyelmeztetés ellenére, és ha igen, a vállalkozás elfogadta-e az ügyfél kérését az ügylet elvégzésére vonatkozóan.
57. cikk
Nem összetett eszközökkel kapcsolatos szolgáltatások nyújtása
(A 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (4) bekezdése)
A 2014/65/EU irányelv 25. cikke (4) bekezdésének a) pontjában nem szereplő pénzügyi eszköz a 2014/65/EU irányelv 25. cikke (4) bekezdése a) pontjának vi. alpontja szerint nem összetettnek minősül, ha megfelel a következő kritériumoknak:
nem tartozik a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdése 44. pontjának c) alpontja vagy I. melléklete C. szakaszának 4–11. pontja közül bármelyik alá;
gyakori lehetőség adódik az eszköznek a piaci szereplők számára nyilvánosan hozzáférhető, piaci árnak minősülő vagy a kibocsátótól független értékmeghatározási rendszer által közzétett vagy megerősített árfolyamokon történő eladására, visszaváltására vagy egyéb realizálására;
nem tartalmaz olyan tényleges vagy potenciális kötelezettséget az ügyfél számára, amely meghaladja az eszköz beszerzési költségét;
nem tartalmaz olyan kikötést, feltételt vagy kiváltó tényezőt, amely alapvetően módosíthatja a befektetés vagy a kifizetési profil jellegét vagy kockázatát, mint például az egy bizonyos eszköz más befektetésbe való átváltására vonatkozó jogot magában foglaló befektetések;
nem tartalmaz kifejezett vagy hallgatólagos visszaváltási díjat, amelynek hatására a befektetés illikviddé válna, még ha technikailag számos lehetőség adódik is az eladására, visszaváltására vagy egyéb realizálására;
a tulajdonságaira vonatkozó megfelelően átfogó tájékoztatás nyilvánosan hozzáférhető és valószínűleg könnyen érthető, ami lehetővé teszi, hogy az átlagos lakossági ügyfél megalapozottan dönthesse el, hogy bonyolít-e ügyletet az eszközzel.
58. cikk
A lakossági és a szakmai ügyfelekkel kötött megállapodások
(A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (1) bekezdése és 25. cikkének (5) bekezdése)
Az e rendelet alkalmazási időpontját követően ►C1 az ügyfélnek bármely befektetési szolgáltatást vagy a 2014/65/EU irányelv I. melléklete B. szakaszának 1. pontja szerinti kiegészítő szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozás ◄ az ügyféllel írásbeli alapmegállapodást köt papíron vagy más tartós hordozón, amelyben rögzítik az ügyfél és a vállalkozás alapvető jogait és kötelezettségeit. A befektetési tanácsadást nyújtó befektetési vállalkozásnak csak akkor kell megfelelnie e kötelezettségnek, amennyiben az ajánlott pénzügyi eszközök vagy szolgáltatások rendszeres alkalmassági értékelés tárgyát képezik.
Az írásbeli megállapodás rögzíti a felek alapvető jogait és kötelezettségeit és a következő elemeket tartalmazza:
a szolgáltatások leírása, és adott esetben a nyújtandó befektetési tanácsadás jellege és terjedelme;
portfóliókezelési szolgáltatások esetében a vásárolható és értékesíthető pénzügyi eszközök típusa, az ügyfél nevében elvégezhető ügyletek típusa, valamint bármely tiltott eszköz vagy ügylet; továbbá
a 2014/65/EU irányelv I. melléklete B. szakaszának 1. pontja szerinti nyújtandó szolgáltatások fő jellemzőinek leírása, ideértve adott esetben a vállalkozás szerepét az ügyfél eszközeihez kapcsolódó vállalati események tekintetében, valamint azokat a feltételeket, amelyekkel az ügyfél értékpapírjait érintő értékpapír-finanszírozási ügyletek megtérülést generálnak az ügyfél számára.
4. SZAKASZ
Jelentés az ügyfeleknek
59. cikk
A megbízások végrehajtására vonatkozó tájékoztatási kötelezettségek (kivéve a portfóliókezelést)
(A 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (6) bekezdése)
Az ügyfél számára megbízást (kivéve portfóliókezelést) végrehajtó befektetési vállalkozás a megbízással kapcsolatban a következőket biztosítja:
a megbízás végrehajtásakor tartós adathordozón azonnal lényegi tájékoztatást ad az ügyfél számára a megbízás végrehajtásáról;
a lehető leghamarabb, de legkésőbb a végrehajtást követő első munkanapon – vagy ha a befektetési vállalkozás az igazolást harmadik féltől kapja, legkésőbb a harmadik féltől származó igazolás átvételét követő első munkanapon – tartós adathordozón értesítést küld az ügyfélnek, amelyben igazolja a megbízás végrehajtását.
A b) pont nem alkalmazandó, ha az igazolás ugyanazt az információt tartalmazná, mint az ügyfélnek egy másik személy által azonnal továbbítandó igazolás.
Az a) és a b) pont nem alkalmazandó, ha az ügyfelek nevében végrehajtott megbízások az említett ügyfelekkel kötött jelzáloghitel-megállapodásokat finanszírozó kötvényekkel kapcsolatosak, amikor is az ügyletről szóló jelentést a jelzáloghitel feltételeinek közlésével egy időben kell elkészíteni a megbízás teljesítését követő egy hónapon belül.
Az (1) bekezdés b) pontjában említett értesítés a következő információk közül az alkalmazandókat tartalmazza, adott esetben a 600/2014/EU rendelet 26. cikkének megfelelően elfogadott jelentési kötelezettségekre vonatkozó szabályozástechnikai standardokkal összhangban:
a jelentést tevő vállalkozás neve;
az ügyfél neve vagy egyéb megjelölése;
a kereskedés napja;
a kereskedés időpontja;
a megbízás típusa;
a helyszín meghatározása;
az eszköz meghatározása;
vétel/eladás jelzése;
a megbízás jellege, ha az nem vétel/eladás;
a mennyiség,
az egységár;
a teljes ellenérték;
a felszámított jutalékok és költségek teljes összege és – amennyiben az ügyfél kéri – tételes bontása, beleértve adott esetben az alkalmazott felár vagy kedvezmény összegét, amennyiben az ügyletet saját számlára kereskedő befektetési vállalkozás hajtotta végre és a befektetési vállalkozást az ügyfélmegbízások legjobb végrehajtásának kötelezettsége terheli;
az érvényes átváltási árfolyam, amennyiben az ügylet pénznemek közötti átváltást igényel;
az ügyfél teljesítéssel kapcsolatos felelőssége, beleértve a teljesítés vagy a fizetés határidejét, valamint a megfelelő számlainformációkat, amennyiben ezeket az információkat előzőleg nem közölték az ügyféllel;
ha az ügyféllel szemben álló fél maga a befektetési vállalkozás vagy annak csoportjához tartozó személy vagy a befektetési vállalkozás egy másik ügyfele, ennek közlése, kivéve, ha az ügyletet anonim kereskedést lehetővé tevő kereskedési rendszerben hajtották végre.
A k) pont alkalmazásában, ha a megbízást kötegekben hajtották végre, a befektetési vállalkozás választhat, hogy az ügyfelet minden köteg árfolyamáról vagy az átlagos árfolyamról tájékoztatja. Az átlagos árfolyamról adott tájékoztatás esetében a befektetési vállalkozás az ügyfelet kérésre minden köteg árfolyamáról tájékoztatja.
60. cikk
A portfóliókezelésre vonatkozó tájékoztatási kötelezettségek
(A 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (6) bekezdése)
Az (1) bekezdésben előírt rendszeres kimutatás pártatlan és kiegyensúlyozott áttekintést ad az elvégzett tevékenységekről, valamint a portfóliónak a jelentési időszak alatti teljesítményéről és adott esetben a következő információkat tartalmazza:
a befektetési vállalkozás neve;
az ügyfél számlájának neve vagy egyéb, azonosításra alkalmas megjelölése;
a portfólió összetételéről és értékeléséről szóló kimutatás, benne az egyes kezelt pénzügyi eszközökre vonatkozó részletes adatok, a piaci érték – vagy piaci érték hiányában a valós érték – és a készpénzegyenleg a jelentési időszak elején és végén, valamint a portfólió teljesítménye a jelentési időszak alatt;
a jelentési időszak alatt felszámított jutalékok és díjak teljes összege és legalább a teljes kezelési díjak és a végrehajtással összefüggő költségek tételes bontása, adott esetben beleértve egy nyilatkozatot, amely szerint kérésre részletesebb bontást is adnak;
a kimutatás alapjául szolgáló időszak teljesítményének összehasonlítása a befektetési teljesítménynek a befektetési vállalkozás és az ügyfél megállapodásában kitűzött referenciaértékével (ha volt ilyen);
a jelentési időszak alatt az ügyfél portfóliójával kapcsolatosan kapott osztalékok, kamatok és egyéb kifizetések teljes összege;
a portfólióban tartott pénzügyi eszközökkel kapcsolatosan egyéb jogokat teremtő vállalati eseményekről szóló tájékoztatás;
az időszak alatt végrehajtott minden ügylet esetében az 59. cikk (4) bekezdésének c)–l) pontja szerinti tájékoztatás (adott esetben), kivéve, ha az ügyfél ügyletenként kér tájékoztatást a végrehajtott ügyletekről, amely esetben e cikk (4) bekezdése alkalmazandó.
Az (1) bekezdésben előírt rendszeres kimutatást három havonta meg kell küldeni, kivéve a következő esetekben:
amennyiben a befektetési vállalkozás olyan, tartós hordozónak minősülő online rendszerhez való hozzáféréssel látja el ügyfeleit, amelyben az ügyfél portfóliójának naprakész értékelései elérhetők és ahol az ügyfél könnyen hozzáférhet a 63. cikk (2) bekezdésében előírt információkhoz és a vállalkozás bizonyítani tudja, hogy az adott negyedév során az ügyfél legalább egyszer lekérdezte portfóliójának értékelését;
amennyiben a (4) bekezdés alkalmazandó, a rendszeres kimutatást legalább 12 havonta meg kell küldeni;
ha a portfóliókezelési szolgáltatásról szóló ügyfél-megállapodás engedélyezi a tőkeáttételes portfóliót, a rendszeres kimutatást legalább havonta meg kell küldeni.
A b) pontban megállapított kivétel nem vonatkozik az olyan pénzügyi eszközök ügyleteire, amelyekre a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdése 44. pontjának c) alpontja vagy I. melléklete C. szakaszának 4–11. pontja közül valamelyik alkalmazandó.
A befektetési vállalkozás legkésőbb a végrehajtást követő első munkanapon – vagy ha a befektetési vállalkozás az igazolást harmadik féltől kapja, legkésőbb a harmadik féltől származó igazolás átvételét követő első munkanapon – értesítést küld az ügyfélnek, amelyben igazolja az ügyletet, és megadja az 59. cikk (4) bekezdésében említett tájékoztatást.
A második albekezdés nem alkalmazandó, ha az igazolás ugyanazt az információt tartalmazná, mint az ügyfélnek egy másik személy által azonnal továbbítandó igazolás.
61. cikk
Az elfogadható partnerekre vonatkozó tájékoztatási kötelezettségek
(A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (4) bekezdése és 25. cikkének (6) bekezdése)
A lakossági és szakmai ügyfeleknek szóló jelentések 49. és 59. cikkben foglalt követelményeit kell alkalmazni, kivéve akkor, ha a befektetési vállalkozás megállapodást köt az elfogadható partnerrel a jelentések tartalmára és időzítésére vonatkozóan.
62. cikk
A portfóliókezelésre vagy a függő kötelezettséggel járó ügyletekre vonatkozó kiegészítő jelentési kötelezettségek
(A 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (6) bekezdése)
63. cikk
Az ügyfél pénzügyi eszközeire vagy pénzeszközeire vonatkozó kimutatások
(A 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (6) bekezdése)
Az első albekezdés nem vonatkozik a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 14 ) szerint engedélyezett hitelintézetre az általa az irányelvnek megfelelően kezelt betétek tekintetében.
Az (1) bekezdésben említett ügyféleszköz-kimutatás a következő információkat tartalmazza:
a befektetési vállalkozás által az adott ügyfél számára kezelt összes pénzügyi eszköz és pénzeszköz adatai a kimutatás alapjául szolgáló időszak végén;
az ügyfél pénzügyi eszközei vagy pénzeszközei milyen mértékben voltak érintettek értékpapír-finanszírozási ügyletekben;
az ügyfélnek az esetleges értékpapír-finanszírozási ügyletekben való részvétel kapcsán keletkezett esetleges haszna, és a haszon felhalmozódásának alapja;
annak egyértelmű megjelölése, hogy mely eszközök és pénzeszközök tartoznak a 2014/65/EU irányelv szabályainak és végrehajtási rendelkezéseinek hatályába, és melyek nem, mint például a tulajdonjog-átruházást tartalmazó biztosítéki megállapodások hatályába tartozók;
annak egyértelmű megjelölése, hogy mely eszközök rendelkeznek különleges tulajdonjogi státusszal, például zálogjogokkal összefüggésben;
a kimutatásban szereplő pénzügyi eszközök piaci értéke vagy – piaci érték hiányában – becsült értéke, egyértelmű utalással arra, hogy a piaci ár hiánya likviditáshiányra utalhat. A becsült értéket a vállalkozás a legnagyobb gondosság elve szerint határozza meg.
Amennyiben az ügyfél portfóliója egy vagy több teljesítetlen ügylet eredményét is tartalmazza, az a) pontban említett tájékoztatás vagy a kötés, vagy a teljesítés napján alapul, feltéve hogy a kimutatás minden információjára ugyanez az alap érvényes.
Az (1) bekezdésben említett rendszeres ügyféleszköz-kimutatást nem kell megküldeni, ha a befektetési vállalkozás olyan, tartós hordozónak minősülő online rendszerhez való hozzáféréssel látja el ügyfeleit, amelyben az ügyfél könnyen elérheti pénzügyi eszközeinek vagy pénzeszközeinek naprakész kimutatásait, és a vállalkozás bizonyítani tudja, hogy az adott negyedév során az ügyfél legalább egyszer lekérdezte ezt kimutatást.
5. SZAKASZ
Legjobb végrehajtás
64. cikk
A legjobb végrehajtás kritériumai
(A 2014/65/EU irányelv 27. cikkének (1) bekezdése és 24. cikkének (1) bekezdése)
Ügyfélmegbízás végrehajtásakor a befektetési vállalkozás a következő kritériumokat veszi figyelembe a 2014/65/EU irányelv 27. cikkének (1) bekezdésében felsorolt tényezők viszonylagos fontosságának meghatározásánál:
az ügyfél tulajdonságai, beleértve az ügyfél lakossági vagy szakmai minősítését is;
az ügyfélmegbízás jellemzői, ideértve azt is, ha a megbízás értékpapír-finanszírozási ügylettel (SFT) jár;
a megbízásban szereplő pénzügyi eszközök jellemzői;
azon végrehajtási helyszínek jellemzői, ahová a megbízás továbbítható.
E cikk, valamint a 65. és a 66. cikk alkalmazásában „végrehajtási helyszín”: szabályozott piac, MTF, OTF, rendszeres internalizáló, árjegyző, a likviditás egyéb biztosítója vagy harmadik országbeli olyan jogalany, amely az előbb felsorolt intézmények valamelyikéhez hasonló funkciót lát el.
65. cikk
A befektetési vállalkozások kötelezettsége az ügyfél legjobb érdekeinek megfelelő módon végzett portfóliókezelésre, megbízásfogadásra és megbízás-továbbításra
(A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (1) bekezdése és 24. cikkének (4) bekezdése)
A befektetési vállalkozás teljesíti az (1) vagy (2) bekezdés szerinti kötelezettségeit, és nem köteles megtenni az ebben a bekezdésben említett lépéseket, amennyiben a végrehajtási megbízás más szervezetnél való elhelyezésekor vagy ahhoz való továbbításakor az ügyfél konkrét utasításait követi.
Az ügyfél kellően indokolt kérésére a befektetési vállalkozás tájékoztatást nyújt ügyfelei vagy potenciális ügyfelei számára azokról a szervezetekről, amelyek a továbbított vagy elhelyezett megbízásokat végrehajtják.
A befektetési vállalkozás legalább évente felülvizsgálja a politikát és az intézkedéseket. Ezt a felülvizsgálatot olyan lényeges változások bekövetkeztekor is el kell végezni, amelyek hátrányos hatással vannak a vállalkozás azon képességére, hogy továbbra is a lehető legjobb eredményeket érje el ügyfelei számára.
A befektetési vállalkozás értékeli, hogy bekövetkezett-e lényeges változások, és fontolóra veszi az átfogó legjobb végrehajtási követelmény teljesítése érdekében legtöbbet használt végrehajtási helyszínek vagy szervezetek megváltoztatását.
A lényeges változás olyan jelentős esemény, amely kihatással lehet a legjobb végrehajtás tényezőire, így a költségre, az árra, a gyorsaságra, a végrehajtás és a teljesítés valószínűségére, a megbízás méretére és jellegére vagy a megbízás végrehajtásához kapcsolódó bármely más szempontra.
66. cikk
Végrehajtási politika
(A 2014/65/EU irányelv 27. cikkének (5) és (7) bekezdése)
A felülvizsgálatra akkor is sor kerül, ha olyan lényegi változás következett be, amely a 65. cikk (7) bekezdésének meghatározása szerint befolyásolja a vállalkozásnak a konzisztens módon a lehető legjobb eredményt elérő végrehajtásra irányuló képességét, amely a végrehajtási politikában szereplő helyszínek alkalmazására alapul. A befektetési vállalkozás értékelést végez lényeges változások beálltakor és fontolóra veszi az átfogó legjobb végrehajtási követelmény teljesítéséhez szükséges tényezők viszonylagos fontosságának megváltoztatását.
A befektetési vállalkozás a szolgáltatás elvégzése előtt kellő időben tájékoztatja ügyfeleit végrehajtási politikájának következő részleteiről:
a 2014/65/EU irányelv 27. cikkének (1) bekezdésében említett tényezőknek a befektetési vállalkozás által tulajdonított viszonylagos fontosság magyarázata az 59. cikk (1) bekezdésében megállapított kritériumoknak megfelelően, vagy az eljárás, amellyel a befektetési vállalkozás meghatározza e tényezők viszonylagos fontosságát;
azon végrehajtási helyszínek jegyzéke, amelyeket a befektetési vállalkozás használ annak érdekében, hogy megfeleljen azon kötelezettségének, hogy minden ésszerű lépést megtegyen annak érdekében, hogy konzisztens módon a lehető legjobb eredményt érje el az ügyfél számára, továbbá és a végrehajtási helyszínek pénzügyi eszköz osztályonkénti bontása lakossági ügyfélmegbízások, szakmai ügyfélmegbízások és SFT-k esetében;
a végrehajtási helyszín kiválasztásához használt tényezők listája, amely olyan minőségi tényezőket foglal magában foglal, mint az elszámolási rendszerek, a áramkör-megszakítók, a tervezett intézkedések, vagy más releváns megfontolások, valamint az egyes tényezők viszonylagos fontossága; a végrehajtási helyszín kiválasztásához használt tényezőkről szóló tájékoztatás összhangban áll azokkal a kontrollmechanizmusokkal, amelyekkel a vállalkozás a politikájának és eljárásai megfelelőségének felülvizsgálatakor bizonyítja az ügyfelek felé, hogy a legjobb végrehajtás konzisztens módon megvalósult;
az hogy, az árköltségek, a gyorsaság, a végrehajtás valószínűsége és minden egyéb kapcsolódó tényező miként képezi azon elégséges intézkedések részét, amelyekkel elérhető a lehető legjobb eredmény biztosítása az ügyfél számára;
adott esetben tájékoztatás arra vonatkozóan, hogy a vállalkozás kereskedési helyszínen kívül hajt végre megrendeléseket, ennek következményei, mint például az ebből származó partnerkockázat, és az ügyfél kérésére kiegészítő tájékoztatás e végrehajtási módról;
egyértelmű és világos figyelmeztetés arra vonatkozóan, hogy az ügyféltől származó meghatározott utasítások a megbízásoknak az utasításokkal összefüggő elemei tekintetében megakadályozhatják a vállalkozást a megbízások lehető legjobb eredményű elérésére a végrehajtási politikában megtervezett és kialakított lépések megtételében;
a végrehajtási helyszínek kiválasztási folyamatának, az alkalmazott végrehajtási stratégiák, a megvalósult végrehajtás minőségének elemzésére használt eljárások és folyamatok valamint annak összefoglalása, hogy miként követi nyomon és miként ellenőrzi a vállalkozás, hogy megvalósult-e a lehető legjobb eredmények elérése az ügyfelek számára.
E tájékoztatást tartós adathordozón vagy weboldal segítségével nyújtják (ahol ez nem minősül tartós adathordozónak), feltéve hogy teljesülnek a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételek.
6. SZAKASZ
Az ügyfelek megbízásainak kezelése
67. cikk
Általános elvek
(A 2014/65/EU irányelv 28. cikkének (1) bekezdése és 24. cikkének (1) bekezdése)
A befektetési vállalkozásnak a következő elveknek kell megfelelnie az ügyfélmegbízások végrehajtásakor:
biztosítja, hogy az ügyfelek nevében végrehajtott megbízásokat haladéktalan és pontos rögzítését és allokálását;
az egyébként összehasonlítható ügyfélmegbízásokat sorrendben és azonnal végrehajtja, kivéve, ha a megbízás jellege vagy az érvényes piaci feltételek miatt ez kivitelezhetetlen, vagy az ügyfél érdekei másképp kívánják;
a megbízás megfelelő végrehajtásával kapcsolatban felmerülő lényeges nehézség észlelésekor azonnal tájékoztatja ügyfelét.
68. cikk
A megbízások összevonása és allokációja
(A 2014/65/EU irányelv 28. cikkének (1) bekezdése és 24. cikkének (1) bekezdése)
A befektetési vállalkozás csak abban az esetben hajthat végre ügyfélmegbízást vagy a saját számlára történő ügyletet más ügyfélmegbízással összevontan, ha a következő feltételek teljesülnek:
a megbízások és ügyletek összevonása összességében valószínűleg nem fog azon ügyfelek hátrányával járni, akiknek megbízásait össze kívánják vonni;
a befektetési vállalkozás minden ilyen ügyfelet tájékoztatott arról, hogy az összevonás egyes megbízások tekintetében hátránnyal járhat;
létrehozza és hatékonyan végrehajtja az ilyen megbízások és ügyletek tisztességes allokációjára szolgáló, pontosan megfogalmazott megbízás-allokációs politikát, amelyben szerepel, hogy a megbízások nagyságrendje és ára miként határozza meg az allokációkat és a részleges végrehajtások kezelését.
69. cikk
A saját számlás ügyletek összevonása és allokációja
(A 2014/65/EU irányelv 28. cikkének (1) bekezdése és 24. cikkének (1) bekezdése)
Amennyiben a befektetési vállalkozás alapos okokkal alátámasztja, hogy az összevonás nélkül nem tudta volna ilyen kedvező feltételekkel – vagy egyáltalán – végrehajtani a megbízást, a 68. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett megbízás-allokációs politikájának megfelelően a saját számlás ügylet arányosan allokálható.
70. cikk
Az ügyfélmegbízások azonnali, tisztességes és gyors teljesítése és a kereskedési helyszínen kereskedett részvényekre vonatkozó nem végrehajtott limitáras ügyfélmegbízások közzététele
(A 2014/65/EU irányelv 28. cikke)
7. SZAKASZ
Elfogadható partnerek
71. cikk
Elfogadható partnerek
(A 2014/65/EU irányelv 30. cikke)
Amennyiben az ügyfél elfogadható partnerkénti elbírálását kéri a 2014/65/EU irányelv 30. cikkének (3) bekezdése szerint, a következő eljárást kell követni:
a befektetési vállalkozás egyértelműen, írásban figyelmezteti az ügyfelet az ilyen kérelem következményeiről, ideértve a védelmi jogokat, amelyeket az ügyfél elveszíthet;
az ügyfél írásban megerősíti, hogy kérelmezi elfogadható partnerként történő kezelését, amely vonatkozhat általános jelleggel a kezelésre, egy vagy több befektetési szolgáltatásra vagy ügyletre, illetve ügylet- vagy terméktípusra, valamint azt, hogy tisztában van azzal, hogy a kérelem következményeként milyen védelmet veszíthet el.
8. SZAKASZ
Nyilvántartás
72. cikk
A nyilvántartások megőrzése
(A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (6) bekezdése)
A nyilvántartást olyan adathordozón kell megőrizni, amely az adattárolást alkalmassá teszi az illetékes hatóság számára jövőbeni hivatkozás céljából történő hozzáférésre, oly módon, hogy a következő feltételek teljesüljenek:
a hatáskörrel rendelkező hatóság közvetlen hozzáféréssel rendelkezik az adatokhoz, és minden egyes portfólióügylet-feldolgozás legfontosabb szakaszát vissza tudja keresni;
minden javítás vagy módosítás, illetve a nyilvántartások javítást vagy módosítást megelőző tartalma könnyen vizsgálható;
a nyilvántartások más módon nem manipulálhatók vagy módosíthatók;
amennyiben az adatok elemzése nem valósítható meg könnyedén az adatok mennyiségéből és jellegéből adódóan, lehetséges azok informatikai vagy egyéb hatékony módon történő feldolgozása; továbbá
a vállalkozás megoldásai az alkalmazott technológiától függetlenül megfelelnek a nyilvántartási követelményeknek.
Az e rendelet I. mellékletében azonosított adatok felsorolása nem érinti a más jogszabályokból származó nyilvántartási kötelezettségeket.
Az illetékes hatóságok előírhatják a befektetési vállalkozás számára az e rendelet I. mellékletében foglalt listán kívüli egyéb adatok nyilvántartását.
73. cikk
A befektetési vállalkozás és az ügyfél nyilvántartás-vezetési jogai és kötelezettségei
(A 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (5) bekezdése)
A befektetési vállalkozás és az ügyfél között a szolgáltatás nyújtásáról kötött megállapodás szerint a vállalkozásra és az ügyfélre vonatkozó jogokat és kötelezettségeket rögzítő nyilvántartást, illetve a vállalkozás által az ügyfélnek nyújtott szolgáltatás feltételeit legalább az ügyféllel fenntartott kapcsolat időtartama alatt meg kell őrizni.
74. cikk
Az ügyfélmegbízások és a kereskedésre irányuló döntés nyilvántartása
(A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (6) bekezdése)
A befektetési vállalkozás az összes, ügyféltől kapott eredeti megbízást és minden kereskedésre irányuló eredeti döntést azonnal rögzíti, és az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátja legalább az e rendelet IV. mellékletének 1. szakaszában meghatározott részleteket azoknak az adott megbízásra vagy kereskedési döntésre való alkalmazhatóságának mértéke szerint.
Amennyiben az e rendelet IV. mellékletének 1. szakaszában meghatározott részleteket a 600/2014/EU rendelet 25. és 26. cikke is előírja, azokat konzisztens módon és a 600/2014/EU rendelet 25. és 26. cikkében meghatározott azonos szabályok szerint kell megőrizni.
75. cikk
Az ügyletek és megbízások feldolgozásáról vezetett nyilvántartások
(A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (6) bekezdése)
A befektetési vállalkozás az ügyféltől kapott megbízás vagy a kereskedésre irányuló döntés meghozatala után azonnal rögzíti és az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátja legalább az e rendelet IV. mellékletének 2. szakaszában meghatározott részleteket azoknak az adott megbízásra vagy kereskedési döntésre való alkalmazhatóságának mértéke szerint.
Amennyiben a IV. melléklet 2. szakaszában meghatározott részleteket a 600/2014/EU rendelet 25. és 26. cikke is előírja, azokat konzisztens módon és a 600/2014/EU rendelet 25. és 26. cikkében meghatározott azonos szabályok szerint kell megőrizni.
76. cikk
A telefonbeszélgetések vagy az elektronikus kommunikáció nyilvántartása
(A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (7) bekezdése)
A befektetési vállalkozásnak hatékony, írásban meghatározott nyilvántartást kell kidolgoznia, fenntartania és végrehajtania a telefonbeszélgetések és az elektronikus kommunikáció tekintetében, amely illik a vállalkozás méretéhez és felépítéséhez, valamint az üzletmenet jellegéhez, hatóköréhez és összetettségéhez. E politikának a következőket kell tartalmaznia:
a telefonbeszélgetések és az elektronikus kommunikáció azonosítása, ideértve a jelentős belső telefonbeszélgetéseket és elektronikus kommunikációt, amelyek a 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (7) bekezdése szerint nyilvántartási kötelezettség tárgyát képezik; továbbá
azon követendő eljárások és meghozandó intézkedések leírását, amelyek biztosítják a vállalkozás megfelelőségét a 2014/65/EU irányelv 16. cikke (7) bekezdésének harmadik és nyolcadik albekezdésével amennyiben rendkívüli események merülnek fel és a vállalkozás nem képes a beszélgetések vagy a kommunikáció rögzítésére a vállalkozás által kiadott, elfogadott vagy megengedett készülékekkel. Az ilyen rendkívüli eseményekről szóló bizonyítékot meg kell őrizni és az illetékes hatóságok számára elérhetővé kell tenni.
A befektetési szolgáltatások, valamint az új és meglévő ügyfelek megbízásainak fogadásához, továbbításához és végrehajtásához kapcsolódó tevékenységek megkezdése előtt a befektetési vállalkozás a következőkről tájékoztatja az ügyfelet:
a beszélgetések és a kommunikáció rögzítésre kerül; továbbá
az ügyféllel folytatott beszélgetések és kommunikáció rögzített változatának másolata kérésre rendelkezésre bocsátható öt éves időszakra vonatkozóan, illetve az illetékes hatóság kérésére maximum hét éves időszakra vonatkozóan.
Az első albekezdésben említett tájékoztatást az ügyfelek számára a befektetési szolgáltatás nyújtása során használt nyelv(ek)en kell bemutatni.
A befektetési vállalkozás az ügyféllel folytatott jelentős beszélgetések lényeges információit tartós adathordozón rögzíti. A tájékoztatás magában foglalja legalább a következő információkat:
a megbeszélés napja és időpontja;
a megbeszélés helyszíne;
a résztvevők személye;
a megbeszélés kezdeményezője; továbbá
az ügyfélmegbízás fontos adatai, ideértve az árat, a volument, a megbízás típusát valamint az átadás vagy a végrehajtás előírt időpontját.
A nyilvántartásokat oly módon kell adathordozón tárolni, hogy kérésre könnyen elérhetőek legyenek és az ügyfelek rendelkezésére álljanak.
A vállalkozások biztosítják a telefonbeszélgetések és az elektronikus kommunikáció nyilvántartásainak minőségét, helytállóságát és teljességét.
9. SZAKASZ
KKV-tőkefinanszírozási piacok
77. cikk
A kkv-kénti minősítés
(A 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 13. pontja)
A 2014/65/EU irányelv 33. cikke (3) bekezdésének a) pontja alkalmazásában az olyan kibocsátó tekinthető kkv-nak, amelynek részvényei három évnél rövidebb ideje kerültek piaci bevezetésre és piaci tőkeértéke 200 millió EUR alatt van a következő elemek egyike alapján:
az első kereskedési napon elért záró árfolyam, ha a részvények piaci bevezetésére kevesebb mint egy éve került sor;
az első kereskedési év utolsó kereskedési napján elért záró árfolyam, ha a részvények piaci bevezetésére több mint egy éve, de kevesebb mint két éve került sor;
a piaci bevezetés első és második kereskedési éve utolsó kereskedési napján elért záró árfolyamok átlaga, ha a részvények piaci bevezetésére több mint két éve, de kevesebb mint három éve került sor.
78. cikk
Kkv-tőkefinanszírozási piacként való bejegyzés
(A 2014/65/EU irányelv 33. cikkének (3) bekezdése)
Az illetékes hatóság a 2014/65/EU irányelv 33. cikke (3) bekezdésének b)–g) pontjában meghatározott egyéb bejegyzési feltételek sérelme nélkül kkv-tőkefinanszírozási piacaként jegyzi be a működési múlttal nem rendelkező kérelmezőt, majd három naptári év elteltével ellenőrzi, hogy megfelel-e a kkv-k első albekezdés szerint meghatározott minimális arányának.
Tekintettel a 2014/65/EU irányelv 33. cikke (3) bekezdésének b), c), d) és f) pontjában foglalt kritériumokra, az MTF működtetőjének székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága kizárólag akkor jegyezheti be az MTF-t kkv-tőkefinanszírozási piacként, ha az MTF-re teljesülnek a következő feltételek:
tárgyilagos és átlátható szempontokat érvényesítő szabályokat dolgozott ki és alkalmaz a kereskedésbe történő induló és folyamatos bevezetésre a kereskedési helyszínén;
feladatainak teljesítéséhez illeszkedő és a kereskedési helyszínére bevezetett pénzügyi eszközök tisztességes és rendezett kereskedését biztosító működési modellel rendelkezik;
olyan szabályokat dolgozott ki és alkalmaz, amelyek – amennyiben a 2003/71/EK irányelv nem alkalmazandó – előírják a pénzügyi eszközeit az MTF-re bevezetni kívánó kibocsátó számára a kibocsátó felelősségére összeállított, olyan megfelelő bevezetési dokumentum közzétételét, amely egyértelműen megjelöli, hogy jóváhagyták-e vagy felülvizsgálták-e, és amennyiben igen, ki által;
olyan szabályokat dolgozott ki és alkalmaz, amelyek meghatározzák a c) pontban említett bevezetési dokumentum minimális tartalmát oly módon, hogy az a befektetőknek megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a kibocsátó pénzügyi helyzetének és kilátásainak, valamint a kibocsátó értékpapírjaihoz fűződő jogoknak a megalapozott értékeléséhez;
előírja a kibocsátó számára, hogy a c) pontban említett bevezetési dokumentumban nyilatkozzon, hogy véleménye szerint működő tőkéje elegendő-e jelenlegi szükségleteire, és amennyiben nem elegendő, akkor arról is, hogy miként szándékozik pótolni a szükséges működő tőkét;
megtette az intézkedéseket annak érdekében, hogy a c) pontban említett bevezetési dokumentum megfelelő felülvizsgálat tárgyát képezze teljessége, következetessége és érthetősége vonatkozásában;
előírja a kereskedési helyszínére bevezetett értékpapírok kibocsátói számára, hogy minden üzleti év végét követően 6 hónapon belül éves pénzügyi beszámolót és minden üzleti év első 6 hónapjának végét követően 4 hónapon belül féléves pénzügyi beszámolót tegyenek közzé;
biztosítja a kereskedési helyszínére bevezetett értékpapírok kibocsátói által közzétett, a 2003/71/EK irányelvnek megfelelően összeállított kibocsátási tájékoztatók, a c) pontban említett bevezetési dokumentumok, a g) pontban említett pénzügyi beszámolók és az 596/2014/EU rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében meghatározott információk nyilvánosság számára való hozzáférhetőségét oly módon, hogy megjeleníti ezeket honlapján, vagy közvetlen linket szolgáltat a kibocsátók azon weboldalához, ahol e dokumentumokat, jelentéseket és információkat közzétették;
biztosítja, hogy a h) pontban említett szabályozási információk és közvetlen linkek legalább öt évig elérhetőek legyenek honlapján;
előírja azon kibocsátók számára, amelyek részvényeik kereskedésbe való első bevezetését kérik az általa működtetett helyszínen, hogy a kibocsátott részvényeik egy minimumösszegét bocsássák rendelkezésre az MTF-en való kereskedés céljából azon küszöbértéknek megfelelően, amelyet az MTF működtetője határoz meg vagy abszolút értékként vagy a teljes kibocsátott részvénytőke százalékaként.
Az MTF működtetője mentesítheti az e bekezdés első albekezdésének g) pontjában említett féléves pénzügyi jelentések közzétételére vonatkozó előírás alól azokat a kibocsátókat, amelyek tulajdonviszonyt megtestesítő eszközével az MTF-en nem kereskednek. Amennyiben az MTF működtetője alkalmazza az ezen albekezdés első mondatában meghatározott lehetőséget, az illetékes hatóság az első albekezdés g) pontja alkalmazásában nem írhatja elő, hogy azon kibocsátók, amelyek tulajdonviszonyt megtestesítő eszközével az MTF-en nem kereskednek, félévente pénzügyi jelentést tegyenek közzé.
79. cikk
Kkv-tőkefinanszírozási piacként való bejegyzés törlése
(A 2014/65/EU irányelv 33. cikkének (3) bekezdése)
IV. FEJEZET
A KERESKEDÉSI HELYSZÍNEK MŰKÖDÉSI KÖTELEZETTSÉGEI
80. cikk
A befektetők érdekeit és a piac szabályos működését jelentősen sértőnek minősülő körülmények
(A 2014/65/EU irányelv 32. cikkének (1) bekezdése, 32. cikkének (2) bekezdése, 52. cikkének (1) bekezdése és 52. cikkének (2) bekezdése)
A 2014/65/EU irányelv 32. cikkének (1) bekezdése, 32. cikkének (2) bekezdése, 52. cikkének (1) bekezdése és 52. cikkének (2) bekezdése alkalmazásában egy pénzügyi eszköz kereskedésének felfüggesztését vagy kereskedésből való törlését legalább a következő körülmények esetén a befektetők érdekeit és a piac szabályos működését valószínűsíthetően jelentősen sértő körülménynek kell tekinteni:
amennyiben a pénzügyi stabilitást fenyegető rendszerszintű kockázatot hoz létre, nevezetesen amikor szükségessé teszi egy piaci erőfölény enyhítését, vagy amikor jelentős mértékű elszámolási kötelezettség nemteljesítését okozza;
ha a piaci kereskedés folytatása a kritikus kereskedés utáni kockázatkezelési feladatok ellátásához szükséges azokban az esetekben, amikor valamely klíringtag a központi szerződő fél nemteljesítési eljárásai szerinti nemteljesítéséből eredően pénzügyi eszközök felszámolására van szükség, és a központi szerződő fél elfogadhatatlan kockázatoknak lenne kitéve a letéti követelmények kiszámítására való képtelensége következtében;
amennyiben a kibocsátó pénzügyi életképességét veszélyezteti, például amikor a kibocsátó társasági ügyletet vagy tőkeemelést hajt végre.
Annak meghatározásához, hogy egy felfüggesztés vagy törlés a befektetők érdekeit és a piac szabályos működését adott esetben jelentősen sértő körülménynek minősül-e, az illetékes nemzeti hatóság, a szabályozott piacot működtető piacműködtető, illetőleg az MTF-et vagy OTF-et működtető befektetési vállalkozás vagy piacműködtető figyelembe vesz minden jelentős tényezőt, köztük a következőket:
a piac jelentősége a likviditás tekintetében, amennyiben az intézkedés következményei más piacokkal összehasonlítva valószínűleg jelentősebbek a nagyobb likviditással rendelkező piacok esetében;
a tervezett intézkedés jellege, amennyiben a befektetőknek a pénzügyi eszközökkel kereskedési helyszíneken történő kereskedési képességére tartós hatással bíró intézkedések, például a törlés, valószínűsíthetően jelentősebb mértékben hatnak a befektetőkre, mint más intézkedések;
azon elegendő mértékben kapcsolódó származtatott eszközök, indexek vagy referenciamutatók felfüggesztésének vagy törlésének továbbgyűrűző hatása, amelyeknek a törölt vagy felfüggesztett eszköz alapterméke vagy összetevője;
a felfüggesztés hatása a nem pénzügyi szerződő fél piaci végfelhasználókra, például azokra a szervezetekre, amelyek az üzleti kockázatok fedezése érdekében kereskednek pénzügyi eszközökkel.
81. cikk
Pénzügyi eszközzel kapcsolatban a kereskedési helyszín szabályainak jelentős mértékű megsértésére, szabálytalan kereskedési feltételekre vagy rendszerzavarokra utaló körülmények
(A 2014/65/EU irányelv 31. cikkének (2) bekezdése és 54. cikkének (2) bekezdése)
82. cikk
Az 596/2014/EU rendelet szerint tiltott magatartásra utaló körülmények
(A 2014/65/EU irányelv 31. cikkének (2) bekezdése és 54. cikkének (2) bekezdése)
Mielőtt tájékoztatja az illetékes nemzeti hatóságot, a pénzügyi eszközt és/vagy kapcsolódó pénzügyi eszközt forgalmazó egy vagy több kereskedési helyszín működtetője arányos megközelítést alkalmaz, és a következők figyelembevételével értékeli a felmerülő jeleket, ideértve azon fontos jeleket is, amelyek nem szerepelnek kifejezetten e rendelet III. mellékletének B. szakaszában:
a kereskedési helyszínen a kereskedésbe bevezetett vagy kereskedett pénzügyi eszközök szokásos kereskedési struktúrától való eltérése; valamint
a piacműködtető rendelkezésre álló vagy általa elérhető információk, legyen szó a kereskedési helyszín műveleteire vonatkozó belső vagy nyilvánosan elérhető információkról.
V. FEJEZET
AZ ÁRUALAPÚ SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEKKEL KAPCSOLATOS POZÍCIÓK JELENTÉSE
83. cikk
A pozíciók jelentése
(A 2014/65/EU irányelv 58. cikkének (1) bekezdése)
A 2014/65/EU irányelv 58. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett heti jelentések alkalmazásában az ilyen jelentések közzététele tekintetében a kereskedési helyszínre vonatkozó kötelezettség csak akkor alkalmazandó, ha mindkét következő küszöbértéket elérik:
20 nyitott pozíciótulajdonos található egy adott szerződésben egy adott kereskedési helyszínen; valamint
az összes nyitott hosszú vagy rövid pozíció az adott árualapú származtatott ügylet tételszámában kifejezett bruttó abszolút összege 10 000 vagy annál több tétel.
A kibocsátási egységek és azok származtatott termékei esetében a b) pont nem alkalmazandó.
VI. FEJEZET
AZ ADATSZOLGÁLTATÓKRA VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEK
84. cikk
A piaci adatok ésszerű üzleti alapon történő rendelkezésre bocsátására irányuló kötelezettség
(A 2014/65/EU irányelv 64. cikkének (1) bekezdése és 1. cikke)
85. cikk
A piaci adatok költségalapon történő rendelkezésre bocsátása
(A 2014/65/EU irányelv 64. cikkének (1) bekezdése és 65. cikkének (1) bekezdése)
86. cikk
A piaci adatok megkülönböztetésmentes rendelkezésre bocsátására irányuló kötelezettség
(A 2014/65/EU irányelv 64. cikkének (1) bekezdése és 65. cikkének (1) bekezdése)
A különböző ügyfél-kategóriáknak felszámított árak közötti esetleges eltéréseknek arányosnak kell lenniük azzal, hogy a piaci adatok milyen értéket képviselnek az adott ügyfelek számára, figyelembe véve a következőket:
a piaci adatok hatóköre és léptéke, beleértve a lefedett pénzügyi eszközök számát és a kereskedési volument;
a piaci adatok ügyfél általi felhasználásának jellege, például az ügyfél saját kereskedési tevékenységéhez való felhasználás, viszonteladás vagy adatösszesítés.
87. cikk
Felhasználónkénti díjak
(A 2014/65/EU irányelv 64. cikkének (1) bekezdése és 65. cikkének (1) bekezdése)
88. cikk
A piaci adatok leválasztása és bontása
(A 2014/65/EU irányelv 64. cikkének (1) bekezdése és 65. cikkének (1) bekezdése)
89. cikk
Az átláthatóságra irányuló kötelezettség
(A 2014/65/EU irányelv 64. cikkének (1) bekezdése és 65. cikkének (1) bekezdése)
A közzététel magában foglalja a következőket:
az aktuális árjegyzékek, beleértve a következőket:
a megjelenítést alkalmazó felhasználás felhasználónkénti díja;
a megjelenítést nem alkalmazó felhasználás díjai;
árengedmény-politika;
az engedélyre vonatkozó feltételekkel összefüggő díjak;
a kereskedés előtti és a kereskedés utáni piaci adatokra vonatkozó díjak;
egyéb információ-alkészletekre vonatkozó díjak, ideértve a a 600/2014/EU rendelet 12. cikkének (2) bekezdése szerinti szabályozástechnikai standardoknak megfelelően előírt információkat;
egyéb szerződési feltételek;
a jövőbeni árváltozások legalább 90 nappal korábbi előzetes közzététele;
a piaci adatok tartalmára vonatkozó tájékoztatás, beleértve a következőket:
a lefedett eszközök száma;
a lefedett eszközök teljes forgalma;
a kereskedés előtti és a kereskedés utáni piaci adatok aránya;
a piaci adatokon felül szolgáltatott esetleges egyéb adatokra vonatkozó információk;
a szolgáltatott piaci adatok használati díja legutóbbi módosításának dátuma;
a piaci adatokhoz való hozzáférés biztosításából szerzett bevétel és annak az APA vagy a CTP teljes bevételéhez viszonyított aránya;
tájékoztatás az ár meghatározásának módjáról, ezen belül az alkalmazott költségelszámolási módszerekről, valamint arról, hogy az APA-k és a CTP-k mely konkrét elvek alapján osztják fel közvetlen és változó közös költségeiket, illetve osztják meg rögzített közös költségeiket a piaci adatok előállítása és forgalmazása, illetve az általuk nyújtott egyéb szolgáltatások között.
VII. FEJEZET
ILLETÉKES HATÓSÁGOK ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
90. cikk
A fogadó tagállamban található kereskedési helyszín műveleteinek lényegi fontosságúvá minősítése
(A 2014/65/EU irányelv 79. cikkének (2) bekezdése)
A szabályozott piacnak a fogadó tagállamban végrehajtott műveletei akkor minősülnek lényeges fontosságúnak az ilyen fogadó tagállamban az értékpapírpiacok működése, illetve a befektetők védelme szempontjából, ha az alábbi kritériumok valamelyike teljesül:
a fogadó tagállam korábban az adott szabályozott piac székhely szerinti tagállama volt;
az adott szabályozott piac egyesülés, felvásárlás vagy más egyéb formájú átadás útján megszerezte a szabályozott piac tevékenységének egészét vagy egy részét, amelyet korábban olyan piaci szereplő üzemeltetett, amelynek bejegyzett irodája vagy székhelye a fogadó tagállamban volt.
Egy MTF-nek vagy OTF-nek a fogadó tagállamban végrehajtott műveletei akkor minősülnek lényeges fontosságúnak az ilyen fogadó tagállamban az értékpapírpiacok működése, illetve a befektetők védelme szempontjából, ha az (1) bekezdésben meghatározott kritériumok teljesülnek az MTF-re vagy az OTF-re és az alábbi kiegészítő kritériumok közül legalább egy teljesül:
mielőtt az (1) bekezdésben meghatározott helyzetek bekövetkeztek az MTF vagy az OTF vonatkozásában, a kereskedési helyszín legalább 10 %-os piaci részesedéssel rendelkezik a fogadó tagállamban az összes forgalom tekintetében, pénzügyi szempontból, a rendszeres internalizáló kereskedés szempontjából, a 600/2014/EU rendelet átláthatósági kötelezettsége alá eső legalább egy eszközosztályban;
az MTF vagy az OTF kkv-tőkefinanszírozási piacaként került bejegyzésre.
VIII. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
91. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2018. január 3-tól kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
I. MELLÉKLET
Nyilvántartás
A befektetési vállalkozások által minimálisan rögzítendő adatok listája, a tevékenységük jellegétől függően
Kötelezettség jellege |
Nyilvántartás típusa |
Tartalom összefoglalása |
Jogszabályi hivatkozás |
Ügyfélértékelés |
|||
|
Ügyfeleknek adott információ |
A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (4) bekezdésében és az e rendelet 44–51. cikkében előírt tartalom |
A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (4) bekezdése Az e rendelet 44–51. cikke |
|
Ügyfél-megállapodások |
A 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (5) bekezdésében előírt nyilvántartás |
A 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (5) bekezdése Az e rendelet 58. cikke |
|
Az alkalmasság és a megfelelőség értékelése |
A 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (2) és (3) bekezdésében és az e rendelet 54., 55. és 60. cikkében előírt tartalom |
A 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (2) és (3) bekezdése Az e rendelet 54., 55. és 56. cikke. |
Megbízások kezelése |
|||
|
Ügyfélmegbízások kezelése – Összevont ügyletek |
Az e rendelet 67–70. cikkében előírt nyilvántartások |
A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (1) bekezdése és 28. cikkének (1) bekezdése Az e rendelet 67–70. cikke |
|
A saját számlás ügyletek összevonása és allokációja |
Az e rendelet 69. cikkében előírt nyilvántartás |
A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (1) bekezdése és 28. cikkének (1) bekezdése Az e rendelet 69. cikke |
Ügyfélmegbízások és ügyletek |
|||
|
Az ügyfélmegbízások vagy a kereskedésre irányuló döntések nyilvántartása |
Az e rendelet 74. cikkében előírt nyilvántartás |
A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (6) bekezdése Az e rendelet 74. cikke |
|
Az ügyletek és megbízások feldolgozásáról vezetett nyilvántartások |
Az e rendelet 75. cikkében előírt nyilvántartás |
A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (6) bekezdése Az e rendelet 75. cikke |
Jelentés az ügyfeleknek |
|||
|
Az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó kötelezettség |
Az e rendelet 59–63. cikkében előírt tartalom |
A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (1) és (6) bekezdése és 25. cikkének (1) és (6) bekezdése Az e rendelet 59–63. cikke |
Az ügyfelek eszközeinek védelme |
|||
|
Az ügyfelek befektetési vállalkozás által tartott pénzügyi eszközei |
A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (8) bekezdésében és az (EU) 2017/593 felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelv 2. cikkében előírt nyilvántartások |
A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (8) bekezdése Az (EU) 2017/593 felhatalmazáson alapuló irányelv 2. cikke |
|
Az ügyfelek befektetési vállalkozás által tartott pénzeszközei |
A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (9) bekezdésében és az (EU) 2017/593 felhatalmazáson alapuló irányelv 2. cikkében előírt nyilvántartások |
A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (9) bekezdése Az (EU) 2017/593 felhatalmazáson alapuló irányelv 2. cikke |
|
Az ügyfelek pénzügyi eszközeinek felhasználása |
Az (EU) 2017/593 felhatalmazáson alapuló irányelv 5. cikkében előírt nyilvántartások |
A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (8), (9) és (10) bekezdése Az (EU) 2017/593 felhatalmazáson alapuló irányelv 5. cikke |
Az ügyfelekkel folytatott kommunikáció |
|||
|
A költségekre és a kapcsolódó díjakra vonatkozó információ |
Az e rendelet 50. cikkében előírt tartalom |
A 2014/65/EU irányelv 24. cikke (4) bekezdésének c) pontja. Az e rendelet 50. cikke |
|
A befektetési vállalkozásra és szolgáltatásaira, a pénzügyi eszközökre és az ügyfelek eszközeinek védelmére vonatkozó információ |
Az e rendelet 47., 48. és 49. cikkében előírt tartalom |
A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (4) bekezdése Az e rendelet 47., 48. és 49. cikke |
|
Ügyfeleknek adott információ |
A kommunikációról vezetett nyilvántartások |
A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (3) bekezdése Az e rendelet 46. cikke |
|
Marketingközlemények (kivéve a szóbeli formát) |
A befektetési vállalkozás által kiadott minden marketingközlemény (kivéve a szóbeli formát) az e rendelet 44. és 46. cikke szerint |
A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (3) bekezdése Az e rendelet 44. és 46. cikke |
|
Lakossági ügyfeleknek nyújtott befektetési tanácsadás |
i. A befektetési tanácsadás nyújtásának ténye, időpontja és napja, és ii. az ajánlott pénzügyi eszköz iii. az ügyfélnek készített megfelelőségi jelentés |
A 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (6) bekezdése Az e rendelet 54. cikke |
|
Befektetéssel kapcsolatos kutatás |
A befektetési vállalkozás által a befektetési témájú kutatásról tartós adathordozón kiadott anyag |
A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (3) bekezdése Az e rendelet 36. és 37. cikke |
Szervezeti követelmények |
|||
|
A vállalkozás üzleti és belső szervezete |
Az e rendelet 21. cikke (1) bekezdésének f) pontjában előírt nyilvántartások |
A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (2)–(10) bekezdése Az e rendelet 21. cikke (1) bekezdésének f) pontja |
|
Megfelelési jelentések |
A vezetői testületnek küldött megfelelési jelentések |
A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (2) bekezdése Az e rendelet 22. cikke (2) bekezdésének c) pontja és 25. cikkének (2) bekezdése |
|
Az összeférhetetlenségre vonatkozó nyilvántartás |
Az e rendelet 35. cikkében előírt nyilvántartás |
A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (3) bekezdése Az e rendelet 35. cikke |
|
Ösztönzők |
Az ügyfelek számára közzétett információk a 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (9) bekezdése szerint |
A 2014/65/EU irányelv 24. cikkének (9) bekezdése Az (EU) 2017/593 felhatalmazáson alapuló irányelv 11., 12. és 13. cikke |
|
Kockázatkezelési jelentések |
A felső vezetésnek küldött kockázatkezelési jelentések |
A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (5) bekezdése Az e rendelet 23. cikke (1) bekezdésének b) pontja és 25. cikkének (2) bekezdése |
|
Belső ellenőrzési jelentések |
A felső vezetésnek küldött belső ellenőrzési jelentések |
A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (5) bekezdése Az e rendelet 24. cikke és 25. cikkének (2) bekezdése |
|
Panaszkezelési nyilvántartások |
Az egyes panaszok és a kezelésükre alkalmazott panaszkezelő intézkedések |
A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (2) bekezdése Az e rendelet 26. cikke |
|
Személyes ügyletekre vonatkozó nyilvántartások |
Az e rendelet 29. cikke (5) bekezdésének c) pontjában előírt nyilvántartások |
A 2014/65/EU irányelv 16. cikkének (2) bekezdése Az e rendelet 29. cikke (5) bekezdésének c) pontja |
II. MELLÉKLET
Költségek és díjak
Az ügyfelekkel közölt költségekben szerepeltetendő költségek ( 16 )
1. táblázat – Az ügyfélnek nyújtott befektetési szolgáltatás(ok)ért és/vagy a kiegészítő szolgáltatásokért felszámított költségek és kapcsolódó díjak, amelyek részét képezik a közlendő összegnek
Közlendő költségtételek |
Példák: |
|
A befektetési szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos egyszeri költségek |
A befektetési vállalkozásnak a befektetési szolgáltatás(ok) kezdetekor vagy befejezésekor fizetett minden költség és díj. |
Letéti díjak, megszüntetési díjak és befektetésváltási költségek (1). |
A befektetési szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos folyamatos költségek |
A befektetési vállalkozásoknak az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásaikért fizetett folyamatos költségek és díjak |
Kezelési díjak, tanácsadási díjak, letétkezelési díjak. |
A befektetési szolgáltatás nyújtása során kezdeményezett tranzakciókkal kapcsolatos költségek |
A befektetési vállalkozás vagy egyéb felek által végzett tranzakciókkal kapcsolatos minden költség és díj. |
Alkuszi jutalékok (2), az alapkezelőnek fizetett jegyzési és visszaváltási díjak, platformdíjak, árrések (az ügylet árába beágyazva), illeték, tranzakciós adó és devizaköltségek. |
A kiegészítő szolgáltatásokkal kapcsolatos költségek |
A fenti költségek között nem szereplő, kiegészítő szolgáltatásokkal kapcsolatos költségek és díjak |
Kutatási költségek Letétkezelési költségek |
Eseti költségek |
|
Teljesítménydíj |
(1)
A befektetésváltási költségek alatt olyan költségek értendők (ha vannak), amelyek akkor merülnek fel a befektetők számára, ha váltanak az egyik befektetési vállalkozásról másikra.
(2)
Az alkuszi jutalék a befektetési vállalkozások által a megbízások végrehajtásáért felszámított költség. |
2. táblázat – A pénzügyi eszközzel kapcsolatos minden költség és díj, amelynek szerepelnie kell a közölt összegben
Közlendő költségtételek |
Példák: |
|
Egyszeri költségek |
Minden olyan költség és díj (a pénzügyi eszköz árában vagy azon felül), amelyet a termék szállítóinak fizetnek a pénzügyi eszközbe történő befektetés kezdetekor vagy befejezésekor. |
Előre fizetett kezelési díj, strukturálási díj (1), forgalmazási díj. |
Folyamatos költségek |
A pénzügyi termék kezelésével kapcsolatos minden folyamatos költség és díj, amelyet levonnak a pénzügyi eszköz értékéből a pénzügyi eszközbe való befektetés során. |
Kezelési díjak, szolgáltatási költségek, swap díjak, értékpapír-hitelezési költségek és adók, finanszírozási költségek. |
A tranzakciókkal kapcsolatos költségek |
A befektetések megszerzése és eladása eredményeképpen felmerülő minden költség és díj. |
Alkuszi jutalékok, az alap által fizetett jegyzési és visszaváltási díjak, a tranzakciós árba beágyazott árrések, illeték, tranzakciós adó és devizaköltségek. |
Eseti költségek |
|
Teljesítménydíj |
(1)
A strukturálási díjak olyan díjak, amelyeket a strukturált befektetési termékek előállítói számítanak fel a termékek strukturálásáért. Ezek az előállító által nyújtott szolgáltatások szélesebb körét is lefedhetik. |
III. MELLÉKLET
A kereskedési helyszínek működtetőinek a nemzeti illetékes hatóságok felé fennálló azonnali tájékoztatási kötelezettsége
A. SZAKASZ
Olyan jelek, amelyek a pénzügyi eszközzel kapcsolatban a kereskedési helyszín szabályainak jelentős mértékű megsértésére vagy szabálytalan kereskedési feltételekre vagy rendszerzavarokra utalhatnak
A kereskedési helyszín szabályainak jelentős mértékű megsértései
1. A piaci szereplők megsértik a kereskedési helyszín azon szabályait, amelyeknek az a céljuk, hogy védjék a piac integritását, a piac szabályos működését vagy a többi piaci szereplő jelentős érdekeit; és
2. a kereskedési helyszín megítélése szerint a szabálysértés elég súlyos és nagy horderejű ahhoz, hogy indokolja a fegyelmi intézkedés fontolóra vételét.
Szabálytalan kereskedési feltételek
3. Az árfeltáró folyamatot huzamosabb ideig zavarják;
4. elérik vagy meghaladják a kereskedési rendszerek kapacitásainak határait;
5. az árjegyzők/likviditásszolgáltatók ismételten hibás kereskedésre panaszkodnak; vagy
6. a 2014/65/EU irányelv 48. cikkének és az irányelv végrehajtási intézkedéseinek megfelelő azon kritikus fontosságú mechanizmusok leállása vagy meghibásodása, amelyek feladata a kereskedési helyszín védelme az algoritmikus kereskedés kockázataival szemben.
Rendszerzavarok
7. A rendszer jelentős hibás működése vagy leállása, melynek következtében a piac nem elérhető, és a piaci szereplők nem tudnak megbízásokat bevinni, módosítani vagy törölni;
8. a rendszer jelentős hibás működése vagy leállása, melynek következtében a tranzakciókat nem lehet párosítani, és a piaci szereplők nem tudják pontosan megállapítani az elvégzett tranzakciók vagy az élő megbízások státuszát, és nem állnak rendelkezésre a kereskedéshez elengedhetetlen információk (pl. indexérték kiosztása bizonyos származtatott termékeknek az adott indexszel történő kereskedéséhez);
9. a rendszer jelentős hibás működése vagy leállása, melynek következtében nem lehet közölni a kereskedés előtti és utáni átláthatósági és egyéb adatokat, amelyeket a kereskedési helyszínek a 2014/65/EU irányelvben és a 600/2014/EU rendeletben meghatározott kötelezettségeiknek megfelelően közzétesznek;
10. a kereskedési helyszín azon rendszereinek jelentős hibás működése vagy leállása, amelyek figyelik és ellenőrzik a piaci résztvevők kereskedési tevékenységét; egyéb kapcsolódó szolgáltatóknál bekövetkező jelentős meghibásodás vagy leállás, különösen a központi szerződő felek és központi értéktárak esetében, ami hátrányos következményekkel jár a kereskedési rendszerre.
B. SZAKASZ
Az 596/2014/EU rendelet szerinti lehetséges visszaélésre utaló magatartás jelei
Lehetséges bennfentes kereskedésre vagy piaci manipulációra utaló jelek
1. Ügyletek és/vagy kereskedési megbízások egy konkrét pénzügyi eszközre való szokatlan koncentrációja egy tagnál/résztvevőnél vagy bizonyos tagok/résztvevők között;
2. kis számú tag/résztvevő között lebonyolított ügyletek meghatározott időszakon belüli szokatlan ismétlődése.
Lehetséges bennfentes kereskedelemre utaló jelek
3. Bizonyos tagok/résztvevők által egy vállalat pénzügyi eszközeit érintően végrehajtott szokatlan és jelentős kereskedés vagy kereskedési megbízások benyújtása fontos vállalati események vagy a vállalattal kapcsolatos árérzékeny információk bejelentése előtt; a megbízások/tranzakciók volumenében és/vagy árában váratlan és szokatlan változásokat előidéző kereskedési megbízások/ügyletek, az adott pénzügyi eszközzel kapcsolatos nyilvános bejelentések előtt;
4. ha a piac egy tagja/résztvevője közvetlenül azt megelőzően vagy azt követően hajt végre kereskedési megbízásokat vagy ügyleteket, hogy az adott tag/résztvevő vagy az azokhoz közismerten kapcsolódó személyek nyilvánosan elérhető kutatási vagy befektetési ajánlásokat dolgoznak ki vagy terjesztenek.
Lehetséges piaci manipulációra utaló jelek
A 18–23. pontban leírt jelek különösen relevánsak az automatizált kereskedési környezetben.
5. Olyan kereskedési megbízások, illetve végrehajtott ügyletek, amelyek az érintett kereskedési helyszínen az adott pénzügyi eszközzel folytatott ügyletek napi forgalmának jelentős hányadát képviselik, különösen ha ezek a tevékenységek a pénzügyi eszközök árának lényeges változásához vezetnek;
6. egy pénzügyi eszközt érintően jelentős vásárlási vagy eladási szándékkal rendelkező tag/résztvevő által adott olyan kereskedési megbízások vagy végrehajtott ügyletek, amelyek egy kereskedési helyszínen lényeges változást idéznek elő a pénzügyi eszköz árában;
7. olyan kereskedési megbízások, illetve végrehajtott ügyletek, amelyek a napi kereskedésen belül egy rövid időszakra koncentrálódnak, és később ellentétes irányú ármozgáshoz vezetnek;
8. olyan kereskedési megbízások, amelyek megváltoztatják a kereskedési helyszínre bevezetett vagy ott kereskedett pénzügyi eszközre vonatkozó legjobb vételi és eladási ajánlati árakat, vagy általánosabban, a piaci résztvevők számára rendelkezésre álló ajánlati könyvben szereplő adatokat, és amelyeket végrehajtás előtt törölnek;
9. egy tag/résztvevő olyan ügyletei vagy kereskedési megbízásai, amelyeknek nyilvánvalóan nincs más céljuk, mint hogy növeljék vagy csökkentsék egy pénzügyi eszköz árát vagy értékét, vagy jelentős befolyást gyakoroljanak annak kínálatára vagy keresletére mindenekelőtt a kereskedési nap referenciapontjához közel, például közvetlenül nyitás után vagy zárás előtt;
10. pénzügyi eszköz vétele vagy eladása a kereskedési időszak referenciaszakaszában (pl. nyitáskor, záráskor, elszámoláskor) a referenciaár (pl. nyitóár, záróár, elszámolási ár) növelése, csökkentése vagy meghatározott szinten (pl. nyitóáron, záróáron, elszámolóáron) tartása céljából (közismert nevén „marking the close” [„záróár beállítása” ]);
11. olyan ügyletek vagy kereskedési megbízások, amelyek azzal a hatással járnak, vagy valószínűleg azzal a hatással járnak, hogy növelik vagy csökkentik az adott napi vagy a kereskedés egy adott szakaszára vonatkozó súlyozott átlagárfolyamot;
12. olyan ügyletek vagy kereskedési megbízások, amelyek azzal a hatással járnak, vagy valószínűleg azzal a hatással járnak, hogy általuk a piaci árfolyam olyan helyzetben is meghatározható lesz, amelyben a pénzügyi eszköz likviditása vagy az ajánlati könyv mélysége egyébként nem lenne elegendő az árfolyam kereskedési napon belüli megállapításához;
13. ügylet végrehajtása, a vételi/eladási ár módosítása, ha a spread tényezőként szerepel bármilyen más – akár ugyanazon, akár másik kereskedési helyszínen végrehajtott – ügylet árának meghatározásában;
14. jelentős volument képviselő megbízások bevitele a kereskedési rendszer központi ajánlati könyvébe az aukció ármeghatározási szakasza előtt pár perccel, majd ezen megbízások visszavonása pár másodperccel azt megelőzően, hogy az ajánlati könyvet az aukciós ár kiszámítása céljából befagyasztják, így az elméleti nyitóár magasabbnak/alacsonyabbnak tűnhet, mint egyébként lenne;
15. nyilvános tájékoztató felületen megjelenő ügyletek vagy ügyletsorozatok végrehajtása, egy pénzügyi eszközzel kapcsolatos aktivitásra vagy ármozgásra utaló benyomás keltése céljából (közismert nevén „painting the tape” [„vetítés”]);
16. ugyanazon vagy különböző, de egymással összejátszó piaci tagok/szereplők által egyidejűleg vagy közel egyidejűleg, nagyon hasonló mennyiségre és hasonló árra vonatkozóan adott vételi és eladási kereskedési megbízások eredményeként végrehajtott ügyletek (közismert nevükön „improper matched orders” [„rosszhiszeműen párosított megbízások”]);
17. olyan ügyletek vagy kereskedési megbízások, amelyek azzal a hatással járnak, vagy valószínűleg azzal a hatással járnak, hogy kijátsszák velük a piacra vonatkozó kereskedési védőintézkedéseket (pl. volumenkorlátok, árkorlátok, vételi-eladási árfolyam különbségének paraméterei stb. vonatkozásában);
18. olyan kereskedési megbízások vagy megbízássorozatok adása, illetve olyan ügyletek vagy ügyletsorozatok végrehajtása, amelyek valószínűleg megindítanak vagy felerősítenek egy trendet, továbbá más piaci szereplőket a trend felgyorsítására vagy kiterjesztésére ösztönöznek valamilyen pozíció kedvező árfolyam melletti nyitásának/zárásának lehetővé tétele céljából (közismert nevén „momentum ignition” [„kezdőlökés”]);
19. nagy számú vagy nagy volumenű, többnyire a piaci ártól távoli valótlan megbízások adása az ajánlati könyv egyik oldalán annak érdekében, hogy elősegítsék az ajánlati könyv másik oldalán adott valós megbízás végrehajtását. A valós megbízás teljesülésekor a manipulatív megbízásokat visszavonják (közismert nevén „layering” és „spoofing” [„rétegzés” és „svindli”]);
20. kisösszegű kereskedési megbízások bevitele a rejtett megbízások szintjének megismerése és különösen a rejtett platformokon nyugvó megbízások felmérése céljából (közismert nevén „ping order” [„tapogatózó megbízás”]);
21. kereskedési megbízások nagy számban történő bevitele és/vagy visszavonása és/vagy frissítése, amelynek célja a többi piaci szereplő elbizonytalanítása – és ezáltal folyamataik lelassítása – és a saját stratégia elrejtése (közismert nevén „quote stuffing” [„megbízáshalmozás”]);
22. kereskedési megbízások bevitele más, hagyományos kereskedési technikákat alkalmazó piaci tagok/résztvevők („slow traders” [„lassú kereskedők”]) vonzása céljából, majd ezt követően a megbízások gyors megváltoztatása, kevésbé nagyvonalú feltételeket kínálva abban a reményben, hogy a „lassú kereskedők” által bevitt kereskedési megbízásokkal szemben nyereséges ügyleteket lehet lebonyolítani (közismert nevén „smoking” [„füstölés”]);
23. kereskedési megbízások, vagy kereskedési megbízások sorozatának végrehajtása más piaci szereplők megbízásainak megismerése céljából, ezt követően pedig a megszerzett információk előnyeinek kihasználására irányuló megbízások bevitele (közismert nevén „phishing” [„adathalászat”]);
24. amennyiben a kereskedési helyszín működtetőjének legjobb tudása szerint a kereskedési megbízások vagy a végrehajtott ügyletek rövid időszakon belül ellenirányú ügylettel történő pozíciólezárásról tanúskodnak, és az adott pénzügyi eszközben folytatott ügyletek napi forgalmának jelentős részét teszik ki az érintett kereskedési helyszínen, és összefüggésben állhatnak egy kereskedési helyszínen kereskedésre bevezetett vagy kereskedett pénzügyi eszköz jelentős árváltozásával.
Termékek közötti manipulációra utaló jelek, különböző kereskedési helyszíneken is
Az alábbiakban ismertetett jeleket különösen akkor kell átgondolnia a kereskedési helyszín működtetőjének, amikor egy pénzügyi eszközzel együtt hozzá kapcsolódó pénzügyi eszközöket is bevezet kereskedésre vagy azokkal kereskedik, vagy amikor a fenti eszközöket ugyanazon működtető több kereskedési helyszínén forgalmazza.
25. Olyan ügyletek vagy kereskedési megbízások, amelyek azzal a hatással járnak, vagy valószínűleg azzal a hatással járnak, hogy a kibocsátást, az opcionális visszaváltást, a kapcsolódó származtatott termék vagy átváltható értékpapír lejáratát megelőző napokban növelik, csökkentik, fenntartják a pénzügyi eszköz árfolyamát;
26. olyan ügyletek vagy kereskedési megbízások, amelyek azzal a hatással járnak, vagy valószínűleg azzal a hatással járnak, hogy az alapul szolgáló pénzügyi eszköz árfolyamát a kötési árfolyam vagy a kapcsolódó származtatott termékből származó lejáratkori kifizetés meghatározásához használt más érték (pl. korlát) alatt vagy felett tartják;
27. olyan ügyletek vagy kereskedési megbízások, amelyek azzal a hatással járnak, vagy valószínűleg azzal a hatással járnak, hogy az alapul szolgáló pénzügyi eszköz árát úgy módosítják, hogy az meghaladja / ne érje el a kötési árfolyamot vagy a kapcsolódó származtatott termékből származó lejáratkori kifizetés meghatározásához használt más értéket (pl. korlátot);
28. olyan ügyletek, amelyek azzal a hatással járnak, vagy valószínűleg azzal a hatással járnak, hogy módosítják a pénzügyi eszköz elszámolóárát, amennyiben ezt az árat referenciaértékként vagy meghatározó tényezőként használják, különösen a letéti követelmények kiszámítása során;
29. egy pénzügyi eszközt érintően jelentős vételi vagy eladási szándékkal rendelkező tag/résztvevő által adott kereskedési megbízások vagy megkötött ügyletek, amelyek a kereskedési helyszínen kereskedésre bevezetett vagy ott kereskedett kapcsolódó származtatott termék vagy alapeszköz árában jelentős változásokat idéznek elő;
30. az egyik kereskedési helyszínen vagy kereskedési helyszínen kívül folytatott kereskedés vagy bevitt kereskedési megbízások (ideértve az érdeklődés jelzését is) célja egy kapcsolódó pénzügyi eszköz árfolyamának egy másik vagy ugyanazon a kereskedési helyszínen vagy kereskedési helyszínen kívül történő rosszhiszemű befolyásolása (közismert nevén „termékek közötti manipuláció” [pénzügyi eszközzel folytatott kereskedés, amelynek célja egy kapcsolódó pénzügyi eszköz árfolyamának rosszhiszemű befolyásolása egy másik vagy ugyanazon kereskedési helyszínen vagy kereskedési helyszínen kívül]).
31. arbitrázs lehetőségek kialakítása vagy bővítése egy pénzügyi eszköz és egy hozzá kapcsolódó másik pénzügyi eszköz között azzal, hogy befolyásolják az egyik pénzügyi eszköz referenciaárát, és ez különböző pénzügyi eszközökkel megvalósítható (jogokkal/részvényekkel, készpénzpiacokkal/származtatott termékek piacaival, garanciákkal/részvényekkel...). A jogok kibocsátásának kontextusában a jogok (elméleti) nyitóárának vagy (elméleti) záróárának befolyásolásával valósítható meg.
IV. MELLÉKLET
1. SZAKASZ
Az ügyfélmegbízások és a kereskedésre irányuló döntések nyilvántartása
1. Az ügyfél neve és megjelölése
2. Az ügyfél nevében eljáró releváns személy neve és megjelölése
3. A befektetési vállalkozáson belül a befektetési döntésért felelős kereskedőt azonosító megjelölés (kereskedői azonosító)
4. A befektetési vállalkozáson belül a befektetési döntésért felelős algoritmust azonosító megjelölés (algoritmusazonosító)
5. Kötvény/részvény mutató
6. Eszközazonosító
7. Egységár és ármegjelölés
8. Ár
9. Árszorzó
10. 1. pénznem
11. 2. pénznem
12. Kezdő mennyiség és mennyiségmegjelölés
13. Érvényességi időszak
14. A megbízás típusa
15. Egyéb adatok, feltételek és az ügyfél konkrét utasításai
16. A megbízás fogadásának dátuma és pontos időpontja vagy a kereskedésre irányuló döntés dátuma és pontos időpontja. A pontos időpontot az üzleti órák összehangolására vonatkozó, a 2014/65/EU irányelv 50. cikkének (2) bekezdése szerinti standardokban előírt módszertannak megfelelően kell meghatározni.
2. SZAKASZ
Az ügyletek és megbízások feldolgozásáról vezetett nyilvántartások
1. Az ügyfél neve és megjelölése
2. Az ügyfél nevében eljáró releváns személy neve és megjelölése
3. A befektetési vállalkozáson belül a befektetési döntésért felelős kereskedőt azonosító megjelölés (kereskedői azonosító)
4. A befektetési vállalkozáson belül a befektetési döntésért felelős algoritmust azonosító megjelölés (algoritmusazonosító)
5. Az ügylet hivatkozási száma
6. A megbízást azonosító megjelölés (megbízásazonosító)
7. A kereskedési helyszín által a megbízás fogadásakor kiadott megbízásazonosító kód
8. Az összesített ügyfélmegbízások egyes csoportjainak egyedi azonosítója (amelyeket később egy blokk megbízásként adnak le egy adott kereskedési helyszínen). Ez az azonosító az „összesített_X”, ahol X azoknak az ügyfeleknek a száma, akiknek a megbízásait összesítették
9. Annak a kereskedési helyszínnek a piaci szegmensre vonatkozó MIC kódja, ahol a megbízást benyújtották
10. A továbbított megbízást fogadó személy neve és egyéb megjelölése
11. Az eladót és a vevőt azonosító megjelölés
12. A kereskedési kapacitás
13. A végrehajtásért felelős kereskedőt azonosító megjelölés (kereskedői azonosító)
14. A végrehajtásért felelős algoritmust azonosító megjelölés (algoritmusazonosító)
15. Kötvény/részvény mutató
16. Eszközazonosító
17. Végső alaptermék
18. Eladási/vételi azonosító
19. Kötési ár
20. Előlegfizetés
21. Szállítás típusa
22. Az opció jellege
23. Lejárat időpontja
24. Egységár és ármegjelölés
25. Ár
26. Árszorzó
27. 1. pénznem
28. 2. pénznem
29. Fennmaradó mennyiség
30. Módosított mennyiség
31. Végrehajtási mennyiség
32. A megbízásnak vagy a kereskedésre irányuló döntés benyújtásának dátuma és pontos időpontja A pontos időpontot az üzleti órák összehangolására vonatkozó, a 2014/65/EU irányelv 50. cikkének (2) bekezdése szerinti standardokban előírt módszertannak megfelelően kell meghatározni.
33. A kereskedési helyszínre egy megbízást érintő eseményre vonatkozóan küldött és onnan kapott üzenet dátuma és pontos időpontja. A pontos időpontot az (EU) 2017/574 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben ( 17 ) előírt módszertannak megfelelően kell meghatározni.
34. Egy másik befektetési vállalkozás részére egy megbízást érintő eseményre vonatkozóan küldött és onnan kapott üzenet dátuma és pontos időpontja. A pontos időpontot az üzleti órák összehangolására vonatkozó, a 2014/65/EU irányelv 50. cikkének (2) bekezdése szerinti standardokban előírt módszertannak megfelelően kell meghatározni.
35. A befektetési vállalkozás által adott megbízásokkal kapcsolatban a kereskedési helyszínre küldött vagy onnan fogadott üzenetek
36. Egy másik befektetési vállalkozás részére a megbízással kapcsolatban küldött vagy onnan kapott egyéb adatok és feltételek.
37. Az egyes benyújtott megbízások sorrendje, amely tükrözi a befolyásoló események időrendi sorrendjét, ideértve többek között a módosításokat, törléseket és végrehajtást.
38. Short ügylet jelzése
39. A short ügyletekről szóló rendeletben rögzített mentesség jelzése
40. Lemondás jelzése
( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/61/EU irányelve (2011. június 8.) az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1. o.).
( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2015. november 25-i (EU) 2015/2365 rendelete az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 337., 2015.12.23., 1. o.).
( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13. o.).
( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 rendelete (2019. november 27.) a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről (HL L 317., 2019.12.9., 1. o.).
( 5 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/72/EK irányelve a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 211., 2009.8.14., 55. o.).
( 6 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/39/EK irányelve (2004. április 21.) a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 145., 2004.4.30., 1–44. o.).
( 7 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.).
( 8 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. július 4-i 648/2012/EU rendelete a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.).
( 9 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/11/EU irányelve (2013. május 21.) a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról (fogyasztói alternatív vitarendezési irányelv) (HL L 165., 2013.6.18., 63. o.).
( 10 ) Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).
( 11 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).
( 12 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.).
( 13 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/49/EU irányelve (2014. április 16.) a betétbiztosítási rendszerekről (HL L 173., 2014.6.12., 149. o.).
( 14 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2000/12/EK irányelve (2000. március 20.) a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról (HL L 126., 2000.5.26., 1. o.).
( 15 ) A Bizottság (EU) 2017/572 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. június 2.) a 600/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kereskedés előtti és a kereskedés utáni adatok rendelkezésre bocsátásának és az adatok bontási szintjének meghatározására vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 142. oldalát).
( 16 ) Felhívjuk a figyelmet, hogy bizonyos költségtételek mindkét táblázatban szerepelnek, de mégsem kettőződnek, mivel vagy a termék, vagy a szolgáltatás költségeire vonatkoznak. Ilyen például a kezelési költség (az 1. táblázatban az ügyfeleinek portfóliókezelési szolgáltatást nyújtó befektetési vállalkozás által felszámított kezelési költségekre utal, míg a 2. táblázatban a befektetési alap kezelője által a befektetőnek felszámított kezelési költségre) és az alkuszi jutalék (az 1. táblázatban a befektetési vállalkozás jutaléka, amelyet az ügyfelei megbízásából történő kereskedés során kap, a 2. táblázatban pedig a befektetési alapok által az alap megbízásából történő kereskedés során fizetett jutalék).
( 17 ) A Bizottság (EU) 2017/574 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. június 7.) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az üzleti órák összehangolásának mértékét meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 148. oldalát).